Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-27 / 100. szám

Hz MDP Központi Vezetőségének felhívása a második ötéves terv irányelvei tervezetének megvitatására oYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 100. szám. ARA 50 FILLER Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervékez fi második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani: 1. AZ IPAROSÍTÁST olyan ütem ben kell folytatni, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-hö/ képest 50—52 százalékkal növelted jék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiin­dulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar, fi gyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fon­tos nyersanyagot külföldről kell bt­szerezni, elsősorban nehézipari ter­mékek, túlnyomórészt gépek ellené­ben, valamint, hogy a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök (-A-< csoport) ter­melését mintegy 60 százalékkal, a fogyasztási cikkeket (»B« csoport) mintegy 40 százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatal viszonylagus csökkentése és az anyagellátás biz­tonságának fokozása végett nagy­mértékben ki kell szélesíteni a gaz­daságosan előállítható hazai nyers- anvagok és alapanyagok termelését. A második ötéves terv időszakában a feldolgozó iparágak termelésének 47—48 százalékos növekedése mel­lett a nyers- és alapanyagok terme­lését 57—58 százalékkal kell emelni. 2. A MEZŐGAZDASÁG szocialis­ta nagyüzemi átszervezésének to­vábbi előrehaladásával egyidejűleg a mezőgazdasági termelés jelentős fel­lendülését kell elérni. A mezőgazda­ság 1956—60-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kulturális fel- emelkedése révén oly meggyőző erő­vel bontakozzanak ki, hogv ennek eredményeként a parasztság többsé­ge a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás útját válassza. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 100 kát. holdra számítva, rendszeresen nö­vekvő termékmennyiséget termelje­nek, és csökkentsék a termékegység­re fordított munkát. A szocialista nagyüzemek elsősorban történő fej­lesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tartalékainak minél na­gyobb mértékű kihasználásában, ter­melése fokozásában. 3. A TERMELÉS növelését a nép­gazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyorsütemű emelésével, a tudomány és technika eredményeinek széleskörű alkalmazásával kell ösz- szekapcsolni. Ezzel meg kell terem­teni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendsze­res csökkentésére. Mindenekelőtt a technika fejlesz­tésének alapján lényegesen fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazdaság minden területén. Je­lentősen javítani kell mind a belföl­di fogyasztás, mind a kivitel céljai­ra előállított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számba­vétele mellett különös gonddal kell ellenőrizni a minőséget. 4. A MUNKA termelékenységét az iparban úgy kell emelni, hogy 1955- töl 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a ter­melékenység emelkedése biztosítsa. Ennek megfelelően öt év alatt az egy főre eső termelést az állami ipar­ban összesen mintegy 36 százalékkal, a nehéziparban 46 százalékkal, a könnyűiparban 20 százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban 34 százalékkal kell növelni. A gépállomásokon a munka termelékenységét 23—24 szá­zalékkal, az állami gazdaságokban 35—36 százalékkal kell emelni. 5. A GAZDASÁGI és állami élet minden területén szigorú takarékos­ságot kell érvényesíteni. Különösen takarékoskodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden ágában csökkenteni kell a fajlagos anyag­felhasználást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és melléktermékeinek hasznosítását. A csak külföldről beszerezhető szí­nes fémeket minél nagyobb mérték­ben alumíniummal, műanyaggal és más anyagokkal kell pótolni. Fa he­lyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat, és ki kell terjeszteni a faanyagot gaz­daságosan hasznosító farost- és íor- gácslemez gyártását és alkalmazását. 6. MINDEN TERMELÉSI ÁGBAN rendszeresen csökkenteni kell a ter­melési költséget. A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó ipar­ban öt év alatt az összehasonlítható termelés önköltségének mintegy 16 százalékos csökkentését kel elérni, ebből 9 százalékot az anyagfelhasz­nálásnál, 5 százalékot a munkaráfor­dításnál, 2 százalékot az igazgatási és egyéb költségnél kell megtakarí­tón . Az építőiparban a költségveté­sekhez képest mintegy 10 százalékos költségcsökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb ter­vezéssel további megtakarítást kell biztosítani. A közlekedésben öt év alatt az önköltséget mintegy 11 szá­zalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy 11 szá- zailóklcal kell leszállítani. Az állami gazdaságokban af önköltséget közel 17 százalékkal, a gépállomásokon 23 százalékkal kell csökkenteni. 7. NÖVEKVŐ SZÁMBAN keli a népgazdaság rendelkezésére bocsáta­ni kiválóan képzett szakmunkásokat és nagy tudású szakembereket, akik képesek céltudatosan felhasználni a korszerű technikát és magasabb fok­ra emelni a munka szervezettségét. Lényegesen ki kell szélesíteni és eredményesebbé kell tenni a szakmai iktatást és továbbképzést a népgaz­daság minden területén. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegei elsajátít­sák az alapvető műszaki és mező- gazdasági ismereteket. 8. A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰ­KÖDÉSRE támaszkodva a termelő erőket, az ország adottságaival és szükségleteivel összhangban oly mó­don kell fejleszteni, hogy megjavul­jon a népgazdaság nyersanyageliátá sa, biztosítva legyen az ország gaz­dasági erőforrásainak, teimélőberen- dezéseinek legelőnyösebb felhaszná­lása, megvalósuljon a termelés ész­szerű szakosítása és mind több ter­melési ágban korszerű tömegterme­lésre lehessen rátérni. Ennek meg­felelően a nehézipar minden ágánál? nagyarányú fejlesztése helyett ki­emelkedően kell fejleszteni a vegy­ipart, a kőolajfeldolgozást, a kohá­szaton belül a finomabb hengerelt acélfajták termelését, a gépiparon belül a munkaigényes, valamint olyan egyéb ágazatokat, melyekben országunk jelentős termelési tapasz­talatokkal rendelkezik, így a hír­adástechnikai -ipart, a Diesel-moto­rok és Diesel-mozdonyok gyártását, a kombájn- és traktorgyártást és másokat. Nagy figyelmet kell fordí­tani világszerte ismert élelmiszer- ipari termékeink, gyógyszerkészít­ményeink gyártásának fejlesztésére. 9. A KÜLKERESKEDELEMNEK a második ötéves -terv időszakában biztosítania kell az állandóan fejlő­dő népgazdaság növekvő külföldi nyersanyag- és egyéb áruszükségle­tének kielégítését és a behozatal ellentételét képező, valamint az or­szág külföldi tartozásainak csökken­tését szolgáló kiviteli cikkek elhelye­zését. Ezért a külkereskedelmi for­galomnak 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal kell növe­kednie. A szocialista tábor országai­val való kapcsolatok tervszerű bőví­tése mellett nagy gondot kell fordí­tani a más országokkal folytatott ke­reskedelem ápolására és szélesítésére, az egyenjogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján. Külön gondot kell for­dítani a függetlenségüket nemrég el­nyert, illetve gazdasági fejlődésük­ben elmaradt országokkal való ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. 10. A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉ­SE, az anyagi javak termelésének növekedése, a munka termelékenysé­gének fokozása és az önköltség csök­kentése révén a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 42—43 százalékos emelkedését kell elérni. A nemzeti jövedelemből 1960-ban 20—22 százalékot kell felhalmozásra fordítaná. — Áállami eszközökből öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot keli beruházni, 12 milliárd forinttal szor annyit termelt, mint 1938-ban. Különösen gyorsan fejlődött a ne­hézipar, több új iparág jött létre. Az iparosítás sikerei biztosítják a nép­gazdaság további fejlődésének leg­fontosabb feltételeit. Nem küszöböltük ki még azonban a népgazdaság néhány olyan hiányos­ságát, amely az utóbbi években fé­kezte az előrehaladást. Több terme­lési ágban a technika színvonala el­marad a követelményekhez képest; főként emiatt a munka termelékeny­sége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában maga­sabbak, min! a gazdaságilag legfej­lettebb országokban. \ mezőgazdaság termelése növe­kedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lénye­gesen a háború előttit, és ennek kö­vetkeztében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. A lakosság fogyasztása városban és falun jelentősen emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér emelkedé­se ennek ellenére nem volt kielégí­tő. A népgazdaság szocialista szek­torában a munkások és az alkalma­zottak száma öt év alatt közel egy­millió fővel növekedett. Lényegesen javult a lakosság egészségügyi ellá­tása, nagymértékben emelkedett kul­turális színvonala. A társadalombiz­tosításban részvevők száma 1954-ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1919. évit, cs a társadalom­biztosítására fordított kiadások ősz szege megháromszorozódott. A társadalmi termelés elért színvo­nala és a dolgozó nép alkotó erejé­nek növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak kö­zött még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkentését. A népgazdaság tervszerű továbbfej­lődésének lehetőségeit nagymérték­ben növeli, hogy Magyarország ré­szese a hatalmas, szüntelenül erősö­dő szocialista viiágrcndszernek. A második ötéves terv időszaká­ban. 1956—1960-ban, a technika je­lentős fejlesztése alapján folytatni keli a szocialista iparosítást, a ter­melés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazda Ságban is a szocialista termelési vi­szonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettőssé­gét, rendszeresen emelni kell a dol­gozó nép életszínvonalát, s így biz­tosítani keil az ország további fel- emelkedését. fi második ötéves terv hatalmas lépést jelent elitre országunk gazdasági ereiének Magyarországon 1960-ban egy la­kosra jutó termelés 1938-hoz viszo­nyítva villamosenergiából 5,3-szere sere, 810 kilowattórára, szénből 2,8 szeresére, 2900 kilogrammra, acélból háromszorosára, 217 kilogrammra, alumíniumból 33-szorosára, 4,6 kilo­grammra. Cementből több mtat öt­szörösére, 180 kilogrammra emelke­dik. A kulturális téren végbemenő előrehaladást mutatja, hogy 1960- ban a középiskolát végzettek száma három és félszerese, a főiskolai hall gatók száma két és félszerese lesz a felszabadulás előttinek. Ugyanakkor a mozi látogatók száma meghétszere- ződik. Mindez azt jelenti, hogy Ma­gyarország a szocialista tábor többi országával együtt egyre sikeresebben vesz részt a szocialista tábor országai és a fejlett tőkés országok közötti békés gazdasági versenyben. A második ötéves terv során a tu­domány és technika vívmányainak széleskörű alkalmazásával, a szocia­lista világrendszer országai között egyre jobban fejlődő munkamegosz­lás segítségével és mindenekelőtt a dolgozó nép lelkes munkája nyomán országunkban a termelőerők gyors­ütemű fejlődésével egyidejűleg fellendül a falu és város anyagi jóléte, kulturális színvonala, nö­vekszik az ország védelmi ereje, tovább szilárdul a munkásosz­tály és a parasztság szövetsége, meggyorsul a szocializmus épí­tése. Ahhoz, hogy a második ötéves ter­ve* sikeresen megvalósítsuk, maga­sabb színvonalra kell emelni a nép­gazdaság tervszerű irányítását. To­vább kell fejleszteni a tervező mun­kát, hogy a tervek minél tökélete­sebben hangoljál? össze a népgazda­ság különböző ágainak fejlődését. A népgazdaság távlati fejlesztési irány­vonalának helyes meghatározására a Magyar Tudományos Akadémia részvételével ki kell dolgozni a leg­fontosabb ágazatok és a főváros fej­lesztésének 10—15 éves tervét. Biz­tosítani kell, hogy az állami tervei? a dolgozó tömegek alkotó kezdemé­nyezésére támaszkodjanak és ezáltal jobban felszínre hozzák a népgazda­ságban rejlő tartalékokat. Ezért nö­velni kell a vállalatok és a helyi ta­nácsol? felelősségét a tervek kidol­gozásában. A mezőgazdasági terve­zést a mezőgazdaság sajátosságainak növelés^ útján megfelelően kell átalakítani és egy­szerűsíteni, hogy jobban érvényre jusson az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek kezdeményezése a mezőgazdasági termelés fejleszté­sében. Folytatni kell az államigazgatás és a vállalati igazgatás egyszerűsítését, tökéletesebbé és olcsóbbá tételét el­sősorban a felesleges párhuzamos szervek megszüntetésével és az ügy­vitel céltudatos ésszerűsítésével. Meg kell szüntetni az irányítás bürokra­tikus módszereit, a vezetés minden szintjén fokozni kell az egyéni fele­lősséget. Lényegesen egyszerűsíteni kell az anyaggazdálkodást és a tar­talékok fokozásával, valamint az üzemek közötti és az üzemeken be­lüli kooperáció jobb megszervezésé­vel biztosítani kell a folyamatos anyagellátást, az ütemes termelés legfőbb feltételét. A népgazdaság minden területén el kell érni, hogy a személyes anyagi érdekeltség össz­hangban legyen a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokkal és elő­segítse azok megvalósítását. A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladatokat állít népünk elé. Teljesítésük feltételei népgazdasá­gunkban megvannak. E feltételek tényleges biztosítása, és ezzel a terv valósággá változtatása azonban min­denekelőtt dolgozó népünk szívós, mindennapi munkáján, helytállásán, a terv végrehajtásában való tevé­keny, cselekvő részvételén múlik. Ezért a pártszervezetek, az állami szervek, a szakszervezetei?, a DISZ- szervezetek, a Hazafias Népfront központi feladata, hogy a dolgozók alkotó lendületét a terv döntő célki­tűzéseinek megvalósítására irányít­sák, elősegítsék a termelés tartalé­kainak kiaknázását, szilárdítsák a munkafegyelmet, bátran karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit a kor­szerű technika alkalmazására, a ter­melőberendezések jobb kihasználá­sára, a termelékenység növelésére, a takarékosság fokozására, a minőség javítására, és mindezzel segítsék elő a dolgozói; szocialista versenyrr.oz- galmánal? jelentős fellendülését a második ötéves terv teljesítése és túlteljesítése érdekében. A második ötéves terv a népgaz­daság további felvirágoztatásá­nak, a jólét és a kultúra emelé­sének, a népi demokrácia to­vábbi megszilárdításának terve: a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság, az értelmiség, az egész dolgozó nép, minden magyar hazafi legköz­vetlenebb ügye. A magyar dolgozók az elmúlt évek során, hősies munkájukkal jelentős Sikereket értek el a szocializmus építésében. Összpontosítsák erőfeszí­téseiket a második ötéves tervben kitűzött célok megvalósítására és ez­zel vigyék győzelemre a szocializmus ügyét országunkban! HÍREK MEGYÉNKBŐL. — KOLBAI-FÉLE IKERSOROS KUKORICÁT TERMEL négy holdon a bedegi Petőfi Tsz. A termelőszö­vetkezet kezdeményezése megyénk­ben úttörő (kísérletnek számít. — ARATÁSRA KÉSZEN A KOM­BÁJNOK. A Kaposvári Gépállomás szerelő-brigádja vállalta, hogy május 1-re kijavítja a gépállomás nyolc kombájnját. Ebből már hatot kijaví­tottak és a javításra váró két arató­cséplőgép javítómunkálataival is ha­táridő előtt végeznek. — MÁJUS ELEJÉN NYÍLIK MEG a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban a Tornyai képkááKMíás. Ugyanekkor Rippl-Rónai emlékszobájában a nagy művész képeiből Is rendeznek ki- álílításrt. — UJ ÁRUFÉLESÉGEK ÉRKEZ­TEK az Óra- és Ékszerboltba. Több száz olcsó svájci karóra és német gyártmányú zsebóra, valamint tölbb mint 20 000 forint értékű herendi porceiánáru érkezett. — MŰVELŐDÉSI HÁZAT AVAT­NAK április 29-én Kétihelyen. A 450 ezer forint értékű épületet a község lakói jórészt társadalmi munkával építették fel. Az építéshez bontásból származó anyagot használtaik fel — JÁRÁSI ÜTTÖRŐTALÁLKO- ZÓ LESZ május 6-án Csurgón, ahol a csurgói járás úttörői köszöntik pártunkat, úttörőszervezetük 10. év­fordulója alkalmából, majd egészna­pos vidám szórakozással, játékokkal ünnepelnek a járás pajtásai; {)■ A Magyar Dolgozók Parijának (('Központi Vezetősége a második öt- t/jéves terv irányelveinek tervezetét rnyllvAnos megvitatás céljából az or- l'pzág dolgozói elé bocsátja. Felhívja m ja pártszervezeteket, a szakszerveze- ,’tekct, a DISZ-szcrvezeteket, s más (‘társadalmi szervezeteket és tagjai- ; -jjlkat, a Magyar Tudományos Akadó- : .J.'miát, a műszaki, mezőgazdasági, s I ((’egyéb tudományos és szakcgyesiilc- I jjtteket, a különféle állami szerveket, i •L'a helyi tanácsokat, az üzemek, hi- I (j.vatalok és intézmények dolgozóit, a ! J ttsz-ek tagjait, a dolgozó parasztságot, I •khogy javaslataikkal, észrevételeikkel • nJJ.segítsenek feltárni a népgazdaság 1 "{({olyan tartalékait, amelyekkel az '•^irányelvek jelen tervezete még nem i •{(•számol. Járuljanak hozzá ahhoz, * twhopv még jobban érvényesüljenek a f "vj gazdaságosság, a célszerűség köve- \ -Jj-tt lményci a második ötéves tervben: i (({hogy még inkább érvényre jussanak •öt hazai sajátosságokban és a szocia- « jVlista tábor országai közötti együtt- < (({működésben rejlő lehetőségek: hogy s •/(második ötéves tervünk még na- ( j.)r"Vobb mértékben megfeleljen a reá- t _(({'is lehetőségeknek, s népünk szüi<- z végleteinek: jobban elősegítse a bő- > -Íj'víiett újratermelést, a munka tér- j _(({melékenységének emelkedését, né- t ?j()püuk életszínvonalának állandó, szí- 1 .járdán megalapozott növekedését, t (({szocialista kultúránk felvirágzását, t ’•/(népi demokráciánk megszilárdítását: n .j’a szocialbmus építését országunk- li '(({ban! s ';{( A második ötéves terv irányelveit , jegy hónapig tartó nyilvános megvi- n ({tatás után — figyelembe véve a vi- n iütában elhangzott bírálatot és javas- t './latokat — a Magyar Dolgozók Párt- z (.ja Kö/ponií Vezetőségének kibőví- n J ttett ülése tárgyalja meg. A f. n * * 1( }j. Dolgozó népünk munkája nyomán b [(•országunk gazdasága erőteljesen fej- s: •Jitődik. Az anyagi javak termelésének d {(•legtöbb területén már az első öí- [ {éves terv idején megszűnt a kizsák- b •jmányolás. A munkásosztály, a dől- ic } -gozó parasztság, az értelmiség mind k ({tevékenyebben vette ki részét a nép- n •/(gazdaság elölt álló feladatok megöl- u {(•dúsából. Kibontakozott és egyre in- s; |({kabb tért hódított a szocialista műn- s: ’/(kaverseny. Mindez jelentékenyen sa r meggyorsította a termelőerők fej- gi ({lödését. A szocialista iparosítás ered- g< /(ményekéni a második ötéves terv te )• küszöbén az ipar több mint három- ei többet az első ötéves terv folyama: megvalósított beruházások összegé nél. Annáik érdekében, hogy a nép gazdaság fejlődése előre nem lát ha tó nehézségek esetéin is zavarta Un legyen, a felhalmozás megfelelő ré szét tartalékok képzésére kell fel használni. 11. A NEMZETI JÖVEDELEM ál landó növelésének alapján biztosítan kell, hogy a lakosság jóléte rendsze résén növekedjék. A munkások é: az alkalmazottak egy keresőre jut( reálbérét a második ötéves terv idő szakában átlagosan legalább 25 szá zalókkal kell emelni. Ugyanezen ide alatt a parasztság pénzbeli és 'ter­mészetbeni jövedelmének is mintegj S5 százalékkal kéll növekednie. Biz­tosítani kell, hogy a lakosság összes fogyasztása öt év alatt 34—35 száza­lékkal emelkedjék. A második öt­éves terv időszakában nagyarányú lakásépítést kell megvalósítani, ja­vítani keli az egészségügyi ellátást, fokozni kell az anyákról és a kis­gyermekekről való gondoskodást, fejleszteni kell a munkavédelmet, kényelmesebbé keil tenni a közleke­dést. Emelni kedd a kulturális színvo­nalat, elsősorban az oktatás, vala­mint a színházak, mozik, rádió, tele- \ízió, a könyvhálózat és könyvlti- adás fejlesztése révén. Legyen a második ötéves terv je­lentős lépés előre a népgazdaság to­vábbi fellendülésének, népünk foko­zódó anyagi és kulturális felemel-! kedésének, a szocializmus megvaló­sításának útján. * « * I A köziemén}' a továbbiakban nyil-j vánosságra hozza azokat az irányéi-' veket, amelyek szerint a népgazda-, ság egyes ágainak és területének má-t sodik ötéves tervét meg kell állapi-: tani.

Next

/
Thumbnails
Contents