Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-09 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap |PILLANTÁS A JOVOBE ■ ■ 'Un­AZ MDP SO* Y MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 168. szám. ÁRA 50 FILLER Szerda, 1956. május 9. KÉT MAPPf-.aUÍDŐ előtt ; »Az orvosok számát öt év alatt mint- ; eqy 2300 fővel kell emelni...«-nnwm ,r_---------­■ Ké tszerannvi vegyipari termék :p ■js: Minden percet, minden erőt a vetés befejezésére Még (két alap áld rendelkezés (kikre ahhoz, hogy a május 10-dg kit íj zott határidőre mindenütt föld'be (kerül­jön az összes tavasziak magja. Bizto­sítják-e a gépállomások dolgozói, a itse-dk tagjai, az egyéni gazdák, hogy két nap múlva .büszkéin jelenthessük pártunknak, kormányunknak: So­mogy megye teljesítette ígéretét? A feladat nehéz, de jobb szervezett­séggel, -az idő -gondosabb (ldhasznál-á- sával becsületet szerezhetünk me­gyénknek. Hogyan küzd e célónt a kaposvári Szalbadságzászló Tsz? fi kaposvári Szabadságzásziú Tsz már mindent elvetstt Szűcs József elvtárs, a tsz könyve­lője örömmel újságolja, hogy náluk mind a 44 tsz-tag megteszi köteles­ségét. Példamutató fegyelmezettség­gel láttak munkához rögtön az első tavaszi napon!. Segít nekik a gépállo­más is Tegnap estiig a vetéstervben előirányzott 28 hold utolsó négyszög­ölén is földbe tették a kukoricát, május 8-dg tehát minden talpalatnyi földet -bevetettek. Az asszonyok már a kertészeti növényeket ápolják, a -búzát acatölják, a férfiak pedig a -kertészethez tartozó öntözőcsatonná- dca-t mélyítik. Mi az a 20Q hold 24 traktornak? Ülkei Béla elvtárs, az Iharos-heré­nyi Gépállomás igazgatója kérdé­sünkre, hogy biztosítottnak látja-e a május '10-i határidő -betartását, nem­mel válaszolt. A gépállomás körze­tében még mintegy 200 holdnyi fel szónt-aitdan terület várja az ekét — mondja Ülkei elvtárs. Dehát mi ez a 200 -hold 24 nagy teljesítményre -képes traktornak? Éj­jel-nappali műszak esetén egy nap sem szükséges a szántás befejezésé­hez. Hogy néhány tsz-ben még -több holdnyi föld várja a kukoricavetőma­got, ugyanakkor a gépállomás négy­zetbevetőgépe Icáhasznáda-tl-amul várja a magá-gy előkészítését —- ezen lehet segíteni, mégpedig megfelelő szer­vezettséggel. Nincs ok tehát, a re­ménytelenségre Iharosberényben sem. Gondosan készítsék éld tanácsaink a határszemléket! Tegnap megyénk minden falujá­ban a tanácsvezetőkből, tsz-elnökök- ből, termelési bizottságok tagjaiból, élenjáró dolgozó parasztokból álló bizottság indult határszemlére. Osz- szeíoglaló, részletes és alapos érté­kelést még nem lehet adni a határ­szemlékről, hiszen nem kis idő szük­séges ahhoz, hogy a bizottságok a 800—1000 — nem egy helyen a 3800 —4000 — holdas határ minden zugát bejárják és így hű képet nyerjenek a dolgozó parasztok s a tanácsveze­tők áldozatos munkájáról, esetleg egyesek hanyagságáról, hibáiról. Már­pedig a lelkiismeretlen, csak a lát­szat. kedvéért végrehajtott határ­szemlének sem a falu lakossága, sem a tanács vezetői, dolgozói nem ve­szik hasznát. Miért szükséges ezt hangoztatni? Azért, mert a határszemlék első napi tapasz­talatai arra engednek következ­tetni, hogy sokhelyütt csak szük­séges rossznak tartják ezt, s rosszul vagy egyáltalán nem ké­szítették elő a szemlét, nem mozgósították erre a lakosságot sem. Böhönyén például több egyéni gazda ma sem tudja, betagosított földje helyett hol kapott csereingat­lant. Igen sok a szántatlan parcella is a határban. Pusztakovácsiban — bár itt lelkiismeretesen előkészítet­ték a határszemlét, s ebből a Haza­fias Népfront helyi bizottsága és a pártszervezet is jól kivette részét — azonban elfeledkeztek a versenytér':, A közös mellett döntött a magyarladi falurész 51 családja A tanács vezetőinek és a község kommunistáinak köszönhető, hogy megalakult a tmd Zrínyi Termelőszövetkezetünk — mondta lelkesedve az új elmök, András elvtárs, amikor az ú'j ísz-ről érdeklődtünk tőle. Mi, régi gazdák mintegy harmincain és az új gazdák húszán, közös egyetértésben, a koamn-unisták okos felvilá­gosító szavára hallgatva úgy döntöttünk, hogy közösen (kezdünk az 1956—57-es gazdasági évnek. A maigyainladi falurészen 51 család -határozott így, egyetértésben. Amikor a közgyűlésen arra került a szó: (ki legyen az elnök, a vá­lasztás mindenki megelégedésére András Sándor volt 17 holdas kö­zép,parasztra esetit. Olyan ember ő, hogy nem is tudja magába foj­tani, ami a szívén van. Csak éppen erről nem akar beszélni, hogyan is volt akkor, amikor még egyéni volt. Erről szerényen felesége mond pár szót: »Az urammal mi mindig azon voltunk, hogy (kisajtoljuk a földből, amit üd lehet. Pár éve jöttünk rá arra, hogy legtöbbet úgy -pénzelhetünk, ha szerződünk dohányra, -borsóra, paradicsomra, papri­kára, dinnyére. Három szerződött bikát is neveltünk majdnem min­den éviben. Azon leszünk, hogy a termelőszövetkezetben is sokat ter­meljünk.« De a továbbiakról, a Zrínyi Termelőszövetkezetről már annál többet mond András elvtárs. — Ősszel, mihelyt a termés lejön a föl­dekről, azonnal hozzálátunk a közös munkához. Addig is van még mit tenni — mondja. — Az első évben meg kell teremtenünk a közös gaz­dálkodáshoz az alapot. XT apnak majd az államtól is hitelt, az állam segít e kezdeti tne- hézségeik leküzdésében. De ck nem csupán az állami beruhá­zásokra támaszkodnak, amit lehet, saját erőiből építenek. Hiszen olyan parasztok vannak a Zrínyiben, mint Koller János, Kovács István, Par- di János és még sokan1 mások, akik jól tudnak .gazdálkodni. — Meg­vallom, mái- sokat beszélgettünk, hol a mezőn, hol esténként az ud­varon — mondja András elvtárs — arról, hogy jövőre már mennyivel szebb lesz a határ. Egy hatalmas tábláiba sorakozik fel majd a sok egyéni parcella. A község több holdas tartalékterületét mái’ birto­kukba vették a Zrínyi-beliek. A közös állatállomány részére silót ké­szítenék silókukoricát vetnek a tartalékföldbe. — És hogyan -biztosítják a közös állatállományt? — Eddig 52 lova-t számoltunk össze, ennyi természetesen a 478 hold földünkhöz nem kell. A legjobbakat kiválogatjuk, a többit pedig eladjuk és mindenki -befizeti a közösbe a ló árának 30 százalékát. A sertéseket, teheneket, ahogyan az istálló elkészülj, összeadjuk. Nem lesz -hiány abból sem. Amelyik házhoz csak -betér az ember, mindenütt a tsz-ről lehet ha-llamá. Erről beszélgetnek evés közben, munka közben. Mindenki tervez. Lendvai -bácsi, alti négytagúcsaládjával lépett a közösbe, ezt mondja: — Nem panaszkodtam én egyéni gazda koromban sem, min­dig megtettem a magamét. Ezután is -tudom a kötelességemet. Már egész évre beadtam, ami az államnak jár, adósság nélkül akartam kezdeni a tsz-toen. — Lendvai bácsihoz hasonlóan cselekedett a Zrínyi .minden tagja­Czép, igen biztató jövő vár a ladd Zrínyi Tsz-re. A további közös ^ munkára való felkészülés idején azonban igen , hasznos lenne, ha gyakrabban ellátogatnának hozzájuk a járási tanács illetékes dol­gozói is. Nagyon sók segítséget tudnának adni a Zrínyi-belieknek abban, amit legnagyobb akaratuk ellenére sem tudnak egyedül meg­oldani’. Érdemes őket felkarolni, támogatni, hogy mielőbb virágzó termelőszövetkezetté varázsolják közös gazdaságukat. K. R. Nikla meghívásáról. Pedig a határszemle a legjobb alka­lom a verseny értékelésére. Ugyanez tapasztalható Böhönyén, Tapsonyban, Mesztegnyőn, Gadány- ban és a marcali járás majdnem minden községében. Hogyan akar­ják így biztosítani, hogy a határ­szemle további, még nagyobb ked­vet, lendületet adjon a bő termésért küzdő dolgozó parasztoknak, tsz- tagoknak? Ahol pedig egy-két óra alatt akarják megejteni a határ­szemlét, ott még csak félmunkát sem végeznek. Á megyei és járási kiküldöttek hívjak fel a meglévő hi­bákra a helyi szervek figyelmét, se­gítsék elő, hogy a határszemlék me- gyeszerte betöltsék fontos feladatu­kat; A növényápolásban is nagy segítség tsz-einknek a gép Gépállomásaink traktoros kultivá- torai az idén csaknem 30 ezer hol­don végezhetnek gépi kapálást, s ez­zel mintegy 90 ezen- tsz-tagot szabadí­tanak fel más fontos munkára egy- egy kapálési időszakiban. A gépek azonban nem csali munkaerőt szaba­dítanak fel, egyiben magasabb ter­méshozamot is jelentenek, hiszen ak­kor segítenek a tsz-tagokmaik a nö­vényápolásban, amikor mindennapos -késedelem terméscsökkenéshez vezet-, bet; A termelőszövetkezetek már job­ban bíznak a gépekben, mint tavaly, ezt bizonyítja az is, -hogy a gépállo­mások zöme már május 5-ig szerző­désileg biztosította a növényápoló gé­pek kapacitásának teljes kihaszná­lását. A (Mennyed Gépállomás pl. 1234 holddal nagyobb területet akar meg­művelni, mint amennyit a terve kö­telezően előír. A Csurgói, az Iharos- berényi Gépállomás 144,9, illetve 133,3 százalékra teljesítette növényápoláci szerződéskötési tervét. Dicséret jár ezért a munkáért a Segesdi, Len­gyeltóti Gépállomás vezetőinek is. A Csokonyavisontai, Fonói, Taibi, Nagy­atádi, Darányi Gépállomás viszont elhanyagolja a szerződéskötést. Ta­lán majd ismét akkor kapkodnak az .itteni vezető elvtársaik, amikor nya­kukra ég a munka? A belkereskedelmi miniszter köszöneté a kereskedelmi dolgozóknak A belkereskedelmi miniszter kö­szönetét és elismerését fejezi ki a kereskedelem és a vendéglátóipar dolgozóinak, akik lelkes és fáradha­tatlan munkát végeztek a május el­sejei részleges árleszállítás sikeres iebonyoiMtésábaii. \\EQY1IPMt ■\ iMiviwm '955 19ha A gyomok és a növényi betegségek évről évre nagy terméskiesést okoz­nak a mezögazdasáqban. Az ellenük való védekezés rengeteg munkát és áldozatot követel. Az ipar, de főleg a vegyipar nagyarányú fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a növény­védőszerekkel eredményesebben küzd- hessünk a termést csökkentő «jyo-. mok és betegségek ellen. MEGNYÍLT a párizsi NEMZETKÖZI VASÁR Május 5-én, szombaton nyílt meg a párizsi nemzetközi vásár. A 12 956 kiállító közül 2500 külföldi, akik 24 országot képviselnek. A vásár a Ver­sailles-! park 45 hektárnyi területén van és ötvenezres lélekszámú várost alkot. 637 őr vigyáz a rendre. Út­jainak hossza 200 lan, a szőnyegek hossza 60 km. A kiállított tárgyak 700 vagonban érkeztek, értékük mint­egy másfél millárd forint. A vásár egyik nevezetessége a Kínai Népköz- társaság hatalmas és gyönyörű pago­dája, melynek monumentális kapu­ját egyenesen Pekingből hozták. Olaszország borait, sajlfélességeit és selyemanyagait kínálja. A Cseh­szlovák Köztársaság kiállításában fő­leg az óriási hajócsavarok tűnnek fel. A hollandok olyan műtrágyát mu­tatnak be, amely a vágott virágok élettartamát hosszabbítja meg. A vásár május 21-ig tartja nyitva ka­puit. A rendezőség több mint négy­millió látogatót vár. HOZZÁSZÓLÁS A MÁSODIK ÖTÉVES TERV TERVEZETÉHEZ Hogyan fokoshatja termelését a textilipar ? Második ötéves tervünk irányel­veiből különösképpen a könnyűipar­ra vonatkozó rész ragadott meg. A könnyűiparban öt év alatt a terme­lés mintegy 25 százalékkal fog emel kedni. Ezen belül a textiliparban a termelés emelkedés hozzávetőlegesen 22 százalék lesz. A mi üzemünk, a Kaposvári Tex­tilművek korszerű gépekkel ellátott nagyüzem. A termelés a második öt­éves terv folyamán csaknem 15 szá­zalékkal emelhető, ha a végfonó­üzemrész megkapja a még hiányzó 6912 orsóját, és ezzel kialakul a gyár eredetileg tervezett végleges orsó­száma. Jelentősen növelhető a ter­melés ezenkívül a termelékenység emelkedésével is. Ennek követelmé­nye, hogy kialakuljon üzemi törzs­gárdánk, a termelőberendezésekkel képzett szakmunkások dolgozzanak. Textilipari üzemeinkben olyan in­tézkedéseket kell végrehajtani, hogy dolgozóink megtalálják számítá­sukat, hogy otthonuknak érezzék üzemüket, és ne vándoroljanak egyik gyárból a másikba. A textilipar számára a második ötéves tervben nagy feladatot je­lent a hazai alapanyagforrások ki- szélesítése. A felépülő Tiszavidéki Vegyikombinát korszerű műszállal látja majd el a textilipart. Üzemünk már ebben az évben megkezdte — bár még kis mértékben — a műszál­lal kevert fonal előállítását. A mű­szállal készített textíliák célszerűsé­géről, kiváló minőségéről dolgozóink már eddig is meggyőződhettek. Az irányelvek szerint 1960-ban a szin­Május 17—20-ig: az Első Békekölcsön tizedik sorsolása Pécsett Az idei negyedik államkölcsön-sor- sclást, az Ellső Békekölcsön tizedik húzását május 17—20 között Pécsett rendezi meg az Országos Takarék- pénztár. A pécsi honvéd (tiszti klub­ban perdülnek meg a szerencsekere­kek. A négynapos sorsoláson 222 100 egész kötvény tulajdonosa, 64 090 900 forint (nyereményben, illetve törlesz­tésben részesül1. tetilcus fonalak aránya egyes textil- iparágakban 17 százalék, a pamut­iparban 16 százalék fölött lesz. A textiliparnak és így a mi üzemünk­nek is feladata, hogy a műszálgyár­tás terén szerzett tapasztalatait ki- bővítse, és a műszállal kevert anyagból kitűnő minőségű fonalat állítson elő. A második ötéves terv irányelveinek megfelelően a Kapos­vári Textilművekben is meg kell oldani a nehéz fizikai munkák, így elsősorban az anyagmozgatás gépesítését. Szerkesztő csoportunknak már most ki kell dolgoznia az erre vonatkozó tennivalókat. Az első ötéves terv folyamán üze­münk több százezer forint értékű korszerű műszert, köztük több elekt­ronikus műszert kapott. Műszerein­ket a jövőben jobban kell hasznosí­tanunk, és tovább kell fejlesztenünk minőségi munkánk eddigi eredmé­nyeit. Az irányelvek a dolgozók nagy­mérvű megbecsülését mutatják. Üze­münkben túlnyomórészt női munká­sok, anyák dolgoznak. Az irányelvek szerint második ötéves tervünk fo­lyamán a bölcsődei férőhelyek szá­mát 27 százalékkal kell emelni. Üze­münk jelenleg 47 férőhelyes bölcsö­dével rendelkezik. A második öt­éves terv során el kell érnünk, hogy bölcsődei férőhelyünket legalább még egy hasonló bölcsődével növelhessük. ] Tervező szerveink elé a második I ötéves terv irányelvei jelentős fel­adatot állítanak. Meg kell javítanunk a tervezési munkát. El kell érnünk, hogy a tervezés tudományos megala­pozottságú legyen, azok a reális va­lóságot, lehetőségeinket tükrözzék, és így mozgósítsanak a termelés eme­lésére, a termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére. Bencze József, a Textilművek tervosztályvezetője Í0OOOÖ0OOOOOO0OOOOOOO0O0OOOOO0OQOQOOG00OO00OOO0GC A további árleszállítások útja 00? p-----~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents