Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-08 / 58. szám
ÉLJEN MÁRCIUS 8, A VILÁG BÉKESZERETŐ ASSZONYAINAK HATALMA* SEREGSZEMLÉJE! Legyőzhetetlen erő a békéért küzdő nők nagy snkasága JTa- az asszonyok sokasága mélységes meg- ” győződésből magáévá teszi a jelszót: harcot a, háború ellen! — akkor a népek békéjét meg lehet menteni. Mert a nők nagy sokasága a,zen a napon, amelyen ezzel a jelszóval felsorakozik, legyőzhetetlen lesz!« 1910-ben, a koppenhágai nőkongresszuson mondotta ezeket a szavakat Klara Zetkin, a nemzetközi nőmozgalom hős asszonya. Ekkor, itt határozták el, hogy március 8-a a nők nemzetközi ünnepe lesz. 46 éve hangzottak el ezek a szavak egy maroknyi asszonycsapat kongresszusán. És ma a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségbe tömörült 200 millió nő vezetésével ezt a napot az egész világ asszonyai megünneplik. Ezen a napon a kapitalista és gyarmati országok asszonyai, sokszor kormányaik terrorintézkedéseivel szembeszállva, gyűléseken, tüntetéseken juttatják k^’ejezésjre azt a követelésüket, hogy biztosítsák a nők teljes egyenjogúságát, a gyermekek békés, zavartalan fejlődéséhez szükséges anyagi feltételeket, a népek közötti béke és barátság politikáját az egész világon. A kilencszázmilliós béketábor asszonyai és leányai számára a nemzetközi nőnap a béke védelmére, a szabadság és boldogság védelmére való mozgósítás napját jelenti. A mi hazánkban a tisztelet én szeretet számos jelével veszik körül a munkában kiváló nőket és azokat a sokgyermekes anyákat, akik példamutatóan töltik be a legfelel ősségteljesebb, legnemesebb hivatást. A mi asszonyaink teljes egyenlőségben, megbecsülésben és a más népek iránti szolidaritás jegyében ünnepük a nők összefogásának nagy napját. Az idei nőnap az eddigieknél is nagyobb jelentőségű. A világ asszonyai most ünnepük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 10 éves megalakulását. A nők ezen a hatalmas világszervezeten keresztül kezdeményezői voltak annak, hogy millió és millió ember forró békevágyából megszülessék az egész világot átfogó, szervezett békemozgalom. Béke... a dolgozó embermilliók legfőbb óhaja, asszonyok harcos akarata. Béke... a jövő, az élet csillogó ti gj/rete, a gyermekek boldog mosolya,, anyák reménye. A béke: összefogás, erő, szilárd akarat. Ezt, az összefogást, ezt az erőt és szilárd akaratot testesítik meg a nők szerte a világon. Ezért harcolnak különböző szervezetekben, nemzetközi megmozdulásokon. Ezért küzdenek a kapitalista és gyarmati országok asszonyai, amikor tiltakozói gyűlésekkel, békealáírásokkal harcolnak egyenjogúságukért, a békéért. És ez vezeti a Szovjetunió és a népi demokráciák asszonyait, akik építő munkájukkal erősítik országukat, a béke országainak erejét. A békéért küzdő asszonyok táborában ott vannak a mi asszonyaink, a magyar asszonyok, leányok is. A nemzetközi nőnapon hálával és szeretettel tekintünk a Szovjetunió felé, amely számunkra is új élet lehetőségeit tárta fel. E lehetőségekkel élve a magyar nők sorra hódították meg a munka és az ismeretek új területeit és megbecsülést szereztek maguknak nemcsak mint lelkiismeretes, becsületes dolgozók, hanem sok helyen mint vezetők is. Népi demokráciánk minden alkotása magán viseli az asszonyok, leányok lelkes munkájának kezenyomát Ott vannak a nők nagy létesítményeink építésénél, a termelőszövetkezetek, tanácsok munkájában, kulturális, egészség« ügyi intézményeinkben A múlt évben a béke erőinek növekedése a nemzetközi helyzet enyhüléséhez vezetett. Az emberiség több mint felét kitevő nők tábora is hozzá iára11 ahhoz, hogy a béke erői visszaszorították a háború sötét rémét. A háborús gyújtogatok azonban nem egykönnyen mondanak le terveikről. Ez pedig további éberségre, harckészségre inti a békét védelmező asszonyok, leányok seregét. A Szovjetunió Kommunista Párti;» XX, kongresszusán hangzott el: »A háború nem végzetszerűen kikerülhetetlen ..arra van szükség, hogy mindenki, aki ellenzi a háborút, legyen éber és álljon készen, egységfrontban lépjen fel és lankadatlan erőfeszítéseket tegyen a béke fenntartásáért folyó harcban«. Az egységfrontot és lankadatlan erőfeszítést valósítják meg a világ asszonyai, amikor egymással szoros szövetségben harcolnak a béke megvédéséért. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok asszonyai a kapitalista és gyarmati országok asszonyaival, anyáival széttéphetetlen láncot alkotva küzdenek a békéért, minden nő egyenjogúságáért. Köröskörül a világban, ezer és ezer kilométereken át a nők milliói, fehérek és feketék egymás kezét fogva óvják, őrzik gyermekeik békés, boldog jövendőjét. j^émzetközi összefogásuk nagy ünnepén köszöntjük a mi asszonyainkat, az életet adó édesanyákat, az üzemek, vállalatok ügyeskezű munkásnőit, a mezőgazdaság szorgalmas asz- szonyait, hivatalok, intézmények lelkes dolgozóit, békés építSmunkánk fáradhatatlan (harcosait. Éljen az asszonyok nemzetközi összefogása a békéért, a családért, a gyermekekért! Cpj%g.adaLmat t&izüfik 1956, március 8. Állok a tanterem közepén, körülöttem vidáman nevetgélnek, beszélgetnek a gyerekek. Tízperc van, jóízűen majszolják a hazuVról hozott hófehér kenyeret, hússal, szalonnával, és közben vidáman játszadoznak, kacarásznak. Elnézem őket, a szívemet melegség tölti el. Milyen boldogok, milyen vidámak! Aztán hirtelen az én gyermekko- rom jut eszembe... 10 éves voltam, ♦ árva kis munkáslány. Tanulni akar- ’ tam. Gyámom, a Cukorgyár teljhatalmú cégvezető igazgatója kijelentette: — Jó leszel te szobalánynak is. — De én tanulni szeretnék! — ma♦ kacioltam meg magamat. I Hogy elhatározásomat mennyi szen- | védés után sikerült csak megvalósí- I tani, arról nehéz beszélni. • ♦ Mennyivel más most az életünk! | Gondolataimból visszatérek a jelentbe. Itt vagyok ismét a zajos tanteremben, a jókedvű gyerekek között. Március 8-a van, a nemzetközi nőnap, a világ asszonyainak és leányainak nagy napja. Mit is jelent ez nekünk, magyar nőknek? Azt, hogy szabadok vagyunk, egyenlő jogolcat élvezünk a férfiakkal. Ott vagyunk az iskolák, kórházak, az államigazgatás minden felelősségteljes posztján, Megálljuk helyünket a munkában, eleget teszünk anyai, hitvesi kötelességünknek is. Fogadalmat teszünk, mi, magyar nők a világ valamennyi dolgozó asszonyával, leányával együtt, hogy minden erőnkkel harcolunk a békéért, gyermekeink, családunk boldog jövőjéért. Nem engedjük, hogy eltűnjön a , vidám kacagás gyermekeink arcáról, azt akarjuk, hogy mindig ilyen vidám, napsugarai legyen az életünk, mint most. TORKOS JENÖNÉ igazgató-tanító, Pamuk ASSZONYOK MUNKAKÖZBEN — Tyúkot kérek! — hallatszik egy vidám női hang. Fiatal, pircs kendővel bekötött fejű menyecske sza'ad a hang irányába és néhány tyúkot ad a vidám hangú asszonynak. Nem a piaccá vagyunk, hanem a Baromfi- feldolgozó Vállalat kopasztó részlegében. Farkas Irnréné, a tyúkot, kérő asszony máris boszorkányos igyorsaságigEl kepasztia és szinte pillanatok alatt tünteti el a tollat a kövér tyúk sárga bőréről. De a többiek sem tétlenkednek. Ott ülnek vagy húszán, lányok és asz- szonyek a kellemesen fűtött teremben, és gyors egymásutánban akasztják a futószalagra a gyönyörűen megtisztított baromfiakat. Az egyik asztalnál két asszony a tyúkok beleit húzza ki, de olyan gyorsan, hoigy sehogysem sikerül ellesni a nyitját. Szántó Rózsi, a fiatal, csinos kislány meg a tyúkokat »ülteti«. Nem székre és nem is kiscsirkéket »ültet«, hanem a megtisztított tyúkok, csirkék lábait rakja egy perc töredéke alatt a szárnyak alá és teszi a ládába. Főszezon idején, egy ültető még 2500 tyúkot is ültet naponta. Mindenütt nő, és mind fiatal, »öreg köztünk egy seines« — állapította meg egy ötven év körüli »»fiatal«. Igazuk van. Mert munkájuk fiatalos lendületre vall. Kezüknél legfeljebb csak a nyelvük pereg igyorsabban. — De az is inkább csak otthon az emberrel — mondja nevetve egy feketeszemű menyecske — de meg ne írja ám a nevemet! — Nem írom meg. Mindenütt vidám arcok. A selejt nélkül dolgozó Dávid Istvánná tréfálkozik a körülötte ülőkkel. A derűs légkörben szinte furcsán hangzik Kühár Józsefnének, a legmagasabb teljesítményt elérő dolgozónak szava: — De másképp volt ez régen, 1938-ban! Hideg, fű- tetlen helyiségben állva kopasztot- tunk, sokszor félórákat kellett várni, tolakodni, hogy egy csirkét kapjunk. Hallcan beszél, de azért minden szavát iól hallani. Nagv a többiek is odafigyelnek. Mintha ezekben a percekben még gyorsabban mozogna a kezük, még gyorsabban telnének meg a futószalag kampói. Lakatos Margit tojásokat lámipáz. Gyorsan mozgó keze csupa seb A múlt emléke, itt fagyott e1 a hideg helyiségekben, a felszabadulás előtt. A sebek évről évre kisebbek, Lakatos Margit- mumikakedve, életkedve egyre nagyobb. Most is az esti mulatságra készülődik. Mert a Baromfifeldolgozó Vállalat MNDSZ-asszonyai műsoros estet tartanak disznótoros vacsorával, tánccal. — Jól' esik a munka után egy kis szórakozás — mondja egy frissen cndolált hajú kislány, az egyik szereplő. Fs folyik a munka, á vidám készülődés. Vége a műszaknak. A gyönyörű új fürdőiben sietve öltöznek az asszonvok, leányok. Tervezgetnek, beszé'vetnek. Hogy mit vesznek maid a gyerekeknek, mit főznek a családnak, hogyan nevelik a gyerekeket. Most mór nemcsak a ió munkások, hanem a jó csa’ád- anyáik. feleségek, a jövő anyái beszélnek, terveznek. Kacagás, derű, bizalom és nagy, nagy erő fakad ezekből az asszonyokból, a hétköznapok egyszerű katonáiból... — L -né — A szovjet nők: a nemzetközi nőmozgalom élcsapata A nők egyenjogúságának, a szabad életnek, a nők megbecsülésének igazi példája: a Szovjetunió, a kommunizmust diadalmasan épífő hatalmas ország, amely a világon elsőnek biztosította a teljes női egyenjogúságot politikai, gazdasági téren egyaránt. A Szovjetunióban eddig 2373 nő nyerte el a Szovjetunió Hőse és a Szocialista Munka Hőse címet A tudományban, az irodalomban és művészetben, a ter- me'ési módszerek tökéletesítésében elért kimagasló eredményeikért 746 nőt tüntettek ki a legmagasabb kitüntetésekkel. Több mint egymillió munkásnőt, kol- hczparasztasszionyt, mérnököt, agronómust, egészség- ügyi és népművelési dolgozót jutalmaztak érdemérmekkel A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 348 nőküldötte van, s a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelső tanácsaiban Is több mint 2000 a nőküldött. A helyi szovjetekbe több mint félmillió nőt választottak küldöttnek. Ezek a számok mindent elmondanak. Azt a munkát, amit a szovjet nők kifejtenek és azt a megbecsülést, amit ezért a munkáért kapnak. A szovjet nők egységben az egész szovjet néppel az egész világ békéjéért és boldogságáért harcolnak. OL menetelnek a nemzetközi nőmozgalom élcsapatában, hű és önzetlen barátai a világ minden békét akaró asszonyának. Női és gyermeksors a kapitalista és gyarmati országokban ANGLIA Az angol kormány mostanában jutott el az elhatározásig, hogy megvalósítja az egyenlő munkáért egyen- 'ő bér elvét. De ezt is csak a hivatalokban dolgozó nőknél valósítja meg, a munkásnők továbbra is a férfiakénál alacsonyabb bérért dolgozhatnak. egyesült Államok A nők bére itt általában 30 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. A 48 állam közül 41-ben törvény írja elő a munkabérek egyenlőtlen megállapítását A terhes nők semmiféle juttatásban nem részesülnek, nincs biztosíték, hogy állását megtarthatja. Nincsenek ingyenes' bölcsődék, óvodák. SZUDÄN Az országban mintegy 5 millió nő él a legemberte- leneb.b körülmények között. Teljesen alsóbbrendű lényeknek tekintik őket. Nincs joguk elválni, sőt még saját gyermekükhöz sincs törvényes joguk! Az országban mindössze 600 szülésznő van. NORVÉGIA Ebben az országban viszonylag magas az élet- színvonal, sőt a norvég nők voltak azok, akik legelőször kaptak szavazati jogot. A valóságban azonban mégslncs náluk egyenlőség, mert azonos munkáért sokszor csak a férfiak fizetésének felét kapják. Vezető áttáshoz a legritkább esetben jutnak. Kurucz néni nem fél az öregségtől Idős asszony Kurucz Istvánná, de még mindig egyik legjobb dolgozója a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz-nek. 66 év nyomja vállait, de a munkában felveszi a versenyt bármelyik fiatallal., iA tanúit esztendőben 266 munkaegységet szerzett, melyért 8438 Ft-ot kapott. De mint korhaladt, idős asszony a szociális segélyalapból is szépen kapott: 1328 Ft-ot és 265 kiló -búzát juttattak neki. Több mint. öt éve dolgozik példás szorgalommal ja ttsz-ben, Azi MNDSZ-muntkából is kiveszi részét. Buzdítja, lelkesíti, neveli a fiaitalokat. A tsz tagsága, vezetői tisztelik, becsülik. Előrehaladott korára tekintettel könnyebb munkabeosztást kapót». * Baromfigondozó lett. Az idős asszony örömmel, szívesen dolgozik, mórt látja, i hogy megbecsülik, törődnek vele. Kurucz néni nem fél az öregségtől. Tudta, hogy az a nagy csatád, amelyik tagjául fogadta, gondoskodik arról, hogy öreg napjaira gondtalan, nyugodt legyen az élete. * * Anyám, álmod így vigyázzuk! * Ma megint terólad álmod am, jó anyám, Vidám voltál, derűs, mint hajdanán, Színes tündérmesét szövögetve nekem, Könnyű kis kezeddel simogattad fejem. S ringtam a meséknek kristálytiszta taván, Tág szemekkel csüggve ajkad bársony szaván... De ekkor vad felhők, felsötétlő szörnyek Az arany napsugár elé zúgva törtek, Halálfejű árnyuk a földre lemeredt, S őrjöngő vihar lett a lágy szellő helyett! Fasiszta téboly jött, pusztulás, temetés, S álmom már nem álom, hanem — emlékezés: Auschwitz — szeges drótok mérges tövisei, Mögöttük árnyakként bolyongók ezrei, Kik emberek — voltak — dolgoztak, szerettek, Most csak darócruhák, mezítelen testek. A korbács húst szaggat s rvomában csend feszül, Sírás, sikoly hallgat, dermedt a szív belül... S a fakó égen, mint éhes t'arjúsereg. A krematórium gyászos füstje lebeg. A keserű korom izzadt testünkre száll, És a néma tömeg halált va csodát vár. Itt tépték ki vadul kezemből a kezed, Itt láttam utolszor beszédes, nagy szemed, Aztán még egy perc és elnyelt a szörnyű ház, Hol halált okádva fröcskölt elő a gáz... Sírod a mindenség, sírköved a szívem, Sok, százezer könnycsepp marta belé híven Sírfeliratodat, mit most kikiáltok: — Drága, mártír anyám, legyen nyugodt álmod, Mert bő könnyeimet, mint víztócsát a nap, Felszívja egy érzés, a nagy, izzó harag, S ez vezeti toliam, hogy ”ele felrázzam A közömböst, vakot, és odakiáltsam: Nem, nem, többé soha, ez őrjöngő vad láz, Véres kín, mészárlás szül sötét, vagy gyász Ür nem lesz a földön! FaV'évt útmt AlUuk! Drága, mártír anyám, álmod így vigyázzuk!... TÖRÖK LÁSZLÖNÉ Lengyelországból Mivel ’ előző levelemre választ kaptam, újból felkeresem Lengyelországból magyar asszonytársaimat. Amióta itt vagyok a leányomnál, igen sokat gondoltam haza, a kis falumra, Bő- szénfára. Itt is igen szép minden, otthonosan érzem magam. Egész nap együtt vagyok három kis unokámmal, akik már elég jól tudnak magyarul beszélni. Erre is igen jól élnek az asszonyok Annyi kövér asszonjj; még éld- lemben nem láttam, mint itt. Szépen öltözködnek, a legszebb ruhákat hordják a legapróbb gyermekek is. Én, mióta itt vágyóik sokfelé jártam. Volta» Auschwitzban is, ahol mintegy négymillió embert öltek meg gázzal £ httleristák. Ha' hazamegyek, majd beszámolok a látottakról. Most £ nemzetközi nőnap alkalmával küldöm üdvözletemet innét Lengyelországból a magyai anyáknak lés leányokf nak Országépítő munkájukhoz sok sikert kívá nők. BUDIJA FRIGYESNI
