Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-07 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESCLJET EKl Elkerülhető a háború! A párt lelkes munkása: az instruktor Kultúrbotrány A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam 57. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1956. március 7. JÓ HÍR RINYAÚJLAKRÓL: Újabb IS dolgozó paraszt döntött a közös út mellett Rinyaújlakon '1952-ben egyszerre alakult hárem termelőszövetkezet: a Petőfi, az Uj Élet és a Kossuth. A tsz-ek tagjai versenyeznek egymással a magasabb terméseredményekért, az állampolgári fegyelem pontos betartásáért. A verseny nyomán évről évre emelkedett a terméshozam és a tagok jövedelme is. A múlt évben egy-egy munkaegység 40—45 forintot ért a tsz-ekben. A Petőfi Tsz-ben dolgozó Kctai István családjával 45,000 forintot keresett, s egy 2 szoba- konyhás házat épített magának. Az Uj Élet Tsz-ben dolgozó Bencsik- csaiád 50,000 forint értéket vitt haZa a zárszámadáskor. Somogyvári elv- távs, a Kossuth Tsz tagja, idős kora ellenére 34,500 forint értékű jövedelemhez jutott a múlt évben. A három tsz három év alatt kapnál fényesebben bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölé"yét. A tsz tagjai azonban nem elégednek meg azzal, hogy csak eredményeik agitál anak, ők maguk is szószóló: a nagyüzemi gazdálkodásnak. Nem reste'ik felkeresni a kívülállókat, beszélgetnek velük a közös ga-.dalkodfs előnyeiről. A tsz-tagok és a népnevelők jó felvilágosító munkájának eredményeként 15 dolgozó paraszt jj ütött döntésre a napokban. Szabó Imre, Nárai Lajos, Balázs István, Lőczi Mihály, Kerekes Sándor, Sebők József, Zákányi József és Kovács Sándor középparaszt elsőnek írták alá a belépési nyilatkozatot. Szabó Imre mihelyt aláírta a belépést, bekapcsolódott a népnevelőmunkába. Szívesen látnák a tsz-tagok soraikban Csík István, Gusztics Imre, Horváth István és Kuckó József gazdát is. Bíznak abban, hogy hamarosan ők is tsz-tagok lesznek. MOZGÓSÍTÁS nagybajomban A BELVIZEK LEVEZETÉSÉRE Nagybajom község határában ii|S bamállanak a földek, olvad a hó. Ugyanakkor sokhelyütt, főleg a mé- lyebb fekvésű területeken az elolvadt hóból tócsák keletkeztek, amely kárt tehet a vetésekben, ha időben nem vezetik le a vizet. A nagybajomi határban mintegy 35 km. hosszúságú vízlevezető árok tisztítása szükséges, mert a 20 ezer holdas határban csaknem 6 ezer holdnyi kenyérnek való pusztulását veszélyezteti a víz. A községi tanács a pártszervezettel, a helyi népfront^bizottsággal, a termelési bizottsággal, a mezőgazdasági állandó bizottsággal, valamint a DISZ és MNDSZ szervezettel kar- öltve nyilvános tanácsülésen ímeg- beszélte a gazdákkal azokat a tennivalókat, amelyekkel megakadályozhatják a kárt. A vízlevezető árkokat meglehetősen elhanyagolták eddig. Egyes helyeken tíz év óta egyízfoen sem hozták rendbe, s most nem tudják a vizet levezetni. A tanácstagok saját körzetükben megbeszélték a dolgozó parasztokkal, hogy összeállnak, akiknek pgymás 'mellett van a földjük, és az áthaladó vízlevezető árkokat megtisztítják, s levezetik a vetésen vagy szántóterületen lévő vizet is. A falu diszistái is részt vállaltak ebből a munkából. Főleg azoknak a családoknak jsegí,fenek;, 'akiknek: tagjai katonák, nem (rendelkeznek megfelelő erővel. Hétfőn, március 5-én reggel több mint kétszáz (nagybajomi dolgozó paraszt rr.ent ki a földekre és kezdte meg a több mint 30 kilométert kitevő árkok megtiszítását. „Megóvjuk őszi vetéseinket a vízöiitÉsföl is“ Teljes erővel készülnek a tavaszra a nemesdédi Dózsa Tsz tagjai. Kitisztították a zab-, tengeri- és más vetőmagokat. A burgonyavetőgumót kétszer átválogatták. Különös gondot fordítanak a vadvizek levezetésére. Már régebben megszerveztek egy brigádot, amelynek feladatul adták, hogy állandóan figyelje a határt, s ahol a hóolvadás a sok csapadék következtében víz áll a vetéseken, :ít azonnal kezdje meg a vadvizek levezetését. A brigád eredményesen végzi ezt a feladatot, tisztítja a vízlevezető árkokat, ahol pedig eddig nem volt, újat ásnak. »Megóvjuk őszi vetéseinket a vízöntéstől is« — írja levelében Eger Ferenc tsz-tag. A magyar—szovjet mezőgazdasági hét eseményeiből * A magyar—szovjet mezőgazdasági hét keretében Somogyzsitía község 1 dolgozó parasztjainak nagysikerű előadást tartott Hófer László elvtárs a korszerű szarvasmarhatenyésztésről. Hófer elvtárs ismertette a szovjet zootechnáka legújabb eredmé- < nyeit, a helyi lehetőségeket, majd^ értékes hozzászólások után megállapították a szarvasmarhatenyésztők < előtt álló legfontosabb feladatokat. A csurgói Új Élet és Kossuth TSZ biztosítja a község hússzükségletét A csurgói termelőszövetkezetek örömmel fogadták a napokban megjelent földművelésügyi miniszteri rendeletet, amelynek értelmében a ' isztok — ha beadási’és egyéb állami kötelezettségeiket teljesítették — ter- i melvényeiket saját üzleteikben vagy a földművasszövetkezet útján szabadpiacon forgalomba hozhatják. A csurgói Uj Élet és a Kossuth Tsz vezetősége máris elhatározta, hogy idén a tavalyinál is nagyobb figyelmet fordítanak a hizlalásra, és saját üzletükben sertéshúst mérnek ki a' csurgói fogyasztóknak. A Kossuth Tsz .példáid idén mintegy 160 sertést hizlal. A két fsz vállalta, hogy biz-] tosítja Csurgó hússzükségletét. Saját üzletet akar nyitni a bér- ( zencei Uj Barázda Tsz is, ahol a sa- i jót halastavukból kitermelt halon* kívül zöldség-, gyümölcsféléket is, árusítanak majd. Nagy gondot kell fordítani a kisgépek javítására! A tavaszi mezőgazdasági <mun» kák sikeres és időbeni elvégzésének (fontos előfeltétele a íkisgé-1 pék szakszerű kijavítása. A Nemesdédi Községi Tanács a falu gondos gazdájának kötelessége tudatában időben felhívta a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák figyelmét e fontos feladatra. Az elmúlt napokban meg is vizsgálta a két termelőszövetkezet és az egyéniek felszerelését, s mindent kifogástalanul 'kijavított állapotban talált. Célszerű, ha a nemesdédi példát a megye valamennyi községi tanácsa követve azonnal (meggyőződik a felszerelések. minőségi állapotáról, s ahol szükség van, ott intézkedik kijavításukra, amíg nem késő. Tanácsaink feladata is a gépi munka előnyeinek népszerűsítése Megyeszerte vontatottan, halad a gépállomások szerződéskötése a tavasza munkákra az egyéni gazdákkal. Az eddigi tapasztalat: helyi tanácsaink azonkívül, hogy dobszóval kihirdetik a faluban, hogy a gépállomással szerződni lehet tavassá mezőgazdasági munkákra, nem tesznek semmit a gépi munka előnyeinek népszerűsítésére. A balatonlellei, létrán yi, bolhói és vízvári tanács egyszerűen semmit sem tesz azért, hogy az egyéniek is gépi erővel végeztessék a szántást. Közömbösen nézik, hogy a gépállomás kiküldöttei eredménytelenül térnek vissza falujukból. É közönynek a következménye volt az is, hogy ezekben a községekben tavaly ősszel igény híján egy barázdát sem szántott traktoreke az egyéniek földjén. Vajon hogyan akarják megszerettetni az egyéni gazdákkal a gépi munkát, elhinteni a nagyüzemi gazdálkodás gondolatát az egyéni gazdák között e községek vezetői? tataik a priacsíráztalással Sürgős feladat mezőgazdaságunkban a próibacsíráztatások mielőbbi elvégzése. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vizsgálata szerint a fo- nyódi járás vetőmagszükséglete bőven biztosítva van. A magok tisztításával azonban csehül állnak. A lengyeltóti Gépállomás szelektorai jóformán még hozzá sem fogtak a rostáláshoz, miután kézenfekvő, hogy a próbacsíráztatást is elaludtak mind az egyéni gazdák, mind a termelőszövetkezetek. Az idő sürget, végezzék el mielőbb a próbacs.íráz- tatást. — Könyvtár létesült nemrégiben a répáspusztai Első ötéves Terv TSZ-ben. Diósi Sándor könyvtáros eddig mintegy másfélszáz olvasót gyűjtött, csaknem 300 könyvet kölcsönözték a könyvtárból. a miitaalapszabály: a tsz-gazdálkodás sikerének forrása Exért ragaszkodnak az alapszabály pontos betartásához a belegi Dózsa TSZ tagjai Jánosok, Takács Györgyök, OPacsi »A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli, jólétet teremt számára. Ez a felismerés vezet bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk. Ezt az alapszabályt társasgazdálkodásunk és egész szövetkezeti életünk alaptörvényének tekintjük«. (A termelőszövetkezetek mintaalapszabályzatából.) A január eleji szokatlanul enyhe légáramlást éles, hideget hozó északi szél váltotta fel. A munka azonban — ha nehezebb körülmények között is — tovább folyt a belegi Dózsa Termelőszövetkezetben. A tsz tagjait nem tartóztatta fel a rossz idő, nem húzódtak a meleget árasztó kályha mellé, sokkal fontosabbnak tartották, hogy időben és jól felkészüljenek a tavaszra. Mert még egyéni korukból tudták: az elfecsérelt idő megbosszulja magát á termésben. De áll ez az igazság a nagyüzemi gazdaságra is. Márpedig a fiatal belegi Dózsa Tsz tagjai elhatározták: nem vallanak szégyent a közös gazdálkodás első évében sem. Az összes földet bevitték Múlt őszön, az alakuláskor azt mondták: imához esztendőre olyan szövetkezet lesz Belegen, amelynek' hírére eljönnek a vidékiéi?: is. A megalakulás után az alapszabály betartásával, annak rendje-módja szerint fogott hozzá a közös munkához az 56 szövetkezeti család. A Zarka Józsefek, Gerenca Imrék és a többi dolgos tagok keze alatt csak úgy égett a munka, időben földibe tették a kenyérgabona magvát. Azt akarják, hogy már az idei jövedelmük felérjen a jól dolgozó középparasztokéval. A tagok az egyéni művelésük alatt lévő összes földet bevitték a termelőszövetkezetibe, így a közös művelésibe vont földterület a következőképpen . oszlik meg: szántó 335 kh. rét 17 kh. legelő 30 kh. erdő 2 kh. művelésre alkalmad, tér. 12 kh. Összesen 396 kh. A tagol?: által bevitt földterület kevésnek bizonyult, ezért mindjárt a tagosításkor hozzácsatoltak a községi tartalékból 15 holdat. A háztáji gazdaság megművelése nem veszélyezteti a közös munkát Természetesen minden tagnak hagytak — a közgyűlés döntése alapján — megfelélő háztáji területet. A vezetőség ügyelt arra, hogy minden család csak az alapszabály által megengedett területet tartsa vissza háztáji gazdaságnak. Több családnál, ahol a férj vidéken, állami vállalatnál dolgozik és csak az asszony írta alá a belépési nyilatkozatot, kevesebb lett a háztáji föld. Cseh Fe- rencné, Egyed Pálné eszerint csak félholdnyi háztáji területet kapott. Vigyáztak arra, hogy a háztáji gazdaság megművelése ne veszélyeztethesse a közös munkát. A vezetőség a tsz közös művelésébe vont területről földkönyvet fektetett fel. A megalakulás után nyomban felleltározták a belépett tagok összes igásállatáit és a háztáji gazdaságok kereteit meghaladó haszonállatait, a főbb mezőgazdasági termelőeszközöket (iigáskocsi, lószerszám, borona stb.). Ugyanakkor felértékelték a bevitt állatokat és termelőeszközöket. A közös tulajdoniba adott vagyontárgyak értékének 35 százalékát a fel nem osztható Szövetkezeti alaphoz csatolták, a fennmaradó összeg egy- részét a tagoknak kifizették. A tagok a szövetkezetbe beadtak 7 tehenet, 43 lovat. A teheneket közös istállóiban helyezték el, a lovak pedig a lehetőségihez mérten — addig, míg újat nem tudnak építeni — több istállóban vannak. A tagok — egy-két kivételével — belátták, hogy sokkal jobb, ha a közös állatállományt közös helyre viszik és egy, az állattenyésztéshez legjobban értő tsz-tag gondozza. Végh Péter tsz-tag azonban megszegte az alapszabályt, amit pedig aláírásával elfogadott, s még a mai napiig sem vitte be a közösbe két lovát és gazdasági felszerelését. Pedig a tsz alapszabálya, a többség akarata az ő számára is megszeghetetlen törvény! A magasabb terméshozam elérésének terve Az állatok takarmányozására az új termésig 70- köbméter silót készítettek, a tagok pedig szálas- és abrak- takarmányt adtak be állataik után. A Dózsa Tsz a szántóterületének csaknem 50 százalékán kenyérgabonát vetett. Idei gazdálkodási és pénzügyi tervük meghatározza: mit kell tenniük, hogy a tsz már ebben az évben magasabb terméshozamokat érjen el, hogy megteremtsék a közös gazdálkodás szilárd alapját, az állat- tenyésztést. Bizonyos, hogy a terv sok, nehéz feladat elé állítja a tsz tagságát. Már idén ki kell alakítaniuk a helyes vetésforgókat, nagyobb területen istállótrágyázást kell végrehajtaniuk. A vetéshez szükséges vetőmagot minden tag a beadott földje arányában adta össze. így jártak el az őszi kenyérgabonavetésnél, s így cselekszenek a tavasszal is. Vetéstervükben hat és fél hold zab, 50 kh. kukorica, 20 kh. burgonya, 15 hold cukorrépa, 4 hold takarmányrépa, 5 hold napraforgó, 4 és fél hold szántóföldi zöldség és 27 hold egyéb takarmány és ipari növónyféleség szerepel. A termelőszövetkezet eddigi működése is megmutatta, hogy tagjai becsülettel és helytállássál harcolnak a közös vagyon növeléséért, a tsz megszilárdításáért. Mór a termelési terv elkészítése előtt kialakították a megfelelő munkaszervezetet: egy növénytermelési brigádot és ezen belül két munkacsapatot, valamint egy állattenyésztési részleget hoztál?: létre. A brigád és munkacsapatok eredményesen látják el feladatukat. Szilárd bázissá fejlesztik az állattenyésztést Gondoskodnak az állattenyésztés fejlesztéséről'. A jelenlegi 7 tehén igen kevés ekkora gazdasághoz. A teheneket a tagok egyéni gazda korukban igavonásra is használták, ezért alacsony a tejhozam. Tervükben célul tűzték elsősorban a szarvasmarha- és sertésállomány számszerű fejlesztését. A felesleges lovakat eladják, s azok árát is te- hénvásánlásra fordítják. Év végére a tehenek számát 15-re s a növendékekkel együtt a szarvasmarhaállo- mányt 24-re szaporítják. így már 4,4 db tehén jut 100 hold szántóterületre, s a beadáson felül több mint 9 ezer liter tejet értékesíthetnek szabadpiaci áron. Az alapszabály előírja: »A tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásának és a belső anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés- és baromfiól, magtár stb.). Megteremtik az állatállomány részére a szükséges takarmányibázdst, felújítják a legelőket.. Felülvetésként 21 hold vörösherét termelnek, ami már az idei aratás után egyszeri kaszálást biztosít. Elhatározták, hogy 78 000 forintos költséggel új istállót' építenek. Egy sertésólat már létesítettek, most kutat fúrnak, hogy az etetésihez, itatásihoz vizet biztosítsanak. Év végére az állatok közös istállóban való elhelyezését teljesen megoldják. A szövetkezeti irodában minden este összegyűlnek a brigád- és munkacsapatvezetők, hogy az elnöknek beszámoljanak a napi munkáról, mik a következő napi feladatok. így válik a terv élő valósággá Zarka elvtárs, a tsz elnöke szervez, irányít, mindenről van tiszta képe; Pór hónap alatt jól összeszokott ez a_ vezetőség, A tagok pedig megszokják a közös munkát, jól ismerik az alapszabályt, A belegi Dózsa Tsz minden sikerének forrása az alapszabályihoz való ragaszkodásban van. Hogy jól működik, hogy a tagok megszerették a szövetkezetét, annak köszönhető, hogy nem tértek el az alapszabálytól. Ha az eddigi tanulságokat és a jól működő régi tsz-ek munkamódszerét még jobban felhasználják a mindennapi munkában, akkor a belegi Dózsa Tsz teljesíti az alapszabály célkitűzését: erős, gazdag, szervezett nagyüzemi gazdasággá, tagjai pedig jómódú, művelt szövetkezeti emberekké válnak. Tőlük függ: hogyan, dolgoznak. Varga József
