Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
SOMOGYI NÉPLAP e Yasámap, 1950. február 19. Hosszúlejáratú hiteleket kaphatnak a tsz-ek az altalajtragyazás elvégzéséhez Gépállomásaink ne engedjenek a gépjavítás lendületéből Államunk jó árat fisét a termelők fölös terményeiért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági- termelés fellendítésének feladata Írói szóló 1955. évi júniusi határozata célul tűzite ki a homok- terajek javítására a2 á talaj trágyázás . bevezetését. A földművelésügyi miniszter ennek végrehajtása érdekében. utasítást adott ki. Az utasítás szerint ■ altala {trágyázással homoktalajjavítást elsősorban Bács, Pest, Szabolcs. Somogy, Hajdú és Gsongrád megyék sülevényes, csökkent termőere.jű homokterü’-. . létéin kell végezni. Az ai!tatajimágyázást a talajjavító vállalatok végzik. Mezőgazdasági téinmelöszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok résziére az alta- tejitrágyázás gépi munkái közül a mélyforgatást kát. holdamként 420 ferint díj ellenében kell elvégezni. Az altalajtrágyázáshoz szükséges iatállótirágyákat, vagy egyéb megfelelő szerves anyagokat és azoknak a .javítandó táblára történő kiszállítását -a mezőgazdasági termelőszövetkezetek elsősorban helyileg biztosítsák. Amennyiben erre lehetőség dimes, istállótrágya és homoktalaj .íuvítésára alkalmas egyéb szerves- anyag beszerzése ügyében az illetékes megyei szervestrágyagyűjtő és kereskedelmi vállalathoz kéül fordulni. Nem ijeszt meg időben felkészülünk Termelőszövetkezetünkben ilyenkor félidőben is annyi a munka, hogy valamennyi tagunkat foglalkoztatni tudjuk. Az asszonyok a melég raktárban a tavaszi gabonafélék magvait tisztítják, - s .a géppel morzsolt kukoricacsutkáról szedik le a rajta rrfaradt szemeket. •A kovács-műhelyben is nagy munka folyik: az összes, lovaskocsikat, a börohákat, ékéket, Vetőgópefcet kijavítják: Illés' Lajos kovacsmester és segédjei Hömye " József ugyancsak igyekszik; hogy mire itt lesz a jó idő;;'a 'gépek, szerszámok javításával elkészülj ének; Fogáfpsaink sem tét- ltf'kéclre'k: eddig 36 hold földre, hordták" ki a trágyát a tavasziak alá. Id. Visnyei József traktorosunk pedig már 'Te. is szántotta. ä távásszal' kertészetet létesítünk, A termelőszövetkezetek a saját erőforrásaik kiegészítésére az alábbi kedvezményekben részesülnek: a talajjavító vállalat által végzett gépi mélyforgatás költségeire 12 éves hosszúlejáratú hitelt igényelhetnek; amennyiben elegendő mennyiségű szerves-trágyával nem rendelkeznek, a Szervestrágyagyűjtő és Kereskedelmi Vállalattól történő beszerzés esetén szervestrágya vásárlására ugyancsak 12 éves -hosszúlejáratú hitelt kaphatnak. Ha a trágyának a vasútállomásról vagy a gazdaság központjából a szántóföldre való 'kiszállítását, valamint a teregeitést a termelőszövetkezet saját fogatával végzi, részére mázsánként 50 fillér vissza nem térítendő állami támogatást kell nyújtani. Vonóerő hiányában a termelőszövetkezetek igénybe vehetik a talajjavító vállalat szállító eszközeit is, megfelelő térítés ellenében. Amennyiben a tsz-ek a szállítást állami szervvel végeztetik, a szállítás költségére Is 12 éves, hosszúlejáratú bitéit igényelhetnek. Termelőszövetkezeti csopotrtokatt a felsorolt kedvezmények csak akkor illetik meg, ha a növénytermelés minden munkáját közösen végzik. bennünket a tél, a tavasz fogadására melyhez a melegágyakat most készítjük el. Egy melegágyba már a korai zöldségfélék magvait is elvetettük, s a kora tavasszal friss zöldségfélét szállíthatunk a. városba. Nem ijeszt meg bennünket a tél, időben felkészülünk a tavasz fogadására. Tagjaink többsége -becsülettel' részt vesz most is a közös munkában, vannak azonban olyanok is, -akik a zárszámadás után feléje se néztek a tsz-nek. Jusztus Fülöp és Juszák Mihály családjukkal együtt otthon melegednek á kandalló mellett, pedig az ő dolgos kezükre is szükség lenne a tsz-ben. A vezetőségnek erélyesebben kellene fellépni a hanyagokkal szemben. Döviös János levelező, 'SC-modöri Alkotmány TSZ Legutóbb a gépjavítás meggyorsulásáért megdicsértük gépállomásaink többségét. A legutóbbi két napban azonban ez a lendület megtorpant. Igaz ugyan, hogy a nagyatádiak és a nagybajomiak 24, illetve 22 nappal a határidő előtt befejezték a gépjavítást, de a műhelyek többsége előtt még komoly feladatok állnak. A rangsor a következő: 1. Nagyatádi, 2. Nagy-bajomi, 3. Iharosberé- nyi, 4. Balatonküiti, 5. Csokonyávi- sontai, 6. Fonói, 7. Csurgói, 8. Se- gesdi, 9. Kaposvári, 10. Marcali, 11. Parányi, 12. Memyei, 13. Karádi, 14. Tapjfonyii, 15i Lengyeltóti, 16. a Tabi Gépállomás. A gépjavítás időbeni befejezése fontos előfeltétele a koratavaszi munkákra való előkészületeknek is. Ezenkívül nagymennyiségű trágya kihordása is a gépállomásokra vár még. Ezért nem mindegy, hogy mikor végeznek a gépjavítással. Ezt bizonyítja az is, hogy a nyár folyamán megyéink száz meg száz termelője adta el örömest felesleges kenyérgabonáját az államinak. De még igen sok a fölösleges kenyérgabona és egyéb terményféleség a tsz-ekben és az egyéni termelőknél, amit államunk szívesen felvásárol, hogy a központi készletet biztosítsa, s ezáltal a közellátási tervszerűen, zavartalanul kielégítse. Az a termelő, aki fölös terményét eladja az államnak, saját maga és az egész ország érdekében cselekszik. Különösen nagy előnyük származik a tsz-eknek és a tsz-tagoknak abból, ha fölösleges kenyérgabonát adnák el az államnak, mert építkezési és egyéb iparcikket is juttat nekik az ményforgalmi Vállalat dolgozóinak elsőrendű feladata. Tulajdonképp« : ők vásárolják M a terményt !»■ Szép eredményeket értek el e mus- ; kában a. Tenményforgalmi Vállalat dolgozói főleg a nyár folyamán, de azóta is. Január 1-től február 4-ig például a jó felvilágosító műnk* eredményeiként ? 1463 mázsa szabad kenyérgabonát adtak el az államnak megyénk tsz-ei és a tsz-tagok. Erre igényeltek összesen 743 50# ; darab téglát, 97 908 daraib zsindelyt, 2491 négyzetméter palát, 15,5 (köb-' méter fenyő fűrészárut, 4 köbméter _ bárddlt fát, 3 köbméter gömbrudat,. 47 motorkerékpárt. A kastélyosdom-: bói Búzakalász TSZ 400, az ecsenyi Előre TSZ pedig 200 mázsa búzát adott el szabadon nemrég államunk-; nak. A nágocsi Petőfi TSZ 470 mázsa kenyérgabonát akar most eladni az á’iamnak, hogy új tehergépkocsit igényelhessen, illetve vehessen. így a 'tsz kétszeresen jól jár, mert meg-1 felelő árat kap a gabonáért, ugyanakkor lehetősége lesz tehergépkocsi beszerzésére, amely megkönnyíti és gyorsítja a tsz szállítási munkáját De a köz érdekeit is elősegíti azzal, • hogy az. államinak adja el fölösleges gabonáját. Nem így gondolkodtak a gamás Haladás TSZ vezetői, tagjai. Ez * tsz 500 mázsa gabonát adotjt ed egyéni gazdáiknak. Pedig- jobbam jártak volna, ha állaimnak adják el ezt a fölösleges kenyérgabonát, mert kaptak volna utalványt 100 000 darab téglára vagy 10 000 darab tetőcserépre vagy 5* köbméter fenyő fűrészárura, vagy 50 'köbméter bárdolt fára, esetleg 100 köbméter gömbrúdra. S bizony szükség is lenne az építkezési anya1 gokra a tsz-nek. Ha a tsz vezetői egy kicsit előrelátóbbak, -biztos, hogy az. állomnak adták volna kenyérgabona-fölöslegüket. ' ’ Okuljon ebből a többi tsz is, és ha fölös kenyérgabonájuk van, mielőbb adják el az államnak, ne tartogassák magtáraikban, mert az országnak szüksége van .erre a kenyérellátás zavartalan biztosításához. A Terményforgalmá Vállalat dolgozói pedig keressék 'fel * tsz-eket, -tsz-tagekat és az egyéni termelőket, s győzzék meg őket. h ogy ■ - f elesleges - terményüket ad j ák el az államnak. aliam. Mindennek tudatosítása a TerFoki gazda is növeli a terméshozamot • Foki László csurgói egyéni gazda portáján kedves szavú, mosolygós arcú, kissé görnyedt hátú parasztembert találunk, amint éppen a ház- körüli imunkákkal foglalatoskodik. Az udvaron a gazda tűzreválót kerít, s hozzákészül a tehenek, disznók esti etetéséhez. Arcát tűzpirosra szívta a hideg, de mégsem fázik. Mintha csak dacolna a téllel s az ő 63 évével. Beszéde, gondolatmenete a gazdálkodáshoz jól értő emberre vall. Es hogy Foki bácsi valóban jó gazda, arra bizonyság saját 5 holdas gazdasága. A járásnál is elismerik Foki bácsi tudását, jártasságát. Tavaly a járási mezőgazdasági kiállításon kitüntetést is kapott. Azonkívül már nem egyszer hallhatta jó munkájáért a rádió ajándékműsorát is. De nemcsak erre büszke Foki László, hanem arra is, hogy mindenkor időben becsülettel eleget tesz beadásának, pontosan fizeti az adóját. — Hogyan tervez, készül erre és a következő gazdasági évre? — kérdezzük tőle. Őszintén válaszol: — A lehető legjobban megmunkálom a földet, hogy idén több legyen a termés, több a jövedelem, mint amennyi tavaly volt. — Én idén még egyénileg gazdálkodom. — Ne higgyük azonban, hogy Foki gazda elzárkózik az élenjáró termelési tapasztalatok elől. Sokan tanulhatnának tőle például az istallótrágya helyes kezelésében. Szereti és megbecsüli a gépi munkát is. Evek óta traktor szántja, tárcsázza földjét, de még a vetését is a gépállomással végezteti. Kukoricáját minden évben négyzetesen veti. Minden 70 cm-es négyszögben három szál kukoricát hagy meg egy-egy tövön, s ez hat cső kukoricát terem. Nem sajnálja a kapát sem a fö Idtől, és eltérően sok gazdától, azt tartja: a töltögetés csak árthat a kukoricának. Ehelyett inkább kapálja a növényt. Ennek tudja be, hogy 800 négyszögöl területről általában 28 —30 mázsa csöves tengerit takarít be. A burgonyavetőmagot saját kísérlete alapján a vetés előtt — amikor már a fagyoktól nem kell tartani — padláson vagy napon szalmával letakarva szárítja. Kísérlete bő terméssel fizetődön. Takarékosan bánik a kukoricaszárral is. Evek óta megtölti 16 köbméter űrtartalmú silÖgödrét. Tejelnek is lm tőle a tehenek! Értjük már, hogyan akarja három százalékkal növelni termését Foki gazda. Saját maga és családja dolgos igyekezete bizonyára az idén is eredménnyel jár. Nem messze az az idő sem, amikor Fokiék is megértik: sokkal érdemesebb a tsz-ben hasznosítani az igyekvést és a gazdag tapasztalatokat. . .> mújlt. évben jól gazdálkodott. Emelkedtek az állami gazdaságokban a termésátlagok, s legtöbb állami -ígaz- dáságurk megmutatta, hogy tud élni a tíéhetŐsége-kkel,"’- a-1 mezőgazdaság szocialista szektorának előnyeivel, s szilárdabbá, jövedelmezőbbé tette gazdaságát.1 Vajon mi az oka, 'hogy a megye többi állami gazdaságával szefribdn a Kaposvári -ÁG nem eredményekről, hanem ráfizetésről adhat dzáirfrot a múlt év eredményei- rék mérlegelésénél? Különös vélemény: ninys „különösebb“ hiba 1448 hold- földön gazdálkodott a múl* -esztendőben is a Kaposvári Állami Gazdaság. Gazdálkodott? Nem, nem ..lehet .gazdálkodásnak nevezni, ami ott folyt. Egyetlen esztendő alatt több millió forint -ráfizetésük volt. S hogy ez mit jelent?' Azt jelenti, hogy a veszteségből földestül, állatostul, mindenestül meg lehetne vásárolni az egész Kaposvári Állami Gazdaságot. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága szerint a Kaposvári Állami Gazdaságban nincs »különösebb*. hiba. A .több millió forintos veszteség ‘az ő szemükben nem is olyan léül dnös. Hogy miért volt Okuk ázt móndani, hogy a kaposvári, gazdáságiban- rendjén mennek a dolgok — az a későbbiek során majd kiderül, yS.„ ha többet, a körülményeket nérn'" iá ismerjük, magában a- nagy veszteség is- felháborító és megdöbbentő. De még megdöbbentőbb, felhábo- íátóbb" ennék ,áz óriási deficitnek a háttere,' körülményei. Miibőt adódott a nagy ráfizetés? Miért van az, hoigf a Kaposvári Állami Gazdaság ahelyett. hogy példásán gazdálkodna, élenjárna, mint a mezőgazdaság szoettmúlt. gazdasági évet? Takarmány — a levegőben Tákarmányhiányra panaszkodtak á kaposvári gazdaságban nem egy esetben, Panaszkodtak? Hogyan, hiszen Szabó Zoltán főagranómus könyvelési »-feladása« jelentése szerint olyan takarmányrnennyiség áll a 'gazdaság ..rendelkezésére, amely bőségesen elegendő, -hogy a szükségletet fedezze.' Sőt, még marad is. Igen ám, de más a . jelentés és más -a valóság. Mást mutat a készlet és mást Szabó Zoltán jelentése. ’ A leltári hiány sokkal nagyobb, semhogy azt egyszerűen el lehetne hallgatni. Takarmányrépából pl. 550 mázsa, silóból 11 664 mázsa, rétiszénából 1244 mázsa a hiány. És így sorolhatnánk a tafcarmányszalmát, az alcm- 'z.'almát és a többit. De nem kevesebb a szémestakarmánytoó-1 sem Májusi morzsolt kukoricából 165 mázsa, csöves kukoricából egy esztendő alatt 111 mázsa a hiány. Ennyi takarmány veszett kárba vagy tűnt e’ bizonylatok nélkül a »levegőben-«. Érdemes meghallgatni egy-két úgynevezett »magyarázatot«, amellyel a hiányra óhajtottak volna egyes személyek választ adni. Dózsa Zoltán üzemegysógvezető »magyarázataiban« ilyenek szerepelnek: »A honvédségnek bizonylat nélkül. kclpsönad tunk ... « »A Kertészeti Vállalatnak bizonylat nélkül trágya fejéiben átadtunk .: . « »A szállításoknál csak becslés alapján volt mérlegelve és így könyvelve.,.« »A silótakar- mány az esőzések miatt beázotí megrothadt és használhatatlanná átt, de ezt nem jelentettük a könyvelésnek ...-« Egyszóval mázsáról mázsára ki tud« ják mutatni, mi hova tűnt, de csak rck azonban nincsenek. Az" is -jellemző, hogy -óriási mennyiséget tesz ki. az a silótakarmány, rétiszéna, amely saját . bevallásuk szerint is, megrothadt, használhatatlanná vált. A fajtaborsóbó-1 89 mázsa hiányzik. Ez sem tűnt el, ahogy Dózsa Zoltán állítja: kisebb volt a termés, mint amennyit jelentettek,. másrészt kb. 78 mázsa hiány abból adódhat. hogy a komibájnszérűn nem volt hely szárításra és így megrothadt, tönkrement á borsó. De még'hozzászámolhatnánk ,á nagy-mennyiségű műtrágyát, amelyről ugyancsak nem tudják, hogy hova lett, azaz; mint Dózsa Zoltán mondta, a gyümölcsfaolaj- például »elpárolgott«, a többi műtrágya felhasználását meg egyszerűen nem jelentették a könyvelésnek. Tudatos kártevés! A nagy takarmányhiány oka azonban egészen más, mint amit állítanak: felelőtlenség, bűnös nemtörődömség. íme, egy példa rá: a kaposvári központi raktár hatáskörébe tartozó Petőfi utcai iskola padlásán nem kevesebb, mint 303 mázsa csöves kukoricát tároltak. Botykai János központi raktáros azonban megfeledkezett — tudatosain — á kukorica forgattatásáról és válogatásáról, így az rothadásnak indult. Amikor aztán írásiban is felszólította a gazdaság főkönyvelője, a kukorica forgatására, Botykai János megtiltotta'. Szemesi György raktári dolgozónak ennek elvégzését! A másodszori felszólításra már megkezdték a -kukorica forgatását, akkorra azonban annak több mint fele használhatatlanná vált. Szabó Zoltán főagronómus erre a romlott kukoricából 30 mázsát kiszállíttatott a rákói üzemegységbe, azzal, hogy azt Az üzemegységvezető nem volt hajlandó erre. Nemcsak .azért, mert - a kukorica romlott volt, hanem azért is, mert tele volt üveg- és zsindely r darabokkal. Szabó Zoltán ismételt utasítást adott az üzemegységvezotg- nak, hogy a kukoricát etessék'fel 'az állatokkal. Az »eredmény«: a félete- tés után másnap egy vemheásége 8. hónapjában lévő tehén — .az állatorvos megállapítása szerint bélátfú- ródás miatt.— elpusztult. S itt még kell állni egy percre. Nemcsak a gazdaság vagyonának felelőtlen kezeléséről van szó, hanem arról is, hogy Botykai János és Szabó Zoltán figyelmeztetést, utasítást semmibevéve, a saját maguk szakállára tudatosan nagy károkat Okoztak népgazdaságunknak. S ha még »sak ez lenne az egyetlen eset! Ilyen felelőtlen gazdálkodás miatt rothadt meg1 a takarmány, emiatt mutatkozik más téren is a nagy ráfizetés, a súlyos veszteség a Kaposvári Állami Gazdaságban. Pamis jelentések — jogtalan prémiumok Ahogy a Megyei Igazgatóság állította, »a kaposvári gazdaságban nincs különösebb baj«." Persze, hiszen a jelentések nagy termésről, jó munkáról adtak számot. Szabó Zoltán fősigronómus például nemcsak takarmányból, silóból, de más terményekből is többet jelentett, mint ameny- nyi termett. A hamisan jelentett »magas termésért« aztán fel is vetitek a jogtalan prémiumot. Ez is egyik 'ka annak, hogy a • leltározásinál olyan nagy hiányok mutatkoztak. Valótlan volt az állatok súlygyarapodásáról szóló kimutatás és jelentés is. így aztán érthető, hogy a januári leltári mérlegelésnél a növendékbikáknál és az üszőknél 884 kiló a súlycsökkenés. Szabó vZoltán-.a^hely esen kiállított mérlegelési könyv lapjait kitépte és egy .másikat; készített, amelyben . az állatok tényleges, 136,34. mázsa súlyával szembe» 154 mázsát tüntetett fél.''Októberbe® 500 kg súlynövekedést számolt' "él bár .előzőleg kimutatta a súlycsökke- jnést. Amikor aztán áttol’ tartott, hogy a mérlegkönyv, azaz az állatok súlyának meghamisítása kiderül -— az állatokat a 'rákói üzemegységbe szállíttatta át, . de «• valótlan súíykimú- tatással Persze, a rákói gazdaság dolgozóinak, hogy »súlygyarapodást« érjenek el, először el kell érniük .az. állatoknál a Szabó Zoltán általi, ki y mutatott' hamis 154 mázsát. Szab» Zoltán nem’egy 'esetben készített', ilyen hamis jelentést, s ezzel nemcsak a gazdaság eiredménve’t- akár+j* nagyítani, • de' Budai igazgatóval együtt nagy összegű prémiumot fizettetett ki jogtalanul az el: mm. ént terméseredményekért és súlygyarapodásért. A „bújtatottu munkaerők A Megyei Igazgatóság is igyekezett kivenni részét abból a »munkából«, hogy a Kaposvári , Állami Gazdasa- , got ilyen veszteségessé tegyék. Segítségük több mindenben kimutatható. Például a munkaerő »bújtatásoknál« is, hiszen ezek is jelentősem emelik a gazdaság deficitjét. Az ■ igazgatóság ugyanis ahhoz a régi, de . jól bevált módszerhez folyamodott. ■ hogy a létszámkereten felül alkal- ; mázott dolgozóit a kaposvári, kutas. • és a többi állami gazdasággal fizetteti, no meg az igazgatósági rokoné- ; kát a Kaposvári Állami .Gazdaság- : ban. helyezi el. A Kaposvári Állami Gazdaság fizeti például Csiszár László, igazgatósági, agronómust 1300 forint ..havonta). Csiszár több gazdaságtól is hozzájárulást kan. s így nem csoda, hogy havi jövedelme az állami gazdaságoktól több'mint 4006 ; forint. Magyar György igazgatósági előadó alkertmazásáihoz is hozzá iáru- lást fizetett a gazdaság, Havonta 1006 forintot fizetnek az igazgatóságon dolgozó dr. Horváth Artúr ügyésznek. 2000 forint bért dr. Zapf Istvánnak. s havonta 10ÓO forint utazási költséget is. Az igazgatóság ren, A5B JtULAlflI CÍAZDASACÍÍIM I AOT01ÍA Hanyag, felelőtlen gazdálkodás, pazarlás, súlyos mulasztások és visszaélésék a Kaposvári Állami Gazdaságban A berni, gazdaságaink többsége a etatista szektorának kellene —- .ráfizetéssel, óriási veszteséggel zárta az szóban,' igazolások, bizonylatok, papü ledarálva etessék ' fel az'állatokkal.
