Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

2 SOMOGYI xNÉPLAP Kedd, 1956. március 13. Jacques Duclos beszámolója az SZííP XX. kongresszusáról I Párizs (TASZSZ). Péntek este, a zsúfcCásig megtelt Waigram-teremben Jacques Duclos a párizsi körzet kommun:otáimak gyűlésén ismertette az- SZ1KP XX. kongresszus:. iák ese­ményeit. A különböző országokban a szo­cializmusra való áttérés formáiról szólva Jacques Duclos a kommunis­ta és a szocialista pártok közötti vi­szony kérdésével foglalkozott. — Be kéül bizonyítanunk a szo­cialista dolgozóknak — mondotta —, hegy akcióegységre van szükség az ország ál tal kívánt politika megvaló­sításéhoz és a szocializmus győzel­mének előkészítéséhez. Azt is meg kell magyaráznunk szocialista alv-K* társainknak, hogy az akcióegység Sé-rli 'it/vn re űri kr rir_.il* itségévcíl parlamenti .úton is kivív­hatjuk ezt a győzelmet, de nem, sza­bad úgy képzelni a dolgot, hogy ek-jfo kor a hatöllio-m gyakorlása a burzsoá-jJ mat fel kell hasszináilni arra, hogy aj(l termelőeszközök kapitalista -tulaj do-<jlí inának helyébe a termelőeszközöké szocialista tulajdonát tegyük. Duclos rámutatott arra, hogy ad f rancia Kommunista Párt tagjainak Jj* behatóan -tanulmányozniuk kéül av\t XX. pártkongresszus anyagait ésd lankadatlanul harcolniuk kelt a bur-^* zsoá ideológia ellen. K Az angol parlament véleménye megoszlik a kormány ciprusi politikájának ügyében, London (MTI). Londonban, amikor pénteken értesültek Mskariosz cipru­si érsek deportálásáról, az angol munkáspárt és p. liberális párt veze­tői éles hangon ítélték el Eds-n kor­mányának ezt az akcióját. Gaitskell, az ellenzék vezetője a deportálásról hozott határozatot »ostobaságnak« nevezte, amely még jobban feléleszti majd a ciprusiak ellenállását, és. megmérgezi az angol—görög kapcso­latokat. Davis, a liberálisok parlamenti hevesei™ csoportjának vezetője is támadta a kormányt. Ezzel szemben a konzervatívok! ■közül sokon megelégedésüket fejez-ju ték ki amiatt, hogy a kormányí, ►-erős kézzel« csapott, le. *{• A ameril ciprusi válság fc-gJaikozfatja azjj rikaiákat is, Knowland amerikai^ szenátor »megütközésének« adott tei-v fejezést, s kijelentette, hogy a Ma-fi kariosz érsekkel kapcsolatos intézks dés »el bőgj a mérgesíteni az angol- görög viszonyt és meg fogja zavarni^ a iNATO-crszágck kapcsolatát is«. Közleményt adtak ki Eden és Guy Mollet megbeszéléseiről London (MTI). Guy Mollet fran­cia miniszterelnök vasárnap délelőtt .24 órás látogatásra Londonba uta­zott, hegy Eden brit nrinisztarelnök­kel megvitassa a két kormány né­zeteit a nemzetközi helyzetről. A megbeszélésekről — azok befe­jezése után — hétfőn közös közie- Ttiényt adtak .ki, amely szerint »Eden angol és Guy Mollet francia miniszterelnök londoni tanácskozásai során messzemenő megegyezésre ju­tott«. A .közlemény a továbbiakban hangoztatja, hogy »feltétlenül szük­séges a szabad nemzetek közös arc- vonalán, ak megerősítése«, továbbá, ihoigy »fokozott figyelmet keld szen­telni a Távcd- és -Közép-Keleten, va­lamint az Afrikában foganatosítandó gazdasági rendszabályoknak«. »A m-egbaszélések széles témakört ölél­tek fel a keleti tömb államaival fennálló kapcsolatoktól, a leszerelé­sén és a közelikeleti kérdéseken át egészen Franciaország észak-afrikai nehézségéig« —- állapítja meg a köz­lemény. • • iUTffl i SZOVJET KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL Szolovjöv: A CSENDHÁBORÍTÓ (Uj Magyar Könyvkiadó) Szolovjov a Közel-Kelet legendás hőséinek, Naszreddin Hodzsának ka­landjait írta meg ebben a regényé­ben. Naszreddin Hodzsa a nép egy­szerű gyermeke, egyetlen vagyona és fegyvere; agyafúrt bölcsessége, mely- lyel túljár a hatalmaskodó emiirak, kének és népnyúzó uzsorás®; eszén. Az emir tekintélyes vérdíjat tűz ki fejére, ő azonban álruhában minde­nütt jelen, van, a pribékek nem tud­ják elcsípni, mert a nép, a kézmű­vesek, ai dolgozók elrejtik a kóny- uraik és -gazdagok bíráskodása elől1. Es -amikor más városokban jár, a nép szívében ákkor is jelen van min­denütt és ©rőt ad neki a nepsamyar- gatefc ellieni küzdelemre. Valahol ott domborul a sírj-a, de a -néip nem hi­szi el, hogy meghalt; majd előkerül egyszer1 és újra borsoitl -tör az emir és aiz uzsorások orra alá. ALEKSZEJ MARESZJEV PÉLDÁJA Hilary Pratesii, az ismert francia ökölvívó bajnokot tavaly ősszel súlyos autószerencsétlen­ség érte. A fiatal sportoló ko­moly sérülést szenvedett, s két napig élet és halál között lebe­gett. Erős szervezete végül is győzelmet aratott. Bár életben maradt, úgy látszott, hogy egész életére ágyhoz lesz láncolva. Egyik barátja bevitte neki a kórházba Borisz Polevoj »Egy igaz ember« című regényének francia nyelvű változatát. A könyv óriási hatást gyakorolt a fiatal emberre. »Az emberi hő­siesség ragyogó példája« — mon­dotta Alekszej Mareszjev hőstet­téről az Avantgarde című fran­cia ifjúsági hetilap munkatársá­nak. »Az ő példáját követve én •is talpra fogok állni-». A szovjet repülő hősiességén fellelkesült francia fiatalember megkezdte mindennapi tornagya- korlatait. Egyelőre csak ágyban, orvosi felügyelet mellett. Hama­rosan elérte az első sikert. Meg­engedték, hogy felkeljen és ka­rosszékben üljön. Pratesi kije­lentette, hogy addig nem nyug­szik, amíg teljesen le nem győzi tehetetlenségét. A szovjet író könyve így se­gítette a szerencsétlenül járt francia sportembert, hogy meg­vívja harcát az életért. GLLENHAUER AMERIKÁTÓL FtjCGETLEN KÜLPOLITIKÁT KÖVETEL Bonn (ADN). Ollenhauer, a Német Szcclá’dernctorata Párt elnöke szom­baton a •Bonin melletti Bergneustadt- iba,n követelte, hogy a beírni kor­mány folytasson önálló és az Egye­sült Áramoktól független külpoliti­kát. Mint mondotta, Bcnn-n-ák gya­korlatilag nincs saját külpolitikája, beéri azzal, hogy mint az árnyék kö­veti a washingtoni irányvonalat. A német kérdés megoldása szorosan összefügg a leszerelés és a kollektív -biztonsági- rendszer problémájával. Ha a Nyugat kitart merev atlanti katonai politikája mellett, akkor szükségszerűen igen veszélyes hely­zetbe kerül — állapította meg Ollen- hauer. * * #-Bonn (MTI). Schaeffer nyugatné­met pénzügyminiszter a hét végén ismét szembehelyezkedett azzal a nyugati követeléssel, hogy a Német Szövetségi Köztársaság továbbra is fizesse meg a nyugati haderők áilo- másózási költségeit. 'A megszállás ideje elmúlt — mondotta —, egyen­jogúak vagyunk és a többi nyugati hatalom nem szavazhat le .bennünket. ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan Lelkiismeretlen üzérkedés a hideggel Az idei, sokhelyütt katasztrofális hideg időjárás NyugatNémetor­szágban főleg a kisembereket sújtotta erősen, Nyugat-Németországban még ma is az emberek tízezrei laknak‘barekokban vagy a háború alatt épített bunkerekben. A nyugafiberlini »Kurier« lelkiismeretlen árdrágításokról számolt he. Arról írt, hogy egyes fontos élelmiszerek árát Nyugat-Németországban 500 százalékra hajtották fel. »Vajon élelmezési .'katasztrófa . felé tar-, tutik?« — tetté fel a kérdésit, majd így folytatta: »Sok Centos élelmi­szernél valósággal katasztrófái is' méreteket öltött az árdrágítás és még nem is látható előre, milyen további túlzásokra kerülhet még .sor«. A »Neues Deutschland«.árról számolt be, hogy több nyugatnémet bánya nem tudta leszállítani a földhöz fagyott szenet, aminek következ­tében az Ruhrvidőkén amerikai importszenet árusítottak. per­sze l.elemeit árakén. Ez azt jelenti, hegy » hidegeit kihasználva nem­csak nyugatnémet, vállalkozók, hanem amerikai .kensz,űrnek |is éltek ezzel a nagyszerű lehetőséggel, hegy profitjukat a nyugatnémet szegény néprétegek rovására növeljék. ÜZEMBELÉP AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK ATOMREAKTOR ŰJ LÖEHAITÁSOS REPÜLŐGÉP Franciacirszóg­KABIŐAKTIVITÁS ÉS RÉGÉSZET Két amerikai tudós, A -gép neve Car,a- cir. Hang Suess és űr. Meyer Rubin geológus új módszert vezetett be a régészeti leletek ka­készül -ban. vette és a polgári repü- A CTK közölte, hogy használják. A a közeljövőben üzem- tervezők felhasználták behelyezik az első cseh- ^ rendelkezésükre ál-ló iának meghatározására-, szlovák atomreaktort, ^íis2es tapasztalatokat. Lényege az, hogy a amelynek (segítségével 1941-ben az an- szerves anyagokban le­jelentésen meggyorsul g^, készítettek lök- vő szénnek radioaktiv majd az országban a hajtásos gépet polgári sugárzása van és ez a magfizika fejlődése. A iépülés céljaira. Ez a sugárzás idővel csök- reaktor szovjet tudósok ,göpt:'pUs azonban töDb- ken. így sugárzásmérő és technikusok segítse- jzgr iezuha,nt. Megái- műszerek segítségével gével épül. lapították, hogy a so- pontosan megáliapítha­Növekszik az amerikai szerencsétlen- tó a vizsgált tárgy ko­Feget a tón kniaradasa ra* monopóliumok profilja &kozta. A fém ugyanis A tudósok megálla-pí­bizenyos idő múlva tolták, hogy az űgyne­1955-ben 2439 nagy nem tud ellenállni a vezett Magdalénien-kor vadász­emberének amerikai mcnoptöium ^ belső nyomás- iramszarvas 1 -különbségnek. Az itt barlangi d l,ai, £s ta - ‘ irg-ncia -géptípus k:kü- kultúrája még tízezer liebmmiáidaZ332 ’ millió «öböli az eddigi hibá- évvel ezelőtt is virág­11 mnlia d - ^ hat. alkalmas középta- zott. A tudomány ed­c;r, „Z volságú repülésre. digi tlláspontja az volt. dollárral szemben-. minden idők -legna­hogy a barlangi ember gyobb profitja, az. 195°. Békegyűlés a verduni már huszonötezer évvel é-fltól eltekintve, amikor csata színhelyén ezelőtt kihalt. Az úsr- a koreai háborúval nevezett Aurignacien­kapcsolatcisan ugrássze- Verdimben n-agysza- ^ mammutvadáM, ruen növekedtek a pro- basu -bekegyulest tai- emberéről vis70nt azt írtok- ' ***\ « yffU:ni állapították meg, hogy 40 évfordulóján, hz . , , , , Li Szín Man nem voIt az első viíághábo- húszezer ev­jelölteti magát harmad- rú egyik legnagyobb 1 ' * e ' c7lr elnöknek és legtöbb emberéletet * szór elnokne-í ütközete. A Az-Egyesült Államok A Daily Worker hír- békegyűlésen. Francia- újabb hidrogén-bomba •adása szerint Li Szín ország különböző wi- ,,,,,, .......... M an március 5-én be- dék-eiről több mint há- kiserietekre készül jelentette Szöulban: romezer küldött vett Mtat japán rádió nem jelölteti mr.gat részt és más országok közölt Egyesült AI­harmadszor a .júliusi iß kepviselilatieik mar 1 délkoreai el-nökválasz- gukat. A nyugatnémet -a'mo“s- a Bikini szige- táson. A kormányának békemozgalom képvi- tek térségében újabb korruptságár-ól hírhedt selője élesen elítélte a termonucleáris fegyve- Li Szín Man arra hí- nyugatnémet felfegy- rek kipróbálására ké- vatk-ozott: immár tűi- vérzést és a nyugatmé- ... " . jár a 80- életéven és met dolgozók szolida- sz^ ’ s ez apanban vissza akar vonulni a látásáról biztosította a étrősi e1.égedetlenseget közélettől. francia népet. kelt. HARCBAN AZ ÁR ELLEN Ml AZ A PANCSA SILA? SZTÁLIN VÁROSBAN a múlt íié't csütörtökiéin í’js, imirat máskor mindig, erős buzgással ömlött a víz a vastag csövekben a gyári központi víztárolóba, és az ivóvízvezetékakiből is vastag sugárban csurgotfc a víz. De. soha még olyan küzdelembe nem került a vízszolgáltatást biztosítani, mint ezen a napc-n. A Duna partján a Sztálin Vasmű­nek két hatalmas szivattyúháza van. Az egyik már teljesen késze.náli, a másik ebben az évben készül el tel­jesen. IA Duna (hirtelen, -emelkedő viza a készülő szivattyúház-nál okoz­na a legnagyobb bajt. Az egyik kive­zető nyíláson betört- a szivattyúház belsejébe. A szerdára virradó éjjelen hatalmas küzdelem folyt a vízbetö­rés magszüntetéséért: Borovszki Ambrus elvtárs, a Sztálin Vasmű vezérigazgatója mintegy negyven ember élén hc-rdta a homokzsákokat, hogy a víz el ne öntse az eg-ész szi- vattyúházat. Szerda reggeltől csü­törtök reggelig még több helyen -kel­lett feltartóztatni az egyre nagyo-bb- nyomású vizet. Sokain -huszonnégy, sőt harminchat órán keresztül egy­folytában dolgoztak a szivattyúház megmentéséért. Csütörtök délben fordult a legvál­ságosabbra a helyzet. Szerda dél óta 80 centit emelkedett a Duna vize. Bonta főmérnök elvtárs is megje­lent a szivattyúháznál és elmondta, hogy a tervezésnél nem számítottak ilyen magas vízállásra, mert a mos­tani vízállás másfélméterrel maga­sabb, mint azon a helyen az eddig előfordult legmagasabb vízállás. A ZSILIPKAMRÁKNÁL betörő víz egyre magasabbra emelkedett a mélyen a Duna szintje alá süllyesz­tett sziva-ttyúház aljába. Honvédek és tűzoltók kezdtek hozzá a víz ki- iEivatá^ához. A beminmotoros szi­vattyúk -gázai teljesen megtöltötték a hatalmas szivattyúházat, de a ka­tonák és a- tűzoltók a rossz levegő ellenére is- kitartottak helyükön. Amikor látták, hegy minden szi­vattyúzás ellenére is egyre maga­sabbra emelkedik a víz, Nyerges István szivattyúház telepvezető ja­vaslatára leállították a nagy .szivaty- tyút és attól a perctől kezdve a tar­talék-szivattyútelep küldte, a vizet a gyári víztárolóba, hogy a nagy-ko­hónak és a Martinnak -legyen ele­gendő hűtővize, ne kelljen leállniuk ezeknek a fontos üzemeknek. A Vasmű dolgozóinak segítségére kivonult honvédek töltéssel és ho­mokzsákokkal kerítették el a tarta- lék-szivattyúházat is. amelyet szin­tén komolyan veszélyeztetett a nö­vekvő vízáradat. Az Erőmű délelőt­tös műszakjának dolgozói délután szintén ide vonultaié ki, hogy segít­senek társaiknak. A vezérigazgató, vagy néhány órára a helyettesei ál­landóan a szivattyútelepeken tartóz­kodnak, mert —■ amint mondják — ez a gyár szíve. Ha nem sikerülne a szivattyútelepet megmenteni, ak­kor a két legnagyobb üzemnek, a Nagyolvasztónak és a Martinnak, de az Erőműnek is le kellene állnia. CSÜTÖRTÖKÖN, amikor már alig néhány centi választotta el a gépház épületét a Duna szintjétől, önként vállalkozó szabadságharco­sok motorcsónakba szálltak és nagy kerülővel a nyílt Dunára futottak ki és homokzsákokat vittek a vízmű gépházának körülkerítésére. Az óvá­rosi lafcos-ck, köztük Roz-bora István vezetésével a Rákóczi Termelőszövet­kezet tizenöt tagja önként jelentke­zett munkára, ö készítették elő a homc-kzsákólcat, amelyekkel körülke­rítették a gépházat. S a gyár szíve tovább lüktetett... Ismeretes, hogy a szocialista és a kapitalista rendszer békés együttélé­se és békés versenye Lenin tanítá­sainak egyik alappillére. Ez a követ­kezetesen ibékesz-erető szovjet külpo­litika elvi alapja. Azok a változá­sok, amelyek a második világháború óta Ázsiában, történtek, alkalmassá tették Ázsiát arra, hegy éppen itt induljon diadalútjára a békés együtt­élés eszméje. Különösen nagy szerepe volt eb­ből a szempontból a kínai—indiai viszony kedvező alakulásának. Ék­ről Cscu En-l-aj indiai látogatása során, 1954 nyarán a következőket mondotta: »Majdnem 3090 km ho-sz- szú határ kapcsolja össze a két né­pet ... A történelem csak -békés, kul­turális és gazdasági kapcsolatot is­mer a két ország között, sohasem háborút vagy ellenségeskedést... Uj fejlődésen ment át Kína és India népének történelmi barátsága, ami­óta létrejött a Kínai Népköztársa­ság és az Indiai Köztársaság. Közös vágyunk, hegy mindegyikünk -békés környezetben építhesse saját orszá­gsát. Ez a közös vágy az alapja a ♦ két ország népei között fennálló ba- •rátság továbbfejlődésének. Mo-st, amikor Ázsia békéjét még mindig külső fenyegetés veszélyezteti, Kína és India 9G) milliós népeinek ba­rátsága hatalmas erőt jelent Ázsia és a világ békéjének fenntartása szem­pontjából.« A BÉKÉS KGYÜTT- | ÉLÉS ÖT ALAPELVE Az ázsiai helyzetben a .bekövetke­zett változások, s ezen belül a kínai —indiai viszony alakulása tette lehe­tővé azt, hogy éppen az új Kína és j India vezetői dolgozhatták ki a bé- ♦kés együttélés irányelveit, a Pancsa Sila elnevezésű bék-eofcmány pont­jait, Ezek az Irányelvek teljes mér­tékben alkalmasak arra, hogy sza­bályozzák Ki.r-nböző társadalmi rendszerekben elő országok békés, baráti -kapcsolatait. Ez az öt irány­elv, melyet az l JA. június 28-á.n •közzétett, közös kínai—indiai közle­mény hirdetett meg, a következő: L Egymás területi épségéinek és -szuverenitásának tiszteletbentartása. 2. Kölcsönös meignemtámadás. 3. Kölcsönös benemavatkozás egy­más beliigyei.be. 4. Egyenlőség és kölcsönös elő­nyök. 5. Békés együttélés. A BÉKEÖVEZET Kína és India ebben a nyilatko­zatban az öt elv értékelése során -Kiemelte, hogy ezeket az irányelve­ket más ázsiai országokkal s a vi­lág más részeivel való kapcsolatok­ban is érvényesíteni lehet, Beszélt arról is a közös nyilatkozat, hogy az öt elv elfogadása »hozzájárul a bé­ke térségének megteremtéséhez .is, amely ki is terjeszthető, és ilyen módon csökkentheti a háború lehe­tőségeit, .s megerősítheti a béke ügyét az egész világon«. Az öt elv megszületésével egy időben tehát fel­vetődött egy békeövezet megterem­tésének a gondolata is. Erről a bé­keövezetről Csőn En-iaj elvtárs né­hány’ hónappal később, 1954 őszén Nehru kínai látogatása alkalmával ismét -beszélt és kijelentette: »Nyil­vánvaló, hogy a békeövezet megte­remtése és kiterjesztése összhangban áll mind India, mind a többi ázsiai nép érdekeivel. -Hajlandók vagyunk Indiával együtt közreműködni azok­ban a közös erőfeszítésekben, ame­lyekkel leküzdhetjük az ázsiai béke- övezet megteremtése és kiterjesztése elé tornyosuló akadályokat«. Az öt elv és az ázsiai békeöveaet megteremtésére irányuló törekvések további sikere az volt, hogy az ázsi­ai országok közül Burma, Indonézia és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya is elfogadta az öt elvet. Természetesen a Szovjet­unió is üdvözölte ezt az elvi béke- politikájávai összhangban álló kez­deményezést. Ennek megfelelően -1054. október 12»éni szovjet—kínai közös nyilatkozat szögezte la, hogy a béketáibor mindkét nagyhatalma erre az öt elvre építi nemzetközi kapcsolatait. Mindez azt eredményezte, hogy ■ennek az esztendőnek az elejére a legjelentősebb ázsiai -országok több­sége elfogadta -a békés együttélés alapelvei-t. Elfogadta a földkerekség legnagyobb -lélekszámú országa, a 600 milliós Kína. Elfogadta a világ második legnagyobb országa, a 360 milliós India, s elfogadta Ázsia i118- gyedik -legnagyobb országa, a 76 mil­liós Indonézia. Burmával és a Viet­nami Demokratikus Köztársasággal együtt ily módon kialakult az ázsiai országoknak egy olyan hatalmas ere­jű és befolyású magva, amelynek már megvolt az ereje és tekintély® ahhoz, hogy megindítsa a küzdelmet az öt alapelv még szélesebbkörű el­ismertetéséért és ezzel együtt a bé­keövezet kiterjesztéséért. Az öt alap­elv megfogainvi :ásr és kezdeti sike­rei ily módon a nemzetközi élet alapvető kérdéseivel azonos- állás­pontra hozták a Je-gjelentősebb ázsi­ai országokat és megteremtették az alapját egy széleskörű -kor.lzereneia sikerének. Ezért mondhatjuk, hogy az öt alapélv, a Pa-ncsa Sila meg­fogalmazása és elterjedése az egyik gyökere a bandungi értekezlet mag- születésének és eredményeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents