Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-15 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK c 4 I 'logyi Néplap A fegyvertelen katona A kulákck elleni harcban fejlődnek A Somogy megyei tsz-ek A műszaki haladás élharcosai 1 OLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AUa áU HLLt.1 Szerda, 1956. február 15. A BÖHÖNYEI SZABADSÁG TSZ a korlátlan lehetőségek útján A régi világban a tél az álmos semmittevés, esetleg karófaragás időszaka volt f alvóinkban. Megváltozott új életünkben azonban a még eredményesebb esztendőre való felkészülés, a tervezget és tölti ki a dolgozó parasztok téli idejét. így van ez a boti ötnyei Szabadság TSZ-'ben is, amely" nek szorgalmas tagjai a trágyakor dás, szerszámjavítás közben azt tervezgetik, hogyan lehetne még eredményesebbé tenni a gazdálkodást, új -tagokkal erősíteni a szövetkezetét. Az ésszerű gazdálkodás eredményei Érdemes visszapillantani a múlt évekre, hogyan fejlesztette gazdaságát, növelte jövedelmét a Szabadság TSZ, amelynek tagsága 1949 óta 106- ra, földterülete pedig 750 holdra gyarapodott. A növénytermelésben szép erediménvt értek eL, de viszonylag elmaradott" állapotban van állatáUomá- , oyuk. Jövedelmük így is évről évre jelentősen emelkedett. Az alábbi staA jövedelem növekedését a korszerű [gazdálkodás, a vetésforgók és az agrotechnikai módszerek bevezetése tette lehetővé. Nagy gondot fordítottak a -talajerő pótlására. Elegendő megemlíteni, hogy csiupán 1955- ben a pillangósvirágú takarmányok vetésterülete 100 holdat tett ki. Az ésszerű (gazdálkodás eredményeképpen nőtt a termésátlag. tisztika is bizonyítja ezt. Az egy Termény 1953-ban 1955-ben munkaegységre jutó osztalék forintkh-ként q kh-k,ént q értékben: Búza 9,78 12,30 1953-ban 20,26 Ft Árpa v Tengeri (májusi 13,6 15.95 1954-ben 23,15 Ft morzsolt) 9,5 14,— 1955-ben 35,00 Ft Burgonya 80,— 110,— Tegnap szegényparasztok — ma milliomosok A tagok jövedelmével együtt gyarapodott a szövetkezet összvagyona, illetve a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értéke. Vessünk egy-két pillantást az alábbi táblázatra: A szövetkezeti vágyón egy tagra jutó öszege: 1951-ben 6568 Ft 1953- ban 29 600 Ft 1954- ben 33 715 Ft 1955- ben 34 083 Ft A fel mm osztható szövetkezeti alap egy tagra jutó összege:-1951-ben 1953- ban 1954- ben 1955- ben Az eredményes 1392 Ft 2495 Ft 5204 Ft 10 382 Ft gazdálkodás következtéiben a szövetkezeti összva- gyon 3 millió 682 ezer 806 forintra növekedett. A böhönyei Szabadság tehát erős, gazdag szövetkezetté fejlődött. Hátha még az állattenyésztés színvonalát is felemelik! A tagok azonban azt is tudják, hogy az állattenyésztés mai színvonala .nem felel még a követelményeknek, különösen elmaradott a szarvasmarihatenyésztés. A statisztika azt is kimutatja, hogy a tejhozam nem tartott lépést a növénytermelés ég a jövedelmezőség fejlődésével. A hibát látják, a javítás kulcsa is kezükben van. Ezért ebben az évben már nagy gondot fordítanak a közös •takarmány,bázis megteremtésére, nem osztanak sok takarmányt a tagoknak. Idén a szántóterület 18 százalékán vetnek kukoricát, ezzel biztosítják a közps átlatálitomány abrakszükségletét.' Tengerijüket négyzetesen vetik és géppel kapálják. Halastavat, tehénistállót, sertésfiaztatót építenek. A 'böhönyei Szabadság tagjai előtt nyitva áll a korlátlan lehetőségek -kapuja. Rudn Gyula levelező EREDMÉNYES KÜZDELEM A HÓAKADÁLYOK ELLEN Az utóbbi napok nagymérvű havazó- rasztok önként vállalták, hogy a járha sa, majd a viharos szél nyomában ke letkezett hófúvások sok zavart okoztak a közúti közlekedésben. A Kaposvár— Balatonszárszó, a Kaposvár—Balaton- boglár, a Böhönye — Barcs a Kaposvár — Dombóvár, Kaposvár—Szigetvár és Kaposvár—Nagykanizsa főközlekedési utakon helyenként 80—100 cm-es hóakadályok keletkeztek. A KPM Somogy megyei közúti kirendeltsége, de maguk a községek lakosai Is felvették a harcot, s legtöbb helyütt máris leküzdötték a hóakadályokat. A gép és az ember egyesült erővel harcolt a hóakadályok ellen. A főközlekedési utakat három gépkocsira és két lánctalpas traktorra szerelt hóeke járja állandóan. A hócsata megvívásában nem egy dolgozó példamutató munkát végzett. Síefán János, a Kaposvári Mélyfúró Vállalat gépkocsi- vezetője például csaknem 50 órán át egyfolytában a volán mellett ült, s jórészt neki köszönhető, hogy a dombóvár—nagykanizsai és a kaposvár —szigetvári útvonalakon eltűntek a hótorlaszok. Iharosberényben a dolgozó patatlanná vált utat ismét járhatóvá teszik. Pogányszentpéteren a DlSZ-fiata- lok végzik ugyanezt a munkát. Három nap óta szakadatlan harc folyik Somogybán az utak szabaddá tételéért. Ennek a tervszerű, jórészt társadalmi munkával segített munkának gyümölcse volt az, hogy tegnap délben már csak a böhönye —barcsi s a kaposvár— szántódi főútvonalakon volt áthatolhatatlan hótorlasz. Ha újabb hófúvás nem lesz, 15-én reggelre ezek az utak is felszabadulnak, A 23. sz. Autóközlekedési Vállalat munkáját is nagymértékben akadályozza az utak járhatatlansága. Ennek ellenére a kisebb zökkenőktől eltekintve az AKÖV biztosította a kaposvári munkásjáratok közlekedését. Nem pihennek a vállalat teherautói sem, amelyek a Kaposvárhoz közei iévö erdőkből végeznek szállításokat. Az AKÖV műszaki és forgalmi osztálya szorosan együtt dolgozik s az állandó ügyeleti szolgálat és az úgynevezett fagybrigádok segítségével iekiizdik a nehézségeket. az isi ta ieliesisé _ Tervgazdálkodásunkban minden fo- riintoak megvan a helye. Ezért nem mindegy, hogy adófizető polgáraink több hónapos, esetleg féléves késéssel fizetik-e be esedékes adójukat, vagy Untadig időben rendezik. A Megyei Tanács Pénzügyi Osztályának legújabb jelentése szerint megyénk jelentősen elmaradt adófizetési tervének teljesítésében. A járások sorrendje a következő: 1. tahi 38,9, 2. fonyódi 33,4, 3. siófoki 31,6, 4. csurgói 30,1, 5. kaposvári 29,6, 6. nagyatádi 25,9, 7. barcsi 25,5, 8. marcali járás 21,6 százalékkal. Kaposvár város is csak 31 százalékra teljesítette az első negyedév február 13-ig beütemezett 46 százalékos ter-‘ vét. A számok és a rangsor azt mutatják, hogy egyetlen járásunk sem teljesítette előirányzatát. Azokban a községekben, ahol a megbízattak, nem restek, meg is van az eredmény. Gamás község, amely mindig rendszeresen teljesíti tervét, már az 54 százaléknál tart. Szabadi Jenő adóügyi megbízott állandóan tartja a falu valamennyi adófizető gazdájával á kapcsolatot.. Előre figyelmezteti azokat, akik késni szoktak. Munkájának meg is van az eredménye: a község már többször részesült adóprómiumbain. Hasonló jó munkát végez Radics Gyula sávolya, Németh Károly ikapdlyi megbízott. Ezekben a községekben szintén 50 százalékon felül teljesítették a 46 százalékcs előirányzatot. Marcali, Somogysámson és So- mcgyszentpál még csak 13. illetve 16 százaléknál (tartanak az adófizetésben, a tanácsok szinte teljesen elfelejtették az adófizetés szorgalmazását, a megbízottak ellenőrzését. Népgazdaságunknak és adófizetőinknek egyaránt érdeke, hogy illetékes szerveink gondoskodjanak az adóbefizetést tervek teljesítéséről. Megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa kedden délelőtt a nagy Kreml palotában megkezdte munkáját. A Szovjetunió minden részéiből össze .sereglett küldötteken kívül számos vendég is megjelent: ipari vállalatok dolgozói, élenjáró mezőgazdasági dolgozók, állami és párt- íunkcicnáriusck, a tudomány és a kultúra munkásai A kongresszusit N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pántja Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. A XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt — mondotta — elveszítettük a kommunista mozgalom nagy tekintélyű személyiségeit: Sztálint, Gottwaldofi és Tokudát. . Hruscsov javasolta, hogy emléküknek felállással adózzanak. A jelenlévők felémé.kedtek helyükről. Hruscsov elvtárs ezután, közölte, hogy megjelentek A kongresszus vezető szerveinek — elnökség, titkárság, szerkesztőbizottság, mandátumvizsgáló bizottság — megválasztása után elfogadták a XX. pártkongresszus alábbi napirendjét: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — előadó: N, Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója, előadó: P. G. Möszkatcv, a Központi Revíziós Bizottság elnöke. 3. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956— 1960. évi hatodik ötéves tervéről, előadó: N. A. But- ganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. Ezután a megjelentek viharos tapsa közben N. Sz5 első a kongresszuséin számos ország kemmunista és munkáspárt, jánaik képviselői is. A küldöttek melegein üdvö- Hruscsov megkezdte a beszámolót a napirend zölték a külföldi vendégeket. pontjáról. Korunknak az a fő jellemvonása, hogy a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált Az SZKP Kö/ponti Bizottságának beszámolója a XX. pártkongresszuson Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XX kongresszusán, kedden N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára mondta el a párt Központi Bizottságának beszámolóját.' N. Sz. Hruscsov a XIX. és a XX. pártkongresszus között eltelt időt, a párt álltai végzett munka terjedelmét, valamint azoknak az eseményeknek a jelentőségét illetően, amelyek a beszámolási időszak alatt országunkban és határainkén túl történtek, úgy jellemezte, minit >>az egyik legfontosabb időszakot 32 SZKP történetében, arryak a harcnak a történetében, amelyet a párt hazánk hatalmának gyarapításéért, a kommunista társadalom felépítéséért, a világ békéjéért Vív.« N. Sz. Hruscsov beszámolójának első részében a Szovjetunió nemzetközi helyzetével foglalkozott. »-Korunknak az a fő jellemvonása, hogy szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált. A kapitalizmus erőtlennek bizonyult arra, hogy megakadályozza e világtörténelmi folyamatot. Megcáfolhatatlan^ -ténnyé vált, hogy egyidejűleg két egymással ellentétes világgazdasági rendszer létezik: a kapitalista és a szocialista gazdasági rendszer, s ezek különböző törvények szerint és ellentétes irányban fejlődnek«. A XIX. pártkongresszustól a XX. pártkongresszusig terjedő időszakot a Szovjetunió, valamint az összes szocialista országok népgazdaságának hatalmas fellendülése jellemzi. N. Sz. Hruscsov összehasonlította a Szovjetunió ipari termelésének fejlődési ütemét 1929-től ikezdődőleg a tőkés országok ipari fejlődésének ütemével, s rámutatott: ezekből az adatokból látható, hogy a Szovjetunió -hu-, szánhat év alatt a hatalmas veszteség ellenére, amelyet a háború a népgazdaságnak okozott, több mint hússzorosára növelte ipáin termelését, mialatt a rendikívül kedve_ző feltételek között lévő Egyesült Államok csupán valamivel több, mint kétszeresére tudta' növelni termelését. , A kapitalista világ ipara egészében nem egészen kétszeresére növekedett. A népi demokratikus országok is jelentősen megelőzték a kapitalista államokat az ipari termelés növekedésének ütemét tekintve. A Szovjetunió az ipari’ termelés volumene szempontjából már most a második helyet foglalja el a világon. Mind hatalmasabb lesz a szocialista rendszer ipari bázisa. Az előadó megállapította, ho,gy »a szocializmus országainak fejlődését teljes önállóságuk és mind politikai, mind gazdasági függetlenségük jellemzi... A szocializmus országai a testvéri együttműködés szálait erősítve önzetlenül segítik egymást a gazdasági fejlődésben«. iN. Sz. Hruscsov a tőkés országok helyzetét jellemezve megállapította, hegy a kapitalista világgazdaság igein egyenlőtlenül fejlődik és ingatagabb mint volt. Az Egyesült Államokban a háború utáni időszak alatt háromszor csökkent jelentősen a termelés, ráadásul 1948 végétől a kapitalizmusnak ebben a legfőbb országában gazdasági válság kezdett kibontakozni, s ezt a válságot a koreai háborúval összefüggő fokozott fegyverkezési hajsza állította meg. A tőkés országok többségének bizonytalan pénzügyi helyzete, sok ország agrárválsága, a kapitalista országok világkereskedelmének pangása egészíti ki ezt a képet. Tovább mélyül a kapitalizmus általános válsága. N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy »az Egyesült Államok kezdi .elveszteni azt a monopolhelyzetét, melyet a kapitalista világpiacon az első háború utáni években elfoglalt«. A kapitalista világpiacon újból megjelent Nyugat-Németország és Japán. Ezek az országok akárcsak Anglia és Franciaország, majdnem visszaszerezték háború előtti pozíciójukat a világpiacon. »A tőkés országok között mind nagyobb erővel lángol fel a gazdasági harc.« N. Sz, Hruscsov megállapította, hogy a piackérdés még jobban kiéleződött azzal, hogy a kapitalista világpiac határai az új, egyre fejlődő szocialista Piac megjelenése folytán mindinkább összeszűkülnek. Ezenkívül a gyarmati elnyomás alól felszabadult, gazdaságilag elmaradott; országok is hozzálátnak iparuk megteremtéséhez. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a tőkés országokban szüntelenül éleződnek a társadalmi ellentétek, a munkásosztály mind határozottabban állásfoglel az alapvető politikai kérdésekben. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov elemezte a nemzetközi kapcsolatban végbement folyamatot. »Döntő jelen» tőségű — mutatott rá —, hogy szüntelenül növekednek a szocializmus, a demokrácia és a béke erői, a nemzeti felszabadító mozgalom erői. Ez idő alatt a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország külpolitikai állásai még jobban megszilárdultak, tekintélyük megnövekedett, és nemzetközi kapcsolataik nagymértékben kiszélesedtek. A szocializmus nemzetközi tábora egyre növekvő befolyással van a világesemények alakulására. Ugyanakkor egyes hatalmaik reakciós, militarista körei továbbra is »erőpoliíi- kót« folytattak. N. Sz. Hruscsov aláhúzta, hogy a béke erői az utóbbi években jelentősen gyarapodtak. A nemzetközi élet porondján — mondotta — hatalmas „békeövezet“ álakült ki, ‘amely felöleli Európa és Ázsia szocialista és nem szocialista békeszerető országait. Ez az övezet majdnem másfélrnilliárd lakosságú, azaz itt él a földkerekség lakosságának többsége.« A ibékebarcban — mutatott rá N. Sz. Hruscsov — rendkívüli jelentőségű a munkásosztálynak, szakszervezeteinek és politikai .pártjainak egysége. »A békeharc érdekei azt követelik, hogy félretéve a kölcsönös vádaskodásokat, megtaláljuk az érintkezési pontokat és ezen az alapon kidolgozzuk az együttműködés alapjait. Emellett lehetséges és szükséges az együttműködés a szocialista mozgalom olyan csoportjaival is, amelyek a szocializmusba való átmenet formáiról más nézeteket vallanak. mint mi.« Az elődó rámutatott, hogy az utóbbi évtizedben az imperializmus vereséget szenvedett keletem is, ájiol »összeomlanak a kapitalizmus évszázados tartópillérei és a népek •mind bátrabban veszik kezükbe sorsuk eldöntését«. A legutóbbi évtizedekben a gyarmati és félgyarmati függésből több mint 1200 millió ember, azaz a földkerekség lakosságának majdnem a fele szabadult ki. N. Sz. Hruscsov így folytatta: »A nagyhatalmak sorába került a népi Kína és a független Indiai Köztársaság. Szemünk láttára lendül fel a délkelet-ázsiai országok, az arab ke-., lét politikai és gazdasági élete. Megkezdődött az afrikai népek ébredésének folyamata. Fokozódott a nemzeti felszabadító mozgalom Brazíliában, Chiléiben és más latin-amerikai országokban :.. Most már napirendre került az egyik legélesebb és legidőszerűbb kérdés: a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolása«. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott arra, hogy a volt gyarmatok és félgyarmatok népei, miután kivívták a politikai szabadságot, független nemzetgazdaságuk megteremtéséhez modern .berendezést kaphatnak »a szocializmus országaitól és ezért nem kell semmilyen politikai vagy katonai jellegű kötelezettséggel fizetniök«. De »továbbra is gyarmati vagy félgyarmati függőségben él az afrikai kontinens nagyrésze, egyes ázsiai valamint közép- és délamerikai ország«. Növekednek az ellentétek és fokozódik a harc a gyarmatosító hatalmak között a befolyási övezetekért, a nyersanyagforrásokért és az értékesítési piacokért. A SEATO, a bagdadi szerződés—i emelte ki N. Sz. Hruscsov — nemcsak agresszív katonai és politikai csoportosulás, hanem, a leigázás esz-, köze, az elmaradott . országok gyarmati jellegű kizsákmányolásának új formája is ... Az a harc, amelyet a keleti országok népei a tömbökben való részvétel ellen folytatnak —, harc a nemzeti függetlenségért.. A szánok ezután jellemezte a Szovjetunió szerepét a béke és • a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcban. »A Szovjetunió békés kezdeményezése a nemzetközi események menetére óriási hatást gyakoroló egyik legdöntőbb tényező lett — mondotta. —. A Szovjetunió békés kezdeményezésének sikerét az összes békeszerető országok támogatása és közös akciói .jelentősen átsegítették. Nem voltak hiába valóak á békeszerető országok és népek erőfeszítései. (Az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját holnapi számunkban, folytatjuk.)
