Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-21 / 69. szám

Szerda, 1956. március 21. SOMOGYI \SPI *' a A káderekkel törődni—a vezetők elsőrendű kötelessége Szigorúan hangzott a felsőbb szerv fegyelmi határozata: Simon Józsefet állásából azonnali hatállyal‘elbocsát­ja. Munkakönyvébe is beírták a ri­degen hangzó szócskát: »Elbocsátva«. Simcin József, a Csurgói Községi Tanács volt vb-titkára évekkel ez­előtt került e fontos beosztásba. Származása, munkássága, párthoz és néphez való hűsége talajul szol­gált arra, hegy a község dolgozói bizalmukat helyezzék beléje. Eleinte igyekezett is becsülettel -ellátni feladatát, sőt pártmunkát is vállalt, rábízták a Zrínyi Tsz DISZ- íiataljaLnak politikai oktatását. Egy ember > elindul a lejtőn A sikerek azonban mind jobban -elkapatták. Később már hivalkodott beosztásával, s elvesztette józan íté­lőképességét. Segítettek ebben bará­tai, akikkel együtt ivott. A hozzá­forduló dolgozóknak sok esetben megfontolatlan ígéreteket tett, olcsó »népszerűségre« törekedeiít. A sok megalapozatlan, de nem teljesítőit ígéret tkövetikezltéiben iá dolgozók előtt egyre inkább kisebb lett a ta- nácstitkár tekintélye, s a falúban terjengő mendemonda arról is be­szélt. hogy a vb-titikár csak barátai­nak ügyében intézkedik. Amikor Simon József látta, hogy a dolgozók már nem bíznak benne - úgy, mint kezdetben, nemhogy ja­vítóit volna hibáin és magatartásán, továbbhaladt a lejtőn lefelé. Tóth Jánosné csurgói dolgozó parasztasz- szony elmondja, hogy Simon József sokszor durván beszélt a hozzáfor­dulókkal a hivatalban. Ez is egyik oka volt a bizalom csökkenésének. Elsősorban az ő kötelessége lett volna, hogy a kulákoKat rászorítsa a törvények megtartására. Ezt azon­ban népszerűtlen feladatnak vélte. A kulákok pedig kihasználták enge­dékenységét, több kulák a mai napig is tetemes mennyiségű beadással, adóval tartozik államunknak. Nyil­vánvaló, hogy a kulákckkal való megalkuvó magatartás miatt is bi­zalmatlanul, rossz szemmel néztek ra a dolgozó parasztok. Simon József hibáit tovább tetéz­ve, idén még súlyosabb bűnt köve­tett el: okiiraithamisításhoz, csalás­hoz folyamodott, így szerzett magá­nalt törvénytelenül pénzt. S hogy célját elérje, az OTP egyik dolgozó­ját, egy négygyerekes családapát is törvénytelen cselekedetre bírt, akit ■ezért állásából szintén elbocsátottak. Amikor Simon Józsefet felelősségre A Simon-iigy tanulsága vonták, azzal próbálta menteni ma­gát, hogy pénzzavara kényszerttette erre a »megoldásra«. (Érdekes: a »szűkölködő« Simon József a közel­múltban 50 000 forintos házat tudott vásárolni.) Akik visszatarthatták volna... Méltán megérdemelte tehát a fe- gyeimi büntetést, az ilyen ember nem való vezetőposztra. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: vajon a járási tanács nem ■ felelős-e azért, hogy Simon József idáig ju­tott? Vajon hányszor foglalkoztak vele a járási VB vezetői, figyelmez­tették-e előző hibáira — hiszéH tud­tak róla —, törődtek-e nevelésével? Bizony erre azt kell mondani, hogy igen keveset. Simon fegyelmi ügyé­nél-: vizsgálatára nem sajnáltak he­teket fordítani — ami helyes is — de a bajok előtt úgyszólván feléje sem néztek. Pedig a káderekkel törődni, sze­mélyes gondjaikban, bajaikban együttérezni, segíteni — a vezetők elsőrendű kötelessége. Helyes és szükséges, hogy észretérítsék a ma- gáról megfeledkezett embereket, de mennyivel nagyobb elismerés és ér­dem jár az olyan vezetőnek, akinek munkatársai, beosztottjai magukra nézve kötelezőnek tartják a kommu­nistákra jellemző munkaerkölcsöt, akik feddhetetlenek köz- és magán­életükben. De hogy ez az erkölcs ki­alakuljon az emberekben, állandóan segíteni kell őket munkaközben is. Különösen fontos ezt megszívlel­niük a Csurgói Járási Tanács veze­tőinek, hiszen járásukban a múlt évek során gyakran váltották egy­mást a községi vb-elnökök, vb-titká­rok. Szinte alig találni olyan vb-el- nököt, aki az 1950-es tanácsválasztá­sok óta viseli funkcióját. Magában Csurgó községben 7—8 elnök cserélt gazdát 1950 óta. A nevelésnek sok útja, módja van Sokszor a szép szó is használ. Né­mely vezető azonban ma sem látja ezt. így Pallag elvtárs, a mezőgaz­dasági osztály vezetője kétszer vo­natta fegyelmi úton felelősségre az egyébként igyekvő, de tapasztalat­lan, 17 éves csurgói agronómust, Csendőr Teréz elvtársnöt, de segít­séget, jó szót, tanácsot egyszer sem adott neki. Ez is azt mutatja, hogy egyes vezetők nem ismerik a neve­lés eszközeit. A mezőgazdasági osz­tály egy-két munkatársa — Cseh elvtárs, Lovrencsics elvtárs — azért akarja otthagyni munkahelyét, mert nem segítik őket, méltatlanul bán­nak velük. A járási tanács személy­zeti vezetője. Bóla elvtárs saját be­vallása szerint is csak nagyon rit­ka esetben jut ki területre, mert le van kötve az íróasztalhoz, így a pa­pírokból próbálja megismerni a köz­ségi vezetők problémáit. A Simcm-ügy tanulságul szolgál, és arra figye'meztetj. a csurgói járási tanács vezetőit, hogy becsüljék meg jobban és törődjenek többet a falusi káderekkel. Varga József Kereskedelmünk felkészült a tavaszra Az üzletekbe, áruházakba megér­keztek az új áruféleségek, hogy a dolgozóik igényük és a divat szerint vásárol hassanak a különböző tavaszi holmikból. Idén is divat lesz a mokaszin fa­zonú cipő. Méghozzá .nemcsak a nők, hanem a férfiak táborában is. Meg­kedvelték a vásárlók ezt a kényel­mes cipőt. Tavaszi újdonság a különböző anyagokból készült új fazonú kosz­tüm. A legújabb divatú férfi tavaszi kabátok már megérkeztek a boltok­ba. Máris vásárolható a színes koc­kás, jóminőségű német tropikál szö­vet, s újdonságként a kínai selyem­áru. Bőségesen válogathatunk a mo­dem szabású kockás bélésű tavaszi esőkabátokban is. Hogy teljes legyen a nők toalettje, a ruha és a cipő mellé megjelennek a legmodernebb kiegészítő kellékek is. Bőrdíszmű árúiból, táskákból mint­egy 80 féle fazen áll a vásárlók ren­delkezésére. A táskák plasztikból és bőrből készültek. Kiegészítő kellék még a csinos sál, amelyből szintén gazdag választók lesz. Nem éppen tavaszi és nem is az öltözködéshez szükséges, de újdonság a hordozható táskarádió is, amely a Kiskereskedelmi Válilialat Villamos­sági és Rádióboltjábán kapható. A rádió igen tetszetős kivitelű, súlya telepestől (hálózatra is használható) mindössze 6 kg. Lakat alá kerültek a kaposvári áruház betörői Múlt év szeptemberében végigfu- ott Kaposvárott a hír: kirabolták i Kaposvári Kiskereskedelmi Válla- at Nagyáruházát. Szeptember 25-én ;jjel ugyanis veszedelmes tolvajok íz áruház hátsó bejáratának ajtaját negfúrták, felfeszítették a védőrá­csot, s szövetet, férfi és női fehér­neműeket, bőrdíszműárut és egyéb áruféleségeket vittek el. A leltáro­záskor kitűnt, hogy az áruházból mintegy 72 ezer forint értékű árut optak el a tettesek. A rendőrség «ónnal .megindította a nyomozást. Rövidesen kitűnt azonban, hogy a lagyáruházi tolvaj - igen jártas lehe- ett a »szakmában«, mert bizony minden nyomot eltüntetett maga jtán. Megnehezítette a nyomozást íz is, hogy a lopást csak másfél nap múltán, héttőn reggel fedezték fel. Éjjel-nappal folyt a harc a tette- ;ek kézrekerítéséért. Az igen nehéz >s fáradságos munka gyümölcse -.zonban csak nem akart megérni, bőt, újabb betörések következtek. 'Jem maradt más szál nyomozóink rezében, csupán az, hogy a soroza- os betöAsek tettese egy és ugyan­izen személy lehet. A hurok megszorul Az eredményes rendőri munkának zinte elengedhetetlen feltétele, hogy i becsületes emberek segítsenek kéz- ekerítemi a bűnözőt. Igein sok eset- >ein elégséges csak egy-egy pillanat­kép- megrögzítése. Annyi támpont, logy abban az időben egy ilyen ■agy olyan személyt láttak azon a környéken. Ez sokszor elegendő ah- ioz, hogy a bűnös körül egy-kettőre negszoruljon a hurok. Ezt bizonyítja az áruház tolvajai­nak leleplezése is. Március 12-én ste 7 óra tájt Horváth Lajos, a 'íoszlopy Gáspár utca 8. sz. ház ház­kezelője a moziból tért haza ottho- )ába. A kapuban, egy fiatalember­ei találkozott, akit látásból ismert s. Néhány perccel később, amikor , házfelügyelő a sötét dépcsőházban Ragot gyújtott, megdöbbenve vette észre, hogy a házban lévő üvegszak- üzlet fala ki van bontva. Azonnal telefonált a rendőrségre, ahonnan pár perc múlva megérkezték a nyo­mozók. Horváth Lajos elmondta, hogy kit látott a házból kijönni. E nyomon elinduld gyorsan célhoz jutottak rendőreink, s még aznap este őrizetbe vették ifj. Farkas La­jos Szigetvár utca 1. szám alatti la­kost. A Farkasék lakásán tartott házkutatás váratlan eredményt ho­zott. Beigazolódott, hegy ifj. Far-} kas Lajos az áruházi tolvaj, s az is } kiderült, hogy szülei segítséget nyúj-í tottak a nagyarányú lopás elköveté-j sében. ♦ A többi' már könnyűszerrel ment.} A notórius tolvaj a kérdések pergő-1 _ ........... ,,, . , ,. t üzében egy-kettőre feltárta bűnös | látvány fogadja az életét, amelyhez nem kevesebb, mint} érkezőket a toponari kultúr­terem egyik termében. Nagy, hor­golt íasztalterítők, szebbnél szebb függönyök, tálcakendők, vitrinterí­A kaposvári közvélemény amilyen megdöbbenéssel tárgyalta annak >de- jén az áruházi és a többi tolvajlást, olyan megnyugvással vette tudomá­sul a hírt, hogy rendőrségünk ártal­ma, lanna telte a Kaposvár közbiz­tonsága' veszélyeztető betörőt. Far­kas Lajosra és társaira rövidesen -lesújt'az igazságszolgáltatás, s elnye­rd: majd méltó büntetésüket. Afoponári k- MND Marosvári elvtárs Úg a pult mögött is népnevelő gy is lehetne kezdeni, hogy a bolti elárusító fontos láncszeme a szocialista kereskede­leminek — ezt azonban már sok­szor, sokféle formában leírták. És most lényegéiben nem is erről lesz sízó. Igaz, e ccikk is bőiti-elárüsító- róü, vaskereskedősegédrőL . szól, de mégis töblbrőil, olyan emberről, aki kilép a pult túlsó oldaláról, érvel, vitatkozik, meggyőz. Ilyen ember Marosvári János elvtárs, a Kaposvári Kiskereskedel­mi Vállalat vaskereskedősegédje, a Vastoci.t eladója. Bemutatásánál mellőzhetjük külsejének leírását, életikcrát, akik már találkoztak ve­le «munka közben, ené'küi is rá­ismernek. Hónapokkal ezelőtt zománcos zsíresbödönt akartam vásárolni. Éppen kifogy ott.. Most mit tegyek? — néztem tanácstalanul az eladó­ra. A válasz percet sem késett. »Tessék a napákban benézni, talán érkezik«. És mindjárt azt is meg­magyarázta, miért -hiánycikk a zsírosböden. Itt tudtam meg, hogy ezen a télen Kaposvárott több ez­ren véstek sertést olyanok, akik­nek ezelőtt még soha sem volt szükségük zsírosíbödöinre. A Vasbolt vásárlóinak egy része falusi, és ma már igen sók családban két ser­tést is vágtak, ott is kellett az új bődön. Olyan tüzesen érvelt, hogy egyeíilern zúgolódó szó sem hagy­hatta el a számat. Az meg egyene­sen' meghatott, amrlkcr nevem után tudakozódott, azt felírta egy kis cédulára. Azzal váltunk el, ha ér­kezik áru, értesít, lylgy beszélgetés alkalmából szóiba került Marosvári Já­nos elvtárs -neve. A vállalat párt­tá tikára úgy beszélt róla. rrimt lelL kes, odaadó népnevelőről. Bennem ceflébred-t az újságíró kíváncsisága, s miután érdeklődtem felőle és több mindent megtudtam róla, el­határoztam, most nem vásárolni, hen.-em újságcikkhez való adatok gyűjtése végett nyitom be a Vas­kóit ajtaját. Amikor elárultam jö­vetelem célját, egyszerre beüiészo- rul-t a szó Marosvári elvtársiba. Miért éppen őróla, hiszen semmi­vel sem tesz többet, mint akárki más — szabadkozott. Hosszas alkudozásra azonban mines idő, egyre jönnek a vásár­lóik. HcHi drótért szalad a raktáriba, most egy fiók csizmapatkót rak egy bácsi eilé, az egyik, kőműves- -kiinézésű fiatalembernek maLtaros- kEirnafiat ad. Mi azonban így is -be­szélgetünk a vásárlók feje fölött. Közben élhiszi, hogy megérdemli a sajtó nyilvánosságát. Kiderül még az is, hogy Marosvári elvtárs nem­csak a pult mögött népnevelő, ha­nem üzletnyitás előtt és üzletzárás után is. Mindig akad egy cigaret- táinyi szünet, míg rakosgatnak, hogy szót ejtsenek a napi politi­káról. ■ Jgy ment ez az SZKP XX. Ecorgmesszusa alatt és utá­na is még napokon át. Hogy miről volt szó a legtöbbször? E’sós orten a -szovjet embereik életéről, a ha­todik ötéves tervről, a mi ötéves tervünkről. A napokban leginkább az árvízről beszélgettek. Marosvári elv-társ tájékozott, újságolvasó em­ber, .sokat tud segíteni munkatár­sainak a helyes tájékozódásban; segített abban is, hogy a bolt mán-- den dolgozója tehetségéhez mérten támogassa az árvízkárosultakat. Végez ő répnevelöiminikát más­hol is. Pártcscpert-bizalmi, meg -tagja a vállalat népnevelőcsoport- ; jána-k, vidékre is eljárogat, segít a tsz-szervezésben, begyűjtésiben, de ki tudná feSsc-rolni az összesét. Jóformán a beszélgetés végére értünk már, amäker észreveszi^ hogy amit mondott, mind felje­gyeztem. Most újra szabadkozni kezd. Azzal érvel, hogy amikor tíz évvel ezelőtt felvették a párt tag­jai sarába, már akikor, sőt élőbb elhatározta, hogy mindig végre­hajtja a -párt utasításait, ezért nép­nevelő. Igen, de a pártszervezet a beüti asitációvaili nem bízta meg, soha nem kérték és nem fogják számonkénni, hogy magyaráz, ne­vel-e -a pult mögött is. CscdáCIkozva nézett rám, és .azt kérdezte: népnevelő-e az olyan párttag, aki csak akkor végzi ezt a murikét, amikor arra külön kije­lölik? /Véhez erre válaszolni, Maros- vári elvtárs. Az . biztos, az a jó népnevelő, aki mindig, -min­den körülmények között hirdeti a párt szavát, a pult mögött is. Pócza Jánosné PARANCS HELYETT SEGÍTSÉGET Mi mindenről tud beszélni egy táv­irat-jegyzék ... A Somogy meqyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága a szo­kásos írásbeli közléményeken kívül még egy csokorra való táviratot is küldött Januárban a Felsóboqáti Ál­lami Gazdaságnak. Harmadikén ezt táviratozta: »A tejtermelés csökkené­sét akadályozza meg, okáról azonnal jelentést kérek«. Két nap múlva az abrak- és takarmánykészletről kért Jelentést. Másnap arra kért választ, mennyi munkást kapott az iparból a gazdaság. Harmadnap Ismét megre­megtek a Felsőbogátra vezető sür­gönydrótok: »Munkaerőszükségletét 0 százalékban teljesítette, igazoló Je­lentést adion, hogy miért hátráltatja a termelést«. De ezzel még nem fe­jeződött be. A napok múltával még a következő távirati utasításokat kap­ta a gazdaság: adjon részletes jelen­test a munkaversenyről, küldi anyagellátási évi beszámolót, jelent a növendékmarhák és mesterség borjak súlygyarapodását, a kultt felelős jelenjen meg értekezleten. Helyes, ha az igazgatóság rajta tai ja a szemet a gazdaságon és törőd a dolgaival. Törődni azonban többi leképpen lehet. Például úgy is, hói nem távirati stílusban utasítja a qs dasagot a teitermelés csökkenésén! megakadályozására, hanem odakül egyi kiváló szakemberét és tanáccs; gyakorlati útmutatással segít elbái tani a bajt. Nem ismerjük az iga gatóság költségvetésének részlete nem tudjuk, mennyit költenek kisz: lásokra, de a felsőbogáti utazás ali hanem belefért volna a költségveti be. Igaz, hogy táviratozni olcsóbb és könnyebb is. ézimunkakiállífás SZ-asszonyszemme n e z v e tíz- kaposvári tolvajlás fűződik. Az almától nincs messze a fája | tők, neceelt térítők kápráztatják el . a nézőket az MNDSZ kézimunka- Még 1952. november 15-én elkezd-} kiállításán. ,e. Akkor a Noszlopy Gáspár utca} — Bizony nehéz volt idáig eljut- egjdk te^ilboitjából 22 ezer forintig _ d Nagy Józsefné, a eiteku árut lopott el. A kővetkező} . . J , . 1. állomás egy kerékpárlopás. A fiatal j tcP°nari aUalanos iskola tanárnője, betörő mindjobban 'belemelegedett. | ‘ fanén indultunk el mutat ne­A Lenin utcai Fényképész Szövet-5 hány kezdetleges mintát. — Január kezet kirakatát betörve három fény-}?3-án kezdtük el a munkát a kézi­képezőgépet lopott. Behatolt az Ut-} munka szakkörben 22-es létszámmal törő Technikai állomás épületébe is,}_. mondja. — Ekkor még egy »tanu- majd előkészítette a már említett } sem tudott horgolni, se nec­múlt év szeptemberi áruházi betö-jcelnl & íme _ mut t büszkén a rest. A sikeren felbuzdulva tovább-} kézimunkáké — március­folytatta a munkát, feltörte az| szitett kézimunkákra március MNDSZ Május 1 utcai irodáját, be-f *2 lde fejlődtünk. Ahogy a »Hon­tört a Cukorgyárba, majd a Kapos-1 leány«-ból készült kezdetleges _ kis váló Földművesszövetkezet áruházá-} kockákat, mintákat ‘összehasonlítjuk ba. Utolsó kísérlete, a Noszlopy Gás-ja leheletnyi, 100-as cérnából horgolt, par utcai üvegbolt falbontása azon-} finom és főleg nagy -gyakorlatot ban rendőrkézre juttatta, s a fiatal, j igénylő vitrin- vagy éjjeliszekrény- de-annál veszedelmesebb gonosztevő, j terítókkel valóban óriási a fejlődés. 3teressel, a dolgozok társadat-« venoí-„ek _ a járás MNDSZ- manak súlyos megkarositásaval2 . ° J . akart magának munka nélküli életet iaklketv, * toponárl biztosítani, végre lakat alá került.} MNDSZ-asszonyok hívtak meg erre De börtönbe jutott ifj. Farkas La-} a -kiállításra — el voltak ragadtatva íos apja és anyja is, akik szinte}» szép kézimunkáktól, meg egy ki­hajszolták fiukat bűnös tetteibe. f csit szégyenkeztek is, mivel ők még nem dicsekedhetnek ilyennel. — Hogyan tudják ezt elérni? — kérdezték többen a vendégek közül. Nagy Józsefné valasz helyett át- tessékelt minket egy másik teremne, ahol már fiatal lányok, asszonyok vártak a vendégekre. Horgolótű, pa­mut, cérna volt mindegyiknél. Az üdvözlő szavak után megkezdődött az »óra«. Uj, apró mintákból készült telítő horgolását tanulták. A tanár­nő, hogy szemléltetőbbé tegye az el­mondottakat, táblára rajzolta le a mintát. A1* telt el félóra, mindenki el­készítette mintadarabját. Amikor már simán ment a minta horgolása, Pathy Gyuláné tanárnő felolvasást tartott. Szi-lvási Lajos: Szerelem c. elbeszélését olvasta fel. Nemcsak a horgolók, de a vendégek is izgalommal hallgatták az elbeszé­lés két fiatal hősének a sorsát. Fel­olvasás után közösen megvitatták az elbeszélés jelentőségét,, mondaniva­lóját, a hősök jellemét... s alig vet­ték észre, máris lejárt a szakkör munkaideje. — Azt tapasztaltuk, hogy a fiata­lok jobban vonzódnak a rövid, sze­relmes tárgyú novellák, elbeszélé­sekhez, tehát először ilyeneket olvas­tunk föl — mondta Pathy Gyulán? — aztán fokozatosan 'belefogtunk hosszabb regénybe is. így lassan lassan felébresztjük bennük az olva­sás utáni vágyat, a kézimunkával pedig a szépérzéket, jó ízlést fej­lesztjük. — Kevés olyan lány van a falu­ban, akinek nincs horgolt térítője, függönye. Óra végén a kézimunkázok meg­mutatták a vendégeknek az órán ké­szült horgolásokat. Sok vendégnél: annyiira megtetszett a szép, ízléses minta, hogy kért belőle egyet, hogy hazavihesse, otthon megmutathassa a fiataloknak. A vendégeket a sütő-főző tanfo­lyam részvevői vendégelték meg fi­nom ebéddel, süteménnyel. Majd pe­dig a színjátszó csoport színes kul­túrműsorral szórakoztatta a megje­lenteket. jP elejthetetlen maradt ez a ked­ves fogadtatás, a szép és ta­nulságos kiállítás. Hazafelé arról be­széltek, hogy ha a toponáriak meg tudták alakítani, és méghozzá ilyen Jól a gazdasszonykört, ők is meg­mutatják, hogy képesek erre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents