Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-17 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! őrnagyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 115. szám. ÁRA 58 FILLÉR Csütörtök, 195G. május 17. | PILLANTÁS Í A JÖVŐBE í PÉLDÁTLAN MÉRETŰ BÉKEINTÉZKEDÉS — ez a három szó is csak megközelíti a szovjet leszerelési határozat jelentőségét. 1200 000 + 640 008 = 1 840 000; ennyivel csökkenti összesen a mostani és a múlt évi döntés a Szovjetunió fegyveres erőit. Lépések a koreai és a vietnami fegyverszünet megkötésére, a szovjet —jugoszláv viszony rendezésére, az osztrák államszerződés megkötésére, a vezető államférfiak személyes kapcsolatainak és eszmecseréinek kiterjesztésére — megannyi szovjet kezdeményezés, amely sikerre vezetett, rendkívül elősegítette a leszerelésnek kedvező enyhébb légkör kialakítását. A szovjet leszerelési határozat ugyanakkor új úton jár a nehéz nemzetközi problémák megoldási módja tekintetében. Az ENSZ leszerelési albizottságának legutóbbi londoni tanácskozásain ugyanis ismét megmutatkozott, hogy nemzetközi egyezmény megkötése alapján egyelőre még mindig nem sikerül eljutni a leszereléshez. Hiszen bármelyik nyugati javaslatot tette is eddig magáévá a Szovjetunió — a nyugati hatalmak azonnal elálltak attól. így azután a leszerelési albizottság a fegyverkezési hajszát leplező albizottsággá vált. A szovjet kormány' azonban nem azt a következtetést vonta le ebből, hogy a leszerelés jelenleg megoldhatatlan, hanem éppen ellenkezőleg, azt, hogy a leszerelést meg kel! kezdeni, egyelőre nemzeti döntés alapján. Világméretű felhívás ez békés leszerelési versenyre a fegyverkezési hajsza helyett. Felszólítás gyakorlati lettekre a bizotíságosdi helyett, mivel most már egyetlen hatalom sem hivatkozhatik őszintén arra, hogy egy leszerelési megállapodást bonyolult biztosítékokkal kell körülbástyázni annak garantálására, hogy a másik fél is leszerel. A nemzetközi bizalom erősítését szolgálja tehát a szovjet leszerelés és egyben hatalmas önbizalomra vall. Olyan ország tesz meg elsőnek ilyen bátor, nagy horderejű lépést, amely biztos önnön erejében, bízik nemzetközi befolyásában, békepolitikájának világméretű támogatásában, nemzet- gazdaságának egészséges fejlődésében és mindenekfelett: bízik népének hazaszeretetében, alkotókészségében. így válik a leszerelés újabb erőforrássá az ötéves terv végrehajtása, az életszínvonal emelése, a kereskedelem fejlesztése, a baráti országok megsegítése érdekében — a mi érdekünkben is. Két példa áll eiőttünk. Az egyiknek jelképe az a számos üzem, amelyet Nyugaton a nemzetgazdaság mi- litarizálásának sorvasztó hatása következtében zártak be. A másik jelkép: az a 375 hadihajó, amelyet a szovjet leszerelési, határozat értelmében állítanak le. Hogy melyiket választjuk, nem kétséges. Választottunk már akkor, amikor magunk is leszereltünk 20 000 katonát. És választunk most, amikor az új ötéves terv irányelveit megvitatva új gyárak építése, a békegazdaság fejlesztése mellett döntünk. És ők? Azok, akik nagyobb hadiköltségvetést kérnek, mint az elmúlt négy évben bármikor? Nekik is meg kell érteniük: »Csak két út van: vagy a békés egymás mellett élés, vagy a történelem legpusztítóbb háborúja«. (Bulganyin.) S egy harmadik világháborúban nein lennének biztonságban lévő szigetek, elérhetetlen földrészek. A népek velük is meg fogják értetni: csatlakozniuk keli a leszerelési versenyhez! GYORSÍTSUK MEG A VEGYSZERES GYOMIRTÁS ÜTEMÉT A vegyszeres gyomirtás — nagyobb termés. Tudják ezt mindenütt, ahol már tavaly is eredményesen alkalmazták a gyomirtásnak e legújabb, leggyorsabb, leghatásosabb módszerét. A mcsdósi Alkotmány Tsz gabonatábláin a vegyszeres gyomirtás holdanként három mázsás terméstöbbletet hozott. Sajnos, sok termelőszövetkezetben még nemigen ismerik a mezőgazda- sági tudomány e legújabb vívmányát s bár meglehetősen gyomosak őszi vetéseik — a kézi erejükből pedig nem futja a gyomirtásra — a gépi vegyszeres gyomirtástól idegenkednek. A jutái Úttörő Tsz pl. nnndösz- sze 10 hold vegyszeres gyomirtásra szerződött, pedig ez jóval nagyobb területen elkelne. Az őszi gabonák gyorsan kinőnek a motoros gépek alól, s alig néhány nap áll csak rendelkezésre, hogy a vegyszeres gyomirtást mindenütt elvégezzék. Vegyszeres gyomirtás — „linxilag“ A tél folyamán a megye állami gazdaságai 6900 hold földre igényeltek vegyszeres gyomirtást. A Nagy- bajomi Növényvédő Állomás azonban a rendelkezésre álló erővel nem tud ennek eleget tenni. Ezért igen ügyes, eredményes »házi« megoldásokkal segítenek magukon az egyes gazdaságok. Lábodon egy hordóval, kilyuggatott csővel és kompresszorral szerkesztettek permetező készüléket, így tisztítanak meg 82 hold zabvetést a gyomtól. A napokban már el is végzik, és »gépüket« átadják a háromfai gazdaságnak. Bárdibükkön gvümölcspermetező-géppel szórják el a gyomokat gyilkoló, kultúrnövényeket segítő szert. a tnioszi a fépáspusztai tsz-asszonyok Cukorrépatábla, amely mellett nem lehet elmenni dicsérő szó nélkül Kifogástalan munkát végzett a Tengődi Állami Gazdaság 75 hold föld előkészítésében cukorrépa alá. Az ősszel tarlóbuktatás után holdanként 200 mázsa szervestrágyát, 100 kg szuperfoszfátot szórtak el. Ezután jött a mélyszántás. Tavasszal sAmí- tózták a táblát, majd tárcsa, borona és henger tette olyan porhanyóssá a földet, hogy kerti veteménynelc is kitűnő lett volna. Ezért nem tud most senki sem elmenni cukorrépájuk mellett dicsérő szó nélkül. A répáspusztai Első Ötéves Terv Tsz asszonyai már eddig is bebizonyították, hegy lelkes élharcosai a nagyüzemi gazdálkodásnak. Pár év óta elért eredményeik erről tanúskodnak. Jelenleg a május 27-i tsz-nap megszervezőiével, előkészületeivel vannak elfoglalva. Ok ugyanis jó munkával akarnak ünnepelni. Már vállalást is tettek: minden asszony és leány csatlakozik a 200 munkaegységes mozgalomhoz. Tóth Ferencné már a 100. munkaegységnél tart. Követni akarja Szilágyi Mihálynét, akit tavaly a tsz-napra való lelkes készülődéséért, kiváló munkájáért Mátraházára küldtek üdülni. De hosszan sorolhatnánk az asszonyok nevét, akik a munka minőségének megjavításával köszöntik majd a tsz-napot. Az említetteken kívül vállalták: kertészetüket állandóan rendben, cvommentesen tartják, az epret kétszer megkapálják, időben elültetnek minden korai palántát, minte«" félmilliót. Május 27-ig 75 ezer fenyőcsemetét ültetnek ki. Megkapálják a burgonyát, a cukor- és takarmányrépát sarabolják, 27-re kiegyelik és megkapálják. A tsz-ben együtt tartják a tsz-napot a gyermeknappal. Az asszonyok maguk készítette kis tárgyakkal ajándékozzák meg a gyermekeket. Nagy részt vállaltak a tsz asszonyai az új napközi otthon építési munkálataiból is. A tsz asszonyai versenyre hívják a ráksi Uj Elet Tsz asszonyait. Hogy kik lesznek a verseny győztesei, arról majd a tsz-' ipok beszélnek. Közösen biztosítják a növényápoló gépeket Nagybajomban A nagybajomi tanács vezetői a legutóbbi tanácsülésen okos javaslatot tettek a gazdáknak: közösen biztosítsák a növényápoláshoz szükséges gépeket. A gazdák szívesen fogadták s elmondták, hogy mintegy 50 gazdának nincs lókapája, emiatt késne a növényápolás. A gépállomás vezetője megígérte a gazdáknak, hogy segít e fontos munkák elvégzésében. Akinek van gépe, gyorsan végez a növényápolással, előre megállapított ütemterv szerint kölcsön adja többi gazdatársának. A nagybajom gazdák a növényápolást így 10 nap alatt be tudják fejezni. Már meg is kezdődött a szorgalmas mun ka. — Súlyos vonatszerencsétlenség I Amerikában. Milwaukee-ban (USA) j nagyméretű vonatszerencsétlenség < történt. A vonat, amely 900 diákot ' vitt a Milwaukee-! base-ball meccsre, összeütközött egy tehervonatiak Az \ összeütközés következtében több mint < száz diák megsebesült. « A második ötéves terv irányelvei előírják, hogy 1960-ra a széntermelés 32 százalékkal múlja felül az 1955- ben kitermelt szénmennyiséget. Szénbányászainknak 29,4 millió tonna szenet kell felszínre hozniuk 1960-ban. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés megvalósulhasson, pártunk és kormányunk a bányászat fejlesztésére 7,5 milliárd forintot szándékozik fordítani. A bányákból kitermelt szénre vár nemcsak az állandóan bővülő Kazincbarcika, az új kokszolómű, de a hatalmas ti- szapalkonyai kombinát is. A második ötéves terv irányelvei azt is feladatul tűzik bányászaink elé, hogy öt év alatt 16 —17 százalékkal csökkentsék az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét. Vesvszwes oyofliírtással a termelés növeléséért ‘•tíáC ill» £ úl/btf. A helyesen, időben alkalmazott vegyszeres gyomirtás másfél — két mázsával emeli a terméshozamot. Megyénkben az idei tervelőirányzat 10 000 hold. Ez 1960-ban ötszörösére emelkedik. Természetesen, ennek megfelelően nő majd a Nagybajomi Növényvédő Állomás gépparkja is. Hírek a földekről Érdekes kísérletre készülnek a Nagybaráti Állami Gazdaságban. A Len- és Kenderkikészítő Vállalat központjával karöltve 75 hold len- földön kísérleti gyomirtást végeznek majd eey új. Flavill nevű vegyszerrel. Egy holdnyi káposztapalánta kiültetését kezdte meg a somogyvári Szabadság Tsz. Ezenkívül palántáz- nak még paprikát, karfiolt és paradicsomot, összesen három holdon. lit a jó idő, igyekezzenek állami gazdaságaink a növényápolással A kedvezőtlen időjárással dacolva végzik megyénk állami gazdaságai a tavaszi növényápolási, munkákat. A Marcali Állami Gazdaság 85, a Kutasd 10, az Alsóbogát! 23 hold cukorrépa saraJbolását végezte eL A Nagybaráti Állami Gazdaságban is megkapálták kilenc hold takarmányrépájukat. A magborsó első kapálását a Kaposvári Állami Gazdaság már elvégezte, Vd/tya-pusztán a napokban fejezik be. Ismét itt a jó idő, most igyekezzék a többi állami gazdaság is, hogy élenjáró társaikat beérjék. Sarabolják a cukorrépát és a mákot, a böhönyei Szabadság Tsz-ben. 120 hold négyzetbevető géppel vetett kukoricájuk első fele már kikelt. Pár nap múlva végeznek a növényápolással Mernyén A mennyed Petőfi Tsz-ibe végre megérkezett a várva várt pétisó. A tsz tagjai nagy dgyekezettel szórják ki másodízben a műtrágyát gatoana- földjeikre, gazdag termésre számítanak. A növényápolása munkák is megkezdőditek, pár nap alatt végeznek velük. Kertészetükben a paprika- és káposztapalántákat kiültették. Tübtoholdas dimnyeföldükön leikéit a dinnye, ebből szép bevételre számíthatnak. Minderről Horváth elviéire, a tsz növénytermelési brigádvezetője számolt be levelében. A lelkes munka egy percig sem szünetel, amiért dicséretet érdemelnek a szorgalmas tsz-tagok. c4: eiökd'/fjl Szabad JHájtu Qj.z I MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉBŐL A csökölyi »pógárnak« egy évvel ezelőtt első dolga volt reggel az ablakon kinézni. Azt lesték, együtt dolgozik-e még a Szabad Május Tsz tagsága. S ma? Nos, nézzük, mi van ma? Május 13-án havi közgyűlést tartottak. Napirend: 1. A vezetőség beszámolója a tavaszi munkáról. 2. Hozzászólások. Az igazgatóság beszámolóját Faggyas János elvtárs tartja. Egy évvel ezelőtt hivta vissza a tsz elnöknek. Beszéde elején kitér a közelmúltra: — Tavaly a munkaképes tagság 50 százaléka dolgozott. Ma 100 százalék1. Megmutattuk a falunak, hogy mit lehet elérni közös munkával. Az őszi kalászosokat tavasszal — a falu töiténetében először — fogasoltuk, majd fejtrágyáztuk. S most nem sok gazda dicsekedhet olyan vetéssel. Ám mást is tettünk: gépfűrészünkkel bárkinek olcsón dolgozunk meg faanyagot. Tavaly vásárolt fiatal berkshirei apaállatunkat sok gazda dicséri már a faluban. Engedtük fedeztetni góbéikét. Ezért van, hogy most már fogadják a tsz-tagok köszönését. A tavaszi munkákkal elmaradtunk. Van 26 hold lápos rész, ahonnan már nem egy traktort három másik húzott ki. Mikor idáig ér, bejön Martin Feri bácsi. A tekintetek odafordulnak. Az öreg mosolyog, bólint a többiek felé, aztán leül. Halk zúgás. Az elnök megakad, tudja, miről van szó: most érkezett meg a Kaposvárról vásárolt tehén, az öreg azt jelezte. Hogy a figyelmet fenntartsa, ügyesen átfordítja beszéde fonalát: — Tehénállományunkat aratásra a mostani 7-ről 12-re emeljük. Csak törzskönyvezett állatot veszünk. így ezer forinttal mind olcsóbba kerül. Annyit fizet vissza az állam. Homokos, savanyú talajunkat sajnos nem szeretik a pillangósok. Már pedig a takarmány fehérjetartalmának emelése nélkül nem nő az istállóátlag. Ezért borsós takarmánykeverék vetésével teremtünk zöld futószalagot. Felborul a napirend Ismét megzavarják. Kovács Ferenc nyújtogatja a kezét, majd, mielőtt szót kapna, kiböki, ami a nyelvén van: — Mesterséges legelőt kell csinálni! — Hogyan? Hol? Milyet? — röpködnek a kérdések. — Hát hogyan... — restelkedik el egy kicsit, hogy most ő felborította a napirendet. — Szóval éppen most beszélt Faggyas elvtárs a lápos Bukka- nóról. Ott lehetne! hóhért, szarvas- kerepet, lucernát vetnénk bele. Árkokkal levezetnénk a vizet, oszt ott a marhák egész nyáron legelhetnének. Ami megmarad, azt meg ősszel besilóznánk ... — Elhallgat, nagyot fúj. No, megmondta! Az elnök a töltőtollát babrálgatja: — Ha már erről van szó... Lehetne oda villanypásztort is csinálni! — Hirtelen megáll a beszéddel, körülnéz: mit szólnak ehhez a tagok? Akik tavaly még a kombájnt sem akarták beengedni a faluba! Aztán gyorsan beszélni kezd. Meg kell győznie őket! — A Szovjetunióban, Németországban, Dániában ez régen bevált, jó módszer. — Savanyú az a talaj is ... — hal- lik egy tétova ellenvetés. Faggyas torkába izgalom fut fel. Nem az ellenvetés miatt, hanem mert Kasza Márton nyújtja a kezét, Aranykalászos gazda, tekintély a faluban, Ha most ez is ellent mond... — Egy hónapja vagyok ismét köz- tetek. Sokan kérdezték tőlem, miért léptem be újra. Eladósodtam? Nem boldogultam egyedül? Nem! Tiszta adó- és beadási lappal, 10 000 forint készpénzzel lettem újra tag. Hát akkor miért? Most megmondom. Én figyeltem mindig a Szabad Május munkáját. Láttam, hogy az ősszel mennyit kellett kínlódni a rossz időjárással. Most mégis a mi búzánk a legszebb. Láttam, hogy amit öt ló egész nap szánt fel, azt egy traktor elvégzi negyedannyi költséggel. Meg aztán ezért! Ezért, mert láttam, tudom, olvastam, hogy igazi, fejlett gazdálkodást csak nagy táblában lehet csinálni!... Én ismerem a Buk- kanót. A vékony homok alatt kötött vályogtalaj van. Ott édes fű lesz. A maradékot pedig ősszel melasszal keverjük, s akkor cwkorsavas erjedés indul meg. Az ilyen siló elsőrendű a jószágnak. Akkor felszökik az istállóátlag duplájára is, és lesz miből előleget osztani. Színesedik a jövő — No azért — szól közbe az elnök — most is osztottunk 16 000 forintot. — Igaz — bólint Kasza Márton —, de akkor majd nem kell tömi a fejünket, hogy honnét vegyük rá a pénzt. — Ha már itt tartunk — hallatszik a sarokból egy új hang — hát a birkából is sok pénzt lehet ám kiszedni! — Lengyel János az. Nyakkendőjével, új ballonjával, nyúlszőrkalmip- jával városi hivatalnoknak nézné egy idegen. Pedig falusi »pógárember* ő, s hogy nem is a legrosszabb, azt sza^ vai bizonyítják: — Mert jól tudjuk, hogy az egyéni gazdának is az állatból van a fő jövedelme. Ezért kellene nekünk a tehén- és disznótörzs mellé juhokat is beállítani. Aztán nemcsak a gyapjú, hanem a túró, sajt miatt is. Miért ne húzzunk le róluk három bőrt? Legelő van, hodályt meg építenénk itt bent. 8—10 ezer forintból kijönne, mert erdőnk van, bontásból meg téglát nyerünk. — Nemcsak bent kell istálló nekik — szól közbe Farkas Imre növény- termelési brigádvezető. — Nyári hodályt kell építeni a legelőn. Ne fáradjon a birka naponta 8 kilométert ... — Várjál már egy kicsit! — nevet közbe Mariin bácsi. — Még meg sincsenek, te meg már kíméled őket. Több helyiől nevetés száll fel erre. Hirtelen azonban mindenkibe beleszakad a kacaj. — De meglesz! — harsog fel az »egy hónapos« Kasza Márton. Majd az óraketyegtető csendben halkabbra fogja hangját: — Láthatjátok, a kormány is mindig tervez. Szocialista gazdaság enélkül nem élhet. Hát nekünk is mindig gondolkodni, újat kutatni kell, hogy mutassunk a falunak. Mert higgyétek el, nemcsak én figyeltem a munkátokat. -. -. — Bizony, ez így van! — sajátítja ki magának a szólás jogát az elnök. — Ezért számolt úgy az igazgatóság, hogy a mostani 480 holdról őszre 800—1000 holdra fejlődünk. 27-én, a szövetkezeti napon meg is hívjuk azokat, akik már ejtegettek szót a belépésről: ifj. György Jánost, Bankos Ferencet, Bognár Gyulát, Kis Tóth Lajost, Gudina Jánost meg másokat. KUNSZABÖ FERENC