Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956, március 18. Mérlegen a pedagógus pártszervezet munkája VITASSUK MEG! Milyen feladataink vannak az ifjúság nevelésében ? HEVESI EL VT ARS, A CUKORGYÁR PARTTITKARANAK HOZZÁSZÓLÁSA: En is olvastam a Somogyi Néplapban Vass elvtárs levelét az ifjúság neveléséről. Levelének első részével azonban — amelyben azt írja, hogy a műszaki vezetőnek nem feladata az ifjúság nevelése — nem értek egyet. Különben Vass elvtárs ezt a későbbiekben maga is megcáfolja. Igenis minden kommunistának, de a pártonkívüli dolgozóknak is feladata az ifjúsággal való foglalkozás. Biztos vagyok abban, hogy az illetékes pártszervezet azóta már meg is bízta ezzel a nemes feladattal Vass elvtársat. Az ifjúság nevelése nem könnyű. Nálunk, a Cukorgyárban is sok gondot okoz, mivel a fiatalok egyrésze fegyelmezetlen, az idősebb dolgozókkal szemben tiszteletlenül viselkedik, a DISZ munkájából sem veszi ki a részét. Sokat töprengtünk, hogyan tudnánk változtatni ezen. Láttuk, hogy ezeket a hibákat nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, de azt is láttuk, hogy nem a 'PISZ-tagokra jellemző elsősorban a fegyelmezel lemig, a tiszteletlen magatartás. Nemrégiben pártvezetőségi ülésen beszéltük meg a DlSZ-szer- vezet munkáját. Megállapítottuk, hogy a fiatalok gyakran nem kapják meg az idősebb szakmunkásoktól azt a segítséget, amit joggal elvárnak. Persze ebben a fiatalok is hibásak. Ifj. Harsány József DISZ vezetőségi tag kérdésünkre, hogy miben látja a hibát, azt válaszolta: »Olyan segítséget kapunk az idősebb szakmunkásoktól, amilyen megbecsülést mi adunk nekik«. A fiatalok gyakran azért nem adják meg a kellő tiszteletet az idősebbeknek, mert maguk a szülők sem nevelik erre serdülő gyermeküket. Ez sokszor a szülők elfogultságából fakad, akik saját gyermeküket többre becsülik másokéinál. Később aztán maguk látják ennek kárát, mert ők sem kapják meg a kellő tiszteletet gyermeküktől. Előfordul, hogy a gyermek nem tiszteli tanítóját az iskolá- baji, később pedig a munkapadnál az idősebb szakmunkásokat. Amikor a fiatal szakmunkás bekerül az üzembe, hogy szakmát tanuljon, és az idősebb dolgozók figyelmeztetik hibáira — mert jó szakmunkást akarnak belőle faragni —, akkor a fiatal gyakran gúnyos vállrándítással vagy cinikus megjegyzéssel hárítja el magától a jóakaratú figyelmeztetést. Ezért alakult ki az a helytelen gyakorlat, hogy az idősebb dolgozók csak legyintenek: nem érdemes a fiatalokkal foglalkozni, úgysem fogadják meg a jó szót. Természetesen ez eleve hibás álláspont, hiszen a fiatalok neveléséhez nagy tüfelemre van szükség. Pártszervezetünk állandó feladatává tette a fiatalok nevelését. Mi azonban — helytelenül — az ifjúsággal való foglalkozást csak abban láttuk, hogy különböző értekezletekre mozgósítottuk a fiatalokat. Ezzel azonban lényeges eredményi nem értünk el. Az új DISZ- vezetőséggel most megbeszéltült: a fiatalokat a jövőben szórakoztatva neveljük. Ifjaink, lányaink örömmel vesznek részt a különböző kulturális rendezvényeken, mi is elmegyünk közéjük, hogy még közelebb kerüljünk hozzájuk. Szerintem is jó módszer, ha a fegyelmezetlen fiatalokat fegyelmezett társaik győzik meg viselkedésük helytelenségéről. A fiatalok egymástól jobban elfogadják a bírálatot, és inkább változtatnak hibáikon. DARÁZS JÓZSEF BALATONÖSZÖDI TANÁCSELNÖK HOZZÁSZÓLÁSA: Rendkívüli fontos a pedagógus pártszervezet munkája. Pártunk nagy feladatot ró’a pedagógus aiap- szervezetekre, a pedagógusok világnézeti nevelése, iskolai nevelőmunkájuk segítése területén. Mielőtt értékelnénk a kaposvári középiskolák: a Tanítóképző, a Táncsics- és Leánygimnázium, 'valamint a Közgazdasági Technikum kivételével a technikumok kommunistái közös pártszervezetének munkáját, vizsgáljuk meg, melyek a középiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai. Első — és talán legfontosabb — feladata a kommunista és pártonkívüli pedagógusok világnézeti nevelése. Ifjúságunk nevelői ugyanis a régi rendszerből magukkal hozták' a múlt örökségét, s a felszabadulás óta még nem sikerült teljesen kigyomlálni a fel-feltörő burzsoá csökevényeket pedagógusaink tudatából. Pártunk rábízta a becsületes, jó- szándékú, idősebb pedagógusokra az ifjúság nevelését, akik azonban teljes értékű munkát csaűc úgy végezhetnek az ifjúság szocialista nevelésében, ha a pártszervezet segít nekik a marxista—leninista világnézet ■kialakításában, a szocialista gondolkodás formálásában. Az iskolai pártszervezetek a hivatali pártszervezetek jogkörével vannak felruházva. Ez azt jelenti, hogy nincs ellenőrzési joguk a szákvezetés féltett. Métgis igen sok és felelősségteljes feladat hárul a pártszervezetre az iskolai! munka segítésében. Itt van például a középiskolai tanulók munkára nevelésének kérdése. Pártunk azt a feladatot tűzte a kö- zépiskoüák elé, hogy a diákokkal már az iskolában megszerettessék a munkát, s érettségi utóm1 minél többen a termelésben helyezkedjenek él. Fokozott figyelmet kell fordítani a munkás- és parasztszülők gyermekeinek tanulására. '* pedagógusok többletmunkájára van szükség, hogy a mumikás- es parasztszülők gyermekei megkapják tanulásukhoz azt a segítséget, amit a szülői házban nélkülöznek. Ebben is sokat segíthet a pártszervezet. S ha mér a pedagógus pártszervezet feűiadaitaáinák felsorolásánál tartunk, nem hagyhatjuk ki a DISZ-szel, a szakszervezettel való foglalkozás sokrétű munkáját sem. A kapesvár középiskolák összevont pedagógus pártszervezetének munkáját vizsgálva bátran őMitihat- ;juk, hogy jól dolgozik az alig kétéves alapszervezet. Cselek László elvtóirs, az alapszervezet titkára bár még fiatal pedagógus, s nincs sok tapasztalata a 'gyakorlati pártmunká- bam, mégis jól irányítja a vezetőség munkáját. Hozzá íkélll tenni azonban, hogy a pántszervezet eredményes munkája érdeme a vezetőség mindén tagjának, akik — különösen Merő Béla elvtárs, vezetőségi tag, a városi pártbizottság tagja — egyforma lelkesedéssel végzik párta-munkájukat és sokat segítenek a titkárnak. Szép eredményt értek él a pedagógusok világnézeti Inevelésében. 22 hallgatóval önálló pár!oktatást indítottak, a magyar pártit örtéhet szakosított tanfolyamán tanulnak. A tanfolyamiba bevonták. valamennyi iskola DISZ-vezető tanárát és apár- tonkíviilieket is. Nehezen indult a tanulás. Nem annyira a tárgyi tudással volt a baj, sokkal inkább az elvi ifcázomytalans ággal. ’ Többen a könnyebb utat választották, és elvi kérdéseket egyáltalán nem boncolgattak. A pártvezetőség segítségére volt szükség — és dicséretükre legyen mondva —, a harmadik konferencián már színvonalas elvi vita folyt s a pártvezetőség valamelyik tagjának, vagy Szabó Gyula elvtárs, konferencia-vezetőnek a segítségévei tisztázatlan kérdés nem maradt. Jól foglalkozik a pártszervezet a tanulók munkára nevelésével is. A pártszervezet javaslatára a tanárok nemcsali az iskolai év utolsó hetesben beszélnek erről, hanem állandóan, már a ta-név kezdetétől. A szakkört foglalt ozásokon kívül üzemeket látogatnak meg a tanulókkal, és a helyszínien ismertetek meg velük az egyes szakmák szépségeit. A Tanítóképzőben például a népművelési munka jelentőségéről beszéltek * nyekónt többen jelentkeztek kulturális szerveiahez munkára. Mit tesz a pártszervezet a munkás- és paraisztszánmazású .gyermekek tanulmányi ^Ziínvcnai’ának emeléséért? Cseleik elvitárs büszkén mondja, hegy a Tanítóképzőben és a Táncsics Gimnáziumban a munkás- és paraszttá,mulők tanulmányi átlaga magasabb, mint az értelmiségi szülők gyermekeié, sőt az csizíályáfelag- nál is magasabb három nizeddél. Ez azonban nem ad okot a 'megnyugvásra. Céljuk az, hogy reális osztályzással még magasabbra emeljek tanulmányi szín vonalukat. Ezért úgy határozott a pártvezetőség, hogy párt- feiiadiatikónf megbízzák a kommun,ista pedagógusokat a munkás-. és paraszt származású tanulók fokozott segítésével, s hogy minél eredményesebbé váljon az iskola és a család együttműködése, a vidéki szülőiket is rendszeresem meglátogatják. Kiss tanár ellvtéins ebben az iskolai évben például már száz vidékről bejáró tanuló szülőjét látogatta meg. De még nem minden középiskolában kielégítő a helyzet. Az Élelmiszeripari Technikumban például a munkás- és parasztszár- nnazású tanulók tanulmányi átlaga alacsonyabb, mint az értelmiségi tanulóké. A városi pártbizottság javaslatára hamarosan megvizsgálja ennek okát a pártszervezet, s a vizsgálat eredményétől függően javaslatot fog lenini a szakvezetés megjavítására. Említettük, hogy az iskolai pártszervezetnek fontos feladatai közé tartozik az is, hogy törődjön a DISZ- szeli és a szakszervezettel. A kaposvári középiskolák pártalapszervezete igen jólj sokoldalúan segíti különösen az ifjúsági szervezet munkáját. Egy vezetőségi tag például más pártmunkáján kívül állandóan foglalkozik a DISZ-szervezetekkel. .Segít a taggyűlések előkészítésében, rendszeres kapcsolatot tart a DISZ- vezető tanárral. Minden ifjúsági Pártszervezeteink az újságokból értesülitek arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusánaik anyagát a Központi Vezetőség határozata alapján március végétől — ‘megszakítva a jelenleg folyó pártaktatást — fel kéül dolgozni. Megyénk kommunistái, de 'becsületes pártonkívüli dolgozói is a kongresszus idején éllénk érde.kilődéssei tianuiniíányoziták Hruscsov és Bulga- nyiin elvtárs beszámolóját, az elhangzott hozzászólásokat, azonban eddig még nem veit elég idő arra, hogy a kongresszus anyagának legfontosabb kérdéseit — megfelelően csoportosítva — a szervezett párt- oktatás keretein 'belül vitassuk meg. A XX. pártkongresszus anyagának tanu’mányozása nekünk, kommunistáknak nemcsak azért fontos, mert ismernünk ikelfl azokat az elméleti tételeket, melyeket a 'kongresszus az elmúlt évek gyakorlatából mint általános tapasztalatot szűrt le; nemcsak azért kell megismerkednünk részletesebben a Szovjetunió hatodik ötéves tervével, hogy lássuk: a kommunizmus építésének milyen hátaim,as távlatait nyitja meg a szovjet nép előtt, hanem ázért is, mert — mint azt Rákosi elvtárs mondotta: »Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a XX. kongresszus határozatainak alig van olyan tétele, amelyet megfelelő változásokkal nem lehet a mi viszonyainkra alkalmazni«. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén bejelentette, hegy ez év májusában a második ötéves terv irányelveit a Központi Vezetőség a magyar dolgozó nép élé tudja terjeszteni. A másodclk ötéves terv természetesen újabb feladatokat jelent muirjkásiaszt'á'lyuinilsnak, dolgozó parasztjainknak és szorgos értelmfeé- günikinek. És ebiben a nagy feladatban van szükség azoknak a gazdag tapasztalat,clknak felhasználására, amelyeket az SZKP XX. kongresz- szusa rendelkezésünkre bocsátott. Ehhez azonban állandóan és rendszeresen fanuihnányozn'unk kell a kongresszusi anyagot. A Közgazdasági Szemle márciusi számának vezércikke az SZKP XX. kongresszusáról emlékezik meg. Szabó Gergely cikkének címe a Technika fejlesztése a Szovjetunió VI. ötéves tervében. A lap közli Gönczöl Györgynek a Német Tudományos Akadémia Gazdaságtudományi Intézete elméleti konferenciáján elhangzott hozzászólását »Európai integráció és imperialista ellentétek« cíPálinkás István cikke a termető« gyűlésein részt vesz a pártvezetőség titkára vagy egyik vezetőségi tag. Kevés dicsérő szót írhatunk azonban a szakszervezet munkájának ellenőrzéséről, segítéséről. Hiba lenne, ha lebecsülnék a szakszervezeti munkát. A tan,ároknak ugyanis csak kisebbik része párttag. A szakszervezetnek ennélfogva itt különösein, nagy jelentősége van. A szakszervezeti munkát azonban csak a szakszervezeti bizottsági tagok végeznek. A párt- szervezet ugyan igyekezett ezen segíteni, rendszeresen beszámoltatja vezetőségi ülésen az szb-einököt, javulást azonban még nem sikerült elérni. Összegezve: a pártszervezet működését. vizsgálva, nyugodtan mondhatjuk: jól dolgoztak a kommunista pedagógusok. Mióta küllőn pártszervezete van az egy foglal1 hozásai középiskolai tanároknak, ©’mélyült bennük a msitenialTsta világnézet, javult az oktató-nevelő munka a kaposvári középiskolákban. Természetesen vsa még javítani1 való, többet és jobbat is adhatna a pártszervezet. Ehhez azonban még több segítségre, tapasztalatra lenne szükség. Eminek pótlására javasolta a pártiszervezet a városi pártbizottságnak, hogy hívjanak ö;sz- sze a városiban pedagógus kommunista aktíva ülést tapasztaíiatcseire jelleggel.. Helyes a kezdeményezés. Bizonyára hasznos lennie a Közgazdasági Teohralkum és az általános iskolák pártszervezetéinek áis a tapasztalatcsere, de tisirauilhiatinánaik az égésitett. pártszervezet komimu,ni.s - táj is. Javasoljuk addig is a munka szervezettebbé tétele céljából, hegy készítsen a pártvezetőség negyedéves munkatervet, ebbe vegye bele az iskolai munka legfontosabb feladatait, ennek figyelembevételével dolgozzák ki: a pártszervezet sajátos nagy teret szentelt a szovjet nép anyagi és kulturális jólétének további növelésére. A mi második ötéves tervünk is célul tűzte ezt. Rákosi elvtárs a KV ülésén elhangzott beszédében hangsúlyozta: »Mi nem vagyunk megelégedve a dolgozók jelenlegi anyagi és kulturális életszínvonalával. Tovább akarunk és tovább fogunk menni«. Ennek azonban alapvető előfeltétele, hogy minden részletében teljesítsük a terveket. Tehát most, amikor hozzákezdünk a kongresszus anyagának tanulásához. legfontosabb: úgy tanulmányozzuk, hegy mozgósítsa eges^ nép ankét második ötéves teirvünjcoél'ikitű- zéseimek megvalósítására. Tehát most is elsősorban propagandistáinkra hárulnak nagy feladatok. A párt ast várja telük, hogy most is úgy, mint az elmúlt időiben kezdeményezői legyenek az egészséges viták ki- 'bcnteikozásámak, segítsék megértetni az ipari és a mezőgazdasági többter- mélés jelentőségét és a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódó feladatokat. A kongresszusi anyag tanulmányozása pártszervezeteinket is újabb feladat éllé áilÉtja. Megfelelő ellenőrzéssel és segítségadással biztosítaniuk kéül az elvi kérdések tisztázásét, a foglalkozások magas elvi színvonalát. A propagandistáikkal közösen et kéül érniük, hogy a pártokiadás hallgatói valamennyiem részt vegyenek a kongresszus anyagából rendezett vitákon, sőt azokat a párttagokat, akik eddig vaJá-milyen oknál fogva nem vettek részt a pártoktatásban, most vonják ibe a tanulásba. Magyarázzák meg, hogy a komirmu- riistáiknafc nélkülözhetetlen a munkában a XX. kongresszus anyagéinak ismerete. Pártcktatásunk e jelentős eseményére tehát fel 'kell készülnie minden párttagnak, el kell érnünk, hogy a kongresszus egész anyaga pártunk tagságának közkincsévé váljék. szövetkezeti termelés idei tapasztalatait elemzi. Mérei Gyula tanulmánya az 1848—1819-es magyar kormányok gazdaságpolitikáját ismerteti. Keserű János, az Amerikában járt mezőgazdasági küldöttség tapasztalatairól számol be. A Szemle-rovatban Rába András a kelet—'nyugati kereskedelemről fr cikket, Bukta Lajos és Rákos Jenő cikkének címe: mezőgazdasági termékek bizományi értékesítése a szövetkezeti kereskedelemben. Ha az ifjúság neveléséről van szó, mindig összehasonlítom a üa- falság megbecsüléséi a múltban és most. Ilyenkor , látom egész jelentőségében azt az alapvető változást, amely a fiatalság életében az elmúlt 11 évben végbement A múltban a fiatalok szórakozása csak a Uocsmázásbó] állt. Ifjúságunk a felszabadulás óta óriásit fejlődött, Nekünk, kommunistáknak, az államhatalmi szerv vezetőinek is arra kell törekednünk, hegy az ifjúság nevelése érdekében az adott lehetőségeket még jobban kihasználjuk. Ha Ba- iatenőszedön megvizsgáljuk az ifjúság tevékenységét, joggal mondhatjuk, hogy segítségükre mindenkor támaszkodhatunk, természetesen csak akkor, ha mi is segítjük őket nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. Községünkben mindössze 29—25 fiatal van, valameny- nyi tagja a DISZ-nek. Ebben az évben a Peíófi-iskola II. évfolyamát hallgatják. Tapasztalatunk, hogy a néphadSzeretnók néhány gondolattal részt venni abban a vitában, melyet Vass elvtárs a Somogyi Néplapban elindított. Úgy érzem, miint ifjúsági vezetőnek kötelességem ehhez hozzászólni. Nemrég, 1955. májusában jelent meg a Központi Vezetőségnek az ifjúság közötti politikai mjunikáróll szóűió határozata, amely megszabta minden tömeg- szervezet és intézmény feliadatát az ifjúság szocialista szellemű nevelésében. E határozat nemcsak a párttagoknak szól, hanem mind- azcfcnák, akik a mindennapi életben közvetlen vagy közvetve fcap- csciiatot tartamiak; az ifjúsággal1. Nemrég részt vettem a városi tanács ülésén, ahol az ifjúság helyzetét vitattuk meg. Szeretném idézni S. elvtárs fé'Sző’jalását, aki elmondta, hogy egyik ismerősének VII. osztályos fia még egy vödör vizet sem képes vinni édesanyja-' mák. Ezt csak azért mondtam el, mert feltété’, ezem, hegy szülők is olvassák a lapban az. ifjúság nevelésével fcapcsciiaitos hozzászólásokat. Szerintem ugyanis gyakran a helytelen, szülői nevelés idézi elő a gyermek szófcgadatlainságát, efc- kényeztetéssél restségre, a fizikai munka lebecsülésére nevelik. Idézek egy másfk példát is, ahol megfelelően irányítják, segítik a jövő szakmunkásainak nevelését. A Faipari Vállalat a káslétszámú üzesercgből leszerelt, hazakerült fiatalok igen jó hatással vannak az itthoniakra, és általában sok segítséget adnak ® DISZ munkájához. A községi tanács úgy is támogatta, az ifjúságot, hogy a télen tüzelőanyagot biztosítottunk számukra, így a legnagyobb hidegben is összejöhettek esténként. Ennek ellenében természetesen azt várjuk a fiataloktól, hogy tavasszal a növényápolásban, nyáron pedig az aratás-cséplésben legyenek segítségünkre. Vass Lajos elvtárs levelének utolsó soraira válaszolva pedig csak annyit mondhatok: úgy kerülhet közelebb a fiatalokhoz, ha részt vesz minden megmozdulásukban, ha átadja nekik sok éven át szerzett tapasztalatait, ha mindenütt kiáll az ifjúság érdekeiért. Ha a fiatalok látják, hogy az idősebbek lelkiismeretesen foglalkoznak velük, gyakran maguk is kérik maid az idősek véleményét, még több tisztelettel néznek fel«az idősekre. mek iközé tartozik, de fiatéi szakmunkássá példaképül állhatnak más vállalat ifjúmunkásai előtt. A pártszervezet, a DISZ, sőt a vái- íliaCat vezetősége is rendszeresen, ibglálíkozik a fiiaitalcklkai, a DISZ taggyűléseim részt vesznék idősebb párttagok ás és bátran, nyíltan feltárják a fiatalok hibáit, segítik az ifjúság jeliemben, szakmai és politikai fejlődését, Igen káros az a következtetés tehát — melyet gyakran haűliani —, hogy a fáaitalck javíthatatlanok. Ezt csak azok a papírformából ki nem éviekéit emberek, vezetők 'mondják, akik a papírok mögött .nem látják az embert, mem vizsgálják az életet, és elfelejtik, hogy maguk áis vetek íiataíick. Nemcsak a fiatalokban kéül keresni a hibát, hanem azokban is, akik nem segítik, vezetik és nevtíúk az ifjúságot, hatott ez elsőrendű fetedatük volna. Van egy közmondás: ki mint veti ágyát, úgy afiussza álmát. Ez az ifjúeáigra vonatkoztatva azt jelenti: ha nem sajnáljuk a fialtatok 'nevelésében a fáradságot, akkor saját munkánkat segítjük élő, minden feladatban számíthatunk a fiatalokra. Úgy gondolom, helyes vciit ezt a vitát elindítani, ezzel is hozzájárulhatunk az 'ifjúság nevelésében felmerült problémák megoldásához. a végzi« tanulókkal, ennek eredmé-r^en. 1 tennivalóit. Póczá Jánosné «OBR Készüljünk fel a XX. pártkongresszus anyagának tanulmányozására Bulganyim elvtárs beszámolójában Megjelent a Közgazdasági Szemle új száma NÉMETH GYULA, A VÄROSI DISZ BIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK HOZZÁSZÓLÁSA:
