Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

ViLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDk 5 O M O G Y HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 77. szám. Ara 5« filler Péntek, 1956. március 30. SZÁNTSUNK - VESSÜNK Ezekben a napokban falvaink legfontosabb kötelessége, hogy minden erőt, minden percet a tavaszi szántás-vetés munkálataira fcrdítsanak. Az idővel kissé megkéstünk, ezért most még nagyobb szükség van a szervezettségre, a nap minden percének kihasználá­sára. Egyetlen gépállomás- és tan ácsvezető, tsz-tag és traktoros, egyéni dolgozó paraszt sem alhat addig nyugodtan, amíg szántat- lan, vetetlen föld van a határban. Induljon meg hát az összes trak­tor, fogaterő a mezőkre, a szántó-vető embereké a szó. H TERVEK TÚLTELJESÍTÉSÉVEL KÖSZÖNÉSÜK FELSZDBODULÍSUNK 11. ÉVFORDULÓJÁT A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának felhívása Friss barázdát szántanak a traktorok Egyre több határrészen látni már friss barázdákat maga után húzó traktort. A traktorosok az agronó- musokkal, tsz-elnökökkel naponta figyelik a talaj állapotát, s ahogy pirkad a föld, megkezdik a szántást. A Karádi Gépállomás körzetében legkorábban a somogydöröcskei Béke Tsz földje szikkadt meg, s az itteni traktoros brigád négy traktorosa — Schmidt János, Schmidt Jenő, Ko­vács Lajos, Pintér Károly — eddig 20 kát. holdat szántott fel. Már régebb óta dolgoznak a földe­ken a Kaposvári Gépállomás trak­torosai. Géczi György a fészerlaki Szabad Föld Tsz-ben 5 hold, Varga István kiváló traktoros a kaposvári Latinka Tsz-ben 4 hold tavaszi szán­tást végzett tegnap. Rövid a tavasz — jól szervezett munkával biztosítsák állami gazdaságaink a gyors szántás-vetést Az Alsóbogáti Állami Gazdaság vezetősége számolt az idei rövid ta­vasszal. Ezért igen körültekintően tervezett, hogy a tavaszi munkákat gyorsabban, de mégis jól elvégez­hessék. Részletesen kidolgozták, hogy egyik-egyik üzemegységükben meny­nyi munka vár rájuk, s van-e ehhez elegendő erejük. Az őszi szántások simítózását és az őszi vetések fejtrágyázását négy nap alatt fejezik be a gépi és a kézi erő jó kihasználásával. A tavaszi vetéshez kevés gép áll rendelkezésükre. Sőt nehézségbe üt­közik a nagy traktoros vetőgépekkel való vetés is, mert területük egy ré­sze igen dombos. Ezért a közeli köz­ségek tsz-eitől és egyéni termelői­től kérnek kölcsön fogatos vetőgé­pet. A hét kölcsön vetőgép hozzáse­gíti a gazdaságot, hogy legkésőbb 10 nap alatt befejezze a tavaszi vetést. Megfelelő kézi munkaerőről is gondoskodott a gazdaság. Leszerződtettek 100 dolgozót, s nem feledkeztek meg ezek jó ellátásának biztosításáról sem. A munkásszállá­sokat már meszelik és rendezik, ha­marosan elkészül a zuhanyozó is. Csorba László konyhafelelős büszkén mondja, hogy nem lesz hiányuk jó, ízes falatból a gazdaság dolgozóinak. Már felfüstölt a gazdaság konyhája részére 8 mázsa sertéshúst, amelyből 4 mázsa töltelék. Ezenkívül állan­dóan friss hús is van a konyhán. Napi háromszori bőséges étkezést biztosít 8 forintos áron. De most már nemcsak a munkák feltételének megteremtéséről, ha­nem a tavaszi teendők végzéséről is beszélhetnek az Alsóbogát! Állami Gazdaságban. Már a múlt hét derekán megkezdték az őszi vetések fejtrágyázását azokon a táblákon, ahol a talaj szik­kadt. Igaz, még nem tudják folya­matosan végezni, de azért már több mint 110 holdon befejezték a fej- trágyázást. Bíznak, hogy hamarosan megkezdhetik a tarajmunkát is. Többi állami gazdaságunkban is számolni kell a rövid tavasszal. Az alsóbogátiak példájára helyes, ha mindenütt időben biztosítják a mun­kaerőt, s úgy szervezik meg a mun­kát, hogy a legrövidebb idő alatt vé­gezzenek a szántás-vetéssel. — Az árvízkárosultak részére gyűjtést rendeztek a visnyei állami általános iskola növendékei is. Az iskola 60 tanulója csaknem 2000 fo­rint értékű ruhaneműt, ezenkívül készpénzt gyűjtöttek. Egy tanulóra körülbelül 32 forint értékű adomány jut. A Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa felhívással for­dult a megye valamennyi dolgozó­jához. A felhívás arra mozgósítja Somogy dolgozóit, hogy munkával, a tervek túlteljesítésével köszöntsék hazánk felszabadulásának 11. év­fordulóját, április 4-ét. A felhívás ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket a felsza­badulás óta eltelt 11 esztendőben a Szovjetunió baráti segítségével, ta­pasztalatainak felhasználásával el­értünk. Beszél arról, hogy az 1951- ben megyénkben járt szovjet mező- gazdasági küldöttség tapasztalatait mennyire hasznosították megyénk állami gazdaságai, termelőszövetke­zetei, gépállomásai, majd arról ad számot, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusa milyen segítséget adott hazánknak a szocializmus építéséhez. A hála és szeretet méltó kifejezé­sére, a szocialista építőmunkában való még aktívabb részvételre hívja fel a Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a megye dolgozóit. Ismerteti, hogy mely üzemek tettek vállalást április 4 tiszteletére, s hogy a mezőgazdasági dolgozók is ver­sennyel ünnepük felszabadulásunk évfordulóját. Az igali II. Pártkong­resszus Tsz példáját említik, amely­nek felhívására a somogyszili Kos­suth Tsz és megyénk 204 termelő- szövetkezete versenyvállalást tett. A nagyatádi egyénileg dolgozó pa­rasztok felhívását is ismerteti a fel­hívás és beszámol arról, hogy a me­gyében 232 község, 13 964 dolgozó pa­raszt csatlakozott a felszabadulási versenyhez. A felhívás arra kéri a inegye dol­gozóit, hogy mind többen csatlakoz­zanak az élenjárók által kezdemé­nyezett versenyhez, s a vállalások teljesítésével tegyék ünnepélyesebbé a felszabadulási hetet. ÜZEMI RÁDIÓ TEXTILMÜVEKBEN Követésreméltó kezdeményezés szü­letett a napokban a Kaposvári Textil- művekben. Elhatározták, hogy létrehoz­zák a megye első üzemi rádióját. A terv megvalósításához minden feltétel adva van: a hangosbemondó, a mikro­fonok és a magnetofon-készülék is, most csupán a műsor megszerkesztése, majd a felvételek vannak hátra. A Textilművek kultúrgárdája vállal­ta, hogy a napi többórás műsort bizto­sítja. Az üzemi rádió műsorából nem fog hiányozni a zene, az ének, a hu­mor és a jó tapasztalatok átadása, ugyanakkor nagy sjcítség^'e lesz a rá­dió az élenJár'ÓK népszerűsítésének, a Textilmüvek versenymozgalmának is. Állami gazdasági dolgozók az árvízkárosultakért Csóka Anna elvtársnő, a Balaton- nagybereki Állami Gazdasághoz tar­tozó imremajori üzemegység párttit­kára telefonon jelentette szerkesztő­ségünknek, hogy az üzemegység dol­gozói 230 kg lisztet küldtek az árvíz- károsultak megsegítésére. Dudás István fejőgulyás, Borsos Józsefné, Nyárádi György fejenként 10—10 kiló lisztet adtak a bajbajutott em­berek megsegítésére. „Hazánk szép tájai“ filmbemutató Csütörtökön este érdekes filmbe­mutató zajlott le a Vörös Csillag Filmszínházban. A Somogy megyei Tanács Idegen- forgalmi Hivatala és a Moziüzemi után sem hangzik el. A KÖZVÉLEMÉNY NEVÉBEN... JVFem szórakoztatónak szánjuk 1 ' a Somogyi Néplapban meg­jelent bírálatokat. Mindegy, hogy humoros vagy komoly hangnem­ben, szatirikus írással vagy bíráló cikkel hívjuk fel a figyelmet egy- egy mulasztásra, hibára — a köz­vélemény minden esetben elvárja, hogy tájékoztassák, mi történt a bírálat nyomán. Történt-e intéz­kedés, ha nem, miért? Mi a vé­leménye az illetékeseknek, vagy ha nem értenek egyet a cikkel, azt is mondják meg. Az ‘illetékesek,! a megbíráltak azonban sok esetben hallgatnak. Mintha a bíráló szó hozzájuk el sem érne, a fülük botját sem mozdítják. Több példát említhetnénk la­punk bírálatai nyomán, amelyek­re még a mai napig sem jött vá­lasz, de intézkedés sem történt. Vajon mire gondolnak az illetéke­sek, azért vetettük fel pl. a Kos- suth-tér 5. számú ház körülkerí­tésének kérdését, hogy az olvasó­kat tájékoztassuk arról, hogy a házat nem akarják megjavítani? Ezt az olvasók amúgy is látják, el­lenben arra kíváncsiak, mikor in­tézkednek már végre. Mire gon­dol a Vas- és Fémipari Kombinát, azért közöltük a dolgozók által be­küldött verses bírálatot, hogy az válasz nélkül maradjon? S így so­rolhatnánk a példákat, amelyek a bírálat semmibevevéséről, a közvé­lemény lebecsüléséről beszélnek. Ha Háry János rovatunkban hu­morosan bírálunk egy-egy hibát, mulasztást, az még nem jelenti, hogy arra nem kell válaszolni. A lap olvasótábora, a közvélemény igenis választ vár minden bírálat­ra. Sok esetben a dolgozók bekül­dött leveleit, panaszait dolgozzuk fel bíráló cikknek vagy szatirikus versnek. S mi sem nyilvánvalóbb, hogy a dolgozók várják panaszaik elintézését, várják a választ, ami a legtöbb esetben ismételt bírálat Vállalat »Hazánk szép tájai« címmel ünnepi előadáson mutatta be a ma­gyar filmgyártás színes, gyönyörű, hazánk tájait ismertető alkotásait. A »Balaton«, a »Miénk a Balaton«, a »Bakony«, az »Aggtelek« és a »Kis- balatoni nádrengeteg« című filmet Vetítették le. A filmek hazánk legszebb tájaira vezetik el a látogatót, megismertetik a magyar táj természeti szépségeit, érdekességeit. A művészi kivitelű filmek igen megnyerték a bemutató előadás közönségének tetszését. A közvélemény, a dolgozók vár­ják a bírálatokra a választ. Ért­sék meg végre, akiknek szól, s akikre ezután hangzik el bírálót — ikötelességük, hogy válaszoljanak, s intézkedjenek a hibák megszün­tetésére. A bírálat segíteni akar, a közvélemény elvárja, hogy ezt a segítséget viszonozzák azzal, hogy nem pusztába kiáltott szónak ve­szik a bírálatot, intézkednek is a nyomában. a Nagy érdeklődés előzi meg .Szeptember“ április 4-i díszbemutatóját A Csiky Gergely Színház művé­szei lázasan készülnek Sarkadi Im­re új magyar drámája: a Szeptem­ber bemutató előadására. A dísz- bemutatóra hazánk felszabadulásá­nak évfordulóján, április 4-én ke­dol­pa­E G Y HÉTTEL ÁPRILIS-----★---------------------­4 ELŐTT KI NYERI A FELSZABADULÁSI VERSENYT? Ki lesz az első, melyik brigád győz a felszabadulási versenyben? Ezt kérdezzük mii; ezit kérdezik a dol­gozók, ezért folyik a vetélkedés. Fej fej mellett. .. A Fiiinommeohainikai Váfflaiait csi­szoló részlegénél vagyunk. A gépek zakatolásától alig haliaind a szót. Hol tart vállalása teljesítésében Falusi János és Pecsét Sándor, a két egy­mással versenyző fémcsdszoló? — Fej fej mellett haladunk — mondja Falusi János —, de én meg­toldom felajánlásomat, s hetven fémgamátúra helyett nyolcvanat vál­lalok! Meghallja ezt Pecsét Sándor. Hát már csali nem marad le szégyen­szemre? ö is elkészíti április 4-re a nyolcvan darabot! Mi lesz itt a vég­eredmény? Kíváncsi erre mindenki az üzemiben. Falusi János kielégíti a kíváncsiskodókat, mert a verseny- táblára naponta kiír ja a dolgozók eredményeit. Hát az üb nem hozza nyilvánosságra az eredményeket? Falusi János elvtárs maga is üb-tag — hangzik a felelet. Versenyzők, akikkel senki sem törődik Jó akkor menjünk tovább, nézzük meg a fémnyomó előállító részleg három brigádját, amelyek ugyan­csak versenyeznek egymással. Ebben az üzemrészben is lázasan folyik a munka. — Milyenek az ed­digi eredmények? — kérdezzük az egyik dolgozótól. Vállvon ogatás a válasz. Nem tudja. Hát nem közLik az eredményeket? »Nem bíz’ azt« — mondja az egyik munkásnő, Bara- nyainé. — »Pedig érdekelne, hogyan állunk. Az én 'brigádom is verse­nyez, meg is nyomtuk a munkát, mert elsők akarunk lenni. Amióta azonban vállalást tettünk, nem igen néznek felénk, nem közük az ered­ményeket.« Valóbban. Sehol semmi nyoma annak, hogy ebben a terem­ben nagy versengés folyik április 4 tiszteletére. Mindössze egy elárvult falitáblát találunk, rajta a februári eredményekkel. Pedig a dolgozók versenyeznek. Becsülettel akarják teljesíteni adott szavukat. Csakhogy nagyobb nyilvá­nosság Miene ennek a nemes vetél­kedésnek. Nagyobb érdeklődés, na­gyobb mozgósító erő az üzemi bi­zottság részéről. Nem elégséges csak megszervezni a versenyt, azt élővé kell tenni, rendszeres értékeléssel, a nyilvánosság nagy mozgósító ereié­vel kell népszerűsíteni az élenjáró­kat, bemutatni a lemaradókat. Ez a dolgozók egyöntetű véleménye és ez az üb kötelessége is! Meglátogattuk az Állami Építő­ipari Vállalat dolgozóit is. Itt a köz­ponti irodában örömmel újságolták: nagy lendülettel folyik náluk a fel- szabadulási verseny, a dolgozók szép felajánlásokat tettek az ünnep tisz­teletére, amit előreláthatólag teljesí­teni is fognak. Minden építkezésnél tettek vállalást. A Zalka Máté lakta­nya átalakításánál1 például 15 lakás elkészítését vállalták április 4-re a dolgozók. Kellemes-kellemetlen meglepetés Nos, nézzük meg közelebbről ezt az építkezést. A sáros udvaron nagy sürgés-forgás. Az építésvezetővel, Németh elvtárssal beszélünk először a munkaversenyrői. És itt nagy meglepetés ér bennünket. Kellemes is és kellemetlen ás egyben. Kelle­mes, mert megtudjuk, hogy nem is 15 lakás elkészítését vállalták a dol­gozók, hanem 25-öt, kellemetlen azért, mert úgylátszifc, ezt nem tud­ják a vállalat központjában. Hogyan lehetséges ez? Úgy — ad­ja meg a feleletet az építésvezető —, hogy a 15 lakás elkészítését a köz­pont kérte felajánlásként a dolgo­zóktól, ők azonban ennél többet vál­laltak. A vállalást rendben jegyző­könyvbe vették, jelentették a válla­lat központjának, ott azonban úgy­látszik, erről már nem vettek tudo­mást. Pedig nem is érdektelen dolog, ha a dolgozók tíz lakással többet ké­szítenek el idő ólőtt. A gyakorlatban azonban még ennél is több fog el­készülni — mondja az építésvezető. Igen, a dolgozók nagy akaraterővel, lelkesedéssel dolgoznak. — A vállalást még a Takács-bri­gád tette, de teljesíteni mi fogjuk — mondja büszkén Tibold József, az egyik brigádvezető. Hasonlóképpen nyilatkozik Rajnai elvtárs is, a má­sik kitűnő kőműves. Jó volna, ha az üb-t is érdekelné a verseny Nem hagyják abba a munkát, amíg beszélünk velük. Szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozik mindenki. — Még jobb lenne azonban a ver­senyszellem — mondja a szakszer­vezeti bizalmi, Balogh István elv­társ —, ha a versenyt nem körleve­lek útján szerveztetnék velünk, ha a .bizalmihoz nem hatvannégy szak- szervezeti tag tartozna, ha az üb né­ha 'kijönne közénk megnézni, hogyan is folyik az a verseny, és ha egyes versenyszakasz 'befejeztével népsze­rűsítenék is a legjobb .eredményt el­érőket. A szakszervezetitől még soha nem volt kint senki az építkezésen, senki sem beszélgetett a dolgozók­kal, nem érdeklődött a verseny ered­ményei felől! És a dolgozók mégis versenyeznek. Szívesen, lelkesen állnak helyt a Finommechanikai Vállalatnál és az Állami Építőipari Vállalatnál is. De elvárják — és joggal várják el —, hogy nagyobb figyelemmel kísérjék az ő munkájukat, jobban értékeljék erőfeszítéseiket, versengésüket: rül sor, s különösen a megye gozó parasztjai érdeklődnek a raszti tárgyú darab iránt. Több községből jelentették be, hogy csoportosan jönnek Kapos­várra megtekinteni a Szeptember előadását. Ráksiból az április 4-i díszelőadásra Kiss Vince, a községi művelődés háza igazgatójának ve­zetésével külön autóbuszon csopor­tosan jönnek a falu dolgozó paraszt­jai. Bejelentették részvételüket, s kérték, ha lehet, juttassanak nékik is a bemutató előadásra jegyet a Somogy megyei földművesszövetke­zetek küldöttgyűlésének részvevői is. Hasonlóan nagy az érdeklődés a Szeptember iránt a megye más községeiben is. A TISZTA, SZÉP SOMOGYÉRT Nagyszakácsi község dolgozó pa­rasztjai a tisztasági hónap során »A tiszta, szép Somogyért« néven moz­galmat indítottak. E mozgalom ke­retében vállalták, hogy parkosítják községüket, rendszeresen tisztántart- ják az utakat és a portákat. A me­gye valamennyi községét versenyre hívták a mozgalom céljainak meg­valósítására. A marcali járásban ed­dig 28 község csatlakozott felhívá­sukhoz. Kivetették hálójukat a törökkoppányi Rákóczi Tsz halászai A törökkoppányi Rákóczi Tsz halá­szai is megkezdték a működésüket. Az első idei halászzsákmányból 156 kiló halat küldtek a kaposvári fogyasztók­nak. E kis melléküzemág aránylag ke­vés tagot vesz igénybe, mégis jelentős haszonhoz juttatja a közös kasszát. Ér­demes tehát nagyobb gondot fordítani a melléküzemágak fejlesztésére ott is, ahol eddig még nem rendelkeznek: ilyennel.

Next

/
Thumbnails
Contents