Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

Vasárnap, 1056. március LL SOMOGYI NÉPLAI 7 cA ntegunterfa eLméJj^íti a bafútiág,at Gazdag műsora van a magyar—szovjet barátsági hónapnak a tabi járásban A ■magyar—szovjet barátsági hónap kezdetét országszerte meavmepelték. Talán nem lesz ér­dektelen, ha beszámolok arról, hogy Tavon es a tani járásban milyen buzgó készülődések után, milyen lelkes hangulatban indult el ennek a hónapnak műsorlánca, s az első láncszem után mik követ­keznek. A készülődés idején hogy hogy nem, de lemaradt a járás. Már sür­gető közelségben lépdelt a március, és még mindig nem szűnt meg a dermedtség, mely úgy látszik a tél­lel együtt akarta magát tartani. Ha­nem aztán mozgolódás kezdődött. A járási pártbizottságon összegyűltek a kultúrszervek vezetői és egyéb kul- iúrmunkások s egymás után szület­tek a jó ötletek, vagy buktak meg a rosszak. Egyszerre kialakult az egész hónap műsorterve. Az igaz, szépek a tervek. De az MSZT még szervezetlen a járásban. Hogyan lehet valóság a tervekből? Farkasné elvtársnő, a járási pártbi­zottság ágit. prop. titkára azt java­solta, hogy az összejöttekből im­már megalakult járási operatív bi­zottság tagjai vállaljanak egy egy vagy több községet, ahol személye­sen alakítják meg a községi bizott­ságokat és szervezik meg a munkát. Ez életrevaló ötlet volt, és egymás­után került az emberek neve mellé egy vagy két községnév. Másnap vagy harmadnap ki-ki útnak indult és vitte magával a gazdag műsort, hogy az írásból életet csináljon. A Szovjet Könyvhét könyveiből Gorkij: ILJA GYERMEKKORA Ikanfertő műhelyben iinask<xük Miska. Éietéinek leghőbb vágya, hogy egyszer, egyetlen egyszer el­jusson a cirkuszba... — Ljonka a végtellen sztyeppén “vándorai nagy­apjával, az öreg koldussal és össze­omlik lelkében a világ, amikor megtudja, hegy nagyapja lopott is érte. Hja még Ljonkánál is szegényebb, őt egy öreg koldus »bérli« azért, hagy vele járjon koldulni. Jaska pedig az Úristennek pana­szolja el, hogy azért került a meny- országba 10 éves korára, mert sokat ütötték és éheztetták. De visszamegy a földire, mert nagyon .szeretne meg­tanulni balaiajkázni. Ftpe vidám fic­kó; ő a gazdasszemy gránátalmáit szétesik gatja szegény pajtásai kö­zött. Danko pedig kitépett szívével vi­lágítja az utat az életet kereső, buk­dácsoló tömeg előtt. A mélység embereinek megrázó sor­sa, hősi küzdelme az életért, az em­berekért: ez Gorkij témája ifjúsági novelláiban is. Az Ifjúsági Könyvkiadó Gorkij halálának 20. évfordulója alkalmával új, bővít ett kiadásában, jelentette meg Gorkij legszebb ifjúsági novelláit Maikai Imre, SzőiDősy Klára, Rab Zsuzsa kiválóan sikerült fordításá­ban, Kass János illusztrációival. Könyv a szovjet nehézipar elsődlegességéről Nadtocsejev: A nehézipar elsőd­leges fejlesztésével kapcsolatos leni­ni politika. Történelmi áttekintést ad a nehézipar fejlesztéséről. A tár­gyalás központjában mindenütt a nehézipar elsődlegessége áll. Ezen­kívül igen részletesen foglalkozik az ipar és a mezőgazdaság he­lves összeegyeztetésének kérdésével. Rendkívül hasznos és tanulságos könyv. Egyre fejlődő falusi kultúránk színes virágcsokra a babócsai ifjúsági seregszemlén A bizottság külön megdicsérte a vízvári vezetőket: Scós Dezsőt es Kemény Ervint, csoportjaik felkészí­téséért. A ver. sny sikeréhez hozzá­járult a járási DISZ és a népműve- 'ésj csoport megbízott el vt ácsainknak irányító munkája is. A zsűri, az egész község m-f.gá'óapílctta, hogy a seregszemle színes virágcsokrába az cmiítelt csoportokon kívül a ri- nyaújnépi színjátszók, a komilósdi fiatalok, bélaváriak, boihóiak fűztek egy szálat. A verseny megrendezésében csu­pán egy dolgot kifogásaitok a vidéki fiatalok: miért nem kötötték össze a seregszemlét táncos ismerkedési esttel? Igazuk van a fiataloknak, m,ent a seregszemle így lett volna teljesebb. Ettől eltekintve, a verseny elérte a legfőbb célját: tanúbizony­sága volt egyre fejlődő falusi kultú­ránknak. fiatal lelkesedésének. kukén munkásaink Bondor Géza. Beszámolhatnánk néhány soros hírben is a Babócsán megrendezett körzeti ifjúsági kulturális seregszem­léről. A bemutató példás megrende­zése, a bemutatott színművek, tán­cok, kórusművek, művészi színvona­la. a felkészültség valóban többet érdemel néhány sornál. Beibócsa. ez a nagy lélekszámú kulturális központ lázasain készült a bemutatóra. Harminctagú már elég régóta működő kulturális választ­mánya jól mozgósította a tömegeket, s s műsor kezdetekor már zsúfolásig megtelt a körülbelül 400 férőhelyes kultúrterem. A hosszú útról — Bé- lavárról, Vízvárról, Bcihóról, Rinya- újtiépsrő!, Kcmlósdról és Péterhidáró! ideérkezett fiatalokat forró rumos­teával várták. Az öltözők, a kultúr­terem és más mellékhelyiségek is jól fűtöttek voltak. Egyszóval a választ­mány megteremtette a föltételt, hogy a mintegy kettőszázötven főnyi sze­repéd a várakozása idejét kellemesen tö’ihesse el. A verseny délután kettőtől negyed kilöki« tartóit. A közönség azon­ban a hosszú ideig tartó bemutatót mégsem hagyta ott. Tárgyilagosan ítélt meg minden számat, és érdem szerint-jutalmazta tapssal a csopor­tokat. Nem szólunk részletesen kü­lön-külön a műscrszámokvól, mert hiszen nem kevesebb mint 25-öt .kel ­lene elbírálni, össtaefeglarvn azonban el feels ir.cnJani: a mú’t évben Ba- bócsáín mindössze négy 1 lé-ég fiatal­sága vett részt a verse-you. Most a körzet valamennyi községe képvisel­tette magát. A ve r«« y.szám ok mű­vészi színvonala sokkal magasabb volt, mint az előző években. A bí­rálóbizottság igényes volt. De így is jellemző a csoportok nívós felké­szültségére, hogy az előadott huszon­öt műsorsaim közül tizenegyet ki­válóra, nyolcat jelesre, -négyet kö­zepesre,1 s csupán kettőt minősítettek elégcégesre. . A régi hírnevűket őrző babócsai és vízvári kui’.túrcsoportck melfé az évek óta hallgató ipétenhidai DlSZ-szar- vezet is fekorakozott. A péter-hi- da'-ak áltat előadott Gárdonyi Géza: .»A bor« című színművének harma­dik felvonására »-kiváló« minősítést kaptak. Ez rém azt jelenti, hogy jobb volt a játékuk, mint a babó- csaiak által bemutatott »Cigány« c. színmű második felvonása. Érdemük •azcg>bg.T'gg' tt'í; hogy ' rövid idő- alatt iigcn»jó felkészültségről adtak számot. Külön dicséret Hiteti a babócsai kultúrcsopcirt vezetőjét, Lengyel Im­réje jki -.egyben az egész verseny fő­rendezője volt. Rajta kívül Papp István. Káplár József, Radi'.r. István, Rózsai József váXatt sokat magára, kcsedéssel, epikai lendülettel. De mi történt közben a járási székhelyen, Tabcm? A gimnázium igazgatójának veze­tésével elkészült a tabi program. Ilit az aztán gazdag! Minden van benne, ami a kultúra­éhesek számára szem-szájnak in­gere. Pl.: a gimnázium színjátszó­csoportja színdarab-bemutatóra ké­szül. Lesznek hanglemezes zenei előadások. A Járási Könyvtár együttese félórás színes műsort ad a községi hangosbemondón. Könyv- kiállítások lesznek a gépállomáson, a kirakatokban. A Járási Könyvtár­ban máris elkészült a »Mit kapott hazánk a Szovjetuniótól?« című ki­állítás. Kitűnő szovjet játékfilmek érkeznek a filmhétre. Irodalmi, ter- - mészeitudományos előadások, barál- •ám estek teszik még dúsahbá a műsort. De kövessük most útjukon újra a vidékjárókat, hagyjuk Tabot addig készülődni. Fenyvesi elvtárs, nép­művelési csoportvezető Torvaj felé gyalogol, Máj Henrik az oktatási osztályról Nagyberéiiyben jár. Cső­kor Gyula Járási MSZT titkár Zicsbe igyekszik. Magam Szoro­sadra tartok. A fogadtatás minde­nütt lelkes. Nagyberényben 15-en is összejöttek, hogy bizottságot alakít­sanak. Kattogtak az írógépek, pla­kátok jelentek meg az utcákon, egyfelvonásosok után kutattak a DISZ-fiatalok, a népkönyvtárak­ban válogatni kezdték a kiállításra kerülő könyveket. Jő hangulatban érkeztek haza a látogatók és beszámolójuk többnyi­re így festett: Volt ugyan egy-két nehézség, húzódozás, de aztán bele­melegedtünk. *Menni fog a dolog! Elérkezett a kezdet, március 4. Tabon a központi általános isko­la zsúfolásig megtölt itt nagyter­mében érdeklődéssel várta a közön­ség a műsort, melyet Almási György gimnáziumi igazgató ünnepi beszéde nyitott meg majd diafilm- veiitésberí, szavalatokban, a tabi pedagógus zenekar szóvj»t számai­ban, népi táncban lelhették örömü­ket a megjelentek. Ki. tudná felsorolni azt, hogy vi­déken mi volt? Hiszen ahhoz egy egész újság kellene. Csak néhány adatot: Nágocson 250, Törökkop- pányban 130, Miklósiban 90, még a kis Szorosadban is 60 ember tapsolt a bemutatóit színdaraboknak. A többi községben szavalatok, ének­számok, orosz és magyar népi tán­cok követték a megnyitóbeszéde­ket, 70—80. de sokszor 120—130 fő­nyi közönség előtt. A kezdet tehát jó! Ha ilyen lendülettel pereg le a hó­nap többi eseménye, •melyek között további színdarabok, érdekesebbnél érdekesebb előadások, filmvetíté­sek. ismerkedési esték szerepelnek, akkor elmondhatjuk, hogy még egy lépéssel• közelebb kerültünk a baráti szovjet népekhez. SÜLÉ J1BOR járási könyvtárvezető. Felszabadulá§i cikkpályázat A Somogyi Néplap eddig meghir­detett cikkpályázatai iránt nagy ér­deklődés nyilvánult meg szerte a megyében. A legutóbbi pályázaton a beküldött írások száma meghalad­ta a százat, s az eredmény kihirde­tésekor és a díjak kiosztásakor, de azután is többen fordultak azzal a kéréssel szerkesztőségünkhöz, hogy ismét indítsunk cikkpályázatot. A Somogyi Néplap szerkesztősége ez alkalommal felszabadulási cikkpá­lyázatot hirdet. Feltételek: Pályázni lehet olyan írásokkal, amelyek megyénk dolgo­zóinak életében a 'felszabadulás óta öltéit időszak változásait mutatják meg: hegyan vá’t szabad hazánk gazdájává a munkásosztály; hogyan találta meg helyét dolgozó paraszt­ságunk a tsz-ben; milyen lehetősé­gek nyíltak ifjúságunk számára; a párt küzde’me a nép jobb!étéért; a bé­keharc eredményeinek megmutatása; hogyan tanul, művelődik a város és a falu népe; hogyan segíti ezt értel­miségünk; a munkásosztály cs a dol­gozó parasztság szövetségének ábrá­zolása; s e témakörökön belül min­den olyan írással, amely mai éle­tünket, munkánkat mutatja be. A cikkpályázaton mindenki részt- vehet nyomtatásban vagy egyéb mó­don nyilvánosságra nem került írás­művekkel. Pályázati díjak: 1 darab I. díj 1000 forint 1 darab II. díj 500 forint 1 darab III. díj 300 forint A legjobb írásoknak adandó díja­kon kívül a díjat nem nyert, de a lapban megjelent, a pályázatra be­küldött írásokat a szerkesztőség megfelelően honorálja. Beküldési határidő: 1956. május 1. Cím: Somogyi Néplap Szerkesztősé­ge, Kaposvár, Latinka Sándor utca 7. A borítékra kérjük ráírni: felsza­badulási cikkpályázat! A jeligésen beküldött pályázatokhoz zárt borí­tékban külön kérjük a beküldő pontos címét. A beérkezett pályaművek közül a legjobbakat folyamatosan .'közöl­jük április 4-től a Somogyi Néplap­ban. Az írásokat külön bírálóbizott­ság értékeli. MIKROBARÁZDÁS OPERAESTEK KAPOSVÁROTT Ilizcny, nagy veszteség érte a kaposvári zenekedvelő embereket, " amikor a Gördülő Opera beszüntette útjait. Ha ritkán is, évep- kint egy-két alkalommal ellátogattak Kaposvárra, s előadásuk előtt már két héttel v jegyé.rusc'k ki akaszthatták a táblát: »A Gördülő Opera előadásaira minden jegy elkelt.« ■ S vajén mi lesz a sok kaposvári operakedvelővei? A rádió műsorá­ban ritkán szerepel egy-egy teljes opera közvetítése. Akik mag néha­napján, ha úgy adódik, felvetődnek a fővárosba, hajszolhatják az Opera vagy az Erkel Színház jegyét a Traviatá-ra, a Turandgt-ra vagy ame­lyik operát éppen a csábító fővárosi plakátok hirdetik. Budapesten min­dent lehet kapni, csak opera-jegyet nem. A zenekedvelők nagy vesztesége — ha nem is teljesen, részben mégis csak pótolható. Ismét hallhatják kedves operáikat, a Lämmer« moori Lucia-t, a Bajazzók-at, a Parasztbeesület-et, a Trubadur-t, és a többit. Nem is cíyan régen, az elmúlt évben megjelentek a zeneiskola plakátjai a város utcáin. Operaestekre hirdettek bérletet. Operaestekre.'! ]Yem, ott még nem tartunk, hogy operaegyüttesé is lenne a várus- rak. Dehogy. A kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola megtalálta á megoldást, pótolni Igyekszik a város opera-kedvelőinek veszteséget: mik­ro-barázdás operaesteket rendeznek. Hónapról hónapra a Zeneiskola Bar­tók hangversenytermében újabb mtkrd-cpera bérletsorozat indult. Be­szerezték a legszebb operákat, a zeneirodalom legnagyobbjainak alkotá­sait, s hetenkint égy este a lassan forgó Columbla-lemezeken a tű nyo­mán. (felcsendülnek az operák csodalatos melódiái. • És aki csak most kezd ismerkedni az operákkal? Csak a zene és fit- olasz énekesek szövege után bajosan tudja rneg, miről is van szó az ope­rában. A Zeneiskola erről is gondoskodott. Egy-egy opera lejátszásakor az opera tartalmát felvonásról felvonásra Nyakas József ismerteti. Februárban öt mi kro-oper aestet rendeztek egy bérletben. A Lam- mermeori Lucia lejátszását követő héten a Parasztbecsület-et, s ugyan­ezen az estén Beethoven V. (Sors) szimfóniáját, ismertették meg a ze­nekedvelőkkel. Február 15-áh Beet hevesi-estet rendeztek mi.kro-leme- ze-kről, majd a Bajazzók és az Eladott menyasszony c. operák ismer­tető estjére került sor. I A februári »Melódia-bérlet« lejárt, s érdeklődéssel várjuk, e hónap­ban. milyen operák szerepelnek a műsorban. ]%J :s. kaposvári zenekedvelők, mégis csak van lehetőség a kedvelt A * operák meghallgatására, és újabb operák megismerésére. Köszönet érte a Zeneiskolának... A SZOVJET FILMMŰVÉSZET (A szovjet film ünnepi hete elé) eszközzé és. ismertetésére alkalmas vált. A filmművészet alkotó lehetőségei­nél: r. téma és műfaj gazdasága nyit tág teret. Mivel a filmművészet alap­jában véve drámai művészet, mint az irodalom, a nép életének egész korszakait képes felölelni be tudja £#£££? aZÍTneTkifeiezőjelépí mutatni a fontos történelmi esemé­nyeket. a néptömegek mozgalmait, az országok életében elforduló vál­tozásokat. mus erejével ható, érzelmeket keltő alakításokat nyújtottak. A jelenetek ábrázoló felépítésének alapelvei is megváltoztak. A hangos film megkövetelte a jelenetek olyan megoldását, amely lehetővé teszi, A HUSZA-S ÉVEKBEN a film Taper kidolgozták a hang filmre vé- luigy a néző minden figyelmét a még nem volt, nélkülözte a telének hazai rendszerét, és a film- beszélő és cselekvő színészre össv- beszédet, a művész gondolatainak szakemberek azonnal hozzáláttak a pontosítsa. Megváltozott a vágás je­lentősége. Ugyanakkor fejlődött a szovjet filmek ábrázoló kultúrája is. A szovjet operatőri művészet kitűnik magasfokú festői kultúrájával, a lé­lektani jellemzés realista teljességé­vel és pontosságával. Ebben különö­sen vagy érdeme van a szovjet ren­A FILMMŰVÉSZET fontos szere- ™ pet játszik a Szovjetunió í ír- sadcétmi, politikai és gazdasági éle­tében. A szovjet filmművészeti alko­tások a sokmilliónyi nézőközönség közkincsévé lettek. A realista, az igazán népi szovjet filmművészetben felhasználják a film összes művészet' és technikai lehetőségeit, s így a. film új, hatalmas, a nagy tömegek fő kifejezőeszközét, s a filmen csak hangosfilm művészi problémáinak ál:al elérhető, a valóság ábrázolására információs jellegű feliratok voltak, tanulmányozásához. A szovjet' han­Éppen ezért a szovjet filmművészet gosfilművészét eszmei és művészeti mesterei szorgalmasan kutatták fejlődése elsősorban azokban a szín­olyan ábrázoló, kifejező eszközök vonalbeli változásokban nyilvánult után, amelyek pótolhatták a beszédet, meg, amelyek a film dramaturgia te- s a valóság bemutatásánál művészi rén mentek végbe. A hangosfilm szemléletességre, széleskörű eszmei forgatókönyve lett a film eszmei és önzőknek, operatőröknek és díszlet- általánosításokra törekedtek. A szov- művészeti alapja, s a forgatókönyv tervező művészeknek, jel rendező annak idején ezeket az sajátságos és önálló irodalmi alko- ' A ^ború. utáni években létrejött a Szovjetunióban a művészi doku- ÉS RENDEZŐK mentumfilm műfaja is. Az ilyen mű- együttműködése megalapozta fajú legjobb alkotások közé tartozik a szovjet film nagy fejlődését. Pav- a »Sztálingrádi csata«, a »Harmadik lenkó, V. Visnyevszkij, N. Pogogym, A. Tolsztoj és több neves szovjet író írni kezdtek a film szántára. Ugyan- senek kezdetet. A ségi filmszakmai értekezleten össze- akkor mérhetetlenül megnőtt a szí- űvészeti dolgoznia foglalták a szovjet filmművészet vész művészetének jelentősége. A lésében, a művészi montázsban, a vágásban keresték. A filmkocka áb­rázoló felépítése, alapelveinek kidol­gozása kizárólagosan a szovjet füm- A Nagy Októberi Szocialista Fórra- művészet érdeme, dalom jelentette az új, valóban népi fiz 1928-ban megtartott össz-szövet- filmgyártás fejlődésének kezdetét. A húszas évek filmműt lássa fejlődött. ^Z ÍRÓK haladó szovjet irodalom és a színház eredményeit, és kijelölték a fejlődés beszéd kiterjesztetteelmélyítette tapasztalataira támaszkodva, olyan további útjait. A szovjet filmművé- színész feladatait, aki most már tál- filmeket^ alkottak, amelyek bemutat- szet eítol az időtől kezdve határozol- Jes mértékben vissza tudta adni hőse lak a népnek a szovjet hatalomért, a tabban rátért a jelen témáira, a szellemi életének megnyilvánulásait, munkások és parasztok új államáért szocialista építés kérdéseinek meg- fi hangosfilmrendezők alaposan ta­vivott harcait. A szovjet filmművészet fejlődésé­nek fontos állomásait jelentették a »Potyomkin cirkáló« (rendezte Sz. Eizenstein. 1925) és az »Anya«, <Rendezte: Pudovkin, 1926) című munkája nyomán filmek. E két élethű. filmalkotás — nang filmszalagra amelyet, aztán több nagyszerű film. követi világítására. A szovjet filmek így nulmányozni kezdték Szlanyiszlavsz- már a 20-as évek közepén kivívták híj művészi rendszerét, és filmjeik az egész világ elismerését. eszméit, tartalmát elsősorban a szí­A 30-as évek kezdetén a szovjet nészi játékon keresztül igyekeztek és külföldi fizikus szakemberek, feltárni. B. Andrejev, B. Babocskin, megszületett a Sz. Bondarcsuk, A. Boriszov, N. Bo­toló rögzítése, goljubov, V. Cargyin, M. Ladinyina, I ll tP’tt "s it a hangosfilm probléma- T. Makarova, V. Mereckája, Cserka­ja. A film megszólalása nagy tí&rást szov és a többi kiváló szovjet fiiin­tele van. forradalmi lel- jelentett a filmgyártás fejlődésében, színész na-ttaczerű, eszmei általáiwsi­A szovjet feltalálók, A. Sorin és P. tó:, tekintetében elmélyült, a recllz­csapás« c. filmek, amelyek pontosan Idézik fel a Nagy Honvédő Háború fontos eseményeit. A szovjet film­művészet legnagyobb eredményei 'vi­ze tartozik az orosz festői: realista hagyományainak a színes filmekben való alkalmazása. A SZOVJETUNIÓ filmművészeti B sikerei megérdemelten nyer­ték el a sziljét nép, a p&it és a kor­mány, de a külföld nagy elismerését is. Sok filmet éppen azért, mert a filmművészet tétén kiváló eredményr jelent — Sztálin-díjjal tüntettef i. A SztáliríTIíjas filmek száma 1953-ig 150 veit. A szovjet film ünnepén hálánk­ban is örömmel és érdeklődéssel ün­nepeljük és tekintjük meg a szovjet filmművészet legkiválóbb alkotásáét.

Next

/
Thumbnails
Contents