Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

Péntek, 1956. április 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 Megyénk legtöbb termelőszövet­kezetében még mindig megoldatlan probléma a nagyüzemi baromfite­nyésztés. Igaz, sok termelőszövetke­zet fordult már a megyei szervekhez, hogy segítsenek a megfelelő baromfi­állomány létrehozásában. A kért se­gítség nem is maradt el. Termelőszö­vetkezeteink azonban nemigen tö­rekszenek arra, hogy saját erőből lé­tesítsenek baromfitenyésztést, pedig igen sok helyi lehetőség van erre. Mivel a baromfitenyésztéssel főleg az asszonyok foglalkoznak, ők gon­dozzák a közös baromfiállományt is termelőszövetkezeteinkben — már ahol van. Ezért az MNDSZ megyei elnöksége, a Hazafias Népfront és a DISZ Megyei Bizottsága a baromfi­gondozónők részére tapasztalatcseré­vel egybekötött értekezletet tartott azzal a céllal, hogy a tsz-ek baromfi- tenyésztésével kapcsolatos észrevéte­leket, hibákat feltárják, az eredmé­nyes, jól bevált tenyésztési módsze­reket pedig továbbadják. Az előadás, a tapasztalatcsere élénkebbé, gyakorlaliasabbá té­tele céljából szakfilmek vetíté­sével indult meg a vita. Olyan hatást keltettek a filmek, mint­ha valamelyik kiváló gazdaság­ban. tsz-ben járnánk. A legjobb, a leghasznosabb tenniva­lókat, módszereket ismerhettük meg. Sándor Lajos tanár előadása jól ki­egészítette a látottakat. Az asszo­nyok fontos útbaigazítást kaptak, megismerkedtek a nagyüzemi ba­romfitenyésztés jelentőségével, az újításokkal, amelyekkel a tenyész­tést jövedelmezőbbé lehet tenni, a védekezési eszközökkel, melyekkel megvédhetik a közös állományt a betegségektől és így tovább. A hoz­zászólásokban pedig a gondozónők elmondták, milyen nehézségeik van­nak. A balatonszárszói Béke Termelő- szövetkezet baromfigondozónője, Berdán Jánosné arról számolt be, hogy náluk voltaképpen most nincs is nagyüzemi baromfitenyésztés. A tsz vezetői azt tartják, enélkül is jól megvannak. Mi lenne, ha minden tsz-ben így gondolkoznának? Pedig a Béke Tsz-ben is jobb lenne, ha a beadásba járó tojást, baromfit nem úgy vennék meg a közös pénzből, hanem sa­játjukból adhatnák be. A tojás és a hízottbaromfi piacra vi­telével pedig jelentős többletbevétel­hez juthatnának. Igen helytelen a .Béke Tsz vezetőségének magatartá­sa, hogy oly mostohán kezelik a ba­romfitenyésztés ügyét. Major Istvánná, a somogytarnócai Szorgalom Tsz baromfigondozónője elmondta, hogy náluk egészen más a helyzet, mint a szárszói Békében. Az elnök és a tagok mindent meg­tesznek, hogy még gazdaságosabb;! tegyék a baromfitenyésztést. Elhatá­rozták, hogy korszerű baromfiházat építenek. Az idén már több ezer baromfi­ból álló állományt tartanak. Márton Józsefné, a somogyvári Szabadság Tsz baromfigondozónője jogosan panaszkodott a termelőszö­vetkezet elnökére; amint mondja: hónapok múlnak el úgy, hogy az el­nök feléje sem néz, nem érdekli, hogy a baromfigondozónak milyen problé­mái vannak. Semmiféle segítséget nem ad az elnök, persze így nem is érhet el olyan eredményt, amilyet szeretne. A taranyi Kossuth Termelőszövet­kezetben is sokáig csak félvállról vették a baromfigondozó munkáját, sokszor még a baromfieleséget is úgy kellett titokban megszereznie, mert azt mondták: a baromfiaknak nem kell sok eleség, kaparásznak azok úgyis eleget az udvaron. De a téli hónapokban a tyúkok is csak úgy tojnak, ha zabot, kukoricát kapnak. Mióta aztán a nagyatádi járás ter­melőszövetkezetei elhatározták, hogy az atádi keltetőállomás részére a szükséges tojásmennyiséget ők biz­tosítják, a taranyi Kossuthban is többet törődnek a baromfitenyésztéssel. Sok gondozónő beszélt még a hi­bákról, eredményekről, de felsorolá­sukra kevés a helyünk. A tapaszta­latcsere anyaga azonban az MNDSZ útján eljut az illetékesekhez, és se­gítséget ad ahhoz, hogy a jövőben még jobban támogathassák a tsz-eket a nagy jövedelmet biztosító nagy­üzemi baromfitenyésztés fejlesztésé­ben. „HAJNAL" KÉSZÜL A KIÁLLÍTÁSRA Jegyzet egy tehénről, amelyik 70 nap alatt 8000 forint hasznot hozott A Balatonújhelyi Állami Gazda­ságban 141 fejőstehenet gondoznak és a tehenészetben 10,6 literes is­tálló- és 13,5 literes fejési átlagot ér­tek el legutóbb. Pulai József gondozó ápolja, gon­dozza a gazdaság legjobban tejelő tehenét, a Hajnalt. Ez a hatéves, hat és fél mázsás állat busásan hálálja meg a lelkiismeretes ápolást. Már 70. napja, hogy 42 liter tejet ad na­ponta, 3,8 literes zsírtartalommal. Pulai József most arra törekszik, hogy a Hajnallal részt vehessen az idei mezőgazdasági kiállításon. Nyolc liter tejen felül minden liter után naponta 40 deka abrakot kap a te­hén. Az abrakban 15 százalék nap­raforgódara, 20 százalék tengeridala, 15 százalék árpadara van, a többi korpa, ezenfelül naponta 28 kiló igen jó silót és 10 kg kitűnő szénát eszik meg a tehén. A takarmány értéke és a gondozó költsége naponta 50—60 forint körül mozog, ugyanakkor a 42 liter tej 4 forintos szabadáron szá­mítva 168 forint. A Hajnal tehát na­ponta több mint száz forint tiszta jövedelmet hoz a gazdaságnak. Ez 70 nap alatt majdnem 8000 forint­nak felel meg. Fajtahibrid kukoricát vet a somogycnicsói Búxakalásx Tss Alig fél éve, hogy Somogycsicsó községben 35 család nekivágott az új életnek. Búzakalász néven közös erővel kezdték meg a társasgazdál­kodást. és Dávid József tsz-elnök irányításával szépen halad a munka. Április 12-ig 11 holdon elvetették A JÓ SZÁNDÉK MÉG NEM j; — avagy: miért fordítja visszájára a törvényt a kaposfői tanács végrehajtó bizottsága? •Bizony a jó szándék is könnyen a .YtS^ÁÍAra fordulhat, ha a szándék és a véghezvitel módja inam egy tő­ről fakad. Vagyis ha jót akar vala­ki, de végül is — bal kézzel nyúl a dologhoz. Első hallásra azt csak di­csérni lehet, hogy a kaposfői tanács végrehajtóbizottsága egyre nagyobb mértékben kívánja bevonni a ta­nácstagokat a munkába, de ahogyan ezt csinálja, az még a legjobb szán­dék hangoztatásával sem menthető. Hivatalos írások • bizonyítják ezt, olyanok, amelyek a kaposfői tanács- házán keltek, s amelyeket a végre­hajtóbizottság vezetői szentesítettek aláírásukká!. Okulásul érdemes egy-kettőt kö­zülük közelebbről is szemügyre ven­ni. Ez év februárjában Kaposfőt is vsfitag hótakaró borította, aminek eltakarítására — különösebb a for- gallmasabb helyekről — nem kis gondot okozott a végrehajtóbizott­ságnak. Az nyomban nyilvánvaló volt, hogy egymagában nem tud megbirkózni a hatalmas hótömeggel, ezért igen helyesen a tanácstagok­hoz, illetve rajtuk keresztül a lakos­sághoz fordult segítségért. A jó szándékú elhatározást tett követte és a következő — az okos elképze­lést egyszerre derékba törő — fel­hívást kiíMték ki az egyik tanács­tagnak Sárdi József vb-elnök kézje­gyével, február 22-i dátummal: »-Fel- hívem tanácstag élvtársat, hogy f. hó 22-én, vagyis azonnal rendelje ki körzetét a vasútállomásra hóeltaka- r>tó munkára. A megjelenést körze­téből ellenőrizni fogom. Amennyiben v'eiemeíyik ház kimarad, azt nekem szennai jelentse, mert különben a felelősséget tanácstag elvtársra há- Htern.« A másik, ehhez hasonló »levél« torta'ima azt célozná, ami általában már országszerte gyakorlattá vált a községi tanácsoknál, tudniillik, hogy a tanácstagok is vegyenek részt égyes adminisztratív feladatok elő­segítésében. A szóbanlévő, március 3-án kelt felhívás az esedékes mező­őri díjaik beszedésével kapcsolatos. A helyes szándéknak ellentmondó hivatalos írás pedig szóla imigyen, a tanácstörvényről megfeledkező, nevét meggondolatlanul aláíró Brüsszel Lajos vb-tütkár »nagyobb dicsőségére«: »Valamennyi tanács­tagnak. Felhívom, hogy az 1956. év­re esedékes mezőőri díjat f. hó 4-én szedje be, katasztert holdanként 2 forintos összegben, a gazdakönyv­ben lévő adatok figyelembevételével. A beszedett összeget hétfő reggel 8 órára hivatalomban fegyelmi fele­lősség terhe mellett adja de.« De talán nincs ás szükség több pél­dára ahhoz, hogy megállapíthassuk: a kaposfői tanács végrehajtóbizott­sága, illetve vb-vezetői merőben helytelen módszereket választottak a tanácstagok mozgósítására. »Felhí­vom ... mert különben a felelősséget tanácstag elvtársra hárítom ... a be­szedett összeget hétfő reggel 8 órá­ra hivatalomban fegyelmi felelős­ség terhe mellett adja le...« — ol­vasható e »levelekben«, s közben igencsak elgondolkodik az ember. Hát a kaposfői tanács végrehajtó­bizottságánál nem tudják, hogy a vb semmiféle utasítást nem adhat . sem a tanácsnak, sem az egyes ta- rács tagoknak? Hogy a végrehajtó- T bizottság legfeljebb csak felkérheti a tanácstagokat ilyen vagy amolyan munkára, de semmi esetre sem »fe­gyelmi felelősség terhe mellett«? Köztudomású, hogy — a kaposfői »szokással« ellentétben — éppen a végrehajtóbizottság tartozik felelős­séggel a tanácsnak. Ez természetes is, hiszen a tanács a nép helyi ál­lamhatalmi szerve, s mint ilyen — az adott országos feladatokon túl­menően — a végrehajtóbizottság he­lyileg adódó tennivalóit is megszab­ja. Miért fordítja hát a törvényt a visszájára a kaposfői tanács végre­hajtóbizottsága, akár jó szándékból is? A tanácstörvény szavai világo­sak, betartása pedig — mindenkire nézve kötelező. (németh) az édesesillagfürtct, 7 holdon a za­bot. Szerdán megkezdték a 22 hold burgonya gépi ültetését. A szövet­kezet tagjai elhatározták, hogy az idén 40 holdnyi kukorica vetésterü­letüket fajtahibrid-maggal vetik el. Ennek háromnegyed részét istálló­trágyázták, hogy minél jobb mag­ágyba kerüljön a kukorica. Azt is elhatározták, hogy az összesét négy­zetesen vetik el és erre az Iharosöe- •énvi Gépállomással meg is kötötték a szerződést. A fiatal Tsz a közös állatállományt is gyarapítja. Az asszonyok felaján­lották, hogy családonként egy kot- lóst és 15 csibét adnak a közösbe. Ezzel a Búzakalász Tsz-ben rövide­sen 525 csibével nő a közös baromfi- állomány. Megkenitek a kanosvári |3G0 vagonos oaUonasiló építését Nemrégen készült el a kaposvári gabonasitó építkezésének .terve, s amint a tavasz ibeköszöntött, hozzá­láttak a felvonulási épület felállításá­hoz. Április 12-én reggel megkezdték az első alapozási munkákat. 30 fizi- | kai dolgozó végzi nagy szorgalommal a munkát mindennap. A vasútállomás közelében a már meglévő 300 vagonos gabonasiiló mel­lett eme’ikedök majd Kaposvár leg­magasabb épülete, a 300 vagonos kor­szerű, 30 méter magas ga'banasilo. Teljesen automatizált üzemben gé­pek végzik a gabona felvonását és a tisztítását is. A tea-vek szerint ez év őszéig tető alá kerül az egész épület, és jövőre már 600 vagon befogadóképességű lesz a kaposvári gabonasüó. Az épít­kezést előregyártott elemekből végzik. Honf-hy Hanna isméi- Kaposváron­»Egy a szívem, egy a párom« címmel nagyoperett-estet rendez április 16-án, hétfőn este fél 7 és 9 órakor a színházban az Or­szágos Filharmónia. Az érdeklő­déssel várt nagyoperett-esten fel­lép Honlhy Hanna Kossuth-díja3 kiváló művész, a Fővárosi Ope­rettszínház tagja is. Közreműkö­dik Fáy Erzsi, a Filharmónia szólistája, Lóránt György, az Operaház tagja és Juhász Pál, a Csiky Gergely Színház művésze. A műsort Székely Endre Ismer­teti. Az énekszámokat a Stúdió­trió kíséri. A színvonalasnak ígérkező operett-estet nagy ér­deklődéssel várja a kaposvári közönség. PART és PARTÉPÍTÉS AZ EMBEREKKEL VALÓ FOGLALKOZÁS NEM PAPIROSMUNKA A Fonyódi Járási Tanács VB kádermunkájának tapasztalataiból Ahhoz, hogy egy járásban minden ■területen kielégítően dolgozzanak a járási és községi tanácsok választott vezetői, beosztott dolgozói, nem elég csak elegendő feladattal ellátni őket. Szüntelen segítségre is szükség van, hiszen tavaszi szántás-vetést, a ter­vek teljesítését nem gépek, hanem emberek irányítják. Emberek, akik­nek egy része most ismerkedik a ta­nácsi munka sajátosságaival, embe­rek, a leiknek sok apró-cseprő hibájuk van, akiknek gyakran meg kell fog­ni a kezüket és segíteni őket, hogy a helyes úton, a párt mutatta úton maradjanak, vagy arra visszatérítsék. E munka zöme a járási tanács tagjainak, a végrehajtóhizottság tag­jainak vállán nyugszik. Megvizsgál­tuk. hogyan fest ez a Fonyódi Járási Tanácson, hogyan foglalkoznak a já­rási és a községi tanácsok vezetői­vel, dolgozóival. Meg kell állapítani, hogy vannak eredmények a fonyódi járásban e téren.. A végrehajtóbizolt- ság tervében például szerepel, hogy negyedévenként végrehajtóbizottsági ülésen kell foglalkozni a tanács ká- dearmunkájávai. Az etvtársak azonban eltérnek tervüktől, s ez hiba. Leg­utóbb a múlt év októberében szere­pelt vb-ülésen a kádermumka. Az ott hozott határozatokból azonban az is kiderül, hegy formálisan kezelik azt, s valahogy az az ember érzése, hogy »csupán« egy napirendet látnak benne és elsikkadnak afölött, hogy emberekről van szó e napirendi pont­ban, a legközvetlenebb munkatársa­ikról, akiknek munkáján, egyéni éle­tén semmivel sem függ kevesebb, mint a járás egészének eredményes vagy gyenge munkája. Erről árulkod­nak a lélektelen határozat egyes pontjai, amelyekben főleg csak a kádermunka papirosrésze szerepel, hogy ekkor és ekkorra el kedd készí­tem a nyilvántartási lapokat, s hány példányban kell hozzá mellékelni jellemzést a dolgozókról. Erre is szük­ség van — nem vitás. De mennyivel eredményesebb lenne az emberekkel való foglalkozás, ha ezeken a vto-ülé- seken egy-egy jellemző esetet kira­gadnának, hogy például milyen mód­szerrel neveli munkatársait X vagy á tanácselnök és már milyen ered­ményei vannak. Az elöljáróban hibáztatott papiros­munka azonban nem jellemzője a Fonyódi Járási Tanácsnak, sőt talán ők haladnák a legjobb úton járási tanácsaink között az emberekkel való őszinte, nyílt bánásmódban. Gondot fordítanak a szakmai tanulásra A Megyei Tanács, illetve az egyes szakigazgatási ágak által szervezett szakmai tanfolyamokba bekapcsol­ják őket, megfelelő körülményeket te­remtenek a .tanulásukhoz (jó felké­szültségű előadó, fűtött terem stb.). Az állami oktatásba való bekapcsolá­sukról is gondoskodnak. Nem eléged­nek meg például annyival, hogy va­laki majdcsak jelentkezik gimnázui- ml, egyetemi oktatásra, hanem a vezetők beszélgetnek a községi embe­rekkel és igyekeznek meggyőzni őket a tanulás fontosságáról. Ennek, vala­mint a dolgozók buzgalmának hatá­sára büszkén mondják el az elvtár­sak, hogy két községi vb-tit.kár és a járási tanács kilenc dolgozója a dol­gozók gimnáziumában tanul. A veze­tők azonban megfeledkeztek a saját tanulásukról. Király elvtárs, a járási tanács elnöke, Hargitai elvtárs, a tit­kár csalt beiratkoztak az egyetem jog- tudományi karára, vizsgát azonban nem tetteit. Szakmai vonalon, állami oktatásiban tehát — a vezetők tanu­lásának kivételével — nincs különö­sebb hiba, annál több hiba van az ideológiai képzéssel. A járási tanács végrehajtóbizottsága eddig még egyszer sem emelte fel a szavát amellett, hogy több tanáés- funkcionáxius eljuthasson a külön­böző fokú pártiskolákra — ezt har- iracrendú dologként kezelték. Baj volt az iskolára küldésnél is. A íeg- u'óhbi öthónapos pártiskolára' pél­dául ojyen tanácstitkárt küldtek el, akiről távollétcben kide.'üit, hogy sikkasztott, hogy erkölcsi maguamsa sem reeg'elelő és el kellett távolítani a rárt iskoláról és állásából is. A papirosmunka nyomaival másutt Js találkozunk. Igaz az, hogy a végre- hajtóeizottság tagjai sűrűn — de csak futólag — látogatják a községi can ácsok at, s hogy ekkor személyi problémákra is kiterjed a figyelmük: De ez még mind kevés. Érdemes megnézni például, hogy az 1954. őszi tanácsválasztás óta müge* változások vannak a tanácsokban. A járásban 57 választott vezető irányít­ja a tanácsok munkáját. Azóta tíz községben tizenegy elnökváltoesás, nyolc községben nyolc titkárváltonás volt. De részletezzük továbo e sokat­mondó számokat! A 11 lelépő elnök közül hármat visszahívtak a tsz-űk- be, hárman felsőbb funkcióba kerül­tek, hármat visszahívtak, egy kérte visszahívását. A titkároknál ez * helyzet: négyen más beosztásba ke­rültek vagy áthelyezték őket, négyet pedig le kellett váltaná. S mindez alig másfél év alatt! És itt kell szólni a hivatali fegyel­mikről is. 1955. januárjától mostan is a 227 függetlenített tanácstag, iüleWe tanácsi dolgozó közül harmincegye* hivatali fegyelmit kaptak. 1955-be* a 25 fegyelmi határozatiból nyolca« írásbeli megrovást, hatan pedig «4- bocsátó'levelet kaptak. Azóta mind­össze kettőnek engedték el a fegyel­mi büntetések Körülbelül ilyen az arány ebben az évben is. Mát bizonyít ez a statisztika? Azt. hogy az emberek nevelése, segítése körül nincs minden rendben a fonyódi járásban sem. Fegyelmi vétséget elkövethet tudatlan, jóhi­szemű ember is — ha időiben nem. segítenek. És ez a segítség hiányos a járási tanács részéről. A visszahívás, elbocsátás a vizsgáit esetek többségé­ben kisebb-nagyobb sikkasztás, ha- nvag pénzkezelés miatt volt. Nem kellene a járási tanács vezetődnek megvárnia azt, hogy dolgozók hívják fel leveleikben a gyanús dolgokra a figyelmet, sem azt, míg a párt hív­ja fel egyes emberek éltévelyed ésére a tanácsot. S a nyomozó szervedének sem az a feladatuk, hogy menet köz­ben figyelemmel kísérjék a tanácsi dolgozók munkáját. Ez elsősorban a tanács vezetőinek fontos és megtisz­telő feladata. Gyakran a számok csak rideg té­nyek és az a baj, hogy gyakran így is kezelik, s ha a statisztika nem árulkodik, észrevétlenül mennek et az apró hibák meMett. Mit lehet hát, mit kell tenni? Fejlesszék tovább azt a módszert, hogy egésznapos kiszállásokat tesz­nek egy-egy községbe. Ottlétük aacta- ban terjedjen tovább a feladattak adásánál, végrehajtásuk ellenőrzésé­inél. Nézzenek bele az emberekbe is, vizsgálják egyéni és családi életüket, segítsék őket gondjaik eloszlatásába«, tanulásukban, szocialista emberré Jor- máüódásukban. És keressék meg a pártszervezet vezetőségét is; hallgas­sák meg véleményét a tanácstagokról, dolgozókról, (kísérjék figyelemmel ideológiai tanulásukat, a tanácsé* kívül, a közösségért végzett társadal­mi munkájukat is. Az emberekkel végzett munka nem papirosmunka. Ez már d! avult módszer, idegen a kommunista vezetéstőit. Ki kell hát ir­tani a mindennapi munkából ugyan­úgy, mint a végrehajtóbizottsági ülé­sek beszámolóiból, a hozott határoza­tokból. Négy napig fart a II. Békekölcsön nyolcadik sorsolása A II. Békekölcsön soronkövetkező nyolcadik húzását Hódmezővásárhe­lyen, a Petőfi művelődésház nagy­termében bonyolítják le. A sorsolás április 19-én kezdődik. Az első há­rom napon, 19-én, 20-án és 21-én délután fél négytől fél hét óráig, a sorsolás utolsó napján, 22-én pedig délelőtt fél tíztől tizenkét óráig húz­zák ki a kötvényeket. összesen 245 200 egész kötvény tulajdonosa ré­szesül 73 392 800 forint nyeremény­ben és törlesztésben.

Next

/
Thumbnails
Contents