Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1S56. május 26. ac-jBG?xatiK Babócsai gondolatok, ötletek, tervek Szép egyenletesen csobogva tör elő a meleg víz a föld fejtekéből. Ott, abc! a gőzölgő víz előtör a csövekből, olyan magas a hőfoka, hogy a tojás is megfőne benne. Az emberek már elképzelik: a lombos fák övezte, gye­pes térségen strandfürdő lesz. Nem messze az idő, s a mezőről hazatérő, munkában elfáradt dolgos babócsai szövetkezeti és egyéni parasztok es­ténként ide sereglenek a térre, hogy lemossák magúikról a port, izzadságot. Ezt is hozza Babócsának a második ötéves ten'. Örömre késztet A tsz-napra betonból felépítik az első fürdőmedencét. Az anyagot a 26 ezer forintos községfejlesztési alap­ból vásárolták, az építést a lakosság végzi társadalmi munkával. Az eddi­gi vizsgálódások azt mutatják, gyó­gyításra is alkalmas lesz a fürdő vize, iszapja. Idén és jövőre újabb medencéket és zuhanyozókat építe­nek. Mit jelent a Béke Tsz-nek a meleg­víz? — Szeretnénk egy 300 négyzetméter területű üvegházat építeni lehetőleg még a jövő évben — mondja Hugyecz éivtárs. — Az üvegház üzemeltetése egy év alat kifizetné az építésre for­dított költséget. A meleg vizet itt na­gyon jól tudnánk hasznosítani. Még ebben az esztendőben 10 holdon ön­tözéses kertészetet akarunk létesíteni. Az öntözéshez szükséges vizet a Rá­ba folyóból kapjuk. Kiszámítottuk: a faluban átlag 4 hold földterület jut egy-egy családra. Ez kevés. A kerté­szet jelentősen növelheti a pónzjöve- d ebnet. Egy esztendővel ezelőtt még rendkívüli elhanyagolt volt a Béke állattenyésztése. A télen megváltozott a helyzet. Uj, szakképzett elnököt küldött a párt a tsz élére, s az állat- tenyésztésben is a leghozzáértőbb em­bereket helyezték. A Béke Tsz ma összehasonlíthatatlanul jobban áll, mint a múlt ősszél. 100 hold szántóra több miint 10 fejőstehén jut. A gazdagodás útján — Befelé, kicsi, te, te, anyád! — Läu­fer Ferenc, a tsz sertésgondozója te­reli he a gyönyörű, 20 anyakocából \ Hozzászólás a második ötéves terv irányelveihez Hogyan emelhetjük magasra a szarvasmarhatenyésztés színvonalát? sanló eredményeket értéit el a so- mogymeggyesi Előre Tsz-ben is. A szarvasmarhatenyésztés fellendí­tésével szorosan összefügg ez az újabb természeti kincs gyerme­keket, felnőtteket egyaránt. Pápics Józsefné örömtől sugárzó arccal új- ”>f ságolja, milyen »jót hoztak a falunak a íúrósok«, most már vizet sem kell melegíteni, megtakarítanak egy csomó tüzelőt, könnyű a mosás is. A feltörő víz síkosabb az esőiénél, szépen tisz­títja a ruhát. Menten kihasználják a föld ajándékát a babócsaiak, egész se­reg asszony gyülekezik a víz körül. Valamennyien mosnak. Buzog a víz, buzognak a gondola­tok, ötletek, tervek is az emberekben. Bóla József, a Béke Tsz elnöke, Hu­gyecz István, a község agronómusa máris azen törik a fejüket, hogyan lehetne eredményesen, sóimé tűén fel­használnia a meleg vizet, mit adhat a falunak az új ötéves terv. íme az életrevaló helyi tervek : A második ötéves terv nagy felada­tok elé állítja Somogy megye szarvas- marhatenyésztőit: mind a termelőszö­vetkezeteknek, mind az egyéni terme­lőknek a lehetőségek és az élenjáró módszerek kihasználásával, a szarvas­marhaállomány számbeli növelésével párhuzamosan fokozni kell a minő­ségi állattenyésztést, a tejtermelést, a szarvasmarhahízlalást, s mindehhez biztosítani kell a takarmányibázist. Ez megköveteli, hogy a szakembereknek, de a községi tanács vezetőknek is / nagyobb felelősséggel, teljes lelkiis- \ mérettel kell harcolniuk a szarvasmarhatenyésztés fellendítéséért. A múlt év eredményei bizonyítják, hogy megyénk termelőszövetkezetei, egyéni parasztjai az állattenyésztők, illetve mezőgazdasági szakemberek és a községi tanácsok segítségével képeseit emelni a szarvasmarha­tenyésztés színvonalát és a hozamo­kat. Tavaly jelentősen gyarapodott a szarvasmarhaállomány, ezenbelül a tehénállomány is. s hiánytalanul tel­jesítette megyénk szarvasmarha­búsbeadási kötelezettségét. Tsz-eink- ben az egy tehénre eső tejtermelés több mint 30 százalékkal emelkedett a múlt évben. Megvan tehát az alap, amelyre \ építenünk kell. Igen sole a tennivaló a tehénállomány utánpótlásában. Tsz- eink túlnyomó többségében a válasz­tásig nincs is komolyabb baj a bor­jakkal, hanem a választás után .. 3 Be hasonló a helyzet az egyéni terme­lőnknél rí. Általános tapasztalat, hogy sem tsz-ednk, sem az egyéni termelők nem abrakod ják megfelelően a növendék-szarvasmarhákat. így a fiatal állat fejlődési erélye nincs ki­használva, csökötté válik, aminek hátránya aztán a tenyésztésbe vétele utón mutatkozik meg. Igen helyes az itatásos módszer bevezetése, ezzel irányítani tudjuk a tejmennyiség felhasználását, s a teljes tejet fölözött tejjel helyettesíthetj ük a l választásig. Leválasztásuk után a "V, berjak koruktól függően naponta leg­alább Vz, 1 és fél kilogramm abrak­keveréket kell biztosítani az egyéb takarmány mellett. A 'borjúnevetésnél arra kell törekedni, hogy az üszőket legalább 16-—19 hónapos korban te­nyésztésbe állíthassuk. Ily módon egy év alatt is igen sokat tehetünk a jó tenyészegyedek beállítása érdekében. A tejtermelés növelésének igen fontos feltétele a hasastehenek, üszők előkészítése, vagyis a vemhessé? utol­só két hónapjában a takarmányozá­suk megjavítása. Ebben az időben — amely 50—54 napig tart — egyeden­ként legalább 4—4,5 kg abrakkeveré­ket kell biztosítani a tömegtakarmá­nyokon kívül. Ezzel az eljárással a csurgói Uj Élet Tsz-ben pl. az egyik ^ előhasi üsző, illetve először borjazott tehén naponta 18 kg tejet ad. Ha­a takarmánytermelés javítása is. Ki kell szélesíteni a kétszeres ter­melést és a másodvetést, ennek ke­retén belül biztost tani kell a zöld fu­tószalagot. A zöldtakarmányck ter­mesztésénél előnyben kell részesíteni a szudáni fű, a borsos csalamádé és a takarmánykáposzta vetését. A téli LÖmegtakainmányibázis biztosításánál különös figyelemmel kell lenni a zöldsilózásra, Erre egyik legalkalma­sabb növény a silókukorica, amely amellett, hogy nagytömegű takar­mányt ad, tápanyagban ás gazdag. Természetesen a silótakarmány mel­lett a takarmányrépa is nagyjelentő­ségű a téli takarmányozásnál. Meg kell javítani megyénkben a le­gelőgazdálkodást is, ha azt akarjuk, hogy szarvasmarhatenyésztésünk ho­zama növekedjék. A rétek, legelőik trágyázásával, gyomirtásával, fogaso­lásával is növelhetjük a takarmány- tenméshezamot, s olcsóbbá tudjuk tenni a takarmányozást. Az állattenyésztéstől és főleg a szarvasmarhatenyésztéstől és növény- termeléstől elválaszthatatlan a helyes trágyakezelés. Tudott dolog, hagy a legtöbb trágyát a szarvasmarha szolgáltatja, de csak úgy hasznosíthatjuk ezt a trágyát, ha szakszerűen tároljuk, illetve kezeljük, míg a földbe nem keiül. Megyénk ta­lajviszonyai megkövetelik, hogy szán­tóföldjeinket legalább négy évenként szervestrágyázzuk. Az azonban nem közömbös, hogy milyen trágyát adunk a földnek. Ter­melőszövetkezeteink, de egyéni pa­rasztjaink Ó3 példát vehetnek a ráksi Uj Élet Tsz-ről, amely a mezőn szarvasiban tárolja a trágyát, ahol alaposan összeérik, s trágyázás idején közel van a trágyázandó területhez, így kevesebb tápanyagot veszít a Irá- gya a hordáskor, mintha messziről a gazdaság központjából hordanák ki. A szarvasmarhatenyésztéssel kap­csolatiban tehát hármas feladatunk van, amelyet meg lehet és meg is leéli oldanunk. Ez csak úgy válhat lehető­vé, hogy megyénk állattenyésztői me­zőgazdasági szakemberei, a termelő­szövetkezetek és egyéni termelők is mérlegre teszik eddigi munkájukat, s az előbbi tapasztalatokat felhasznál­va. még nagyobb lelklismerettel dol­goznak megyénk szarvasmarha­tenyészlésének fellendítéséért, a má­sodik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért. Czeplédi Lajos. megyei állattenyésztő. álló falkát. Nemrég ellettek le. Újabb 160 malaccal szaporodott a sertésállo­mány. 102 darab, egyenként 60 kilós süldőt pedig hízóba fogtak. Lesz pénz a közösben. Már eddig 7,50 fo­rintot osztottak a munkaegységekre. Megy is a munka 'gyorsan. A Béke tagjai legelsőként vetették el a ta­vasziakat. a cukorrépát megsarabol- ták, burgonyájukat megkapálták. A férfiak közül hárman — Laklia Mihály, Takács Gábor, Begovics Ven­del — a sertésólak környékén össze­gyűlt tégla- és szeméthulladékot szállítják el. Az ólak fehérre meszelve váa’j álc a közelgő tsz-napot. Úgy hír­eik, újabb tagokkal szaporodik e na­pon a tsz. Läufer bácsinak pedig minden gondja mostanában, hogy több anyakocájukat — a 330 kg-os Vénuszt is — felkészítse a közelgő já­rási ki állításra, amit szintén Babó- csán rendeznek meg. De sokat gon­dolkodik a második ötéves terv irányelveiről ás. Tesz is hozzá valamit: az állattenyésztés nagyarányú fej­lesztése céljából létesítenek minden községben, állami gazdaságban eröta- karmányfeldolgzó üzemet. Ennek lé­nyege: a szabványok szerinti összeté­telben állítsák elő a takarmánykeve­réket a különböző korú, fajú állatok­nak. így olcsóbb és eredményesebb lesz az állattenyésztés. A babócsai tsz-íagok, egyéni parasz­tok mind arra törekszenek, hogy több terméket adjanak az országnak. Szerkesztőségünk postájából Várótermet várunk! Községünk távol esik a várostól. Ha a felszabadulás előtt utazni átír­tunk, gyalogolhattunk, vagy lovasko­csin kellett a hosszú utat megtenni. 1918-ban kisvasutat kapott Gölle. Há­lásak a gölleiek ezért pártunknak és kormányunknak. 1954-ben azonban a kisvasúti megállót az addig megfe­lelőnek bizonyult helyéről 500 mé­terrel távolabb helyezték. Az új meg­állóhoz földút vezet. Nincs egy he­lyiség, amely megvédene a naponta vlazó 30—35 embert az időjárás vi­szontagságaitól. Február 22-én pl. hajnali 5 órakor a hőmérő 22 fok hi­deget mutatott. A szél hordta a ha­vat. A vonat késett. A dolgozók nyugtalankodtak. Órák teltek el, amíg végre kiderült, hogy a vonat hóf úvás miatt elakadt. Az utasok egyrésze >ha- za ment, másik része várakozott. (Ne­kik sürgős volt az utazás.) Voltak, okik a nem éppen közeli házakban, is­tállókban kerestek menedéket a hi­deg elől. Ezen a reggelen mondta Zsigrai Gyuri bácsi, a vendéglátó há­zigazdák egyike: »Mostanában a kis­vasút jóvoltából igen sok vendégünk van.« Május 10-én este pontosan járt he a kisvonat a göllei állomásra. Zu­hogott az eső, csattogott a villám. A szabad ég alatt várakozó mintegy 30 főnyi utazóközönség nyugtalanul te­kintett a szuroksötét éjszakába. Nincs váróhelyiség, az 500 méteres földúton feneketlen a sár, nem ég­nek a közvilágító égők sem,. (Bezzeg sokszor reggel, napsütésben is világí­tanak!) Mindezek után nem nehéz kitalál­ni, miért írtuk le mindezt. Szeret­nénk, ha kisvasútunk mellé, azaz an­nak megállójához egy kis várótermet építenének. Habár ígéretet sokat kap­tunk. Sőt azt is mondták, hogy a földesutast lesalakozzák. Sajnos, az ígéreteket az utazóközönség — annyi be nem váltott ígéret után — most már csak mosolyogva nyugtázza. Hogy a bizalom ismét helyreálljon, javasolunk egy megoldást: a gazda­sági vasutak csakazértis építsenek az utazóközönség számára egy kis váró­termet, s a tanács is salakoztassa fel a földesutat. BIZDERI DÉNES Gölle. ElőkésziHetefi a üafalasszonyofi és lányok találkozójára Az üzemskben és a falvakban, isko­lákban és hivatalokban a közeli napok­ban ifjúsági találkozókat tartanak, ahol megválasztják azokat a leányokat és fiatalasszonyokat, akik küldöttként vesz­nek részt június 23 — 24-én Budapesten a Rózsa Ferenc Művelődési Házban tar­tandó fiatalasszonyok és leányok talál­kozóján. Megyénk leányait, fiatalasszonyait mintegy negyvenen képviselik. Kiket választanak meg küldöttnek a találko­zóra? Azokat a leányokat és fiatalasz- szonyokat, akik az üzemekben, a földe­ken, Iskolákban ös más munkahelyen feladataikat példamutatóan végzik el. A budapesti találkozón 1200 asszony és leány vesz részt, e két napban gazdag kultúr- és egyéb program várja ókét. Váljék a közös munka motorjává a tarmai Szorgalom pártszervezete Szorgalom... Méltán viseli ezt a nevet a somogyiarnócai tenmelőszö- vetikezet. Tagjai valóban nagy szor­galommal, lelkesedéssel dolgoznak a bó termésért, a gazdag jövedelemért. Erről tanúskodnak a gyönyörűen zöl- dellő őszi és tavaszi vetésű gabonáik; De szépen sorol a napraforgó, a répa; duzzad már a kukorica vetőmagja is i talajban, s hamarosan kidugja szik- levelét a Szorgalom földjén. A bur­gonyát kapálják, korán akarnak új- burgonyát vinni a piacra. — Hogy mitől ez a nagy szorga­lom? — ismételte meg kérdésünket Kiss József, a tsz párttitkára. — Ná­lunk nagy „szeme“ van a munkaegységnek. Tavaly 55 forint értékű jövedelem jutott munkaegységenként, s ezt az idén még növelni akarjuk. Erre biz­tatja a pártszervezet is a tagságot. Elmondta Kiss elvtárs, hogy a párt- szervezet hogyan szervezi, irányítja a tsz-ben a munkát. A télen több al­kalommal — pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken vitatták a KV ha­tározatát, amely a mezőgazdasági ter­méshozamok három százalékos nö­velését írja elő. A pártszervezet ér­tékes javaslatokat tett a szövetkezet tagságának a tavaszi és nyári mező- gazdasági munkákhoz. Javasolta pl. a kukorica vetésterületének jobb meg­választását, a kukorica négyzetes ve­tését. Szívesen fogadta a tagság a pártszervezet javaslatát. Majd átszer­vezték a munkacsapatokat úgy, hogy minden munkaterületen legyenek kommunistáik, akik nevelő szóval és példamutatással serkentik a pártankí- vülieket a többtermelésre. HelyiTérvekkel agitál a'5 pártszervezet Nem kellett messze menniük érve­kért a kommunistáknak, hogy miért kell legalább 3 százalékkal növelni az io’én a terméseredményt. Találtak helyben is ... Csak össze kell hason- Mtamiuk a szorgalambeUék régi és mostani életét. Ez nyomós érv. Hisz valamikor mindannyian gróf Széche­nyi Frigves több mint hatezer hol­das birtokán cselédeskedtek. Látástól vakolásig dolgoztak akkor a kevés kammencióért, s nyomorogva húzták meg magukat a közös konyhás, szűk,, sötét cselédházakban. Újságot csak régit vettek, akkor is csomagolásra fél-fél kólót. Rádiója, csak az uraság- ■rak volt. És ma... A scik szép piros- téglából épült, cseréptetős új ház. s esténként a házak ablakaiból kiszű­rődő rádió hangja mind. mind a meg­változott, az igazi emberi életet hir­deti. Csak a múlt évben tízen építet­tek új házat a szorgalombeliek közül, az idén pedig már hét család fogott hozzá új otthon felépítéséhez. Vala­mennyi új ház verandás, illetve elő- szobás, két szoba, konyhás, kamrás. Alig akad a tsz-tagok között, áld ne i aratna valamilyen napilapot. Többen közülük háromféle újságot is előfizet­nek. Azck az emberek, akik a múlt­ban megelégedtek egy pár bakancs­osai, s egy úgynevezett ceig-ruháival ünnepen, s ma megválogatják, hogy milyen cipőt, 'milyen szövetruhát! vesznek ünneplőre. Tettekkel mutatnak példát a kommunisták Van tehát miért szorgoskodni. S persze jövőre még csinosabbra akar­ják varázsolni otthonukat. Ezért szin­tén érdemes igyekezniük. S egyéni érdekük elválaszthatatlanul összefügg a pánt célkitűzéseivel, a terméshozam háromszázalékos növelésével. Tudják is ezt a Szorgalom tagjai, azért nem sajnálják az ünnepeket, vasárnapo­kat .is munkában tölteni most, amikor az idő sürget, amikor le kell rakni az alapját a nagyobb termésnek. S a kommunisták példát mutatnak e nagy munkában. Ezt igazolja, hogy Kiss elvtársnak, a párttitkárnak eddig már több mint 180 munkaegységet írtak a javára. Novak István elvtárs, aki pedig az ősszel három hónapig kato­na volt, mór 103 munkaegységet szer­zett jó munkájával. Ök voltak az el­sők, akik buzdították a tagokat az ünnepi és vasárnapi munkában. Nem kétséges tehát, hogy a kevés létszámú (6 tagú) pártszervezetnek nagy érdeme van a tsz eredményei­ben. De vajon nem telne-e még több­re a tsz pártszervezetének erejéből? lVlegtettek-e már mindent a tsz kom­munistái az idei bő termés biztosítá­sáért? Többre is futná erejükből Bizonyos, hogy többet is tehetné­nek — vallja be őszintén Kiss elvtárs —, a versenyt is jobban szélesíthet­nénk. Igen, a verseny még csak ösztönös ebben a tsz-ben. Pedig — ha törődne vele a pártszervezet, nagy eredmény- nyel jóma. Büszkén dicsekednek a tsz kommunistái, hogy tavaly minden­ből túlteljesítették a termelési ter­vet. Kukoricából a tervezett 28 helyett 32,72 mázsát takarítottak be átlago­san holdanként. Sck tag ennél is töb­bel termelt területén. Boros Imréné, Horváth Béláné, Papp Júlia DISZ- fi a tál cik és még többen 38 mázsás át­lagtermést ói-tek el kukoricából. He­lyes lenne, ha a pártszervezet az élenjáró tagok között párosversenyt indítványozna, akik aztán meghatá­rozott terméseredményért vetélkedné­nek. A tsz vezetőségének pedig min­den segítséget meg kell adnia a ver­senyzőknek a szükséges termelőesz­közöket időben rendelkezésre kell bocsátania. Szervezzenek DISZ-brigádot Még egy igen nagy lehetősége a tsz pártszervezetének a verseny kiszé­lesítéséhez. 14 DISZ-fiatal dolgozik ebben a tsz-ben, s meg kell hagyni, ■becsületesen. De nem lett volna-e helyesebb, ha megszerveznie a DISZ- brigádot, amelynek tagjai maguk közt, de az idősebbekből alakított brigád­dal párosversenyben ás vetélkedné­nek? Biztosan jó eredménnyel járna ’ez is. S akkor bátrabban számolhat­nának azzal, hogy jóval túlteljesítik a 30 mázsás kukorica- és a 120 má­zsás burgonyatenmedési tervet, s hogy a munkaegység értéke is jóval nagyobb lesz, mint tavaly. Még nincs késő! Ha a pártszervezet hamarosan na­pirendre tűzd ezt a kérdést, akkor még sokat tehet... Persze a verseny értékelését sem szabad elhanyagolni; A7 élenjárók népszerűsítésének he­lyes módja, ha pórttaggyűlésen, tsz- gyűléseken megdicsérik a legjobba» dolgozókat és buzdítják az elmaradó­kat. Lelkesítő hatású, ha időnként jutalomban részesítik az élenjárókat; A közgyűlés határozata alapján tűz­zenek ki céljutaOmat a versenyzőknek, hogy lássák, mit nyerhetnek a jöve­delmen és prémiumon felül, ha töb­bet termelnek, mint a másikaik. A pártszervezetnek többet kell törődni a termelésben kitűnt pártonkívüliekkel, hogy közülük minél többen alkal­massá válhassanak a 'párttagságra. Ez annál is inkább fontos, mert aránylag kis létszámú a pártszervezet. Pedig már erősödhetett volna több új tag­gal, ha szem előtt tartják ezt a tsz 'kemmunástói.. Itt van például Bitó László nö­vénytermelő munkacsapatvezető, aki­ről maguk a pártvezetőségi tagok is úgy nyilatkoznak, hogy érdemes a párttagságra. Foglalkozzanak az ilyen fiatal tagokkal a kommunisták! A DISZ-szervezetben két párttag van; Bizony igen kevés ez! Ha a DISZ-be« több volna a párttag, és ha a párt­szervezet nagyobb gonddal foglalkoz­na a DISZ-szervezettel, több lenne a kezdeményezés a f iatalok részéről, könnyebben menne a pártszervezet munkája is. Hisz ezek a fiatalok te­le vannak kedvvel, lelkesedéssé, munkalendülettel! Mindezt azonbaa úgy hasznosíthatják még jobban a közösség javára, ha a pártszervezet helyesen összefogja őket, összegezve: szép eredményei van­nak a Szorgalom Tsz pártszervezete munkájának, s ezért dicséret illeti; Tennivalója azonban van még bőve« ahhoz, hogy valóban motorjává vál­jék a közös munkának, a párt célki­tűzése megvalósításáért folyó harc­nak. Szűcs Ferenc. PÉLDAMUTATÓ TANÁCSTAG Nagy tekintélynek örvend a Ka­posvár, Füredi utcai körzetben ifj. Kiss György tanácstag. Szerénység­gel, jó munkával, példamutatással vívta ki választói és a lakosság bi­zalmát. Ifj. Kiss György élenjár az állam iránti kötelességteljesítésben, mezőgazdasági munkákban egyaránt. Már egész évr® rendezte hízottser­tés-, vágómarha-, tojás- és baromfi- beadását. Nem véletlen, hogy körze­tében mindenki tiszteletben tartja a törvényt. Kiss elvtárs rendszeresen felkeresi választóit és azok szívese» követik is a példamutatásban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents