Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-06 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESCLJETEK I Somogyi Néplap Franciaországot csak úgy veszik számításba külföldön, ha miniszterei Franciaország nyelvén beszélnek így látja a barcsi JB instruktora körzetében a pártoktatás helyzetét K. Kinizsi—Sztálinvárosá Vasas 3:2 TOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfo I\KA DÜ FU-X.FR Kedd, 1956, március 6. MMEMBeiaiiiai— Tói ^ ápoljuk, szilárdítjuk és védelmezzük a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát A kaposvári színházi díszünnepséggel megkezdődött megyénkben a magyar—szovjet barátság hónapja- i Hétfen este a Megyei Tanács, a Hazafias Nép­front és a Magyar—Szovjet Társaság ünnepséget rendezett a Kaposvári Csiky Gergely Színházban a magyar—szovjet barátsági hónap megnyitása alkal­mából. Délután hat órára zsúfolásig megtöltötte a színház nézőterét az ünneplő közönség: üzemi mun­kások, értelmiségiek, Kaposvár ünneplő dolgozói, akik az ünnepségen való részvételükkel is erősíteni kívánták népeink barátságát. Néhány perccel hat óra után szétnyílt a színpad bársonyfüggönye, s a magyar és a szovjet himnusz hangjaival megkezdődött a díszünnepség. Az elnök­ségben megyénk vezetői: a párt, a tanács, a népfront, az MSZT vezetői, a fegyveres alaíoilatok képvise­lői, kiváló dolgozók foglaltak helyet. Megnyitó beszé­det Endréd! Lajos eivtárs, az MSZT megyei titkára mondott, majd átadta a szót Némethi László elvtárs­nak, a Megyei Tanács VB-elnökhelyettesének. Némethi László elvtárs ünnepi beszéde A magyar—szovjet barátság több­éves múltra tekint vissza — kezdte beszédét Némethi eivtárs. Ebben az évben nyolcadszor szenteljük a ha­zánk felszabadításának évfordulója előtti hónapot a népeink közti 1 ba­rátság ünnepévé. Ezek a barátsági hónapok évről évre megsokszoroz­zák a korábbi évek barátsági hónap­jai nyújtotta segítséget!; r szovjet gazdasági és kulturális élet kiváló­ságai személyesen, adják át tapasz­talataikat a magyar dolgozóknak. A továbbiakban arról beszélt Né­methi eivtárs, hogy Somogy dolgozói is milyen sok segítséget kaptak a szovjet küldöttek látogatásai alkal­mából. Majd hangsúlyozta, hogy a mi népünk a mindennapi élet­ben tanulta meg becsülni a szov­jet—magyar barátságot. Utalt a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa létrehozásának jelentő­ségére, amely szovjet kezdéményezés alapján jött létre, s amely igen jó­tékonyan érezteti hatását hazánk szocialista építésében. Szocialista építésünk motorja a szovjet mun­kásosztály hősi példája nyomán fej­lődött ki nálunk is. A mezőgazdaság fejlődéséről szól- ,va szintén számos példát sorakoz-i tatott fel Némethi elvtárs, amelyek mind-mind segítettek nekünk a nagyüzemi mezőgazdaság építésében, a me­zőgazdaság gépesítésében, a ter­méshozamok növelésében. A szovjet szocialista kultúra tala­ján indult virágzásnak nálunk is a (kultúra, a hazánkban, Kaposvárott járt szovjet művészeti együttesek fellépése nyomán fellendült népi- együtteseink munkája. Némethi 'elvtárs azzal fejezte (be ünnepi (beszédét, hogy kifejezte meg­I í § I $ í w ú w ja I g g I $ győződését: ugyanúgy, mint eddig,, ezután is 1 mellettünk áll, az erősebb test- vér segítő kezét nyújtja nekünk k)í a hatalmas szovjet nép hazánk szocialista építésében. m Ezért ügyünk igazának tudatábanjll szeretettel tovább építjük, ápoljuk, w szilárdítjuk és védelmezzük a ma-l gyár és a szovjet nép megbarÄhatat-w lan barátságát. ja Az ünnepi 'beszéd végén, melyem! Némethi elvtárs a párt, a Szovjet-^ unió Kommunista Pártja, a magyarul —szovjet barátság éltetésével feje-vj zett be, percekig zúgott a taps. v Ezután ünnepi műsor következett,^; melyben az Operaház szóló táncosaiul és a MÁV-szimfonikusok Aszafjev,* Csajkovszkij, Kenessey, Brahms, Er-Jk kel legszebb műveiből adtak előtó szólótáncokat é; zenekari számokat. 294 család 496 taggal, 2319 hold földdel választotta a közös gazdálkodást a máit héten megyénkben A legtöbb belépő a fonyódi és a kaposvári járásban volt A múlt héten tovább fejlődött megyénk termelőszövetkezeti moz­galma. A Megyei Pártbizottság felhívása nyomán, a járási pártbizott­ságok nagyobb gondot fordítottak a jól gazdálkodó középparasztok bevonására, s ez már gyümölcsözött is. A múlt héten 294 család 496 taggal, 2319 hold földdel választotta a ter­melőszövetkezetet. Ez azt jelenti, hogy egy családra 8,5 hold föld jut. A másik figyelemreméltó jelenség, hogy több tsz-ben a tavaszi mun­kák előtt nagy gondot fordítanak a családtagok bevonására. A nagy­atádi Uj Élet és a Béke TSZ-ben 37 családtagot vettek fel a tagok sorába, köztük sok nőt. Legtöbb belépő a múlt héten a fonyódi járásban volt. Öreglakon az országos hírnévre is szert tett középparasztok léptek a közös gazdálkodás útjára Két termelőszövetkezeti csoport alakult: a Rákpczi 74 családdal, a Zrínyi 55 családdal. Az öreglaki dolgozó parasztok most a szövetkezetben akarják meginti-' tatni, hegy méltók országos hírnevükre. A kaposvári járásban is mint rendszeresen, hétről hétre újabb csa­ládok választják a közös gazdálkodást. Két új mezőgazdasági termelő- szövetkezet alakult a járásban: Somogyjádon az Aranykalász 30 csa­láddá!, Kapósfőn a Kossuth 24 családdal. ! fl kaposvári járásban a jól dolgozó középparasztok alakítottak szövetkezetei, itt az egy családra eső földterület meghaladja a 10 holdat is. Jó munkát végeztek a múlt né ten még a barcsi, marcali és a tabi járásban, ahol a tsz-be lépő családok száma meghaladja a 29-at. Fo­kozni kell a felvilágosító munkát a csurgói, siófoki és nagyatádi já­rásban, Még mindig nem kielégítő a régi tsz-ek tagfelvételi munkája, még mindig befeléfordulásrór keli beszélnünk, hisz a múlt héten is csak a tabi, barcsi és a marcali járás tsz-eiben vettek fel új tagokat. A fonyódi és a kaposvári járás példája lelkesítse megyéim többi járását is a szövetkezeti mozgalom előreviteléiben. f I EDDIG ÉS NE TOVÁBB! A barcsi kommunisták felébresztik a községi tanács vezetőit és pontot tesznek a spekulánsok tevékenységére a fakitermelésnél és a ter­Kövessük figyelemmel Kovács Gá­bor barcsi községi vb-elnök útját addig a borús februári napig, ami­kor ’felfüggesztették tisztségének vi­selésétől. Megérdemli a figyelmet. Mindenki tanulhat belőle. Az ember Kovács Gábortól nem lehet elvi­tatni a párthoz való hűségét. Elvei­ért képes volt öiremenmi. A tanácsi munkán kívül szívesen végzett párt- megbízatásokat, még más falukba is elment, ha éppen arra volt szükség. A nehéz időkben szilárdan . ki­tartott, megvalósította a rábízott feladatokat. Működésének első évei­ben udvarias, népszerű embernek ismerte a község lakóinak többsége. Azok közé az alapjában véve jóin­dulatú emberek közé tartozott, akik könnyen hisznek, éppen ezért köny- nyen is barátkoznak, s ehhez a ba­rátsághoz ragaszkodnak még akkor is, ha ezek a »barátok-« csak az ivás- ban barátok. Természetében sok a fochémség. Kellemes társ a szórako­zásban, sziporkázik az ötletekben, és nótázás közben szája szögletén meg­jelenik az a mosoly, amely a gond­talan és kissé könnyelmű emberek sajátja. Szerénysége rendkívüli érzé­kenységet takart. A bírálatot elfo­gadta, de sérelmét hangtalanul ci­pelte, dédelgette magában és ugyan­ilyen hangtalanul, de éreztette meg­bán tottságát azokkal szemben, akik­től azt kapta. Tehát: hiszékenység —• könnyel­műség —, érzékenység. Ezek voltak magatartásának legfőbb hibái.' Mond­hatná valaki, hogy (hiszen hibái min­denkinek vannak — es igaza is van. Kovács Gábor legfőbb hibája azon­ban az volt; hogy ezek a tulajdon­ságok vezetésében is jelentkeztek. A vezető Ezek a magatartásbeli hibák vala­hogy összekeveredtek munkájában, és fejlődtek js az idővel. 1953 nyara után a jobboldali politika ide ás be­hatóit. A vb-elnök körül nyüzsögtek azok a karrieristák, akik a maguk »egyéni parasztságával« osztozni akartak a »hatalomban«, igyekeztek beülni a »fizetett« pozíciókba, hogy halászhassanak a zavarosban. Az elnök elhitte nekik, hogy jó tanács­adói lesznek. Könnyelműsége a köz­ség politikai, termelési és egyéb gaz­dasági sikereivel párhuzamosan — ami nem az ő érdeme volt — nö- vekedett. Nem ellenőrizte beosztott­jainak, a hivatal osztályainak mun­káját, . szabálytalan kifizetéseket esz­közölt, nem szorgalmazta a hátralé­kosok kötelezettségeinek teljesítését. Igénybevett pl. egy rossz szállítóko­csit, amelyik első használatkor összetört. Ahelyett, hogy kijavítva visszaadta volna a tulajdonosának, hagyta, hogy az beperelje a 'tanácsot és a megítélt 6000 forintot az állam kifizesse. A »sikerek« annyira elvették tisz­tánlátását és józan ítélőképességét, hogy nem figyelt azokra a figyel­meztetésekre, melyek rámutattak a visszaélésekre. Mert a dolgozó pa­rasztság, különösen a nagyszerű Vö­rös Csillag TSZ tagsága nagyon jól látta, hogyan játsszák ki az államot, hogyan tiporják lábbal a törvényeket, hogyan jutnak dologtalanul előnyök­höz egyesek éppen Kovács Gábor »barátai« közül. Joggal voltaic elé­gedetlenek, joggal figyelmeztették is hibáira. A »jóbarátok“ és azok barátai Hogyan is gondolta volna az elnök az éjszakai tivornyák, a több száz fo­rintos dtalszámlák közben, hogy He­nézi Lajost, a legeltetési bizottság elnökét; a községi és járási tanács vb-tagját, a földművesszövetkezet igazgatóságának tagját sikkasztás, csalás terheli. Hogyan hihette volna Henézi »árnyékáról«, Schulcz Fe­rencről, hogy munka nékül is meg tud élni. Hisz szemét bekötötték, fü­lének csak az ő véleményük volt kedves. Arról van ugyanis szó, hogy a le­geltetési bizottság e vezetői menygazdalkod ásnál ma meg felmérhetetlen összeggel károsí­tották meg a község dolgozóit és az államot. A fakitermelésnél a befizetett össze­gek nagyrészét nem fizették be a hizottság pénztárába. Ezt úgy tudták megvalósítani, hogy Schulcz fenye­getésére rábírták a pénztárosnőt, ad­jon nekik lepecsételt üres papírszel- vényeket. Másik módszerük az volt, hogy a vásárlóiknak nem adtak blokk- szelvényt vagy elismervényt. A pénzt megtartották maguknak. A vizsgálat során ’kiderült, hogy ezt a művele­tet már 1954-ben is folytatták. Még most is szaladgálnak ugyanis egyes dolgozó parasztokhoz utólag kitöltött blokkszelvényepckel. Ezenkívül ünnepélyesen megaján­dékozták magukat és a bizottság tagjait, nehogy fa nélkül maradjanak, így kapott Schulcz 3, Gyiketa 4, Borbély József 4 űrméter fát, ter­mészetesen térítés nélkül. Még a volt legeltetési (bizottsági elnök, He­nézi György is így jutott fához. Igaz, hogy ő viszont Henézi Lajos rokona, így dukál neki. Henézi Lajos ennél is tovább ment. Épületfaamyaigot szállíttatott udvará­ba (állami pénzen), és ebiből épített magának egy szép kukoricagórét. Most is vannak nála és Pandur Jó­zsef bizottsági tagnál' rúdfáik, azzal az indokkal, hogy »megőrzés« céljá­ból vitették oda. Van ugyan az apa- állatistóllönál egy nagyméretű pajta, ddhát otthon jobb helyen van. így hát jutott pénz, jutott fa minden (bennfentesnek. Szinte nevetséges, hogy mennyi pé:n2Íhez juttatták magukat a favágás ellenőrzése címén. 1954-ben négyen 5000 forintot vettek fel és állítólag ugyancsak négyen 200 napig csak ezzel foglalkoztak!!). A bevétel ugyanakkor az összes fáért mindösz- sze 14 ezer forint volt. A tenmér.yügyekiben szinte maguk sem ismerik iki magukat. Schulcz Ferenc most utólag hordozza be azoknak a gazdáknak a nevét, akik felesen termeltek a bizottság terüle­tén. Hogy mennyit termeltek, arról semmilyen bizonyítékot találni nem lehet. A termények bahordásakor nem mérték meg, csak az első kocsit. A többit úgy szemmel »saccolták« meg. A Papp-féle vendéglő padlásán 13 mázsa, termény tűnt el. Hogy ho­gyan? A két kulcs közül az egyik a vendéglősnél, másik a bizottságnál volt. Schulcz még odáig is elmerészke­dett, hogy földjei egy részét a tár­sulat területei helyett oláhtelepi munkásokkal műveltette és alaposan megműtrágyáztatta. Természetesen a társulatéból. így nem csodálatos, hogy 1200 négyszögölön 18 mázsa ár­pája termett. A fuvarokat is mind a rokonok, jóbarátok; kapták. Csak a pénztáros tudná megmondani, hányszor köve­teltek tőié indokolatlanul magas dí­jakat. Mindig ugyanazok a nevek: Pandur József, Henézi Lajos és Ár­pád (a Lajos fia és Schulcz vője) voltak a fuvarosok. E felsorolt tények csak előzetes vizsgálat eseményei és csupán kivo­natosan felsorolva. Ezek is mutatják azonban, hogy Kovács Gábor nem tudta magában eldönteni: kikkel meddig mehet bizalmával. Még e kiskaliberű csalókra sem ’smert rá, pedig ezek még védekezni sem tud­nak. Mikor a bizottság megkérdezte Henézit: »van-e még lehetőség arra, hogy újabb pénzösszegeket jelente­nek be gazdáik, akik neki beíizettelc és a pénztárkönyvben nincsenek el­számolva«, a válasz az volt: »ez csak abból adódhat, hogy zsebéből ki­ránthatta«. Nevetséges dolog. , Amennyire hatalmasoknak látszot­tak a (befolyásuk éveiben, olyan tör­pék most, amikor ég a talaj a, talpuk alatt. Amíg akkor párttagságával visszaélve Heinézi megfenyegette a parasztokat, akik tiltakoztak a fával való rablógazdálkodás (miatti, most szaladgál hozzájuk pártfogásukat kérni. És nem átallotta beajánlani Sehulczot a pártiba, hogy így falán megmentse a felelősségnevonástól. Ezt azonban nem érte eL Sőt a párttagság legutóbb, őt -is kizárta a pártból. Hogyan lett a 39 gazdából 19? Barcson mindenkinek feltűnt, hogy mikor dicséretek, oklevelek kiosztá­sa és jó példákra való hivatkozás-történt, mindig ugyanazokat a .gaz­dákat emelte ki a tanács. Mindig fel­merült Schulcz Ferenc, Heinézi La­jos, Cáenki Lajos, Jakubács Sándor, Heinézá Imre, Potencz István neve. Ezek ugyanis mindig elsők voltak az adófizetésiben; a beadásiban. Könnyen tehették. Olyan »ügye­sek« voltak, hogy gyerekeik, roko­naik nevére szétirattók a földeket. Tették ezt annak ellenére, hogy egy háztartásiban éltek velük. Nováik Mi­hály még ennél is tovább ment. ő erősen súrolta a kulák fogalmát, ezért ötfelé íratta földjeit. Eladott ezenkívül még egy hold földet is, így a 10 holdon aluli kategóriába ke­rült. Miután így tisztába tette ma­igát, vásárolt még 800 négyszögöl te­rületet, azonban elfelejtette nevére átírni, hanem a volt tulajdonos ne­vén teljesítette a kisebb beadásit és adót. Az öt új »bérlő« közül Koskán Rozália és özv. Szomor Jánosné azon­ban mLguik sem tudnak erről a do­logról. Szerződést sem kötöttek ve­lük a tanácsnál. Hogy ez a képtelen dolog hogyan volt lehetséges, erről most senki nem tud semmit mon­dani. írjuk le a többiek nevét is, hogy maradjon megörökítve az utókornak: ezek voltak azok a .gazdáik, akik kb. 2 vagon terménnyel és 50 ezer forinttal károsították meg államunkat. Igv (kerül ide Liseik István, Németh Jánosné, Simon János, ifj. Otártics György,'Schiffer Ádám, Gyúrás Pál, Pfeiffer Józsefné, Pósz Míhálymé, Németh Gyula, Bödő István, Hegels- toerger János neve. Természetesen most mór összevon­ták földjeiket. így lett 39 gazdából csak 19. Csupán egyet nem vontak még össze. Henézd Lajosét természe­tesen, mert e nevezetes vb-ülésen Kovács Gábor tiltakozott ez ellen. Hogyne tiltakozott volna, mikor He­nézi sógoráról. volt szó, aki mint postás dolgozó, e földeket úgysem tudta művelni. Miért nem haladt előbbre a tsz-mozgalom Barcson? Furcsa volt látni, hogy a vb-elnok jóbarátad Hlizött egy tsz-tag sincsen. Tavaly egyetlen esetben sem ke­reste fel a Vörös Csillag TSZ-t. A (Folytatás a következő oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents