Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-24 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 72. szám. ARA 50 FILL.GR Szombat, 1956. március 24. Megkezdődött a tavaszi szántás-vetés megyénkben Vetik a tavaszi árpát I Somogytúron a tavaszi búzát vetik a gálosfai határban Csaik megjött a tavasz... A gálosfai lankákat ha- r felszántotta a tavaszi szél, a meleg napsugár. Megélénkült a határ. A dübörgő traktorok mellett fel­tűntek a vetőgépek, és a Vörös Csálflag Tsz megkezdte a tavaszi árpa vetését. Vágvölgyi József agrcmómus örömmel jelentette szerkesztőségünknek, hogy letelt a nagy várakozási idő, a gálosfai határban alkalmas a föld a vetéshez. Msének példamutatóan a Vörös Csillag Tsz tagjai keediték meg a tavaszi árpa vetését. Sípos János munkacsapata péntek reggel óta veti a tavaszi árpát. A Kaposvári Gépállomás traktorosai kiválóan meg- saervezték a munkát Nappal trágyát hordanak arra a területre, amely mélyszántásra vár, éjszaka pedig • talajt készítik elő: tárcsázzák a földet a tavasziak vetőmagja alá. Sziiber Kamrád, Kubier Gáspár trakto­rost igen dicsérik a Vörös Csillag Tsz tagjai a jó munkáért. A homokos talaj hamar szárad, s a jó gazdák azonnal megkezdik a szántás-vetést, mihelyt a föld­re rá léhet menni. Napok óta figyelték a somogytúri Uj Somogy Tsz tagjai is a földet, és szikkadó homo­kos talajukon már csütörtökön megkezdték a szántás- vetést. Elvetették a borsót, mákot, ma fjedig már tar vaszi búzát is vetnek. 'A gépállomás traktorai is mun­kához láttak, a tsz fogatai a vetőgépeket vontatják, boronáinak. Az Uj Somogy Tsz-ben nagy jövedelemre számí­tanak a kertészetből. A melegágyak körül 18 asszony szorgoskodik: pikétrozzák a palántákat, hogy rövide­sen kiültethessék. A gálbsfai és a somogytúri itsz-ek példája lelke­sítse megyénk termelőszövetkezeteit, egyénileg gazdál­kodó parasztjait. Teremtsék meg a bő termés alapjait. Kőkút fsz-községben 8 holdon főidbe került a tavaszi árpa Nagy esemény történt a napokban Kckúton. A múlt évben tsz-községgé lett falu három tsz-e: a Béke, a Vö­rös Sugár és a Törekvés egyesült és Vörös Sugár néven az egész közsé­get egybefoglaló tsz-é alakult. Az egyesült tsz-ek tagjai közös erővel láttak a tavaszi munkához, éjt nap­pallá téve készítették elő a talajt a vetésre, s csütörtökön már 8 holdon földbe tették a tavaszi árpa magját. Minden erőt mozgósítottak most a tavaszi munkákra. Meg akarják mu­tatni a kőkútiak, hogy közös erővel többet termelnek, mint egyéni gazda korukban. Friss barázdát forgatnak már a Fonói Gépállomás traktorai is A Gépállomások Megyei Igazgató­sága jelentette szerkesztőségünknek, hogy a Fonói Gépállomás traktorai is forgatják már a friss barázdákat a környező termelőszövetkezetek táb Iáin. Kiss Sándor diszista traktoros a masdósi Alkotmány Tsz-ben öt és fél normálholdnyi területet szántott fel tavasziak alá. Dübörögnek már a gépek a ka- peshomoki Uj Ut, a patalomi Jobb­lét Tsz földjein is, hirdetve, hogy megérkezett a tavasz. A gépállomás 6 szántó traktora pénteken estig 25 kát. hold területen végezte el az őszről elmaradt szán­tást. Nagy szorgalommal várja a tel­jes munkakezdést a gépállomás min­den traktorosa, azon igyekeznek, hogy minél gyorsabb ütemben fel- szántásra és bevetésre kerüljön min­den darab föld körzetükben. Kaposvár dolgozó parasztjai mégsem maradnak adósak... Pár héttel ezelőtt úgy látszott, hogy Kaposvár dolgozó parasztjai adósai maradnak az államnak. Alig egyharmadát teljesítették az I. ne­gyedévi tojásbegyűjtési tervnek. Iga- li György elvtárs, a begyűjtési hiva­tal vezetője akkor megígérte: a ne­gyedév végére becsülettel eleget tesz­nek kötelezettségüknek. Többet tö­rődtek azokkal, akik szívesen kerül­gették a tojásbegyűjtőt. Jobban tá­maszkodtak a begyűjtési állandó bi­zottságra. Igali elvtárs ígérete úgy­látszik valóra válik. Március 22-én már csak 10 százalék hiányzott a to­jásbeadási terv teljesítéséből. A ne­gyedév végére pedig elérik a 110— 120 százalékot. Sok gazda, mint pl. Szép István Vöröshadsereg úti, Mod- roviczi János csatornaközi, Nagy Je­nő áll. biz. elnök sertésből, marhá­ból, soványbaromfiból egész évre, to­jásból pedig félévre beadta a köte­lezőt. IA felkészülést, szervezettséget kíván a tavaszi gépjavitási terv pontos teljesítése A gépálliomiásők erő- és munkagé­pei, a traktorosok már kiírat a terme­lőszövetkezetekben várják, hogy megkezdhessék a tavaszi taiajmun- kálatókat. Fontos feladat vár a sze­relőműhelyek munkásaira is. A gép­állomások szerelőgárdái általában ha­táridőre, gyorsain és jómiraőségben kijavították a gépeket. De a 'külön­böző munkagépek: cséplő-, arát ógé­pek, kombájnok, fűkaszák kijavítá­murakákkal legkésőbb május 31-ig el kell készülni. Ez fokozottabb felkészü­lést, szervezettséget igényel azért is, mert számaim kell az esetleges ta­vaszi munka közbeni gépkiesésekk el, amelyek egyidőre leköthetik a szere­lőket. Vegyék fontolóra ezt a lema­radó — sagesdi, taipsomyi, tabi — igépálikanásvezetők, náluk ugyanis még a téli gépjavitási tervet sem tel­jesítették megfelelő időben, s a gép­javítás minőségével is baj volt. sónak jórésze még hátra van. E A tavaszi gépjavításban legjobb er edményt elért gépállomások: Gépállomás: Kaposvári Csckonyavisontai Fonói Vez. mechanikus: Horváth István Garai Vendel Taraszenkó János Igazgató: Kodó Kálmán Dániel János Duics János Legrosszabb gépállomások a tavaszi gépjavításban: Balaitorakiíliiitii Illyés Sándor Foki László Tabi Ferenc József Péter Pál főmérnök Segesdi Wittman József Nagy Károly A lemaradt gépállomások vegye­nek pétidót az élenjáróktól, tegyenek mag mindent, hogy utolérjék az élen­járókat, s határidőre teljesítsék a ta­vaszi gépjavítás tervét. Nem tűr halasztást tovább az aprómagvak elcséplése Országszerte nagy gond az idei pillangósvirágú takarmánymagvak biztosítása. Államunk rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a lehető­séghez képest minél több lucerna- és lóherevetőmagot bocsásson a terme­lők rendelkezésére, mert hiszen a fehérjedús pillangósvirágú takar­mány nélkül elképzelhetetlen a jó ál­lattenyésztés. A szárított lucerna lisztté őrölve igen ízletes takarmányt ad, s ezt a tehenek bő tejjel, a ser­tések pedig zsírral, hússal, gyors hí­zással hálálják meg. A termelőszövetkezeti elnököknek is fő a fejük, honnan szerezzenek elegendő aprómagot a vetéshez. Is­meretes, hogy a termelők tavaly ke­vesebb területet hagytak magfogás­ra, s ezt még súlyosbította a rossz időjárási viszonyok következtében előállott alacsony termésh ozarr. Mindez parancsolólag megköveteli a mezőgazdasági szervektől, hogy ku­tassák fel a termelőknél lévő apró- magvakat, s vásárolják meg azok, akiknek szükségük van rá. A Mar­cali Gépállomás vezetői azonbam úgy látszik mitsem törődnek az országos érdekkel, •goradiatlamiul tékozolják a megtermelt aprómagot. Mintegy 30 balatonberényi dolgozó paraszt paj­tájában még most is — a betakarítás után 200 nappal — ott hever a drága aprómaetermés — elcsépeletlenül. Hiába volt a községi tanács sokszori kérelme, üzenete, a gépállomás ve­zetői fülük botját sem mozgatták, nem küldtek gépet az aprómag cséplésére. Pedig annyi vetőmagot nyernének belőle, amennyi a község idei szükségletét fedezné. Súlyos felelősség terheli a gépállo­más vezetőit, de a járási tanács ille­tékes szerveit is, mert a községi ta­DISZISTÁK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A magyiaratádi DlSZ-fiataliak sze­mélyenként két forintot, ezen felül 400 fofrimtat ajánlottak feL Az igali II. Pártkongresszus Tsz dászistái 350 íorflnit készpénzt, 150 kg búzát, 8 kg zsírt és még különféle élelmiszere­ket küldtek az árvíz sújtotta terület lakosainak. A kaposvári járásban minden DISZ-fiatal legalább 2 fo­rinttal akar hozzájárulni az árvíz okozta károk helyreállításához. nács jelentései alapján ők sem tet­tek semmilyen intézkedést. Segítjük az árvízkárosultakat A BALATONNAGYBEREKI ÁL­LAMI GAZDASÁG imremajori üzemegységének dolgozói elhatároz­ták, hogy a jövő hét keddjén »árvíz­műszakot« tartanak, s aznapi kere­setüket a bajbajutottaknak küldik. GÖLLE DOLGOZÓ PARASZTSÁ­GA nagy együttérzéssel mozdult meg az árvízkárosultak megsegítésére. Egy nap alatt 5200 forintot és 57 má­zsa terményt gyűjtöttek össze, ame­lyet már be is szállítottak a földmű- vesszövetkezet raktárába. Sándor La­jos 14 holdas gazda 100 forintot és 20 kg tengerit, Kovács József 15 holdas gazda pedig 150 forintot, 20 tojást és ruhaneműt, a helyi földmű­vesszövetkezet pedig 10 mázsa mor­zsolt tengerit adott e nemes célra. A gyűjtés tovább folyik. A FELSÖ-SOMOGY MEGYEI HALGAZDASÁG balatonlellei üzem­egységének dolgozói is szívesen ad­ják forintjaikat az árvízkárosultak megsegítésére. A halászat dolgozói fizetésük 3—5 százalékát ajánlották fel. AZ ÚJPESTI CÉRNAGYÁR nagy­atádi telepének dolgozói is segíteni akarnak a bajbajutottakon, hozzá akarnak járulni a rombadőlt házak felépítéséhez. Az üzem valamennyi dolgozója egy napi keresetét aján­lotta fel az árvízkárosultak megsegí­tésére, ami 11 968 forintot tesz ki. A KAPOSVÁRI KISKERESKE­DELMI VÁLLALAT 232 dolgozója 12190 forintot adott az árvízkárok helyreállítására. Ez az összeg a dol­gozók fizetésének 6 százaléka. n Nemzetközi Vöröskereszt felajánlotta segítségét az árvízkárosultaknak A Vöröskereszt Egyesületek lógó­ja együttérzését fejezte ki a magyar érrízíkárosuMsikkai és felajánlotta se­gítségét, amelyet a Magyar Vörös- ikereszt köszönettel fogadott. A Liga felhívást intézett az egyes országok nemzeti vöröskereszt-egyesületeihez, hagy erejükhöz mérten vegyenek részt a segélyakcióban. A Német De­mokratikus Köztársaság Vöröske­resztjének elnökétől távirat érkezett. A Magyar Vöröskereszt vezetősége válaszában közölte, milyen segítségre van szükségük az árvízkárosultaiknak. MEGBUKOTT JÖVENDŐMONDÓK »A genfi szellem halott« — ilyen és hasonló megjegyzéstől tarkállottak a nyugati lapok * genfi külügyminiszteri értekezlet | után. E jóslatok elhangzása óta nem 1 sok idő telt el. Mit mondanak a \ tények? Vegyük sorjába őket. Eden angol külügyminiszter ki­jelentette: Hruscsov és BuIgé­nyin áprilisi látogatása London­ban jó alkalom arra, hogy foly­tassák a kelet—nyugat közti megbeszéléseket és közös nyel­vet találjanak az oroszokkal. Bvlganyin és Hruscsov előtt — március 15-én — Malenkov, a Szovjetunió energetikaügyi mi­nisztere utazott Angliába. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter márciusban 12 napos látogatást, tett a Szovjet­unióban. Mollet francia miniszterelnök és Pineau külügyminiszter elfo­gadta a szovjet kormány meghí­vását, és május 14-én Moszkvába utaznak. Három skandináv ország — Dánia, Svédország és Norvégia — elhatározta, hogy látogatóba hív­ja Bulganyint és Hruscsovot. Ezekután állíthatja-e valaki, hogy megszakadtak a Kelet és Nyugat közti véleménycserék, amelyek éppen a genfi szellem légkörében bontakoztak ki? Mind több nyugati vezető poli­tikus utazik Moszkvába, és a szovjet állam vezetőinek is gaz­dag útiprogramjuk van ebben az évben. Nem a genfi szellem léte vátt vitássá, hanem a jövendőmondók: jóslatai. A genfi szellem ellen hadakoztak és — magukat tet­ték nevetségessé. Több mint 200 család köszönti közösben a tavaszt Somogyjádon Már több mint egy hónapja fo­lyik a tsz-szervezés Somogyjádon. A falu kommunistáinak, régi tsz- tagjainak jó felvilágosító munkája meghozta az eredményt. A legjobb dolgozó parasztok megértették a párt szavát, azt, hogy nekik terme­lőszövetkezetben a helyük. 80 csa­láddal alakult meg az Aranykalász nevet viselő új tsz. Az új tagok azonnal hozzáláttak a közös gazda­ság megalapozásához. Megkezdték a leltározást, számba veszik az ária­tokat, a gazdasági felszereléseket, a vetőmagvakat. Sietnek a leltározás­sal, hogy mire felszikkad a föld«, végezhessenek vele. A régi termelőszövetkezet, az AI kotmány Is gyarapodott, 120 család dolgozik egyetértésben a szövetke­zetben. Mind az új, mind a régi ter­melőszövetkezet tagjainak száma szinte naponta emelkedik. A napok­ban 6 új családdal gyarapodott az Aranykalász. Ezen a tavaszon több mint 2Gé somogyjádi dolgozó parasztcsalád indul el az új, a szebb élet felé ve* zető úton. Szorosabb, termékenyebb kapcsolatot a termelőszövetkezetek és erdőgazdaságok között A mező- és erdőgazdálkodás szin­te elválaszthatatlan egymástól. Ez természetszerűleg megköveteli a ter­melőszövetkezetek és az erdőgazdasá­gok szoros kapcsolatát, együttműkö­dését, hiszen munkájukban egymás segítségére vannak utalva. Mégis megyénkben mindeddig igen gyenge volt a kapcsolat a tsz-ek és az erdő- gazdaságok között. Párt- és állami szerveink felismerve e helyzet tart­hatatlanságát, intézkedtek, hogy a termelőszövetkezetek és az erdőgaz­daságok fűzzék szorosabbra kapcso­lataikat. S már a múlt héten megtar­tott megyei ankéton közelebb kerül­tek egymáshoz a tsz-ek és az erdé­szetek vezetői. Ebből okulva, a Siófoki Járási Pártbizottság a minap járási ankétra hívta össze a Zamárdi Erdőgazdaság­nál a járás tsz- és erdészeti vezetőit. Itt még inkább, mint a megyei anké­ton, elmondták problémáikat mind a tsz-ek, mind az erdőgazdaság veze­tői. De megjelölték azt is, hegy miként teremthetik meg a jó együttműködést. Pópity Jenő elvtárs, az erdőgazdaság igazgatója és az erdészet többi veze­tője, szakembere felsorolta azokat a lehetőségeket, amelyekkel segítségé­re siethetnek a tenmelőszöveükezetek- nek, egyúttal rámutattak arra is, hogy miben segíthetnek a termelő­szövetkezetek az erdőgazdaságnak. Általános tapasztalat, hogy a ter­melőszövetkezetek nem rendelkeznek megfelelő erdőalappal. Az erdősítés­re, fásításra nem fordítottak kellő gondot. Ennek egyik oka, hogy az erdőgazdaságtól nem érdeklődtek afelől: hogyan biztosíthatná a segít­séget a tsz-ek erdőalapjának megte­remtéséhez. Sok volt a visszásság egyes erdészetek és termelőszövetke­zetek között az erdei legeltetés és makkoltatás miatt is. A legtöbb ne­hézség azonban a tsz-ek tűzifa és épületfa beszerzése körül merült fel. A legtöbb termelőszövetkezet — bár módjában állt volna tél idején — nem kért részt, vagy legalább is ke­vés részt kért a fakitermelési mun­kából, de az erdőtelepítési munká­ból is az erdőgazdaságnál. A siófoki járási ankéton is erről esett legtöbb szó. A segítségadás legyeit kölcsönös A beszámolóból megértették a tsz- vezetők: az erdőgazdaságnak módjá­ban áll, hogy kisebb erdőrészt a ter­melőszövetkezet tulajdonába adjon, s hogy az erdősítéshez és fásításhoz ingyen csemetét tud juttatni a ter­melőszövetkezeteknek. A tsz-ek könnyebben beszerezhetik tűzi- és épületfa szükségletüket az erdőgaz­daságnál, ha szerződést kötnek erdei munkára, arra az időre, amikor aműgyis van szabadidejük és erejük a tsz-tagoknak. Mint ahogy tette ezt a Balatonkiliti Rákóczi Tsz, a bala- tonőszödi Vörös Csillag és a balaton- szárszói Béke, amely az elmúlt té­len jól kivette részét az erdőgazda­ság fakitermelési és fuvarozási mun­kájából. A balatonőszödi Vörös Csil­lag Tsz pl. a télen több mint 3000 fo­rint értékű tűzi- és haszonfához ju­tott fakitermeléssel és fuvarozással. Az ankéton több tsz arra kérte az erdőgazdaságot, hogy már most a ta­vasszal adjon segítséget, szaktanácsot és facsemetét mezővédő erdősáv lé­tesítéséhez, valamint legelők fásítá­sához. A siófoki Uj Barázda Terme­lőszövetkezet a tavasszal fásítaní akarja a tanyaközpontot, s ehhez kért segítséget. Komorell Károly, a tsz agronómusa viszont megígérte, hogy teherautójukkal, amikor csak idejük lesz, segítenek az erdőgazda­ságnak a szállításnál. A tsz-ek és az erdőgazdaságok az­zal is erősíteni akarják kapcsolatukat egymással, hogy az erdészek rend­szeresen részt vesznek a tsz-ek köz­gyűlésén, s ott megbeszélik a tag­sággal az erdészettel kapcsolatos kérdéseket. A cél egy: a mezőgazdaság szocialista átszervezése Éberharalt Ferenc elvtárs, a szán­tóéi erdészet vezetője megfogadta: rövidesen felkeresi a körzetéhez tar­tozó termelőszövetkezeteket és meg­beszélik a kölcsönös segítségre vo­natkozó feladatokat. — Egy a célja — mondta Éberhardt elvtárs — a termelőszövetkezeteknek és az erdő- gazdaságnak: a falu szocialista át­építése, s ennek megvalósításához sokkal szorosabban össze kell fog­nunk, mint eddig. Hasonlóan nyilatkoztak a többi felszólalók is. Mihalovics elvtár», a Siófoki JB tsz-titkára hozzászólásá­ban hangsúlyozta: hasznos volt ez a tanácskozás. Bízik a járási pártbi­zottság abban, hogy a siófoki járás tsz- és erdőgazdasági vezetőinek megbeszélése jelentősen hozzájárul a köztük lévő kapcsolat szorosabbá té­teléhez.

Next

/
Thumbnails
Contents