Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-17 / 66. szám

Siombat, 1956. március 17. SOMOGYI 1\£PÍ Ki Mary hercegnő A Märy hercegnő című szovjet filmet mutatta be és játssza a Szabad If júság Filmszínház a szov­jet film ünnepi hete alkalmából. A kitűnő szovjet filmet Lermon­tov költői elbeszélése nyomán dol­gozták filmre, s meséje, a színé­szek játéka, a film művészi megol­dásai méltán érdemlik ki a közön­ség nagy tetszését. Lermontov alkotóművészete már többször felkeltette a filmművé­szek figyelmét. Az 1910-es évek­ben, az orosz filmgyártás megszü­letésének éveiben filmesítették meg Lermontov »Dal Kalosnyikov ke­reskedőről«, »Orsa bojárnő«, wVa­gy im« és még több művét. A mai szovjet filmgyártás Számos Ler- mointov-művet dolgozott fel filmre. A film rendezője, Annyenszkij rendszerint maga írja filmjei szá­mára a forgatókönyvet, A Märy hercegnőnél sikerült teljes mérték­ben eljuttatni a n&őkhöz az ese­mények lényegét, s hősök érzéseit és gondolatait. Tökéletesen adta vissza a szereplőkkel a finom jel­lemrajzokat, a tiszta költői nyel­vezetet. A rendező, hogy megőriz­ze a lermontovi alkotás szellemét, azzai a jelenettel kezdi a filmet, amellyel az elbeszélés befejeződik: Pecscrin, a film féirfihöse emlék­iratait írja, s megelevenednek előt­te a közelmúlt eseményei. így válik a néző az események tanú-, jává. Igen kiváló, tehetséges szovjet színészek játsszák 1 a film szere­peit. Korina Szanova, Märy her­cegnő megszemélyesítője ezelőtt • ugyan sem színpadon, sem filmen nem szerepelt; az elmúlt éveikben fejezte be középiskoláit és a Gor­kij Színház színészképzőjének ta­nulója. Érdekes, hegy felvételi vizsgáján éppen a Märy hercegnő c. elbeszélésből olvasott fel egy részletet. Pecscrin szerepét a Gorkij Szín­ház fiatal, tehetséges művésze, Anatolij Verbickij alakítja. Ver- bickij mesteri módon, művészi esz­közökkel tárja fel hőse ellen tétek­kel teli jellemét, érzéseinek és gondolatainak hullámzásait, és a legkisebb részletekig kidolgozott portrét ad arról az emberről, aki-, nek virágtalan ifjúsága önmagá­val és a világgal vívott harcban telt el.« Kirillov, Sztálin-díjas operatőr készítette a film felvételeit, ö fényképezte a Harmadik csapás, a Donyeci bányászok és a Sipka-szo­ros hősei c. filmeket. A Märy hercegnődben is kitűnőek felvéte­lei. Eljuttatja a nézőkhöz a színé­szi játék legfinomabb árnyalatait is. Költőien és gyönyörűen fény­képezte a Kaukázus természeti szépségeit. Sokat tanulhatunk az SZKl* kolhozokra vonatkozó határozatából Közös megbeszélésen vitatták meg a Kaposvári Járási Tanács Mező- gazdasági Osztályának, dolgozói az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának ha­tározatát a mezőgazdasági artyelek- ről és a kolhoztagok anyagi érde­keltségének növeléséről. Valameny- nyietí örömüknek adtak kifejezést, amikor megállapították, hogy milyen sokat tanulhatunk e határozatból. — Ez is arra tanít bennünket — írja levelében Halász János elvtárs —, hogy az eddigieknél is sokkal jobban törekednünk kell a tsz-tagok önállóságra való nevelésére, hogy saját maguk, a közös gazdaság- erő­sítését szem előtt tartva készítsék el a gazdálkodási terveket, önállóan döntsenek belső ügyeikben. Többet kell törődnünk azzal is, hegy a ház­táji területek ne lépjék toil az alap­szabály és a közgyűlés által megál­lapított mértéket. — Tapasztalhattuk a múlt évben — írja tovább levelében Halász elv­társ ’—, hogy a nagyberki Becsület, a hetesi Két Október, a hedrehelyi Búzakalász, a héricséi Alkotmány, a magyaratádi Búzakalász és a rnos- dősi Alkotmány Tsz«ben, ahol a ta­gok indokolatlanul és alapszabály- ellenesen nagy háztáji gazdaságot tartottak vissza maguknak, kárt val­lott a közös gazdaság. Nálunk is tö­rekedni keil arra, hogy a tsz erősí­tése révén a közösből biztosítsuk a tagok szükségletét, s a háztáji terü­leteken a háztartás szükségletére sok friss gyümölcsöt, zöldségfélét termeljenek. A vita részvevői ^elhatároznák, hogy a határozat jelentőségét a já­rás minden tsz-ében ismertetik — ícjezi be levelét Halász elvtárs. Levelezőink írják . . . TELJESÜL A SOMOGYSZILIEK RÉGI VÄGYA Papp József írja Somogy szilből: Községünk lakóinak régi vágya, hogy a vasútállomásihoz vezető utat lekevezzék, mert kora ősztől nyár elejéig szinte járhatatlan veit. A fa­lu egykori földesura. Hunyadi »mél- tóságos úr« nagyen sokszer meg­ígérte választások alkalmával, hogy megcsináltatják az utat. Persze ígé­rete csak ígéret maradt. Allamunx most valóra váltja a somogysziliak régi óhaját. E hónap elején meg­kezdték az út építését. A jövőben nem kell a rcssz úton a nagy sár­ban kínlódni — fejezi be levelét Papp elvtárs. BALATONÖSZÖD ÉS SZÖLÁD — VETÉLYTÁRSAK Darázs József balatonőszödi leve­lezőnk írja, hogy községében 109 egyéni gazda tett . vállalást arra, hegy állam iránti kötelezettségét ha­táridő előtt teljesíti. 76 gazda lépett párcsversenyre egymással. A község régi vetélytársával, Száladdal folytat­ja tovább a nemes versenyt. A gaz­dák mindent megtesznek községük becsületéért. Kistót György. Papp Károly és Varga József már egész évi baromfi- és hízottsertésbeadásá- nak eleget tett. ERŐSÖDIK A CSURGÓI ZRÍNYI TSZ Szabó István csurgói levelezőnk arról értesített bennünket, hegy a Zrínyi Tsz ismét erősödött 2 család­dal. Gál György és Csöndör György szívesen állt be ?. közösbe. Mind­két gazda másodmagával lépett a tsz.-be, és már szorgalmasan részt vesznek a közös munkában. Fodrászverseny Kaposvárott Fcdrászversenyt rendeznek va­sárnap, március 18-án délelőtt 9 órai kezdettel a Textilművek kultúrter­mében. Délután divatbemutató lesz a kultúrotthonban, a Bőripari KTSZ, a Fehérnemű KTSZ és a Mérték­utáni Szabóság készítményeiből. A fodrász versenyen és a divatbemuta­tón a legújabb tavaszi modelleket mutatják be. Kukoricánk 70 százalékát négyzetesen vetjük Termelőszövetkezetünk eredményeinek nagyságát ma már a falu egyéni gazdái is elismerik. A múlt évben 41 forintot ért a munkaegy­ség', a jól dolgozó tagok általában 25—30 ezer forintos jövedelemhez jutottak. Eredményéin®: láttán és a jó felvilágosító munka nyomán egyre több dolgozó paraszt kéri felvételét a szövetkezetbe. A zárszám­adás után 6, ebben az évben pedig már 12 családdal gyarapodtunk. Uj tagjaink becsülettel [kiveszik részüket a közös munkáiból. Kovács Im- réné vállalást tett arra, hogy idén 2Ó0 munkaegységet teljesít. Minden nap eljár 'szorgalmasan a közösbe dolgozni. Ebben az évben 'nagy feladatok megvalósítását tűztük magunk elé, mellyel a közös vagyont és tagjaink jövedelmét tetemesen növeljük. A munkaegység értéke idén 48 forint lesz. Terméseredményeinket — amint azt a Minisztertanács határozata megszabja — 3 százalékkal növeljük úgy, hogy alkalmazzuk a fejlett agrotechnikai módszereket. Kukoricánk 70 százalékát négyzetesen vetjük, négyszer megkapáljuk. A takarmány- répát, cukorrépát ötször kapáljuk. , Tagjaink bizakodása, munkakedve biztosíték arra, hogy terveinket) valóra váltjuk. BOTOS IMRE, a karádi Alkotmány Tsz tagja. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * A nagyberki kommunisták megteremtik községükben a mezőgazdasági terméshozamok bőségét A töröcskei általános iskola felé azzal a régi izgalommal megyek, ami ezelőtt í5 évvel szo­rította szívemet, hogy íudom-e jól ia, földraj­zot, a számtant. És sie­tek, mint akkor régen, nehogy ki kelljen térde­pelni a tábla elé. Ahopr közeledik, úgy nő az is- kola épülete, úgy leszek mind kisebb, kisebb... a régi kisdiák. Csak amikor az ajtó elé érek, eszmélek fel, hogy hi-/ szén ma nem én felelek, A számyasajtó sötét­barna festékén még halvány folt jelzi azt a táblát, melyre egykoron vastag ecsettel mázolták az irredenta úsz-ííásí, hogy »vissza, vissza, mindent vissza!«. Em­lékszem a napra, ami­kor fölszegeitük a táb- . Iát, amikor a tanító szeme megrebbeni min­den kalapácsütésnél, és tudom azt a fél mon­datát, melyet nem ne­künk, hanem csak úgy magának mondott: »Baj lesz ebből... nagy baj...« De akkor még nem ér­tettük, csak amikor be­hívók jöttek, és mesz- sze eltűnt embfjirekre harangoztak úgy alko- nyattájt. Amikor muta­tom a tábla helyét,, s mondom, hogy mit je­lentett az az átkozott szöveg, elgondolkodnak az idősebbek, És leg­hátul valamelyik csen­desen mondja: »Gazda­gok vagyunk mi így is. Fél világ a ani orszá­gunk.« Mennyivel kü­lönb diákok ezek! A kis Nyers Évi, Fűzi Lali és Fehér Józsi cs a töb­biek mind, mint én vol­tam. Nézem a régi vasfo- gasokaí, melyeken vala­mikor szakadt kabátok, kopott sapkák, foltos kendőcskék sorakoztak rendre, szinte takarva egymás rongyát. — Látod, emlékszel? —■. nevet szemembe Pár­kány Ferenc igazgató: — Azt mondják, hogy az már nem divat. Örömmé] nevetek ve­le, hogy már nem »di­vat« a szegénység, a rongyos kacati, hanem, a tiszta, szép ikabát, tarka sál, svédminfás kesztyű, csizma és cipő. Ez alighanem csillagos ötös az élei bizonyítvá­nyában. — Ez csak egy ötös, de nagyon sokai kelle­ne felírni imégj <— [be­szél tovább a tanító. — 33 éve tanítok itt a faluban, mennyi-mennyi jóeszű diákom volt, akik örömet szegeztek, És velük sírtam, »«mi­kor a nyomor sara nem engedte ekei tovább, ittragadtak. Úgy' érez­tem, hogy az én mun­kám kevés, semmi. Mé­gis javább tanítottam diákjaimat, hogy leg­alább az egy legyen az övék, amit én tudok adni. jMa? Nem' kevés' dicsekedni vrfióm van) Volt tanítványaim kö­zül egy tanár lett, há­rom mérnök, a többi tiszt, állomásfőnök, ag- ronómus, műszaki raj­zoló, erdész, hivatalnok. Beszél, dicsekszik, qrül. A szünet lassan lejár. Mellettünk egy kis barna cigánylány szalad el, bogárhajában piros szalag lobog. — Na, itt is egy pi­ros ötös — mutat utána a tanító. — Régen ás kiballagtam az erdőszé­li kunyhósorhoz az is­kolai év kezdetén, hogy küldjék gyermekeiket az iskolába. Jött is egy- pár, de csak addig, míg mezítláb lehetett járni. A hideg beálltával nem tudtak jönni. Meg »fe­lülről« is kaptam ellen­vetéseket: nem helyes a magyar gyermekeket együtt tanítani a cigá­nyakkal. Ma a 44 diák­ból Í12 közülük Skerfiitt ki, és nem egy kiváló tanuló. Bent már csendben ülnek helyükön a gye­rekek, a tanító felteszi szemüvegét, így adja tudtomra, a tízperc le­járt. Történelemóira kezdődik. KÓSA ISTVÁN Mostanában gyakran megkérdezik a falusi pártvezetőségeket: mit tesz­nek a mezőgazdasági terméshozam 3 százalékos növeléséért? A nagy­berki MDP-vezetőség egyáltalán nem jön zavarba, amikor ezt kérdezzük tőié. Kezdeményezésére e hó 13-án, kedden este a község három terme­lőszövetkezetének tagsága eredmé­nyesen tanácskozott a terméshoza­mok növelésének mikéntjéről. A tsz- tagek megbeszélését hétfőn kibőví­tett községi párt vezetőségi ülés előz­te meg, ahol ?. termelőszövetkezeti párttitkárck és elnökök elhatározták, hegy a tavaszi mun/iákat versenyben végi ik. Ez volt az alapja összejövetelük si­kerének. A tanácskozáson — melyen reszt­vettek élenjáró egyéni dolgozó pa­rasztok is — Vörös Ferenc elvíárs, az MDP-vezetőség titkára mondott rövid bevezetőt a tavaszi mezőgaz­dasági munkák fontosságáról, az idő­szerű feladatokról. Számos tartal­mas felszólalás, főleg felajánlás kö­vette Vörös elvtárs szavait. Alabár- dos József elvtárs, a Győző Tsz nö­vénytermesztési brigádvezetője is vállalással kezdte felszóla’ását. — Brigádom nevében ígérem — mondta —, hogy a tsz vetésterületé­ről az összes belvizet levezetjük, hogy elősegítsük a vetések fejlődé­sét. Még márciusban elvetjük a ta~' vaszi búzát. — Brigádja nevében versenyre hívta a Becsület Tsz nö­vénytermesztési brigádját, ő pedig Takács Kálmánt, a brigád vezetőjét szólította vetélkedésre a minél több búzatermelés érdekében. Takács elv­társ a versenyrehívást elfogadta, majd így folytatta: — Brigádunk az összes tavaszi mezőgazdasági munká­kat a Minisztertanács által előírt határidő előtt két nappal befejezi. Felszólalt Rózsa Lajos elvtárs, az Igazság Tsz párttitkára, növényter­mesztési brigád vezető is. Elmondta, hogy ők már több intézkedést tettek a terméshozamok 3 százalékos növe­lésére. A tsz portájáról és a tagok udvarából minden istáliótrágyát már a földekre hordtak, valamennyi ta­vaszi vetőmagot kitisztították. Vál­lalta, hogy brigádja a tavaszi mun­kákat öt nappal a határidő előtt el­végzi. Havasi József elvtárs, a Győző Tsz tolnöke a termelőszövetkezet munka- erőelcsztásáról számolt 'be, majd azt fejtegette, milyen nagy előnyökkel jár, ha mindbárom tsz négyzeteién veti ei hukorlcájs?. Ez sokkal nagyobb termést hoz — mondta —, elősegíti a sertéshizla­lást, ami viszont megkönnyíti az or­szág húsellátását, ezzel párhuzamo­san pedig nagyobb lesz a tagok jö­vedelme. — Havasi elvtárs a tagság nevében megígérte, hogy termelőszö­vetkezetük április 4 tiszteletére 100 százalékra teljesíti évi tojás- és tej­beadását. Farkas Sándor eivtárs. az Igazság Tsz elnöke arról beszélt, hogy a kí­vülálló dolgozó parasztok meggyő­zése céljából a tagok jövedelmét még jobban növelik. — Természetesen — mondta — ez is a többtermeléssel függ össze. Elhatároztuk, hogy au­gusztus 20-ig kétszeresére növeljük tsz-ünk taglétszámát. Susies János, a tíyőző Tsz agronó- musa a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésének lehetőségeiről számolt be. Vállalta, hogy az egyedi takarmányo­zás bevezetésével április 4-i,g egy literrel növeiilí isEálSőétiapof. S azon nyomban versenyre hívta Fonyó János elvtársat, a Becsület Tsz agrenómusát. Fenyő elvtárs el­fogadta a versenykihívást, majd el- mcfridta, hogy a Becsületben6 már fej­trágyáztak az őszi gabonavetései«*!, a Cdhíjrdott istállótrágyával. 'Nagy József elvtárs, a Becsület Tsz elnö­ke is elfogadta a versenykihívást az istállóátlag 1 literrel való emelésére, egyúttal vállalta, hogy április 4-e tiszteletére 90 százalékra teljesítik évi tojás- és baromfibeadásukat. 5 egsnk a város ellátását A tanácskozás második részében csak fokozódott a bizakodó hangulat, s újabb vállalások születtek. Tar Kálmán elvtárs. a Becsület Tsz párt­titkára négy kívülálló család meg­győzésére tett ígéretet, ezenkívül mint a kertészeti brigád vezetője versenyre -hívta Kiss József elvtár­sat, a Győző Tsz kertészeti brigád- vezetőjét azzal a céllal, hogy mind­ketten a lehető legnagyobb zöldség- termelést érjék el. Vállalta, hegy paprikából 150, paradicsomból pedig 200 mázsát termelnek holdanként; így segítik a városi dolgozók élelmi­szerellátását. Kiss József elvtárs ter­mészetesen elfogadta a 'kihívást, sőt kijelentette, hogy a koratavaszi pri­mőr áruk termesztésében és szállí­tásában túlszárnyalják a Becsület Termelőszövetkezetet. Oluii mér a isz-ben köszöntik a tavaszt Hogy milyen eredményes volt a három termelőszövetkezet megbeszé­lése a terméshozamok növelésének módszereiről, annak egyik beszédes bizonyítéka, hogy három élenjáró egyéni dolgozó paraszt családjának tagjaival együtt még a tanácskozá­son aláírta a tsz belépési nyilatkoza­tot, s belépett a Győző Termelőszö­vetkezetbe. Tar Sándor elsőnek mondta: — Most mái- végleg belá­tom, hogy a termelőszövetkezetek jó tervekkel dolgoznak, és meggyő­ződésem, hogy én is itt találom meg a jövőmet. Ezért lépek be a tsz-be. Példáját követte Gelencsér György és Fehér Lajos dolgozó paraszt is. Több egyéni gazda is felszólalt, köz­tük Javós Kálmán középparaszt, aki vállalta, hogy április 4 tiszteleté­re évi tojás- és baromfiibeadását 100 százalékra teljesíti, a tavaszi mező­gazdasági munkákat pedig a határ­idő előtt legalább négy nappal be­fejezi. Hasonló értelemben szekált fel Varga Gyula is. fiz egyéiitak közös összefogásával mentik mog az őszi vetéseket Javós Sándor középparaszt pedig ezt mondta: — Tudom, hogy az egyé­ni parasztokra is számít az ország. Ezért javasolom az egyéni gazdák­nak. hogy mivel külön-külöm a bel­vizeket nem tudjuk levezetni, fog­junk hozzá közösen, egymást segít­ve mentsük meg vetéseinket. — Ez­után ő is ígéretet tett, hogy április 4 tiszteletére félévi adóját kifizeti, állati termékbeadási kötelezettségét pedig 100 százalékra teljesíti. Végül Oszkai Imre elvtárs, a Győ­ző pártszervezetének titkára szólt a tanácskozás részvevőihez. — Lelkes felajánlások hangzottak el — mond­ta —, ami megadta az alapot, hogy bízzunk az idei háromszázalékos vagy még éhnél is több termésnöve­kedésben. Hogy ez valóban így le­gyen, a felajánlásokat valúra keli váltani, cselekedeteinknek kell beszélni he­lyettünk. Igaza van Oszkai elvtársinak. Bár a tanácskozás végig eredményes volt, bár minden felszólaló szavaiból ér­ződött, hogy tudja, mi a kötelessége a párt és a kormány határozatának végrehajtásában, igazi eredményeit végleg csak akkor lehet lemérni, ha a szavak tettekké válnak. Ezt kell elősegíteniük a nagyberki kommunistáknak. Vucsák Magda 4 SZOVJET KÖNYVHÉT KÖNYVEI Komisszárov: A gárdahadnagy Gorin hadnagy az akadémiáról egy gárda-aknavetős alakulathoz kerül. Fiatal, tapasztalatlan parancs­nok, de becsületes, jószándékú kom- szomolista. Megismerkedik tiszttár­saival, a könnyelmű, felületes és fegyelmezetlen Poplaszkij hadnagy- gyal, a szorgalmas Tamurájev főhad­naggyal, ütegparancsnokával, a ki­váló, igényes, szigorú, de nagyon emberi Morozov őrnaggyal. Megkez­dődik a,szolgálat, amelynek ezernyi’ mutató regényt. i feladatában, apróbb-nagyobb hibá­iban és sikereiben, a harcosok elv­társi együttesére támaszkodva kivá­ló oarancsnok válik a fiatal tisztből. Komisszárov regénye fényesen bizonyítja: a békeévek katonaéleté­ről, a laktanyák hétköznapjairól is találunk a szovjet irodalomban se­matizmustól mentes, írónak,. olva­sónak és katonának egyaránt példa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents