Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-18 / 116. szám
ZILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap ... mMMmiiimiiiinnnui A2 HDP XIII. évfolyam, 118. szá x V H EGYE 1 BSZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPDA ARA 50 FILLER Péntek, 1956. május 18. TRAKTOROSAINK SZEREZZENEK HÍRNEVET A NÖVÉNYÚPOUSBAN IS Növényápolás. Ez a szó nem egyszerűen kapálást jelent most már, hanem gépesítést, vegyianyagfelhasználást, korszerű agrotechnikát. Ezt példázza az idei esztendő is. Hiszen a növényápolás idején a tavalyi 80 ezer holddal szemben 480 ezer hold- nyi vegyszeres gyomirtás a cél. A négyzetesen vetett kukorica területe az állami gazdaságban például kétszerese a tavalyinak. A cukorrépa ápolását és a szénabetakarítást is teljes egészében gépesítik az állami gazdaságokban. S ugyancsak gépi művelésre várnak a termelöszövet kezetekben elvetett kapásnövények is. A megnövekedett feladatokhoz sok új gépet kapott a mezőgazdaság az idén. Mintegy ezer-ezerrel szaporodott a függesztett kultivátorok és más növényápoló eszközök száma. De a megművelendő terület még ennél is nagyobb arányban nőtt. A gépeket tehát alaposan ki kell hasz nálni, ha az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló munkaerővel jól akarják megoldani a növényápolást. Érdekes elgondolások is születtek. A gépállomások főigazgatósága azt javasolja a többi között az agronó- musoknak, hogy a négyzetes kapálásnál minden alkalommal csak egy irányban haladjon a gép és keresztben csak néhány nap múlva dolgozzon a kultivátor. így nem kapálnak kétszer azonos területen és a néhány nap múlva végzett növényápolással majdnem teljes értékű új kapálást adnak a növénynek, tehát több hasznot hajtanak vele. így lesz eredményesebb a gyomirtás is. Az állami gazdaságokban viszonylag jó a felkészülés, szervezettebb a munka. A gépállomásokon viszont komoly problémák jelentkeznek. Kevés szerződést kötöttek: a kapacitásnak mintegy ötven százalékára biztosítottak munkát. S ez a meggyőzés elégtelenségét bizonyítja. Pedig bőven lehetnek érvek a tarsolyukban. Jobban járnak a szövetkezetiek, ha géppel kapáltainak. Egy hold cukorrépa háromszori ápolása lókapával 78 forint. Ugyanez a munka univerzális traktorral 36 forintba kerül. Ezenkívül holdanként a három kapálásnál megtakarítanak másfél munkanapot, mert a géphez kevesebb munkaerő kell, mint a fogatos műveléshez. Nagyüzemben ez igen előnyös, mert száz holdnál már 4200 forint készpénzzel és 50 munkanap megtakarításával csökkentik az önköltséget. A nagyüzemi gazdaságokban az idén kezd igazán uralkodóvá válni a növényápolásnál a gép. Az első ilyen nagyarányú próbálkozás, amikor alapvetően a gépekre bízzák a mezőgazdasági üzemekben a termelés fokozását. A traktorosokon, a munkagépkezelőkön a sor! Tőlük függ, hogy a gépek milyen eredményt hoznak. KIGYÚL A FÉNY... A Borba jelentése szerint július Síén, Nikola Tesla világhírű jugoszláv fizikus születésének 100. évfordulóján kigyullad a villany a Goszpics melletti Szmilian faluban, Nikola Tesla szülőfalujában. Anglia atombombát robbantott Londoni hivatalos helyen szerdán hajnaliban bejelentették, ihogy Anglia az Ausztráliához közel fekvő Mon- tebelio-szigeten atombombát robbantott. Ez vcilt Anglia harmadik atom- kísérlete. A Tapsonyi Gépállomás vezetőinek figyelmébe! Vetőmag után sír a böhönyei Dózsa Tsz 30 hold földje A böhönyei Dózsa azok közé az új tsz-ek közé tartozik, amelyek a múlt ősz derekán alakultak. A szövetkezeti t^qok mindjárt munkához láttak ós a Tapsonyi Gépállomás segítségével elvetették az őszi kalászosokat, s elvégezték az őszi mélyszántást. A kései őszi vetések fejlődését most tavasszal kétszeri fejtrágyázással meggyorsították. A Dózsa vetései kiválnak az egyéni gazdáké közül. A tavasziak vetéséhez is időben hozzáfogott a tagság. Hiba azonban, hogy csak egy tárcsát kaptak a gépállomástól, amely nem győzi a talaj előkészítést, bár id. Vörös István traktoros sokszor éjjel-nappal gépen ült, s le sem szállt róla addig, míg 22 holdat meg nem tárcsázott. De hiába, nagy a terület! így aztán még 30 hold kukorica vetése vissza van a Dózsában. Vajon nem lehetett volna ezt a problémát megoldani? Dehogynem! Csak találékonyságra lenne szükség a Tapsonyi Gépállomáson. Mert az igaz, hogy a Taosonyi Gépállomás a saját gépparkjából nem tud több tárcsát adni, de ha megkérik a szomszédos gépállomást, vagy egy állami gazdaságot, biztos, hogy néhány napra kaptak volna kölcsön egy vagy két tárcsát. S ha sürgősen intézkednek, akkor még most sem késő ez a megoldás. De végre intézkedjenek a gépállomás vezetői! SZORGOS, DOLGOS MUHKfl fl FBLDEKEH Ültetik a dohánypalántát a Nagybaráti Állami Gazdaságban Az idén kétféle dohányt, Mdkeáit és Havannát, termelnek a Nagybaját! Állami Gazdaságban. A gazdaság vezetői időben gondoskodtak a melegágyak elkészítéséről, a dohánymag elvetéséről és így már szépen fejlett dohánypalánta zöldéi! az 50 melegágyban. Teljes ütemben halad már a palánta kiüitetése a gazdaságban. Eddig több mint négy holdra ültették ki a palántát. Danes Mihály dohánykertész és Nagy Gyula dohányfelelős úgy irányítják és segítik a dohánytermelő munkacsapatot, hogy mielőbb kiültessék a dohánypalántát a tervezett 74 holdon, mert az idén a múlt évi 780 kilós iholdamkénti átlagterméssel szemben legalább 8—8,5 mázsás termést akarnak elérni. A növényápolás mellett nem feledkezhetünk meg a beadásról sem Örömmel számolok be megyénk dolgozóinak, hogy a többszöri határjárás alkalmával mezőgazdasági szakembereink megállapították: az ist- vándá Petőfi Termelőszövetkezet határa a járásban, de a megyében is a legszebbek között van. Több mint 300 holdas őszi gabonatáblánk már kalászt hozott, az 52 holdon négyzetesen vetett kukoricánk, a 19 hold napraforgó, a 20 hold géppel vetett burgonya is kikelés előtt van. 10 hold korai -burgonyánkat már megkapáltuk, egyszer be is töltöttük. 20 hold cukorrépánkat megsaraboltuk, rövidesen befejezzük az egy elését ás. Azzai is örömmel dicsekedhetünk, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején az állam iránti kötelezettségünk teljesítéséről sem feledkeztünk meg. Már májusban 17 ezer liter tejjel teljesítettük egész évi beadásunkat. Sckat nyertünk ezzel, mert a többit szabad áron értékesíthetjük. K. Kovács István, az istvándi Petőfi Tsz elnöke. Időben és gondosan végzett növénvápoiással is biztosítják P! r a bő termést a bonnvai Béke Tsz tagjai A bonnyai egyéni gazdák nem tudnak elmenni úgy a Béke Tsz vetései mellett, hogy meg ne jegyezzék: ez igen, ez majd dönti a termést. S ez az elismerés nemcsak az őszi, hanem a tavaszi vetésre is szól. A cukorrépa sarabolásán már régen túl vannak a Béke tagjai, már az egyelés következik. De szépen zöldell a tsz burgonyája is. Perusza elvtárs jak, a tsz agronó- musának javaslatára 12 holdon »horvátországi« módszerrel bakhátba. ültették, ami azt jelenti, hogy így nagyobb fészke van a burgonyatöveknek gyökerei szétterjeszté- séhez, illetve a gumók elhelyezéséhez. Ennek következtében nyilván nagyobb burgonyatermésre is számolhat a tsz. A bő burgonyatermés feltételeit biztosította a tsz azzal is, hogy istállótrágyázott, ősszel mélyen szántott, tavasszal jól elmunkált talajba tette a vetőgumót, valamint azzal, hogy holdanként 100 kiló szuperfoszfátot, 50 kiló káli- és 50 kiló pétisót adtak a burgonyának. Számításuk szerint a tavalyi 90 helyett az idén legalább 100 mázsa burgonyát takarítanak be holdanként a bakhátosan műveltterületről a bonnyai Béke tagjai. PILLANTÁS A JÖVŐBE > ^9 milliárd fi 18%-UAI: TÖBB MINÍAI ..Jn. első 3 Ins TEJW TÉNYIEGE5EN BEAz 1956 — 60. években a népgazdaságban csaknem 20 százalékkal többet kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A tervezet előírja, hogy a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energia- forrásainak feltárására, bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a kislakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglévők újjáalakítására és bővítésére, elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. A beruházásokat úgy kell elosztani, hogy az ipar 33 — 34 milliárd beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 28 — 29 milliárd forint jusson és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül az első ötéves terv idején elért 41,3 százalékkal szemben 37 — 38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor lényegesen — több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag, valamint az energia- termelésre fordítandó beruházások összege. ísoO , vendeűlíŰÍTA növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben körülbolü| 2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet kell létesítenünk. KOZZASZÓlAS A MÁSOBIK ÖTÉVES TERV mAUTYEEiVEIHEZ A szárnyasok tenyésztésének fellendítéséért Somogybán Versenyben a bő termésért, a legjobb munkacsapat címért A beleg! Dózsa Tsz-iben 'befejeződték a legfontosabb tavaszi munkák. A tsz elnöke, Zarka János irányító, szervező munkája nyomán gyors ütemben haladtaik e fontos munkák. Még a tavasz kezdetén a tsz versenyre hívta a Petőfi és a Virágzó Föld Tsz-it. A versenyben a Dózsa Tsz halad az élen. Az asszonyok már egyelik a répát, miire a burgonya és a kukorica kapálása elérkezik, végezni akarnak ezzel is. Külön dicséretet érdemel lelkes, példamutató miunkájáért a tsz növénytermelési munkacsapata, Pacsi József munkacsapatvezető. A Dózsában verseny folyik az egyes munkacsapatok között is. Zárszámadáskor derül majd ki, hogy ki a győztes. — MÓRICZ ZSIGiMOND: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL című vígjátékét adják elő a barcsi kisipari szövetkezetek színjátszói. Az előadást május 20-án este fél 9-kor rendezik a járási művelődés házában. A második ötéves terv irányelveiben szerepel, hogy baromfiállományunkat egymillió darabbal kell növelni. S ennek megfelelően a keltető- állomások 1960-ban már 30 millió naposcsibét keltessenek. Megyénkben az első ötéves terv időszakában ba romfdállományunk mennyiségileg sokat fejlődött. Minőségileg azonban keveset tettünk. Somogybán sajnos még a mai napig sem működik komoly baromfitenyésztő telep. Nem is szólva arról, hogy a nemesítés munkájával megyénkben senki sem foglalkozott. Ezért vár ránk nagy feladat a második ötéves terv során. Az elmúlt években gyönyörű iba- romfiólalkat építettünk, sajnos, igen sokszor olyan helyen, hogy be kellett szüntetni a telep működését, (Például Iharosban 7 darab 500-as ól.) Az is nagy baj, hogy igen sole helyen még mindig erőltetik a Leghom-fajta tenyésztését és egyre késik a kitűnő, minden igényt kielégítő magyar baromfi tenyésztése. Egész Somogybán nincs fajtiszta, sárga magyar baromfitelep. Keltetőállomásaink pedig szívesen adnának sók-sok naposcsibét, de küszködnek a megfelelő, jó- minőségű tojás beszerzésével. S így megyénk keltetőállomásairól kikerülő csibeállomány nem fajtiszta, hanem korcs, nem jó termelőképességű, hanem teljesen megbízhatatlan. Ezzel vagyunk kénytelenek a megye állományát frissíteni; Helytelen út ez, és most alkalmunk lenne .gyökeresen változtatni rajta. Javasolom, hogy a megye baromfitenyésztése érdekében létesítsünk egy teljesen új, modern baromfitenyésztő telepet. Olyan ideális helyen, megépítésben és felszerelésben, amilyen már eleve biztosítja a fejlődés és a nemesítés minden követelményét. A hely megválasztásában különösen az lenne fontos, hogy keltetőáliomá- saink onnan könnyűszerrel és veszteségmentesen szállíthassák el a kitűnő tenyésztojásokat. Ezen a tenyésztelepen a magyar baromfit dunántúli tájszínben (sárga) kellene tenyészteni és nemesíteni. Az innen származó teljesen fajtiszta és megbízható tojás — mint kitűnő te- nyészanyag — a keltetőáülomásokon keresztül kerülne az állami gazdaságokhoz, tsz-ekhez és egyéniekhez. Ez feltétlenül hatalmas előrehaladást jelentene, mert egy ilyen tenyésztelep kiküszöbölné azokat a hibákat, amelyek eddig gátolták baromfitenyésztésünk fejlődését. Itt gondolok pl. a teljesen szakszerűtlen vezetésből származó hibákra, az állami gazdaságok vonalán található és krónikussá vált közömbösségből eredő hiányosságokra, nemtörődömségre stb. így megyénk állami gazdaságai is fejleszthetnék a tenyésztői munkát, de azok főfeladatát inkább a tovább- szaporításban látom. Az általam javasolt tenyésztelep foglalkozna a megyén belül a tenyésztés és nemesítés problémáival. Az innen származó íenyészanyag to- vábbszaporításra kerülne az állami gazdaságokhoz, ahonnan a te jás vdsz- szakeruLne ismét a kedtetőállamásra, innen a köztenyésztésbe. Pár szót még víziszárnyasaink tenyésztéséről. Itt is nagy lehetőségeink vannak. Exportunk minden meny- nyiségben fel tudná venni a jóminőségű árut, de hol van megyénkben ilyen áru? Pedig vannak megfelelő, (kitűnő területeink, halastavai nie. Csak megint az előbb említett kő zömibösség és nemtörődömség veti vissza fejlődésben tenyésztésünket. A megoldás ismét az, hogy központi irányítás mellett működjenek szaporító és köztenyésztést szolgáló telepeink. Hegedűs József, kiváló állattenyésztő, Kaposvári Tangazdaság. Nagy szükség lenne kövesútra Buzsák és Fonyód között Balatonnagy berekből, az egykori -vízimadarak tanyájából« ma két-há- romezer ember kenyéradója lett, az ország egyik legnagyobb állami gazdaságává fejlődött. Ezt az első ötéves tervnek köszönhetjük. Most a második ötéves terv tervezetéhez szeretnék egy olyan javaslatot tenni, amely nemcsak a Balatonnagybereki Állami Gazdaság dolgozóinak kívánsága, hanem a velünk határos községeknek is régi álma. A közeli Táska község azáltal, hogy a kisvasúti hálózat megépült, bekapcsolódhatott a közforgalomba. Buzsák ma már nagyközség, viszont nincs összekötő útja Fonyóddal, ahol piaci forgalmát (bonyolítaná le. Bu- zsákból egy keskeny töltés vezet Nagybereken keresztül Fonyódra, melyen járművek, gépkocsik közlekednek. A szűk fit miatt sokszor előfordul, hogy a járművek nem tudják kikerülni egymást. Szerintem helyes lenne, ha bizonyos távolságokban kitérőket építenének, de még jobb lenne, ha egy másodosztályú, vagy esetleg harmadosztályú kövesúttal összekötnék Buzsákot Fonyóddal. A közbeeső községek dolgozó parasztjai társadalmi munkával is vállalnák a kő és a föld kifuvarozását, és rövid időn belül száguldihatnának a gépkocsik, kerékpárok, lófogatok az újonnan épült bekötőúton. Nagy Mihály, Nagybereki Állami Gazdaság A lábodi Népakarat Tsz készül a tsz-napra A lábodi Népakarat Tsz a járásban elsőként fejezte be a vetést, jól halad a növényápolás is. Szántóföldjük 30 szazatokat istáUófcráigyáztá'k, 95 holdas búza- és rozstáblájukon fejtrágyáztak, 25 holdon kemposzt-trágy ázást végezlek. A talajerő megfelelő pótlása jó biztosíték az idei bőséges termésre. A tsz tagjai úgy igyekeznek, hogy május 27-re a kukoricát leg- | alább egyszer megikaipálják. A répa és a burgonya első növényápolási munkáját már elvégezték. Hogyan készül a május 27-i tsz-napra a MÉSZÖV? Szabó István, a MÉSZÖV vendég- iá tódpaxi csoportjának vezetője a következőkben válaszolt kérdésünkre: — Legfontosabb feladatunk, hogy megyeszerte gondoskodjunk elegendő italról, húskészítményeiéről, cukorkáról & süteményről. Terven felül korlátlan mennyiségű bont, málnát, hűsítő italokat szállítunk ki a községekbe. Mindent megteszünk, hogy a tsz- tagofc és vendégeli elegendő mennyiségű sörhöz jussánál:. Érintkezésbe léptünk a Belkereskedelmi Minisztériummal, a Kőbányai Sör gyárral, hogy erre a napra terven felül 1500 hektoliter sört adjanak Somogynak; Munkánkat azonban zavarja az, hogy még nem tudjuk felmérni, mennyi lesz a szükséglet, mert a siófoki és fonyedi járás földművesszövetkezetei a mai napig sem jelentették be igényeiket. Azokban a tsz-ekben, ahol hízottsertést nem tudnak vágni, tőkehússal igyekszünk kielégíteni a szükségleteket — fejezte ibe nyilatkozatát Szabó István elvtái's. — ELKÉSZÜLT a Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges KTSZ új üzemiháza. Az avató ünnepélyt május 19-én este 7 árakor rendezik. Nemesdéd tanácselnöke jelenti: A Dózsa Tsz szerdán délben földbe tette az utolsó holdon is a kukorica vetőmagot, a Május 1 Tsz ma estig szintén befejezi a vetést — ezt jelentette tegnap szerkesztőségünknek Horváth elvtárs, Nemesdéd tanácselnöke. A Somogyi Néplap bírálata nyomán a Kossuthnak is folyósított hitelösszeget vető- burgonya vásárlására a bankfiók. A Kossuth minden tagja a mezőn szorgoskodik, hogy a burgonyagumók mielőbb földbe kerüljenek. Egy-két napon belül kukoricát is elveti a Kossuth.
