Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-22 / 119. szám

s SOM OG XI NCPLAP Kedd, 1956. május 22. D feszültség enyhülése tovább tart Lapvélemények a szovjet—francia tárgyalások eredményéről RÓMA (TASZSZ) Valamennyi vasárnapi olasz lap közölte a moszkvai fran­cia—szovjet tárgyalásokról közzétett nyilatkozatot. Az Unita a tárgyalások eredmé­nyeit kommentálva hangsúlyozza, hogy ezek »a francia—szovjet viszony ked­vező fejlődéséről tanúskodnak«. A burzsoá lapok bár igyekeznek csökkenteni a tárgyalások jelentő­ségét, szintén elismerik, hogy azok igen őszinte és megértő légkörben zajlottak le, és hogy a két fél érde­keinek megfelelt, hogy jobban meg­ismerjék egymás véleményét olyan kérdésekről, amelyekben lehetetlen volt megegyezést elérni. MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda különböző ■oiíszágokban működő tudósítóinak je­lentéseit közli a francia—szovjet tár­gyalások eredményének külföldi saj­tóvisszhang j ár ól. Orehov, a Pravda New York-i tu­dósítója a következőket írja: Egyes amerikai lapoknak és egyes washingtoni politikusok­nak rossz szokásuk, hogy a nem­zetközi eseményeket a hideghá­ború prizmáján keresztül nézik. Ez a magyarázata annak, hogy a francia—szovjet tárgyalások sikeres befejezésének már az első visszhang­jaiban is az aggodalom, a kiábrán­dulás és a rosszul leplezett ingerült­ség érződik. Nyekraszov, a Pravda londoni tu­dósítója ezeket írja: — A lapok kiemelik a két kor­mány vezetőinek optimista hangját, amelyben kifejezésre jut az a meg­győződésük, hogy a hidegháború vég­legesen megszűnik, a fegyverkezési verseny abbamarad és a népek meg­menekülnek az új háború veszélyé­től. — Azokban a napokban, amikor a francia—szovjet tárgyalások éppen csak megkezdődtek, egyes angol la­pok annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy a tárgyalások esetleg olyan egyezményekre vezetnek, ame­lyek ártalmasak lehetnek Franciaor­szágnak Angliával és az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló szö­vetséges kapcsolataira ... Most az angol sajtó megelégedését fe­jezi ki amiatt, hogy a moszkvai tárgyalá­sok eredménye nem igazolta e ki­agyalt aggodalmakat. PÁRIZS (TASZSZ). A párizsi sajtó a szovjet és a francia kormányküldöttség tár­gyalásainak eredményeit kommen­tálva hangsúlyozza, hogy a tárgyalások minden területén hozzájárultak a két ország vi­szonyának javulásához, az álta­lános béke és a biztonság meg­szilárdításához. Csak néhány lap tesz említést azok­ról a kérdésekről, amelyekben nem sikerült enyhíteni az ellentéteket, bár a nyílt eszmecsere hozzásegített a két fél álláspontjának jobb meg­értéséhez. A Monde beszámol »A tárgyalá­sok sikeres befejezéséről« és ezt ír­ja: »A feszültség enyhülése tovább tart, sőt fokozódik«. Brandenburgban ünnepélyesen búcsúztatták a leszerelt szovjet katonákat Berlin (MTI). A szovjet kormány határozatának végrehajtása során szombaton és vasárnap további le­szerelt szovjet csapattestek katonái utaztak haza a Német Demokratikus Köztársaságból. Brandenburgban több rajait háromezer lakos ünnepélyesen búcsúztatta két feloszlatott szovjet légi alakulat volt katonáit és tisztjeit. A brandenburgi acél- és henger­június 3: pedagógusnap Június 3-án rendezik meg hazánk­ban ötödször az országos pedagógus- napot, amelyen népünk ünnepli és köszönti a pedagógusokat. A közpon­ti ünnepség ebben az évben is az Or­szágházban lesz, ahol június 2-án ha­zánk legjobb nevelői: óvónők, tanítók és tanárok elekor kapják meg a »Ki­váló óvónő«, a »Kiváló tanító« és a. »Kiváló tanár« kitüntető oklevelet cs az azzal járó pénzjutalmat. Kaposvá­rott ugyancsak június 2-án tartják a megyei ünnepségeket, ahol a jól dol­gozó nevelőknek »Az oktatásügy ki­váló dolgozója« kitüntető jelvényt és pénzjutalmat adnak át. Június 3-án pedig a városokban, községekben és a falvakban rendezett ünnepségeken köszöntik a pedagógusokat. Ezen a napon is, mint minden éviben, egész népünk megbecsüléssel és szeretettel fogja köszöntem legnagyobb kin­csünk — gyermekeink — nevelőit. Általános megdöbbenést keltett a Baranes-perben hirdetett ítélet Párizs. A párizsi katonai bíróság 'vasárnapra virradóra ítéletet 'hirde­tett a Baranes-perben. Az ítélet Ba- ranest, továbbá Manst, a nemzetvé­delmi tanács volt főtitkárát felmen­tette, Labrusset 6 évi, Turpint 4 évi börtönbüntetéssel sújtotta. Jogászkörök véleménye szerint az ítéletet úgy kell értelmezni, hogy a felmentett Baranes »semmiféle titkos felvilágosítást nem szolgáltatott ille­téktelen elemeknek«. Éppen ezért meglepő, hogy elítélték azokat, akik­től értesüléseket kapott. Ha ugyanis ezek az információk nem voltak tit­kos katonai jellegűek, s ezen az ala­pon a fővádlottat felmentették, akkor érmék ellentmond, hogy elítélték azokat, akiktől Baranes az informá­ciókat kapta. Az emberi jogok ligája az ítélettel összefüggésben közleményt adott ki és1 ebben kiemeli, hogy nagy figye­lemmel (kísérte a Baranes-per lefo­lyását és egyetért az ítélet kihirdeté­sét követő általános megdöbbenés­ül“ művek dolgozóinak nevében Kurt Klinke sztahanovista munkás mon­dott köszönetét a szovjet harcosok­nak, akik nagy segítséget nyújtottak az üzem felépítéséhez. A búcsúzó szovjet tisztek a jelen­lévők viharos tapsa közepette baráti ajándékokat nyújtottak át az acélmű­vek dolgozóinak, valamint Németor­szág Szocialista Egységpártja, a Sza­bad Német Ifjúság és a Német— Szovjet Baráti Társaság képviselőinek. Vojtékovdcs szovjet ezredes, az egyik feloszlatott légi alakulat pa­rancsnoka Id jelenítette: »Egykor el­lenségnek tekintettek bennünket Né­metországban, ma megbonthatatlan barátság fűz bennünket a német nép­hez. Hazat éi-ve beszámolunk majd dolgozótársainknak és barátainknak azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság lakossága a szocializmus építésében elért.« ENYHÍTETTÉK AZ ELLENŐRZÉST KELET- ÉS NYUGAT-NÉMETORSZÁG HATÁRÁN Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság belügyminiszté­riuma május 15-i hatállyal könnyí­téseket vezetett be a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német S$ö» vetségi Köztársaság között húzódó öt kilométeres határövezetben és öt­száz méteres védősávon. A rendelet lényegesen enyhíti az a területeken gyakorolt ellenőrzés módját és lehetővé teszi a járművek és gyalogosok szabad közlekedését nyáron 23, télen 22 óráig, továbbá gyűlések és mulatságok tartását éj­jel 1 óráig. Hétfőn hajnalban megtörtént az amerikai hidrogénbomba-robbantási kísérlet a Bikini-szigeten London (MTI). A londoni rádió je­lentése szerint a csendes-óceáni Ene- wetok szigetcsoporthoz tartozó Biki­ni-sziget fölött hétfőn hajnalban az Egyesült Államok hidrogénbomba- robbantási kísér letet hajtott végre. Ez volt az első 'hidrogénbomba, amelyet az amerikaiak repülőgépről ledobva robbantottak fel. A bomba három kilométerrel a tenger szintje felett robbant. SZOVJET—AMERIKAI EG YÜTTMÜKÖDÉS A FILMMŰVÉSZETBEN Michael Tedd amerikai filmrende­ző egyheti moszkvai tartózkodása után hazatért az Egyesült Államok­ba és kijelentette, hogy megkapta a szovjet kormány hozzájárulását Tolsztoj világhírű regénye, a »Há­ború és béke« filmváltozatának for­gatásához. A filmet a következő öt- évben a Szovjetunióban fogják forgatni és fő­szereplői amerikai, szovjet, angol és francia filmszínészek lesznek. A szovjet hadsereg egységei is sze­repelni fognak a »Háború és béké«- ről készült filmben. Tedd moszkvai útjával kapcsolat­ban Gregorij Alekszandrov szovjet filmrendező 'kijelentette, hogy a Szovjetunió a szovjet filmszínházai!: részére évente 24 amerikai filmet akar vásárolni. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közös megegyezést kívánnak lét­rehozni, amelynek értelmében szovjet és amerikai filmszínészek mindkét or­szág területén filmezhetnek. »GOOOO000000000000000000C — SZÁZEZERREL TÖBB NAP­SZEMÜVEG kerül az idén forgalom­ba az OFOTÉRT-,boltokban, mint ta­valy. Sok újfajta napszemüveg is forgalomba kerül. A gyermek napvé­dőkön kívül 15 különböző típus áll a vásárlók rendelkezésére. Érdé feessógek inne n-o nnan Egy amerikai pilóta furcsa kalandja Párizsban Egy 26 éves ameri­kai pilóta, Gene Wi- seniheat furcsa kaland áldozata lett Párizsban. Egy bárban megis­merkedett egy Hung Thu nevű csinos kínai leánnyal, akit egy sportkocsin sétaútra vittj Egy vendéglő előtt kiszálltak az au­tóból, amikor egy má­sik gépkocsi is meg­állt, és három utasa a pilóta elé lépett. »Sen­kinek sem engedem, hogy sétáltassa a fele­ségemet« — kiáltotta az egyik, és mindhár­man verni kezdték az amerikait, majd autó­jukon elhurcolták. Az amerikai pilóta Neilly- iben egy elhagyott utca kövezetén ébredt (ká­bulatából és látta, hogy 200 dollárját el­rabolták. A párizsi rendőrség megállapította, hogy a fiatal amerikai egy ibűnszövetkezet áldo­zata lett. A három gengszter közül kettő: Marco Andreáid, egy exotiikus lebúj tulajdo­nosa és egy angol, Pe­lei- Cervelilo, akit a pá­rizsi rendőrség »Garry« .néven ismert, már la­kat alatt varrnak. A harmadik azonban, a »férj«, akit az alvi­lágban »Ló«-nak be­céznek, telefonált a rendőrségnek, hogy pillanatnyilag vidéken pihen. Fényképezés a test belsejében Dr. Sterz német or- ivos olyan villám- centrifugát készített, amelynek segítségével 1/500 <mp időtartamú elektroviliám fényét ceruza alakú kvarc- botocskán keresztül a test belsejébe vezethe­tik. A készülék fény­képészetben képzetlen orvosok számára is le­hetővé teszi, hogy le­leteiket színes képek­ben rögzítsék. Az év végéig a Szovjetunióban 29 televíziós központ lesz A Szovjetunió Köz­lekedésügyi Miniszté­riuma a sajtónak adott tájékoztatójában közöl­te, hogy az 1956. év vé­géig a Szovjetunióban húsz televíziós központ és 180 automata re- lais-áillomás fog mű­ködni!. Jelenleg 12 televíziós központ van üzemiben. Az év végéig még Tas­kent, Vilno, Tbiliszi, Jereván, Gorki, Szta- lino, SztaLinogorszk és Kisinyev kapnak tele­víziós központot. A sugározás hatóké­pessége 1960-ig 90 szá­zalékkal fog emelked­ni. Munkanélküli orvosok Nyugat-Németország­iban 4500 orvos van ál­lás nélkül, vagy végez más munkát. Számos orvos dolgozik fizeté­sen alul, vagy jófor­mán csali zsebpénzért. Évente 3000 orvos ke­rül lei az egyetemről, ezek közül mintegy 1200 tud elhelyezked­ni.. Mit tud a méh? 1 kg méz összegyűj­téséhez a méh eknek körülbelül 15 millió vi­rágot kell meglátogat­niuk. Ha egy ember akarná így az 1 kg mé­zet összegyűjteni, eh­hez 25 000 órai munka­időre volna szüksége, ami 8 órás munkana­pot számítva 3124 napi munkát, tehát a mun- kaszünnapokat leszá­mítva mintegy 10 évet tenne ki. A hörcsög mint élelmiszerrejtegető A hörcsög téli élel­mi szükségletét az idénynek megfelelően hordja össze és külön- külön készít raktára­kat az árpának, a bú­zának, a babnak, a ku­koricának. . Készletei sokszor az egy mázsát is túlhaladják. Mennyi vizet párologtat el naponta egy lombos fa? A legtöbb lombos í« a tenyésztési időszak alatt naponta átlag 'legalább annyi vizet párologtat el, mint amennyi lombjának a súlya. Kiszámították pl., hogy 1 hektár, 720 törzzsel bíró — tehát gyér — 60 éves bükk- erdő naponta elpáro­logtat körülbelül 12 960 kg vizet. A tenyész- idő alatt, vagyis június elsejétől október vé­géig, azaz 153 napon át 1 982 880 kg-ot, ami a területet elborító 200 mm magas vízréteg­nek felel meg. Virágos barlang Uj barlangot fedez­tek fel a Szlovák Érc­hegységben, Jelsava közelében. A barlang cseppkövei a jól is­mert orgonasíp elhe­lyezéstől eltérően ara- gonit-virágokat alkot­nak. A szarvasbogár erősebb az embernél Egy 20 gramm súlyú szarvasbogár fel tud emelni a szarvával egy 400 gramm súlyú vas- dairabct; ez annyi, mintha egy 60 líido- giramrn súlyú ember fel bírna emelni Í.20 métermázsa súlyt. 25 malac egy kocától Dimitar Troev ki­tüntetett bolgár terme­lőszövetkezeti sertés- gondozó 26 kocája egyetlen évben 663 ma­lacot, vagyis egy-egy ■koca átlagosan 25 ma­lacot fialt. Drága adóbevétel Francia statisztiku­sok a na Dokiban meg­állapították, hogy or­száguk államkincstárá­nak toutyaadó'ból eredő bevételei évente 313 millió frankot tesznek ki. A kutvaadót kezelő hivatalnokok évi fize­tése viszont kereken 739 millió frank. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ BELLYEI LÁSZLÓ: J II EGE SO (Felszabadulási cikkpályázatunkra érkezett elbeszélés.) A rekkenö júliusi hőség elől bemenekiilt a szobájába. Pedig hát jól bírta a meleget, szerette is a nyarat, ami az iskolás gye­rekeknek és a tanítóknak is az egész évi munka utáni pihenést hozta. De ez a nap olyan volt, hogy még a semmittevőket is eibágyasztotta. Úgy tetszett, mintha a hetek óta tartó hőség egyre emelkedő akkord­jainak húrjai az elpattanásig megfeszültek volna. Az öreg emberek és az állatok nehezen, szinte fulladozva kapdosták a levegőt. Az olyan fiatalemberek, mint amilyen ő is volt, valami nyugtalanságot éreztek, mintha valami hiányzott volna az életükből. Valaki halkan kopogott az ajtón. Érezni lehetett, hogy áld kopo­gott, félénken, alig-alig meri hozzá koccintani kezét az ajtóhoz. — Tanító úr? ... Pista? ... itthon van? — hallotta a jól ismert, mindig lágyan kedves, de most szokatlanul félénk és Izgatott hangot. Nem akart a fülének hinná. Éppen arra gondolt, hogy egész napi ténfergése (csak ide-oda kapdosott és semmi lényeges dolgot nem tu­dott elvégezni), igen, éppen arra gondolt, hogy mindez azért van, mert nem tudja kiverni a fejéből Erzsit, ezt a szép lányt, add neki határo­zottan megtetszett. Ezt az egy dolgot eldöntötte ezen a napon, erről nem lehet most már vitatkozni. Az ajtóhoz rohant. Izgalmában alig nyomta le a kilincset, csak úgy felrántotta a zárt, hogy az egész fal rezgeti belé. Ott álltak az ajtó küszöbén egymással szemben. Erzsi erősen lihe­gett. Úgy látszott, szaladt idáig. Haja kissé csapzott volt, homloká­ról izzadságságcseppek gyöngyöztek alá. De a szemei, ezek a csodá­latos búzavirágszínű kék szemek, melyeknél szebbet Pista még soha életében nem látott, ezek a szemek tágra nyílva, őszinte nyíltsággal és egyszerű seggel néztek rá. Mintha a búzavirágok közepének söté- tebb, apró szirmait is látta volna 'bennük. Alig mert hosszasain belé­jük nézni. Attól félt, megszédül és megfordul vele az egész világ. — Csak nincs valami baj? — kérdezte végül, amikor nagynehe- zen szóhoz jutott. Hirtelen arra gondolt, hátha az az agyafúrt vén- asszony, Erzsinek az anyja, az öreg Julcsa néni gondolatolvasó, és ki­találta, hogy ő most ám úgy vetette rá a szemét erre a lányra, hogy feleségül is venné. Erre a gyanúra annál erősebb oka volt. mert Julcsa néni kitartóan hangoztatta, hogy Erzsit nem engedi még férjhez menni. Ha mái’ annyit költött rá és olyan jó tanuló — még a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen is kitűnt matematikából —, akkor el kell végeznie az egyetemet. — Pista... édesanyám kéreti... jöjjön azonnal hozzánk, mert a 'kis Bálint nagyon beteg — mondta Erzsi lihegve, még mindig fuldokolva a sietéstől. Vérbő, szabályos ívelésű ajkai nevetésre hú­zódtak, nyolcát kissé előre tartva forgatta arcát beszéd közben, szo­kása szerint. i — Csali nem lázas? — Rettentően lázas ... És félrebeszéL Nagyon odavan. — Alikor hozom a 'lázmérőt — mondta Pista. Nem talált volna benne semmi különöset, hogy beteghez hívják ebben a kis faluban, mely messze esett a várostól, de még az ország vérkeringésének a hálózatától, a vasúttól is. Most azért egy ids titkos elégtételt érzett, hogy éppen Julcsa néni hívatja, akivel sehogy sem tudott zöldágra vergődni, mióta Itt tanít, már második éve ebben a faluban, tanítói működésének első helyén. Mindkettejüknek piros volt az arca, mikor beléptek Erzsiék há­zába. Nem lehetett tudni, hogy a sietéstől vagy hőségtől, amely a késő délutáni órákban is erősen tartotta magát, vagy pedig attól a pár je­lentéktelen szótól, amit útközben egymással váltottak, vagy még in­kább a forró pillanásoktól, melyekkel időnként egymás szemébe néztek. * * * — Jaj, te jó Isten, mit tettél velem? ... Meghal ez az unokám is? ... Mitévő legyek? — jajveszékelt Julcsa néni, kezeit hol imára kulcsolva, hol összevissza hadonászva vei üli. — Ne óbégass, asszony! — intette le az ura, öreg Bálint — azzal nem megyünk egy lépést sem előre. — Látja, tanító úr?... Ez a vén ember is mindig csak a magáét hajtogatja... Ahelyett, hogy valamihez fogna, valamerre menne már... Jaj, megőrülök, ha az én kis unokám is meghal. Mert ez a vén ember is, meg a tanító úr is megkeverték a fejét az én fiamnak és menyemnek is ... Te jó atyám, inkább itt lennének a beteg gyer­mek mellett, dehát ebben a felfordult világban mindenki csali fel­felé örvényezik... — Ne óbégass, asszony! — mondta kissé ingerültebben öreg Bá­lint. — Úgy se tudod felfogni, hogy a fiad is, meg a menyed is ér­tünk dolgozik... De te csak jajveszékelsz, és még felébreszted a kis Bálintot. — Jaj, nem ébred az már fed. Olyan az, mint aki már halni ké­szül! Hiába is minden... Mondom én, hogy megverte a szemével az a vén cigányasszony. Hogy a hollók vájják ki a szemét! — Elhallgass, ha mondom! — szólalt meg fojtott ingerültséggel öreg Bálint. — Már megint a szemverés, meg a babona? ... Hát csak azért hívtad a tanító elvtársat, hogy jajveszékelj előtte? — Jaj, mitévő legyek? ... Hová menjek? Még ez a vén ember is ellenem van — siránkozott tovább Julcsa néni, vastag, rendkívül kövér lábain ide-oda tipegve. De azért alkalmat talált arra, hogy lopva a konyhaszekrényen álló tükörbe pillantson és széthulló ősz hajszálait haj túlikéi odatúzdelje vékonyka, ősz konytyához. (Folytatjuk) ********* .......*******

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents