Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-19 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Sornyi Néplap Majd június 10-én . . ? — öregem! Megálmodtam, hogy enyém lesz a nagy zene­szekrény! I AZ Mf XIII. évfol: ar.., üi. szám. MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAP3A Ara 50 FILLER Szombat, 1956. május 19. ÖSSZEKÖTIK A TSZ- ÉS GYERMEKNAP ELŐKÉSZÜLETEIT BERZENCÉN Paizs elvtárs, a iberzencei általános iskola igazgatója elmondta, hogy Ber- ^ zencén a tsz-napra való készülődést összekötik a gyermeknap előkészüle­teivel, ugyanis mindkettőt május 27- én ünnepliik. Az Iskola szánjátszó- csopcirtja lelkesen próbálja a Hófe­hérke és a hét törpe című mesejáté­kot. A helyi MNDSZ is bekapcsoló­dott az előkészületekbe: Ifjúsági, szépirodalmi könyveket vá­sárolt, melyeket majd a legjobb ta­nulók között oszt szét. A pedagógusok pedig nagy szor­galommal készítik a grafikono­kat, melyekben szemléltetően mutatják be, hogy a termelőszövetkezetek tag­létszáma, földterülete az alakulás óta mennyire növekedett. Bemutatják, hogy a növénytermesztés és állatte­nyésztés milyen ütemben fejlődött, a ^ családok munkaegységeinek száma az utóbbi években mennyivel gyarapo­dott, és az egy munkaegységre eső érték 1956-ban hány forinttal lesz több, mint az elmúlt év.ben volt. Vé­gül pedig párhuzamot vonnak egy- egy tsz-tag és egy-egy egyéni gazda évi jövedelme között. A szervezési munkákat helyesen irányítja a pártszervezet. Csü­törtökön 40 részvevővel népne­velőértekezletet tartott. Az értekezleten a népnevelők figyel­mét a termelőszövetkezet fejlesztésé­re, a beadás és az adóbefizetés telje­sítésére hívta fel. A népnevelők vi­szont eljuttatták a termelőszövetkezet tagjainak panaszát a pártvezetőség­hez a Csurgói Gépállomás traktoris­táiról, akik a tsz-iben rossz minőségű munkát végeztek. A traktorosok ah­hoz a gazdához mentek szántani, ahol sültcsirkével várták őket, és nem oda, ahol a szerződéskötésben foglalt kötelességeket kellett volna teljesíteni. A pártvezetőség a panaszt sürgősen eljuttatja a gépállomás ve­zetőihez. A népnevelő-értekezleten kiadták a jelszót: haladéktalanul minden föl­det bevetni! A marcali járás élretört az adófizetési versenyben Az adófizetési versenyben az utób­bi két nap alatt járásaink szép ered­ményeket értek el: a csurgói járás pl. 39,5 százalékra teljesítette adóbevé­teli tervét. A járás pénzügyi dolgozói lankadatlan szorgalommal végzik munkájukat, ezért dicséret illeti éket. Szép eredményt ért el a mar- A járások sorrendje az a Járás:' " 1. csurgói 2. marcali 3. fonyódi 4. kaposvári 5. nagyatádi 6. siófald 7. tabi 8. barcsi Százalék: 39,5 38,4 37,7 36.1 33,3 30.1 28.1 28 csili járás is, mely az utóbbi hetek­ben az utolsók közül a második hely­re tört fel. A barcsi és a tabi járás sajnos most is megelégszik az utolsó, ■illetve utolsó előtti hellyel. Változat­lanul, csigalassúsággal halad az adó­fizetés: dófizetési versenyben: Pénzügyi oszt. vez.: Navracsics László Szolga András Lantos János Szentes József Fodor Gyula Horváth József Vörös Lajos Vincze Géza Melyik járás less a győztes? Megkezdődött a járások közti versenyeredmények értékelése Az előző éveidhez hasonlóan idén is nemes versengés folyik az egyes járások között. A fontos tavaszi munkák befejezéshez közelednek. A versenyértékelés már megkezdődött: Az első értékelést május 17-én ej­tették meg a barcsi és a nagyatádi járás közötti versenyben elért ered­mények álapján. A két járás verseny- bizottsága batárszemlét tartott, s megállapította: melyik járás halad az élen a mezőgazdasági munkákban. Mindkét járásban megvizsgálták az adófizetés és a beadás teljesítését is. A két járás eredménye: Tavaszi mezőgazdasági munkákban: 1. barcsi járás, 362 ponttal, 2. nagy­atádi járás, 334 ponttal Adófizetésben: 1. nagyatádi járás. 94 ponttal, 2. barcsi járás, 64 ponttal. A begyűjtési terv teljesítésében: 1. barcsi járás, 577 ponttal, 2. nagy­atádi járás, 533 ponttal!. Az összpontszám alapján a ver­senyből a barcsi járás került ki győz­tesen : 1007 ponttal, míg a nagyatádi 960 ponttal második lett. dicséretet érdemelnek a barcsi já­rás vezetőd, termelőszövetkezetei, j egyéni dolgozó parasztjai. í Május 23-án a marcali és a kapós-1 vári járás versenyét értékelik, 31-én | pedig a tabi és a siófoki járások ver- j senyét. Hasonló szép eredményeket j várunk többi járásainktól is. Van | meg idő az esetleges lemaradás pót- $ lására. Igyekezzenek, hogy a verseny-1 bizottság semmilyen mulasztást sej tapasztalhasson egyik járásunkban J Nana! Abba még nekem is ♦ ; lesz egy kis beleszólásom! Í Ez a beszélgetés ütötte meg a J napokban a fülemet. Máris tud- J ♦ tam, hogy könyvsorsjegy-tulaj- f. ä * donosok beszélgetnek egymással. ♦ Fölényesen mosolyogtam a babo- » nás sorsjegy-tulajdonosokon. A » fölényre és a mosolyra egyaránt meg volt az okom. Én ugyanis már két hétlel ezelőtt — mikor a kaposvári könyvesboltban meg­vásároltam a sorsjegyemet — megálmodtam, hogy a főnyere­ményt — a már legendássá váló 16 500 forintos nagy zeneszekrény — pedig senki más, hanem én nyerem meg! A somogyvámosi Törekvés példát mutat a növényápolásban Somogyvámos határos Somogyvár ral. A két község lakóit azonban még más is összeköti, barátságban tartja: az ősszel párosversenyre léptek egy­mással. A két barát között nagy a vetélkedés: a tavaszi munkákban mindkét község győztésként akar ki­kerülni a versenyből. Scmogyvárnos egyéni dolgozó pa­rasztjai csakúgy, mint a helyi Tö­rekvés Tsz tagjai nagy igyekezettel végzik munkájukat. A Törekvés Tsz tagjai különösen nagy gonddal ké­szültek fel a tavaszi munkákra. Sza­bó Katalin agronómus fáradságot nem ismerve járja a hatért, segít a tsz-nek. Az ősszel 12 mázsás átlag­termést tervezték , holdanként. A ta­vasszal időben fejtrágyáztak. 30 hol­das gabonatáblájukon már kalászt ringat a szellő. A tavasziak vetését időben befejezték. 30 bold búzát meg- acatoltak. az elmúlt napokban pedig 20 holdon vegyszeres gyomirtást vé­geztek. Az idén először 45 holdon he- terózis kukoricát termelnek. Nem vo­A fiatal Csiky Gergely Színház első évadjának befejezéséhez közeledik. Visszatekintve az eddig végzett mun­kára, a sok nehézség és akadály mel­lett — ami egy fiatal színház vele­járója — megállapítható, hogy szín­házunk kiállta a tűzkeresztséget. So­mogy ország közönsége megszerette színházát, magáénak vallja azt, és támogatja munkáját. A színiház kol­lektívája az első év tapasztalataiból kiindulva már sokkal állóképesebben néz előre, s mindazokat az elképze­léseket, terveket, amelyeket maga elé tűzött, a következő színiévadtól kezdődően a fokozatosság elvének betartásával, a másodiik ötéves terv teremtő szellemében fogja végre­hajtani. A színiház szakmai munkájának tervezésén állandó vezérfonalként húzódik keresztül A MŰVÉSZI NÍVÓ SZAKADATLAN EMELÉSE. Ezt a célt szolgálják azok a beru­házások is, amelyek a második ötéves terv folyamán létesülnek. A színház üzemi-észének korszerűsítési és bőví­tési tervei már elkészültek. Ez több mint .kétmiilliió forintos beruházást jelent. Sole műszaki nehézséget okoz a festő műterem, díszletraktár, asz­talosműhely, próbaterem hiánya. A színház korszerűsítési tervében e he­lyiségek fognak megépülni. Szűké­ben vagyunk öltözőhelyiségeknek is. Ha színházunk létszámát bővíteni akarjuk, a fenti beruházás nélkül en­nek megoldását, nem láthatjuk bizto­sítva. Már a következő évadtól gya­rapodás áll be a színház létszámában. Három színész, négy segédszínész, négy műszaki és egy előadásvezető (ügyelő) státus bővítését kapta meg a színház. Reménvünk van arra, hogy minden esztendőiben bizonyos fokú létszámemelést hajthatunk végre. Ha ehhez alapul vesszük a nagyobb ki­állítást, nagyobb személyzetet igény­lő darabok bemutatását, feltétlenül szükségszerűvé válik az előbb emlí­tett épületi bővítés. A második ötéves terv keretén belül klubhelyiséget lé­tesítünk a színházban, mert ennek hiányát a színház kollektív szelle­mének kialakításával kapcsolatban az elmúlt évadban iigen erősen éreztük. Színházunk ma még nem rendelke- zik szakmai könyvtárral. Mindez szintén az előttünk álló tervek meg­valósításának egy részét képezi. A következő évad során állandó NYÁRI ÁLLOMÁSHELY kialakítását tervezzük. Megyénk má­sodik legforgalmasabb és a nyári hó­napok alatt szinte nemzetközi vi­szonylatban is világvárosi fürdőhe­lyén. Siófokon óhajtjuk megteremte­ni állandó nyári állomáshelyünket, három hónapos időtartammal. Ezzel egyrészt reprezentálni óhajtjuk So­mogy megye színházát, az ország min­den részéből összesereglett dolgozók előtt, valamiait kielégíteni óhajtjuk Észak-Somogy ama községeit, ame­lyek a távolság miatt eddig nem kap­hattak tájelőadásokat. Ehhez azon­ban szükséges, hogy a színház 107 dolgozóját a főszezonban el tudjuk helyezni Siófokon és felépíthessük, illetve rendbehozhassuk azt a 600 sze­mélyes mozihelyiséget, amely rossz idő esetén színház-helyiségül szolgál. A második ötéves terv keretén be­lül még jobban korszerűsíteni kíván­juk a színház világítási berendezését, valamint színpadtechnikai felszerelé­sét. Megyénk megnövekedett kultu­rális igényét csak e beruházások vég­rehajtásával tudjuk megfelelő módon kielégíteni. Mint kész eredményt kell megálla­pítanunk azt a tényt, hogy színhá­zunk dolgozói a színészház elkészülé­sével nagy számban megoldották la­kásproblémáikat. A kaposvári szí­nészház (Dózsa Gyöngy utca 2.) Deb­recen és Kecskemét után a harmadik az országban, de szobaszámát tekint­ve a legelső helyen áll. Ezért a támo­gatásért őszinte köszönettel és hálá­val gondolunk helyi vezető szerveink­re. A második ötéves terv hatalmas lehetőségeket biztosít a munka min­den területéin. Ez kihat színházunkra is, és mii ezekkel a lehetőségekkel jól akarunk gazdálkodni, hozzájárulva népünk kultúrájának f e tv j ragoz tatá­sához. Nekünk, vidéki színészeknek SOHA NEM LÁTOTT LEHETŐSÉGEKET BIZTOSIT a jelen, és ha visszatekintünk azok­ra a keserves esztendőkre, amikor a művészet is árucikként jelentkezett a kapitalista piacon, a boldog jövő építése közben nem mehetünk el megemlékezés nélkül azok mellett a pionírok mellett, akik igaz művésze­tükkel. minden akadályt leküzdve harcoltak az elnyomatás éveiben az új, szabad magyar színészetért. »Boldog ifjú elődeink! Akiket szí­nészéletünk napjában szép hajnal­sugara vezetett, akik lépésről lépésre hódították meg nekünk — hazánkban — a magyar színpadot és minden talpalatnyi térnek ujjongva örvend- telék. Ti, színészéletünk gyermek­korát élő, gyermeklelkű rajongók! Hálával nézünk fel hozzátok, akik nekünk ösvényt tiportatok és kész otthont építettetek.« (Jászai Mari) Hálával nézünk fel női is rájuk és méltók leszünk emlékükhöz! SUGÁR LÁSZLÓ alakodnak a szerződéses növények» termelésétől sem. 10 hold mustárra, J 10 hold burgonyára, 12 hold cukorrá-J pára és 45 hold svédherére kötöttek | szerződést. Cukorrépájukat már meg-f sarábolták, a kukorica fogasolását | végzik. Az ilyen szorgalmas munkai után az eredmények sem maradnak | el majd év végén. 0 Somogy meyvai téglagyárak dolgozói az árvízkárosultakért A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés jelentette lapunknak, hogy az üzemekben folyó szocialista mun­kaversenyben május 17-én igen szép eredmény született. Az e napi mű­szak dolgozói 400 ezer nyers téglát gyártottak, 63 ezerrel többet a ter­vezettnél. Ennyi tégla még egyetlen műszakban sem készült egy napon a megyében. A Somogy megyei tégla­gyárak dolgozói terveik túlteljesíté­sével is segíteni akarják az árvízká­rosultakat, hogy minél több tégla ér­kezzék az árvíz sújtotta vidékekre, s minél hamarabb eltűnjenek az ár­víz okozta károk utolsó nyomai is. De túl minden tréfán, egy rö­vid látogatás a kaposvári köny­vesboltban meggyőzött arról, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat idei sorsjátékát a tava­lyinál is nagyobb érdeklődés kí­séri. A városban kiragasztott plaká­tokon ott díszeleg a gyönyörű ze­neszekrény és csábítja a járóke­lőket: vásároljatok könyvsors­jegyet. Egy órát töltöttem a könyves­boltban és ez alatt a rövid idő alatt 12 sorsjegy talált gazdára. Diákok, munkások, fiatal lányok voltak a vevők. Egyik vevő — DISZ-jelvény es fiatalember — kérdésemre mo­solyogva válaszol: — Tavaly is volt sorsjegyem. Nem nyertem ugyan, de nem is vesztettem, mert hiszen minden sorsjegyet névértékben beváltot­tak. Az idén, ha már nem is a nagy főnyereményt, de legalább a tíz könyvespolc közül az egyiket szeretném megnyerni. — Én ugyanis meg akarom vásárolni a Magyar—Petrányi: Belgyógyászat-ot — mondja egy orvostanhallgató. — Ha a számom ott lesz a nyerők között, akkor ez a könyv is szerepelni fog a ki­választott könyvek listáján. Ha meg nem nyertem, a könyvre ak­kor is szükségem lesz, és a sors­jegyemmel fizetni fogok. így beszélnek a könyvesbolt vá­sárlói, és fogynak a könyvsors- jegyek a boltban, az üzemekben, a hivatalokban. Az idén sokkal több és na­gyobb nyeremény várja a játék­ban részvevőket, mint a tavalyi sorsjátékon. A magam, részéről sok szerencsét kívánok a könyv- sorsjegyek tulajdonosainak, akik­kel együtt fogok majd izgulni sorsjegyeimmel a kezemben jú­nius 10-én, a húzás napján, W. F. Mikor lesz huzavona helyett villany Fészerlak-pusztán ? Alig negyven ház, fejlődésnek indu­ló, pár hónapos tsz — ennyiből áll a festői környezetben lévő puszta. A puszta egyetlen utcácskáján néhány villanypózna hirdeti: villannyal vi­lágítanak, közelebb került a puszta a városhoz. Van azonban egy fájó sebük a pusztaiaknak: nem minden házban van villany. Két évvel ezelőtt fel­csillant előttük a remény, ígérték: karácsonyra lesz vúllany, csak készít­tessék el a házi szerelési munkákat. Nos. azóta két karácsony eltelt, de talán még a harmadikat is petró­leumlámpa mellett ülik, ha van rá tü­relmük. De fogyóban a türelem, s 'most a fészerlakiak nevében kérdezzük a to- ponári tanácstól: mi történt azzafli a kilenc viJlanydúccal, melyet a pusz­taiak teameltek ki, ők fizették ki az árát a tanácsnak; hová tüntette a topon ári tanács a tanácsháza udvará­ról az oszlopokat? Kérdezzük a Dél-, dunántúli Áramszolgáltató Vállalat­tól: mikor hajlandó beváltani annyi­szor tett ígéretét, mikor köti be a párszáz méteres vezetéket? Kérdéseinkre azért is sürgetjük a választ, mert fiatal tsz tagjairól van szó, őket segíteni pedig fokozott kö­telesség. lobb munkaszervezést Lengyeltóti Gépállomáson Megyénk gépállomásait már sok bírálat érte amiatt, hogy nem segítik kellően a négyzetes kukoricavetés igyors befejezését, A Lengyeltóti Gép állomás idáig a kukorica négyzetes vetéstervét mindössze 13,8 százalékra teljesítette. Pedig a gépállomás ren­delkezik négyzetbevető gépekkel. A lemaradás — a Gépállomások Megyei Igazgatósága szerint is — abból adó­dik, hogy e fontos munka megszer­vezésére K ángyaik a Antal igazgató­nak és Vasvári Lajos főmezőgaz­dásznak nem jutott elég idő, viszont annál több az egyéb elfoglaltságokra. A laza munkafegyelem is elősegíti a lemaradást. A legutóbb is párnapos budapesti kirándulásra ment 20 dol­gozó, bár erre engedélyt nem kaptak. A kirándulás helyett inkább a négy­zetes vetést szervezték volna meg ha­sonló lelkesedéssel. A gépállomás vezetőit már eddig is érte jogos bírálat a munka lassú­sága miatt. Tea-melőszövetkezetednk napról napra zaklatják őket; a négy­zetes vetés azonban csak ígéret ma­radt a legtöbb esetben. Jó munka- szervezéssel, gyors intézkedéssel kell helyrehozni a lemaradást. MOLLET AZ ÁGYÚKRÓL Amikor szerdán Mollet és Pineau körbejárta a Kremlt, az Ivanov- szkaja téren az idegenvezető el­mondotta, hogy a régmúltban itt ol­vasták fel hangosan a cári rende­leteket és innen származik az a kifejezés, hogy »kikiáltani az egész Ivanovszkaja térre«. A vendégek ezután odamentek az úgynevezett »királyágyúhoz« (a Kreml legna­gyobb régi ágyúja) és Guy Mollet ezt mondotta: Szeretném kikiáltani az egész Ivanovszkaja térre, hogy az összes országok katonai költségvetéseit az ilyen régmúltból megmaradt ágyúk restaurálására kellene felhasznál­ni, nem pedig arra, hogy új tömeg­pusztító fegyvert készítsenek«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents