Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. május 5. „GYÖNYÖRŰ SZŐKE KÉMNÖK NÉLKÜL" — avagy egy legenda szer te foszlósa Az amerikai propaganda évekig szövögette és gondosan ápolgatta a Szovjetunió műszaki elmaradottságá­nak legendáját; dölyfösen hirdette, hogy a szovjet tudósok és mérnökök alkalmatlanok az önálló alkotómun­kára; a letagadhatatlan szovjet mű­szaki eredményeket pedig «szovjet kémkedéssel« magyarázta. Az Egye­sült Államokban valóságos kis iro­dalom foglalkozott holmi «gyönyörű szőke kémnőkkel«, akik elegáns kézi­táskáikban mindenféle nyugati titko­kat szállítanak az oroszoknak: a ka­rácsonyi puding elkészítésének re­ceptjétől a hidrogénbomba gyártásá­nak leírásáig. KISZENVEDETT KOHOLMÁNYOK Ma már az amerikai sajtó is mind­inkább kigúnyolja ezeket a hideg­háború lázában buzgón terjesztett szenzációkat. A New York Herald Tribune áp­rilis 14-i száma közölte Stewart Al- sop «Gyönyörű szőke kémnők nél­kül« című cikkét. A szerző e cikké­vel úgyszólván «a végtisztességet ad­ja meg« azoknak a koholmányok­nak, amelyeket annak idején jómaga is lelkesen terjesztett. Alsop ma már nem kételkedik a Szovjetunió műszaki haladásában. Ellenkezőleg, elismeri, hogy az oro­szok a technika sok területén az élre rúgtattak. Az ismert publicista rosszul leple­zett csodálkozással említi meg a lök- hajtásos motorok technikájának azo­kat az újdonságait, amelyeket az amerikai szakemberek a gázturbinás repülőmotorok ismertetésével foglal­kozó és «bármelyik moszkvai műsza­ki könyvesboltban szabadon megvá­sárolható« szovjet tankönyvekben fe­deztek fel. Az ilyesfajta eredmények az Egyesült Államokban «hétpecsé­tes titoknak« minősülnének — fűzi hozzá Alsop. »Az adott esetben nem állja meg helyét az oroszok elmaradottságáról szóló legenda, amely szerint ók mind­Páirizs (MTI). A francia nemzet- gyűlés szombaton szavaz az öregségi alappal összefüggésben a kormány áltál felvetett bizalmi kérdésben. Guy Mo.ilet 'miniszterelnök a csü­törtök esti és éjszakai ülés folyamán együttvéve háromszor vetette fel a bizalmi kél'dóst a itörvény javasla)'tál kapcsolatban: két részletkérdésre és a törvény jav aslat egészére nézve. ehhez kémeik révén jutnak hozzá . . . — gúnyolódik Alsop. — A szovjet ké­mek már csak azért sem lophatták tőlünk a szóban forgó írásokat, mert ezek nálunk nem is ismeretesek.« MITŐL RÉMÜLT MEG A PENTAGON? Alsop mint az amerikai titkolózási mániára valló másik anekdotát em­líti meg, hogy a Moszkva fölött re­pülő szovjet bombázógépekről az Aviation Week című hetilapban ta­valy megjelent fényképfelvétel mek­kora szenzációt keltett. »E képek közzététele megrémítette a Pentagont, s a lap szerkesztőjének magyarázkodnia kellett, miképp ju­tott hozzá e szigorúan titkos anyag­hoz.« Kiderült, hogy a lap a szovjet kép- szolgálattól kapta a felvételeket. Ez a képszolgálat »annyi kitűnő felvételt ajánlott fel az Aviation Weeknek, amennyit a lap csak felhasználhat; felajánlott továb­bá az említett gépek repüléséről ké­szített filmfelvételeket is.« Alsop bánatosan összegezi gondo­latait, s azt írja, hogy Amerikában »egyetlen nemzeti legenda sem fosz­lik szerte nehezebben, mint az, hogy a Szovjetunió műszakilag elmaradott, s hogy csak a nyugati minták szolgai másolására képes.« A LEGENDA MÁR NEM VIGASZ Most, miután egy amerikai cég megvásárolta a szovjet szerkesztésű turbófúrógépek gyártási engedélyét, s miután a TU—104. szovjet repülő­gép diadalmasan megérkezett Angliá­ba, az Egyesült Államok nyugodtan sutba dobhatná a hidegháború ide­jén szőtt vigasztaló legendáit. A Szovjetunió műszaki elmaradott­ságának legendája más országokban már szertefoszlott. Nem ártana, ha végre az óceánon túl is eltemetnék ezt a legendát. A vita során a kommunista kép­viselők. .kivált Waldeek—-Rochet, több módosító javaslatot fogadtattak el, kiterjesztvén a törvónyjavas jat hatályát egyes különösen sújtott ré­tegekre. Megfigyelők szerint a szombati bizalmi szavazáson a kormány sikere biztosítva van. A «Lloyds Bank Review« a Szovjet­unió gazdasági kilátásairól A. Nőve, a szovjet gazdasági élet angol szakértője, aki 1955-ben az angol mezőgazdasági kü döftséggel a Szovjetunióban járt, a mérvadó «Lloyds Bank Review«-toen rámuta­tott arra, hogy -a Szovjetunió terme­lése az. utóbbi öt évben 75 százalék­kal, az Egyesült Államoké viszont csak 24 százalékkal emelkedett. «Le­het, hogy az Egyesült Á llamok a kö­vetkező fiz esztendőben ezit az üte­met sem tudja tartani, amelyet az 1950 és 1955 közti konjuktúra lehe­tővé tett. Az oroszok haladását vi­szont az elért eredmények és a Je­lenlegi tervek alapján nem lehet valószínűtlennek tekinteni. A svájci órák «kárára vannak az Egyesült Államok nemzeti biztonságának« Az «Office of Defence Mobiliza­tion« valószínűleg helyt ad az ame­rikai óraipar követelésének, hogy csökkentsék az óraimportot, főleg a svájci órák behozatalát — jelentik New Yorkból. — Az amerikai óra- gyárosok azzal indokolták meg kö­vetelésüket, hogy a külföldi órák be­hozatala «kárára van az Egyesült Államok nemzeti biztanságánjak.« Angol munkások visszautasítják a faji megkülönböztető rendelkezé­seket Egy stowmanketi (Suffolk) vegyi­ipari nagyüzem dolgozói visszauta­sít ctbák a faji megkülönböztető ren­delkezéseket, -miután az üzemben megvitatták az első két nyugatiindiai munkás felvételének körülményeit. A dolgozók, akik a Szálh'tóipaini és Általános Szakszervezet tagjai, álta­lában a faji megkülönböztetés min­den fajtáját elvetették. Ehelyett ha« tározaitban követelik a szakszerve­zeti vezetőségtől, tiltakozzék a kor­mánynál a nyugatíndiai (helyzet el­len, amely «arra kényszeríti a színes- bőrű embereket, hogy otthonaikat elhagyják és Angliában keressék megélhetésüket.« A Times a Grivasz fejére kitűzött vérdíjról London (MTI). A Times péntek reg­geli számában bírálja a ciprusi angol kormányzatnak azt a lépését, hogy tíz­ezer fontsterling vérdijat tűzött ki Grivasznak, az ellenállási mozgalom egyik vezetőjének fejére. A lap felveti azt a kérdést, hogy vajon az ajánlat megtételéért felelős angol hatóságok megfontolták-e, milyen rossz benyomást kelt majd ez a lépés Ciprus görög la­kosainak körében, akiket most hivata­losan is meg akarnak vesztegetni, hogy besúgókká váljanak. Ma bizalmi szavazás a francia nemzetgyűlésben Érdekességek ll!IUIII!!!ll!llllllllllllllllllllllllllll!llllllllll||||||||||!||||||!|||||||;|||||||||||||j||||i||||||||i|||||| • „ „ „ „ I mne n-o nnan 100 ezer évvel ezelőtt négyszerié nagyobb foggal éltek az emberek Egy kínai tudós, a Kuamg Si-d barlang­ban (Pakiimg közelé­ben) folytatott kiutalá­sai nyomán egy meg- kövesült emberi, fogait (talált, amely négy­szerié nagyobb a mai ember fogainál. A je­lek szertant a fog gaz­dája, a kínaiak őse néhány 100 ezer évvel korábban élt, minit mi, s az akkori körül­mények között nagy fogakra volt szüksége. A HÓ FOGLYAI A napokban a zLHertali Alpokban egy hóvihar betemetett nyolc sítal­pakkal felszerelt turistát. Másnap 80 turistavezető, valamint osztrák csendőrök és katonák indultak fölku­tatásukra. Most egy lavina őket is betemette. Már csak két napra van elegendő élél műk. Közülük 27-nek egyes testrészei megfagytak és töb­ben 'hóvakságot kaptak. A diavnna- veszély óráról órára nő. Eddig semmi segítséget sem lehetett vinni, mert egyes helyeiken, hatalmas hófalak akadályozzák a megközelítést és a hótakaró 20 méternél vastagabb. A helikopterek felszállását hatalmas szélvihar teszi lehetetlenné. Remélik, hogy egy szántaüjpú könnyű repülő­gép Innsbruckból feűszálhat és segít­séget viheít, s ejtőernyőkkel életani- szercsomagokait dobhatnak le a hó foglyainak.-kutassa- a gyúmölcshéj bámu­lását is meggátolja. ASZTAL A BŐRÖNDBEN A franciák nagyon kedvelők a ké­nyelmes iurisitáskodást. Kirándulló- és vikendsá-traik a legkorszerűbben vannak összeállítva. Most a 'kiránduló bútorzat tökéletesítésére töreksze­nek. Az egyik legsikerültebb bútor­darabot most mutatták ibe a «Kol­lektív élet« sasiamban. Egy csővóz-as asztal, amelyhez négy szék van hoz­záépítve, összecsukva egy bőröndben elfér. A 'kirándulók és turisták ruagy örömmel/ fogadták. Most már «össz­komfortos« sátraikat a gumimatracos fekhelyeni kívül1 asztallal és négy székkel is elláthatják. Erős földrengés Andalúziában Heten -meghaltak, több mint 101 a sebesültek száma, 50 ház összedőlt. A földrengést Granadában észlelték -legerősebben. Amint megállapítot­ták, Granada környéke igen vulkáni­kus. Az 1884-es és az 1887-es föld­rengésnek itt több száz halálos áldo­zata volt. Réz, ólom a tengerfenéken Hónapok óta az ír -partoktól kb. 150 mér­földre tömérdek hajó fordul meg; ugyanis még az első világhá- iborúban több réz-, ólom- és egyéb fémra- komány veszett a ten­gerbe. Az angol iüflje- i(ékesek most azon fá­radoznak rövid né- hájny hónap óta, hogy a (Lelőhelyet megtalál­ják, de sikerteLenül. Több hajó tulajdono­sa, illetve kapitánya, inkább (lemondott ( a «busás nyereségről«, semmint hogy éjt nap­pallá ítéve nak (hiába . Gyümölcskonzerválás — ózonnal Kuprianov profesz­Í zor, a karlsruhei élel- uiszertartósítási intő­ét, igazgatója ózonnal veszi elejét a raktáro­zott gyümölcs romlá­sának. Megállapította, hogy ha naponként 2— 3 órai időtartamra ózont juttat a hűtőház levegőjébe, a penész­gombák növekedését és szaporodását teljes mértékben megelőzi,. A legkedvezőbb hatást akkor érte el, ha 2 köbcentiméter ózont bocsátott minden köb­méter levegőbe. Ezzel 13 év után megtalálta gyermekét Egy deportált nő — zású — bejelentették, (ben lakik, Ferry nevű közűi az Humanité — hogy a kis Ursula nevelőszülőknél. Az 13 év u-tájn leányát meghalt. Az anya, aki anya mindenáron ma- készül felkeresni, aiki-t közben házassága né- gához akarja venni nem is os/mer* A gyér- vén. amerikai állam- gyermekét, (annál is mefc a háború alatt polgár lett, csak az el- (inkább, mert ha • született egy német rnúlt hónapban tudta gyermek betölti itnaen- koncentracios tabor- . , , ban. Születése más- tTLe& h°SY gyermeke harmadik életevet, a napján az anyának __ él és a saar-vidéki bíróság már a nevelő­ál é jugoszláv szárma- Weteden-Volkiingen- szülőknek ítéli. í ^/^EGTALÁLT ÜT * * * ti Csodálatos pillanatok voltak ezek. Valami mélyen ünnepélyes érzés fogóit el. De szép is volt, minden neheze ellenére. Számolgattam a napokat. Ősszel azt mondtam, bár- I csak tél lenne, addigra megtanulom a Toldit. Tavasz- t szál azt mondtam: bárcsak nyár lenne, akkora elvég- ; zem az első polgárit. Otthon lámpafénynél (tanultaim. Reggel a zsíros­kenyérrel magammal hoztam a füzetet vagy a könyvet. » Ha csak egy percem volt, már elővettem. Ragoztam, : fújtam a der, die, das-t, skandáltam a verssorokat, ; tanultam a verstanit. Jártam előre s hátra a -gép mellett, míg kezem • szaporán járt, marmoitam a verset. Ha egy pillanat szabad volt, szemem futotta a sorokat. Tanultam, amíg ! fel nem hangzott: — Vigyázz, jön az öreg! Velem .izgult az egész üzem. Az asszonyok, a fér­• fiák. És június végén, amikor hetek óta másról sem be­széltein, mint a közelgő vizsgáról, mindenki kérdezge­: tett: — Gyerek, (biztos, hogy mindent tudsz? Szégyent ! ne hozz ránk. A vizsga napjára egy nap fizetésnélküli szabadsá­■ got kértem. Az öreg nem akart adni, de amikor besé- I táüit az üzemibe, szinte egyemberként mordultak rá: — Miért nem engedi el azt a -gyereket? -Hadd vizs- ; gázzon, hadd tanuljon! Hasznát veszi annak még itt ; az üzemben is! • Elengedett, Tudtam, legszívesebben mindenlé ve- j lem jött volna ezen a reggelen. Ott hagyták volna a • gépeket, a port, a -piszkot, a főnököt. Odajöttek volna j a polgári is-keüa folyosójára, bejöttek volna velem a j tanári szobába KoJlányti -tanár úr élé, aki fizikából, Ta­ká-ts Gyula tanán- úr elé, álé -történelemből és Sáfrány István elé, aki német nyelvből kérdezgetett. Hozzájuk, az üzembe rohantam először újságolni ■ a hírt: sikerült, másodikos vagyok! Fölkaptak, földobtak a levegőbe. Pár percre meg­állt az üzemben a munka. Nevették, örültek együtt ve­• lem. De aztán sürgettek: — Rohanj, fiiam, mondd el anyádnak is a hírt! IV. Az a tavasz mintha mindenkit. megbolondított volna. A -lányok az üzemben suttogtak, mint az össze­esküvők. Fényképeket, leveleket mutattak egymásnak, i A. fiúk alighogy ledobták este hétkor az overálllt, ran- » devúra siettek. Én tanultam, de esténként, ha a vizsgatételeken M E G T A LALT ÚT _____________________________ g do lgoztam, nekem is megoszlott a figyelmem a könyv ; és a tavasz között. Idegesen sétáltam a szobában, de az- j tán gondoltam: járok egyet, a levegő talán jót tesz. Elsétáltam a pariég. összebújt párok sétáltak a ! sötét fák alatt, a padokról suttogás hallatszott. Ez még jobban idegesített. Valami különös nyugta- s lanság hajtott. Rohanni kezdtem hazafelé. Mégse men- ■ tem haza. Otthon várt rám a könyv, a tanulás. Reggel • az üzembe kell menni. Mégse ... Vártam valakire. Három hónapja ismertem meg, s egészen véletlenül. A fiúk, a «keristäk« mutatták be. Tél volt akkor... Zavartan nyújtottam néki a kezem, s éreztem apró meleg kezének simaságát. Elkísértem a I kapujukig, de megszámlálhattam volna, ahány szó el- • hagyta a számat. Mentem mellette zavartan. Nem tud- j tam, -hova tegyem a kezem, zsebre dugjam vagy ló- • háljam. Ö annál többet beszélt. Volt valami dicsekvés, vala­mi fölény minden szavában. De hej, dehogy is vettem ; észre. Ittam minden szavát, dicsekvését, hogy ebben az ! évben (kilép a -tanítóképző kapuján, s az ősszel ő már jj tanítani fog. _ , . ! Mesélhettem vdlina neki én ds. Arról, hogy tanító (leszedi, -annak készülője. De -araikor megkérdezte, isko- ; -lába járok-e vagy dolgozom, nem jött más a számra, ■ mimt ez: inas vagyok aiz üzemben. Mintha megfogyott volna a szava. Sietve nyújtotta a kezét a kapunál, s amikor riadtan, kapkodva meg- ; kérdeztem: taJlálfcozunk-e még, csalt ennyit vetett visz- ; sza: — Nem tudom, nagyon kevés az időm. Tanulni kell, ; készülök a vizsgára. Még sokszor (láttáim. -Beszéltem is véle. Keveset, na- ■ gyón keveset. Pedig előtte mindig, napokon át össze­állítottam magamban, mit is fogok mondani néki, ha : találkozunk. Ö járt az eszemben a gép mellett, este, ■ ha olvastam, amikor (ki (tudja hányadszor magiam elé • képzeltem az első órát, az én osztályomat. Álmodozva gondoltam arra, hogy egy iskolában fo- | -gunk -tanítani. De akkor már- úgy, minit férj és feleség. Együtt készülünk az óráiéra. Lesz egy kas kertünk a ta- nítólakás előtt. Ketten gondozzuk. Amikor ismét ott lépdeltem mellette, egyszerre el­feledtem a szépen összeállított, kitervelt szavakat. Nem i jöttek eszembe a varsidézetek sem. Ezen az estén -megin-t kapujuk félé vittek lépteim, j Próbáltam egy hatásos mondatot megszerkesztem, ami- ■ ved fogadnám, ha (kilépne a kapun. Csodálatos -tavaszi este volt. Ilyenkor sétálni kel- ■ lene, kéz a kézben. Elmondani néki, mennyire szeretem. [ Verssorok zsibongtak az agyamban, s olyan fur­csán összekeveredett bennem minden. Sétáltam le s fél MEGTALÁLT ÚT a ház előtt. Biztos voltam benne: nem jön. -Mégis vala- : mi makacs reménység ott .tartott, ott sétáltam órákon át. ; Másnap levelet írtam. Könnyebb volt, mintha szó- ■ -ban mondanám el, hogy néha taliáikozm szeretnék vele. • A levelemet az egyik lánnyal, az üzemből küldtem ok S Kaptam, rá választ. Olyat írt, hogy úgy éreztem : magam, -mint amikor a macska játszik az egérrel: meg- ; fogott, eldobott, megint megfogott, megint eldobott, j Amikcr egyszer ismét sürgettem a találkozást, a lány, ! aki postásom veit, végre kiibökte: — Mit akarsz -tőié? Nem kellesz néki! Azért kerül : mindig. Ne fuss olyan szekér után, amelyik nem vesz ■ födi Nem értettem. A lány, aki ott dolgozott velem az ; üzemben, megmagyarázta: — Odaadtam néki a levélét — mondta. — Elolvasta, : nevetett. — És, és? — sürgettem izgatottan. — Mit és? Nevetett, aztán eltépte. — Ja — mondta • — az az inasgyarék? Mondd meg neki, nem azért • -tanulok ón ... nekem oklevelem lesz. Napokig kábultan, zavartan jártam. Forrt, hábor- ; goit bennem minden, igen, mert én -nem járok iskolába. ! Mert ő az ősszel már tanítani fog! Igen, mit is akarhat : italé egy olyan, áld úgy iopj-a össze ma-gának a tudást, : aki nem ülhet be reggél az iskolába, akinek öt perceket ■ kéli ellopnia az üzemben, hogy megtanulja az anyagot? ■ Mit alkarhat egy tanítónőtől' egy inas, egy senki ... ? Mindenkit hibáztattam. A sorsomat, a világot... Két hét múlva újra élővettem a tankönyvéket. összeszorítotit foggal, makacsul, megsértett hiúsággal ■ véstem magamba minden szót. Tanító (leszek, azért is tanító leszek! V. 1944. őszének zűrzavaros napjait éltük. Három gép megállt az üzemben. Akik dolgoztak . mellétté, olyan magarnkoraibéli suhancok — elmenték j a leventékkéL Máról holnapra beöltöztek, fegyvereket ; kaptak. Bejöttek az üzembe elbúcsúzni. Az övükben • kézigránát lógott, hosszú francia puska a vállukon, s • büszkén mesélték, máflyen kalandok várnak rájuk, : akánhova -veti őket a sors.-Még egyikük sem volt 20 éves. Elmentek. A fia- ; italok nyughatatlan vére űzte, hajtotta őket, amikor kalandszomjasan a menekülő magyar hadsereghez csat- j lakoztak. Kaposvártól’ nem messze akik.cn- már állt ^ a ! front. Csendes estéken halk moraj-lást, ágyúk dörejét (lehetett a távolból ihailliami. És egy hét múlva a három közül az egyiket, a legfiatalabbat hazahozták. Már . amit haza tudtak hozni belőle, amit az akna mégha- ■ gyatt. Mindkét lábát letépte a robbanás. (Folytatjuk.) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents