Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-31 / 127. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP ■BHHDnnai Csütörtök, 1956. maja* 21. aláírták a magyar—jugoszláv pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezményeket 1956. május 29-én Belgrádiban két fontos egyezmény megkötésére ke­rült sor. Aláírták a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között függőben lévő pénzügyi és gazdasági kérdések ren­dezéséről szóló egyezményt. Az egyezmény a két ország között az összes függő pénzügyi és gazda­sági kérdéseket rendezte. A pénzügyi és gazdasági egyezményben Magyar- ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a kölcsönös követelések és tar­tozások egyenlegeként öt év alatt egyenletes részletekben 85 millió dol­lár értékű árut fog szállítani Jugo­szláviának. Az egyezmény keretében Magyarország részéről szállítandó áruk részben beruházási javakból, ezen belül vasúti és közúti jármű­vekből, mezőgazdasági és talajjaví­tási felszerelésekből, részben fogyasz­tási cikkekből állanak. A két ország között kötött pénz­ügyi és gazdasági egyezmény lehe­tővé teszi a mindkét ország érdeké­ben álló gazdasági, árucsereforg.atmi kapcsolatok jelentős kiszélesítését. A pénzügyi és gazdasági egyez­ménnyel egyidőben került sor a ma­gyar—jugoszláv műszaki és tudomá­nyos együttműködésről szóló egyez­mény aláírására is, amely lehetővé teszi a gazdasági kapcsolatoknak a tudományos és műszaki együttműkö­dés útján való további fejlesztését és erősítését. A tárgyalások a kölcsönös megér­tés és barátság szellemében zajlottak le. Az egyezményeket magyar rész­ről Olt Károly pénzügyminiszter, ju­goszláv részről Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tag­ja írta alá. Az aláírásnál a delegációk tagjain kívül részt vettek magyar részről Kurimszky Sándor, a Magyar Nép­köztársaság belgrádi rendkívüli kö­vete és meghatalmazott minisztere, jugoszláv részről Dobrivoje Vidics, a külügyi államtitkárság helyettes államtitkára és Ivica Gretics, a kül­kereskedelmi bizottság helyettes ál­lamtitkára. Grotewohl 8 javaslata Bonn-nak A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája ülésszakának ked­di megnyitásán Grotewohl minisz­terelnök kormánynyilatkozatot lett. Kifejtette, hogy az NDK a két német állam közötti közeledés elősegítésére szaibadonbccsátott több ezer elítéltet és sok további elítélt ügyét most vizsgálják felül. Rámutatott, hogy az NDK államvédelmi és igazság­szolgáltatási szervei eeután is a tör­vények teljes szigorát fogják alkal­mazni a kémekkel és kártevőkkel szemlben. Közölte, hogy az ameri­kaiak nyugat-németországi kémköz­pontjának egyik német ügynöke né­hány nappal ezelőtt átjött az NDK- ba, jelentkezett az államvédelmi ha­tóságoknál és megbánásának és jó­akaratának bizonyítására átadta ne­kik a magávol hozott okmányokat. Az átadott dokumentumok alapján az NDK államvédelmi szervei néhány napon belül 137 ügynököt tartóztat­tak le. Javasolta a bonni kormánynak, hogy a két német állam megbízottai üljenek össze és igyekezzenek meg­egyezésükkel elősegíteni a békés és demokratikus újraegyesítést. Grote- woihl nyolc pontból álló javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kormányának: 1. Közös megállapodás arról, hogy nem vezetnek be hadkötelezettséget és korlátozzák haderejüket; 2. közösen síltraszáHmak az atom­fegyverek németországi elhelyezésé­nek megtiltásáért; 3. együttes tiltakozás a nyugat- berlini külföldi kémiköepont ok fenn­tartása ellen; 4. szüntessék meg Nyugat-Némei- országban a demokratikus, antinli- lilarista szervezetek üldözését; 5. tiltsák be Nyugat-Nómetország- ban valamennyi militarista szerve­zet tevékenységét, tisztítsák meg a nyugat-németországi közigazgatást és a bíróságot a fasiszta és anti­szemita elemektől; 6. alkossanak azonos törvényeket a háború és a faji uszítás üldözé­sére, a népek közti barátság hívei­nek védelmére; 7. a kereskedelmi, gazdasági, kul­turális és tudományos kapcsolatok kifejlesztése; 8. segítsék elő a parlamenti kép­viselők és a politikai pártok meg­bízottjainak személyes érintkezését és parlamenti küldöttségek cseréjét. Harding ciprusi kormányzó bevezette a korbácsolást Athén (Tanjug). A ciprusi Etnar- chia nyilvánosságra hozta annak a határozatnak képmásolatát, amely- lyel Harding tábornok Ciprus szige­tén bevezette a korbácsolást és a ciprusi bányászokra már alkalmazta is. A szóbanforgó határozat 1955. no­vember 26-án kelt és előirányozza, hogy a korbácsolás, vagy botozás mindennemű büntetés mellett, vagy helyett alkalmazható. Az ütlegek szá­mát ítélettel kell meghatározni. Bandaranaike: Ceylon nem lesz angol támaszpont! Bandaranaike ceyloni miniszter- elnök hétfőn kijelentette, hogy a leg­közelebbi napokban kfceli az angol kormánnyal: meg kell szüntetnie ceyloni légi és tengeri támaszpontját. Londonban megjegyzik: »-Amikor az adeni, ceyloni és szingapúri angol támaszpontok helyzete kétségessé vá­lik, Nagy-Britannia természetesen Afrika keleti partjain és Ausztráliá­ban keres olyan állásokat, ahol szi­lárdan megvetheti lábát.« A Times hétfői számában sürgette a kormányt, hogy idejében tegye meg a szükséges intézkedéseket a kelet-afrikai Mom­basa és Dar-esz-Szalam kikötői hasz­nálatának biztosítására. Tito fogadta K. J. Szergejcsukot Belgrád (Tanjug). Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök kedden délután tisztelgő látogatáson fogadta K. J. Szergejcsukot, a Szovjetunió postaügyi miniszterének első helyet­tesét, aki a jugoszláv postavezérigaz­gatóság meghívására Zágrábban je­len volt a nemzetközi bélyegkiállítás megnyitásán. Szergejcsuk miniszterhelyettes szovjet bélyeggyűjteményt ajándéko­zott Tito elnöknek. Érdekességek iiiiiiiiiHiiiiiiiuiUjiiiuiiiiuiJiiimiKiiHHiuiiUiiiiiiimiiuiiiHiiiHuiiiininiiiiiiiiiniiiinn» • „ „ I i nn e n-o nnan 24 év után jelentkezett az elrabolt állítólagos Lindberg-gyermek »Én vagyok Charles Lindberg 1932- ben elrabolt idősebb fia« — állítot­ta magáról Mexikóban egy 26—23 éves külsejű fiatalember. A mexikói rendőrség és az Egye­sült Államokból érkezett F. B. I. ügynökök azonnal megindították a nyomozást és a fiatalember kihallga­tását. Az állítólagos »Lindberg-bébi« ke­resztneve Carlos Augusto (Károly Ágoston). Azt állítja, hogy elrablása után az Egyesült Államok Texas államának Houston nevű városkájá­ba vitték, onnan Észak-Mexiikóha, majd a mexikói fővárosba A világ­hírű óceánrepülő Lindberg tábor­nak megbízásából Mexikóba érkezett F. B. I. detektívek kérdéseire Carlos Augusto — aldnek jelenlegi vezeték­neve Canapos — így válaszolt: »Egy mexikói nő nevelt fel engem, aki né­hány hónap előtt tekövetkezett halá­lakor felfedte előttem életem titkát. Azonnal írtam apámnak.« Napmobil A chicagói autókial- iításon új autómodellt mutattak be. Érdekes­sége, hogy a működé­séhez szükséges ener­giát a Nap szolgáltat­ja. A »ne/pmobilt« elektromotor hajtja, melyet 12 fotoceLLa lát eL árammal. Japán pedagógusok sztrájkja Félimililió japán pe­dagógus sztrájkot kez­dett, hogy tiltakozzék a kormánynak az ok­tató-nevelői munka el­lenőrzéséről az ország­gyűlésnek benyújtott törvénytervezete el­len. Japán 11 nagyvá­rosában gyűléseket tartottak és ToMóban a Japán Pedagógusok Szakszervezetének tag­ja tüntető felvonulást rendezett. Carlos Augusto Mjelentette, hogy kész magát mindenféle tudományos lélektani vizsgálatnak és vérvizs­gálatnak alávetni. A detektívek azt találták különös­nek, hogy a »nevelőanya« a titkot halála pillanatáig megőrizte. Sem­mit sem tett, hogy végetvessen Lind­berg kétségbeesésének és megakadá­lyozza a gyermekrablásért halálra ítélt német Bruno Hauptmann M- végzését. A kihallgatásokat, a nyomozást és a vizsgálatökat mér befejezték. A Mexikóba küldött F. B. I. detektívek vezetője, James Connor kapitány nyilatkozatot tett, amelyben leszö­gezte: »Semmi vérségi kapcsolat nem lehetséges Carlos Augusto Campos és Lindberg tábornok között.« Con­nor kapitány kijelentését a Washing­tonban végzett vérvizsgálat alapján tette és hozzáfűzte, hogy a fiatalem­ber valószínűleg egy ízléstelen tréfa áldozata. ízületeket gyártanak Perionból pénzt készítettek műarnyagból Csehszlo­vákiában. Zdenek Hav- Nyugat-Németország- ranek cseh mérnök a ban. Az újfajta gyűr- söbészak r^i torok- hetetlen és nehezen vését valósította meg. szakítható pénz papír- Hosszú idő óta kísér- bankjegyek helyett ke- leteznek azzal, hogy a rül forgalomba, megsérült emberi Ízü­leteket olyan mű- Gyorshajtás anyaggal pótolják, ellen véd amely nem hat káro­san a szervezetre. A a "Tempóstop« elneve- cseh mérnök műgyan- z®sű kis készülék, iákból, úgynevezett amely autóba szerelve szerves üvegből fcészí- zümmögő hangot ad, tett comb-, váll- és a ®°főr a megesnge- könyöMzületei eddig lettnél nagyobb sebes- hatszáz beteg mozgás- seggei hajt. képességét adták visz- Miniatür rádió SZü. , , _ Egy amerikai rádió­Paranyi nagyothalló gyár »Regency« néven készülékeket kisméretű tranziszto­ros rádiókészüléket be­építenek tranzisztorok zott forgalomba. A mi­segítségével Ausztria- niattir rádió 75 mm ten. A kis erősítők magas, 125 mm hosszú hajcsatba vagy fülbe- és 30 mm széles. A valóba szerelhetők. súlya 300 gramm. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Amerikai diplomata botrányos viselkedése Delhiben Delhi (TASZSZ). A sajtó beszámol a Delhiben működő amerikai nagy- követség egyik munkatársának bot­rányos magatartásáról, aki április 26-án éjjel ittas állapotban kétszer megMsérelt betörni a »Lady Har­ding« női diákszállásra és összevere­kedett a szállás személyzetének négy tagjával. Az amerikai nagykövetségnek nem sikerült titokban tartania a botrá­nyos esetet. Az indiai külügyminisz­térium tiltakozása után az amerikai nagykövetség munkatársát visszahív­ták az Egyesült Államokba. AZ ATLANTI MŰHELYBEN Rolin szocialista szenátor a belga szenátusban kijelentette: A NATO már abbahagyhatná, hogy riasztó lármájával rémítgesse a világot, mert úgysem hisz neki senki, s ne öltöztesse »ingyen« elviselhetetlenül nehéz páncélba az országokat. ROSKADOZNAK... Felhívás Lengyel József székelykeresztúri orvos örököseihez A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti intézete felkéri Lengyel József egykori székely­keresztúri orvos (született 1821. ja­nuár 21-én, meghalt 1895. augusztus 29-én Székelykeresztúron) hagyaté­kának örököseit, illetve leszármazot­téit, közöljék az intézettel, hogy Len­gyel József orvos irodalmi hagyaté­ka — cikkek, kéziratai, levelek, fel­jegyzések, vázlatok stb. — birtokuk­ban van-e. Az intézet tájékoztatásul közli, hogy az újabb kutatások igazolni lát­szanak azt, hogy valóban Lengyel József orvos látta — 1849. július 31-én utoljára életben Petőfi Sán­dort és az erre vonatkozó 1360-ban tett vallomása teljesen hiteles. Len­gyel József az ellene indított táma­dások miatt 1880-tól haláláig hallga­tásra kényszerült, feljegyzései, csa­tatéri vázlatai, irományai — állító­lag — az 1910-es években még a csa­lád birtokában voltak. A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti intézete felkér mindenkit, aki tud valamit Lengyel József székelykeresztúri orvos ha­gyatékának örököseiről, vagy magá­iéi a nagyfontosságú irodalmi hagya­tékról, közölje ezt az intézettel (Bu­dapest, XI., Ménesi út 11—13.). A párizsi rádió magyar költői estről készített felvételt Párizs (MTI). A párizsi Gaumont- színházban zsúfolásig telt ház előtt zajlott le a francia rádió magyar költőknek szentelt estjéről készült felvétele. Belgrád (TASZSZ). A Tanjug je­lentése szerint a szövetséges atom- energiábizottság hétfőn, Rankovics elnökletével tartott ülésén elfogadta a jugoszláv—szovjet egyezmény ér­telmében Jugoszláviában létesítendő atomreaktor és a szükséges objektu­mok építésének tervét. A reaktor építését 1958 elején fejezik be. Washington (MTI). Hírügynökségi és rádiójelentések szerint az ameri­kai igazságügyminisztérium bejelen­tette, hogy letartóztatták az Egye­sült Államok Kommunista Pártja Massachusetts-állambeli szervezeté­nek hét vezetőjét. Az igazságügymi­nisztérium közleménye azt állítja, hogy a letartóztatottak »részt vettek a kormány erőszakos megbuktatásá­nak hirdetésére irányuló összeeskü­vésben«. Ami erősebb az atom- és hidrogénbombánál „Szabad Európa“ rádió kommentárjához Kommentár a A kitárt ablakon át kihaJjlatszák az utcára a rádió hangja. Egy Mcsit zúg, recseg, de aztán tisztán Mvehe- tően hallani: »Itt a Szabad Európa rádiója, a szabad Magyarország hangja. Katonai szakértőnk, Bell ez­redes Qtommentárját hallják az ame­rikai hidrogénbomba-robbantásróL es a szovjet leszerelésről.« A rádió mellett ülő férfi most fel­erősíti a hangot, s egy rekedtes férfi­hang száll át az éteren, a rádióhullá­mokon, s a rádió belebömböli az éj­szakába: »Félő, hogy a Szovjetunió az újtí­pusú bombázógópek gyártásában túl­szárnyalhatja az Egyesült Államokat, növelni kell tehát a légierő fejlesz­tésére számit költségvetést.« És beszél, beszél — tíz percen át, s a kíváncsi rádióhallgató hótborzongva hallja egy új háború kilátásának lehetősé­geit, az amerikai költségvetés vitá­ját: melyik fegyvernemre kell többet áldozni? Az atom- és hidrogén bom­bára. A kommentár a katonai fölény megszerzéséről 'beszél, az amerikai atomszakértők véleményéről a leg­újabb hi drogénbomba -kísérlet ered- ményérőL Vajon tökéletes mérleget tud-e ké­szíteni a maga megnyugtatására a rádióhallgató, amikor csak a nyu­gati rádiók adásaiból meríti értesülé­seit? Mert ezekben ugyan egyetlen szó sem esik a béketáborról, arról, hogy mi is az igazi oka a szovjet le­fegyverzésnek, s hogy az emberek nem háborút, nem fegyverkezési haj­szát, hidrogénibomfoa robbantási kí­sérleteket, hanem békés egymás mellett élést, békés versengést; hi­degháború helyeit kulturális kapcso­latokat, fegyverkezés helyett keres­kedelmi versengést, háború helyett békét akarnak. 10 perces kommentárt közvetített ezen az estén a disszi- densek által összeállított, de az ame­rikai körök által irányított adás, s a tíz percben — de egyáltalán az egész rádió műsorában szó sem esik az emberről, a békéről. Uszítás, félelemkeltés, fe­ketelista, rágalom — ez a »Szabad Európa« rádió műsora. Hogy béke­tábor is van, arról nem vesz tudo­mást, arról nem beszél semmiféle kommentárjuk. Hiszen ezzel meg­nyugtatnák a rádióhallgatókat, hi­szen ezzel igazat mondanának! Kihallatszik az utcára a rádió hangja, s másnap talán a rádióhall­gató adva a jólértesültet, suttogva adja tovább a hírt: hallotta, mit mondott a »Szabad Európa«? Kedves rádióhallgató! SenM sem ellenzi, hogy hallgassa a nyugati adóállomásokat, de úgy véljük, a he­lyes képhez hozzátartozna az is, hogy legalább fele ilyen buzgalom­mal a magyar lapek külpolitikai hí­reit is elolvasná, s a Magyar Rádió adásait is meghallgatná. Könnyebben meggyőződhetne arról, hogy az em­beriség nem a »Szabad Európa« ál­tal ordított úton akar haladni, az emberek békében akarnak egymás mellett élni. Igen, a Szovjetunió túl akarja szárnyalni a nyugati államo­kat, de nem a fegyverkezésben, ha­nem békés, gazdasági versenyben. Ha ön, kedves rádióhallgató úgy ér­tesült a »Szabad Európa« rádiójából, hogy a TU 104-es utasszállítónak ál­cázott bombázó — vajon mivel magyarázza a szovjet- leszerelési, s más, a in ép ele békéjét szolgáló szov­jet intézkedéseket? Mert ezeket, ugye, még a »Szabad Európa« sem tagadhatja le. Ha a Magyar Rádió adásából, a magyar lapokból nem is — még ebből a 10 perces »Szabad Európa«-kom- mentárból is könnyű a mérleget ösz- szeállítand. A Szovjetunió leszerel — az Egyesült Államokban erre a ka­tonai költségvetés emeléséről vitat­koznak. A Szovjetunió fejleszti a közszültségleti cikkeket gyártó ipart, leszállítja a munkaidőt, utasszállító repülőgépeket gyárt, a nyugati álla­mok bombázóit gyártásáról vitatkoz­nál«:, hidrogénbomba^Msérletekről, atombombagyártásról beszélnek. Ehhez, úgy véljük, nem kell kom­mentár. De azért azt se higgye, hogy gyengék vagyunk. Beszélhet, amit akar a Szabad Európa' rádiója, ön elhihet, amit altar — mi erősek vagyunk, mert nemcsak a bé­ke’óbor, az embere' műidéi mind bé­két akarnak. És ez az akarat erősebb az atom- és hidrogénfegyvemél, a háborús hisztériánál, erősebb a »Sza­bad Európa« rádió disszidens munka­társainak kiagyalt rágalmainál, uszí­tásainál.

Next

/
Thumbnails
Contents