Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

Hétfő, 1956. április 30. SOMOGYI NÉPLAP 5 r ► k V A 3 A NÉP SZORGALMA VÍVTA KI Május elsejétől olcsóbban vásárol­hatunk 6500 iparcikket: fehérneműt és ruhaanyagot, készruhát, háztartási cikkeket, szappant, zománcedényt, viüanyvasalót. Olcsóbb a tej, a sajt, számos más tejtermék; s a vendég­lőkben, káfőzésefcben minden köte­lező menü egy forinttal olcsóbb — az étlap szerinti ételek átlagosan 10 szá­zalékkal. örvendetes eredmény ez, bár csali részleges, s nem terjed ki a köz­szükségleti cikkek, elsősorban az élelmiszerek szélesebb területére. Ezt az árleszállítást olyan évben hajtjuk végre, 'amelyben a népgazdaságot vá­ratlan elemi csapások, földrengés és árvíz okozta rendkívüli kiadások terhelik. Pártunk javaslatára kormá­nyunk mindazoknál az élelmiszerek­nél és iparcikkeknél végrehajtotta az árak leszállítását, amelyeknél növel­het j üli a forgalmat, mert a rendel­kezésünkre álló árualap ezt lehetővé teszi. Mindez azt jelenti, hogy azt a 900 millió forintot, amit lakosságunk az árleszállítás következtében egy év alatt megtakarít, saját javuló mun­kájának köszönheti. A ruházati cik­keknél elérhető 500 millió forintnyi megtakarítás könnyűiparunk dolgo­zóinak szorgalmát dicséri, a nylon- áruk olcsóbbodása azt jelzi, hogy luxuscikkből egyre inkább széles ré­tegek viseletévé válik ez a műanyag. S ez az örvendetes eredmény, amelyről tudjuk, hogy kezdeti, egy­úttal megmutatja a távlatokat, a fej­lődés irányát is. Ha tenmédékenyeb- ben dolgozunk, ha eredményesen ve­zet j ük ;be az új eljárásokat, a kor­szerű technikát, az elkövetkező évek­ben egyre több területen érhetünk el nemcsak hasonló, de egyre jelen­tősebb eredményeket is. Ez a pers­HORVÁTH JÁNOS: MÁJUSI ÓDA pektíva éppen ezekben a napokban annál' is világosabb, hiszen népünk most kezdi megvitatni a második öt­éves tervet, az erősödő ipar, a népet bőségesebben ellátó mezőgazdaság,1 a növekedő jódét tervét. Mindannyi- unk ügye ez a terv — s megvalósu­lásának olyan mérföldkövei lesz-! nek, mint a ma ‘bejelentett árleszál­lítás, amóly népgazdaságunk jelenle­gi eredményeinek alapján nyújtja' azt, ámít a lehetőségek megenged-, nek; i Bizonyára felvetődik a kérdés, miért nem terjed ki több éllelmiszer-i re az árleszállítás. Erre a kérdésre válaszol mezőgazdaságunk helyzete: az a tény, -hogy parasztgajflaságaink jó része még nem tért át a termeié-' kenyebb módszerekkel, korszerűbb eszközökkel folytatott nagyüzemi -gazdálkodásra. Közvetve ez a tény is bizonyítja, milyen jelentősége van a mezőgazdaságunkban folyó szocialis­ta átalakításnak. Iparunk viszont néhány területen olyan termelési szintet ért el, amely lehetővé tette ezt a ma bejelentett árcsökkentést. Az új áron piacra ke-}g$ip§3§frp§o§!>iP§og&Pg3§&p§o&>]p§o&> rülő iparcikkek folyamatos termelé­se biztosítva van, bőséges tartalé­kaink vannak ahhoz, hogy a várható forgalomnövekedést lebonyolítsuk. Néhány példa: konfekció árukból 70 százalékkal, lódenkabát-ból 60 szá­zalékkal, pamut- és fiáneliárukból 30 százalékkal több a tartalékunk, mint 1954-iben; idén 54 százalékkal több kártolt 'gyapjúszövetet termeltünk, mint 1954-ben; viscosa-szövettenme- lésünk 400 százalékkal emelkedett két év alatt. 1 400 000 pár cipővel gyártunk többet, mint tavaly. Ezen az úton kell tovább haladnunk. Köszöntjük az eredményt, melyet a nép szorgalmas munkája vívott ki. Szerelmünk örök ifjúsága: május, köszöntsön újra dal! UJ vallomással telt szívekkel az ember vallani akar. A homlokunkon aranysugárral ékes virágzás hajnalod, mert téli kertünk éjjelére a legszebb ébredést csalod. Köszönt az orgonák fehér varázsa, a gyöngyvirág nevedről énekel, s hitünk: a munka örömével, szent áhítattal ünnepel. Te voltál sorsunk fény-varázsa, proletár-vér, piros, meleg, belőled nőtt ki új világunk az összedőlt romok felett. Vörös napoddal jött a hajnal tüntetni vélünk régen is, s a műhelyek zúgó zajában dobbant a szívverésed is. Kibontott zászlók erdejében léptünk, lépünk és így fogunk! Ahány faj, annyi ébredéssel, de egy ütemre zeng dalunk: a munka lüktető dalára. S kertünk kibomló orgonája, a gyöngyvirágok ébredése, az újulás; csak ml vagyunk. Dolgozóink a második ötéves terv irányelveiről Czeglédi Lajos, a Megyei Tanács állattenyésztési osztályának vezetője: KÉTSZERES TAKARMÁNYTERMELÉSSEL, A MÁSOD­VETÉSEKKEL NÖVELJÜK AZ ÁLLATÁLLOMÁNYT ÉS A HOZAMOKAT Mit, mennyiért vásárolhatunk az árleszállítás után? Régi i ár: Uj ár: Tavaszi kabát, női 610,— Ft. 530,— Ft Tavaszi kabát, női velúr 1400 — Ft 1250,— Ft Kosztüm, fésűs szövetből 1137,— Ft 800,— Ft Kartcmruha 160,— Ft 140,— Ft Nőd blúz, ni 11 84.— Ft 70,— Ftl Női blúz, karton 60,— Ft 50 — Ft Férfiing, aiperi 112,— Ft 88,— Ft Férfi alsónadrág, zefir 36,— Ft 30,— Ft Lódemkabát 610,— Ft 490,— Ft Vászonöltönv 459,— Ft 380,— Ft Férfi félcipő, bőrtalpú 310,50 Ft 270,— Ft Férfi félcipő, gumitalpú 205.50 Ft 165,— Ft Színszappan negyed kg-os 6,— Ft 5 — Ft Pobeda karóra 940 — Ft 660 — Ft Svájci karóra 910,— Ft 680,— Ft Tej 1 liter 3,60 Ft 3 — Ft Sajt 1 kg 46,20 Ft 40,— Ft Nem Ids feladat hárul ránk abban, hogy a második ötéves tervben elő­irányzott célkitűzéseket az állatte­nyésztés terén Somogy megyében meg tudjuk valósítani. Elsősorban is a taikarmánybázist kell szélesítenünk. A második ötéves tervben az abrak- és szál as tokaimán yolc, ezen belül a pillangós virágú takarmányok ter­mésátlagainak növelése mellett, na­gyobb teret kell hódítani a kétszeres termesztésnek és a másodvetésnek. Minél nagyobb teret kell1 biztosíta­nunk a zöld siló zás naik, javítanunk ^kelü a silótakarmányok minőségét.. A szanvasmanhatenyésztésen 'belül nagyobb figyelmet kell fordítani az üszőnevelésre, mind termelőszövetke­zeti, mind egyéni vonalon, úgy, hogy a tehénállomány megfelelő utánpót­lását biztosítani tudjuk. Ezzel egyide­Kintler Ferenc gépkocsivezető: jűleg, a törzskönyvi ellenőrzés széle­sítésével is, a szakszerű takarmányo­zás alkalmazásával és magas termelé­kenységű egyedek ikiváicgaitásával, a tejtermelés nagyarányú növelését is biztosítanunk keik Nagyobb teret kell hódítani a szarvasmanhahízlalliás- nak, mert ez lényegesen hozzájárul a húsellátás jobb biztosításához. A zsíréliátás megköveteli, hogy a serté­seket nagyobb, magasabb súlyra hiz­laljuk. Nagy gondot kell fordítanunk a ré­tek és legelők karbantartására. Meg kell szerveznünk a legelők trágyá­zását, rendszeres gyomirtását. Min­denütt át -kell 'térni a szakaszos legel­tetésre. Mi, állattenyésztési szakem­berek mindent megteszünk, hogy öt­éves tervünk irányelveit valóravált- suk. SZABÓ JŰLIA, a Textiüművak fiatal igyűrűsfonónője a május 1-i munkaverseny során ki­váló eredményeket ért el. A gyűrűs- fonó A-műszakában ő a szakma má­sodik legjobb dolgozója. Április havi átlagteljesítménye 110,1 százalék. Magas termelése mellett kiváló mi­nőségű fonalat készít. A DISZ-fia- taiok országos versenyében egyszer már a második helyezést érte el, most is az elsők között van. Építkezés a Nagyatádi Konzervgyárban A több mint 300 munkással dolgo­zó Nagyatádi Konzervgyárban közel kétmillió forintos beruházással nagy­arányú építkezés indult meg. A mint­egy 600 ezer forintos befektetéssel épülő, korszerű, 100 személyes fürdő elkészítésével a konzervgyár dolgo­zóinak régi vágya teljesül. MI, GÉPKOCSIVEZETŐK JÖ MUNKÁVAL SEGÍTJÜK A TERtf MEGVALÓSÍTÁSÁT Örömmel olvastam, hogy a máso­dik ötéves tervben a teherforgalom 62 százalékos emelkedését irányozták elő, és hosv ehhez 17 000 új teher­gépkocsit biztosítanak. A terv meg­valósítása komoly feladatot ró ránk, gépkocsivezetőkre. Gondos karban­tartással, de különösen a gépkocsik Takács Lajos főmérnök: DRÄGA KINCSET REJT A LOMBIKJA A sajtóból, rádióból ismerj ült már a második ötéves terv irányelveit. Különösen örömmel olvastam azit, hogy a második ötéves tervben rend­kívüli nagy haladásit mutat majd az az iparág, amely a mi életünkben, sőt mondhatnánk az utolsó évtized­ben született meg: a műanyaggyár­tás. Hihetetlen lehetőségeink vannak a műanyag területén. Ércnél neme­sebb, drágább kincseket rejt a ké­miai laboratóriumok lombikjainak kísérleti anyaga. Ma még nem is gondolunk arra, hogy öt év múlva, a második ötéves terv végén miből lesz ruhánk, cipőnk, mit milyen mű­anyaggal fogunk helyettesíteni. Hogy a műanyaggyártás területén sikereket érjünk el, ahhoz szakembe­rekre van szükség. A második öt­éves tervben különösen gondot far­kihasználásával, visszafuvarok meg­szervezésével kell növelnünk az áru- szállítások mennyiségét és csökken­teni az önköltséget. Mi, gépkocsive­zetők jó munkával fogjuk elősegíte­ni a második ötéves terv megvaló­sítását. KÉMIAI LABORATÓRIUMOK elitünk a szakember-, azaz vegyész- képzésre. Az elkövetkező évele során olyan anyagodé gyártása válik egy­szerűvé, amelyből azelőtt csak kis mennyiséget tudtunk előállítani, s amely anyagok szilárdabbak a vas­nál, rugalmasabbak az acélnál. Ezek­nek gyártási feltételeit biztosítja a második ötéves terv fejlettebb tech­nológiai eljárásokkal, magasabb mű­szaki színvonallal. A Román Népköz­társaság által szállítandó földgázra alapozva épül a második ötéves terv legnagyobb ipari, létesítménye, a Ti- szavidéld Vegyikombinát, amely a nagyjelentőségű műszálakat, műtrá­gyát és egyéb más műanyagot bizto­sítja népgazdaságunknak: Hatalmas lépés lesz ez azon az úton, ami a boldogabb élet, a szocializmus felé vezet. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ I KARCOLAT r-rr— ! . ■ Hogyan kell megjavítani a Horog-féle vetőgépet a kukoricavetés meggyorsításáért ? 2B2L Az idén a mosonmagyaróvári me­zőgazdasági gépgyártól kaptuk a máris jól bevált négyzeies vetőgé­pet. Az idő sürgetése azonban arra ösztökélte a mernyei és a kaposvári gépállomás dolgozóit, hogy 23, házi­lag készített Horog-féle vetőszerke­zettel is meggyorsítsa a munkát. A fonói, darányi és csokonyavison- tai gépállomás körzetében azonban ez a készülék akadozik. A kukoricasze- rneket nem adagolja pontosan, egy­szer egy szemet se hullat a földbe, máskor egyszerre ötöt-hatot! A panaszok alapján megkérdeztük a gépállomások megyei igazgatósá­gát: mi a teendő, hogy a kukorica­vetés a Horog-féle megoldás szerint is akadálytalanul menjen? Mendöl Béla főmérnök a követke­zőkben tájékoztatott: . — Itt csak egyetlen vasnyelv csúsz­tatja a földbe a magot. A nyílás fö­lött aztán az odazúduló magok ku­polaszerűén össze tömörülnek a mag­tartó dobozban s így a keskeny lyu­kon egyetlen mag sem jut le a föld­be. | — A jelentések beérkeztekor azon-i nal javasoltuk az új megoldást. A | magot adagoló vasnyelv fölé 5—6 » centis vaspálcikát kell odaíorraszta-1 ni. Az a mezgó vasnyeívvel együtt­hatod s önként szétzilálja a lyuk fö-| lőtt a magokat. így nem keletkezhet j magtorlódás. t A megoldást már több helyen el-f fogadták, némely gépállomás pedig | saját leleményességével akadályozza | meg, hogy »üres sorok« maradjanak ♦ a gép után. % As MTH ipari tanulóint eseteiben már most elfogadnak elősetes felvételi jelentkeséseket A Munkaerőtartalékok Hivatala ipari tanuló intézeteibe az 1956— 57-es évre a vas- és faipari, a bánya­ipari és a traktorgépész szakmákra vesznek fel több mint 11 000 ipari ta­nulót. Az építőipari szakmákra a felvételek már megtörténtek. A vas- és bányaipari szakmákra már most elfogadnak előzetes je­lentkezéseket. A jelentkezési korha­tár ezekben a szakmákban 14—16 év, kivéve a hegesztő és fényező szakmákat, amelyekre a jelentkezési korhatár 15—17 év. A jelentkezés az MTH által ki­adott és minden ipari tanulóinlé- zetnél beszerezhető jelentkezési lappal történik. A felvételeknél előnyben részesí­tik azoknak a szülőknek a gyerme­keit, akik olyan üzemben dolgoznak, amelyek részére az MTH szakmun­kásokat képez ki. Ezek a szülők az üzem szakoktatási felelőséhez adják be gyermekük jelentkezési lapját és a felvételhez szükséges iratokat. A vájárképző intézetektől távol la­kó szülők gyermekei tanulmányaik egész idejére az intézet otthonában nyernek elhelyezést. A vasipari szak­mák ipari tanulói közül csak a ko­hász, kovács és öntő tanulókat he­lyezik el ipari tanulóintézeti ottho­nokban. Más szakmák ipari tanulói részére az intézetek bennlakást biz­tosítani nem tudnak. A vasipari tanulók tanulmányi ide­jük alatt a tanulmányi időtől és elő­meneteltől függően 100—420 forintig terjedő ösztöndíjat, munkaruhát, cse­kély térítés ellenében ebédet kapnak. A bányaipari tanulók 160—540 forin­tig terjedő ösztöndíjat, munkaruhát, gumicsizmát vagy bakancsot, bá- nyászegyenruhét, az otthonban lakók teljes ellátást kapnak. Az otthonban való ellátásért az első évesek havon­ta 20 forintot térítenek. Az idén ismét nagyszámban vesznek fel az ipari tanulóintc- zetekben érettségizett fiatalokat is. Az érettségizettek műszaki tanulónak elsősorban a két budapesti intézetbe (14. sz. intézet, Bp., VI., Hernád u. 52. és 30. sz. intézet, VII., Wesselényi u. 44.) jelentkezhetnek felvételre. Ezen­kívül minden vidéki MTH vasipari intézetben is szerveznek műszaki osz­tályokat érettségizettek szakmai kép­zésére. Az 1956—57-es tanévre az MTH ipari tanulóintézetei az alábbi szak­makra vesznek fel ipari tanulókat: A kohászati iparban: az acél­olvasztár, elektroacélolvasztár, for­rasztár, hengerész, kohóolvasztár, kazánkovács, kovács, öntő, porkohász szakmákra. A szerelő és javító iparban: az autólakatos, hőszerelő lakatos, gáz- csőszerelő, központi fűtés-szerelő, vasúti járműjavító lakatos, víz-, géz- vezetékszerelő szakmákra. Az építőiparban: a kőfaragó, por­celánfestő, üvegcsiszoló, üvegműves (üvegtechnikus), üvegfestő, üvegfú­vó szakmákra. A gépiparban: az esztergályos, e.;z- tergályosköszörűs, géplakatos, marós, marós-gyalus, vésős szakmákra. A vas- és fémiparban: épületbádo­gos, épületlakatos, épület- és műla- katos, fényező-mázoló, hajóépítő la­katos, hajólakatos, hegesztő, műhely- bádogos, vasszerkezeti lakatos, vil­lanyszerelő szakmákra. A faiparban: bognár (kocsigyártó), bútorasztalos, épületasztalos, jármű­asztalos, kádár (pintér), hajóasztalos, mintakészítő szakmákra. Jelentkezni az ipari tanulóintézet­ben lehet, Szellemi mankó, avagy visszafelé »Nagyjelentőségű irányelve a kongresszusnak (SZKP XX. kong­resszus), hogy a mezőgazdaság színvonalánál?: emelése érdekében fel kell számolni a sablonosságot, az irodai bürokratikus módszere­ket, a felelőtlenséget és a személyi felelősség hiányát.« Az olvasó nem is sejti, honnan idéztük ezeket a tanulságos soro­kat? Eláruljuk. A Megyei Tanács VB által kibocsátott sokszorosított beszédből, amelyet a tanács tag­jai részére írtak. Igen, igen! A VB volt olyan szíves, hogy a tanácsta­gok helyett megírta a választók előtt tartandó beszámolót. Hát ezt igazán csak méltányolni lehet, Mert, ugyebár, mily maav segítséget ad ezzel a VB a tanács­tagoknak, mennyi tehertől men­tesíti őket. Például: mentesíti a gondolkodástól, az önálló készülés­től, s attól, hogy felelős beszámo­lót tudjanak tartani választóik előtt. Azonban ... Ne legyünk egé­szen igazságtalanok. Az előregyár­tott beszéd 257 sora között itt-ott elrejtettek — mond és írd! — ösz- szesen 23 sort leit evő réseket, ahol a tanácstag egy-egy önálló gondo­lata, mondanivalója is beférkőz­het a különben frázisokkal, sallan­gokkal!, semmitmondó általánossá­gokkal megtömött beszámolóba — a saját beszámolójába! Ám ez is csalt esetleg. Mert ezt a »sokszoro­sított bürokráciát» olyan ügyesen szerkesztették, hogy a kihagyott Tés előtt és után a szöveg ponto­san összevág. S szegény tanács­tag nem tudja, hogy most ide mit ős zsúfoljon be a hosszú hetek alatt felgyűlt mondanivalójából. Pedig biztos lenne, mit mondania a má­sodik ötéves terv irányelveiről és az árleszállításról is. A Megyei Tanács VB-nék ez a : amikor a bürokrácia sül el nem éppen korszakalkotó tette ar­ra enged következtetni, hogy egy kicsit nincsen tisztában a kollek­tív vezetés elveivel. Mert itt nem tett mást, mint felettes szervének, a Megyei Tanácsnak egy tagját »utasította«, hogy mit mondjon vá­lasztói előtt, s hd, hány sort be­szélhet a helyi problémákról. A VB nem látja az önálló kezdemé­nyezésnek, a széles tömegek meg­mozgatásának eredményes módjait: Nem bizony, mert arról is olvasha­tunk a sablonos, operatív munka csodájában, hogy az MDP Közpon­ti Vezetősége megállapította: »a XX. kongresszus irányelvei ha­zánkra is érvényesek .:.« »;. .in­tézkedéseket kell kidolgozni: 3 megvalósítani .;.« stb., sitb. Nagy­szerűen átvették tehát a szavakat, de mintha nem értenék azoknak lényegét. Aztán az a stílus :;: Uram bo­csa ..; szegény szónok! s j Hogy a mondatok hosszúak, oi- komyésak, s csöpög belőlük a már sokszor elítélt mozgalmi zsargon? »Irányt kell venni . : Aktív pofliiti- kát folytatni ..; államok felé« stb: Igaz, legalább valami Ismerőst is hallanak a hallgatók. Mert ugye, ezeket a szavakat sokszor hallot­ták, üresen, tartalom nélkül: Reméljük, hogy aid a dolgozókat képviseli a Megyei Tanácsban, az nem veszi hóna alá ezt a szellemi mankót, hanem ízes, érdekes, sok­oldalú 'beszédben tárja elénk a bennünket érdeklő leül- és belpoli­tikai eseményeket, a helyi fel­adatokat. S figyeljük .csak együtt! észreveszii-e a Megyei Tanács VB, hogy így saját bürokráciájától, sablonos munkájától szabadul mag, és valóban érvényesül a választott tanácstagok személyi felelőssége? K, F,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents