Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-08 / 84. szám
Vasárnap, 1956. április 8. SOMOGYI NÉPLAP 5 ^ Szántó-vető emberek, több terményt az országnak ! fl kadarkúti egyéni gazdák megkezdték a csíráztatott burgonya ültetését Az áprilisi szél gyorsan szikkasztja a talajt, a piruló földeken egyre több gép, lófogat és szorgoskezű ember dolgozik. Kadarkút község határában is lendületes munka folyik. A vetések ápolásán és a koratavasziak vetésén kívül szorgalmasan készítik a magágyat a csíráztatott burgonya alá is. Az idén több mint 130 kát. holdon ültetnek az egyénileg dolgozó parasztok csíráztatott burgonyát. Többet terem a hencsei Alkotmány Tss kukoricája, mert négyzetesen vetik Nagy a szorgalom a hencsei Alkotmány Tsz tagjaiban. Csaknem mindannyian kint vannak a mezőn: szántanak, boronáinak, vetnek. Kis- tóth Jenő, a tsz traktorosa rendszeresen túlteljesíti napi műszaknorniá- ját, hogy mielőbb földbe kerüljön a tavasziak vetőmagja. 35 hold zab és 23 hold burgonya alá már előkészítették a talajt. A burgonya alá kiszórták a kálisót. Hétfőn hozzáfognak 6 holdon a csíráztatott burgonya ültetéséhez. 10 hold zabot is vetettek. Úgy számolnak, hogy április 20-ig befejezik a tavaszi vetést. A kukoricát 30 holdon négyzetesen vetik négyzetbe vető géppel. Ehhez a munkához hattagú brigádot szerveztek, amelynek tagjait a gépállomáson oktatták ki teendőikre. A brigád naponta 8 holdon veti el a kukoricát, így négy nap alatt könnyen bevetik mind a 30 holdat. Gyorsítót! ütemben készítik elő a talajt a kapások alá Nálunk, Nagykorpádon a vetések egyrésze a száraz fagyot követő vastag hótakaró alatt indult csírázásnak. Mivel gyengén fejlődtek búzavetéseink, pétisót szórtunk rájuk. Koratavaszi növényeink nagyrészét, a lóheréi pedig teljes egészében elvetettük. Termelőszövetkezeteink tagsága elhatározta, hogy a burgonya, kukorica, napraforgó alá kora reggeltől késő estig való munkával készíti elő a talajt, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta kiesést pótolják. Bajor Lajos levelező, agronómus. Altul aj trágyázással teszik bőtermővé homokos földjeiket a mikei Új Élet Tsz tagjai A mikei Uj Élet Tsz vezetői és tagjai úgy határoztak, hogy homokos talajukon alkalmazni fogják az Egerszegi-féle altalajtrágyázást. A Talajjavító Vállalat e hó 15-ig 5 holdon végzi el náluk ezt a munkát. Az Egerszegi-féle altalajtrágyázás különösen a homokos talajnak szükséges, ugyanis a homokos talajba kb. egy méter mélyen bejuttatott istállótrágya nem engedi, hogy a talajnedvesség elpárologjon; javítja szerkezetét, nagy terméshozamot eredményez. Termelőszövetkezeteink ne sajnálják e célra a kisebb-nagyobb költséget és fáradságot, mert ez bőségesen visszatérül azzal, hogy jövedelmezőbbé válik a növénytermelés. A mikei Uj Élet Tsz bátran követi az új módszereket, tanulhatnak tőle megyénk tsz-ei. Objektív nehézségek — avagy: mérlegbeszámoló a mérlegen 28 ezer kah holdon növeli a föld termőerejét a feketebézsenyi tőzegtelep A feketebézsenyi tőzegtelep minden évben nagy mennyiségű tőzeget bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére, hegy a gyengébb talajokat megjavíthassák. Tavaly majdnem 130 százalékra teljesítették éves tervüket. Idén februárban a rendkívüli időjárás miatt lehetetlenné vált a tőzeg lei termelése, de amint elolvadt a hó. a dolgozók teljes erővel nekiláttak a tőzeg kitermelésének. Naponta 30— 35 vagon tőzeg kerül a vasúti rakodó mellett lévő malomba, ahol megőrlik és utána szállítják rendeltetési helyére. Egy része a műtrágyagyárba megy, ahol fekáltrágvaként kerül a mezőgazdaságba, egy részét pedig a most folyó altalaj trágyázásnál hasznosítják. Idén 4200 vagon tőzeget termelnek ki, amely 28 ezer kát. hold területen növeld majd a termőképességet. A tőzegtelep termelési helyének bővítésére is sor került már. A szomszédos Ordacsehi határában 20 ezer vagánnyá tőzeget találták, s ennek feltárását rövidesen megkezdik. Hat kilométeres iparvasút építése máris folyamatban van, melyet másfél millió forintos beruházással létesítenek. A feketebézsenyi tőzegtelepen idén igyekeznek megvalósítani a gépi termelést ds. Egy lánctalpas traktor után kapcsait tárcsával keresztibe- hosszába fellazítják a területet, s így elérek, hogy a tőzeget átjárja a levegő, gyorsam szárad és a kitermelt anyag megfelelő állapotban kerül az őrlőbe. Ez nemcsak megköny- nyítd a munkát, hanem olcsóbbá is teszi a termelést és a tőzeg minőségét is jelentősen megjavítja. Eddig a kézi termelésnél egy köbméter tőzegben 80 kiló víz volt, ezért előbb meg kellett szárogatni, s csak úgy kerülhetett feldolgozásra. Pótmelegágyak a nagyobb dohánytermelő községekben Megyénkben az idén több mint kétezer kát, holdon termeinek dohányt az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok. A hosszú tél miatt csák késve kezdhették meg a dohánypalánták neveléséhez szükséges melegágyak elkészítését, de amikor beköszöntött az első jó idő, azonnal hozzáfogtak a munkákhoz. Pár nap múlva aztán, amikor álmetegedett a föld, megkezdték a vetést ás. Eddig mintegy 2300 négyszögölnyi melegágy készült Szakszerű cukorrépatermelés — magasabb jövedelem Megkésett a tavasz, megkésett a cukorrépa vetése is. Amit a természet elvont a cukorrépától, azt az embernek kell pótolnia jó munkájával. Első teendő a szuperfoszfát ki-^- szórása, kát. holdankénti 100—150 kg-os adagolással. A műtrágyát le- (i hetőleg mélyen, fogassal, gruberral (i dolgozzuk a talajba. (i A cukorrépa igényes talajelőkészi- tést kíván. Ezért „kertileg“ készítsük elő dósig minden egyes munkát időben és szakszerűen végzünk el«. Ezt tartsák szem előtt megyénk cukorrépa- termelői ... ed, ezek nagyrészébe már elvetették a magot. A Nagybarátd Állami Gazdaságban az idén is több mint 100 holdon termelnek dohányt, és ebben az évben már 25 kait. holdon ültetik ki a jól bevált havannai fajtát ds. A melegágyakban van már az összes mag. A Nagyatádi Dohánybeváltó ebben az évben értékes kezdeményezést valósított meg. A nagyabb dohánytermő községekben — pl Mikében, Szülőkön, Somcgysárdon — pótmeleg- ágyakaf létesítettek, hogy azok a termelőszövetkezeti vagy egyénileg dolgozó parasztok, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerül a pa- lóntanevelés, ezekből pótolják palántájukat. Több mint ötven kát. holdra elegendő dohánypalánta nevelkedik ezekben a pótmelegágyakban. Nagy verejtékcscppck gyöngyöztek Őszinte Ödön, a HDV (Hibátlanul Dolgozó Vállalat) főkönyvelőiének homlokán. Nem is csoda, hiszen a vállalat első negyedévi szöveges mérlegbeszámolóját diktálja. Már pedig a mérlegbeszámoló, ahogy őszinte kartárs ezt már annyiszor és mindenütt hangoztatta, igen nagyjelentőségű valami. A vállalat hű tükre, az eredmények mutatója, a hibák feltárója, a gazdaságosság, a vezetés fokmérője, ahogy ő ezt mindig mondja. Fontos munkájának tudatában ül most is piszeorrú gépírónője, Nyelves Terka mellett. Mert bizony nem olyan könnyű egy mérlegbeszámoló elkészítése. Már tegnap figyelmeztette őt az igazgató: »Csak ügyesen, kedves főkönyvelő kar- társ, el ne feledkezzék az objektív nehézségekről!« Őszinte Ödön őszintén megsértődött. Még hogy ilyet! Őneki azt mondani, hogy ne feledkezzék meg az objektív nehézségekről. Hát miről is írhatna másról, ha nem erről, hiszen már jó egynéhány éves gyakorlat van mögötte. Gyönyörűen levezette ő már egy pár szór, hogy a 200 000 forintos ráfizetés tulajdonképpen 300 000 forint nyereséget jelent. És még őt figyelmeztetik! Mélységes felháborodással keblében ült neki ennek a legújabb szöveges beszámolónak. Majd ő megmutatja. Csakhogy nem olyan egyszerű ezt megmutatni. Mert azok a csúf számok ott a mérlegben igen ellene esküdtek. Az ellenkezőjét mondják annak, amit írni akar. De nem azért őszinte Ödön ő, hogy át ne vágja magát ezen, a valóban igen objektív nehézségen. Mert azt senki sem tagadhatja, hogy önköltségcsökkentésről írni akkor, amikor a darabonkénti előállítási ár többe kerül, mint tavaly ilyenkor — az Tolóban objektív nehézséget jelent.. De a kitűnő főkönyvelő ezt is megoldja. És már diktálja is: Igaz ugyan, hogy a darabonkénti előállítási költség 20 forinttal emelkedett, csahkogy itt figyelembe kell venni, hogy az a 100 000 forintos tétel, amely ebben az évben kamatok címén szerepel a mérlegben, tavaly nem volt ott, nem rontotta az eredményt, viszont tavaly tulajdonképpen nem is volt olyan alacsony az önköltség, mint ahogy azt a szöveges mérlegbeszámoló kimutatta. Nvelves Terka itt félbeszakította a diktálást: — Főkönyvelő kartárs, nem lesz kellemetlenség abból, ha most arra hivatkozunk, hogy tavaly nem volt pontos a számításunk? — Nem. Ettől nem kell félni — vigasztalta Őszinte. — Ki fogja betűről betűre elolvasni ezt a beszámolót, és főleg ki fogja elővenni a tavalyi mérlegbeszámolót, hogy utána nézzen. Felettes szervünknél nem az a fontos, mi van a mérlegbeszámolóban, legfeljebb azt nézi, hogy a nagyság, az oldalterjedelem megfelelő legyen. Erre pedig vigyázunk. És már diktálta is tovább: »Ha tehát figyelembe vesz- szük mindezeket... ha levonjuk ezeket a tételeket, a- másik oldalon viszont hozzáadjuk a fenti számokat, akkor az eredmény a következőképpen alakul...« — Őszinte Ödön ceruzát ragadott, logarlécet vett elő, összeadott, osztott, gyököt vont. Nyelves Terka meg írta a hosszú számoszlopokat, viszonyszá- mokat, oldalakon keresztül egészen addig, amíg ki nem derült, hogy ha az összes objektív nehézség okozta költségeket nem számítják, akkor sokkal olcsóbban termelnek, mint tavaly, sőt majdnem ingyen termelnek, mert hiszen a Hibátlanul Dolgozó Vállalatnál tulajdonképpen minden költség objektív nehézségből adódik. Már az egyes költségfajták alakulásánál tartottak, amikor a kis beosztott könyvelő szerényen beleszólt: — Nem kellene megindokolni, miért emelkedtek az egyes költségek? —- Hm, hm. Hát nem mondom, kellene — ismerte el Őszinte —, de mit írjak? Hopp, megvan. Az objektív nehézségeket. Mert az volt. Mindjárt itt van a nagy hideg. Igaz, nekünk ugyan nem kell a szabadban dolgoznunk, az is igaz, hogy áruszállításban sem volt fennakadás, de hát a hideg azért válunk is hideg volt. Na és az árvíz. Az is objektív nehézség, amit nem lehet letagadni. — Volt árvíz, vagy nem volt árvíz — kérdi magabiztosan. — Sajnos, volt — feleli a gépírónő —•, de hát minket nem érintett, mi nem adtunk semmi segítséget. — Bár adtunk volna — sóhajt fel Őszinte —, mert akkor már a jövő évi mérlegbeszámoló indokolása is meglenne! Nyelves Terka tovább nyelvelt. — De ha nem fogadják el ezeket az indokokat? Őszinte Ödön csak nevetett. Ö már tapasztalatból tudta, nyugodtan írhat, vagy elhallgathat bármit, senki sem néz utána. Nagy lelki nyugalommal folytatta hát a diktálást. Mert elvégre a mérlegbeszámoló igen komoly dolog. A vállalat hű tükre, az eredmények mutatója, a hibák feltárója, a gazdaságosság, a vezetés fokmérője. — L.-né — (VuzoatLátájba dinnijbsziibttkor!... Pillanatképek a törökkoppányi Rákóczi Tsz vendégkertészeiről l> Fent or Mariska tizenkétéves gyer........................ . _ , ,., imeküányka igen ügyeskezű harmocu korrepafoldunket. Sokan szeretik ,niikág Csok az a gy^eme olyan őszi szántásukat tavasszal újból meg- (,el ^ Fülbemászó szántam, holott ez a vízgazdáik.repked£ek szerte ujjai alól. nak es a ío magagykeszítesnek ha-,, . ... . .." ,,, lálos ellensége. Foias, gruber, kul- £z .‘slaU1°. ajtaja eppen nyitva áll tivátor vagy rugósborona segítségévei 8-10 cm mélyen porhanyítsuk, |elbuvcüten hallgatják hogy - bár majd fogas és henger váltakozó já- Ferenc, a torökfcoppányi RaTatásával tegyük rnorzsalékossá ésa ,CZ1. 52 tehenesze mind a húszon- kellőképpen tömötté a földet. (ikét riska kényes ^ természetét jól Vetőgépünket 40 cm sortávolságra, > ismeri meglepődve tapasztalja: és kát. holdankét 14 kg mag elveté- (imost bővebben csordul tőgyükből a sére. állítsuk be. Vetés után, itei ... ha a talaj pirult, hengerezzük. A dinnye vándorolni kezd. De most hagyjuk a muzsika varázsát. Henger után a mag tökéletesebb alá- takarása és a cserepesedés megakadályozása végett tüskeboronát vagy könnyű magtakarót járassunk. x Tapasztalat szerint késői tavaszo- ( Az országjáró csényi dimnyekerté- dás után a meleg idő gyorsan szokott \szek után kutatunk beköszönni Ilyenkor a kártevők - A régi Heves megyei kisfalunak bolha, barkó - egyszerre nagy to- l|kjs határ4ból ugysmis nem tudkäk megben jelentkeznek. Ezért repave- J me3élni a p.lrasatdk. 0tt rákaptak a dinnye-kertészet mesterségére. Már százesztendős hagyománya van ennek a kényes-igényes belterjes metésünket fokozottabb megfigyelés alatt tartsuk. Ha a legkisebb kártételt is észleljük, a földművesszövetkezetekhez, illetve répafelelősökhöz] már kiküldött védekezőszereket azonnal vegyük igénybe. Bolhakár esetén Icát. holdanként porozzuk 6—8 kg Hungária Matadorral, ha pedig répabarkót (csajkót) találunk, 100 liter vízre 1 kg Darsint számítva permetezzünk. Sedlmayr Kurt akadémikus mondja: »Országos átlagban 200 mázsánál is nagyobb cukorrépatermést érhetünk el a mai fajtákkal, növény- védelmi szerekkel és termesztési módszerekkel, ha a tarlóhántástól az őszi mélyszántásig, a vetéstől a sze-lcsányi porták gazdái lenit Baranyázőgazdasági termelési ágazatnak Ám ha ez az csőiktől örökölt foglalkozás második természetükké vált, nem dugják el kis határukban mesterségük, titkát: a. felszabadulás óta tavasztól ősz ©tejéig meg-megszáll- ják az ország más és más tájait. Kiszemelik a dinnyének való legjobb talajt, oda megtelepednek, s kis házikót húznak melegágyaik tövébe. Még pulykáik, tyúkjaik, házőrző kutyáik is hozzájuk szegődnek. S míg odahaza Csányban bezárt ajtók, teriglizett házak, őrizetlen telkeik maigukrahagyottam maradnak — a ban, Tolnában tevaszoinak-nyaral nak. Egy fél gazdasági év, vagy hat hónap alatt váratlan pénzforrást nyitnak a vendéglátó tsz-eknek ügyes kertészkedésükkel. Tavaly előtt a Tolna megyei nagykónyi Alkotmány Tsz nyolc holdjából 96 000 forint bevételt harcoltak ki. Csak egy esztendeig telepedtek meg ott. Tavaly aztán búza került a szép veteményes kerthez illő gondossággal megművelt nyde held dinnyésbe: négy mázsával több kenyértnekvaló termett annak minden holdján. A dinnye-mester fogad /... Somogyba is elért a hírük: hogyan küzdenek meg tavaszi faggyal, szeszélyes időjárással. Ha jég ígérkezik, azt még a felhők járásából, a levegő lehűléséből is előre megérzik. S melegágyaikat minden emberi leleménnyel megvédik a hidegtől. Ha felhő bukdácsol át a tűző nap előtt, már 'topognak az idegességtől palántáik körül. Mert bizony minden napsugarat orvosságos fiolába Szeretnének Ibe2ánni, csák mentői több jusson belőle sarjadó növényeiknek... No. már itt ás vagyunk. Fentcr nagyapa fogad, a neves dinnyemester. Vállán kodácsol egy tyúk. Lába előtt kotyog egy pulyka. Nyugtalanul beszélget a gazdával. Ele- ség kellene. Hisz még csalt a melegágyú ablak alatt van egy kis szemrevaló, leharapná való zcldecske. Dehát azt meg védi- az üveg. A kinti meleg a hőmérő tanúsága szerint tíz fck. De az öreg dinnyés azt mondja: a melegágyban kétszer annyi! — Nem hisszük! — No, akkor bele a kezét! A déli lejtő titka Érezni, csakugyan meleg, nem is meleg, forró a belső hőtől a melegágy. — No, nézze csak, megmondom, máért van ez — folytatja. — A három nagy melegágynak délnyugati lejtőt választottunk. A déli oldalra eső fény aranyat ér. A napszög erősebb hajlósát, a visszaverődő meleget még fokozza az is, hogy a déli lejtőre épített melegágy ablaka is déli lejtésű. Nem vízszintesen tettük a kikelő dinnye fölé az üveget, hanem azt is déli szögben állítottuk rá. A melegágyak keleti pereme pici, nem ve! árnyékot még addig sem, míg a napjárás délre fordul. Egészen naplementéig élvezi a növény a veröfóny melegéi. Előbb is érik be hetekkel, mint a régi módi melegágyban! Ennek bvony ö.úíl a tsz, a vendéggazda, mi in. .* .< -égyeünénk magunkat ha ezt az újítást sem tudtuk vcflna idehozni. Fentor bácsi nyert. Ha már a 22 tehén a kis r'tenksr Marika harmonikája szavára 8.6 literre emelte a fejési átlagát — Rádi Ferenc tehenész körülkísént bennünket a kertész vendégek területén. Kezében hőmérő. Ahogy a melegágyba bedugta, 22 fokot mutatott. Vidáman nőnek az összesűrített déli napfény melegében a palántáik. Május végén a tőle és uborka, július közepén a paprika és paradicsom, július 20-án a sárgadinnye, július 25-én a görögdinnye már ott lesz a siófoki vagy a kaposvári piacon! A Fentor-család a tsz vezetőségével el is készítette a biztos bevételi tervet: 24 hold kertészetük 300 000 forint hasznot ígér az idén. Óvatosan, gondosan, tapintatosan... A furfangos csányi dinnyemeste- rek sok leleménnyel fokozzák a tö- rökkoppányi Rákóczi Tsz jövedelmét. Tudva-tudják azt is, hogy az öntözővíz egymaga nem orvossága a növényeknek. Azoic nemcsak több' vizet, hanem több tápanyagot kívánnak. Azt is megadják nekik, óvatosan, gondosan, tapintatosan. A dinnyemag elvetésének is megadják a módját. Egyik kedves csányi kertészszerszám, a háromágú kés: azzal gyepkockákat vágnak ki. A gyepkocka közepét kifúrják és szemenként vetnek minden kockába külön egy-egy dimnyemegat. A melegágyban a gyepkockák jó táplálékot adnak a magnak. Ha majd kiültetik, a zsenge növény nem sínyli meg. Gyökerei sem ütköznek rögtön idegen talajba. Első napokban a dinnye gyekérzete a rég megszokott gyep- kockából táplálkozik. Ahogy aztán az átültetés veszélyét sértetlenül átélik, megerősödnek, hamarabb hozzászoknak a külső, hidegebb talajhoz. A kitelepítésnek nincs semmi váratlan veszélye, de hárem-négy héttel előbb megérik a dinnye. * * * Az idén a Koppá,nyvölgyében a Rákóczi Tsz kertészetének földjét a csányiaik ápolta déli domboldalon még a napsugár is több szeretettel övezi körül. Több verőfényt és termékenyítő hőséget lövell rá, mint az északi dcmboldaAra. A somogyi talaj természetének új titkát derítik ki 24 holdon a Fentor-család tagjai. Viszontlátásra dinnyeéréskor!... Erdős Jenő
