Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-10 / 60. szám

ßzcmbat, 1&56. március 19. SOMOGYI INÉPl.M 3 Apriiis 4 méltó megünneplésére készülnek megyénk textiliparának élenjáró munkásnői A megyei textilipar élenjáró mun­kácnői jöttek össze március 4-én a--------------------------nannKscac ■sgaa^-r rnmjriMinvnij aaa&iausm^amsammammmammaaammsasm P ÁRT ES PÁRTÉPÍTES * A tag»i)űié?r imtarozata elindította a t>y>s/,ervez<i»t Ord »csehibe* P'ártc-ktatás Házában, hegy megbe­széljék feladataikat. Asszonyok és leányok, fiatalok és idősebbek ta­nácskoztak arról, hogyan érték el eddigi eredményeiket, mi a feladatuk á jövőben, hogyan tudnák munkájúi­kat még jobbá tenni, hogyan segít­őbe tik a gyengén teljesítő, lemaradó dd" gazokat? Egymás után szólaltak fel és szá­mai tak be a Kaposvári Ruhaüzem, a Textilművek, a Nagyatádi Kézi- tnúnk afmalgyár legjobb dolgozói munkamódszerükről, eddigi eredmé­nyeikről és jövő terveikről. Ezeknek az üzemeknek dolgozói túlnyomó -többségben nők.-A dolgozó nők mun­káját dicséri, hogy üzemük már többször nyerte el az élüzem-címet.- A sok hasznos hozzászólás közül kiemelkedett egy kaposújlaki fiatal lánynak, Danes Irénnek a felszólalá­sa. — Megmondom őszintén, én az­előtt igen rossz munkás voltam. Nem szerettem dolgozni. A munkaidőt in­kább átbeszélgettem a többi hasonló fiatallal együtt. Elég sokáig tartott, amíg rájöttem, hogy magamnak ár­tok, ha nem dolgozom lelkiismerete­sen. De azóta megváltoztam. És most nagyon boldog és büszke vagyok, hogy itt lehetek a legjobbak között. Csak azt szeretném, ha a többi fia­tal is. megkomolyodna, megszeretné a munkát úgy, ahogy én megszeret­tem. Mert én most már pletykálko­dás helyett azon. töröm a fejemet, hogyan tudnám munkáimat megköny- nyíteni. Már volt is egy újítási ja­vaslatom, remélem elfogadják. Sok mindemről beszéltek a felszó­lalók. ' Egyről senki sem feledkezett meg. A közelgő, április 4-ről. Min­denki felajánlást tett felszabadulá­sunk fisztelel éré. Jobb munkára, ma­gasabb teljesítményre, az elmaradók megsegítésére tettek ígéretet ezek a lelkes asszonyok, leányok, a textil­ipar élenjáró dolgozói. a tavaszi munkák idejére bővítik a liszt—kenyércsere forgalmát A liszt—kenyereseire nagy segítsé­get jelent a dolgozó parasztságnak, mert a jutányos cseresütés mellett mentesíti a paiasztasszonyckat a sok időt igénylő munkától, s naponta friss kenyérhez jut a család. A múlt évben csaknem kétezer vagon lisz­tet cseréltek ki. Januárban és februárban a föld- művesszövetkezetek több mint 50 000 mázsa lisztet cserélte!?; kenyérre. A tavaszi munkák idejére bővítik a Észt—kenyeresére forgalmát s mint­egy 2500 vagen risztet fognak becse­rélni jóm'nőségű kenyérré. Minden eper falevélben arany van! ÉRDEMES SELYEM- TENYÉSZTÉSSEL FOGLALKOZNI Hamarosan itt a tavasz, lombot hoznál? az eperfák, megkezdődik a seiyemhernyótenyésztés. Amint a ré­gi seiyemitenyésztek mondják: min­den eperfalevétbein arany van, csak ki kelt bányászni... T.gy is van ez, »mart selyembe ray ót er. vesztéssel rö­vid idő alatt sok aranyat érő se­lyem alapanyagot tudunk biztosítani az országnak, s szép jövedelmet a tenyésztőiknél?. Minauí Pál nagyatádi tenyésztő a múlt' évben két doboz hernyóiból 117,20 kiló selyemgubót adott be. amelyért 3712,75 forintot kapott. Nem messze maradt mögötte Bárscny István Somogy sároson i se­lyemtenyésztő. Mindössze egy hónapi aránylag könnyű munkával mintegy 4 ezer fo­rint jövedelmet hoz a selyemtenyész­tés tehát érdemes vele foglalkozni, érdemes azért is, mert ez csak mel­lékfoglalkozás az egyéb munkák mellett. Itt az ideje a selyemtenyész­tési szerződéskötéseknek. — Tisztasági versenyre hívta fel a lengyeltóti községi MDP-alapszerve- zet a fenyódi járás összes n lapszer­vezeteit. Az április 4-e tiszteletére : indított verseny során az alapszer­vezetek értékelik az egyes párthelyi- ségek tisztántartását és rendbehozá­sát. Sokaknak nem fért a fejébe, hegy a jól dolgozó ordacsehi Úttörő Ter­melőszövetkezet miért nem gyarapo­dik új belépőkkel, pedig a tagok nem rejtik véka alá eredményeiket Nem kellett soká kutatnunk ennek okát, hamar megtaláltuk a választ- igaz, hogy nem rejtik véka alá ered­ményeiket, de különösképpen nem is hangoztatják, gondolva, hogy ezek megvannak, megdolgoztak érte, akii ^rdelrei, jöjjön el és nézze meg 3 padlást, győződjön meg személyesen róla. Különben ís elegen vannak ők 41-en.(?), van 575 hold földjük, jól összeszoktak, mindenki pontosan tudja a maga dolgát ;- amióta pedig Berdál elvtárs a szövetkezet elnöke, a vezetőséggel is elégedettek. Hatá­rozott, erőskezű ember Berdál elv­társ.- Kár volna a rendet megbonta­ni olyan tagokkal, akik még nem szokták meg" a közös munkát. Meg aztán — úgy vélték — a jövedelem­ből is kevesebb részesedés jutna az új belépők miatt. Igaz, ezt sokan csak úgy magukban gondolták, vagy otthon a családban mondogatták, volt azonban, aki nyíltan is hangoz­tatta, így a kívülállók is tudomást vettek róla. Ez a vélemény uralkodott eddig. A legnagyobb baj az volt, hogy nem igen akadt a szövetkezekben., aki ellent mondott volna ennek a hie- delemnek és megmagyarázta volna, hogy miért helytelen ez az álláspont. A pártszervezet, amelynek azonnal fel kellett volna vennie a küzdel­met — az egyrészt kényelmes, más­részt a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlődésa szempontjából káros mézet ellen —- kissé elaludt. Tagjai nem is gondolták, hogy később esetleg maguk vallják kárát az egyéniektől való elzárkó­zásnak. Az egyéniek meg úgy voltak vele, mint a legtöbb önérzetes ember: ha nem hívják, hát nem megy. A fordulópontot az új vezetőséget megválasztó párttaggyűlés jelentette. Itt már szó volt arról, hegy vala­hogy nem jó ez a hallgatás, és ha­tározattá emelték, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalmat tovább ke’l fejleszteni. Ezután már csak az volt a kérdés: hogyan? Abban egyeztek meg, hogy a tsz-fejlesztés miként­jét dolgozza ki az új vezetőség, melynek élére új titkárt is válasz­tottak Ambrus Sándor elvtárs sze­mélyében. Az új pártvezetőség — helyesen — úgy látta, hogy mielőtt felkeres­nék és maguk közé hívnák az egyé­nieket, előbb a’ termelőszövetkezet néhány .tagját kell meggyőzni arról, hogy az Úttörő számszerű fejlesztése nem kárral, hanem haszonnal jár. Meg kellett magyarázni a tsz-tagok- naik, hogy az új tagok felvételével nem csökken a munkaegység érté­ke, ellenkezőleg, növekszik, még akkor is — ahogy Bertalan József elvtárs, a tsz e’nökhelyettese mondta —, ha több család teljesen töld nélkül lép be, hiszen az Úttörő­nek akkora a szántóterülete, hogy időnként bizony gondot okoz a meg­munkálása. Az új tagok felvétele pedig azt jelentené, hogy több lenne a munkáskéz a szövetkezetben, job­ban és többször megmunkálhatnák a növényféleségeket, s ami ezzel együtt jár, növekedne a termésátlag is. A tsz-tagok többsége ma már e:ismeri ennek igazságát, különösen a párttagok állnak ki amellett, hogy a megszilárdítással, é, termésered­mények növelésével párhuzamosan növelni kell a tsz taglétszámát is. 'gy történt, hogy a februári párt- taggyű'és már továbbment az elha­tározásnál, itt már megbeszélték* mit kell cselekedniük. És ment ezt az egész községre kiterjedő feladatot egy maguk nem tudnák és nem is akarják megoldani, a taggyűlés be­fejeztével az egész párttagság át­ment a községi pártszervezet helyi­ségébe — ahol a területi pártszer­vezet ugyancsak taggyűlést tartott —, és együtt, közösen beszélték meg a teendőket. Abban állapodtak meg, hogy mind a községi, mind pedig a termelőszövetkezeti párt- szervezet !éireh07,za, illetve felújítja a népnevelőcsoporict. számbaveszik a község egyénileg dol­gozó parasztjai?, és egy héten betű* megkezdik a háziagitációt. Veit, akiben azonnal felmerült a ?érdés, hegy mivel agitáljon.- A lártvezetoség mindkét részről meg- gérto, hegy - nápnevelőmunka meg­indulása előtt összehívja a népneve- öket, és megbeszélik a ieghatáso- mbb érveket. Volt -azcnoan olyan kérdés is, amit azonnal tisztázni keltett Mit válaszoljanak pl- annak a gazdának, aki azzal- hárítja el a sz-fceiépést, hogy az 1953-bán fel­oszlatott Haladás- Termelőizövetke- :eihen már egyszer megpróbálta a közös gazdálkodást, és' lám, nem. si­került. A pártvezetőség megnbsya- vazfa, hegy erre könnyen va aszel- b altiak a népnevelők, különösen -i termelőszövetkezeti tagok. Nem kell egyéb; csak annyi: mondjak el sa­ját tsz-ük, az Úttörő példáját. Náluk is volt elég baj kezdetben, amíg h tagok egyrésze nem a:?arta megér­teni, hegy a munkából való .elmara­dással saját magUKmak leg.-ílabb annyit ártanak, mint a többieknek. S az sem szilárdította a isz-t, hogy a vezetőség hagyte: menjen mircten a maga útján. De nézzék meg most az Úttörő Termelőszövetkezetet, ami tor a tagok sarkukra álltak, és amikor olyan vezetőség áll az élen, mely nem tűr semmiféle lazaságot, ■s figyeiembeveszi az egész tagsag véleményét, mielőtt valamiben tlöa- tere Szolgáljon bizonyságul a múlt őszi zárszámadás, amikor az egy munka­egységre eső részesedés 41,67 Éc volt ez előző évi 28,55 forinttal szemben Tehát csaknem kétszeresére érteké­déit ? munkaegység értéke egy év alatt! De még ennél is magvabb le‘t volna, ha kiosztják a kukoricát, azonban a tagc-k közös beleegyezz,u- va, másképp döntöttek: nem osztot­tál? ki, hanem 30 hízóra szerződtek az áltemmal, ezenkívül a szaporáját- bő! is — van vagy ötven daráb — •hiztnak állítanak be, hogy az ós?/ei majd szabadon értékesítsék Az így szerzett jövedelem ugyancsal? meg­növeli az idei munkaegysegek érté­két. Az okos ember nemcsak a. jete.n- re. hanem a jövőre is go-ndoi. A dicséret hangján keni szóin; az ordacsehi községi, termelőszövetke­zeti pártszervezet és a tanács veze­tőiről — akik ugyaninak belekap­csolódtak a szervezésibe — azért is, mivel a tsz-fejlesztést nem elsősor­ban a járás segítségével, ha­nem önállóan akarják megol­dani. Nem várnak arra, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság kiküldjön naponta 20—30 népnevelőt, hogy ők o'dják meg az ordacsehiek ügyét. Az ordacsehiek — igen helyesen — úgy gondolják, hogy ez elsősorban az ő feladatuk, tehát nekik kell kézbe­venni a tsz-fejlesztés dolgát. Vasárnap már munkába is állnak a népnevelők: Bertalan Lajos, Si­mon József, Nagy Géza, Parti Kata­lin, Csákvári Magda, Dávid Ferenc, Jancsik Ferenc, Kurucz Géza, Koltai István, Czár Lajos és még sokain mások. Az agitációmak van azonban egy akadálya is — mondják a ter­melőszövetkezet népnevelői, és iga­zuk van. A területi pártszervezet népnevelői közül — párttagok, ta­nácstagok — még sokan maguk sem tagjai a termelőszövetkezetnek. Fel­vetődik a kérdés: lesz-e így ered­ménye agitációs útjuknak? Valóban, érdemes volna ezt sürgősen a terü- 'eti pártvezetőségnek napirendre tűz­ni. A tsz-szervezés sikerének alap- iát meg kell vetni a falusi pártszer­vezetnél is. Vucsák Magda >44»4»4fr4»fr»444444444S>4»-»»444444 »»*-»♦♦♦♦< «4*4444 — Több millió mezőgazdasági szerszámot és kisgépet hoznak for­galomba a földmű vessző vetkezeti boltok. A tavasz közeledtével a ke­reskedelem országszerte felkészült a mezőgazdasági szerszám- és kisgép- ellátásra. Fogatos ekékből hétféle tí­pusban 18,000-et árusítanak, rögtö­rő és magtakaró boronákból 17,000 van raktáron. A különböző talajok­hoz alka’mazható nyolc típusban előállított három, öt és hét késes lókapá'lóbó! több mint 20 000-et hoz­nak forgalomba a tavasszal, és to­vábbra is háromféle fogatos vető­gép között válogathatnak a vevők. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Ébredjenek már fel mély téli álmukból a Mezőcsokonyai Földművesszövetkezet vezetői Mezccsckonyén is tavasz közeledését hirdetve ragyog a nap, s a hó aJól már előbarnáiUák a termékeny föld. Mint aki csatát vesztett, mene- ' ív ti! a tó’, elűzi őt a napsugár, a tavasz. Az embereik a házak előtt vagy az állatok mellett, az istállóban a tavaszi szántás-vetést tervezgetik. Az Uj Élet Tsz tagjai már határszemlét is tartottak; megnézték az őszi vetéseket, készülnek a tavaszi vetegetésekre. Mindenki a tavaszt sürgeti, várja Mezőcsakenyán, csak úgy látszik a fc’dművesszövetkezet ügyvezetője és üzemágfelefőse alussza téli álmát. Ük úgy tesznek, mintha nem is márorusibam. hanem decemberben vol- nairjk. A Kaposvári ZÖLDSZÖV Kirendeltség már egy hónappal ezelőtt átadta a szükséges tavaszi vetőmagokat a földművesszövetkezetnek. Az ügyvezető akkor megígérte: holnap kiosztjuk a gazdáknak a vetőmagot. Ezt azonban hiába várták a mezőcsokonyaiak, a mai napig sem kapták meg sem a zöldpaprika-, sem a többi vetőmagot, A máktermelési szerződés talán jobban halad — gondoltam. Csalód­tam: e téren sincs semminemű eredmény. Most már ezt sem csodálom, mert eddig egy termelőszövetkezetbe sem látogattak el a földművesszö- vetkezet vezetői, hogy érdeklődjenek, pedig az Uj Élet Tsz hamarosan vetni akarja a mákot, és szívesen szerződnének is, mert ők sem ellensé­gei a nemesített vetőmagnak és a kedvező feltételeknek. Reméljük, a mezőcsokonyai földművesszövetkezet vezetői is most mór kitek intenek az ablakon, felébrednek mély -téli álmukból. Ideje lesz. Szántó Dezső levelező TANÁCSFUNKCIONÁRIUSOK ÍRJÁK: Merészen, de reálisan terveztek a fonyódi járás termelőszövetkezetei A. fenyódi járás termelőszövetkezetei a múlt esz­tendőben mind a tagszervezésiben, mind gazdaságuk fejlesztéséiben szép eredményeket értek el. Ennek alapja — a kommunisták szervező, felvilágosító mun­káján kívül — a jó gazdasági tervezés volt. Éppen ezért az idei tervezésre is nagy gondot fordítottunk. A tsz-ek kommunistáinak segítségével mozgósítottuk a tervezésre az egész tagságot. A tevalyi hibákból okulva szövetkezeteink idén jóval magasabb termésátlagot terveztek a múlt évinél. Ez fő eg a kenyérgabona terméseredmények tervében nyilvánul meg. A járásban másfél-két mázsával több holdanként! átlagtermést tervezitek kenyéfi'igaibonábói, min! a múlt évben. Ezt műtrágyázással a modern agro­technikai módszerek a ka mazásával, fokozottabb gé­pesítéssé' érik el. Idén 25 százalékkal több műtrágyát használnak fel tsz-eink, mint tavaly. Az ordacsehi Út­törő p' holdanként 160 kg műtrágyát szór ki, ennek alapján őszi árpából a tavalyi 10 mázsa helyett 15, a burgonyából pedig 70 helyeit 120 mázsás termést irány­zót! elő. A kukorica 50 százalékát négyzetesen vetik a járás tsz-ei. Szép terveket készítettek tsz-elnk az állattenyész­tés fejlesztésére is. A srmrgyvári Szabadság pl. idén 18 tehénre! szaporítja állományát, s különös gondot fordít a sajátnevelésű szaporulatra. Bevezetik az egye­di takarmányozást és ez itatásos borjúnevelést. Ügyel­nek az állatok gondos ápolására. A lá+rányi Alkot­mányban jobb takarmányozással ,a tavalyi 1231 liter helyett 2100 liter tejet telnek tehenenként. A 200 köb­méteres bet cinsiló megtörve, bőven biztosítja a lédús takarmányt. A merész, de reális tervek alapján gyarapszik a szövetkezetek oszthatatlan vagyona is. Az ordacsehi Úttörő közös vagyona 60 ezer, a balatonlboglári Dózsáé 46 ezer, a semegyvári Szabadság Tsz-é pedig 84 ezer fcrin'tal nő az idén Erre'kedik az egy munkaegységre eső övtelem is. A nusztaKzentigyörgyi Uj Életben. ahn1 tavaly még 30 forintot ért egy-egy munkaegység, idén 51,61 forintot, a gárdonypusztai Béke őre Tsz-ben a tova yi 26-tal szemben 48 forint értéket terveztek. ^Fellendült szövetkezeteinkben a saját erőből tör­ténő építkezés is. Az ordacsehi Úttörőben pl. 2000 fé­rőbe7 yes barcmfió’at, a láteányi Alkotmányban 4 va­gem-; kukericagóré'í építenek A szép eredményeket beárnyékolják a hibák, melyek közül az egyik legna­gyobb. hogy kicsi az állatállomány, főként a tehén ké­vés eefvec tsz-ben. Ez e'fősorban a szőlős-györöki Vörös Csilte.ig Tsz-re vonatkozik, ahol részben emiatt a mun- Iraesrysóg értéke a járási át'ag alatt marsit S a?, idei tervezéskor is, ahelyett, hegy a meglévő tehenek fel­javítását és szaporulatuk gondos felnevelését tűzték votes célul, az állomány kicserélését, a vásárlást ha­tározták el. E hibákon igyekszünk sürgősen javítani, hogy a fonyódi járás tsz-ei idén még inkább bebizonyíthas­sák a közös gazdálkodás előnyét. Jani János mezőgazd. oszt .vez. a tatai járás dolgozó parasztjainak kötelességtudata lehetővé teszi, hogy határidőre teljesítsük az I. negyedévi adóbevételi tervet A tatai járás 110 százalékra teljesítette múlt évi adóbevételi tervét. Ez elsősorban tsz-einiknek köteles­ségtudó, egyéni dolgozó parasztjainknak köszönhető, akik tudjál?, hegy az adóra befizetett pénzüket ‘köz­vetve visszakapják államunktól egyrészt a terv telje­sítése után kapott prémiumból — amit községfejlesz- tésre használnak fel tanácsaink — másrészt a népgaz­dasági terv létesítményeiben. Idei első .negyedévi adóbevételi tervünket is telje­sítjük határidő előtt, ha felhasználjuk az elmúlt, évek tapasztalatait. Felvilágosító munkánkban érvként hasz­nosítjuk az 1055. évi községpolitikai tervek nyomán született eredményeket. Erre a munkára mozgósítot­tuk pénzügyi állandó bizottságainkat is. A járási pénzügyi állandó bizottság kezdeménye­zésére januárban tapasztalatcserére hívtuk össze a község pénzügyi állandó bizottságok eteökeit. Egyes községekben máris mutatkozik javulás a pénzügyi ál­landó bizottság munkájában. Járásunkban legjobban a bedegikéri pénzügyi á. b. működik, amit az is bizo­nyít, hogy az adóbevételi tervek állandó teljesítésén kívül a VT. .békekölcsön jegyzéseinek befizetésében a legjobb eredményt érték el megyénkben, és meg­kapták az 50 000 forintos jutalmat. Jól működik a gamási pénzügyi á. b. is; évek óta rendszeresen támo­gatja az adóügyi megbízott munkáját. Makarész János, a járási pénzügyi á. b. tagja, aki egyúttal elnöke a gamási pénzügyi á. b.-mak is, személyes példamutatá­sával és felvilágosító munkájával elindította községé­ben a “-havonta pontosan fizesd adódat« mozga7mat. Ennek eredményeként a hátralékosok száma a Legmi­nimálisabbra csökkent, a jó adófizetők tábora pedig megnövekedett Gamáscn. Sajnos azonban, vannak járásunkban olyan községek, is, mint pl, Törökkoppámy, Napybérénv, ahol a pénzügyi állandó bizottság nem működik, nem végez semmiféle olyan munkát, ami az állampolgári fegyelem megszilárdítását eredményezné. A jól dolgozókat — mint pé’dául Szabadi Jenő gamási adóügyi megbízottat, aki idős .kora éltemére fiatalokat megszégyenítő szorgalommal, úgyszólván minden kényszerintézkedés nélkül teljesíti tervét — dicséretben részesítjük. Szigorú megrovásban kellett részesíteni Spekker János taátaonymegyeri adóügyi meg­bízottat, mert az utóbbi időben munkájában hanyat­lás mutatkozott, és a reá bízott hivatalos iratok meg­őrzésében mulasztást követett el. Járásunk első negyedévi adóbevételi tervét már­cius 6-ig 66 százalékra teljesítette. Biztosak vagyunk, hogy mint eddig, ezután is számíthatunk a járás tsz- eire és egyéni dolgozó parasztjaira a pontos adófizetés­ben járásunk jó hírnevének öregbítésében. Vörös Lajos pü. osztályvezető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents