Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-15 / 113. szám

1 SOMOGYI NCPLAP Kedd, 1956. május 15. 1 francia miniszterelnök és lifminiszter Párizs (MTI). Guy Moliet mindsz- lerelnök és Oliristi.in Pineau kül­ügyminiszter kedden reggel indul Moszkváiba. Az utat az Air France Armagnac nevű négyrnotoros repülő- °épén teszik meg, amely reggel 8 óra 12 perckor indul az Orly-i repülőtér­ről A miniszterelnököt és a külügy­minisztert közvetlen munkatársain kívül (körülbelül (húsz újságíró is el­kíséri, úgyhogy a repülőgépen hozzá­vetőleg hatvanon utaznak. A nunisz- t erelnököt távollétében Mendes­France helyettesíti. A párizsi sajtó közli a látogatás •programját, amely a következőkép­pen alakul: Kedden 19 órakor étkezés a moszkvai repülőtérre, majd proto- koláris látogatások N. A. Bulganyin- nál és V. M. Malotovnál. Szerdán 10 órakor tárgyalások, 13 órakor N. A. Bulganyin ebédet ad a francia vendégek .tiszteletére, 16 óra­kor látogatás a Kremlben, 19.30-kor a moszkvai Nagy Színiház előadása. Csütörtökön 9 óra 30-kor Guy Mól- let és Pineau látogatása Vorosilov­nál, 10 órakor diplomáciai tárgyalá­sok, 12 óra 30-kor a francia könyv- kiáílítás megnyitása, 16 óralcor diplo­máciai tárgyalások, 20 óralcor est­ebéd a francia nagykövetségen. Péntekem délelőtt .tárgyalások, 13 ófa 30-kor a Normandie Niemen, a háború alatt a Szovjetunióban har­colt francia repülőraj hősi halottal emiélcmövének leleplezése, 16 órától 18 óráig tárgyalások, este fogadás a nagykövetségen. Szombaton délelőtt tárgyalások, délután Moszkva megtekintése, 17 óra 30-kor záróközlemény aláírása, 18 órakor Bulganyin, fogadása a Kreml­ben, 21 órakor Guy Moliet és Bineau sajtóértekezlete, 23 óra 50-flcor Pineau kíMönivonatcn Leningrád’ba utazik. Guy Moliet miniszterelnök vasár­nap délelőtt 10 órakor indul vissza Párizsba. Pineau külügyminiszter to­vább folytatja útját Leningrádiból Kijev.be, majd Örményországba és a jövő hét csütörtökön tér vissza Moszkvába, ahol Molotov ebédet ad tiszteletére, majd pénteken indul vissza Franciaországba. Az ausztriai parlamenti választás hivatalos végeredménye Bécs (MTI). Az osztrák belügymi­nisztérium hétfőn hajnalban közzé­tette a vasárnap tartott parlamenti választások hivatalos végeredményét. Eszerint a néppárt megnövelte elő­nyét a szocialistákkal szemben, de az abszolút többséget nem sikerült meg­szereznie. A mandátumok megoszlá­sa a következő: A néppárt 82 mandátumot szerzett (az előző parlamentben 74 mandátu­ma volt), a szocialisták 75-öt (73), a jobboldali »szabadságliga-« ötöt (14), a kommunisták és baloldali szocia­listák tömbje hármat (4). Schaerf alkancellár az eredmény közzététele után közölte, hogy a kormány hétfőn benyújtja lemondá­sát. Li Szin Man a fegyverszüneti egyezmény ellen hadakozik Phenjan (Uj-Kína). Li Szin Man május 10-én az.t hangoztatta, hogy fel kell számolni a semleges ellenőrző bizottságot és a koreai fegyverszü­neti egyezményt — közük szpuli sajtójelentések. Lú Szin Man ugyanekkor a keszo- ni körzet és az Ondzsin félsziget Dé-1- Koreához történő csatolását követeli. Újságírók kérdésére válaszolva Li Szin- Man május 5-én kijelentette, hogy »a türelem fogytán van, bizony­talan, hogy meddig tart«. Hangoztat­ta, hogy »ultimátumot« intéz majd Kínáihoz, amelyben követeli a kínai fél csapatainak egyoldalú visszavo­nását Észak-Koreából. A Koreai Központi Távirati Iroda rámutat, az elnöki tisztség megtartá­sáért küzdő Lú Szin Man állandó há­borús fenyegetései kapcsolatban van­nak azzal a washingtoni összeesküvés­sel, amelynek célja a koreai fegyver­szüneti egyezmény aláírása. Radford, aki az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizott­ságának elnöke, a képviselőház kül­ügyi bizottságában tett nyilatkozatá­ban azt hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok »esetleg nem lesz képes arra, hogy végnélkül tiszteletben tartsa a koreai fegyverszüneti egyez­mény előírásait«. Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter a Szovjetunióba utazott ' A Szovjetunió postaügyi miniszte­re, N. D. Pszurcev meghívására Beb­rits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Dedics Imre postavezér­igazgató több postai szakember kí­séretében vasárnap többnapos láto­gatásra a Szovjetunióba utazott. Az utazás célja a két ország közötti táv­közlési forgalommal kapcsolatos kér­dések megbeszélése. KINEVEZTÉK A SORSOLÁSI BIZOTTSÁGOT Az I. Békekölcsön május 17—20 között sorrakerülö 10. sorsolását — akárcsak az eddigi 38 államkölcsön- sorsolást — a pénzügyminiszter ál­tal kinevezett sorsolási bizottság el­lenőrzi. A bizottság tagjai, akik a kötvénytulajdonosok millióinak kép­viseletében vesznek részt a húzáson, ezúttal is a dolgozók legkiválóbbjai közül kerültek ki. A bizottság elnöke Tarján Endréné, a pénzügyminisztérium takarékpénz­tári főigazgatóságának helyettes ve­zetője. Arab államközi bizottságot alakítottak a fegyvergyártás összehangolására Kairó (MTI). A kairói rádió jelen­tése szerint közös bizottságot alakí­tottak a fegyvergyártás összehango­lására azok az arab országok, ame­lyek katonai szövetséget kötöttek egymással. A bizottságban jelenleg Egyiptom, Szíria, Szaud-Arábia és Jemen foglal helyet. A kairói rádió idézi Hasszán Ra- gab tábornok egyiptomi hadügyi ál­lamtitkár kijelentését, aki közölte, hogy Egyiptomnak már módjában áll a fegyvergyártáshoz szükséges nyersanyagokat szállítani szövetsé­geseinek. MEGJELENT A TÁRSADALMI SZEMLE LEGÚJABB SZÁMA A Társadalmi Szemle áprilisi szá­ma »Az anyagi erővé vált lenini ta­nítások« címmel közöl vezércikket. A folyóirat szerkesztőségi cikke második ötéves tervünk irányelv ter­vezetét ismerteti. Keserű Jánosné »A kereskedelem feladatai a lakosság iparcikkellátá­sában« címmel írt cikket. Nyers Re­zső írása a földművesszövetkezetelc szerepét elemzi a mezőgazdasági ter­melés fellendítésében és a mezőgaz­daság szocialista átalakításában. Bi­hari Ottó cikke a képviselők és a tanácstagok tevékenységének foko­zásával, mint az állami demokratiz­mus fejlesztésének egyik legjelentő­sebb feltételével foglalkozik. Varga Jenő cikke a háború utáni kapitalista gazdaság új jelenségeit elemzi. Fritz Glaubauf »Ausztria új helyzete a világban« címmel írt cik­ket. A Szemle rovatban a propagan­dista tanfolyamok tapasztalatairól Bognár Gyula, a mezőgazdasági könyvkiadás néhány kérdéséről Egyed Imre, a Német Szocialista Egységpárt III. országos értekezle­téről Komját Irén, »A mai élet áb­rázolása újabb drámáinkban« cím­mel Illés Jenő ír. A TÁRGYALÓTEREMBŐL A Selymes-ügy újabb vádlottja: a bürokrácia Egy hete éli Selymes Márton a bíróság előtt, és az egyre inkább vi­lágosabbá váló bűnügy adatai immár nemcsak Selymest és társait vádol­ják, hanem az ellenőrzésért felelős, az ellenőrzést elmulasztó szerveket és embereket is. Nemcsak az a lénye­ges, hogy Selymes és társad hány ezer forintot sikkasztottak, mennyi­vel károsították meg a népgazdasá­got, hanem az is, hogyan követhették el tettüket, kik segítették ebben köz­vetlenül vagy közvetve, tudatosan vagy hanyagsággal. Selymes még most »sem tud semmiről«, még most is tagad. Nem vádol senkit, nehogy akiket vádolhatna, azok még többet mondjanak él róla. A szövevényes, bonyolultnak látszó ügy mégis egyre tisztább lesz, hiába igyekeznek a tanúk közül is többen egyre 'bonyo­lultabbá tenni. Persze, elsősorban azokról a tanúkról van szó, akik se­gítettek, hogy Selymes nyugodtan visszaélhessen a rábízott javakkal. Diliknek szintén a vádlottak padján lenne a helyük Tudott dolog, hogy Selymes azzal nyugtatta magát leváltása után, s le­tartóztatása előtt — mondogatván ezt barátnak, ismerősnek —, hogy ki fogják »húzni a bajból«. Akikre számított, nyilván nem először tették ezt vele. Persze, nemcsak a Megyei és a Városi Tanács Oktatási Osztá­lyán lévő ismerőseire gondolt — be­szélt ő bizonyos minisztériumi »ha­verokról« is, akik ellenőrzés ürügyén elég gyakran kóstolták meg Selyme­sék borát. Most aztán, hogy az ellen­őrzés elmulasztásáért felelősek, tanú­ként a bíróság előtt állnak, semmire sem emlékeznek. Nyilván semmiség az, amit .maguk is bevallanak, hogy ct-hat alkalommal, munkaidő után meg ittak Selymesnél egy-két pohár bort. A lényeg nem is ez. Sokkalta inkább fontosabb, hogy 1954-i.g sem­miféle okmány nem található, anvjvel bizonyítani lehetne Selymes előbb elkövetett sikkasztásait. Vajon kik­nek és miért állt érdekükben a meg­előző évek okmányainak megsemmi­sítése? Az is fontosabb — mint egy­két pohár bor —, hogy Selymest az elmúlt év nyaráig jóformán egyálta­lán nem ellenőrizték, ellenben nyak­ra-főre adtait halasztást, hogy hozza rendbe könyvelését — azaz helyeseb­ben: tüntesse el a sikkasztás nyo­mait. A Városi Tanács Oktatási Osz­tályának egyik dolgozója — alti tanú­ként is szerepelt már az ügyben — még a segítséget is felajánlotta Sely­mesnek az »elkönyvelésben«. A sik­kasztást azonban már nem lehetett elkendőzni, s ezúttal még az ofcmá- nvok megsemmisítésére sem maradt idő. Évek óta szinte megunásig beszé­lünk arról, hogy mi lehet az oka a szaporodó korrupciónak, a társadalmi tulajdon elleni, vétségeknek. Keres» ték s keresik az okot Selymes és bűn- szövetkezete esetében is. Az ok: a fe­lelőtlen ügyintézést, a bürokrácia, az ellenőrzés hiánya! Amíg a bürokraták vitatkoznak, virágzik a korrupció Két tanú hétfő délelőtti kihallgatá­sa jellemzően vet fényt erre. Egyik tanú sem arról beszélt, hogy vajon Selymes hogyan követhette el tettét, hanem arról, hogy kihez tartozik a kollégium mint eüianőrzandő intéz­mény. Gimesi Mihály a Városi Taná­csot védte, s hivatkozott egy rende­letre, amely kimondja, hogy a Me­gyei Tanács Oktatási Osztálya kö­teles ellenőrzést gyakorolni a kollé­gium felett. Sóid Gábor, a Megyei Tanács Oktatási Osztálya gazdasági csoportvezetője viszont már 'beszerez­te a felelősség alól »mentesítő« leve­let, amelyben az Oktatási Mimiszté­rium szerint a Városi Tanácsé az el­lenőrzés feladata. A levél és a ren­delet ellentmond egymásnak. A zűr­zavarból csak egyet lehet kihámozni, de azt alaposan: amíg a bürokrácia aktákat, rendeleteket .gyárt — ame­lyek egymásnak mondanak ellent — azalatt a könnyelmű életre, a bűnös pénzszerzésre hajlamos emberek százezreket rabolnak el népünktől. Nem azon kellett volna vitatkozni, le­velezni, hogy kihez tartozik az ellen­őrzés: inkább ellenőrizte volna Sely­mest a Városi Tanács Oktatási Osz­tálya is és a Megyei Tanács illetéke­sei is. így természetesen igen kevés lehetősége lett volna Selymesnek a csalásra, sikkasztásra. A két osztály vitatkozott és vitatkozik — Selymes közben sikkasztott — egyre többet és többet. Bűnpalásialás Még súlyosabbá .teszi egyesek fele­lősségét, hogy megpróbálták Sely­mest tisztára mosni. Erre mutatnak a j sorozatos haladékadások, s a többi 1 között az is, hogy a peranyagban adatok vannak arra, hogy a Megyei Tanács Oktatási Osztályától Selymes­nél ellenőrzésen üévők piros trónnal utólag félhasználást .írtak a karto­nokra, hogy valamiképp így is ki­sebbítsék a hiányt. S még mennyi minden van, ami arra mutat, hogy nemcsak az ellenőrzés elmulasztásáért felelősek, de a bűn palástciása miatt is! S itt aztán — reméljük — már nem segít semmiféle bürokratikus mentegető­zés, levelök és rendeletek idézgetése. A Selymes-ügy még nem fejeződött be, de az eddigi tapasztalatok s a későbbiek ás legyenek initőek: vigyáz­zunk a bürokráciára, vigyázzunk a felelőtlen, könnyen iekenyerezhető ellenőrökre. Népünk vagyonára vi­gyázunk vede... GOGOGGOOOOOOOGOGOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOG GOGGGGOGOOOOOQQOOGOOOOOOOGGOOGGOOGOOGOOO ^3ÁROM ÁLLOMÁS I. Ilii |-JDgDS>iP§Ög>PgDg>10§G>g>pgDg» Felszabadulási cikkpályázatunkra »őszinte sorok« jeligével beérkezett elbeszélés. HÁROM ÁLLOMÁS GOOGGGGüOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG g © © HÁROM ÁLLOMÁS g g G O O g I. SIVÁR IFJÚSÁG g O TV AGY. LÁZAS IZGALOMMAL vártuk a vizsga G g ' napját. Ahogy az már szokás volt, fatdíszítet- g © lük osztályunkat az utolsó órákra, amikor hat év után 0 G majd végre elhagyjuk iskolánkat. Együtt szorongtunk a © g rozzant padban Pistával, riadtan néztük az ünneplés © Q bácsikat, néniket a virágiliatos teremben. Megkaptuk O g a bizonyítványt, hazafelé összebújva nézegettük Pis- g <3 fával, mindkettőnké tiszta kitűnő volt. Gyönyörű érzés 0 Q volt, ilyet nem mindenki vihetett haza. © q — A polgáraiban is kitűnő leszek, a tanítóképző- © § ben is — lelkendezett Pista. — Gyere te is, maradjunk O együtt tovább. Tanítók leszünk, milyen szép éltetünk § © lesz! 0 G — Én nem tanulok tovább. Szeretnék bizony, de © § jobban szeretem a lovat, a földet, a kocsit. Azt kelle- § G ne tanulni, ami ehhez kell. Csali ahhoz sok pénz kel- O g lene, meg nem is dolgozhatnék itthon, az öcsém még § Ó kicsi. ­© Édesapám büszkén vette fel szemét az értesítőből. § — Hiába, az én fiam! Van itt tudomány, még több is O beleférne ebbe az okos koponyába! — így mondta a tanító bácsi is, édesapám, de ón g 0 itthon maradók. O © — Kár, édes fiam, nagyon kár, de igazad van. g g Tizenkét hold földbe kell a dolgos. Ez az öreg ház is © 0 mindig beteg, javítani kell minduntalan. Az istálló is © g kopik, azt is újítani kellene már. Hát majd lesz vaia- g © hogy, még fordulhat úgy is, hogy jobb is lesz. Csak O G az a sok adó! © § — Nem a ház- meg istállójavítás az első! A Sajtos © O Imre gyereke ma is új ruhában ment az iskolába, nem © w maradhatunk le,mi sem, megszólnak. Te se vagy 9 g akárki! Első a mód, azt ke® megadni! § O És mert édesanyám így látta, új ruhát kaptam G g szentistvárura. Büszkén is lépegettem a búcsúban, de a © © Palinak a csizmája is új volt, tehát megint lemarad- Ó g tunk. A 'házon is igazítottunk, az istállón is, az adót g <5 © GGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGG © is nyögtük. így ment ez éveken át, tartottuk a külsőt, q © így kívánja ezt a szokás. Az pedig nagy úr volt! Pró- © G 'háltuk is, de igen nehezen ment. Most furcsa vissza- G g emlékezni a vitákra, a sovány vacsorákra, izzadtságra, g Ó a versenyre, a hajszára, a perpatvarra. G G Az EGYIK SZOMSZÉDUNK a Hosszú Sovány g § János volt. De kutya szótlan népség volt a © © Hosszú Soványék tházanépe! Ritkán beszéltek, nem is G g pörlekedtek. Csak az az utálatos féligmosolygás ne lett g Ó volna a szájukon! Mindig ilyen keserű-gúnyos-vidám © G embereknek ismertem őket. Könnyű volt komótosan q © 'lépegetniük, a negyven hold föld, a traktor meg a Fu- © G fura csak meghozta a magáét. Mégis milyen sokszor G © hallottam sóhajtozni a »szegényeket«. »Soli a gond, g 0 hű de sok a gond a mai világban!« motyogták nap- © G hosszat. © g De emlékszem én másra is. Észrevettük mi, mint G G a macska az egeret, ha a szomszédnak szándéka vált g g velünk. O © — Már megint beszélget apáddal a kerítésnél. Va- g G lami megint nyomja a bögyit. — így mondta édes- © g anyám. Nem tárgyaltuk tovább, de a vacsorakrumpli- G O mái csak igaza lett. , g g — Holnap felszántom a Páprányost. Búzát vetünk G © abba, jó földje 'lesz. De előbb 'beugrók a két hordóval g O a városba, tíz órára már itthon is leszek. • © © — Hogy az a.. j g — Jó' szomszéd ez, békességes. Igen szépen meg is G © kért, meg a permetezőt is megígérte, meg másként is g G meghálálja, azt mondta. • © O — Tudom, tudom, így van ez mindig, mikor po- g G tyán akar valamit. így volt ez mündig, így is lesz. © © Csak azt adná meg az isten, hogy egyszer ne ezek g G csinálják a törvényt. Csák az lenne, hogy annyi gond- © g juk, adójuk legyen, mint amekkora a vagyonuk meg a G © gőgjük. © u) így beszélgettek az én szorgalmas, Qcérgeskezű szü- © g leim. Sok-sok este volt így. Nem egymásra haragudtak, g © csali arra a furcsa világra. G G * # * © g ■ IÁM AD ITT W.TTT TVVléTT Ä TVT—T nnri^n.TT^ /I V 9 O G GOGGGGG(;GGG0G0GGGGGGGGQGGGGGGGGGGGGGGGGG G G O G vártalak, 'hogy hittem bennetek előre! Ezer vágy és § © gondolat várt rátok. Gyerünk, dolgozzunk és legyünk 9 © vidámak, boldogok! g Q Vcét is részem mindebben, de főleg az elsőben. Q © Szívesen keltem korán, dalolva mentem a mezőre, © 0 mosolyogva eddegéOitem a hűs tölgyfa alatt délidőben, Q g és fáradtan, de kacagó örömmel értem este haza. g O — Jól húztak a csikók, édesapám! © g — Szépen fizetett a kukorica, édes fiam! — így © g örültünk az erőnek, a drága jó földnek, az életnek. © g A fiatalság gyakran összeverődött. Egyszer a kocs- ~ © maudroron kuglizás: dobáltunk partira meg fogadásra, 0 0 jóízűt nevettünk, vagy mérgesen dobtuk de a pengőt a © § Porba. g g Máskor stulckoztunk a falu szélén a vásártéren. Ez g © volt ám a szórakozás! Csali öröm volt az, ha a lányok © © észrevették az ügyes, szemfüles legényt! Volt labda- Ö g rúgócsapatunk is. Igaz, hogy tutyis, kapcás meg meziit- g © lábas csapatnak csúfoltak bennünket, de mi rúgtuk a O g labdát vígan és szorgalmasan. De sokszor szidott meg g § édesanyám a szétrúgott tutyitalpakért! Szegény, sok-sok © gondja ezzel mindig csak több lett. Az öcsém még töb- O g bet rugdalt szét. Beszélgettünk legények egymás közt g © arról is, hogy jó lenne felszerelést venni. Kinevettek 0 g bennünket, hogy honnan képzeljük a rá valót? g 0 Szerettünk mi a 'kultúrát is. Fiatal szívvel hittük 0 g is tudatlanul, hogy ez a kultúra. Színdarabot tanultunk, g 0 Mennyi haj volt ezzel is! Sokba került az engedély: 30— © g 40 pengő. Igen szép ruhát lehetett volna venni rajta, g © Néha ezt is úgy adtuk össze ketten-hárman. Harcol- g G tünk, hogy legalább ezt a semmi boldogságot biztosít- G g hassuk. Micsoda félelem volt, desz-e ennyi bevétel? g g Ha nem lesz, oda a pénz, nő a baj otthon. Úgy is el- © © e'csíptek a tojások miatt, melyeket a cirkuszért elcsen- © © tem hazulról. Tudom, akkor is tudtam, hogy ez nem g 0 helyes, de húzott még az az ócska sátoros látnivaló is, G q mert más nem volt. Ott mozit is láthattunk. Igaz, hogy g O négyszer is láttam a »Cár futárjá«-t, a »Novgonodi © g lóvásár«-t, a fiim hetvenszer is elszakadt egy előadás C © alatt, mégis mentünk újra és újra. Éreztük mi vaia- g G mennyien, hogy az igazi ifjúság többet is követelhetne G g az élettől, de segíteni nem lehetett. (Folyt.) g 9 © OOG0COÖ0OOOOOOO0OO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0 JJAMAR ELSZÖKIK NÉHÁNY ESZTENDŐ. © Legény lettem. Szép fiatal évek! Mennyire g

Next

/
Thumbnails
Contents