Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-24 / 121. szám

TALAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MPP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIII. évfolyam, 121. szám. ARA 58 FIIXÉR Csütörtök, 1956. május 24. üli 3 Mi járás i$z-ei zi m A fonyódi járás valamennyi ter­melőszövetkezetében szorgalmas munkával készülnek a szövetkezetek tagjai a már hagyományossá vált tsz-napra. A legfontosabb tavaszi munkákat, a vetést már elvégezték, most a tavasziak növényápolásán fá­radoznak, hogy a látogatók tiszta ha­tárt találjanak. Az öreglaki Ifjú Gárda Tsz időben hozzálátott a készülődéshez. Már ragyogó tiszták gazdasági épü­leteik, kimeszeltek, kitakarítottak. Pár héttel ezelőtt elhatározták a tsz tagjai, hogy jobb munkaszervezés­sel fokozzák eddigi szép eredményei­ket. így elérték, hogy a legutóbbi két hét alatt kétszeresére emelkedett te­heneik fejési átlaga. A szöllősgyöröki Vörös Csillag Tsz tagjai is készülődnek. Úgy számíta­nak, a tsz-napon újabb belépőkkel gyarapodik a tagság létszáma. 43 hold kukoricát négyzetesen elvetet­tek, a magfűvetóssel egyidejűleg meg is kapálták: A cukorrépát már Megyeitek a tsz-asszonyok. A járás tsz-ei nem feledkeztek meg az őket patronáló vállalat dolgozói­nak meghívásáról sem. Az öregla­kiak a helyi Magtermeltető Vállala­tot, a balatonboglári Dózsa a Talaj­javító Vállalatot hívta meg az ün­nepélyre. A béndekpusztai Petőfi Termelőszövetkezet úgy határozott, hogy a szövetkezeti napot együtt ün­nepük meg a lengyeltóti Táncsics Tsz tagságával, mivel igen sok se­gítséget kaptak tőlük. Egyéni gazdák látogatnak el Sávolyra a tsz-napon Somogysámsonban még nem ala­kult termelőszövetkezet. Amint Bőrei Sándor elvtárs, a tanács vb-elnöke mondja, a község dolgozó parasztjai még nem is foglalkoztak alaposan a szövetkezés gondolatával. A tanács vezetői ugyan beszélgettek, szóbahoz- ták tanácsüléseken, gazdagyűléseken a tsz megalakítását, a gazdáié azon­ban mindig csak ezt hajtogatták- »Még saját szememmel nem láttam, hogyan dolgoznak a közösben, majd ha meggyőződtem arról, hogy jó a szövetkezés, ér. is belépek«. Ilyen vélemények voltak a faluban. A legutóbbi gardagyűlésen aztán elhatározták: egy jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetbe látogatnak, hogy meggyőződhessenek saját szemükkel is a közös gazdálkodás előnyeiről. Mintegy ötven-hatvanan nyomban jelentkeztek tsz-látogatásra. Közösen megtárgyalták: A közeli sávolyi Szabadság Tsz-be mennek el, ott alkalom lesz arra, hogy elbeszélgessenek a tsz-tagokkal. A fogatos gazdák befogják lovaikat, és május 27-én, a termelósrövetkeze- ti napon elindulnak Sávolyra, hogy együtt ünnepeljenek a tsz tagjaival. A szomszédos községek: Scxmogy- zsitfa, Hollád-Tikos, Vörs és a töb­biek példát vehetnének a sámsoniak kezdeményezéséről. Még nem késő, megszervezhetik egy-egy tsz látoga­tását. Igen nagy jelentősége lesz an­nak, ha minél több egyéni gazda lá­togat el a 27-i tsz-napon megyénk jól működő termelőszövetkezeteibe. A látogatások ibizonyása eredményesek lesznek. MÁJUS 27: AZ ÉPÍTŐK ÜNNEPE Az építő-, fa- és épjtőanyagipari dolgozók szakszervezete május 27-én, vasárnap a felszabadulás óta hatod­szor rendezi mag az építők ünnepét. Bonn továbbra is fizeti a meg­szállási költségeket. Mint az ADIt Bonnból lelenti, Brentano külügymi­niszter május 11-én egy sajtókonfe­rencián kijelentette, hogy a bonni kormány elvben tovább is hajlandó megfizetni a nyugati hatalmaknak a megszállási költségeket. »Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugatnémet csapatjgységek felállítása meglassul«. Ünnepi közgyűlést tartanak a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben Május 27-én, a fsz-napon adják át a Minisztertanács vándorzászlajáí és az ezzel járó 100 000 forint jutalmat a barcsi Vörös Csillag Tsz-nek, mint az ország egyik élenjáró termelőszö­vetkezetének. Az ünnepi közgyűlés 10 órakor kezdődik. A megnyitó után Erdei Ferenc elvtárs, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. Sürgősen vessék el a kukoricát a kadarkút! Szabadság Tsz-ben A kadarkúti Szabadság Tsz tagjai május elsején egy 24 holdas táblá­jukon különös gonddal, négyzetesen és fészektrágyázva vetették el a ku­koricát. Később azonban kiosztották ezt a táblát háztájiba a tagoknak, a még szétszórt közös földek azonban most is vetőmag után áhítoznak. A Szabadság tagjai saját magukat ká­rosítják meg, ha a háztáji földeket a közös rovására művelik meg. És ha már ilyen helytelenül cselekedtek, miért nem sietnek a vetéssel? A kés­lekedés sok kárt okozhat. Gépállomásaink tegyenek meg mindent a vetés gyors befejezésére Megyénk 16 gépállomása határidő előtt egy héttel teljesítette tavaszi kampánytervét — jelentette a Gép­állomások Megyei Igazgatósága. Ter­vüket 34,4 százalékkal túl is szárnyal­ták. A globális tavaszi kampányterv teljesítésén belül szép eredmények születtek. A gépállomások összes ta- lajmunkatervüket 116,8 százalékra teljesítették. Egy gépállomás maradt csak le a többitől, a segesdi, amely ezideig 96,5 százaléknál tart, azonban ők is teljesítik a tervet határidőre. Szántási tervét úgyszólván minden gépállomás teljesítettel Bírálat illeti azonban megyénk gépállomásait a vetés lassúsága miatt. Ugyanis a szántással, talaj­munkával egyidejűleg nem halad kellő ütemben a vetés, mellyel még csak 96,6 százalékra állnak. Különö­sen nagy a lemaradás a négyzetes vetésben. Mindössze 5 gépállomás: a mernyei, a karádi, a kaposvári, a fo­nói és a marcali fejezte be a négyze­tes vetést. Lemaradt gépállomásaink haladék­talanul fejezzék be a vetést a leg­közelebbi napokban. Balatonszenigyörgy példát mutat a begyűjtésben az egész megyének Leánykérés, cigánylakodalom »Ilyen még nem volt!« — hir­dette a múlt hét végén megjelent plakát. S valóban nem. Hogy a valamikor lenézett, megvetett népréteg önálló előadást tartson. (Szombat, 19-én esU - Városi Tanács nagytér 'ékes­sége a darabnak, u j ők ouk írták: Farkas István. S ö is ren­dezte. Szereplők: Farkas Imre, Bogdán József, Ország György, Orsós Margit, Kalányos Mária, Farkas Júlia. Mi _ ftiájan a Cít- korgyár, Tégla ® vagy Erdő- gazdaság dek^'i. Az előadás egy kicsit 1-Vf'"® vontatott volti Egyrészt A&S&rab gyengesége, másrész' endezés, a színészi félkész -«lkat nség miatt, Volt ■ ’ínban valami, ami meg^ igér' , nézőt. Valami természe­tes közvetlenség, ami átütött a színpad okozta izgalmon is. Mi* kor pl. lánykérőbe jönnek, s az árban alkudqznak, kiesnek a sze­repből. önmagukat adják. Még jobb volt ez a táncoknál. Ahogy megszólalt a zene, lehullott ró­luk a feszélyezettség. Tisztán lát» szott, elfelejtik a közönséget. Jé példa erre: egy szólótáncnál t közönség azt vette észre, hogy beugrik egy pár a deszkára. Au­lán még egy pár, s már tele van a színpad. Forognak minden ren­dezői beállítás nélkül. Mégis szép. A valóság ízét adja. S az a tűz, nehtlobbanás, ahogy járják! Egyes részeit, motívumait — minden túlzás nélkül — bárme­lyik fővárosi népi együttes át­venné szívesen. Külön meg kell említeni a 80 éves Vendel bácsit, aki az öregek táncát mutatta be a nézőknek élvezetesen, 52 éves lányával, Balog Katalinnal. Felhívjuk a népművelési szer­vek, a színház figyelmét, foglal­kozzanak velük, adjanak segítsé­get. Kitűnő nyersanyag, hozzá­értő kezek remeket formálhatnak belőle. Balatonszentgyörgy begyűjtési munkájáról csak dicsérő sorokat le­het írni, minden elismerést megér­demelnek a begyűjtést szorgalmazó vezetők és a beadásukat jól teljesítő dolgozó parasztok. A község legtekintélyesebb paraszt­jai, elsősorban- mintagazdák példá­val járnak elöl a beadás teljesítésé­ben. Id. Perzsa István 8 holdas, Si­mon P. Jenő 12 holdas mintagazda azonkívül, hogy a vetéssel, növény- ápolással elsőnek végzett, gazdatár­sainak segített, a beadás teljesítésé­ben is első. Ezek a gazdák már egész évre rendezték beadásukat. Ugyan­csak példát mutat az állam iránti kö­telezettség teljesítésében a tanács Látogatás a kaposvári „csihegyár“-ban lanokat vagy a közben elhaltakat el­távolítják a többi közül. A 21. napon aztán mintegy pa­rancsszóra elkezdődik a kelés. A to­jások megpattognak, s egy ideig újra pihennek a csirkék (tehát nem a kctlósok vágják fel a tojás előttünk a megrendelés és a szállító- levél: a mernyei Petőfi új tsz 2300, a magyaratádi Búzakalász 1500, a göl- lei Uj Élet, a somogyjádi Augusztus 20 Tsz 1000—1000 naposcsibét szál­lított el a keltetőállomásról. Ez csak héját, néhány kiragadott példa. Ahol még tavaly nem volt közös baromfiállo­mány, az idén már lesz, s jövőre je­lentős hasznot hajt a közösségnek. A második ötéves terv utolsó évé­ben 30 millió naposbaromfit kell a keltetőállomásokon kikeltetni. E 30 millióból több százezer esik a Kapos­vári Baromfikeltető Állomásra. Az üzemi dolgozói látják feladatukat, s úgy akarnak dolgozni, hogy már az idén és a következő években a terv­nél több naposcsirkét adjanak a me­gyének, hogy ezáltal több tojás, több hús kerüljön a dolgozók asztalára. Varga József Csak a háziasszonyok tudják iga­zán, milyen sole vesződségbe telik a baromfiszaporítás. Mennyi aprólékos munkát, féltő gondot kíván meg a három hétig anyai kötelességét tel­jesítő kotlós. Letelt a három hét, el kellene kezdődni a csibék kelésének, s a háziasszony legnagyobb bosszú­ságára a fészekbe rakott 19—21 to­jásból alig bújik elő néhány pár szem csibe. Újra kell kezdeni az egé­szet. Rendszerint minden háznál elő­forduló gondok, bajok ezek a tava­szi keltetéskor. De a hagyományossá vált és természetes keltetés mellett van egy másik, biztosabb formája is a baromfiszaporitásnak. Látogassunk el megyénk egyik legnagyobb »csi­begyárába«, a Kaposvári Baromfi- keltető Állomás üzemébe. Érdekes látvány fogadja a szem­lélőt. Menjünk csak végig sorjában az üzemben, kezdjük mi is ott a né­zelődést, ahol elkezdődik a keltetés. Az üzem előcsarnokában a községek­ből érkezett »árut« számolják, ellen­őrzik: alakra, súlyra, tisztaságra megfelel-e a követelményeknek. Minden tojáson látható a számozás: mint ahogy azt az asszony hit tartja), törzstenyészetből és egészségügyileg A gép ventillátora meleg, száraz le­ellenőrzött baromfiállománytól szár- vegőt áraszt a tojáshéjból kibújt, rá- mazik-e? Ezután következik a lám- csókról lehulló, nedves, áléit csirlcék- pázás: minden egyes tojást átvilágí- re. Pár óra múlva már teljesen ele- tanak, így állapítják meg, kicsi-e a vénén szívják magukba az élet üditő légkamra, várható-e belőle kiscsir- levegőjét. Micsoda látvány, milyen ke? Csak a megfelelően ellenőrzött kedves öröm egyszerre látni ezer tojásokat helyezik el a tálcákban, s meg tízezer csirkét, amelyből 2—3 hegy a tojásokat jól rögzítsék, a tál- hónap múlva kirántani való pompás cákat belül papírral bélelik. Az el- eledel készülhet, készített tálcák a keltetőgépbe ke- Nyolc, egyenként 10 000 tojás bé­rűinek. A tojásokat 21 napon át 37.8 fegadóképességm keltetőgéppel ren- fok hőmérsékleten tartják és a gé- delkezik a kaposvári keltetőállomás pekben elhelyezett önműködő for- és ezekkel évente 300 000 kiscsirkét gatók segítségével 2 óránként for- keltetnek a megye parasztságának — gatják hogy a fejlődő embrió egy- ismerteti az üzem tervét Csonka Im­* ’,. ______HucQon A ható- re igazgató. Eddig már csaknem 100 Kikeltek a csirkék. Jöhetnek értűk a fo rma tápanyaghoz ju ezer Maposcsadtak el a termelő- megrendelők. Képünkön: Matus Margit, dik és a tizenhetedik napon újra szövetkezeteknek, egyéni gazdáknak, ^^fTt "^rükfí lámpázzák a tojásokat, az alkalmat- városi háztartási asszonyoknak. íme, csipogásra tartják, anyát keresnek. Tánczos Józsefné, az üzem kiváló dol­gozója az ellenőrzött, lámpázott tojáso­kat tálcára s a gépbe való berakásra készíti elő. Ki tudná számontartani, hány ezer tojás ment már keresztül a kezén? elnöke, Ángyán János 8 holdas gaz­da is. A község globálisan eddig évi to­jásbeadását 06 százalékra, baromfi­beadását 95. vágómarhabeadását 5® százalékra teljesítette. A község ser­tésbeadása 135 mázsa, ebből már több mint 65 mázsát elszállítottak. Rövidesen teljesítik egész évre be­adási tervüket, amiért köszönet jár a község egész dolgozó parasztságá­nak. AMIT LEHET SOMOGYUDVARHELYEN — LEHET ZÁKÁNYBAN IS Somogyudvarhely a csurgói járás­nak ama községei közé tartozik, melynek dolgozó parasztjai és tsz- tagjai példásan teljesítik állam irán­ti kötelezettségüket. Jelenleg is a járás legjobban adózó községe. Fél­évi adójuknak már több mint 50 százalékát befizették. E fontos mun­kát a község vb-titkára, Nagy An­dor elvtárs irányítja és szervezi. Hat­hatós segítséget nyújt ebben a köz­ségi pártszervezet és a tanácstagok. A járás egyik hasonló nagyhatárú községe, Zákány, már nem dicseked­het ilyen szép eredménnyel. A köz­ség vezetőinek többet kellene törőd­niük a dolgozó parasztokkal, serken­teni őket a pontosabb adófizetésre. Ha ezt tennék, akkor nem kullogná­nak a járás utolsó községei között. Javasoljuk: vegyék át a somogy­udvarhely iektől a jó módszert, ez bi­zonyára náluk is eredménnyel járna. fl 3 hónapos pártiskola hallgatóinak javaslata a második ötéves terv irányelveihez DARÁZS JÓZSEF: A terméshozam növelése céljából kötelezővé kellene tenni az új agro­technika alkalmazását a termelőszö­vetkezetekben egyes növényfélesé­geknél, pl. a kenyérgabonánál a ke­resztsoros vetést, a kukoricánál a négyzetes vetést, a napraforgónál és a kukoricánál a pótbeporzást. A me­zőgazdaságot könnyebb súlyú gépek­kel kellene ellátni, főként növény­ápoló és terménybetakarító gépiekre van szükség. Az állattenyésztés fej­lesztése céljából fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek az ál­lattenyésztés gépesítésére. HORVÁTH GYÖRGY: Javasolom, hogy az állami gazda­ságoknál építsenek bekötőutakat. Er­re szükség volna azárt is, mert ősz­szel legtöbb helyen a szállítást csak lófogatokkal tudják megoldani, ami igen lassú és főleg költséges. A Somogytarnócai Állami Gazda­ságnak vannak olyan üzemegységei — pl. a somogytarnócai, nagymezői —, ahol még nincs villany. Pedig a gépesítés villany nélkül szinte el­képzelhetetlen. A ferenctelepi üzemegységünk 1500 kh. terményt a barcsi vasútál­lomásra visz, hogy tovább szállítsák, ami szintén nehéz, mert az út rossz, a távolság 8 lem. Ugyanakkor Ferenc- telepnek van vasútállomása, csu­pán egy rövid kitérő kellene, és a berakodást a helyszínen el lehetne végezni. A kitérő megcsináltatása 25 —30 000 forintba kerülne és ezael egy évben 200—2S0 000 forintot takarít­hatnánk meg. öt perc a bürokráciáról Siet az újságíró is, meg Vincze Istvánnak, a törökkoppányi Rákóczi Tsz elnökének is sürgős a dolga: — Azt azért elmondom, elvtárs, hogy nagy örömmel hallgattuk Rákosi elvtárs beszédét. Különösen, amit a vezetés további egyszerűsí­téséről mondett. Hirtelenjében is tudok mondani egy pár példát az életünket keserítő bürokráciáról: — Ha kölcsönt akarunk felvenni a banktól, hát legelőször körülné­zünk, van-e elég papír a faluban! Előfordult már, hogy Tabról kel­lett beszerezni, hogy a lei tudja há­nyadik kérvényt is megírjuk. Meg aztán: most azt mondják, nincs építőanyag, mert kell a föld­rengés- és vízkárosultaknak. De az­előtt sem volt! Somogymeggyesen pl. régen tető nélkül áll a tsz is­tállója, mert nem kapnak anyagot. Mi is csak úgy tudtunk szerezni, hogy az Erdőgazdaságnak fuvaroz­tunk. Nemrégen egy borjút kényszer kellett vágni. Tudja, hány könyve­lésen ment keresztül? Pontosan hu­szonkettőn! Most azon imádkozunk: csak adhatnánk túl a beteg jószá­gon, hogy ne nálunk vágják le. Nem ártana elégetni egy csomó másolópapírt. Mert évek óta a me­gyei, járási szervek csak lemásolták a felső utasításokat. Nem alkalmaz­ták: másolták. Vagy ha nem éget­jük el, akkor mind a két oldala fogjon, hogy felfelé is eljussanak a mi gyakorlati tapasztalataink ;:: Igen, igen, ez mostanában már érez­hető, de ha rajtam állna, én átkap>- csolnék a legnagyobb sebességre; Persze tudom, nem rajtam áll, hanem rajtunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents