Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-07 / 57. szám
Szerda, 1956. március 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 ü belvizek levezetéséről, a terméshozamok emeléséről, a községíejleszlési tervekről tanácskozott a Hazafias Népfront^ Somogy megyei Bizottsága Díszünnepség a színháiban a Kenuettözi Nőnap előestéién A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága március 6-án tartotta havi ülését. Az ülésen Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke ismertette a mozgatom előtt álló legfontosabb feladatokat. — A mezőgazdaságban jelenleg egyik legfontosabb feladat — mondotta beszámolójában — a belvizek levezetése. A veszélyeztetett területeken társadalmi munkával meg kell tisztítani a csatornákat, vízlevezető árkokat. Továbbá szorgalmazni kell, hogy ternyi jőszúvrifcezeteink és egyéni dolgozó parasztjaink minél nagyabb számiban vegyenek részt a holdanként! 30 mázsás kukorica-, a 100 mázsás burgonya- és a 200 mázsás cukcrrépatermesztési mozgalomban. A népfrent-bizeftságoknak is el kell mindent követniük, hegy idén egy talpalatnyi szántóterület se maradjad parlagon. Beszéde további részében a községi ejlesztési tervvel foglalkozott Varga elvtárs. Hangsúlyosa, hogy a községi Ir.épfront-ibizottságok- *&k is ellenőrizniük kell, hogy a tanácsok a községfejlesztési alapot valóban a kijelölt célokra használták-e föl. Felhívta az elnökség tagjait, megye- saerte tudatosítsák a községek lakosaival, hogy a társadalmi munka mennyivel olcsóbbá teszi a beruházásokat. A vitaindító előadás után sok értékes hozzászólás hangzott el. Hosz- szú Mátyás elnökségi tag, somogy- saantpáái lakes beszámolt arról a nagyarányú (társadalmi megmozdulásról, ami a községi kultúrházúk építését előzi meg. Dr. Kerekes András, a Megyei Könyvtár vezetője ígéretet tett. hogy a könyvtár a legmesszebbmenő támogatást nyújtja a mezőgazdasági dolgozóknak. Szakkönyveket, útmutatókat küldenek a községi könyvtáraknak. A községié jlesztósi tervvel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyobb beruházások mellett párszáz forint erejéig támogassák a községi népkönyvtárat is a tanácsok. Jó példának említette Amdocs 2000, Somcgysórd 1000, Fonó 500 forintos könyvvásárlását. Szőke Pál eivtárs, a Megyei Párt- \ ógrehajtóbizottság PTO-vezetője hozzászóláséiban hangsúlyozta a társadalmi munka fontosságát, A heilyi lehetőségek ésszerű felhasználásával sok feladat megoldható — mondotta. Felhívta a népfront-bizottság fi-J gyeimét, hogy indítson mozgalmat ay társadalmi munka kiszélesítésére. Gazda János elvtárs, a népfront-! iroda titkára ismertette az elnökségi® agak feladatait. Végül minden tagjí vállalta, hagy egy-egy járásban se-n ejti a inépfrcntobizottság munkáját | Még e hónapban a megyei iroda 40* —50 község és minden járás nép-$ front-ibizottsági elnöke részvételével“ ankétot rendez, ahol a községfejiesz-cj tésl feladatokat beszélik meg. Asszonyaink, leányaink lelkesen készülődnek a nők nemzetközi ^összefogásának nagy ünnepére: március 8-ra. Az üzemekben, vállalatoknál mindenütt megemlékeznek a Nemzetközi Nőnap jelentőségéről, sokhelyütt virággal, kis ünnepséggel, üdvözlök a női dolgozókat. Az MNDSZ megyei elnöksége 7-én, szerdán este 6 órai kezdettel a Csáky Gergely Színháziban nagy nőnapi ünnepséget rendez, Az ünnepi (beszédet Hevesi elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára mondja. Utána nívós kultúrműsor szórakoztatja majd az asszonyokat. D&HP§08>iPg08>! A községfejlesztési terv is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle Mennyit ér a somo^yváriak községfejlesstési terve? A Scmogyvári Községi Tanács végrehajtóbizottsága egy esztendővel ezelőtt alapos tervet dolgozott k: a község fejlesztésére. A tervben hidak, utak, járdák építése szerepelt. A tervek megvalósítására több mini 100,000 forintot irányozjtak ielő. A tervet nagy örömmel fogadta a tanács tagsága és a község lakossága. Megígérték, hogy mindenben támogatják a VB-t. Ez érthető is, hiszen régóta várták a dolgozók, hogy a tanács felkarolja kezdeményezéseiket. A lakosság mintegy 22 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a tervek megva'ósitását. Azaz, Csak segítette volna, mert u tervek papíron maradtak, megvalósításukra nem került sor. De lássuk csak So- mogyvár községfejlesztési tervét. 1. Megépítünk, illetve kijavítunk 10 fcisebb-nagyoibb hidat. Költség 26,510 forint. Ebből társadalmi munka és a helyi anyagok értéke 12,240 forint. Határidő: 1955. május 1-től június 30- ig, illetve szeptember 30-ig. Felelősök: Keresztes János VB-elnök, Szántó János VB-titkár, Gábriel Imre Jközséggazdla, Horváth óózsef állandóbizottsági elnök. 2. Létesítünk két új kutat, hármat pedig kijavítunk, rendbeha- zunk. Költség 22,500 forint. Határidő: június 30~ig. Felelősök: az előbbiek. 3. A Bartók Béla, a Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos utcában összesen, 1350 méter hosszú tégla- és betonjárdát létesítünk 51 380 forint költséggel. Ebből a társadalmi munka értéke 10J380 forint'. Határidőt május 1-től október 31-ig. Felelősök: az előbbiek. Szép tervek voltak ezek, a határidők rég elmúltak. Lássuk, mit valósítottak meg belőlük. Ennél: felsorolására egy-két tétel elegendő. Elkészítettek egy kutat, s a községfejlesztésre befolyt 80,354 forintból mindössze 12,381 forintot költöttek el. Ne kutassuk most, miért süllyedtek el iái közömbösség, a semmittevés tengerében egy község lakosságának nagyszerű tervei, a tanácsnál ugyanis találnak erre bőséges »-magyarázatot«. anyaehiárvt, objektív okokat s egyebeket. Inkább azt vonhatja ie ebből tanulságul Somogyvár és megyénk valamennyi tanácsa, hogy hogyan nem szabad kezelni a dolgozók javaslatait és még egyet: nem elegendő csupán határozatokat' (hozni, hanem következetesen harcolni kell mindennap azok megvalósításáért. A tanácstagok feladata, hogy beszámoltassák arról is a végrehajtóbizottságot. — A csökölyi Béke TSZ MNDSZasszenyai csatlakoztak a nemrégiben elindított »tiszta, virágos tsz-portát« és a 200 munkaegység elérését célzó mozgalomhoz. Az asszonyok elhatározták, hogy széppé, rendezetté xe- szik a közös portát. Máris megkezdték az udvaron lévő trágya kihordását a mezőre. —• Az országos takarékossági versenyben Somogy a második helyen áll. Egy év alatt csaknem ötven százalékkal emelkedett, a betétállomány, a nyereménybetétkönyvek darabszáma pedig 13,3 százalékkal nőtt. A „törpe vízierőművek“ kincse Somogy országban P itakak, folyók mentén lakó őseink régen rájöttek arra, hogy a hullámok erejét megzabolázna a víz energiáját gabonaőrlésre is felhasználhatják. A középkorban már megjelentek a patakok, folyók partján a vízimalmok és a vízimol- •nárság komoly iparággá fejlődött. Érdekes párbeszéd tanúi voltunk « minap a marcali tanácsházán a vb-elnök, Barát elvtárs és az elnök- helyettes, Zsiborás elvtárs társaságában. Mert az ő határukat is keresztül- hasul szelik a patakok, széles árkok, vízfolyások. Legjobban becézik a Boronkai árkot. A sodrása olyan sebes, hogy a partján épült réges- régi Radics-malmot ma is mozgásba hozhatná. És mi kellene ahhoz? Mindenekelőtt a vízfolyás útjába egy kis duzzasztóművecske. Az a hullámok szintjét megemelné, az esést, a víz sodrását pedig megnövelné! Dehát az állam -nem fejőstehén — szeretnénk közbevetni. Ha már egyszer becsüppentünk a friss észre, vállalkozó szellemre valló diskurzusba. De ők maguk megelőznek: — A, dehogy is, nem kell állami kölcsön, az a »duzzasztómű« nem valami hatalmas beruházás! — Mi kell hozzá? — A legegyszerűbb faépítmény is 'megteszi! — És az árvizek? — Annak levezetésére kézzel mozgatható fazsilip megfelel! Igazuk van Barát elvtárséknak. Ahogy nő a szocialista termelés, annál több és olcsóbb árut, mentül kevesebb befektetéssel kell elérnünk. S minden talpalatnyi föld, minden csepp víz »rejtett tartalékait« fel kell ismernünk! A somogyi talajt, éghajlatot még mindig nem ismerjük úgy, mint a tenyerünket! Elő minden jó ötlettel! Hiszen megkezdtük a második ötéves terv első évét! Minden csepp energiára szükségünk van. így morfondíroztunk egy tört pillanat ezredrészéig. S akkor rájuk szóltunk: elő a medvével! Mi akkor a tennivaló? Min féneklik meg az egész ügy? — kérdezzük most már nyíltan, egyre jobban áttüzesedve a marcali patakok, folyócskák, árkok és vízfolyások élelmes kihasználásának gondolatától. — A kotrógép ott rostokol két éve már a somogyszentpáli elágazó csatornánál — felelik. — Pedig tisztítani kellene a medret. Akkor a vízimalmot újra munkába állíthatjuk! ... Érzik: még feszeng gondolataik alján valami más is. Nyomatékkai, mélyen átérzett segítőkészség vezeti újabb kérdésünket: — Mi forr a fejükben? — Az, hogy a másfélszáz holdnyi rétünkről levezesse a vizet a kotrógép munkája nyomán kiszélesülő meder! Most még savanyúfű terem a legtöbb szegletében. Ha nem lesz már vizenyős, akkor buja széna sarjad ugyanarról a rétről. A fű is megnemesedik. A mételykor egyenesen eltűnik! Hő, ez lenne a nagy kincs. Érti, elvtárs, érti? Marcalinak most éppen 660 szarvasmarhája van. De bezzeg, hogyha a táskáink jó szénát kapnának, már az idén 600 ezer forint értékű tejjel többet engednének a sajtárba!... * * * A házasságközvetítő vénasszony nem rohanhat olyan sebbel- lobbal az ara-jelölthöz, mint mi a Vízügyi Igazgatóság kaposvári ki- rendeltségéhez, hogy e jó hírt, e tervezgetéseket, vágyakat tudtukra adjuk. Legnagyobb meglepetésünkre Holl mérnöktől ezt a választ kapjuk: — A kotrógép január 15 óta működik. Csak úgy marja, eszi a földet! 600 000 forintot kaptunk a gépi munkára. — Mikorra lesz kész? — kérdjük lélegzetvisszafojtva. — Április közepére! Ez a kotrógép ugyan még nem pontosan ott van, ahol a marcaliak remélik. De arra, is kértünk pénzt kormányunktól, hogy mielőbb odáig érjünk. Van rá kubikosunk is. De olyan pompásak, hogy párjukat ritkítják az epést világon! — És azon a tájon is van vízimalom vagy rét, amelyről levezetik az áradásos vizet? — Van, van! Itt is visszatérül a kotrógép jó munkája még ebben a gazdasági évben! 600 000 forintba kerül a kotrás, de ez bőven megtérül már az idei jobb szénatermésben. * * ß jyfág csak egyet. Miért nem ér- tenek gyakrabban szót egymással a vízimémökök, a t^z-parasz- tok, az egyéni gazdák? A mezőgazdaság aranyásói ők: érdemes kezet- fogni, szóba állni velük gyakrabban is!... Hogy ez országosan mit jelent, már most eláruljuk! Az ócska vízimalmokból olcsón átalakítható törpe vízierőművek évente 40 millió munkanapot takarítanak meg — ez meg felérne 160 000 mezőgazdasági dolgozó évi munkájával! Hogy Somogybán mit érünk el velük? Csak a mi szűkebb hazánkban?! Legközelebb eláruljuk azt is. Addig azonban érdemes a «■kincskeresőkhöz« fordulni személyesen. Címük: Kaposvár, Kossuth tér 5. Erdős Jenő Ä párt lelkes munkása: az instruktor LYAN FIATAL, hogy az ember húsz évesnek is alig hinné. Nem is sokkal haladta túl, és mennyi életbölcsességgel rendelkezik máris. 1951 óta a Paft önzetlen katonája, dolgozik a közösségért, másokért. Mennyi munka, mennyi tapasztalat van belesűrítve az elmúlt öt évbe; ennek az öt évnek minden munkája, sikere, harca érlelte igazi pártmunkássá Szabó elvtársat. Mert róla van szó, Szabó István elvtársról, a Barcsi Járási Párt-véftfrehajtó- bizettság instruktoráról. Érdemes szólni róla, megismertetni őt az olvasóval, elmondani, mennyit dolgozik azért, tiogy a körzetéhez tartozó községek a legjobbak közé küzdjék fel magukat. Sokan, akiknek csak kívülről van módjuk szemlélni az eseményeket, nem is tudják, hogy azok a kisebb-nagyobb eredmények, melyek szebbé, tartalmasabbá teszik életüket, annak a sok jó tanácsnak, szívós meggyőző munkának a foganatjai, amit az instruktor nem egyszer észrevétlenül végez, \ Egész magatartása szerény, halkszavú, kerüli a jeltűnési, de figye’me mindenre kitejrjed, mindenütt ott van, dicsér, bírál, vagy javasol, mikor mire van szükség. A minap a kálmánesai MDP-ve- zetőséget erősítette meg munkájával az a biztatás, amit Szabó elv- társtól kapott a vezetőségi ülésen: helyesen tették, hogy napirendre tűzték az általános iskola nevelő munkáját, jha úgy látják, hogy abban hibák mutatkoznak. Az ilyen viták mindig meghozzák a várt eredményt. j Szabó elvtárs ilyenkor úgy érzi, nemhiába kerékpározik, vonatozik, vagy ha kell, hát éppen gyalogol egyik községből a másikba. Erősödnek a hozzátartozó pártszervezetek. Lám, látókörük mái: is több dologra kiterjed, kezdenek a község valóságos gondjaival foglalkozni, az emberek pedig mindinkább a község vezetőjét látják bennük. Ilyenkor laz instruktor ereje is megkétszereződik, lendülete szárnyakat kap. És kell is ez; valahogy úgy van, hogy az elért eredmények mindig magukkal hozzák az újabb feladatokat, a feladatok pedig megnövelik a gondoltat. Azok a változások, melyek a falu életében végbemennek — az, hogy Homckszentgyörgyön 1955-ben új termelőszövetkezet alakult, hogy a régi tszi-nek 406 holdról 1000 holdra nőtt a szántóterülete, hogy a pattfsfai Törekvés Tsz-nek egy év alatt 59-ről 220-ra nőtt a taglétszáma — önkéntelenül is változást hoz az instruktor munkájába. Gyakran változtatni kell munkamódszerén, meg kell változtatni heti kiszállási tervét, több napot ütemez be a termelőszövetkezetekbe, s ezen belül Is úgy osztja meg idejét, hogy sokat lehessen együtt az ’embereikkel. Erre nagy szükség van, ezt tapasztalatból tudja (Szabó elv- társ. Az emberek nevelése nem ér véget a tsz-be való belépéssel, a szocialista gondolkodásmód nem jelentkezik párhuzamosan azzal az aktussal, amikor az egyéni paraszt beviszi lovát a közös istállóba, vagy belevágja ekéjét a közös barázdába. Még élénken emlékszik arra a párttaggyűlésre a patosfai Törekvésben, amikor a vezetőség szépítés nélkül megbírálta ÍKuti Istvánt, mert párttag létére nem mutatott példát a na unkában a többieknek. Kuti elvtárs azonban nem látta a bírálatban a segíteniakarást, így aztán ahelyett, hogy elismerte volna a jogos bírálatot, inkább visszautasította, mondva, hogy ennek a bírálatnak nincs alapja, , Pedig ugyancsak megvolt az alapja, erről .Szabó elv társ 1 a tsz-tagok egyéni véleménye nyomán is meggyőződött, S ÍBELENYUGOBHAT-E az instruktor abba, hogy egy 220 tagú termelőszövetkezetben éppen a párttagokra mondják rá, hogy kihúzzák magukat a munkából. Nem, ebbe semmiképp se nyugodhat bele. Ilyenkor szokta Szabó elvtárs elővenni kis zseb- füzetéi és apró betűivel bejegyezni; Kuti elv társsal személyesen foglalkozni. S legközelebb ottjárta alkalmával leülnek beszélgetni, kölcsönösen kicserélik véleményüket. Ilyenkor, ha nem is mindjárt, de többszöri beszélgetés után sikerül azonos [álláspontra jutni. Ezért nem sajnálja Szabó elvtárs a fáradságot, a tsz-tagok pedig tanácsában a párt segítését látják, s (mindinkább s[rról győződnek meg, hogy érdemes azt megfogadni. öt év szívós munkája, harca erősítette meg mégjobban az első időben szerzett benyomásról: a legnagyobb munkát, a legtöbb energiát az emberek nevelésére keli fordítani, alakítani, formálni kell őket. És ez bizony nem megy könnyen, A közelmúltban történt, hogy a ladi területi pártszervezet taggyűlésén bírálat érte Tabak István élenjáró egyénileg dolgozó parasztot, amiért kommunista létére még nem lépett be a tsz-be. Tabak elvtárs megsértődött, így érvelt a bírálat ellen: Élenjáró gazda vagyok, mindig első vo’tam a beadásban, a községben tisztelnek, a pártmunkából is. kiveszem a magam részét, tehát nem szolgáltam rá a bírálatra. És Tabak elvtársat azóta alig látni gyűlésen, más egyéb olyan összejövetelen, ahol a község problémáiról vitatkoznak. Szabó elvtárs ezt is megjegyezte magának és elhatározta, hogy személyesen beszéli üteg Tabak elvtárssal, hogy a sertődékenység nem jellemzője a kommunistának, csak árt vele saját magának és a pártnak is. Elhatározta, hogy beszélget vele a termelőszövetkezetről, megtudja, mi az, ami visszatartja őt a közös gazdálkodástól, és ha kell, együtt felkeresnek két három tsz-t, hogy a látottak végleg eloszlassák Tabak elvtárs kételyeit így múlnak a napjai Szabó elvtársnak, az instruktornak, és bizony alapos tervszerűséggel kell dolgoznia, ha azt akarja, hogy minden fontosabb feladatra fusson idejéből. Tegnap este a Homok- szén tgyölrgyi Sertéstenyésztő 'Vállalatnál vett részit pái-tvezetősegi ülésen, a vezetőség munkatervét és a gazdaság munkaerőellátását vitatták meg. Ma és általában minden szerdán a pártoktatást ellenőrzi körzetében, Csütörtökön ő maga vezet Marxizmus—leniniz- mus alapjai tanfolyamot a patosfai Törekvés Tsz-ben. önként vállalta ezt a propagandamunkát és büszke arra, hogy hallgatói közül, alig-aüg hiányoznak. Két pártonk'viili hallgatóját, Oroszi György és Hegyi János elvtársat a legutóbbi taggyűlés tagjelöltségi idő nélkül fogadta el párttagnak, Be ezzel még mindig nem könnyebbül! meg Szabó elvtárs lclkiismerete, mivel a 220 tagú termelőszövetkezetben csak. 13 tagú pártszervezet van, ezen sürgősen változtatni kell. A legutóbbi taggyűlés ehhez tette meg az első biztos ; lépéseket. í GY MŰLNAK NAPJAI, telve bizakodással, lelkesedéssel A továbbra is a párt, a dolgozók szolgálatában. VUCSÄK magba Követéire talált a kastélyo*dombói DISZ-sxervexet titkárának kezdeményezése gazdasági munkát is megjavítja: a tagsági bélyegeket ezután minden hónapban eladja és az árával pontosan elszámol. Felhívta a többi DISZ- szervezetet, hogy kövessék példájukat. A kiastélyosdombóiaik felhívásához több alapszervezet csatlakozott. A barcsi községi, a (barcsi fűrészüzemi és a rinyaújlaki községi DlSZ-szer- vezet fiataljai 20 új tag beszervezését válflalták. A babócsai DlSZ-fiatalok április 4 tiszteletére tettek felajánlást. Elhatározták, hogy április 4-ig 100 új tagot szerveznek a DISZ-ibe. A kastélyosdomibói községi DISZ- szervezet vezetőinek nem kis gondot okoz, hogy rendet teremtsenek portájukon. Nem megy a tagfelvétel, a tagsáigi díj fizetésével is baj van. Sok szervezeten kívül álló fia- 1al van még a faluban, akikkel ha foglalkoznának, lelkes tagjai lennének az Ifj'úsági Szövetségnek. Csordás elvtárs, a DISZ-szervezet titkára (belátta, hogy nevelni kell a fiatalokat, mert csakis így erősíthetik új tagokkal szervezetüket. Csordás elvtárs vállalást tett a tagkönyvki- csztó taggyűlésen arra, hoigy két héten belül 15 új tagot szervez, és a
