Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

Csütörtök, 1956. március 15. SOMOGYI NÉPLAP ■ Még nagyobb lesz a zákányt tanáes tekintélye, ha jobban támaszkodik a fain dolgozóira Máz csak a barázdákban, völigy- kalllamiolkibain itt-ofit meglapuíó hó- juekák jelzik a zákányt határban is a zord tel búcsúzását. Egyre jobban felétevenedrjk az éltet a mezőkön is. Mát csinál a tanács, hogyan mozgó­sítja a lakosságot a tavaszra, törő­di k-e a lakosság gondjaival, hogyan harcol az átDaimi íegyelem megszi­lárdításáért, erről számolunk, be ' rö­viden olvasóinknak. Hogy dúsabb kalászokat teremjen a határ ... Hclinap határszem'uét tantiünk — hatiározitia el vasárnap Dolenecz Ist­ván, Zákány v:b-elmö;ke. Hétfőin reg­gel, .aztán ed is indult a hatánba a kihelyezett gépállomása agfonóimit;- sal együtt. Megszemlélték az őszi vetéseiket: .kikelt-e minden egyes földbe került mag; jól bírták-e a kis zöid'eilő galbanailevelék a szokatlanul kemény hideget; nem szorulnak-e pótlásra a gaibonapairceűlák; miit kell tenni, hogy idén a tavalyinál is dú­sabb kalászokat teremjen a föld. liste összegezték a határjárás sorén szerzett tapasztalataikat, ennek alap­ján itamécsiolják a dolgozó parasztok­nak, hogy különös gonddal bánjanak az őszi gabonavetésekkel, hordjanak rájuk minél több komposzttrágyát, és mihelyt az idő engedi, hengerez- zék felül a vetéséket. Ami a falu legöregebb embereit is tüzbehozta Sck munkát ró a tanácsra az olyan táíihatárú, nagykiterjedésű 'község irányítása, mint amilyen Zákány is. Települése szétszórt, ez megnehezíti a. lakosság összefogásét. Ha valahol, itt nagy szükség van a lakosság ja­vaslatainak, kezdeményezéseinek fel­karolására. Ennek a főbb mint 3000 lakosú fa­lunak még nincs kultúrcittihona. Pe­dig a fiatalok, öregek itt éis szeret­nének többet szórakozni, moziba jár­ni, előadásokat hallgatni. A záká- nviak azonban' segítenek magiukoin. Nem kénnek az állami beruházás­ból; saját forintjaikból! és társadal­mi munkával építik fal a kultúnhá- ■zaiL A tégla már rendelkezésre ál'l; a tetőfedőanyag pala tesz. A falu kis­iparosai díjtalanul vállialták a kul- tánház felépítését, a lakosság pedig csaknem 300 000 forint értékű társa­dalmi műinkét végez majd. Hatalmas összeg ez. A» községnek még a leg­öregebb embereit is tűzbehozta ez a munka. Az igen öreg Luketiies Torna Vencel asztalos is részt vesz az épít­kezésiben, s mint mondta, addig nem akar meghiallni, amíg el nem készül az. új kultúrház. A múlt évi és idei községfejlesztési összeget erre tarta- iékoiják, s még az idén megépítik a a kultúnháza/t. A járási mezőgazdasá'gi osztálytól csupán azt kérik a zákányiak, ne akadályozza őket ebben a nagymun- kábain. Ne tiltsa meg, hogy a szára­dásnak indult néhány fenyőfát ópü- iietajnyag céljából 'kitermeljék. Segít­sék ők is tető alá hozni az új 500 személy befogadáséra készülő kulitúr- házat. Porhintők A zákány! dolgozó parasztok zöme becsülettel befizette a múlt évi köz­ségiejüeszitési járulékot, s lelkesen jegyzett békekölcsönt is. A lejegyzett és 'befizetett .kölcsönösszeg fele a községben marad, ezt is felhasznál­ják a kultúrház építésére. A község mégy kisiparosa azonban — Bényi Sámuel, Szabó János, Szabó Sándor kovácis, Vancsura János szabó — úgy látszik csaik port hintett a fa­lusiak szemébe, lejegyeztek, de je­lenleg is 1050 forint békekölcsönnel tartóznák. Miért nem híznak kövérre a földművesszövetkezet süldői? • Zákányban nemcsak dolgozó pa­rasztok élnek, elég szép számmal lak­nak itt téglagyári munkások, más vállalatinál dolgozó emberek. Mivel többségük nem 'rendelkezik földdel, központi hús- és asírelliátásra szorul­nak. Áiüaimumk a múlt esztendőben lehetőséget adott a föidművesszövet- 'kezetekinek, ihogy saját hizlalással biztosítsák a falu hús- és zsírellátá­sát. Zákányban azonban keveset tö­rődnek ezzel. Igaz, a földművesszö­vetkezet állított be süldőket hizla­lásra, államunktól afcraktakarmányt is kapott, csák éppen hízó nincs. 1955 júniusától a mai napiig mind­össze 19 ihízót vágtak le, azokat is kényszerképpen. A tanács végrehaj­tó bizottságának az is feladata, hogy utánanézzen a földművesszövetkezet­nél, ki és and akadályozza, hogy több Írást, zsírt kapjanak az ellátatlan családok. A falu becsülete nemcsak 80 gazda ügye — Nehéz mind a 350 gazdának kedvére tenni — így önti szóiba gon­dolatát Ács Mária begyűjtési meg­bízott. Valóban, Zákányban , sem egyformám kötelességtudó minden gazda. Az igyekvő ést rendszerető gazdák mellietit akadnák hanyagok is, akiknek nem tetszik, ha a tanács dolgozód a törvények ibetiairtására szorgalmazzák eket. Igaz az, hotgy 80 dolgozó paraszt már teljesítette fél­évi tojás- és 'baromfiiibeadásáit, de ez nem nyugtathatja meg a tanács dol­gozóit. Sertésből és tojásból alig fe­lét teljesítették az első negyedévi be- adiási tervnek. Spallár Gézámé, Sif­ter Istvánná. Korcs Jánosmé már szabadpiacra vihetek tojásukat. A ta­nácsnak a spekulánsokat is rá kell szorítani kötelezettségük teljesítésé­re. A 9 holdas Varga Györgynek, a 8 holdas Kostyák Mihálynak se en­gedjék .lazítani, az álil.ami fegyelmet. Ezt kívánja a becsületes dolgozó pa­rasztok érdeke is. Vonják be a mun­kába jobbam a begyűjtési állandó bi­zottságot. * * * A fefcarcilt hibák nem csökkentik a zákányi tanács jó munkájának ér­tékét. De még nagyobb lesz a tanács tekintélye, ha feladatkörét 'kiszélesí­ti. s jobban támaszkodik a falu dol­gozó lakosságára. A lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek mind jobb 'kielégítése elősegíti majd az ál­lami feladatok sikeres megvalósítá­sát. . Varga József Nyilvános ülést tart a kaposvári fiúgimnázium or ősé szakköre A kaposvári Táncsics Mihály Fiú- gimnázium orosz szakköre nyilvános ülést tart március 15-én, csütörtö­kön délután 2 órakor a Textilmű­vek kultúirotthonában. Az (ülésen •résztvesz a hazánkban tartózkodó Komszcmol küldöttség képviselője is, aki az ünnepélyes ülés után elbe­szélget a szakkör tagjaival. A fiúgimnázium oro-sz szakköré­nek nyilvános ülésén színes műsorral szerepelnék a diákok: szovjet köl­tők magyarra fordított verseit sza­valják, előadják saját fordításaikat és a II. c. osztály tanulói Kluge Gyu- Ja második osztályos tanuló: »A mi barátaink« című orosz nyelvű jele­netét játsszák, majd ismertetik az i rósz szakköri pályázat eredményeit. A szakköri ülésen kiállításon mutat­ják be a tugok műfordításait s egyéb érdekes és értékes munkáit. A Táncsics Gimnázium orosz szakkörének nyilvános ülése egyik szó) és nagy érdeklődéssel várt ese­ménye a magyar—szovjet barátság hónapjának A jó agronómus körzetében állandóan fejlődik tsz-ek állattenyésztése A Megyei Párt-VB és a. Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága havonta beszámoltatja a gépállomási főagronómusokat előző havi mun­kájukról. A (tsz-ek 'tehenésze''ében jelenleg egyik legégetőbb feladat a tejtermelés fokozása. Ezért p leg­utóbbi beszámoltatás alkalmából fő­leg abból a szemszögből értékelték a gépállcmási agronómusok munká­ját: mit tettek a tsz-ekben a tejho­zam növeléséért. Az a tapasztalat, hogy még mindig nem gazdáik e feladatnak a gépál­lomási agremómusok. Igaz, néhány helyein már értek el szép eredményt, de ez még nem általános. A Karádi Gépállomás főagrenómusa, Hubinsz- ki József pl. .arról számolt be, hogy a körzetéhez tartozó somogymegy- gyesi Előre Tsz-ben 19,9 liter a fe* jési átlag, a törökkoppányi Rákóczi­ban 11 liter a napi istállóátlag tehe­nenként. A magasabb tejhozam állandósí­tása céljából a törökkoppányi Rákócziban az előző évi 10 hold helyett idén 80 holdon termelnek lucernát, s a tavalyi 300 helyett 600 köbméter silót készítenek. Ezenkívül rendszeresen előkészítik a teheneket a nagyobb tejihozamra, s érdem szerint etetik - a teheneket Mindez igen szép. Helytelen azon­ban, hogy Hubiinszki elvtárs egyes esetekben, amikor rendellenességet tapasztal a tsz-ek tehenészetében, ahelyett, hogy belátása szerint segí­tene a hiba megszüntetéséiben, min­dig a járási szervekhez tesz * jelen­tést. Amiatt pl. hogy a karádi Alkot­mányban a hideg télidőben is kint a kútnál, a jeges vályúból itatták a teheneket, nem lett volna szükséges a járáshoz jelentést tenni, hanem ő is segíthetett volna azzal, hogy meg­győzi a tsz tehenészeit, milyen hely­telenül cselekszenek. Az ilyesfajta tehetetlenség még igen gyakori az agronómus oknál. Már pedig nekik sokkal önállóbban kell mozogniuk, ha eredményesen akarnak dolgozni. Sokat hangoztatták az agronó­musok, hogy »utasítottuk a tsz-t«, de arról, hogy mikor és hány tsz-ben ellenőrizték a kihe­lyezett agronómusok munkáját, keveset tudtak mondani. Legtöbbjük a múlt hónapban csupán egy tsz-ben ellenőrizte a tehenésze­tet, ezt is a gépállomással egy köz­ségben lévő tsznben. Arra pedig szin- *e egyáltalán nem is gondoltak, hogy tapasztalatcserét szervezzenek a tó henészek között. Bcrbáíh László, a Balatomkiliti Gépállomás sgronómusa elmondta, hogy milyen nehéz meggyőző mun­kával sikerült csak a balatonszársaói Béke Tsz-ben bevezetni a perciós ta­karmányozást. Ahhoz azonban nem vett fáradságot, hogy néhány má­sik tsz-ből ideihívja a tehenészeket, s bebizonyítsa nekik a porciós takar­mányozás előnyét. Példákkal igazolták, hogy ahol nők dolgoznak a tsz tehené­szetében. jobban megy a munka, szebbek az eredmények. A visnyei Néphadsereg Tsz-ben, amióta a tsz vezetőség javaslatára Nagy Ferencné gondozza a tehene­ket, rövid idő alatt 3 literről 6 liter­re nőtt az istállóátlag. Ebből követ­kezik az agrenómusoknak az a fel­adata, hogy igyekezzenek minél több nőt beszervezni a tsz-ek tehenészeté­be. Sürgősen változtatni kell* azon, hogy a gépállomási főagronómusok csak jelentésekből tájékozódjanak a tsz-ek tejtermeléséről. Rendszere­sebben járjanak ki a területre, és számoltassák be a kihelyezett agro- nómusokat. Lelkiismeretesebb, fele­lősségteljesebb munka szükséges ah­hoz, hogy vállalásukhoz híven e hó­napban egy-két .literrel növekedjék a tsz-ek tehenészetében' az istállóátlag. A SZOVJET KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL Andrejev: HARCOL A NÉP (Művelt Nép Könyvkiadó) Ez a könyv a Nagy Honvédő Há­ború idején kibontakozott, széleskö­rű partizánharcck egyik legsikerül­tebb memoárja. A memoár-forma lehetővé teszi, hogy élő, eleven ala­kok és események szinte regénysze­rű során kérész'ül, ugyanakkor pe­dig alapos és népszerű politikai-ha­dászati elemzések révén szóljon a partizánmozgalom megszületésének és kibontakozásának körülményeiről (B EFEJEZETLEN ELBESZÉLÉS A magánélet, a szerelem és a hi­vatás konfliktusát örökíti meg ez a film. miközben a szovjet filmek ér­zelemgazdagságról, művészi ' bátor­ságáról vall. A művészet örök témá­jából, a kimeríthetetleinből, a szere­lemből merít a film írója és rende­zője. A gyönyörű, mélyreható történet hőse egy fiatal özvegy orvosnő, Jeli- zaveta Makszimova és Jurij Jersov, a baleset következtében megbénult hajóépítő mérnök. Az orvos és bete­ge története, szerelme —■ ez a film magva. Bár hivatásuk különböző —' természetük, életfelfogásuk mégis egy, 'Mindketten szerelmesei hiva­tásuknak, mindketten elsősorban az életért küzdenek. Ezért nem törőd­nek önmagukkal, ezért esik oly ke­vés szó kettőjük között a szerelem­ről. Az orvosnő számára az először csak »érdekes eset«-ből szerelem lesz. Egyikük sem vallja be, de a mindennapos találkozásuk mindket­tőjük számára igen sokat jelentenek. Egy időre megszakad a mérnök édes­anyjának alaptalan félelme miatt ez a mélyülő kapcsolat, de aztán a sze- . rétem ismét felülkerekedik, s a vi­szontlátás öröme hozzásegíti a gyó­gyuláshoz a mérnököt is. A film lírai szépségekben mély, igaz emberi érzésekben gazdag, ma- gávalragadó alkotás. Hitelét nemcsak a kitűnő művészi megoldások, a szí­nészi játék adja, hanem a történet­ből kicsendülő életigazság is. A SZOVJET FI MÁRCIUS 15-22 ★ ★ '* Az Októberi Forradalommal egyidős szovjet , filmművészetet iköszöntjük és ünnepeljük a szov- ! jet film ünnepén. A magyar közönség készült erre 5i az immár hagyományossá vált eseményre, az új szovjet filmekre, amelyleik jmind híven tükrözik a (szovjet ifi lm,mű vészét1 törekvéseit: »mindig újat és mindig jobbat«. A most bemutatandó filmek hőse is az ember, s közös vonásuk az újfajta em­berség. A magas eszmeiség: ez a szovjet filmművé­\ szét ereje. A filmek, amelyeket az ünnepi héten látunk, gyönyörködtetnek, tanítanak bennünket, em- ibermüíiókat nevelnek az új élet szeretetére. Köszöntjük az idei szovjet film ünnepén a .ren­dezőket, operatőröket, művészeket, a szovjet film mestereit, akik elküldték nekünk alkotásaikban a testvéri szovjet nép üdvözletét, hogy nőjön, erőseb­bé váljon a magyar és a szovjet nép barátsága. M ARY HERCEGNŐ Lermontov elbeszélése nyomán ké­szült a film, amelynek története a XIX. század 30-as éveiben játszódik egy gyógyvízéről híres városban, ahol a pétervári és moszkvai arisz­tokrácia gyűl össze évente. Ide ér­kezik egy fiatal, léha katonatiszt, Grigorij Pecsorin is, s később a moszkvai Logovszkaija hercegnő és leánya, Märy is, A lányt a hódolók raja veszi körül, csupán Pecsorin nem. igyekszik megismerkedni vele, sőt még kellemetlenül is viselkedik a lánnyal szemben. Közben megér­kezik a fiatal tiszt régi szerelme, Vjera a férjével, s hogy szerelmü­ket takarják, az asszony ráveszi Pis­es or int, udvaroljon Märynak, hogy ezzel eltereljék a gyanút. Märy szerelmes lesz Pecsorinba, és miután elköltöztek a városból, Vje- ráék az ő házukban bérelnek szo­bát. Itt keresi fel Pecsorin az asz- sznhyt, s amikor onnét távozni lát­ják, azt .hí rész telik, Marynál volt. A fiatal tiszt a rágalmazót párbajra hívja, s meg is öli. Logoyszkaja hercegnő, aki tudja, hogy lánya szereti Pecsorin t, a párbaj után felajánlja Mary kezét a tisztnek, aki azonban megmondja Märynek, hogy nem sze­reti őt. Közben a párbajra is rájön­nek Pecsorin felettesei, s elhelyezik egy távoli, kaukázusontúli erődbe. Ez röviden a film meséje, ame­lyet művészi eszközökkel tár elénk a filmrendező és színészgárdája. Fi­nom jellemra^zok, a szerelem érzésé­nek mély ábrázolása, a tiszta költői nyelvezet és a film művészi kivitele avatja a Märy hercegnőt a szovjet filmhét egyik nagy élményévé. (V ízkereszt, vagy AMIT AKARTOK Shakespeare, a költőóriás szelle­mes, játszi vígjátékét látjuk meg­elevenedni a mozivásznon, A színes, magyarul beszélő filmalkotás ugyan­csak a szovjet filmhéten kerül be­mutatásra. A Földközi-tenger egzotikus part­jain- hajótörést szenved két ikertest­vér, Viola és Sebastian. így 'kezdő­dik a film meséje. Egy jószívű ha­jóskapitány segítségével Viola .part­ra ér, Sebastiánnak azonban nyoma sincs. Viola férfiruháiban elszegődik a meseszép Illyria uralkodójához, Cesarió néven. Az uralkodó a .gazdag Olivia hercegnőbe szerelmes, s ezt elmondja szolgájának is, aki leveleit hordja Ohviához. Az álruhás szolga, Viola 'belesze­ret gazdájába, de hogy lep’ezze ma­gát, tovább hordja a szerelmesleve- teket Oliviának, aki viszont bele­szeret az apródba. S miután az ap­ród — Viola —• a herceget szereti, a grófnő az apródot — a két nő furcsa helyzetbe kerül. Sok bonyodalom után előkerül a halottnak hitt ikertestvér, Sebastián, akiről a grófnő azt hiszi, hogy az apród, és szerelmet vall neki. Sebas- tiónnan megtetszik a grófnő, s gyor­san sietnek az oltár elé, a paphoz. A szertartás végére érkezik meg a herceg, akit Olivia most már joggal utasít el, azzal, ihbgy apródjához ment feleségül. A helyzetet Sebas­tián menti meg, s Viola boldogan borul elveszettnek hitt fivére nya­kába. A herceg megtudja, hogy-ap­ród ja leány, s felajánlja neki kezét és szívét-. Shakespeare szellemes, érdekesen pergő jelenetekben, kacagtató hely­zetekben gazdag vígjátékát a film a költő nagyságához méltóan eleve­níti fel. Af.KEZES ÚJONC A balkezes újoncból is lehet kitű­nő katona, és a kelekótya legényből is lehet jó vő és jó férj — ériről szól a szovjet filmgyártás' legújabb színes vígiátéka, a Balkezes újonc. Vány a,- a film főszereplője .bár­mibe fog — melléfog. Hiába követ el a kolhoz elnöke mindent, hogy’ megnevelje, a kolhozban mindenki csak,, balkezesnek • nevezi Ványát. Lelegelteti a- malacokkal a meleg- agyi palántákat, miközben udvarol, berzakítja a tyúkól tetejét, zárlatot csinál a villanytelepen, és a folyóba vezeti a kolhoz vadonatúj teherauti- j át. és jelentőségéről. A szerző a háború elejéig tényleges katonatiszt volt, sa­ját kérésére került a frontra, ahol egy csata után elszakadt csapattes­tétől és a fasiszták által megszállt területen rekedt,. Itt egyszerű pat- tizánharcosként kezdte szolgálatát, majd az ukrán partizánmozigalom vezérkarának élére került. Vissza­emlékezései az 1942. augusztusáig •eltelt időszakot; tehát tulajdonkép­pen a mozgalom születésének körül­ményeit tárgyalják. Ványát behívják — de ő nem egykönnyen barátkozik meg a kato­naélettel. Itt is balfogásokat csinál — de mire letelik az egy év, s haza­megy szabadságra, még az anyja sem ismar rá, olyan délceg őrvezető lett belőle. A kolhozelnök is boldo­gan fogadja el most már lánya vő­legényének. J. Lukinszkij rendező így ír film­jéről: »A szovjet filmművészeti dol­gozók már sok filmet szenteltek hadseregünknek, a dicső haditettek­nek, a harcosok és tisztek győzel­meinek. Már régóta nem készült azonban film a katonák mindennapi, békés körülmények közötti életéről, hadseregünkről, amely nemcsak ügyes harcosokat nevel, hanem fe­gyelmezett, munkaszerető honpolgá­rokat is. Ezt akartuk tehát bemu­tatni úi filmünkben, a Balkezes újonc-ban«. ÚJ SZOVJET FILMEK A MEGYE FILMSZÍNHÁZAIBAN A szovjet filmhét alkalmával Ka­posvárott bemutatott filmeken kí­vül a vidéki filmszínházakban is új szovjet filmalkotásokat- mutatnak be a már régebben vetített szovjet filmekkel együtt. A lengyeltóti film­színházban bemutatásra kerül a Pus­kin Cigányok c. költeménye nyomán készült Alejkó c. film. Tabon a Ti­tokzatos lelet c. izgalmas, a szovjet pionírok életéről, kirándulásairól készült kalandos ifjúsági filmet, a csurgói filmszínházban az Uj partok felé c. filmet, Siófokon a Csehov novellája alapján készült színes fil­met, az Anna a férje nyakán c. fil­met mutatják be. A szovjet film ünnepi hete gazdag a kiváló filmalkotások bemutatásá­ban megyénkben is. Örömmel és kí­váncsi érdeklődéssel várjuk a szov­jet filmművészet újabb alkotásainak vetítését.

Next

/
Thumbnails
Contents