Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

Kedd, 1956. március 37. SOMOGYI NÉPLAP 3 MIRE VARNAK a somogyssobi Úttörő Tax-ben? 1, A JÓ IDŐRE? 2. AZ ÚJ BELÉPŐKRE? Három hónappal ezelőtt jártunk -utoljára a somogyszohi Úttörő Tsz- öen, s akkor megírtuk, hogyan tel­tek meg dagadósra pénzzel a tsz-ta- giek bukszái, kamrái és portái ter­ménnyel; hogyan telt meg szívük ■örömmel, büszkeséggel egy kemény esetemdő lezárása után. Az úttörő- beliek igazán büszkék lehettek ered­ményeikre, hiszen tavaly erősebbek, gazdagabbak lettek, csak maga a készpónzosztalék 27 forint volt mun­kaegységenként. A zárszámadás után három hónappal, a tavaszi munkák dandárja előtt új­ra szétnéztünk a tsz-ben, hogy lás­suk, hogyan állítják csatasorba erői­ket, eszüket és szívüket, hogy ebben az esztendőben tovább növeljék jö- vedeüirmiket és megteremtsék a nagy­üzemi gazdaság egyik legfontosabb alapját, támaszát, az állattenyésztést. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen előrelátással szervezték meg a gaz­daságot, és hogyan erősítik, gyarapít­ják saraikat az Úttörő Tsz tagjai. Ne váljanak önelégültté Taián nem 'haragszanak meg a itsz- tagok és Bokor Ferenc elvtárs, a tsz nyílteszű, lelkes, odaadó elnöke, ha megírjuk: nem vagyunk megeléged­ve azzal, amit eddig tettek a közös gazdaság felvirágoztatásáért, a tagok jólétéért. Nem akarjuk 'kisebbíteni tavalyi jó munkájukat, nagyszerű eredményeiket, de figyelmeztetni kelti: ettvtársak, ne váljatok önelé­gültté, mert ez káros, aláássa a fe­gyelmet, nem ösztönöz harcra, még jobb munkára. Nézzünk körül a tsz portáján, az iroda és az istálló körül: a földön szétna-szaOma elszórva, sárba beleta- posva, takarékosságnak nyomát sem leijük itt. A szekerek, ekéik és egyéb szerszámok össze-visszahányva a tsz udvarán kallódnak, eső, hó áztatta, rozsda marta őket egész télen át. A gépállomás szelektora több mint ©gy hónap óta az udvaron áll tétlenül, gazdátlanul. Pedig a Segtesd 'környéki falvakban nagy szükség volna rá a vetőmagvak tisztításénál, s a szelek­tor ott jár tünkig mindössze 7 mázsa vetőmagot tisztított meg. Hát ezt tartják a gépállomáson a gépek meg­becsülésének és alapos kihasználásá­nak? Rövidebb a tavasa — gyorsabban kell saántani-vetni A vetésekről végleg eltakarodott a hó, Scimoigyszobon is meg lehet és meg kell kezdeni az őszről elmaradt szántást. Bokor elvtárs, a tsz elnöke mégis arról panaszkodik, hogy ha el­fogy a trágyahordás, a tagok nem tudnak mivel foglalatoskodni. Való­ban tétlenségre való időszak ez a mostani? Igaz, idén később köszön­tött be a tavasz, mint miás években, nehezebben szikkadnak fel' a földeli, de ez nem pihenésre,- inkább nagyobb szorgalomra, felkészültségre int. Ke­vesebb idő alatt kell elvégezni a ta­vaszi munkákat, mint más években! Az Úttörő Tsz-ben is bőven akadna tennivaló, csak észre kell venni. Rosszul teleltek át őszi vetéseink. Márpedig az idén több termést kell betakarítani a földekről, mint tavaly, ezért fokozottabb növényápolásban «eia részesíteni a vetéseket. Raktá­raikban ott áll a pétisó, s azt hama­rosan ki kéül szórni a vetésekre, hogy még a vegetáció megindulása előtt hasson a növényekre. A há­rem hold szerződéses dohányterme­lés nagyon szép összeghez juttathat­ja a közös kasszát, ha gondosan, szakszerűen felkészülnek minden munkájára. A férfiak ph elkészíthet­nék ezekben a napokban, a meleg­ágyat a dohánykelltetéshez. Már most megbeszélhetnék a tagokkal, kinek milyen feladata lesz a mezőkön, mennyi termést kell betakarítani. Rengeteg tennivaló akadna az ál­lattenyésztésiben is. A földhöz mére­tezve, szarvasmarhaálilományuk bő­séges (125 hoMra 10 tehén jut); e té­ren nincs is hiba, a következő fel­adat: legalább megkétszerezni a je­lenlegi 5 literes fejési átlagot. így sokkal olcsóbb és kifizetődőbb lenne a tehéntartás. A takarmányok ösz- szeváloigatásával s a jó gondozással elérhető ez a cél. Vagy miért nem törődnék jobban a hizlalással? Jelen­leg csak 6 sertésük hízik, azok is alacsony súlygyarapodást énnek el egy-egy hónap alatt. Ha aratásig több sertést fognak hízóba — takar­mányuk van — ez bő forrása lehet a készpénzelőleg osztásnak. Ha pe­dig jobban érdekeltté teszik a tago­kat a 1 [termeié,slbani, nagyabb lesz munkakedvük is. Nincsenek elegen! A téli időszak nagyon alkalmas lett volna ama, hogy saraikat megerősít­sék. Szó nélkül hagyhatják-e, hogy a jólműködő, -gazdag jövedelemmel zárt szövetkezetükbe év vége óta úgyszólván egyetlen dolgozó paraszt családot sem vettek fel Szembetalál­kozunk a kívülállóktól való elzárkó­zással, a káros befeiéforduliással. Nemcsak a tagok, a vezetők is ab­ból indulnak ki: mi megteremtettük magunknak a gazdagságot, a jólétet. elegen vagyunk! Nem osztjuk meg másokkal. Dergecz József agronómus azon a véleményen van, »majd jön­nek, akik akarnak-«. Hogy maguk közé hívják a jólgazdálkodó kis- és középparasztokat, hogy megismertes­sék velük a szövetkezet eredményeit — egyetlen lépést sem tesznek. Leg­elsősorban ez akadályozza a tsz-moz- galom további fejlődését Somogyszo- ibon. És ezért fedelősek a tsz kom­munistái, a tsz pártszervezete. Ax agronómusnak a földeken a helye Dergecz József agronómus másfél évvel ezelőtt végezte él a Csurgói Mezőgazdasági Technikumot. Hivatá­sának választotta és szereti iezt a pályát. De éppen mert fiatal1, s ke­vés .gyakorlati tapasztalattal rendel­kezik, megkülönböztetett gondot kel­tene fordítani nevelésére. A gépállo­más főagronómusa, a járási szakem­bereik segítsék jobban, hogy megta­nulja és szakmájának igazi meste­révé váljon IDergecz elvtársi Meg kell tanítani arra, hogy az agronó- mus ne az irodában, hanem a földe­ken, a gazdaságban töltse ideje na­gyobb részét, s ha az emberék lát­ják, hogy tanácsaival a szövetkezet megerősödését akarja, jobban hall­gatnak rá, nagyobb lesz a tekintélye. Van temnivfiilió, van gond a sornogy- szobi Úttörő Tsz-ben. De vannak lel­kes, becsületes tagjai, aMk minden­nél fontosabbnak tartják a tsz to­vábbi fejlesztését. Ha tovább akar­nak haladni, feltétlenül le kellí mon- daniok a jelenlegi tétlenségről:,, ön­elégültségről. Teremtsenek baráti kapcsolatot a kívülállókkal, s akikor egész biztos az idei zárszámadásnál 41 forintnál is több lesz a munka­egységek értéke, s új 'tagok választ­ják boldogulásuk útjaként az Úttörő Termelőszövetkezetet. VARGA JÓZSEF CSAK AKARNI KELL A Nagybajomi Földművesszövet­kezet tojás- és baromjibegyűjtője­nek felszabadulási begyűjtési ver­senyfelhívásához eddig 210 szövet­kezeti begyűjtő csatlakozott. A ver­seny megyeszsrte felélénkítette a begyűjtési munkát. Kéthely község — ahol Szalai Istvánná tojás- és baromfibegyűjtő szorgalmasan látogatja a gazdákat, s megmagyarázza: mennyivel elő­nyösebb most teljesíteni a kakasok­ból és nem tojó tyúkokból a be­adási tervet — első negyedéves baromfibeadási tervét már a múlt héten 107 százalékra, tojásbeadási t rvét pedig 102 százalékra teljesítette. Hasonlóan a ka­darkúti egyesült földművesszövet­kezet visnyei begyűjtője, Kiss Jó­zsefivé szorgalmas gazdalátogatásai­val elérte, hogy a község első ne­gyedéves tojásbeadási tervét 138, baromfibeadási tervét pedig 3S5 százalékra teljesítette. Nem esik messze Marcali Kéthely- től, s Kadarkút sem Visnyétől. A begyűjtés ezeken a helyeken mégis jelentősen elmaradt, pedig az adott­ságok ugyanazok. De éppen, mert közel vannak e községek egymás­hoz, a begyűjtéssel elmaradt szö­vetkezeti dolgozók kis fáradsággal megnézhetik, miképpen dolgoznak ott kartársaik. Csák pár kilométer­ről van szó, s egy kis akarásról, s ők is sokat javíthatnák begyűjtési munkájukon. — Az első félévben még három sorsolást rendeznek. A közeljövőben kerül sor a második békekölcsön nyolcadik húzására, az első béke­kölcsön 10. sorsolására és a harma­dik 'békekölcsön hatodik húzáséra. Összegyűjtik és feldolgozzák járásuk munkásmozgalmi hagyományait a marcali járás pedagógusai Igen jelentős és rendkívül időszerű kezdeményezésbe fogtak a marcali járás pedagógusai. A leglelkesebb történészekből komoly munkaközös­séget szerveztek abból a célból, hogy összegyűjtsék és írásban feldolgozzák a járás területén az 1848—49-i sza­badságharc óta lezajlott munkás- és parasztmozgalmak emlékeit. E munkaközösség legutóbbi érte­kezletét március 22-én tartotta a marcali járási művelődési otthonban. Az értekezleten — mint a munkakö­zösség legfőbb támogatója — ezúttal is mindvégig jelen volt Kisdeók Jó­zsef elvtárs, a járási pártbizottság el­ső titkára, Kelemen István, a járási oktatási osztály vezetője, valamint Szabó Gyula elvtárs, a Magyar Tör­ténelmi Társulat megyei szervezőié­nek titkára is. Ez alkalommal két munkacsoport vezetői tartottak beszámolót az eddig végzett munkáról. Dr. Szabó László somogysámsoni tanár az 1905—1907- ben lezajlott aratósztrájkok, Győré Károly mesztegnyői tanár pedig a Tanácsköztársaság emlékeinek eddigi kutatási eredményeiről referáltak. Ennek során közölték, hogy a mun­kaközösség egyik tagja, Kiss Ottokár • nemesvidi tanár egy ház padlásán igen értékes, 1919-ből származó könyv- és új­ság-, valamint röpiratgyűjte- ményre akadt. Mindkét referáló ismertette a gyűj­tő munka során tapasztalt, különféle nehézségeket, de megállapították azt is, hogy a kutatás munkája minden ne­hézség ellenére jól halad és szép eredményeket ígér. Szabó Gyula elvtárs a referátumok meghallgatása után megállapította, hogy a gyűjtőmunka helyes meder­ben folyik. Néhány szakszerű észre­vétele után — javaslatára — a mun­kaközösség elhatározta, hogy 1. az eddigi munkacsoportokat ki­egészíti a két világháború közötti idő­szak, valamint a felszabadulás óta eltelt történelmi periódus anyagának felgyűjtését végző munkacsoportok­kal; 2. a felgyújtott anyagot a négy kqr- szakra, tagolva, könyvalakban is fel­dolgozza s ez lesz a minta a többi já­rás hasonló munkájának elkezdésé­hez; 3. a begyűjtött tárgyi dokumentu­mokból munkás- és parasztmozgalmi múzeumot rendeznek be Marcaliban; 4. a Somogyi Pedagógus c. kiad­vány részére megírják a marcali jbí­rásban 1919-ben vértanúhalált szen­vedett pedagógusok életrajzát; 5. a munkaközösség, mint a Ma­gyar Történelmi Társulat Somogy, megyei szervezetének járási tagozata, egész munkásságát beilleszti a me­gyei szervezet tudományos kutatási munkatervébe. A munkaközösség tagjai nagy el­ismeréssel nyilatkoztak arról a mesz- szemenő erkölcsi és anyagi támoga­tásról. amelyet a járási pártbizottság és a járási oktatási osztály, legújab­ban pedig a Történelmi Társulat me­gyei szervezete részéről élveznek. A marcali járás történész-pedagó­gusainak — akik közül különösen ki­emelkedik dr. Szabó László somogy­sámsoni, Győré Károly mesztegnyői, Kiss Ottokár nemesvidi, Kelemen István és Nádor Zoltán marcali, Kiss Anitán kétheM és Ambrus Ferenc böhönyei tanárok munkája — irány­mutató törekvésére érdeklődéssel fi­gyel a megye többi járásának peda­gógusain kívül, a párt és közvetve a Történelmi Társulaton keresztül az egyetemes magyar tudományos világ telei ntete is. , A munkásokhoz kell fordulni Csak így pótolhatja súlyos lemaradását a Mélyfúró Vállalat A Kaposvári Mélyfúró Vállalat februári 66,3 százalékos eredményé­vel igen lemaradt a terv teljesítésé­ben. A februári nagy hideg a szabad­ban dolgozó fúróberendezéseknél jó­formán teljesen leállította a munkát. Ez a nagy lemaradás csak úgy pótolható, ha a vállalat március­ban legalább 140—150 százalékot teljesít. Megvan-e erre a lehetőség? Ezt vitatták meg a közelmúltban megtartott operativ értekezlet részve­Előfisetésben is megrendelhető a Politikai Akadémia előadássoroaatának füset alakú kiadása Az MDP Politikai Akadémiájának elő­adássorozata március és augusztus kö­zött füzet alakban, nyomtatásban is megjelenik. A sorozat tíz füzetből áll és a következő előadásokat tartalmazza: 1. Friss István: A személyes érdekeltség el­vének alkalmazása népgazdaságunkban, 2. Erdei Ferenc: A technika és tudomány forradalmasító hatása a mezőgazdaság­ban, 3. Nógrádi Sándor: Az európai kol­lektív biztonság és Németország egysé­ge, 4. Fogarasi Béla: Az atomfizika és az atomenergia felszabadításának filo­zófiai kérdései, 5. Kiss Árpád: A műsza­ki fejlesztés, mint a munka termelékeny­sége növelésének feltétele a második öt­éves terv időszakában, 6. Horváth Már­ton: Az irodalom, a művészet szabadsá­gának polgári és szocialista értelmezé­se, 7. Molnár Erik: A marxizmus —leni- nizmus tanításának alkalmazása a ka­pitalizmusból a szocializmusba való át­menet idején hazánkban, 8. Lukács György: A haladás cs a reakció harca a kultúrában, 9. Béréi Andor: Nehézipa­runk fejlesztésének feltételei második ötéves tervünkben, 10. Andics Erzsébet: Az ideológia szerepe a szocializmus épí­tésében. Az egész sorozat beszerzésének meg­könnyítésére a Propagandaanyag Ter­jesztő az előfizetést is lehetővé tette. A tíz — egyenként 2,50 forintos — füzet­ből álló sorozat 22,50 forintért megren­delhető. &záLl£ käLttmiiiy,, jzáLf käLtzmitiy,. . . nak, aki maga is DISZ-fiatal. Be-: vői. Mindenki egyetértett azzal a ja­vaslattal, hogy meg kell indítani a felszabadulási versenyt, március 1-től 15-ig »becsületműszakot« kell tartani, amely majd előrelendíti a munkaver­senyt. így talán sikerül! A becsületműszak beindult. Azt to­vább kell fejleszteni április 4 tiszte­letére. A munkásokhoz kell fordulni — mondta helyesen a pártvezetőség. Nemcsak versenyhíradókkal, papír- felhívásokkal, hanem személyesen és közvetlenül kell meglátogatni a be­rendezéseket, beszélgetni a dolgozók­kal, megmagyarázni: a márciusi tervtúlteljesítés be­csület dolga! Rejtényi igazgató, Jenei főmérnök és Vörös Mihály párttitkár elvtárs fá­radságot nem ismerve látogatta az éjjel-nappal három műszakban is dolgozó berendezéseket. A fúróhelyeken ezután észrevehe­tően meggyorsult a munka üteme. Sajber elvtárs kommunista fúrómes­ter felhívással élt a többi garnitúrá­hoz: vállalják márciusi tervüknek 15 százalékos túlteljesítését. Az operatív versenybizottság első értékelése alapján Laurinyec fúrómester brigádja március l-től 7-ig már teljesítet­te havi tervét. 40 folyómétert lefúrt, lecsövezett, a szélgetnek szerepeiről, az új somogyi | szűrőt is elhelyezte. Szenti elvtárs, A vizes télutóban nem kis feladat­ra vállalkozott három kaposvári kul- túrmunkást: egy könyvtáros, egy ta­nár és egy fiatal színművész, hogy a, József Attila olvasómozgalom fel­lendítésére előadást rendeznek a gi- gei DISZ-szervezetben. Miért kell ehhez bátorság? Ilyet csak az kérdezhet, aki nem járt mostanában e tájon. Aki Kiskorpád felől közelítené meg a vasúttól 8 lem­re elbújt falut, aligha győzné szusz- szál az izzasztó evickélést a sűrű hó­lével kevert vendégmarasztaló sár­ban. Aki pedig Jákó felől próbálná megközelíteni, azzal meg könnyen megeshetik, hogy gyalog róhatja a majdnem 10 km-es utat, mert a szá­mos utazó csökölyi, gigei, rinyáko- vácsi és mikei utasok pillanatok alatt megtöltik a kis autóbuszt. Mégis eljutott a brigád Gigébe. A tervük az volt, hogy nyakukba ve­szik a falut és összetoborozzák az esti közönséget. Ha már elvergődtek Gigáig, legyen is kihez szólniuk. Az első kellemes meglepetést a tarka plakátok nyújtották, melyekkel a DISZ-szervezet hívta a falu fiatal­jait, lakóit a József Attila életét és költészetét ismertető előadásra. Tó­vári József tanácstitkár, aki egyben népkönyvtáros is, megnyugtatta a brigádot, hogy hangos bemondón és dobszóval is közhírré tették az elő­adást és »van érdeklődés«. Amit Csordás Sándor elvtárs, DISZ-titkár közölt, azon meg éppen kellemesen elcsodálkoztak a brigád tagjai. A fiatalok közönségszervezés­re felosztották a falu házait, minden tíz háznak egy felelőse lett, aki a házak lakóit szívélyesen meghívta az előadásra. Az este vastag sötétjében a kul- túrház felé imbolygó apró fények bólogatva bizonyították, hogy jó munkát végeztek a fiatalok. »Alsza­nak az egek, a mezők.« De Gigán az estében öregek és fiatalok, fiúk, lányok, fejkendős nénikék és tömött bajszú férfiak taposták igyekezettel a cuppogó sarat, hogy szót hallja­nak a hányatott sorsú proletárköltő tragikus, mégis nagyszerű életéről. A TT IT előadója, majd Tóth Bé­la, a Kaposvári Állami Csiky Ger­gely Színház művészéneik szavai nyomán, a somogyi földben pihenő, halott költő halhatatlan sorai a szí­vek ajtain kopognak. »Nem adna jogot a parasztnak, Ki rág a paraszt kenyerén«. A fájó emlékezés fénye csillan a szemekben, a kérges kezek kemé­nyen szorítják a székek karfáit. színház életéről, könyvekről, a Jó­zsef Attila olvasómozgalomról, a fia­talok életéről, a falu napi problé­máiról. Kiss Sándor, a termelőszö- « . vetkezet fiatal elnöke, olvasómozgál­Oztvegy Csontos Dayosne, uiegfá- mi felelős a tavaszi mezőgazdasági­------------------------ — — -------­r adt néni, halk mozdulattal törölgeti munkák tetemes gondja közepette X társ két nappal előbb teljesítette vál- könnyes szemeit. sem feledkezik nevelő kötelezetisé-t tolását. Síéről, arról a 20 fiatalról, aki bene­vezett a József Attila olvasómozga­lomba. »Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség«. »5 kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk«. munkaérdemrendes fúrómester gar­nitúrája 86 folyómétert fúrt, csöve­zett és a próbaszűrőt is beépítette. Szakács József fúrómester brigádja 35 fotométert fúrt le. A központi műhelyben Baranyai és Kirsch elv­Dübörögnek a súlyos szavak, mint kemény rögök a múlt \koporsóján. Az »Anyám« bánatos sorait a fiata­lok is megkönnyezik. A meghatott­Másnap kedves meglepetés köszön-] tötte Tóth Bélát. A gigei fiatalok < bejöttek kedvéért a Volpone előadd-! ság tiszta csendje ver fészket a kul- Ä“r,a’ ™ehlben a poroszlók kapitá-: túrház barátságos falai között. nyat alakltla­Milyen kár, hogy a nagy szinpa- A Megyei Könyvtár kultúrbrigád-] dók illedelmesen ünnepelt művészei ja nem pihen. A jövő héten Igái- ■ nem hallhatták azt az őszinte, hálás, ban, aztán Hedrehelyen rendez elő- j fergeteges tapsot, mellyel Gige két- adást. Majd más somogyi falvak: kézi dolgozói megköszönték a ver- fiataljait keresi fel. Fáradozásuk seket. nyomán könyvet fognak az eddig] Ebből fakadt Bíró Sándor DISZ- tartózkodók, versek csendülnek, né-] fiatal bátorsága, akinek kedve kere- pesednek a könyvtárak, élénkülnek] kedett a »Mondd, mit érlel...« c. a DISZ-szervezetek. vers elmondására. A művelődés házának ablakai a kései estében is világlanak. Benn, a párás melegben kis csoportok veszik körül az előadót, a megyei könyvtá­rost, a színészt. Ott van a beszélge­tők között Máté János párttitkár, Farkas Sándor tanácselnök, az ál­talános iskola nevelői is. A fiatalok főként a színész körül csoportosul­»Szállj költemény, szóli költemény mindenkihez külön-külön, hogy élünk ám és van remény — van idő, csípjük csak fülön«. A népnevelők megmagyarázzák a dolgozóknak, miért kötelességük a februári lemaradást pótolniuk. A pártvezetőség beszámoltatja a gazda­sági vezetőket, és ahol hiányosságot lát a verseny szervezésében vagy eredményeiben, azonnal felhívja az ipazóató figyelmét, és kijavíttatja a hibákat. Az üzemi bizottság is igyek­szik munkáján javítani, bár itt még sok a tennivaló. A verseny szervezé­sével, előrelendítésével még keveset íoglaikoznak. A gazdasági vezetők igyekezzenek a dolgozók munka­körülményein javítani, az egyes fúróhelyek szállás- és lakáskér­dését még nagyobb körültekin­téssel megvizsgálni, mert ez is egyik feltétele a munka­verseny további kiszélesedésének. A sok szép kezdeti munkasiker je­lentős előrehaladást jelent a felsza­Tanitanak, szamainak, lelkesítenek, i badulási verseny felajánlásainak tei- hogy mennél több művelt, olvasott* 5 ' ’^ében. Harcoljanak tovább ilyen könyvbarát fiatal munkálja a tágas < lelkesen a vállalat dolgozói és veze- táblákba táguló somogyi lankákat. | tői, s újabb, még szebb eredmények | elérésével biztosítsák az első negj’ed- KELLNER BÉLA éves terv teljesítését. Szűts István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents