Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-25 / 73. szám
VILÁG PROLET ÁRIÁI EGYESÜLJETEK! ÁZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XII».----iyam, 73. szám. ARA 50 FILLÉR V asárnap, 1956. március 25. Nagyaktívaiilést tartott a megyei pártbizottság A Megyei Párt-végrehajtóbizottság március 24-én, szombaton délelőtt 9 óra* kezdettel a Vörös Csillag Filmszínházban megyei pártfunkcionáriu- sok, állami, gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusok részvételével Hagyaklíva értekezletet tartott. A nagyakííván Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára tartott beszámolót a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának jelentőségéről és az MDP Központi Vezetőség 1956. március 12— 13-i határozatából adódó feladatokról. Az ülésen részt vett és felszólalt Non György elvtárs, a Központi Vezetőség tagja. Tóth elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte, valamennyi hangsúlyozta, hogy a Somogy megyei kommunistáknak milyen feladataik vannak az elkövetkező időben a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásában. A tavasai szorgalom fő mozgatója: az ország nagyobb kenyere! Ha az időjárás szorongat, akkor a falu dolgozó népe még a természettel való dacból is megsokszorozott becsvággyal veszi kezébe szerszámait. A hosszúra nyúlt tél után sóvár szemmel lesi, melyik barázdája pirkadt már meg annyira, hogy ekéjével rámehessen. Szorgalma megduplázódik akkor, ha az ősszel esetleg kevesebb kenyérgabonát vethetett, mint amennyit szeretett volna. A tavaszi búzának ilyenkor a legjobb helyet, a legjobb talajt szánja. »Tavaszbúza — ravasz búza!« Ez a közmondás azonban már a múlté. A jó magágyban a nemesített, sok fejlődésen átment búzafajta gyökerei jó takarmánykeresők: meglelik a magukét és különösen kapások után meghozzák a bő termést. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyéni dolgozó parasztjaink a megiangyosodó időjárást késedelem nélkül kihasználták eddig is. Mint már megírtuk hasábjainkon, a tavaszi búzát és tavaszi árpát me- gyeszerte perc késedelem nélkül vetik az arravaló talajokon, hogy később a feltorlódott tavaszi teendők közben ne fenyegesse őket a kapkodás, melyet a somogyiak a késedelem szülőanyjának tartanak, annak pedig a szűkölködés az édesgyermeke. A gépállomások Is dűlőről dűlőre kilesik, melyik határszöglet száradt ki annyira, hogy ráállhasson a gép, máris munkába álltak. Kifogtak az időjáráson a kaposvári Szabadságzászló Tsz tagjai: még a cukorborsójukat, a sárgarépát és a petrezselymet is földbe tették. Tudják jól: ezzel is kenyerüket — életszínvonalukat — növelik: három hold szerződéses terméséből 50—60 000 forint jövedelemre számítanak. A kötcsei Blőre és Béke Tsz már tavaly mintegy 60 000 forint értékű, exportra is alkalmas palántákat, magokat vetett el. Az idén már csaknem húsz tsz kezdte meg a palántázást és a zöldségtermelést. Öt termelőszövetkezet egyébként a városellátó zöldövezet mindenféle előnyét élvezi — ennek megfelelően növeli is terméshozamait. Tavaly a zöldövezetünk 7400 vagon terméssel növelte az egész ország boldogulását, az idén mintegy 10 000 vagon termésre számítanak. Csak a borsó-szerződéssel 146 holdon érnek el nagy jövedelmet. A borsóval bezzeg igyekeznek — a homokos talajon már el is vetették a nagy jövedelmet biztosító növényt. Az ésszel élő szövetkezeteinket az ország nagyobb egészének érdeke vezeti ebben is. Megállapították, egy felnőtt ember étkezéséhez évi 120 kiló zöldségféle kell. A gyakorlatból már azt is tudják tsz-eink: érdemes zöldségtermesztéssel, korai primőrökkel foglalkozni. Nemcsak a városiak örülnek a jobb, vitamindús kosztnak — nekik maguknak is igen biztos jövedelemforrás ez! A mezőgazdaság terméshozamának emeléséért olyan fogásokhoz is fordul a falu, amilyent azelőtt még ritkábban alkalmazott. A januári szarvasmarhatenyésztési értekezletnek abban is meglátszik a hatása, hogy a több tejet, húst biztosító pillangósnövényeket sekhelyt védőnő- vénnyel vetik. A tavaszi árpa egymagában sok hasznot hoz — az állattenyésztés egyik fő »takarmánygabonájaként«. Most már azonban a vörösherét és baltacímet leginkább tavaszi árpával vetik. Talajelőkészítésük a védőnövényhez igazodik, de azért a magágyat porhanyóbbra munkálják el, mint azt egyedül a tavaszi árpa alá szokták. így védekezik a természet mosto- hasága ellen Somogy dolgozó népe. Az árvíz sújtotta lakosság bajaiból eddig is kivették részüket, segítettek pillanatnyi bajaikon. Az idei tavasz nagy szorgalma mögött ott a fő mozgató erő: több szorgalommal, tavasztól év végéig fokozott munkával, a föld forró szeretetével akarják elhárítani az egész ország feje felől a kevesebb kenyérrel fenyegető természeti csapas veszélyét. Törekedjünk, hogy megyénk legyen az első Somogy—Baranya párosversenyében A mezőgazdasági dolgozók megyei tanácskozásán, amikor újra elindult a Somogy—Baranya közti nemes versengés, megyénkben új jelszó hangzott el: április 4-re teljesítsük első négyhavi beadási kötelezettségünket. Ezrével találunk megyénkben olyan dolgozó parasztokat, akik már valóra is váltották a megyei tanácskozás jelszavát. Gábriel Antal 12 holdas, Miseta János 8 holdas, Samu Imréné 4 holdas és még vagy 50 nik- lai dolgozó paraszt mindenféléből eleget tett félévi beadásának. A csurgói Zrínyi Tsz tagsága is egyember- ként szállt harcba azért, hogy az április 4-i versenyszakaszban a Somogy —Baranya közti párosversenyben megyénk legyen az első. Tanácsaink, begyűjtő szerveink szélesítsék tovább a versenyt, csatlakozzon minden község, minden tsz és dolgozó paraszt a nemes versenyhez. Ott, ahol még rosszul áll a begyűjtés, a párt-, tanács- és begyűjtő szervek haszonsít- sák a hátralévő 10 napot, törjenek az élre! A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelése alapján a járások sorrendje a felszabadulási versenyben a március 20-i értékelés szerint a következő: Járási begyűjtési hivatalvezető: Győréi József Gajdos László Balassa Tibor Kovács István Borbandi Ambrus Horváth György Sifter Jenő Siszler István Járás: 1. fonyódi 2. siófoki 3. kaposvári 4. tahi 5. nagyatádi 6. csurgói 7. marcali 8. barcsi Nagyberényben is kitárták a tsz kapuját A inaigyberényi Petőfi Tsz tagjai saikálig nem hívták magúk közé a kí- rüüiáMó dolgozó parasztokat. A szövetkezet kommunistái azonban .helytelenítették ezt, s megmagyarázták a’ tagoknak, hogy többen még többre mehetnék, nagyobb fesz az erejük. A (kívülállók csak a hívásra vártak, a amikor ez megtörtént, közülük 8 család 13 taggal, be is állt a Petőfibe. Az új belépők között van Tóth Sándor 10, Postai János 10 holdas gazda is; Tovább fokozódik az érdeklődés a belépés iránt a nagybe- rónyi gazdák között, ha a Petőfi valamennyi tagja agitál a szövetkezés mellett. Tartsunk felszabadulási hetet tsz-einkhen, községeinkben A csurgói községi tanács és a Hazafias Népfront felhívása Március 23-án Csurgó tanácsülése a községi népfrontbizottság javaslatára elhatározta, hogy április 4 tiszteletére »felszabadulási hetet« tart. A tanácsülésen részvevő 120 tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt a javaslatot elfogadta, s versenyre hívta a csurgói járás és a megye termelőszövetkezeteit, egyénileg dolgozó paraszt jait. A felszabadulási hét tiszteletére a következő vállalásokat tették: 1. Azért, hogy az. árvíz okozta terméskiesés pótlásához mi is hozzájáruljunk, s az idei termésátlagokat 6 százalékkal növeljük, összes korai vetőmagvainkat április 4-re a földbe tesszük. Tavaszi búzából 27 holdat, árpából 20 holdat, zabból 140 holdat, vörösheréből 120 holdat vetünk el. 2. Április 4-ig a legelőterületek ápolását elvégezzük, megszervezzük a szakaszos legeltetést, a karámokat pedig használható állapotba hozzuk. 3. Az őszről elmaradt szántást a község egész területén április -l-ig pótoljuk és vetésre előkészítjük. 4. Á község tsz-ei egész évi baromfi-, félévi tojás-, félévi sertés- es egész évi vágómaihabeadásukat április 4-ig teljesítik. Az egyénileg dolgozó parasztok baromfiból félévi, tojásból, hízottser- tésből négyhónapi kötelezettségüket április 4-ig beadják. 5. Negyedéves adóbevételi tervünket március 31-ig 110 százalékra teljesítjük — fejeződik be a versenyfelhívás. A csurgói tanács és a hazafias népfrontbizottság vállalása helyes kezdeményezés, csatlakozzon hozzá megyénkben minél több tsz, község. Felszabadulási műszak a Finommechanikai Fállalatnál A Finommechanikai Vállalat dolgozói április 4-ének, felszabadulásunk tiszteletére ünnepi műszakot tartanak. A műszak március 21-től április 3-ig tart. A dolgozók vállalták, hogy ez alatt az idő alatt még jobb, még kiemelkedőbb eredményeket érnek el. A fémnyomó előállító részleg három brigádja versenyez egymással: ki ér el magasabb teljesítményt. Ezenkívül vállalták, hogy a hulladékvasból kiválasztják azokat, amelyeket még fel tudnak használni és új anyag helyett azokat dolgozzak fel. Szárit a traktor, sz megyénk Az autójavító részleg dolgozói is ígéretet tettek arra, hogy legalább kétezer forint értékű hulladékvasat hasznosítanak és a munkákhoz eny- nyivel kevesebbet fognak a raktárból kivételezni. A nikkelező részleg csiszolói a tervben előírt 50 garnitúra helyett 60 garnitúra elkészítését vállalták. Falusi János és Pecsét Sándor még ezt a vállalást is megtoldotta 10 darabbal, így ők 70 garnitúra elkészítésére tettek felajánlást. A műszakiak vállalták, hogy a ver- senyvállalások teljesítéséhez a szükséges feltételeket biztosítják. aporodik a barázda tsz-eiben Megyeszerte megelevenedett a határ. Az emberek naponta járják a mezőket, hogy kitapogassák a szárazabb földeket. S ahol keresnek, ott találnak is munkát. A toponár-fészerlaki Szabad Föld Tsz földjén már napok óta csattog Géczi Györgynek, a Kaposvári Gépállomás traktorosának gépe. Géczi elvtárs napi műszaknormája teljesítése mellett kiváló minőségű munkát végez, s szombatig már 15 holdat szántott fel. Mivel a Szabad Föld Tsz földjei magasabb fekvésűek, mint a toponári Békegalamb Tsz-é, a gépállomás azonnal átirányított 5 traktort, hogy mire a Békegalamb földjei felszáradnak, a Szabad Földnél már elvégezhessék a talajmunkát. Földbe került a borsó magja A lábodi Béke és a nagy állási Március 9-e Termelőszövetkezetben szintén megkezdték a mezei munkát. Tegnap már elvetették a borsót, s ahogy a földek folyamatosan száradnak fel, zökkenőmentesen végzik a többi velegetéseket is. fi Balaionnagykereki Miami Gazdaság büszkesége a 32 literes Állandóan nő a téjhozam a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság im- remajorí üzemegységében. A szakvezetők utasításait pontosan betartva a dolgozók elérték, hogy a három hónappal ezelőtti 7,5 literes istallóátla- got 11,6 literre emelték. Az abrakot „Joli tehén és répát megfőzik, s a tehenek így könnyebben és gyorsabban emésztik meg. így a tejhozam szintén napok alatt emelkedik. A 217 tehén közül 50 már rendszeresen 20 literen felül ad, Joli nevű tehenük utolsó hónapi fejési átlaga pedig 32 liter volt. Sz új vezetőség szorgos uniója nyomán szilárdul a munka a julai lllliő Tsz-ben Megjavult a munka, szilárdabb lett a fegyelem a jutái Úttörő Tsz- ben, amióta új intézőbizottság került a csaknem 500 holdas szövetkezet élére. A vezetőségbe beválasztották Szabó Kálmán, Kónya Géza, Bencze Józsefeié szorgos, dolgos tagokat, akiknek nagy tekintélyük van az "gyérnek előtt is. A vezetők legnagyobb érdeme. és egyben az eredményes vezetés titka abban rejlik, hogy szívesen hallgatnak a tagság véleményére, betartják a szövetkezeti demokráciát. Áz új vezetőség megválasztása óta például négy és fél literről nyolc és fél literre emelkedett a tejhozam a gondos és szakszerű etetés eredményeképpen. Nincs egyetlen olyan kérdés sem, amelyet a vezetőség ne tanácskozna meg a közgyűlésen a tagsággal. Az új vezetőség elérte. hogy a családtagok is részt vesznek a közös munkában. A télen például kiszállították az évek folyamán összegyűlt istái1 ótrágyát a istállótól és a bóTtáji udvarokiból. Kialakították a kellő murkeszervezetet, egy állattenyésztő, egy növénytermelő brigádot, helül oedig hároim munkacsapatot hoztak 'étire. A tagok saját maguk döntötték el melyik munkacsapatban kívánnak dolgozni, kit ’karnak vezetőnek megválasztani. A legutóbbi 'közgyűlésem megvitatták az idei feladatokat és a 'agak párosversenyre hívták a szomszédos he- tesi Két Október Tsz-t, a többtetrmelés érdekében. A hét közepére már földibe kerül 8 hold tavaszi búzájuk. A közgyűlésen azt is elhatá- •mrták, hogy segítenek ■’» árvízkárosultakon Vét szarvasmarhát, két anyakocát. 10 mázsa fcu- ’-»rVát küldenek, ezen- bbníl a tagok egyéni, felajánlást is tettek a bajbajutott emberek megsegítésére. (/ünnepi szikrák »Mi, Somogy megyei volt partizánok, ahogy a múltban a nehéz időben odaadással, lelkesedéssel harcoltunk, fegyverrel a kézben, pártunk, házánk, dolgozó népünk ügyéért, most is ki akarjuk venni részünket a békés nevelőmunkából, át akarjuk adni gazdag mozgalmi és élettapasztalatunkat, példaadó és lelkesítő élményeinket ifjúságunknak és minden dolgozónak, mert kist ne érdekelnének a 19-es idők, a spanyol forradalom, a földalatti mozgalom, a partizánok élményei. A jó kommunista minden időben, minden helyzetben neveli népét, agitál, tanít és tanul. Mi, Somogy megyei volt partizánok jó kommunisták akarunk maradni mindvégig.« Ez a beszéd március 21-én délután a MÖHOSZ székházában a Somogy megyei partizánok alakuló ülésén hangzott el. # * * t »Soha nem múló hálával, szeretettel és kegyelettel gondolunk rátok: Latinka Sándor, Tóth Lajos, Szalma István, Lewin Samu, Farkas István, Szántó Imre, a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság Somogy megyei vezetői és mártírjai. Harcos életetekkel, hősi halálotokkal örök példaképe maradtok ifjúságunknak és minden jó- ravaló magyar dolgozónak. Amiért Ti fiatal életeteket adtátok: a szabadság, szovjet testvéreink segítségével -nálunk valóra vált és szebb holnapunkat, a szocializmust napról napra sikeresen építjük. Elvtársak! Soha nem halnak meg azok, akik a népért, a hazáért, a pártért adták életüket, mert a nép szívében tovább, örökké élnek.« Ezek a szavak pedig ugyancsak 21-én délután a Kossuth téren, 19-es mártírjaink fehér emléktáblája előtt hangzottak el, ahol az idén is mint ahogy a felszabadulás óta minden évben Kaposvár dolgozói megkoszorúzták a vértanúk emléktábláját. S. P. További felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére A Csokonyavisontai Földművesszövetkezet dolgozói is szívesen adjak forintjaikat bajbajutott dolgozótársaik megsegítésére. A dolgozók fize- lésük 6—10 százalékát ajánlották fel. A szövetkezet 23 dolgozója 2220 forintot adott össze. s * * — Mi is hozzájárulunk az árvízkárosultak megsegítéséhez — határozták el a balatonföldvári általános iskola úttörői a csapatgyűlésen. A pajtások valamennyien lemondtak zsebpénzükről és több száz forintot ajánlottak fel árvízkárosult pajtásaik megsegítésére. Ezenkívül azt is elhatározták, hogy a jubileumi év keretében áprilisban vidám tavaszi kultúrműsort rendeznek, amelynek teljes bevételét ugyancsak az árvízkárosultaknak küldik el. * * * A zákánytelepi általános iskola úttörői is együttéreznek az árvízkárosultakkal, segítségükre sietnek. Az Iskola 200 növendéke 1000 forintot gyűjtött össze. Ezenkívül 20 pár alig használt cipőt és 25 pajtás felruházására elegendő alsó- és felsőruhát, télikabátot adtak. Most gyógyszeres üvegeket gyűjtenek és az értük kapott 250—300 forintot szintén bajbajutott pajtásaiknak küldik el. Hatszázezer naposcsibét hoz forgalomba a keltető állomás Hatszázezer naposcsibét bocsátanak a termelők, tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok rendelkezésére a keltető- állomások a megye földművesszövetkezetei útján. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ a helyi földművesszövetkezet útján szállítási szerződés alapján is juttat naposcsibéket a termelőknek. A szerződés lényege, hogy a tsz-ek, dolgozó parasztok a csirkéket kamatmentes hitelre kapják és minden 100 darab naposcsibe helyett 25 kilogramm súlyú csirkét kell visszaadni a mindenkori szabadár, plusz 10 százalékos felár ellenében. Ez azt jelenti, ha valaki 500 naposcsibét kér, két-három hónap múlva 125 kilónak megfelelő súlyú •—• kb. 80 darab — csirkét kell visszaadni a szövetkezeti felvásárlónak. Ezért — a jelenlegi szabadárat számolva — 2250 forintot fizet a felvásárló, ebből vonják le a naposcsirkék árát. Érdemes és kifizetődő tehát a szerződés.
