Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-09 / 59. szám
Péntek, 1956. március 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Mindenkit érhet de senkit se érjen baleset! Nemcsak a tervek teljesítését, harsam azt is fontos feladatnak kell tekinteniük az üzemek, vállalatok velőinek, üzemi bizottságainak, hogy agészséges munkakörülményeket biztosítsanak dolgozóik számára, ügyelniük kell arra, hegy ne történjék semmiféle üzemi baleset. Ez nem csupán a termelés zavartalanságát, hanem, elsősorban a dolgozó ember épségének, egészségének megóvása scempontjábói bír nagy jelentőséggel. Nem csökkenteni, hanem megelőzni kell a balesetet! Ha a különböző vállalatok baleseti «fcatisatikáját vizsgáljuk, örömmel állíthatjuk meg, hogy a múlt évben sokhelyütt csökkent a balesetek száma a korábbi évekhez viszonyítva. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál pl. mintegy 70 százalékkal kevesebb •aleset történt tavaly, mint az előző étben. Az építőipar az a munkaterüket, ahol még leggyakrabban előfordul baleset. Éppen ezért nem egészen helyes, ha úgy mérjük a balesetelhárítási munka eredményességét, hogy mennyivel csökkent a balesetek száma. Sokkal fontosabb azt vizsgálni, begy milyen mértékben sikerült a »•leseteket megelőzni. Mert igaz pl., hogy a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 70 százalékkal csökkent a bal- «setek száma, mégis sötét a kép, mert azt mutatja, hogy 13 dolgozó csaknem 170 napig beteg, munka- «éptelen volt. Komolyan kell venni a balesetvédelmi oktatást A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál még rosszabb ké- l»et mutat az 1955-ös statisztika: 55 telesét fordult elő. Legtöbb 'baleset — számszerűit 37 — az I. sz. főépítésvezetőségen történt. Nagy ez a szám. Tudják ezt a vállalat vezetői és a szakszervezet is. Épp ezért munkavédelmi ankétra hívták össze vállalatuk műszaki vezetőit, építésvezetőit, hogy megvitassák: mit lehet és mit kell tenniük, hogy a jő- vőben csökkentsék, illetve megelőzzék a baleseteket. Megtárgyalták, hogy mi okozza leginkább a baleseteket. Az egyik hiba magukban á dolgozókban van: nem veszik komolyan a balesetvédelmi oktatást. így természetesen nem tudják, hogy adott esetben mit kell tenniük, s a baleset ilyenkor a dolgozó saját hibájából történik. Sok baleset okozója lehet az is, hogy a műszaki dolgozók, munka- és építésvezetők nem gondoskodnak a baleseteket megelőző intézkedésekről Vagy ha tesznek is ilyen intézkedést, nem követelik meg szigo-, rú betartását. Szigorúan be kel! tartani az óvórendszabályokat A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál szigorú rendszabályokat foganatosítanak a jövőben a balesetek megelőzése céljából. Következetesen felelősségrevonják azokat, akiknek felelőtlenségéből a haleset történt. A felelősségrevonás fokozatai: figyelmeztetés, írásbeli megrovás, alacsonyabb munkakörbe való áthelyezés, munkahelyről való el- bocsátát, bírósági eljárás. A balese- ek megelőzését szolgálják azzal az intézkedéssel is, hogy a dolgozóknak, műszaki vezetőknek biztonsági technikai vizsgát kell tenniük. Határozott balesetmegelőzési óvó- rendszabályokkal, a dolgozók oktatásával, nevelésével el kell érniük üzemeinknek, hogy a munkahelyeken senkit se érhessen 'baleset. Jól tejelnek a so mogymeggyesi Előre Tszj tehenei t A semogymeggyesi Előre Tsz tehenészetében a februári hideg idő ekemére .is állandóan nőtt a tejhozam. Januárban még 19.6 litert, februáriban már 19,9 liter tejet fejtek leihen énként átlagosan. A tehenészet két hónap alatt 76 800 forint jövedelmet hozott a tsz kasszájába. Ez a szép eredmény elsősorban Király Ferenc tehenész 'gondos munkájának köszönhető, aki nagy szakértelemmel és gondossággal látja el feladatát. Király Ferenc a hideg időben is vigyázott arra, hogy száraz, jó levegő legyem az istállóban, ezért rendszeresen szellőzte' ett; a takarmányt a léhető legjobban készítette elő, s nem adott túl hideg vizet az állatoknak. Példája követésreméltó a többi tehenész számára. Időben gondoskodjanak a kellő munkaerőről állami gazdaságaink Megyénk állami gazdaságai befejezték a téli 'gépjavítást. Hiányosság mutatkozik azonban a munkaerő biztosításánál és a szerződéskötéseknél. Több mint 500 főnyi munkaerőhiány ran állami gazdaságainkban, elsősorban a kutas!, bárdibükki, tengődi és a felsőbogáti állami gazdaságban kevés a munkaerő. Már pedig most van az ideje, sőt március 10-iig be kell fejezni a munkaerőszerződtetést. Tapasztalatiból tudják állami gazdasági vezetőink, hogy milyen sok nehézséget és kárt okozott a munkaerőhiány az előző években. Ebből okulva igyekezzenek a lemaradást pótolni, s a munkaerőt biztosítani, hogy ne (kelljen majd kapkodniuk, amikor a munkák sürgetnek. A BÉKÉS VERSENGÉSBEN A SZOCIALIZMUS GYŐZ «■A szocialista és kapitalista tábor békés egymás mellett élése — a két társadalmi világrendszer gazdasági versenye: ennek eredményei döntik el végsőtökön az egész emberiség történelmi sorsát« — mondotta Malenkov elvtárs a XX kongresszuson. A FEJLŐDÉS ÜTEME m. . negyedévszázad alatt, pontosabban 26 év alatt a Szovjetunió a hatalmas veszteség e-enére, amelyet a háború okozott a népgazdaságnak, több mint húszszorosára emelte ipari termelését, mialatt a rendkívül kedvező feltételek között levő Egyesült Államok csupán valamivel több mint kétszeresére tudta •Töveim termelését, az egész kapitalista vi ág pedig még ezt a növekedést sem érte el.« (Hruscsov elvlárs kongresszusi beszédéből.) Szatourov elvtárs a hatodik ötéves terv vitájában képzeletiben [kiiktatta a szovjet ipar fejlődéséből a második világháború pusztító hatását. Ez a háború körülbelül két ötéves tervvel vetette vissza az ipart Ha nincs háború, akkor a Szovjetunió már tava’y Í5 millió tonna acélt, 560 millió tonna szenet, 125 millió tonna olajat termeit volna S ha ehhez a színvonalhoz viszonyítjuk a hatediik ötéves terv aráL uyait, akkor a második vi ágháború nélkül a Szovjetunió már a hatodik ötéves terv idején elérhetné az Egyesült Államokat az ipari termelés egészét tekintve Az ipari termelés rövekedésének ütemében a népi demokratikus országok ig jelentősen megelőzték a tőkés államokat. 1955-ben Lengyelország ipara több minit négyszer Bulgáriáé több minit ötször, Romániáé majdnem háromezer, Albániáé több mint tizenegyszer, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság több mint kétszer annyit termelt, mint a háború előtt. Magyarország 1955-ben három és fészer termelt többet a háború előttinél Japán ipari termelése m.a is körű belül az 1044-es színvonalon van. A Kínai Népköztársaság ipari termelése az 1949 évi termeléshez viszonyítva több min* négyszeresére növekedett. VUFA°ŐBAN A SZOVJETUNIÓ AZ ELSŐ A Szovjetunió az ipari termelés tekintetében Európában már most is az ’első A világon pedig a második. A nyersvas, az acél, az alumínium, a réz, a cement és a széntermelés mennyiségét tekintve a Szovjetunió már régen megelőzte Franciaországot, (Nyugat-Nemetországot. Angliát, és (biztos léptekkel közelíti meg az Egyesült Államoka'. Az ötödik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió acéltermelése magasabb volt, mint Anglia, Nyu- gati-Németország és Japán acéltermelése együttvéve. Nyersvastermelése több mint Angliáé, Franciaországé, Nyugat-Németcrszágé együttvéve A Szovjetunióban eddig körülbelül olyan kiterjedésű szűzföldeket műverek meg, mint Nyugat-Né- metország, Olaszország, Ausztria megművelt területe volt az 1950-es évek elején. A munkások reálbére 1955-ben a Szovjetunióban 91 százalékkal volt magasabb az 1940. évinél és 39 százalékkal ha'adta meg az 1950. évit A munkások reálbére a háború előttihez viszonyítva Angliában 30, az USA-ban 32, Franciaországban 45 százalékkal csökkent. A HATODIK ÖTÉVES TERV: fordulópontban A hatodik ötéves terv irányelvei tükrében még nyilvánvalóbbá vá*ik, hogy a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyében a fejletebb társadalom: a szocializmus győzedelmeskedik. Ezért a hatodik ötéves terv fordulópontot jelent a versengésiben. E *erv legfőbb célja, hogy a Szovjetunió az egy főre eső ipari termelésben túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat. Ha a hatodik ötéves terv számait egybevetjük a tőkés országok iparának mutatószámaival, élénkbe ♦árul, miként előzi meg a Szovjetunió az Egyesült Államokat és hagyja maga mögött a fejlettebb tőkés országokat. Nézzük a tényeket: Az Egyesült Államokban 1930 és 1053 között a nyersvasfermeiés emelkedésének évi átlaga 1 250 000 *onna vo't A Szovjetunió 1956 és I960 között a hatodik ötéves tervben évente átlag 3 800 000 tonnával növeli nyersvastermelését. Az emelkedés üteme tehát több mint háromszorosa az amerikaiénak, 1956-ban a Szovjetunió szén'ermelése 593 millió orma lesz Ha az Egyesült Államok nem akar lema- -?dni. 3955 évi széntermelését öt év alatt több mint °5 százalékkal kellene növelnie, viszont az elmúlt 26 *v alatt ö'évenkint még a 16 százalékos emelkedést sem érte el. A Szovjetunió 1860-ban tehát a széntermelésben is túlszárnyalja az Egyesült Áramokat. A hatodik ötéves terv végén a Szovjetunió 55 millió tonna cementet 'termel. Az (Egyesült Államok: )ce- men*termelése 1953-ban 44,4 millió tonna volt. A Szovjetunió ma villamosenergia-fermelésben Európában az első, világviszcsDyf atban pedig szilárdan tartia a második helyet Körülbelül annyi viPamos- mergiat termel, mint Európa két iparilag leginkább Vlett állama: Anglia és Nyugat-Németország agyü't- Tóve A hatodik ötéves tervben 150 miTiárd fcilowatt- 'rával növekszik a villamosenergiatermelés. »A Szov- 'etunió számára — jelentette be Malenkov elvtárs a kongresszuson — teljesen reális és aránylag rövid idő a’att megoldható feladat az Egyesült Államok túlszárnyalása a vlJlamcsenergia-termelésben.« A világ első atomerőművének üzembe helyezése 4s az üzemben tartása során szerzett tapasztalatok, a szovjet tudósok és mérnökök újabb kutatásai lehetővé Héttők rzérr-cs hatalmas (atomerőmű tervezésének és építésének megkezdését. ~Ez az energiaforrás — amelynek békés felhasználásában a Szovjetunió megelőzte a többi országot, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat — további nagy lehetőségeket nyújt az energetikai kapacitások növelésére« — mondotta Malenkov elvtárs. PÁRT ÉS BÁRTÉPÍTÉS * Jó gazdája körzetének a Füredi utcai pártalapszervezet vez* tő>£ge A városi körzeti pártalapszervezet sajátos feladatairól, a pártvezetőség sokszor igen nehéz körtamények között végzendő munkájáról beszélgettünk Müller Emil edvtárssail, a Füredi utcai alapszervezet párttitkárával. Már elöljáróban meg kell állapítani, hogy a Füredi utcai alapszervezet vezetősége eredményes munkát végez. Pedig munkája sokkal több odaadást, az ügy iránti lelkesedést kíván, mint mondjuk egy együtt dolgozó kollektíva kommunistáinak összefogása. Az a lapsze rvezetne! i ■több mint száz tagja van. Többsége az otthoni háztartást ellátó feleség, édesanya; a tagság másik, kisebbik része pedig olyan ikislétszámú munkahely dolgozója, ahol nincs üzemi szervezet, vagy éppen egyéni dolgozó paraszt. Mindez megnehezíti a szervezeti életet, nehezíti a nagy területen lakó kommunisták politikai összefogását. 4 pártcsoportok — a tagság egységének összekovácsolói S hogy mégis összeforrott az alap- szervezet tagsága, abban igen nagy szerepük van a pártosoportoknak. Kilenc pártcscport működik, kilenc fáradságot- nem sajnáló elvtárs járja nap mint nap a kommunisták tálcását, viszi el hozzájuk a párt szavát. Hetenként, kéthetenként tartanak. megbeszélést a párthelyiségben a pártcsoportíbizaOmiak részére. E megbeszéléseken — melyekről soha egyetlen elvtárs sem hiányzik — a nártvezetőség tájékoztatja a bizalmiakat a nemzetközi és 'belpolitikai kérdésekről, a párt e’őtt álló legközvetlenebb feladatokról. Ugyancsak itt mondják el a bizalmiak a párttagság körében tapasztalt észrevételeiket, de közvetítik a pártvezetőségnek a pártonkívüliek véleményét is. Szoros kapcsolat a tagsággal Az egy kollektívában együtt dolgozó pártszervezeteknél rendszerint a hasonló megbeszélések után pártcso- port-értekezletet szoktak tartani. Ez a lehetőség nincs meg a területi alap- szervnél. Itt tehát még nagyobb feladat hárul a pártcsopcrthizalmiakra, hiszen nekik személyesen kell elvinniük minden kommunistához külön- kütön a pártvezetőség határozatait, tájékoztatóját. Emellett természetesen végzik egyéb kötelességüket is. Müller elvtárs büszkén mondja, hogy szervezetükben mindenki eleget tesz tagdíjfizetési kötelességének. A pártvezetőség tehát állandó kapcsolatot tart a tagsággal. Együtt azonban csak havonta egyszer, a taggyűlésen találkoznak. Vannak azonban többen olyanok -is, akik va1 amilyen okra hivatkozva nem mennek el rendszeresen a taggyűlésekre. A nártvezetőség megvizsgálja a távolmaradók indokait, s ha hanyagságról van szó, nem megy el szó nélkül emellett. Illés István elvtárs például hónapokig nem járt taggyűlésre, •pártnapra. A pártvezetőség egyik tagja először bairátilag 'beszélgetett vele, és hívta, járjon el a pártgyűlésekre. A figyelmeztetés nem használt. De a vezetőség nem kedvetlenedéit é. legközelebb bebivatták a oártvezetcségi ülésre. A bírálatnak volt foganatja. Illés elvtárs azóta minden taggyűlésen részt vesz. Gondoskodnak a köziog és egyéni problémák megoldásáról Sok gondot okoz. a vezetőségnek a párttagok aktivitásának állandósítása, fokozása. Arról nincs szó, hogy az esetenként kapott pártmegbízatást ne végeznék el, de a legritkábban fordul elő, hogy valaki kérjen, pártmunkát. Ez megnehezíti a pártvezetőség munkáját. Sokszor problémát jelent: kit, milyen' pártmunká- vai bízzanak meg. Mostanában sokkal többet törődnek a körzetükben' lakók közös dolgaival. Néhány évvel ezelőtt nemigen jutott eszébe senkinek sem, hogy a pártszervezet eljárjon egyes A rinyaszentkirályi a városi lakosság b A rinyaszentkirályi Kossuth Tsz a múlt év szeptemberében 50 süldő híz lalására kötött szerződésit az Állat- forgalmi Vállalattal. Sertéseiket gondos takarmányozással, Marcingó János, ifj. Tóth Ferenc sertéstenyésztő hozzáértő bánásmóddal darabonként átlagosan 160 kg-ra hizlalta. A hizlalásért 173 000 forint vételárat és külön 8000 forint prémiumot fizetett az dolgok elintézése végett a tanácsnál vagy egyebütt. Ma már erre is gondol a Füredi utcai alapszervezet. Tavaly például közbenjárásukra ola- joztatta a tanács az Arany és a Béke utcát. Nyilvános telefonállomást is a pártszervezet kérésére kaptak. De segít a párt az egyéni problémák megoldásában ás. A párttagok hívták fel a vezetőség figyelmét, hogy egy, a körzetben lakó beteg asszonynak, aki korábban nem dolgozott, most orvosra, 'gyógyszerre, pénzre van szüksége. Szociális segély kiutalásához segítette a pártvezetőség. Több szemmel többet látnak Hosszan lehetne még sorolni, hogy mi mindenen rajta van a szeme a vezetőségnek. A sokrétű feladatnak csak úgy felelhetnek meg, ha nemcsak Müller elvtérs, a titkár, hanem a vezetőség mind a hét tagja is elvégzi a saját munkáját. A már régea rendszeressé vált hetenkénti vezetőségi ülések nem formális értekezletet jelentenek, hanem a feladatok részletes elemzését, a tennivalók alapos megvitatását, a munka menetéinek további meghatározását. A sokoldalú munka jó elvégzését segíti a vezetőség összetétele ás, amelyben — fiigye'emtoe véve a tagság sajátos összetételét — két háziasszony mellett tisztviselő, értelmiségi és segédmunkás is van. Az alapszervezet jó munkáját azonban főleg és elsősorban a kollektív vezetés teszi lehetővé. A titkár egyedül természetesen nem győzné a munkát, s a saját egyéni véleménye alapján hozott, illetve elfogadtatott határozatai nem növelnék, hanara csökkentenék a többi vezetőségi tagok aktivitását. A régi jó magyar közmondás alapján, hogy több szer» többet lát, a vezetőség minden tagja, a saját területén mint munkás, vagy mint 'háziasszony jobban ismeri ' a sajátos problémákat, szakszerűbbe» tud állásit is foglalni. Az így, előbb kollektiven megvitatott határozatokat aztán magáénak érzi minden vezetőségi tag, végrehajtásához sokkal nagyobb aktivitással fog hozzá, ennek nyomán élénkül a pártélet, növekszik ereje, javul a párfonikívü- liekkel való kapcsolata. Láíóköriik terjedjen ki a tez-mopgalom erősítésé- e is Ismételten megállapítható tehát, hogy a Füredi utcai pártszervezet jól ellátja feladatát. Egy nagyon fontos dolog azonban kiesett a pártvezetőség látóköréiből: a termelőszövetkezeti mozgalom segítése. Az utóbbi hónapokban már voltak olyan hangok a vezetőség és a tagság körében, hogy hatékonyabb népnevelő- munkát kellene végezni’a tsz-fejlesz- tés érdekében, de eddig még semmi érdemleges nem történt. Különöse* súlyos ez a mulasztás, ha figyelembe vesszük, hogy a környék lakóinak nagy része egyéni dolgozó paraszt, olyanok, akikre hozzáértésük, tekintélyük s nem utolsó sorban osztály- helyzetük miatt szükség van a termelőszövetkezetben. A városi pártbizottságra vár * feladat, hegy az új terület meghódításában segítse az a'lapszervezetet. A pártbizottság eddig — elég helytelenül — elhanyagolta a Füredi utcai alaipszervezetet. Sem vezetőségi ülésen, sem taggyűlésen, sem pártnapon nem látogatta meg a szervezetet már hosszú ideje. A vezetőség például azt is joggal hiányolja, hogy a vezetőség/á'1 asztó taggyűlések megkezdése óta nem volt titkári értekezlet, újabban pártnapi anyagot sem kapnak. Igen helytelen így magára hagyni egy jelentős szervezetet, amelynek jó munkája biztosíték arra, hogy a városi pártbizottság segítségével még sokkal jobb eredményt érne el a párt számszerű erősítésében, a párttagok ideológiai nevelésében, a pártorukívuHekkel valé kapcsolat szorosabbá tételében. Pócza Jánosné Kossuth Tsz tagjai ús- és zsírellátásáért állam. Jövedelmező volt tehát a se»* téshízlalás, tudnak bd’őile készpén»* előleget fizetni a munkaegységekig. A rinyaszentkirályi Kossuth Tsz nem, csak jövedelmét növelte, egyben segítette azt is, hogy több zsír és hú» jusson a városi és falusi dolgoz ólt asztalára. Példájukat követhetné megyénk minden termelőszövetkezete.
