Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-04 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Scrogyi Néplap AZ MDP S‘ “>GY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 104. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1956. május 4. A tsz-mozgalom fejlesztése állandó feladat Megyénkben a múlt héten újabb 47 család, 98 taggal, 270 hold földdel lépett be a régi és új tsz-ekbe Az előző héthez viszonyítva ezek a számok visszaesést mutatnak. Aliról tanúskodnak, hogy pártszervezeteink és tanácsaink megfeledkeznek a ter­melőszövetkezeti mozgalom állandó fejlesztéséről. Igaz, hogy a falvak né­pe most nagy munkában van: a ve­tés, a növényápolás leköti szorgos parasztságunk erejét és idejét. De ez nem indokolja, hogy megnyugodva eddigi eredményeinken, ne szakít­sunk továbbra is rendszeresen időt arra, hogy munka közben, esti be­szélgetéseken az egyénileg dolgozó parasztoknak hirdessük, magyaráz­zuk a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyeit. Nagyon jó alkalmat nyújt er­re a második ötéves terv irányelveit ismertető agitáció. Az irányelvek ki­mondják: "... elő kell segíteni, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsé­ge saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára.« I kaposvári járásban legjobban megértik a párt szavát: az idén 15 új tsz alakult A kaposvári járás pártszervezetei­nek népnevelői törekednek erre leg­jobban. A múlt héten is itt történt . a legtöbb belépés. A fonói Vörös Hajnal Tsz például lí taggal' szapo­rodott. Ebben a járásiban 1956. ja­nuár elsejétől napjainkig 15 új me­zőgazdasági rtermedőszöMjétkezet és egy tszcs alakult, amiért elsősorban ezeknek a községeknek pártszerve­zetét, népnevelőit, állami és tömeg­szervezeti vezetőit, illeti dicséret, Minden perc drága! Jobban kell igyekezni a kukorica vetésével A kaposvári járás több községe május 1 tiszteletére fogadalmat tett, hogy befejezi a tavasziak vetését. Felajánlásukhoz híven az összes ve­tési munkákkal végeztek Cserénfa, Fonó, Kercseliget, Szabadi, Kapós- mérő, Magyaratád községek. Sokhelyütt azonban nagy még a lemaradás. Nem használnak ki min­den alkalmas időt a vetésre. Bőszcnfán eddig mindössze 5 holdon került földbe a kukorica. A Lenin Termelőszövetkezet pedig még egyetlen egy hold tavaszit sem vetett el. A községi tanács vb-elnöke gyakrabban kinézhetne a határba, lelkiismeretesebb munkára mozgó­síthatna. Csombárdon is késlekednek a ta­vaszi munkákkal. Itt csupán 20 hol­dat vetettek el kukoricával, a No­vember 7 Termelőszövetkezet pedig csak 1 holdat. A mernyei Petőfi, a nagybajomi Gyó'zclem, a pol.inyi II. Párt­kongresszus Tsz, valamint Jákó község még egy holdon sem ve­tett kukoricát. Mire várnak ezeknek a tsz-eknek a vezetői, tagjai, a községi vezetők? Kisasszondon is igen lassan megy a kukoricavetés. Még csak 10 holdon tették földbe a kukorica magját. Pe­dig lett volna idő a két hétközi ün­nepnapon. A Megyei Párt-VB felhí­vását azonban figyelmen kívül hagy­ták. S hogy mennyire káros, ha nem használják ki a jó idő minden per­cét, azt majd zárszámadáskor látják meg. Akiknek üzemére ötödször került fel az ötágú csillag Osztatlan örömmel fogadták Bar­cson a hírt: a Délmagyarországi Fűrészek barcsi üzeme ismét el­nyerte a kitüntető élüzem-címet. Amikor pedig ismertté vált, hogy április 30-án ünnepélyesen átadják a jelvényt, lázas készülődés kezdő­dött a Délfűrészek házatáján. Több százan gyülekeztek az ünnepély meghirdetett időpontjában az üzem­nél, csakhogy az időjárás nem vet- ■ te kegyeibe a barcsiakat. Fújt a hi­deg északi szél, s zuhogott az eső, az üzem vezetősége ezért amellett döntött, hogy az ünnepséget este á járási művelődési házban rendezik meg. Estére kelve mintegy 700 ember gyűlt össze az ünnepélyen. Hatalmas taps köszöntötte Stróbl Kálmán elv­társnak, az Erdészeti Főigazgatóság küldöttének szavait, aki rövid mél­tatás után átadta Szabó János igaz­gatónak a kollégium dicséretéi és az éliizem-jelvényt. A Délfürészek ünnepségén számos dolgozót is ki­tüntettek. Tikos István energetikus, Rumics József keretfűrészmester és Weith Ferenc, a DISZ-brigád tagja »Az Erdőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja« kitüntető jelvényt kapta. Hu­szonötén részesültek pénzjutalom­ban. A hivatalos ünnepség befeje­zése után a napközi otthon úttörő­fiataljai s az üzemi kultúrcsoport színes műsora következett, melyet baráti vacsora, majd hajnalig tartó tánc zárt be. A barcsi Délfűrészek dolgozói jó munkát végeztek. Ezt bizonyítja, hogy immár ötödször került fel üze­mükre az élüzem-jelvény ötágú csillaga. A barcsiak azért küzdenek a továbbiak során, hogy mint zászlós élüzem a legközelebbi ver­senyidőszakban elnyerjék a Mi­nisztertanács és a SZOT vándor­zászlaját is. Hol váltják be a műtrágya-utalványokat? 1956-ban 3083 család, 4955 taggal, 20 383 hold földdel lépett a tsz-gazdálkodás útjára megyénkben A járásokban a belépetitek aránya ■igen különböző. Említettük, hogy a legtervszerűbb munka e téren a ka­posvári járásban,' van, utána a nagy­atádi járás ért el viszonylag jó ered­ményit, ahol négy termelőszövetikezet álakuűit az idén, a barcsi, csurgói já­rásban 2—2. A fonyódi, itaibdt marca­li és különösein a siófoki, járásban igen gyenge eredményit érték el, a í sz-szervezésben. Természetesen nem ílds munkát igényel párt- és tamécsszerveinktől, hogy segítsék, mozgósítsák a tsz-aket a mezőgazdasági munkákra, a iter- máshoziamok növelésére, de ezt a munkát csak akkor végezhetik jól, ha összekötik az okos, céltudatos agitációval, amely a termelőszövetke­zetek fejlesztésére irányult A tsz- mozgalomban elért eddigi sikereink biztosíték arra, hogy agifációnk nem lesz hiábavaló. ( TÜNTETÉS KOPPENHÁGÁBAN A »Dániában ma 140 000 ember van munka nélkül«. »A munkanélküliség — átok. A munkáért, a jobb életkörülmé­nyekért!« Ilyen ős ehhez hasonló fel­iratú plakátokkal vonultak fel a mun­kanélküli dán munkások Koppenhága utcáin. Az útjukba akadó emberek cso­dálkozva tették fel a kérdést: »Valóban ilyen rossz a helyzet Dániában?« A Land og Folk című lap így válaszol er­re a kérdésre: »A lakosság jelentős ré­sze, amely csak a szociáldemokrata és a burzsoá sajtót olvassa, el sem tudja képzelni, milyen hatalmas méreteket ölt a munkanélküliség az országban ,.. « KÉNYSZERKIÜRÍTÉSEK HAMBURG MELLETT A NATO-hadsereg részére létesítendő gyakorlóterekről Hamburg mellett is ki­telepítik a háború után letelepedett pa­rasztokat. öt ipari üzemmel együtt ki kell üríteni az egykori holtiqbaumi gya­korlóteret Hamburg-Rahlstedt mellett, öt laktanya részére akarnak löteret lé­tesíteni ezen a helyen. A bonni hadügy­minisztérium a volt hitleri hadsereg 8 hamburgi kaszárnyáját szándékozik be­telepíteni. Az idő sürgetően követeli, hogy egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjaink rosszul telelt őszi gabona­vetéseiket minél hamarabb fejtrá­gyázzák. Mindazok a termelők, akik kedvezményes pétisó, szuperfoszfát vagy kálisó műtrágya-utalvánnyal rendelkeznek, annak beváltása cél­jából forduljanak haladéktalanul az itt felsorolt földművesszövetkezetek­hez. Utalványokat beváltó földműves­szövetkezetek: Ádánil, Babócsa, Ba- latonboglár, Balatonszárszó, Barcs, Baté, Beleg, Böhönye, Csorna, Csur­gó, Ffelsómocsolád, Darány, Homok- szentgyörgy, Igái, Kadarkút, Kapos­vár, Kapoly, Kéthely, Kőröshegy, La­bort, Mezőcsokonya, Magyaratád, Marcali, Mernye, Nagyatád, Nagyba­jom, Nemesdéd, Nemesvid, Osztopán, Sávoly, Siófok, Soinogyvár, Tab, Tap- sony, Toponár, Zákány. Jól megrakott kocsi: több munkaegység, nagyobb termés S ezt nem látják , a belegi Petőfi tagjai: Piktor lléjjuS János, Nagy József, Gonda Ferenc, Nagy Sándor meg a többi fogatosok. Istállótrá­gyát hordanak a háztáji földekre, s egy-egy rakodásnál 3—l mázsát ha felraknak. Gondolkodjanak csak egy kicsit. Egy kilométeren belül 60 má­zsát kell kihordani, hogy a munka­egység meglegyen. Ha négy mázsát pakolnak fel, akkor 15 forduló szük­séges. Lovaik viszont erősek, bírná­nak 8 mázsát is. Akkor pedig csak 8 forduló, s megvan a napi teljesít­mény. Több trágya kerül a földek­re, hamarább mehetnek más, sürgős munkákra. S igy van ez mindennel: a tsz egy nagy család. A lelkiismeretes mun­ka kétszer is megtérül. Először: a jól dolgozó tsz-tagnak szépen gyűlik a munkaegysége. Másodszor: a gon­dosan kezelt föld hálásan fizet, s lesz miből osztani elszámoláskor. A tsz-nek minden gondja-baja, öröme, sikere a tagságé. Aki csak fél lélek­kel, fél becsülettel vesz részt a mun­kában, az majd vakarhatja fejét az ősszel... 50 000 EMBER LAKÁS NÉLKÜL Bécs lakásproblémája igen súlyos. A háború alatt mintegy 100 000 lakás pusztult el. A lakástalanok számát 50—60 ezerre becsülik. A lakásínség megoldásának kilátásai semmiesetre sem rózsásak. Az osztrák kormány és a bécsi vá­rosvezetőség meglehetősen nagy erő­feszítéseket tesz a lakásprobléma megoldása érdekében. Külön pénz­alap létesült a lakások renoválására, amihez a lakbéren kívül minden la­kásbérlőnek rendszeresen* hozzá kell járulnia. így építenek közös eszkö­zökkel lakást azoknak, akik elvesz­tették vagy lakáshiány és a túlmagas lakbér miatt nem tudnak lakáshoz jutni. A mi viszonyaink szempontjából is igen tanulságos az az ésszerűség és szerénység, amellyel a bécsi város­vezetőség a lakásépítkezést igyek­szik előmozdítani. Bécsben ugyanis újabban egyszerű kis szoba-konyhás lakások épülnek, de úgy, hogy két ilyen lakás később könnyen átalakít­ható nagyobb, kényelmesebb lalcás- sá. Több mint 20 000 rózsatő a lidicei rózsakertben Április 21-én adták át Lidicében a német nép második rózsaküldeményét, több mint 2000 rózsatövet a barátság és béke kertje számára. Ebben a kertben ma már több mint 20 000 rózsatö van. Negyed tízkor megindult a felvo­nulóit tömege szép, rendezett sorok­ban a Kossuth tér felé. A MÁV Leánynevelő Intézet úttörői nyitot­ták meg a menetet. Szép látványt •nyújtottak a sötétkék egyenruhába öltözött, piros nyakkendős kislányok. ’ Az első sorokban a legjobb tanulók haladtak büszkén. Virágeső Nagy taps köszöntötte a különbö­ző általános iskolák felvonuló úttö­rőit, a Május 1 utcai iskolát, a Vö­röshadsereg úti iskola úttörőit. A kislányok virágokat dobáltak az emelvényre. Az úttörők menetét a gimnáziumok és technikumok ta­nulóinak menete követte, majd a sportolók vonultak fel. A fiatal, de fejlődő kaposvári vívósport is kép­viseltette magát a felvonuláson. Fe­hér vívóruhába öltözve haladtak a sportolók, a labdarúgók, ökölvívók és más sportágak művelői között. A Magyar Önkéntes Honvédelmi , Szövetség ejtőernyőseinek különösen v nagy sikerük volt. A tribün előtt egy nyitott, a szél által kifeszített ejtő­ernyőt húztak maguk után. A moto­rosokat hasonlóan megtapsolták. Zászlóerdőben vonulnak az üzemek dolgozói A felnőttek menetét a Kaposvári Textilművek dolgozói nyitották meg. A Textilművek dolgozói jogos büsz­keséggel haladtak az élen; május el­sejére ismét elnyerték az élüzem-cí­met. A Cukorgyár dolgozóinak felvo­nulása is szép volt és ötletes. Külön vonultak fel a különböző üzemrészek, az erőtelep, a finomító és a többi részleg dolgozói. Száz és száz lobogó zászló tarkította valamennyi felvo- l nuló csoportot. Különösen ötletes ■ volt a Húsüzem, a Baromfifeldolgo­Szinte egyik napról a másikra kipattanták a ‘“7 rügyek, kilombosodtak a fák, és május 1. reggelére már zsenge zöld leveleket, tavaszi köntösű fákat üdvözölhettünk. Csak az idő, az nem akart ta­vaszra fordulni. Borult ég, szeszélyes széljárás, esőre- hajló idő köszöntötte május elseje reggelét. A hideg, szeles idő azonban nem tudta meggá­tolni, hogy május elsejét a már megszokott ünnepé­lyességgel, felvonulással, friss tavaszi kedvvel kö­szöntsék Kaposvár dolgozói. Kora reggel, már a fel­vonulás megkezdése előtt sokezres tömeg hömpöly­gőit a város utcáin. Ellepték az emberek a Május 1 utca és a Kossuth tér környékét, hogy érdeklődéssel figyeljék a dolgozók színpompás május elsejei fel­vonulását, a kaposváriak 12. szabad május elsejei ünnepségeit. Évről évre egyre bensőségesebbé, egyre szebbé válnak Kaposvárott is a május 1-i ünnepségek. Még a kedvezőtlen idő sem tudta meggátolni a sok ezer kaposvári dolgozó felvonulását. Kora reggel zászlók­kal, táblákkal, ötletes jelképekkel gyülekeztek a szá­mukra kijelölt helyeken. Fújhatott a szél, a gyüleke­ző emberek ajkán máris felharsant a dal. A Kossuth téren elhelyezett hármas dísztribünön közben elfoglalták helyüket a párt- és állami szer­vek megyei vezetői, a. megye legjobb ipari és mező- gazdasági dolgozói, hogy az emelvényről köszöntsék a felvonuló dolgozókat. A drapériával bevont emel­vényen különböző nemzetek címereit helyezték el, jelképezve, hogy május 1 egyformán minden nemzet munkásosztályának ünnepe, földrajzi helyzetre, államformára-, társadalmi rendre való tekintet nélkül. Az idősebb munkások régi május elsejékre emlé­keztek. Itt is, ott is beszélgető csoportok elevenítették fel a felszabadulás előtti május elsejéket, a tünte­téseket, a kardlappal szétvert felvonulásokat, az er­dők mélyén rendezett majálisokat — a munkásmoz­galom harcos emlékeit. zó Vállalat és a Kenyérgyár dolgo­zóinak dekorációja. Az üzemek és hivatalok dolgozói az emelvények előtt lelkes éljenzéssel köszöntötték a pártot. Kultúrműsorok, tánc, vigalom A másfél óráig tartó felvonulás után körülbelül tizenötezer ember lepte el a Kossuth teret és környé­két. Délután folytatódtak az ünnep­ségek: sok üzemben ünnepséget, kul­túrműsort, majd táncmulatságot ren­deztek. Kaposvár dolgozói — ha a szarkavári majális és az estére hir­detett utcabál a rossz idő miatt el is maradt — mégis lelkesen, szórakozva és feledhetetlenné téve a napot — ünnepelték meg a 12. szabad május elsejét. Bensőséges ünnepségek a járási székhelyeken A megye valamennyi járási szék­helyén és községében nagy ünnepsé­geket, felvonulásokat rendeztek má­jus elsején. A rossz idő sehol sem befolyásolta a dolgozók lelkesültsé- gét, az ünnepségeket. Nókiszóval vonultak fel Marcali dolgozó parasztjai Marcaliban több mint kétezer em­ber vonult fel a sportpályáról a Dó­zsa György és a Széchenyi utcán a Felszabadulás téren elhelyezett tri­bün elé. Áz állami gazdaság, a gép­állomás, a szövetkezetek és a külön­böző hivatalok dolgozói, Marcali dol­gozó parasztjai nótaszóval vonultak fel, majd meghallgatták Juhász elv­társ, a járási pártbizottság titkára beszédét. Délután a járási művelődés házá­ban rendeztek ünnepséget, kultúrmű­sort, majd táncmulatságot. A terve­zett majálist a rossz idő miatt itt sem sikerült megtartani, de Marcali dol­gozóit ez mégsem gátolta meg ab­ban, hogy a szokott bensőségességgel ünnepeljék május elsejét. Siófokon a filmszínházban rendezték meg a május elsejei ünnepséget. Rövid ün­nepi beszéd után az úttörőzenekar, az általános iskolások énekkara és szavaiéi szórakoztatták a dolgozókat. Később, amikor jobbra fordult az idő — sikerült megtartaniuk a ma­jálist is. Barcson az eső elmosta a tervezett felvonu­lást, így a járási művelődés házában rendeztek május 1-i nagygyűlést. Mátyás elvtárs, a járási tanács vb- elnöke rövid beszédben méltatta má­jus 1 jelentőségét mintegy 1000 bar­csi dolgozó előtt. Ezután az általános Iskolák műsora következett. Délután sportműsor és kulturális rendezvé­nyek szórakoztatták a dolgozókat. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet színjátszói a tsz kultúrtermében ad­tak műsort. A rendezvényt táncmu­latság követte. Este a járási kultúr- házban a »Csodafurulyás Ferkó« c. mesejátékot mutatták be. Hasonló módon ünnepelték május elsejét a megye többi járási székhe­lyén, Nagyatádon, Csurgón, Tabon és Fonyódon is. A községekben sok­helyütt rendeztek felvonulást, s csaknem mindenütt ünnepségek, kul­túrműsor és táncmulatság szórakoz­tatta a 12. szabad május elsejét ün­neplő Somogy megyei dolgozókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents