Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. február 23. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XX. KONGRESSZUSA (Folytatás az előző oldalról.) 1960-ban — a hatodik ötéves terv utolsó évében — hazánk­ban háromszor akkora tesz az ipari termelés, mint 1950-ben és 5,3-szer akkora, mint 1040-ben, a háború előtt.« A hatodik ötéves tervben a terme­lési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése mintegy 60 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt-, villanyenergiát, cementet és üzemanyagot fcg gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Francia- ország és Nyugat-Németország együttvéve. Az ipari. termelés volu­mene tekintetében a Szovjetunió ^je­lentősen megközelíti az Egyesült Ál­lamokat. A Szovjetunió I960-,ban 53 millió tonna nyersvasat, 63 300 000 torma acélt, 52 700 000 torma (henge­reit árut fog termelni. A szénkiter­melést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal, a kőolaj kitermelést 91 százalékkal, a gázgyártást közei négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna szén kiter­melését tervezik, 135 millió tonna kő­olajat 'kell nyerni. Adva varinak a feltételek a kőolajipar gyors fejlesz­téséhez. Uj olajlekäielyeket fedeztek fel és kezditek kiaknázni, ennek ered­ményeképpen az ipari kőolajtartaflé- kok a háború utáni években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-ibarj az ország egész kőolajter­melésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga mellékén kell nyerni. A hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamos erő­művek kapacitásának gyors növelé­sét. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, addig a vil­lamosenergiatermelést 83 százalékkal kell növelni. A vízierőművek kapacitása az öt­éves terv idején 2,7-szercsre növek­szik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kujtoisevi, a gorkiji, a sztálingrádi, a molctovi és a votkin- szki vízierőmű építését, s ezenkívül megkezdik a szaratovi, a csebokszari és áz Szibériában grandiózus erőművek épülnek: az Angarán a bratszki és a Jenyiszejen a krasznojarszki, ame­lyek mindegyikének kapacitása 3 200 000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió európai részén egységes áramszolgáltató rendszert létesítenek, megvetik a közép-szibériai egységes áramszolgáltatási rendszer alapját. A terv előirányozza több atomerőmű építését, amelyek összkapacitása 2— 2,5 millió kilowatt. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámipar­nak meg kell előznie fejlődésé­ben a többi iparágakat. "zért a hatodik ötéves tervben a épgyártás és a fémfeldolgozóipar erroetósót az előirányzat szerint 80 zúzalékkal növelik. A szónok a továbbiakban a vegy­ipar fejlesztéséről, az építőanyagok gyártásának növeléséről, a fa- és pa­píripar, valamint a fafeldolgozó ipar ’ejlesztéséről beszélt. »A hatodik ötéves tervben — foly­tatta N. A. Bulganyin — meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nélkül va­lamennyi ágának széleskörű fej­lesztését. Ezzel újabb nagy lé­pést teszünk előre a kereskede­lemnek iparcikkekkel és élelmi­szerekkel való ellátásában. Ehhez minden feltétel megvan«. Az élelmiszeripari dolgozóknak nagymér­tékben fokozniok kell a húsáruk, zsi­radékok, tejtermékek, haláruk, cu­korfélék és édesipari gyártmányok, valamint a konzervek termelését. Ez­zel kapcsolatban sok új gyárat keld majd építeni. A közszükségleti cik­keket gyártó üzemek dolgozóinak több mint másfélszeresre kell növel- niök a lábbelik és a konfekciós áruk gyártását, nagymértékben fokozniok a lenszövetek és különösen a kiváló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keresletet nem elégít­jük ki teljesen. Különösen nagy mé- ! retekben kell kifejleszteni a műrosf- és a szintetikus rost 'gyártását. alsákámai vízierőmű építését. Mindenkinek kötelessége előbbrevinni a technikai haladás ügyét A szőnek a továbbiakban részi öté1 sen foglalkozott az ipar műszaki fej­lesztésével. »A műszaki fejlesztés — mon­dotta elszakíthatatlan kapcso­latban áll a villamosítással, s elsősorban a gép- és berendezés- állomány állandó tökéletesítésé­ben, a legkorszerűbb gyártás- technológia bevezetésében, a gyártási folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásá­nak meghonosításában, a ren­delkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető leg­teljesebb és legésszerűbb fel- használásában, mindennek ered­ményeképpen a kiváló minősé­gű árucikkek gyártásának szün-. telem növelésében jut kifeje­zésre.« A beszámoló megszabta a felada­tot : emelni kell az új gépek, felsze­relések, anyagok és más készítmé­nyek minőségét, törekedni kell arra, hogy e készítmények megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak, az elavult gépeket, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell küszöbölni a ter­meiéiből és újaikkal kell helyettesí­teni. ! A mezőgazdasággal kapcsolatos im- tértedésekiről szólva Bulganyin ki- jélenitette, hogy a mezőgazdaság össz­termelésének a hatodik ötéves terv­ben körülbelül 70 százalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági tenmeílés jelentősen 'gyorsabb ütem­ben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves terviben. A szemesteimények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960- :fcan a kukorica vetésterülete legalább 28 millió hektárra növekedjék. Az állal tenyésztés terén a terv elő­írja az állati termékek nagymérvű növelését a lakosság hús-, tej- és egyéb szükségletének kielégítésére ál­lati termékekből. A hústermelés kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő. »-A hatodik ötéves terv idején — mondotta az előadó — a mezőgazda­ságot növekvő mértékben látjuk majd el különböző és korszerűbb gépeikkel. A terv szerint a mezőgaz­daság ' körülbelül 1 650 000 traktort kap majd (15 lóerős traktorokra át­számítva), továbbá 560 000 ,gabona­kombájnt és sok más gépet«. Az irányelvek tervezete érteimé­iben az ötéves terv-időszak alatt két­szeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be (kell. fejezni a szovhozok, a gép- és traktorállamá- sok villamosítását. Ezzel kapcsolat­ban az ipar kötelessége az, hagy nö­velje a gazdaságos és megbízható elektromos-hajtású gépek 'gyártását a mezőgazdaság számára. N. A. Bulganyin ezután a közle­kedés és a táv7,közlés előtt álló fel­adatokat ismertette. A tervek sze­rint 8100 kilométer (hosszúságú vil­lamosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis Károm és félszer annyit, mint az ötödik öt­éves tervben. Tervbe vették közéi 6500 kilométer hosszúságú új vas­útvonal megépítését és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg két­szerese áz előző ötéves tervben épí­tett vasútvonalak hosszúságának. A tengeri 'teherszállítás mennyisége több mint kétszeresére, a folyami flottáé 80 százalékkal, a gépkocsi- szállítás készeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emelkedik. Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházások­ról. A hatodik ötéves terv beruhá­zási előirányzata 990 milliárd ru­bel. Ez az összeg pagyobb, mint a negyedik és az ötödik ötéves terv beruházása együttvéve. N. A. Bulganyin részletesen fog­da llkozott a munka termelékenysé­gének további emelésével és a ter­melés gazdaságosabbá tételével. A Szovjetunió dolgozói közvet­lenül érdekeltek munkájuk ter­melékenységének ; emelésében, mivel ez a szilárd alapja a mun­kások és alkalmazottak reálbé­re a kolhozparasztok jövedelme növelésének, az egész nép anya­gi jóléte fokozásának. H szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme N. A. Bulganyiitn ezután rátért a nép anyagi és kulturális életszínvo­nalának emelését érintő kérdésekre. A szocializmusban az egész nem­zeti jövedelem valóban a nép jöve­delme. ,A Szovjetunió nemzeti jöve­delme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növek­szik. A nemzeti jövedelem növeke dése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások ér alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mintegy 30 száza lékkai emelkedik. A kolhozparasz­tok pénzbeli és természetbeni jöve­delme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. N. A. Bulganyin rámutatott arra, bogy a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség jövedelmének növekedését a kereskedelem ki- szélesedésének, az árumennyiség növekedésének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a lakás­építés előtt is. Tervbe vették a népoktatás to­vábbi, fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvaikban egyaránt alapjában megvalósítják az általános középfokú oktatást. »A középiskolák X. osztályát öt év le­forgása alatt 6 300 000 ember végzi el, vaigyis az ötödik ötéves terv idő­szakához viszonyítva több mint két­szer annyi«. »Országunk — mondotta N. A. Bulganyin — öt és félmilliót meg­haladó létszámú szakember-hadse­reggel rendelkezik. A szakemberék ’e’enti'k a mi aranyalapunkat. Büsz­kék vagyunk rájuk és megbecsüljük eket. A kapitalista államokban egyes közéleti személyek nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal, hogy a szakemberképzésben orszá­guk elmaradt mögöttünk. A főisko­lák és a középfokú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a nép­gazdaság rendelkezésére. Tervbe vették i 4 millió, vagyis majdnem ugyanannyi szakember képzését, mint amennyit a két előző ötéves :erv keretében képeztek ki. A fő­iskolákról a hatodik ötéves tervben több mint 650 000 mérnök kerül ki az Ipar, a közlekedés és az építke­zések számára, továbbá szakember a mezőgazdaság számára. Ez a szám kétszerese az ötödik ötéves' terv­ben fő;skolát végzett szakemberek­nek. Komoly figyelmet fordítanak a fedemány és a technika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika és a rádiólokáció, továbbá az atomerő békés felhasználása. ■* r®» n Központi Bizottság az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sok ezer dolgozó javaslatait és tapasztalatait í'f N. A. Bulganyin ezután a terve­zetnek a műveltség emelésére vo­natkozólag előírt intézkedéseiről és a közegészségügyi feladatokról be­szélt, majd foglalkozott a termelő­erők területi elosztásának kérdésé- él. »-Éppen úgy, mint az előző ötéves •ervekben — mondotta —, most is a keleti területek gazdaságát kell a 'eggyorsabb ütemben fejleszteni. Itt óriási szén-, bauxit-, vízíenengia-, fa-, vasérc-, színes- és rátkafém- '•-ésaletek, vegyi nyersanyagkészle­tek összpontosulnak. A hatodik ötéves tervben a ke­leti vidékek beruházása több mint kétszeresére növekszik és az egész Szovjetunió beruházá­sainak körülbelül felét teszi ki.« őz ország keleti részén biztosítani kell a szemestermóny-termelés to­vábbfejlesztését. Különösen nagy jelentőségű Szibéria gazdasági .fej­lesztése. Az ország termelőerőinek erületi elosztása terén a párt poli­tikájának lényege a szövetséges köz­társaságok gazdasági életének és kul­túrájának sokoldalú, általános fej­lesztése és megerősítése. Adva van­nak a szükséges feltételek valameny- nyi szövetséges köztársaság szaka­datlan gazdasági, politikai és kultu­rális fejlődéséhez. »Legyen a hatodik téves terv a szövetséges köztársasá- ok további gazdasági és kulturális drágzásának ötéves terve«. Beszámolója befejező részében N. Bulganyin rámutatott arra, hogy ’z SZKP Központi Bizottsága az ányeivek tervezetének kidolgozása­kor figyelembe vette sok ezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javas­latait, a városi és falusi dolgozók okoldalú termelő-tapasztalatait. »Országunk dolgozói az irányelvek "ervezetének megvitatása során fel- 'árták a népgazdaságunk mélyén "ejlő újabb nagy tartalékokat, feltár­ák és igazságos bírálattal illették a hiányosságokat és megmutatták az tat egész munkánk további megja- útásához«. N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hatodik népgaz­daságfejlesztésd ötéves terve nemcsak : el politikailag, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: »Megvalósult az, amit V. I. Le­nin, pártunk és a szovjet állam nagy alapítója előre látott: a szovjet állam mind nagyobb be­folyást gyakorol a világtörténe­lem menetére, az emberiség tör­ténelmi sorsára, mindenekelőtt gazdaságpolitikájával.« N. A. Bulganyin rámutatott an? ., ióg>7 a Szovjetunió továbbra is »kö- ■etkezetssen és hajthatatlanul foly­atja a békés egymás mellett élés le­lni politikáját«. »Még jobban erősíteni fogjuk testvéri kapcsolatainkat és ba­rátságunkat a népi demokratikus országokkal — folytatta N. A. Bulganyin —, mindannyiunk kö­zös érdekében bővítjük együtt­működésünket. ’cvábbra is olyan politikát folyta­ink, amelynek célja kapcsolataink megjavítása az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és más országokkal, fejleszteni és erősíteni fogjuk 'baráti együttműködésünket az indiai Köztársasággal, Burmával, Af­ganisztánnal, minden olyan állam­mal, amelynek érdeke a béke fenn­tartása ég megszilárdítása, a keres- kedelarp sokoldalú fejlesztése és a kölcsönös előnyök elvének betartása alapján bővíteni fogjuk gazdasági kapcsolatainkat minden országgal«. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a szovjet nép a lát űzött fel­adatok becsületes elvégzéséhez min­den feltétellel és lehetőséggel rendel­kezik. Beszámolója végéin kijelentet­te: »Hős munkásosztályunkat és di­csőséges kolhozparasztságunkat, ki­váló értelmiségünket az akarat és a célok megingathatatlan egysége for­rasztja össze, alkotóenergiája és az evőibe vetett szilárd'hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált ' és bölcs vezetője van, mint a marxiz­mus—leninizmus nagy és halhatat- -in tanításával felfegyverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelke­sít beninüniket és világítja meg utun­kat a fényes jövő: a kommunizmus felé«. Voro^ilrtv elvíái'8 íVK/ólttláx« Az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük Vorosilov elvtárs felszólalását, amely a hétfő ülésen hangzott el. Vorosilov rámutatott azokra az in­tézkedésekre, amelyeket a párt tett a beszámolási időszakiban a gazdaság lellendítésére, majd így folytatta: A Szovjetunióval együtt sok nép, együttvéve az emberiség egyharma- da, máris szilárdam a szocializmus építésének útjára lépett és évről év­re új sikereket ér el ezen az úton. Szólott az ázsiai és afrikai országok százmillióinak ébredéséről,, méltatta a nagy Kínai Népköztársaság, az In­diai Köztársaság jelentőségét, ki­emelte Ázsia és Afrika felébredt né­peinek tevékeny bekapcsolódását a békeharoba, majd ezeket mondotta: Nem azért harcolunk a békéért, mintha országunk gyenge lenne. A Szovjetunió hatalmas álam, amely minden szükségessel rendelkezik, hogy megsemmisítőén visszaverjen bármilyen agresszort. Azért védel­mezzük a békét, mert tudjuk, milyen hatalmas áldozatokat követel és mi­lyen hatalmas pusztítást okoz a kor­szerű háború. Tudják ezt azok a katonai veze­tők is, akik a második világháború­ban szövetségeseimk voltak. Jó lenne, tia e felismerésből megfelelő követ­keztetéseket vonnának le politiká­jukban. (Taps.) Országunk hatalmas feladatai — folytatta Vorosilov — a szovjet ál­lam további megszilárdítását és a szocialista törvényesség fokozását kö­vetelik meg az államapparátus vala­mennyi láncszemének tevékenységé­ben. Hruscsov elvtárs a Központi Bi­zottság beszámolójában vázolta a kommunista építés programját. E program megvalósítása szorosan ösz- szekapcsolódifc azzal, hogy a dolgo­zók alkotó kezdeményezése minden módon kibontakozzék, imég nagyobb mértékben bevonjuk a dolgozókat az lamigaagatásiba és tovább fejlődj,ék szovjet szocialista demokratizmus. A tanácsok a szovjet áll,am fenn- 'lásának 38 esztendejében az igazi éphatalom szerveiként kifejlődtek, -'egedződitek és megszilárdultak, s a zovjet államrend megingathatatlan 'olitikai alapját alkotják — hangsú- vozta Vorosilov, majd így folytatta: Jellemző, hogy éppen ott, ahol a tanácsok rendszertelenül hívják ösz- sze ülésszakaikat, ott ver 'gyökeret a betűrágó hivatalnoki .munkastílus, ott vesztik el a kapcsolatokat a tö­megekkel, ott fejlődik ki a bürokrá­cia, lesz rossz a munka. A szónok a továbbiak során a tör­vényhozás és a szocialista törvényes­ség néhány kérdésével foglalkozott. Á Szovjetunió Legfelső Tanácsának több fontos törvényhozási intézkedést kell tennie — jelentette ki s kiemel­te az egész Szovjetunióra vonatkozó egységes nyugdíjtörvény tervezetét, a munkások és alkalmazottak reál­bérének emelését, a hétórás munka­napot, a dolgozók egyes kategóriái részére pedig a hatórás munkanap bevezetését, bércsökkemtés nélkül. E nagy feladatok megoldásánál — folytatta beszédét Vorosilov — fél kellene vetni a munkajog felülvizs­gálásának és rendezésének kérdését. Mostanában elkészítették az új büntetőjogi és a büntetőéi járás jogi törvénykönyv tervezetét. Ezek ha­tálybaléptetésének fontos szerepe lesz a szocialista jogrend megszilár­dításában és az állampolgári jogok megvédésének biztosításában. A párt Központi Bizottsága nagy figyelmet fordít a szocialista törvé­nyesség megszilárdítására. Eddigi intézkedéseink eredményeképpen tel­jes egészében visszahelyezték jogai­ba és megerősítették az ügyészi fel­ügyeletet. Nagy, fáradságos munkára van szükség kádereink nevelésében an­nak érdekében, hogy az egész lakos­ság között széles körben ismertessük a szpvjet törvényeket és megértes­sük, hogy azokat minden állampol­gárnak pontosan teljesítenie kell. Határozottan véget kell vetni an­nak, hogy a dolgozók bejelentéseit bürokratikusain kezeljék, jobb munkát kell végezni a be­jelentők jogos igényeinek meg­vizsgálásában és kielégítésében. Pártunk és az á’l.am — ío ynafta . zónok — nagy és sokrétű munkát végez, hogy a kommunizmus öntu­datos építőivé nevelte a szovjet em­bereket. Sokat teszünk a felnövekvő nemzedék neveléséért is. A kommunista párt és a szovjet ‘-atalom már sókat tett, hogy ' ifjú­ságunk és az egész szovjet nép csu- oa tanult, művelt emberből álljon. A hatodik ötéves tervben az oktatás­ügy nálunk olyan színvonalat és len­dületet ér el, amely ismeretlen még a legfejlettebb tőkés országokban is. Hazánkban alapjában véve megvaló­sult az általános középfokú oktatás. De középiskolai oktatásunknak van egy nagy fogyatékossága. A közép­iskolából olyan fiatalok kerülnek ki, akik nincsenek kellőképpen felké­szülve a ,gyakorlati munkára. Nekünk pedig egész ifjúságunkba bele kell oltanunk a készséget a gyakorlati munka, méghozzá nem az egyszerű munka, hanem a korszerű tudományon és technikán alapuló munka iránt. Most, amikor népgazdaságunkat új, bonyolult technikával szerel­jük fel, nemcsak a művezető­nek, hanem minden egyes mun­kásnak is egyre nagyobb szüksé­ge lesz a középfokú képzett­ségre. A Komsízomol- és a szakszerveze­tek mostanában gyakran nem tud­ják és nem is igyekeznek megta­nulni, hogyan kell jól megszervezni az ifjúság szabad idejét, helyes me­derbe terelni forrongó erejét. Ezit az energiát, a természet adományát nem haisználják fel kellőképpen ar­ra, hogy az ifjúság tanulmányozza az új technikát és agrotechnikát, részt vegyen a tömegsportban, nem használják fel arra. hogy színielő­adásokat, nagy tömegeket megmoz­gató 'sportversenyeket és énekkari előadásokat szervezzen, feldíszíts© a kultúrpalotát vagy klubot, tisztasá­got és rendet tartson benne. Sok esetben arra is szükség volna, hogy a fiatalok gyümölcsös- és virágos­kertet létesítsenek. Az if jóság helyes nevelése — hang­súlyozta a szónok — a kommuniz­mus építésében kivívandó további si­kereink záloga. (Hosszantartó taps.) Jól tudjuk — fejezte be beszédét Kliment Jefremovics Vorosilov —, hogy dicső pártunk és a körülötte szorosan tömörült szovjet nép, ez a hősi nép, a kommunista párt XX. ‘kongresszusa határozatain fellelke­sülve még erőteljesebben fejti ki al­kotó tevékenységét és új, kiváló si­kereket arat a kommunizmus' építé­sében, az egész világ hosszú és tar­tós békéjének biztosításában: vala­mennyi nép barátságának szilárdítá­sában és fejlesztésében. (Taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents