Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
Vasárnap, 1956, máreias 18. SOMOGYI NÉPLAP 5 A TTIT agronómiái szakosztálya az állami gazdaságok 1956. évi hitelrendszeréről A® (állami gazdaságok (fokozatos) fejlődése megkövetelte új hitelrendszer bevezetését 1955-ben; a régi bruttó hitelezési rendszert felváltotta az új, netté hitelezési rendszer. Miért volt erre szükség? Biztosítani kellett a gazdaságok önálló pénzgazdálkodását. Erre a bruttó hitelezési rendszer nem volt alkalmas, mert nem biztosította a célt, az önállóságot. Mi a nettó hitelezési rendszer lényege? Lényege az, hogy egy negyedévre a tervezett ráfordítások és vásárlások összegéből levonva ugyanerre az időre eső tervezett értékesítést, az így jelentkező hiteligényt megkapja a gazdaság egy negyedévre és azzal önállóan gazdálkodik. Tehát a cél — az önállóság — ezzel biztosítva volt, a nettó hitelezési rendszer elvileg jó. Az egyévi gyakorlat — az 1955-ös év — azonban olyan hibákra mutatott rá, amelyeket 1956-iban meg kell szüntetni. Nem a rendszer konstrukciójában van a hiba, hanem a gyakorlati végrehajtás során kell egyes tényezőkre nagyobb gondot fordítani. Első hiba a hteltervezésnél volt. Egyes esetekben a gazdaságok akár ? 1 ♦ ♦ ♦ : 2 2 szándékosan, akár jóhiszeműen laza | hiteltervet készítettek arról, hogy | nagyobb összegű vásárlást és keve-1 sebb értékesítést állítottak be tér-» veikbe. Ezzel olyan többlet pénzesz-1 közhöz jutottak, melyből fedezhették? tervszerűtlen kiadásaikat; vagy . ha? nem használták fel. egyszámlájukon» gyűlt, mely után feleslegesen fizet-; ték a kamatterhet. Sem a felügyeleti; szerv, sem a bank engedélyezett hi-l teikerethez nem nyúlhatott. í 1956-ban már más a helyzet. Ha a? gazdaság a hiteltervezéskor akár; szándékosan, akár jóhiszeműen hely-? tele.mil tervezett és ebből felesleges ? pénzeszközei származnak, a bank az» engedélyezett keretet a tervszerűt-; len pénzeszköz erejéig zárolja, és? ezt a gazdaságnak 48 órán 'belül? vissza kell fizetni. A múl t esztendővel szemben az ? áthidalás, és terven -felüli hiteikére!-? mek elbírálásánál a tervszerű fel-! használás vizsgálatával már eleve? megakadályozzák az állami gazdasá-j got minden célellenes fe1 használás-♦ ban és tervszerű ti enségben. Ha a leírtakhoz még figyelembe» vesszük, hogy a bank 1956«ban ered-? Hiányromlást nem hitelez meg, kö- ? zelebb jutunk a tervszerinti gazdái-1 kodáshoz, és egy lépéssel előbbre? mentünk az olcsóbb többtermeléshez. | AKIK A FÜSTÖLNIVALÓRÓL GONDOSKODNAK Ahogy egyesek az ellenőrzést elképzelik A közelmúltban egyik erdőgazdaságunk üzemegységébe főrevizor érkezett a központból P. M. kartárs személyében. Mint mondta, azért jött, hogy »széleskörűen. ellenőrizzen«. Ha egy kicsit bosszankodtak, is emiatt az üzemegységbeliek, mégis gondolták, jó lesz az ellenőrzés, úgyis sok megoldatlan kérdésre várnak választ felsőbb szervüktől. Most legalább itt van a kedvező alkalom. Kapott is rajta az erdőgazdaság könyvelője, azorvnyomban feltette a kérdést: — Főrevizor kartárs, kérem, mondja, mi a családi pótlék fel- terjesztésének és elintézésének mód ja? A főrevizor hűm,mögött egy ideig, aztán kibökte a szót: nem, tudom! Más kérdésre sem tudott választ adni. — Hát akkor hogyan akar ellenőrizni bennünket, ha az elintézés módját sem ismeri? — kérdi tőle a gazdaság könyvelője. — Hát azért attól még tudhatok ellenőrizni — feleli a nagyké- püsködő főrevizor. Bizonyára magára ismer az, akivel ez megtörtént. De nemcsak égy főrevizor s egyéb gazdasági vezető akad megyénkben, aki ugyanilyen módszerrel dolgozik, úgymond: ellenőriz a területen. Az ilyen ellenőrzésnek persze kevés haszna van, csupán az idő és ez állam pénze fogy... Sürgősen vizsgálja felül tavaszi tervét a Mernyei Gépállomás ■Még a 'e::-,'.kezdetlegesebb eszközökkel termelő egyéni paraszt is készít magának valamiféle tervet; ha nem is fekteti papírra. E szerint igyekszik doüigcizmi egész éviiéin. Különösen fontos szerepet tölt be a jó terv és annak pontos felibontása egy olyan sokágú feladatat teljesítő gépállomáson, mint a mennyei. A Mennyei Gépállomás vezetősége azonban nem bontotta fel az egész évi tervet személyekre, s a dolgozók feladatúikat pontosain nem ismerve, vállalást sem tudtak tenni. A tavaszi kampánytervet felbontották ugyan, de semaiíolcusan. Nem vették Űgyelieimíbe a traktorosok és traktorok adottságait, az egyes falvakban, majd a nagyüzemi és egyéni gazdaságokban végzett muhkia közti különbségeket, Az egyénekre felbontott terv így nem reális. A feladaíterv hol kicsi, hol teljesíthetetlen, ami a munkában komoly zavaróikat ollózhat, ha idejében ki nem javítják a hibákat. Súlyos hiányosság az is, hogy a gépállomás! tanácsülést még mindig nem tartották meg, ihofatt az a többi gépállomáson már megtörtént. A gépállomás vezetőségének feladata most aiz, hogy amíg. a nagy dologidő el nem jön, ailáposam vizsgálja .meg a tervet, s minden traktorossal beszéljék meg annak napra kiszabott feladatéit. Ha a dolgozók -Vsztiában vannak feladatukkal, nyugodtan vállalhatnak versenyfeladatot, köthetnek versenyszerződést. Ez jelentékenyen előre1 lendíti majd a gépállomás munkáját. A Mernyei Gépállomás eddig szerzett jó hírneve is ezit kívánja tőlük, de ezt kívánja a dolgozó nép érdeke is. (ism szabad einaradnnk a negyedévi adóbevételi terv teljesítésével Megyénk alaposan elmaradt első negyedévi adóbevételi tervének teljesítésével. A legutóbbi értékelés szerint a tahi járás 66,8, a csurgód 64,3, a fonyódi 63,5, a kaposvári 61,4, a siófoki 58,3, a barcsi 53,6, a nagyatádi 52,8," a marcali járás pedig csak 52,6 százalékra teljesítette az ? első negyedéri adóibevét éli tervét. | A lemaradás oka mindenekelőtt az, hogy adóügyi megbízottaiink ahe♦«♦♦♦.♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦»♦♦«■«♦»♦»«»»♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦«♦»♦♦♦♦■»«»»lyetit, hogy a gazdákkal foglalkoznániaik, s erélyesen eljárnának a kuláA Nagyatádi Dohánybeváltó Hivatalban nagy a sürgés-forgás. Két fontos munka találkozott most esy~ szerre. Gyűjtik be a tavalyi termést, s most alapozzák meg az idei termést is. Fontos munka ez. .Mert a dohánytermelésnek .sok fortélya van, s ezt mind meg. kell tanítani a termelővel, aki lényegében háromszor termeli meg dohányát. Először a föld kiválasztásával és a kipalántázással, másodszor az időbeni kapálással és aljlevél leszedéssel, harmadszor pedig a fűzéssel, szárítással és osztályozással — magyarázza Szalafai elvtársnő. A gazdák pedig egymásután rakják mázsára a finom szulokit. Az eredmény megnyugtatja őket. Az idén is termelnek. Megéri. Mert, hiszen ki ne ismerné közülük a sér- sekszőllősiek példáját, akik egy hold dohánytermésükért 53 000 forintot kaptak, vagy Horváth György nevét Semcgybabodról, akinek a 400 öl dohánya 6200 forintot és 5000 Kossuth cigarettát, Sternóczki József torvaji gazda nevét, akinek az agy hold 32 ezer forintot jövedelmezett, s 19 700 darab cigarettát kapott? ’ Az egész megyére kiterjedően állandóan bővülő dohánytermelést irányítja a Dohánybeváltó Hivatal. Nemesített vetőmagokat, molinóvásznat, és egyebeket biztosít a közelgő melegágyi vetéshez. A körzeti felügyelők pedig rendszeresen megjelennek a gazdáiknál, s szaktanácsokkal segítik őket. — Véget ért a kálmáncsai szabóvarró tanfolyam, A, tanfolyam részvevői a záróösszejövetelen kedves ünnepséget rendeztek. — Borversenyt és ankétet rendeznek vasárnap délelőtt féili 11 órai kezdettel a kőröshegyi kultúrotthon- ban Szólád, Kötcse és Kőröshegy bortermelő gazdái. — A kulturális seregszemle járási bemutatóját rendezik meg ma Siófokon, a Fogas nagytermében. Nágo- cson és Kálmáncsán a körzeti versenyeket 'bonyolítják le. — Március 20-án kezdik meg ® negyedik Békekölcsön negyedik sorsolása nyereményeinek kifizetését. Március 18-án Nagykőrösön csaknem 25 millió forint értékű nyereményt húznak ki a szerencsekerekekből. kokkal! és az egyéb notórius nem- fizetekkel szemben, a jól fűtött irodákban melegszenek. így vatn ezzel Wodnyászky Gyula karádi mégíbízoitt is, aki úgy véli, a kóláikhoz nem érdemes elmennie, mert —■ szerinte — úgy sincs semmijük. Pedig a 28 kulák közül jónéhány a hátralékos — köztük 70 ezer forint hátralékos is akad. A vb-eiinökök és titkárok sem állnak feladatuk magaslatán. A legritkább esetiben jut eszükbe, hogy ellenőrizzék az adófizetés állását és a megbízottak munkáját. Az állandó bizottságoknak sem jut eszükbe, hogy a tanécsiházán naponta százával megforduló gazdáik valamelyikét is megkérdezzék, vajon rendezte-e miár adóját? Pedig ahol a pénzügyi állandó 'bizottságok megteszik kötelességüket, ott mines lemaradás. Kovács Ferenc tengyeilitotd adóügyi megbízottnak jó a kapcsolata az adózókkal, s szükség' esetén a tanács is segít. Adóügyi szerveinknek még két hét áll rendelkezésükre, hogy pótolják a ’lemaradást. S ez módjukban áll, ha követik a lengyeltóti példát. A MAY közleménye Értesítjük az utazóközönséget, hogy az átmenetileg beszüntetett 1906. sz. gyorsvonat, amely Bp. Keletiről 17,10- kor indul, valamint- Székesfehérvár —Nagykanizsa között az 1216 sz. vonat, mely Székesfehérvárról indul 19,07-k'Cffy f. hó 19-től, hétfőtől kezdve, míg a Kaposvár—iBp. Keleti között a Kaposváriról 5,05-kor induló, valamint a Nagykanizsáról 8,57-kor induló gyors-, illetve személyvonatok f. hó 20-tól, [keddtől kezdve ismét inaipcnita közlekednek. Bővebb felvilágosítást 'az állomási menetrendfeávilágosító ad. edz árnyakaid teremni akar... , A kiskátéiból néhány ilyen tételt Merj! A merészség a fene fétumok Mozdíthatatlan zárait átüti, S a mennybe gyémánt fegyverével Fényes utat tusakodva tör s nyit. (Berzsenyi. Dániel: 1805.) Níkla, Takácshegy, 1956 március. Keresztes Imre és József, a két szorgos takácshegyi gazda a iúlfriss, de mégicsak tavaszi időben odaadó- an hajtja fülét a kaptárhoz. Oldalán hármat, halkat s rövidet keppant egyikük. A méhraj erősen felzúg, utána nyomban elhallgat. No, akkor nincs baj odabent. — Pedig már volt olyan tavasz — enüékezik Keresztes József —, hogy az erős téli utón sírvai-rítt az egész méhcssflájd Tanácstalanul mászkáltak a lépeken, -mert elianyiáflancdtak. De most van anya, van csordultig megrakott lép, van ivóvizük... Hátul dohánypajta húzódik meg, a tornác végéiben satupad, amonnót triőr ásít felénk. Körülötte vetőmaggal megrakott zsákok, kezdik a tisztítást. Igen, a szeretett takácshegyi határ várja a magot... Az áldott amyaíöld teremni akar ... »A MEZEI SZORGALOM NÉMELY AKADÁLYAI« Lassaniként a szem fémytkéipező Iten- cséje elé kerüli ez a szorgaltam- fonnálta szép vidék, Eszünkbe jut: szóról-szóra úgy van, ahogy Berzsenyi Dóriét, a nci’.diaá remete 132 évvel ezelőtt írta; csak az eke,, kapa, metszőkés, az emberi szorgalom szent szerszámai lehetnek a békés idő mtinderkerfi gyarapító fegyverei. Nikla Takácshegy népe földjeinek rejtett tartalékait sekkel jobban feltárja, mint Berzsenyi idejében. De azért csak kinyitjuk a két gazda előtt a költő kiskátéját: «A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól«. Ma is tanulságos, hogyan rizsgéigatja ibeirme: vajon mit tegyem a nemzet, hegy mentül előbb «más arcot vegyen fel mind erszényünk, mind mezei szorgalmunk?« Hiszen «minekelőtte learatnák a búzát, már ára aimak Loitykm 'körül jár« .. «Számtalan Uelyan az embereknek még kertjük sincs ... nemcsak a parasztok, de ... még a magyar szent 'korona tagjai sem tudnak feghagymát sem termeszteni!« még felolvasunk. Ez aztán' szóra bírja Keresztes Józsefet: — Berzsenyi idejében inkább csak a sárgarigó talált itt fészket magának — mondja —, elaggott jobbágyak öregségükre húzódtak ezekbe a présházakba, hogy ne legyenek láb alatt... Tcroköiblítésre se való vin- kó termett e hegyen az első települők koréiban. Ma városellátó zöldövezet lehetne Talkácshegyből!... NEM LONDONBÓL, HANEM FONYÓDRÓL! •—■ Hát száz év 'óta azzal a fokhagymával, meg más egyéb fciiskerti ve- teniényekkel is megtanultak 'bánni a mieink! A mák és bíborhere terméséért vastag ezreseket kapnak. A mi termésünk árát bezzeg nem Londonból, hanem Fonyódról, Balatan- lelléről, Siófokról kapjuk kézhez ropogós százasokban... A szó már barátságosabban, jneffle- gébbetn folyik. Ugylétszik, Berzsenyi kiskátéja kicsiholta szülőföldjének mad -fkaiból a szót. Beljebb is iinri- táliniak., A fűtő alatt odabent csibehad — vörös izlandi fajta —• a kotlós alól ki-kiszatad a szoba közepére. , Node, sebaj. A 69 éves nagymama és a 70 éves Keresztes maigyapa szívesen fogad bennünket. Nagymama félsze- miével a csibéket lesi, fürge kezével foltoz. Nagyapa is szóra kész! Gondoltam rögtön, szerencsénk lesz. ök igazán sóikat tudnak arról, bonnet értünk idáig. «TE CSAK TOPOGSZ?« — Az én apám feles jubászkodott Berzsenyinél! Gyerkőce voltam én akkor. Elmesélte gyaknam hogy egyszer felkereste őt fiatalházas korában az úr. Azt mondja neki: «Te csak vagy, topogsz, nem akarsz semmire merni?« Vissza neki édesapáim: «Én igen, takarózva, de kevés juhom, sok gyerekeim, semmi legelőm! Hát szénáit honnan teremtsek?« Ekkor mondja Berzsenyi: «Nohát odaadom a Gyepmelléket. Az jó kaszálónak!« így szót értettek, s édesapám feles- juhásza lett. A bárányok fele mindig neki jutott... Nagymama most mézesbögnét tesz elénk, hófehér kenyérrel. Étekkel, jó szóval 'kínál. Előbb azonban a csibéket féltőén kosárba rakja. Meg ne fázzanak a szoba hidegecske földjétől. Milyen jó majarvezető lenne még belőle most is a tsz baromfi- fairmjában! — suhan át a gondolat agyunkban. — Az a pennaforgató földesúr jö- Vőtláitó egy ember lehetett! — mondja. — Sokszor bement az én apósomhoz — hóna alatt nagy könyvekkel. «Jóska — szóit hozzá gyakran — te még megéred, hogy a barázdákat felszántják, a mezsgyéket 'megszüntetik. A föld magától .gyarapodik. Száz és száz holddal, több terület terem majd gáz-gaz helyett búzát meg kukoricát... A KÖLTÖ MEGÁLMODTA!. A kocsik ló nélkül mennek majd az úton —mondogatta —, s anélkül is gycrsab'ban futnak, hogy nem lesz előttük rúd, se befogott paripa! Megjósolta még: a vízborította végtelen berkeket is lecsapolják! . .b A messzire látó Berzsenyi-anekdotákba belecsipogmaik a csibék. A csendben elgondoljuk: a paripa. „,el- kül is futó kocsik neve most: autó. A lecsapolt berek itt van Nikiétől három kőihajításnyira. Neve: Baüa- tioninagybereki Állami Gazdaság. Itt Pereminek ma a félméteres takarmányrépák. És a imszsigyemagszűnós? Somogy országban Berzsenyi egykori nagybirtokának százszorosán sincs már barázda: nagy táblákban gazdálkodnak a termelőszövetkezetek. így hát maguktól gyarapodtak még a földek ás. — Node — térjünk a tárgyra, miért nem gazdálkodik »mezsigye nélkül!« maga Takécshegy? Hiszen mái- Berzsenyi annyira fején találta a szöget, hogy egy tsz-mintailapsza- foály se jobban! «A mezei gazdaság annyi számtalan nehézséggel és vúszontagságigal jár — olvasom neki tovább —; any- nyl észt, pénzt, szorgalmat, tapasztalatot, erőt és tudalmp.t kíván, hegy azt egyes emberek soha jól nem folytathatják ...« «EGYÜTT: URAI A FÖLDNEK!« (S míg olvasom, önkéntelenül felötlik 'bennem: Tafcácsihegy végében ott az a használatlan egykori halastó! Évtizedek óta csak nádat terem. Egyetlen zsilippel feltölthetnék, nincs gazdája, csak béka kuruttyol benne. Most «Serakiföldje« a neve: jó lenne halastónak. Víziszámyasok is megtalálnék benne a maguk táplálékát. Hisz a Senkiföldje mélyedése a Balatonig feühúzódik. Tovább olvasom Berzsenyi kiskátéját): «Az emberek különválva, s maguk; rabagyatva majdnem feiggyámottala- nahb 'állatjai a természetnek; egyesülve pedig árai a földnek!« Vége a földlvasásnak, Hallgatagon nézünk egymásra. De megtörjük a csendet: — És maiguk miért «anyátlanod- íak eV? Miiért nem akarnak árai lenini a saját földjüknek nagy tagban, simiúgy isiteriigazában mezsgye nélkül? Ahogy Berzsenyi megálmodta? Keresztes József méz-számlái azt mutatják: 100 család méh után 37 ISO forintot kapott. És ha közösben 1000 méhcsalád lenne? Keresztes József ítgy felel: MIVEL FEKSZENEK, MIVEL KELNEK? — Ezért, mátagadás, eleget forr a fejűink! Takácshegy mind a 33 családja aazal a gondolattal fekszik, s azzal kél, milyen, jó lenne, ha mi kezdenénk! Mert ha már bent Nikla központjában megalakul egy-két tsz, ml kiszorulunk, «bandukoló« tsz lesnünk. B'arázdé/inkkal egybeszalad a szomszéd pusztakovácsi Dimitrov Tsz minden barázdája. Látjuk, ott úgy élnek, ahogy a máMaá költő megálmodta. De nem mennének ki a közösből, még ha törvénnyel! űznék is őket. — Dehátt miért nem követik maguk is? — Félnek mi,nálunk a parancsnok- lástói az emberek!... Pedig én tudom, mindienlfoppen jobb lenne a közösben ... Még a juhászattal' is jobban boldogulnánk, mint nagyapám Berzsenyinél, Takácshegy neves juhásza, Jancsi József gyapjúból, és iuhtejből gyarapodik. Ha .együtt csinálnánk, hamarosan kiállításra vihetnénk ezeket a »szövetgyárakat«! A 33 családnak 24 törzskönyves tehene van: hitel se keltene a közös teh enészet elindításához. Dehát... dehát... az asszonyok még a tollfosztóban is ellene vannak a szövetkezetnék ... A féirfiinép meg csak töpreng, töri a fejét, nincs, aki kezdje... S MI VAR A 11 PARASZTI parttagra? Azaz nagyon is van! Nikla pártszervezetének tizenhárom tagjából tizenegy minden por- ci'ikájávai a földdel összenőtt parasztember a jiavábótll! A község (belsejében élőknek éppen úgy ismerik a sző j állását, a szokásait, még a lélegzetét is, elkér a külső takácshegyieknek. Mégis mindössze az őssziel hívták össze a jóra hajlókat, S egy kis kétség rögtön szétoszlatta őket, Gréczi József, Balassi István, Lég- rády Sándor, Bokor István, Gábriel Antal új és régi gazdák őszintén rrt akcrdez!rk: «Iigen, Ilgen,-ők megkezdenék! De sok a tehenük, sertésük: hová vigyék közösbe, ki ad hajléket fejük fölé. Hisz a környező uradalmi ist állókat-rég lebontották. Mert ha közös, Segyen egészen az. Ha otthon hagyják a jószágot saját háztáji épületeikben, féllább-al még egyéniek maradnának!« Mi a pártszervezet helyében nem engedtük volna olyan hamar szeirte- széliedni, eBanyátlamodni őket. Ta- kécshegy félé menet a falu végen ott a -Berásenyi-kasitély. Mögötte major. Annyi abban ól, istálló, karám, hogy egy bétezázholdiais telrmiélőszövetíke- zet megműveléséihez elegendő álltat nyugodtan hajlékot kaphatna benne. Mert várná miár nem érdemes. Itt a tavasz. S az áldott anyaföld teremni akar. Annál is többet, mint amennyit Berzsenyi megálmodott. »S ti csők topogtok, nem akartok semmire menni?« Erdős Jenő.
