Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

2 OMOGV» \EEI AP Kedd, 1956. március 20. NE TESSÉK j ÖSSZETÉVESZTENI! 1 Szovjet energetikusok angliai tárgyalása Az amerikai propaganda szószó­lói régóta bonyolult és sikertelen ’ munkán fáradoznak. A kapitaliz­mus épületének homlokzatát pró­bálják felcicomázni és új színekkel befesteni, hogy valamivel vonzób­bá tegyélj a népek előtt. Az ame­rikai monopóliumok ideológiai fegyverhordozói az utóbbi időben buzgón reklámozzák azt az álta­luk kiagyalt mesét, amely szerint az Egyesült Államokban »népi ka­pitalizmus« van. Legutóbb a Journal of Commer- ceben, az amerikai üzleti körök folyóiratában látott napvilágot a mesének egy újabb változata az amerikai reklámügyi bizottság el­nökének tollából. Cikke elején a »reklámkirály« általános eszmefuttatásokba bo­csátkozik. »Igen sok nép úgy tart­ja. hogy a kapitalizmusnak kelle­metlen a szaga.« — Különösen a távolkeleti népek ■ vélekednek így, akik »többnyire nyomorognak, ugyanakkor, amikor országaik kin­cseit idegenek sajátítják ki«. A »reklámkirály« tehát elismeri, ' hogy a kapitalista rendszer — ne­gatív jelenség. De mi köze mind­ehhez az amerikai kapitalizmus­nak? — teszi fel a kérdést. Az amerikai kapitalizmus egészen j más lapra tartozik. Nem szabad összetéveszteni a mindenki által ismert rossz és kegyetlen kapita­lizmust, a jó és a szimpatikus amerikai kapitalizmussal. A »jó« kapitalizmus nagyobb jólétet és tökéletesebb kényelmet biztosít nekünk (mármint az ame­rikaiaknak), mint bármilyen más társadalom, hirdeti a »reklámki­rály«. Sőt az amerikai kapitaliz­mus szerinte olyan szociális rend­szer, amely egyenesen elvezet »az . osztályok teljes felszámolásához«. E bravúros gondolattársítás nyo­mán magunk elé képzeljük, amint •a milliomos és a munkás a legna­gyobb egyetértésben, összeölelkez­ve építi az osztálynélküli társa­dalmat. A cikkíró gondolatmeneté tehát ez: hogy eloszlassuk a félreértést az Egyesült Államokban uralkodó társadalmi rendszert illetően, leg­helyesebb ha azt »népi kapitaliz­musnak« nevezzük. Az eszmék harcában sokkal könnyebb lesz győzelmet aratni, ha az amerikai kapitalizmust népi gúnyába búj­tatjuk. Ez szánalmas próbálkozás lebe­csülése az amerikai nép józan íté­lőképességének. SZOVJET TENGERÉSZEK KOPPENHÁGÁBAN Koppenhága (TASZSZ). Az Ekva- tor szovjet iskolahajó március 17- én Koppenhágába érkezett. A szovjet tengerészek két napig tartózkodnak a dán fővárosban. London (TASZSZ). G. M. Malen­kov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a villamos- erőmuvek rr susztere; az Angliában tartózkodó szovjet energetikus kül­döttség vezetője március 18-án fo­gadta a batterseai (London) villany- _ telep munkásbizottságának képvise­lőit. A bizottság elnöke a villany te­lep munkásainak megbízásából üd­vözlő levelet nyújtott át G. M. Ma- lenkovnak. A szovjet küldöttség tagjai dél­után a London környékén lévő Windsor-kastélyba tetteik kirándu­lást. A küldöttek ezután Hampton- Court-ot, az angol királyok régi pa­lotáját látogatták meg. Fischer, a paloía építészeti emlékeinek fel­ügyelője a palota bankett-termét bemutatva elmondotta, hogy valaha itt lépett fel színházával Shakespe­are. A szovjet vendégek beszámoltak Fishernek a nagy angol drámaíró műveinek szovjetunióbeli népszerű­ségéről. G. M. Malenkov megjegyez­te:, »Shakespeare művészete egyesíti a népeket«. „Tüntető“ fogadtatásban részesült Dulles Tokióban New York (TASZSZ). Dulles ame­rikai .külügyminiszter Tokióba érke­zett. Dulles a repülőtérről azonnal az amerikai nagykövetségre hajtatott. A nagykövetség épülete előtt egy csoport tüntető fogadta. A tüntetők, követelték, hogy ne tartsák meg azo­kat a h idrogénbombalcí serieteket, amelyeket az Egyesült Államok az idén áprilisban a Csendes-óceánon akar folytatni. Az Aszahi figyelmezteti Hatoja- ma miniszterelnököt, hogy Dulles- szel való tárgyalásain ne tegyen semmilyen kötelezettséget a japán alkotmány, módosítására, mert ' a közvélemény ezt ellenzi. A jelenlegi alkotmány, mint ismeretes, megtilt­ja Japán, újrafelfegyverzését, vagy a Japán védelmi erők növelését. AZ IMPERI4LISTA KÖRÖK VISZÁLYT «ZÍT4NAK IZR4EL ÉS AZ AR4B ÁLLAMOK KÖZÖTT Telaviv (TASZSZ). Az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizott­sága nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat hangsúlyozza: »Az imperialista körök, miután meggyő­ződtek a bagdadi szerződés csődjé­ről ... megpróbálják fokozni a fe­szültséget a, Közép-Keletem. Hogy előkészítsék .a talajt a ‘katonai 'be­avatkozás számára, viszályt szítanak Izrael és az arab államok között és cselekvésre (buzdítják az: agresszív köröket«. Izraelben — mondja a nyilatkozat — vannak bizonyos körök, amelyek segítik az imperialistákat azzal, hogy nem hajlandók szakítani az Egyesült Államotok^} való katonai szerződés TOVÁBB TART AZ ALTALÁNOS SZTRÁJK CIPRUSON Nicosia (MTI). Ciprusi jelentések szerint a szigeten még mindig tart az általános sztrájk, amely Makari­osz érsek deportálása után kezdődött a hat legnagyobb városban. Theotckisz görög külügyminiszter újabb nyilatkozatot tett a ciprusi kérdésről. A többi között kijelentet­te; hegy a görög kormány továbbra is Makariosz érseket tekinti a cip- 'nisi nép képviselőjének. A görög etnarchai tanács üléséről kiadott közlemény szerint a tanács azt a véleményét fejezte ki, hogy szó sem lehet tárgyalásokról Anglia és Görögország között Ciprus ügyében, miután Makariosz érseket száműzték. megkötésére irányffló hibás politiká­val, s elleneznek minden kompro­misszumot Izrael és a szomszédos arab országok vitás kérdéseiben. De az ilyen politika hívei mind kevesebben vannak — állapítja meg a nyilatkozat. — Mind több hang követeli Izrael (politikai! irányzatá­nak gyökeres megváltoztatását. »A politikai bizottság felhívja összes dolgozókat és az összes ha­zafias erőket —• mondja befejezésül a nyilatkozat — követeljék, hogy a kormány és a parlament tegyen ele­get a nép nagy többsége független­ségére, békére és semlegességre irá­nyuló törekvésének.« Finnországban véget ért az általános sztrájk Helsinki (MTI). A londoni rádió jelentésé szerint végétért a finn dol­gozók 19 napos általános béremelési sztrájkja. Az alkalmazottak és mun­káltatók közötti megegyezés részle­tei egyelőre még nem ismeretesek. A finnországi üzemekben és vállala­toknál kedden újból megindul a munka. TERRORINTÉZKEDÉSEK CIPRUS SZIGETÉN New York (TASZSZ). Az AP és az UP nicosiai jelentése szerint Harding ciprusi kormányzó parancsára már­cius 17-én több családot, körülbelül 150 embert kitelepítettek Nicosia vi­dékéről, ahol a legutóbbi hónapok során hét angol katonát öltek meg. As Árvízvédelmi Kormánybiztosság közleménye Igen sokan érdeklődtek, hogy az árvízkárosultak támogatására szánt pénzadományokat hová küldjék. A kormánybiztosság közli, hogy a vállalati 'befizetések a Magyar Nemzeti Bank ;106 000—70 »Árvízj- károsultak javára« elnevezésű csekk­számlára; általános (egyéni adományok, cso­portos gyűjtések stb.) befizetések az Országos Takarékpénztár 500 »Árvízkárosultak támogatása« elne­vezésű csekkszámlára; az úttörők befizetései pedig ugyan­csak az Országos Takarékpénztár 70Q »Úttörők az árvízkárosultak ja­vára-« elnevezésű csekkszámlára küldhetők be. lli!!illiilliillílllllllll!lllllll!l!lll!!lll!!!!lllli:illl!ll!!lli!ltl!lllill!!!(lll!illllil!íl!!í!iill!!lll!!UI!!llllllll!l!l!!ll|||||!l|||||!i(l!i:’l!!!ll!!l!;iliill!!ji||!ll!i||!l!|!!!!|lt ÉRDEKESSÉGEK i»o«i — onnan „Kis Amerika“ — Olaszországban Az egyik olasz lap örömújjongva írja: »Róma lassacskán New Yorkká változik. New Yorkban a Manhattan kerület felhőkarcolói között van a »Kis Olaszország« nevű városnegyed, amely olyan, mintha Olaszország része volna. Rómában a Ve net o és Mar gutta utcák gyönyörű kertes villái kö­zött viszont az Egyesült Államok része, egy igazi »Kis Amerika« alakul ki. Valóságos város ez a városban; hatezer állandó lakosa van, ezenkí­vül turisták tízezrei szállnak meg ebben a negyedben. Angol nyelvű új­ság jelenik meg, van angol színház, mozi, három éjszakai klub és egy elemi iskola«. így sorolja fel a lap a »Kis Amerika« látványosságait. Sok minden­ről azonban megfeledkezett, ami az olaszországi »Kis Amerikához« tar­tozik, köztük a legfontosabbakról: az amerikai parancsnokságról, a hadi­támaszpontokról, a kikötőkről és repülőterekről, a stratégiai hadállások­ról és a petróleum-mezőkről — egyszóval mindarról, amivel a New York-i »Kis Olaszország« persze nem dicsekedhetik. Lassacskán nem is kell majd az Egyesült Államokba utazni, hogy »Kis Olaszországot« láthassunk — megláthatjuk majd idehaza is! (Az Avanti című olasz lapból.) Hogyan lett Seychel- lesből a »hűség« szigete? Erzsébet angol ki­rálynő jóváhagyott egy új kitüntetést Seychel­les Csendes-óceáni szi­getcsoport lakosai hű­séges és érdemdús ma­gatartásának elismeré­sére — miután a SZ1~ getcsoport törvényho­zó testületé hozzájá­rult ahhoz, (hogy Ma­kariosz ciprusi érseket oda deportálják. 93 amerikai tölti a telet a déli sarkvidéken A New York Times híradása szerint már­cius 10-én a két utolsó amerikai hajó is visz- szafordult McMurdo Satuidból, ahol reszt­vettek az amerikai ex­pedíció kutatómunká­jában. Az expedíció támaszpontján 93-an maradtak hátra, hogy a telet az Antarktiszon töltve, előkészítsék a kutatómunka követke­ző, novemberi szaka­szát. Bristoli tisztviselők látogatnak a Szovjetunióba Mint a Daily Worker közli, a bristoli városi tanács elfogadott egy szovjet meghívást és júniusban vagy július­ban városi tisztvise­lőkből álló küldöttsé­get meneszt a Volga- menti Szaratovba. Va­lószínű, hogy a kül­döttséget maga a Pol­gármester fogja ve­zetni. Férjhez megy Truman lánya Harry Truman, az Egyesült Államok volt elnöke, aki jelenleg Independenceiben, Mis­souri államban él fele­ségével, közölte, hogy leánya, Margaret Tru­man férjhez megy Clifton Dánielhez, a New York Times mun­katársához. Az esküvőt áprilisban tartják meg. Margaret Truman 32 éves és koloratur-éne- kesnő, aki gyakran szerepel a rádió és te­levízió adásaiban. Az essexi lányokat továbbra is bottal nevelik az iskolában Alderman Stanley Wilson essexi város­atya azt követelte az oktatásügyi 'bizottság­tól; töröljék el végleg a lányok testi fenyíté­sét az iskolákban. A városatya a többi kö­zött kijelentette: KA kislányok megbotozá- saaz iskolában ugyan­olyan helytelen, mint az akasztás. Sok or­szág már mindkettőt eltörölte — s (ugyan­ezt kell nekünk is ten­nünk«. A bizottság mégis úgy döntött, hogy to­vábbra is érvényben marad a lányok testi fenyítése, de a bot- büntetést nem mérheti ki férfi, csak az igaz­gatónő vagy tanárnő. és minden ibotozást be kell vezetni ,az osz- itálykönyvbe. ' '■ Munkanélküliség az Egyesült Államokban Hivatalos adatok sze­rint az Egyesült Álla­mokban 1955-ben 11 millió teljes és részle­ges munkanélküli volt. ÓDA AZ EMBERSÉGRŐL »Adj-emberséget az embernek...« (József Attila: Hazám.) A tél — mely az idén egész Euró­pán oly kegyetlen erővel tombolt 'égig, mint amánőre a legrégibb fel­jegyzések is alig emlékeznek — utol­só, ingaülmatlian csapásával, az euró- ; aszerte fenyegető árvizekkel búcsú­zik tőlünk.... A hatalmas vüiágfolyam, a mi öreg P/unánk sem tudott megbirkózni a medrébe zúduló, s a tenger felé igyekvő irtózitató víztömegekkel, me­lyeik »zúgva-bőgve , törték át a gá­takat«,. békés családi otthonok ezreit omlasztva a jeges hullámsírba. Ott, ahal tegnap, még együtt ült a kis. család a duruzsoló kályha mel­lett. s felhőtlen életük »bársonyon futó perceit« a falióra vidám ketye­gése számolgatta; ahol a falakról ál­dott emlékű öregek, az ősök és a boldog családi események aramytsu- garú emlékeit idéző fényképek, a könyvespolcról a széliem magasabb régiódba hívó könyvek kísérték lát­hatatlan igenlő ibóMntásckfcal a fel­nőttek jövőt építő tervezgetéseiit, a kicsinyek csengő kacagását; ahol a szeretet karjaival puhára vetett ágyak ígérték a munkáiban vagy já­tékban elf áradt családtagoknak szí­nes álomképekkel kecsegtető, erő­gyarapító pihenést; s ahol a kályha előtt, cica dorombolt, a kalitkában madárka tollászkodott, s a mindnyá­junk otthonának ezt a tipikus ente­riőrjét a rádióból haltkan kiszűrődő zene selyem pántlikája fonta körül, mintegy keretiként — most a jeges áradat szennyes hullámai ütöttek ta­nyát, alattomosan befurakodva a legkisebb zugiba is, ahol még tegnap a béke, a boldogság, egyszóval a te­remtő emberi élet ritmusa pihegett... S hol) vannak, mit csinálnak most azok az emberek, akik mindazt, amit a családi fészek az ember számára jelenthetett, eüveszpi. pusztulni lát­ják? Nos, éppen az ő ügyükről íród­nak e sorok. 2. Egyik kegyetlenül hideg 'napon va­lahol arról beszélgették az emberek, hogy lám, az ember mégiscsak kü­lönb, mint az élővilág többi teremt­ménye. Ott. vannak pl. a szarvasok, őzek, vaddisznók, nyitlak, mindnyá­jan bent laknak az erdőben, a sok­sok fa között, s mégis fáznak, mert nem tudnak tüzet gyújtani... És dicsérték az embert, aki értelmével, ügyességével az egész világ féltett uralkodik. Én, aki mindezt hallgattam, bizo­nyos fokú szakmai elégtételt érez­tem, hiszen éppen azt választottam élethivatásomnak, hogy az emberi értelmet tágítsam, gazdagítsam és csiszoljam. De ez az örvendezés csak pillanatokig tartott. • Mint amikor felhő kúszik a Nap élé, azonmód az én örömöm is homályba merült. Ezek az emberek örvendeztek azon, hogy milyen nagy hasznát veszik az eszüknek, amelynek segítséggel vé­dekezni tudnak a hideg ellen, de nem hogy egy részvevő szóval, de még csak a hangjuk árnyalásával sem fejeztek ki szánalmat a nagy hidegben sokat szenvedő, s nagy­részt emiatt el is pusztuló oktalan álfátok.iránt. Az ész, az értelem di­csérete elnyomta bennük a szívnek nem kisebb mértékben emberi ran­got jelentő hangjait. Sajnos, még je­lien társadalmunkban is sokan csak az eszüket becsülik, azt esztergá- lyozzák, ha lehetséges, minél csava­rosabbra. Úgy lehet könnyebben he­lyezkedni, karriert csinálni, más szóval érvényesülni. Az ilyen embe­reknél az emberség központja, a szív is az úgynevezett »hideg ész«-szel van babútenózva. Pedig az ember felsőbbrendűségének igazi rangját az emberség adja meg! Ezt a jegyet nem minden emberarc hordozta magán a múltban, s nem hordozza még ma sem. Diogenesről, az ókori cinikus bölcselőről jegyezték fél, hogy' fé­nyes nappal ős lámpással járkált az emberek .között, s mikor megkérdez­ték tőle, miért teszi ezt, így felélt: Embert keresek! Gondolom, az em­berség jegyét kereste az emberi for­májú arcokon... A csaik az értel­mükkel, de emberség métikül élő em­berek miatit nem egyszer szakadt ki az ember -leUkéből a keserűség: El az emberek közül! Vajgy valamely, a kö­zösség elleni, gyalázatos gaztett el­követésének hallatára ez a vallomás: Szégyellem, hogy embernek szület­tem! Éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadni, amikor az emberség di­cséretéről, a szocialista ember leg­főbb jellemző tulajdonságáról szólha­tunk. Ott hagytam abba az imént, hogy mi lesz, mi van az erííiberékkél, akik a pusztító áradat szélón, hajléktala­nul, ázva-fázva, kisírt szemekkel, megrendült lélekkel tekintenék a je­ges hullámtér ama pontja félé, mely talán generációk munkás életének gyümölcsét s az utódok örömednek, boldogságának kedves tanyáját bo­rítja? A felelet azonnal adva van: fedél alá, meleg emberszívek testvéri kö­zösségébe kell őket helyezni! De azonnal! Megosztani velük kenye­rünket, lakásunkat és szeretetünket! Ez az emberség parancsa! E szerencsétlenül járt ernbertár- sarmikmak egy csoportja városunk em­berséges lakóira veti ma még két­ségbeesett tekintetét, s felénk nyújt­ja befogadásért kopogtató, didergő kezét, hogy' míg a pusztító áradat el­vonul, hadd húzhassák meg magu­kat a mi hajlékainkban, akiket meg­kímélt az őket ért borzalmas elemi csapás. Fogadjuk őket szeretettel, fontolgatás nélkül! Egyéni kényel­münk esetleges feláldozása, megszo­kott életrendünk időleges megzava­rása merni lehet, ne legyen akadálya a segítő szándék véghezvitelének! Úgy kell ezt csinálni, mint az az egyszerű kaposvári' munkáscsalád, amelynek ragyogó embersége forró- sítsa fel mások szívét is hasonló cselekvésire. Történetük röviden eny- nyi: A múlt szombaton az egyik általá­nos iskolában a tanítónő az ánvízsúj- totita lakosság megsegítéséről beszélt az osztályába járó apróságoknak. Ar­ról, hogy szeretettel kelll fogadni az ideérkező kisfiúikat, kislányokat és azok szüleit. Egyik kisfiú jelentke­zik: — Tanító néni kérem! Az én szü­leim azt mondták, hogy mi is foga­dunk majd egy árvízkárosult csalá­dot! — A tanító néni megdicséri a kisfiú szüleinek emberséges elhatá­rozását. S egy pillanatig elgondolko­zik. Családlátogatásaiból emlékezik rá, tudja, hogy kis tanítványáék né­gyen laknak egyetlen szobából álló lakásukban. S még arra is gondol, hogy talán gyerekes csacsogásról van szó csupán. Ezért tapogatózva, inkább kérdi, mint kijelenti: — Nagyon szép az, amit (kedves szüleid elhatároztak. Pedig nektek csak egyetlen szobátok van s négyen laktok benne... — Mire a kisfiú: — Igen ám, de akiket befogadunk, azoknak egy sincs! Azt mondta édes­apám, hogy nem lehet most a ké­nyelmet keresni, az a fő, hogy meleg helyre kerülhessenek azok a szegé­nyek! Majd összehúzódunk s vala­hogyan elférünk... Kedves Olvasó! Életem során gya­korta volt mór részem megindító él­ményben. Ez a kis történet azonban a legmélyebbek közé tartozik, ame­lyeket valóba is átéltem! Ennek az esetnek a puszta hallatára kicsordult a könny a szememből. Egyszeriben feledtem minden rosszait, mit valaha ember velem, vagy munkámmal szemben aljas indulatból elkövetett, feledtem a néha feltörni szándékozó embercsömört. Nagy erősítést kapott ennek a kisfiúnak az üzenetén (ke­resztül az emberi jóságba és becsü­letességbe vetett hitem. Ha még akad is a »hideg ész« sugallatára el­követett gonoszság és nemtelen ter- tetés, becsületes szándékok legázolá- sóra, de van mindezek fölött ural­kodó, diadalmas emberség is! És ez az örök, mert ez az igazán emberi! Mindez átdübörgött bennem, mint egy hatalmas óda diadalt zengő so­rai, s csak az utolsó sor szakadt ki belőlem hangosan, a keresett és meg­talált igazság újjongó örömével: Bol­dog i:agyok, hogy embernek szület­tem! Szabó Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents