Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-18 / 92. szám
p- HAG PROLET AR J AI ECYESCLJ ETEKl AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 92. szám. ABA 51 FILLS* Szerda, 1956. április 18. Megyénk dolgozói készülnek a 12. szabad május méltó megünneplésére A különböző társadalmi és tömegszervezetek megkezdték az előkészületeket a 12. szabad május 1 méltó megünneplésére, az ünnepségek lebonyolítására. Kaposvárott és a megye valamennyi községében május elsején ünnepségeket, felvonulásokat, majálisokat, sport- és kultúrversenyekeí rendeznek. A május 1-i ünnepség előkészítése időszakában a munkásmozgalmakban részvevő elvtársak előadásokat tartanak régi május elsejékről. Az MNDSZ, a DISZ és az MSZT rendezésében a könyvtárakban felolvasást tartanak a városi és falusi dolgozóknak május 1 történetéről, Gorkij: az Anya című regényéből. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága röplapokat ad ki május 1-re. Ezzel egyidejűleg élménybeszámolókat, kiállításokat rendeznek a járási székhelyeken, s a Megye Munkásmozgalma c. kiállítást folyamatosan nyitva tartják. Kaposvárott és a községekben már április 30-án megkezdődnek az ünnepségek. 30-án este tábortűzzel köszöntik május elsejét, s a tüzeknél szabadtéri kultúrműsort rendeznek. Május elsején reggel minden községben, ahol zenekar van és Kaposvárott zenés ébresztő köszönti a dolgozókat. A reggeli órákban Kaposvárott a hangosbemondók szórakoztató helyi műsort közvetítenek. Több községben a fiatalok májusfát állítanak. Kaposvárott az ünnepi felvonulás május 1-én kezdődik. A Kossuth téri hármas dísztribünön a díszelnökségben a megye élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozói is helyet foglalnak. Az ünnepi felvonulás után majálist rendeznek a szarkavári erdőben, ahol sport- cs kultúrműsor szórakoztatja a dolgozókat. Az esti órákban szerte a megyében táncmulatságokkal fejeződik be a 12. szabad május 1 megünneplése. SZÁNTSUNK - VESSÜNK! Húsz erőgép szántott-veteü vasárnap a Csurgói Gépállomás körzetében termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok földjein. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Kesze- rice-brigád egyik kiváló traktorosa, Bogdán József nyújtotta; váltótársával egy nap alatt nyújtott műszakban 11 normálholdnak megfelelő talajmunkát végzett. A jó traktorista példáját kövessék a Csurgói Gépállomás dolgozói és a megye összes traktorosai. A siófoki járásban már 500 holdon elvetették a kukoricát! A barcsi Vörös Csillag Tsz-ben a Darányi Gépállomás segítségével április 17-ig 100 holdon elvetették a kukoricát, s még 200 holdon rakják földbe a magot. A Vörös Csillag-beliek példáját a barcsi járásban többen követték. Kedden délig mintegy 100 holdon vetették el a kukoricát a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. A siófoki járásban a talaj hőmérséklete magasabb, mint másutt; itt a kukorica vetése sokkal gyorsabban is halad. Eddig 500 holdnyi területen került jól előkészített magágyba a kukorica. Ságváron már 100 holHengerezzük felül a felfagyott őszi vetéseinket! Az idei kemény tél rendkívül megviselte növényeinket, ezért szükséges, hogy minél előbb hengerezzük felül őszi vetéseinket. A hengere- zésnek kettős célja van: 1. Megszünteti a talaj cserepesedését. 2. megszünteti a felfagyást, biztosítja a növények tavaszi fejlődését. A hen- •gerezéstől számított 10—12 napon belül fogasoljuk felül az őszi vetéseket. A fogasolást a sorok irányával megegyezően kel elvégezni. Ezzel megindítjuk a talajéletet, felme- legítjiik a talajt, jobban fejlődik a növény, nagyobb kalászokat hoz, tettebbek lesznek a szemek, több gabona kerül a cséplőgépből a zsákokba. Molnár Imre megyei főagronómus. Járásaink pénzsegítsége az árvízkárosultaknak Megyénkben eddig több százezer forint gyűlt össze az árvízkárosultak meg- segítésére. A gyűjtés még nem fejeződött be. A járások a következő összegekkel járultak eddig hozzá az árvízkárok helyrehozásához: 1. nagyatádi 278 058 Ft 2. kaposvári 223 816 Ft 3. fonyódi 168 951 Ft 4. siófoki 135 937 Ft 5. tabj 132 804 Ft 6. csurgói 125 485 Ft 7. barcsi 118 185 Ft 8. marcali 66 664 Ft Mindenki söpörjön a saját portája előtt Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer három testvér. A mesebeli trió elment szerencsét próbálni. Mennek, mendegélnek, míg végre elérkeznek abba a bizonyos elvarázsolt erdőbe. Megeszik hamuban sült pogácsáinkat, és három nap, három éjszaka alszanak. Azután körülnéznek és akkor meglátnak egy vénséges vén házat, benne egy még vénségesebb öregasszonyt, boszorkány volt az, mégpedig a javából. ö tartotta fogva a szépséges szép királykisasszonyt. Egy szónak is száz a vége, a három testvér megmentette a foglyot. Mégpedig úgy, hogy az egyik beverte a kunyhó ablakát, s míg a boszorkány a merénylőt kereste az erdőben, a másik kettő elszöktette a királylányt. Azóta boldogan élnek, míg... Ajánljuk ezt a mesét az oktatási osztály figyelmébe. Azért, mert a sajtóban elhangzott bírálatra nem a hibák kijavításával, a feladatok megoldásával felelt, hanem azt kutatja nagy körülményességgel, hogy ki szolgáltatott adatokat a sajtónak. Emlékezzünk csak a mesebeli öregasszonyra, aki nem a házát óvta, hanem a furfangos fiút kergette! Miért szükséges az, hoqv ki az vagy kik voltak azok, akik a hibákra rá mertek mutatni? Felesleges az efféle »nyomozás«! így csak igénybeveszik egyesek az idejüket, a feladatok megoldására pedig nem futja. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról a sokat emlegetett Ady Endre utcai diákotthonról, a tanítóképző és óvónőképző fúziójáról, a szállodakérdés megoldásának előkészítéséről, no és a Május 1 utcai iskola végre elfogadható rendbehozásáról. Az oktatási osztály egyes Illetékesei azonban megfeledkeznek feladatukról, hivatásukról, s becsületes pedagógusodat zaklatnak azért, mert keresik azt a bizonyos »ablak- töröt«. azaz azt. aki tájékoztatni merte a párt és a tanács sajtóját. Nos, rántsuk le a leplet! Nem Is lepel az, csak éppen annak nézték. Az adatokat éppen onnan kaptuk, ahonnan kapni kellett, és ahol a »»nyomozók« elfelejtettek körülnézni. A megyei tanács tervosztálya, egészségügyi osztálya, kereskedelmi osztálya, sőt még az oktatási osztály is adott adatokat. Adott és nagyon helyesen. De az már nem helyes, hogy az oktatási osztály egyes dolgozói a bírálatra így válaszolnak. A sajtó foglalkozik még a korábbi cikkek témaköreivel. Előre eláruljuk azt is, hogy az adatokat a megyei tanács illetékes osztályain gyűjtjük össze. Arra kérjük az oktatási osztályt, hogy a bírálatra addig is jó munkával, a hibák kijavításával, a feladatok megoldásával feleljen. * S TANÁCSAINK JOBBAN MOZGÓSÍTSÁK AZ EGYÉNIEKET A SZÁNTÁS-VETÉSRE Termelőszövetikezetemk az idei tavaszi talaj előkészítő munkálatok- ban ismét megelőzték az egyénieket. A gépi erőik időbeni felvonultatása a földekre, a nagyüzemi gazdálkodásiban mutatkozó szervezettség sokkal jobban érezteti hatását, mint az előző években. Az egyéni dolgozó parasztok később láttak munkához, minit a tsz-ek, nem használták ki a kezdeti lehetőségeket, s ez az oka annak, hogy nem tudják a versenyt felvenni a <tsz-ekkei. Márpedig népgazdaságunk számára fontos, hogy az egyéni parasztok is több gabonát, kukoricát, takarmányt takarítsanak be, mint tavaly. Az alábbi értékelés arra inti tanácsszeaveámket, hogy sokkal jobban mozgósítsák az egyénieket a szántás-vetésre. Az április sítésben: 10-i értékelés szerint a járások állása a vetési tervteljeVALTOZNAK AZ IDŐK Volt idő, amikor Uncle Sam és különböző blokkokbeli partnerei között olyan volt a viszony, hogy Unole Samunak csak egyet kellett intenie, s valamennyien engedelmeskedtek. Volt idő, amikor az Egyesült Államok bármilyen követelését feltétel nélkül teljesítették. Ez az idő azonban már a múlté. A nyugat-európai hatalmak egyre inkább olyan politikát folytatnak, amely saját nemzeti érdekeiket szolgálja és vajmi keveset törődnek azzal, tetszik-e ez az Egyesült Államoknak vagy sem. Kétl angol cég bórsavat és aureomicint (tüdő- és agyhártyagyulladás elleni gyógyszert) adott el a Kínai Népköztársaságnak. Természetesén mindkét cég — a londoni Export Corporation és a Newmark and Company — elsősorban az üzleti célokat tartotta szem előtt. Azt sem lehet azonban elvitatni, hogy a gyógyszerek méltányos áron történt eladása humánus dolog. Bármily különösen! hangzik, Amerikában mindkét kereskedelmi céget fekete-listára tették eme üzlet miatt. A »bűnös« cégeket azzal büntették meg, hogy egy hónapig nem kereskedhettek amerikai társaságokkal. Az angolok annyira kívánják a kereskedelem fejlesztését a keleti országokkal, hogy a »bűnös« cégek a társadalom támogatását érezve, nem hajtottak fejet és nem esedeztek bocsánatért. Az AFP jelentéséből ítélve a londoni Export Corporation igen határozott) hangú nyilatkozatában válaszolt az óceánontúllá ítéletre. Körülbelül ilyen párbeszéd hangzott ed. (Az idézőjelbe tett szavakat az eredeti angol nyilatkozatból vettük át.) — Hogyan merészeltek Kínának gyógyszereket eladni? — El mertük adni; Ez az üzlet egyáltalán nem ütközött az angol törvényekbe.« Sőt mi több, ha tudni akarják, »minden tekintetben megfelel az angol kormány politikájának, amely támogatja a néni stratégiai áruk exportját Kínába.« — Miért nem tettek nekünk részletes jelentést erről az üzletről? — Miért? Talán kötelesek vagyunk jelentést tenni? Mi »nem közlünk részleteket az idegenekkel a megkötött üzleti szerződésekről.« Nem csalás, nem ámítás, a szövegben • pontosan így volt: »idegenekkel«. Nem ez az egyetlen példa, ami figyelemre méltó változásokról tanúskodik. Mint az AFP közötte, az angol kormány elhatározta, hogy nagymennyiségű traktort szállít a népi Kínába, • függetlenül attól, milyen álláspontot foglal ebben az ügyben az Egyesült Államok vagy a NATO. Az idők kétségtelenül változnak, jobbra fordulnak. Az amerikaiak homlokukat ráncolva jelt adnak: beszüntetni a kereskedelmet a Kelettel. Partnerüktől elszomorító választ kapnak: »Idegenek, ne ártsátok bele magatokat a mi dolgunkba!« dón végeztek a kukorica vetésével. A fonyódi járásban Szöllősgyörók község határában Tóth László 11 holdas egyénileg dolgozó paraszt vetette el elsőnek kukoricáját. Példáját követte több gazdatársa. A megyében kedden délig majdnem 800 holdon vetették már el a kukoricát a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok. Melyik lesz erősebb: Zsitfa vagy Sámson? Olyan a somogyzsitfai határ, mint a megbolygatott méhkas. Mindenütt szántanak-vetnek az egyéni dolgozó parasztok. A községi tanács és annak népszerű elnöke, Szili elvtárs sokat törődik az egyéni gazdák termelési gondjaival. Nemrégiben tanácsülésen vitatták meg a falura háruló feladatokat, s azóta még nagyobb lelkesedés fűti a somogyzsit- faiakat. Már alig-alig találni felszán- tatlan parcellát a határban, vetik a répát, ültetik a burgonyát. A zsit- faiakat egy kis rátartiság is hajtja, ugyanis párosversenyben állnak a szomszédos Somogysámsonnal, s mindenben le akarják »főzni« versenytársukat — írja levelében Hor-j!Í!>d}<3Cgcí<«e§cK§ósc*<SiCfc)oécíR?icé^p§ö^^ váth János levelező. “ Járás Tavaszi árpa Zab Napraforgó TSZ Egyéniek TSZ Egyéniek TSZ Egyéniek Csurgói 180.8 56-9 88-1 48‘8 29-6 0-— Kaposvári 142-4 49‘8 119-9 32-2 G'8 3-4 Barcsi 129-4 40-4 100-1 61-4 24-7 31 Siófoki 129-3 76“2 88-4 93'6 10-5-8 Marcali 97-5 146'— 63-7 27-2 2-8 0-8 Tabi 96-1 88'— 82-8 66-2 5-2 4'7 Nagyatádi 99-6 82 — 104-5 50-3 8-2 1-8 Fonyódi 74-3 90-9 89-5 55-5 8-5 0-4 Megye ossz. 112-9 Ó6-7 94-1 45-5 12-2 2'9 VIGYÁZZUNK A TŰZRE! Még mindig nem okultak a szülők és egyesek a tüzesetekből, a sok súlyos szerencsétlenségből. Nemrégiben Marcali mellett történt egy súlyos eset. Az éjjeli őr tüzet rakott a csőszkunyhó előtt, s reggel, amikor munkaideje letelt, a tüzet eioltatlanul otthagyta. Az ott játszadozó gyerekek szalmával felélesztették a tüzet, majd a kukoricaszárból és szalmából épült kunyhóba mentek játszani. A szél átvitte a tüzet a kunyhóra, s amikor az már nagy lánggal égett, a rémült gyermekek nem mertek kiszaladni. A szülők későn vették észre az esetet, s egy 2 és fél és egy 3 éves kislány tűzhalált szenvedett. Kétféle gondatlansággal állunk szemben: miért nem vigyáznak egyesek jobban a tűzre, miért nem oltják el a tüzet, amikor munkájukkal végeztek? De miért nem ügyelnek jobban gyermekeikre a szülők, miért hagyják őket felügyelet nélkül? Intő példa a marcali tűzeset, de most már tanuljunk is belőle! t - r» SIKER „ÉLKÖZÖNSÉG‘ Honthy-t nem lehet nem szeretni. Az operettkirálynő vendég- szereplésének hírére hétfőn ismét zsúfolttá varázsolódott a színház. A kaposvári színházat hétfőn délután és este megrengette a tapsvihar. A jó műsorra, szép dallamokra, jó előadóművészekre éhes közönség nem csalódott, de Honthyban nem is csalódhatott. Elég volt színpadra lépnie, már zúgott a taps, de hogyan zúgott akkor, amikor távozni akart! A hálás kaposvári — ahogy Székely Endre mondta — »élközönség« nem akarta leengedni az »operettkirálynőt« a színpadról. A régi Honthy-dalok, a fülbemászó operettmuzsika és Honthy Hanna megragadó előadó- művészete diadalmaskodott ismét. Még most is a fülünkben zsonga- iiak a melódiák, dúdolta a közönség, amikor kifelé tartott a színházból, és sokáig bennünk zson- ganak a póztalan közvetlenséggel, kedvességgel, nagy előadómüvészet- tel tolmácsolt dalok, a »Van-e sze- relmesebb vallomás«, a »Hétre ma várom a Nemzetinél«, s a többi, a most már szó szerint ismert, kedveshumorú Honthy-dal: »Lennék én Honthy? Hon tizenhat, hon tizenhét éves-, i.« Ilyen sokat Honthy még nem nyújtott a kaposvári közönségnek. Még kedves humorát is megcsillogtatta. De a közönség sem nyújtott ennyit, ilyen sikert művészeknek, mint hétfőn este Honthynak. Kos- suth-díjas kiváló művészünket, a szeretett »operettkirálynőt« köny- nyekig meghatotta ez az ünneplés. S örökítsük meg még azt a hatalmas sikert, tapsvihart is, amit a mi Juhász Pálunk a fővárosi művészek estjén aratott. Még sokszor szeretnénk hallani, látni ilyen operett-esteken is. Fáy Erzsi és Lóránt György is méltó volt szereplésével a kaposvári »élközönség« forró tapsára. Hadd köszönjük meg a tapsvihar után még egyszer az estet. Öröm és élmény volt a közönségnek, de bizonyára az a művészeknek is =
