Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-29 / 51. szám
A »Szabad Európa« rádió kulisszái mögött VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESCLJETEK! Sonogyi Néplap Megyeszerte igen népszerűek az időszerű nemzetközi kérdéseket ismertető előadások A cukorgyári diszisták megmutatják, hogy érdemesek az új tagkönyvre MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOfiYMEGYE BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIÍÍ. évfolyam, 51. szám. Tsz-eink a megerősödés útján új, még nagyobb eredmények felé Milyen eredményeket értek el a utóit évben tsz-eink? Hogyan tervezték meg a 3 százalékos termés- hozamnövelést? Melyek a feladatok a tavaszi munkákra való felkészül lésben, az új és a régi tsz-ek megszilárdításában, fejlesztésében? — Erről tanácskoztak járásainkban » termelőszövetkezetek és gépállomá' sek élenjáró dolgozói. A jó beszámolókat, amelyeket majd mindenütt a járási pártbizottságok else titkárai tartották, aktív vita követte. Különösen a régi tsz-ek elnökei számoltak be megelégedéssel azok ról az eredményekről, amelyeket pártunk 1955. márciusi határozata óta elértek. Az egyéni gazdák most már mindenütt elismerik a tsz-gaz- dálkodás fölényét — mondták — s ahol sikerült megszilárdítani a tsz vezetését, a tagok munkafegyelmét, ott a tagok jövedelme mindenütt túlszárnyalja még a jól dolgozó középparasztok jövedelmét is. Áz értekezlet részvevői abban is egyetértettek — bár erről kevesen szóltak —, hogy nem lehet megállni az elért eredményeknél, tovább kell fejleszteni a tsz-gazdaságot, úgy is, hogy új tagokkal erősítik soraikat. Sok szó esett az állattenyésztés fejlesztéséről, különösen a szarvasmarhatenyésztésről. Szőke elvtárs, a heti egkéri Uj Élet TSZ tehenésze valósággal lázba hozta a tabi járási értekezletet a szarvasmarhatenyésztésben elért eredményeivel. Losonczi elvtársnak, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnökének szavai is nagy hatással voltak a hallgatókra, amikor elmondta, hogy vajból, tejből több százezer forint jövedelmet vesznek be évente. Jó volt hallani a tanácskozásokon, hogy tanácsaink ma már több segítséget adnak a tsz-eknek. különösen ott, ahol a tanácselnök maga is tagja családjával együtt a tsz-nek. Ugyancsak szép eredményről számoltak be a falura küldött pártmun- v kasok, akiket tsz-elnöknek választottak meg, akiknek munkája nyomán nőtt a tagság jövedelme, fejlődött a közös gazdaság. Minden járási értekezleten elismeréssel beszéltek a gépállomások munkájáról, különösen az őszi mélyszántásért hangzott el elismerés. Számokkal bizonyították be, hogy mennyire kifizetődő a gépi munka, szembeállítva a lótartással. Kriva- rics elvtárs, a lábodi Népakarat TSZ elnöke elmondta, hogy a múlt évben csökkentették a lóállományt, így 2,40 forinttal oszthattak többet egy-egy munkaegységre. Többen szóltak a kombájnaratás előnyeiről, hogy az alkalmas területen ebben az évben is szerződtek kombájnaratásra. Nem szabad azonban elmenni azok mellett a hangok mellett, amelyek több régi tsz elnökétől elhangzottak, amikor a tsz számszerű fejlesztéséről volt szó. »1953. őszén megköpköcfjíek bennünket, . most jönnének közénk« — mondták egyes elnökök. A sértődékenység, érzékenység gátolja a fejlesztést, s csak azért nem venni fel azokat, akik kiléptek, mert akkor nem láttak helyesen, hibás dolog tsz-eink részéről Azok, akik ingadozás nélkül kiálltak, hívják maguk közé azokat, akik 1953-ban ingadoztak és kiléptek, ezt kívánja meg tőlük pártunk politikája, a tsz-mozgalom fejlesztése. Az elkövetkező napokban a tsz-ek közgyűlésen vitatják meg a járási tanácskozások tapasztalatait. Készüljenek fel nagy gonddal' tsz-eink e közgyűlésekre, hívják meg erre a falu egyéni dolgozó parasztjait, vitassák meg, mik voltak a forrásai az elmúlt évi eredményeknek, s mit kell tenniük még a téli napokban, hogy biztosítsák a bő termést, a múlt évihez viszonyítva a termelés 3 százalékos növelését. Különösen az új tsz-ekben lesz nagy jelentősége e közgyűléseknek, amelyek mérlegre teszik eddigi fejlődésüket, megszabják a közös munkára a feladatokat. Járási pártbizottságaink és járási tanácsaink adjanak meg minden segítséget e közgyűlések sikeréhez, hogy azok előre segítsék megyénk tsatmozgalmának fejlesztését. áKA oü filler Szerda, 1956. február 29. As őssí vetések felülír ágy ásásával növelik a terméskősamot a nagyatádi járás tss-ei A nagyatádi járás tsz-elnökei vasárnap értekezletet (tartottak Nagyatádon. Az elnökök a szövetkezetek előtt álló legközelebbi feladatokat vitatták meg. Kékesi József elvtárs, a belegi Petőfi TSZ elnöke bejelentette, hogy a gyengébb földibe került mintegy 50 holdnyi őszi kalászost •— vetéseik 17 százalékát — kempesztszerű és túlérett istállótrágyával felültrá- gyázzák. Ezt már 10 holdon el is végezték. így akarják biztosítani a 3 százalékos terméshozamemelkedést. Hasonlóan a belegiekhez, a kutasai Ady 15, a Béke 12, a láibcdi Népakarat 12, a rinyabesenyői. Uj Barázda 15 holdon végzett felültrágyázásit. A járásban összesen f'00 hold földet javítanak így meg, amelyből 140 holdon már el is végezték a felül trágyázást. A hóra elszórt túlérett trágyát az olvadó hóié gyorsan a talajba mossa, s azonnal hat. így a még gyengébb földeken ás biztosított a terméshozam 3 százalékos növekedése. A nagyatádi járás szövetkezeteinek példája követendő megyénk összes termelőszövetkezetei és egyéni gazdád számára,. A feltételek majdnem mindenütt megvannak, s a tavaszi, munkák beálltéig idő is van rá* bőven. Fontolják meg jobban az iharos- herényi Rákóczi TSZ-ben, hogy mire fordítják a munkaegységeket Az iharosberényi Rákóczi TSZ-ben nem gondolták meg alaposan: he* lyes és feltétlenül szükséges-e, hogy a 229 holdas gazdaságban két függetlenített brigád vezető legyen. Pedig jobban meg kell fontolniuk, mire fordítják a munkaegységeket. Létrehoztak egy növénytermelési brigádot, amelynek élén függetlenített brigád- vezető áll. Ez helyes és szükséges. A kisszámú állatállomány viszont nem ad elegendő feladatot egy függetlenített állattenyésztési brigádvezetőnek. Ezt a funkciót rábízhatják egy állat- tenyésztési dolgozóra is. Tóka Pált pedig más munkára oszthatják be. így jól jár a szövetkezet tagsága és maga Toka Pál is. A munkaegységekkel való takarékosság, a jobb vezetés szilárdítja a fegyelmet, növeli a tagok jövedelmét. Érdemes ezen elgondolkozni nemcsak Tharosberényben, hanem más tsz-ekben is. Teljes erővel hozzá kell fogni a begyűjtési verseny szervezéséhez Többéves tapasztalat, hogy a tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok begyűjtési versen ymozga&ma jó irányítással minidig jelentősen gyarapította, megyénk begyűjtési eredményeit. E nemes vetélkedés idei 'kezdeményezőihez is sok tsz és egyéni dolgozó paraszt. csatlakozott. Közülük többen máris teljesítették a felszabadulási versenyben vállalt kötelezettségeket. A tények azonban azt mutatják, hogy még mindig nem foglalkoznak megfelelően a verseny szervezésével sem a járási, sem a községi párt- és tanácsi szervek, begyűjtési dolgozók. Míg például a múlt év ugyanezen időszakában 14 ezer termelő tett ver- senyválílalást, most még a tízezret parasztok száma. Tavaly ilyenkor a kaposvári járásban 5460 termelő kapcsolódott be a versenymozgalomba, most még ennek fele sem, csupán 2325 dolgozó paraszt versenyez ebben a járásban. A marcali járásban idén 1400, a barcsi járásiban pedig 140 dolgozó paraszt versenyez, pedig tavaly ezekben a járásokban ilyenkor már 2700, illetve 1400 volt a versenyző gazdák száma. Ezek a példák arra kell hogy figyelmeztessék az illetékes szerveket és a versenybizottságokat, hogy most már teljes erővel hozzá kelül fogni a verseny szervezéséhez: csak így biztosíthatjuk, hogy megyénk méltóan kösaöntse április 4-ét, felszabadulá— A községi népfront-bizottság kezdeményezésére jelentős társadalmi munkát végeztek a közelmúltban somogyzsitfai lakosok. A Petőfi utca mindkét oldalán 800 méter hosszan új árkot létesítettek. A község határában és belterületén pedig 2000 facsemetét ültettek el. Tervük, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt megjavítják a dűlő- utakat. oouj v a.jjuauojű'1, iuiuoi/ tj. 'nz.cz.ii o a ■ sem éri el a vállalást tett dolgozó I sunk ünnepét. A Kaposvári Gépállomás dolgosói a körzetükbe tartozó tsz-ek gépeit javítják Bemutatjuk a gamási tanács vezetőinek Farkas Józsefet, a notórius hátralékost A gamási dolgozó parasztok fejlődő öntudatáról, állampolgári fegyelméről tanúskodik az a tény, hogy az adót, a beszolgáltatást mindig időben rendezik. Ezért a község már többször részesült adóprémiumban és dicséretben. Mindez persze nem azt jelenti, mintha Gamáscn nem volnának törvényszegők, akik semmi hajlandóságot nem/ mutatnak sokévi adósságuk kifizetésére. Ezek közé tartozik Farikas József jazvinai lakos is, aiki már hosszú évek óta nem rendezi hús- és egyéb beadási kötelezettségét. A tanácsi és begyűjtési szerveiket különböző ravasz fondorlatokkal akarja félrevezetni. Dásznait nem saját, liamem ve je nevén hizlalja. Veje, Belső István nevén idén még szerződtetett is. Hogy földje után ■ neki is kötelezettségei vannak, már ném érdekli, sőt szomszédait is igyekszik lebeszélni az állam iránti kötelezettség teljesítéséről Szomszédai azonban jól ismerik Farkas Józsefet. Tudják róla azt is, hogy hetenként kétszer is fordul egy- egy nagy szekér fával Baiatonboglár- ra vagy LeUére, jó pénzeket vágva zsebre. Jól ismerik a fa eredetét is. Tudják, hogy Farkas úgy vetekedik: hatalmas erdő a vadas, észre sem veszik, ha egy szekér fa hiányzik belőle. Csak még a tanács nem ismeri Fankas igazi mivoltát. Vajon a falu vezetői meddig nézik még tétlenül, hogy Farkas és hasonszőrű társai szabotálják a nép államának ‘törvényeit? A Kaposvári Gépállomáson a téli gépjavítás befejeztével sem szünetel a munka. Segítenek a körzetükbe tartozó .termelőszövetkezeteknek. A répáspusztai, Első Ötéves Terv TSZ- ben két vetőgépet javítottak ki a gépállomás dolgozói. A gálosfai Vörös Csillag TSZ-ben az ott dolgozó gépállomási traktorosok rendbetet- ték a tsz fűkaszáló gépét. A dimifces- dombos gálosfai határban nem boldogulnának a 32 soros vetőgépekkel, ezért itt nagy gondot fordítanak a kisebb teljesítményű vetőgépek kijavítására. A soronlévő feladat — ■ mondja Horváth István elvtárs vezetőmechanikus —, hogy minden erő- és munkagépet kiszállítsunk a tsz-ekbe. —■ A szombati termelési értekezleten minden traktorossal megismertetik idei tervét és utána megkezdik a brigádok kiszállítását a munkahelyre. — Százezer forint értékű. mező« gazdasági kisgépet adtak kölcsön megyénk fö! d m űve sszövetkezetel a múlt évben a termelőszövetkezetek« nek és egyénileg dolgozó parasztok« nak. Idén is nagymennyiségű mező» gazdasági kisgépet: 60 vetőgépelt, 100 mezőgazdasági kisgépet adnak köl« csőn a mezőgazdasági munkák meg» gyorsításának segítésére. Eredményes volt a marcali járás legkiválóbb termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozóinak tanácskozása Tegnapi számunkban közöltük a marcali járás élenjáró tsz- és gép- állomási dolgozóinak tanácskozásán elhangzott (beszámolót. Az alábbiait- ban a beszámoló fölötti vitát ismertetjük. Puskás József elvtárs, a pusztakovácsi Dimitrov TSZ elnöke: Minden baj okozója az volt nálunk; hogy nem tartottuk be az alapszabályt — mondta felszólalásában. — A legtöbb családnak 3—4 hold vagy még ennél is nagyobb »háztájija volt és a közös munka, helyett itt dolgoztak. Ez magával hozta a munkafegyelem lazulását. A közös vagyont Csáki szalmájának nézték, az állat» állománynak jóformán, senki sem viselte gondját, továbbfejlesztésére nem is gondoltak, inkább selejtezni kellett. Érthető tehát, hogy a tagok hángulata sem volt rózsás —’ bár erről maguk tehettek —, s a kívülállók sem bíztak bennünk. Ez azonban már a múlté. Amikor 1955. februárjában engem választottak meg elnöknek — folytatta Puskás elvtárs —, első teendőm volt az egységes, szilárd vezetés megteremtése. Megállapodtunk abban, hogy attól a vezetőségi tagtól, aki nem jelenik meg a vezetőségi ülésen, két munkaegységet vonunk le. Erre azonban nem került sor. Elmondta Puskás elvtárs, - hogy első lépésként a vezetőségi tagok háztájiját és állatállományát rendezték az alapszabály értelmében, aztán fokozatosan minden taggal megértették az alapszabály betartását. Felléptek a munkafegyelem- lazítókkal szemben, három családnál munkaegység-levonást eszközöltek. Ez hatott. Rövidesen az egy munka egységre eső érték 23 forintról 35 forintra emelkedett, ami magával hozta, hogy tudtak előleget adni, s a gépállomásnak is előre fizettek. , — A növénytermesztésben bevezettük a premizálást — mondta Puskás elvtárs —, ami igen serkentően hatott. Az eredmény: általában 10, de volt olyan növényféleség, ahol 20 százalékos termésnövekedést értünk el. A beadás teljesítése után egy munkaegységre már több mint 41 forint jutott, a közös vagyon növelésére 54, a szociális alapra 13 ezer forintot fordítottunk. Idei tervünket — mondta — a terméshozam 3 százalékos növekedését figyelembevéve készítettük éli. (Gyümölcsöst létesítünk, bővítjük a halastávat és növeljük az állatállományt. A kapásnövényeknél alkalmazzuk a fej trágyázást, nyári ültetésű burgonyával is foglalkozunk. Az eredmények láttán a kívülállók véleménye alapvetően megváltozott a tsz-ről. Most a tsz pártvezetősége és intézőbizottsága elhatározta, hogy haladéktalanul megkezdjük az agitációs és szervező munkát a kívülálló dolgozó parasztok megnyeréséért. Gaál József, a sávolyi Szabadság TSZ párttitkára: A szövetkezetei számszerűen is fejleszteni keli Az elmúlt gazdasági években a párt bírálatára felszámoltuk a foe- feléfordulást, s már 16 családdal növeltük a tsz-tagok számát. Ez azonban még nem elég — mondta. —1 A tagság egyrésze ma is idegenkedik az újabb belépőktől, a vezetőség azonban próbálja megértetni velük, hogy, a befeléfordulással maguknak is ártanak. Gaál elvtárs felszólalásában ígéretet tett arra, hogy a párt- szervezettel, a vezetőséggel karöltve a jövőben mindent megtesz, hogy a tsz számbelileg is gyarapodjék. Kovács József, a böhönyei Szabadság TSZ tagja arról beszélt, hogy ' ebben az évben legalább 35 csaladdai és 350 hold földdel fejlesztik tsz-üket. Majd arról szólt, hogy a tavalyi 36 hold helyett idén 106 holdon termesztenek kukoricát, ennek egyrésaét a gépállomás segítségévei négyzetesen vetik. Ismertette, hogyan akarják biztosítani a tavaszi növényápolást: van a tsz-iben olyan kocsis, akinek a felesége nem tsz- tag, a vezetőség azonban megkereste és megbeszélték vele, hogy vegyen részt a növényápolásban. így érték el, hogy a családtagok 39 holdon vállalták a növényápolási munkákat. Bertók elvtárs, az új vései Táncsics TSZ elnöke: f i Választ adunk arra is, hogy mi lesz az öregekkel a tsz-ben Az öregek ás megtalálják a nekik megfelelő munkát és munkájukat meg is 'becsüljük — mondta Bertók elvtárs. — 15 holdas kertészetet létesítettek, ezen -belül öntözéses kertészetet terveznek. Lesz itt munkájuk az öregeknek is, amit szépen elvégezhetnek. Aki bedig munkaképtelenné válik, azt a szociális alapból segítik. -Szabó István, a járási DISZ-bizottság titkára: Bízzák meg a tsz-fiatalokat a vadvizek levezetésével A mélyfekvésű helyeken veszélyezteti a hóié az őszi vetéseket. A járási DISZ-bizottság ezért elhatározta, hogy mozgósítja a fiatalokat az árkok hótól való megtisztítására, levezető csatornáik ásására, hogy a hirtelen olvadással bekövetkező esetleges kártól megvédjék a vetéseket. A tsz-ek bízzák meg a fiatalokat e munkával — mondta. Tóth István elvtárs, a Megyei Párt-VB első titkára: Tsz-eink vezetői ne féljenek a felfej lődéstfíl Módomban volt megvizsgálni a marcali járás tsz-eit — mondta Tóth elvtárs — és az itt elhangzott vita alapján is megállapítható, hogy egy év alatt igen sokat fejlődtek, erősödtek. Ezekben az eredményekben nagy szerepük van a járás kommunistáinak. gazdasági vezetőinek, s ez alapot ad arra, hogy egy lépéssel ismét előbbre menjünk. Tóth elvtárs utalt arra, hogy a Megyei Párt-VB a múlt évi eredmények és a tsz-ek jó tervei, kezdeményezései alapján bízik abban, hogy a marcali járás termelőszövetkezetei 1956«ban újabb sikereket érnek el. Felhívta azoknak a tsz-veze- tőknek a figyelmét, akiknek tsz-ében dicséretremóltó eredmények születtek, de számszerűleg nem fejlődtek, hogy nem szabad elzárkózniuk a kívülállók előtt. — Nincs okuk félni a. tsz-vezetőknefc 0 felfejlődéstől — mondta Tóth elvtárs. _ Igaz, a n agyobb feladat nagyobb tudást igényel, de a marcali járás tsz-eimek vezetői, ha nem hanyagolják el politikai és szakmai tanulásukat, képesek lesznek továbbra is megoldani az elkövetkező nagyobb feladatokat.
