Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

Szerda, 1956. február 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 Lemaradt gépállomásaink igyekezzenek jobban a léli gépjavítással! A Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság értélkelése szerint gépállomása­ink. a teli gépjavítási tervet eddig 83,6 százalékra teljesítették. Mint azt naegírtuk, a Nagyatádi és a Nagy- bajomi Gépállomás már befejezte a gépjavítást. Hamarosan végeznek ezzel a munkával az Ibarosberényi Gépállomáson is. Cöbb gépállomás azonban igen el­maradt: a Tahi 55,3, a Lengyeltóti 77,8, a Tapsonyí Gépállomás pedig 78,1 százalékra áll a téli gépjavítás­sal. Éppen ideje lesz a gépállomá­sok vezetőinek, dolgozóinak meg-\ embereim magukat. A gépi munka országos ügy, ezért felelősek a gép- áliorhési dolgozóik is, hogy időben rendelkezésre álljanak gépükkel a falu dolgozóinak. A GÉPI MUNKA GYORS, OLCSO Jól haladnak a */er/.ődé«kötések y pallomääainkon Dicséret illeti a gépállomás A gépi munkák elvégzésére most folynak megyénkben a szerződéskö­tések a gépállomások,' tsz-ek és egyéni gazdák között. Február 14-ig 44 ezer holdra szerződtek le a ter­melőszövetkezetekkel. A szerződéskötésben legjobb ered­ményt a Tahi Gépállomás ért el, «ahol Szilárdi Mihály vezető mező­gazdász irányításával a gépállomás .• tavalyinak csaknem ötszörösét vállalta. Tavaly február 15-ig a Tabi Gépállomás 4700 holdra szerződött a termelőszövetkezetekkel, idén febru­ár 14-ig több mint 19 600 hald taiaj- «unka elvégzésére állapodtam meg. va.a­mennyi kihelyezett agronómusát, akik fáradhatatlanul látogatták a termelőszövetkezeteket ée meggyőző szavaikkal megszerettették a gépiét a tagsággal. Gépállomásaink idén 87 ezer ho'd tavaszi talajmunkát végeznem a ter­melőszövetkezetekben, ami több mint ötmillió forint kiadást jelent, ugyanakkor megtakarítást is, mert« ha fogattal végeznék el a szántást, , vetést, tárcsázást és kulfivátorozást, csaknem tízmillió forintot tenne ki és több tsz-tagot vonna el más munkától. 1' Tanácsaik, begyűjtési dolgozóink a legszigorúbban járjanak el; a lealásl t boti tóink ellen Gölle, Mernye, Hedrehely, Ma- jpraregres és még sorolhatnánk to­vább azoknak a községeknek a ned­vét, ahol a kulákok szemérmetlenül aeabotálják beadási kötelezettség-ük Sdjesítését. A kaposvári járásban a kulákok 20 százaléka még mindig nem rendezte múlt évi beadását. Hetesen, Somogysárdon, Somogy- -sasiban a kulákok elrejtették termé­nyeiket azzal a szándékkal, hogy raajd becsapják a hatóságokat. Itt atomiban tervüket a helyi és járási szervek ébersége leleplezte. De több- hely üt t még -most sem tanultak a ta­valyi példákból. Göllében még min­dig sok a kulákhátralékos. Puska József, Puska Ferenc fcuiák az idén januárra beütemezett hízottsertését raég mindig nem adta be, ezt azon­ban nem kérte számon tőlük a heiy: begyűjtési megbízott, p>edig tavaly­ról is jócskán maradt hátralékuk. Va5da János hedrehelyi kulák bár hízottsertésbe adását nem telje-: sí tette — nem átallotta vágási en-J gedély kiadását követelni a járási. begyűjtési hivataltól. Természetesen ( a járási vezetők törvényeink értei-, mében jártak él, s megleckéztették < a szabotáló kuláikot, beadatták vele ( a kötelező hízottsertést. Sajnos, a kaposvári járás töbtf községi begyűjtési megbízottja nem egy esetben felelősségrevonás nélkül hagyja a< hátralékos kulákokat. Horváth Károly göllei begyűjtési I csoportvezetőt például ajért kellett ( alacsonyabb beosztásba helyezni,' mert liberális, megalkuvó, volt Deres j kulákkal szemben. Begyűjtési dolgozóinknak tisztánj kell látniuk, hogy beosztásukban né-' pünk, államunk fcmtos megbízatását : teljesítik. Elsőrendű kötelességük,. hogy a legszigorúbban járjanak el aj beadást szabotáló kulákok ellen. ' AGITÁLJUNK, DE NE ÍGY ... Egy hideg téli délelőttön idő­sebb néni topogott a tanácsház felé. örömmel megy, pénzt kap ott. Most fizetik ki a sertéséért járó összeget. Belépett a tanács­elnök szobájába, ahol a Termény­forgalmi Vállalat dolgozója már előkészítette a nagy pénzköteget. Sokan várakoztak már, s Gibi­csár Istvánné 7 holdas paraszt­asszony is odaállt a többiek kö­zé. Amikor rákerült a sor, a ta­nácselnök rászólt: — Na, most legalább mindjárt kifizetheti az esedékes adóját meg a biztosítást... Az asszony meglepődött. — Én még sose maradtam adós, hogy így beszéljenek velem... — •morfondírozott magában. — Úgy gondoltam... — kezdte félénken —, hogy ... most csak az egyik felét fizetem ki... a másikat majd a hét végén, mert hogy venni akarnék valamit... Az elnök ellentmondást nem tűrő hangon csapott le rá: — Márpedig fizetni fog, mert nekünk a tervet teljesíteni kell! Nem vitatkozó természetű asz- szony Gibicsámé, nem is szólt rá semmit. Mindjárt kifizette a 243 forintot... De azért valami... valami tüske marad benne ... Szó nélkül fordult ki a tanácshá­záról ... • * * Csakonyavisontán történt ez az eset. És mi, a fültanúk, megkér­dezzük a tanácselnök elvtárstól: nem lehetne valami jobb mód­szerrel biztosítani az adóbevételi terv teljesítését? Nem lehetne va­lahogy így szólni a tanácsházán megforduló Gibicsámékhoz: — Gibicsár néni.,. Nem le­hetne egyben az egészet?... Hi­szen akkor egyszerre megszaba­dul a gondtól! Meg aztán ... nem is kel! bejönnie a tanácsházá­ra ... Azt a holmit meg megta­lálja hét végén is a boltban... Es a Gibicsár nénik ilyen be­szélgetés után mosolyogva men­nének el a tanácsházáról. Még meg is jegyeznék: — Igaza van az elnök elvtársnak... Használjuk csak azt a kemény hangot a több ezer forinttal tar­tozó kulákhátralékosokkal szem­ben, ezt mi is helyeseljük... De ne így a becsületes dolgozó pa­rasztokkal ... J. B. Elfogadjuk Barcs község pártszervezetének felhívását a párthelyiség csinosítására A Somogyi Néplap február 11-i, szombati számában rövid felhívás jelent meg a Barcsi Községi Pártszervezet vezetőségének aláírásával an­nak érdekében, hogy á pártértekezlet tiszteletére tegyük otthonossá, csinossá párthelyiségünket. Mi, a Babócsai Községi Pártvezetőség az egész párttagság nevébe*» elfogadjuk a. barcsiak felhívását és vállaljuk, hogy az általuk felsorolt pontokat mi is magunkévá tesszük: társadalmi munkával a párthelyisé­gen lévő kisebb külső és belső javításokat elvégezzük a festéssel együtt, a belső berendezést, a bútorokat rendbehozzuk, ezenkívül a helyi­ség otthonosabbá tétele érdekében képeket és egyéb dekorációs anya­gokat szerzünk be. Vállalásunkat április 4-rc, a felszabadulás ünnepére teljesítjük. Babócsa, 1956. február 14. KÖZSÉGI PARTVEZETOSÉG, BABÓCSA. ffl Magyar—Szovjet Barátsági Hónap kiemelkedő eseménye: a nemzetközi nőnap A Magyar—Szovjet Barátsági Hó­nap programja ez évben is tartal­masnak és színesnek ígérkezik. A _ barátsági hónap keretében rende­zik meg a szovjet diákhetet, a szov- i jet mezőgazdaság hetét és a niemzet- iközi nőnapot. Néhány nappal ezelőtt 4 beszámoltunk már a február 20— ^ 27-e között lezajló diákihét, valamint a február 27. és március 4-e között tartandó szovjet mezőgazdasági he­tének rendezvényeiről. Most a nem­zetközi nőnap rendezvényeit ismer­tetjük. Megyénk üzemeiben a® (MNDSZ megyei (szervezetei a sztahanovista dolgozó nők ré­szére találkozókat és ankétokat rendez. E hónap végén a Textilművek és a Nagyatádi Fonalgyár közötti talál- f közéit rendezik meg. A Ruhaüzem- ben és még sokhelyütt, azokon a munkahelyeken, ahol főként női munkaerők dolgoznak, nagygyűlése­ket tartanak. E gyűlések a tervfel­adatok végrehajtására mozgósítanak. A nemzetközi nőnapot: március 8-át megelőző 10 ■ napban az üzemekben tíznapos ünnepi műszakot tartanak a nődolgozók. Az ünnepi műszak eredményeit érté­kelik és megjutalmazzák a legkivá­lóbban teljesítő asszonyokat. Falva­kokban. a nőnap tiszteletére baráti 'beszélgetéseket és előadásokat tar- tarnak a szovjet nők életéről, rmunkéi járói. A nemzetközi nőnap tisztele­tére a falusi MNDSZ-tagok bevoná­sával mozgalmat indít az MiNDSZ megyei szervezete. A mozgalom részvevői március 8-ig teljesítik első negyedévi to­jás- és baromfibeadási kötele­zettségüket. Március 7-én, 8-án, a Nemzetközi Nőszövetség megalakulásának lt. évfordulója alkalmával az MNDSZ megyei szervezete ünnepélyes nő- gyűlést rendez Kaposvárott a szrife- házban. A nemzetközi nőnap is elősegíti a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap célkitűzéseinek megvalósítását. Hoz­zájárul a Szovjetunió politikai, gaz­dasági és kulturális eredményeinek, a szovjet emberek életének megis­meréséhez, a szovjet 'és a magyar nép barátságának még szorosabbá fűzéséhez. Békegyűléseken ismertetik hazánk ENSZ-tagságának jelentőségét A Hazafias Népfront Megyei Bi- Izottsága közösen a Megyei Békeiro- > dával februárban békegyűléseket • rendez, melyeken az ENSZ műfcödé- >sét ismertetik. A gyűléseken lismer- *tetik annak jelentőségét, hogy ha- •zánk 1955. december 14-én tagja lett * az .Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek. E békegyűléseken felvilágosít­ják megyénk dolgozóit az ENSZ céljáról és működésének jelentősé­géről. Megyénkben eddig mintegy 30 köz­ségben tartották meg ,a béfceigyűlé- seket igen nagy érdeklődés meíiett. COMOGY MEGYÉBEN a múlt ^ esztendőben pártunk Köz­ponti Vezetőségének márciusi hatá­rozata nyomán új virágzásnak in­dult a szövetkezeti mozgalom. Fel­lendült a felvilágosító munka, növe­kedett a szervező kedv, s jelentős lé­pést tettünk előre a szocialista me­zőgazdaság útján. Egy év alatt 107- tél nőtt a szövetkezetek és 13 ezer­rel a szövetkezeti tagok - száma. Szö­vetkezeteink a termelésben is kitet- íelc magukért. Búzából átlóig 1,3 má­zsával, burgonyából pedig 25 mázsá­val termeltek többet holdanként az egyénieknél. A zárszámadás idején pedig végképp bebizonyosodott, hogy egy-egy szorgalmas szövetkezeti csa­lád jövedelme eléri, sőt egyes esetek­ben meg is haladja az ügyesen gaz­dálkodó középparasztokét. Hiszen nem kis eredmény, hogy a megye tsz-eiben átlag 37,60 forintot ér egy munkaegység. Az eredményekről szólva azonban nem szabad megfeledkeznünk egy igen fontos tényezőről, ami — mond­juk meg őszintén — manapság igen gyakran kimarad a beszámolókból. Eredményeinket az osztályellenség elleni szívós harcban értük el. Azt hiszem, nincs olyan pártmun­kás, aki ne tanult volna arról, hogy miméi jobban diadalmaskodik a szo­cializmus, annál elszán t a eb és ra­vaszabb eszközökkel küzd ellenünk az osztályellenség. Mégis sokakat megtéveszt, hogy a kulátoság, amely 1953-ban nyílt sisakkal támadt a szö­vetkezetek ellen, most taktikát vál­toztatott. Ez azonban nem jelenti, hogy a zsírosparasztság feladta ártó szándékát, s megszelídülve megül a kemencepadkán. Nem, ma is harcol eHe-ünk, csak más módszerekkel. 17 ED VÉLT MÓDSZERÜK a sze- gény- vagy középparaszttá- vedlés. A színe változott kulák az­után — ha hagyják — beférkőzik a szövetkezetbe, s nekilát a rombolás­nak. Kirívó -példája ennek Pezdán Józsefné csokonyavisontai kulákasz- seony esete. Pezdánné 1953-ban túl­adott a földjén, 1955-ben pedig négy hold állami tartaüékföldet bérelt. Ez­zel a négy holddal, mint kisparaszt, felvételét kérte a helyi Haladás TSZ- be. Az újdonsült »dolgozó paraszt« kezdetben igen igyekezett, hogy min­denki szorgalmasnak lássa. Azután egyszer csak megindult a pletykák A KULÁKOK ELLENI HARCBAN FEJLŐDNEK A SOMOGY MEGYEI TSZ-EK írta: Tóth István, as MDP Somogy megyei bizottságának első titkára és rágalmak áradata a szövetkezet­iben. Mondanunk sem kell, hogy a pletykák, amelyek főként a vezető­séget rágalmazták, Pezdáminétól ered­teik. De gondja vdlt az egyszerű ta­gokra is. Igyekezett békétlenséget kelteni a családok között. A nagy növónyápclási munka idején pedig elmaradozott a kapálásból, s igyeke­zett másokat is munkakerülésre bír­ni. Pezdánnét leleplezték, s kiebru- dalták a szövetkezetből. Hogyan, lep- leződött le? Felvétele idején a szö­vetkezeti tagok az akkori falusi pártszervezet vezetőségétől nem kap­tak intő jelet, az újonnan választott vezetőség azonban hamarosan, felfi­gyelt az uszító kulákasszonyra. Rö­vid után járással feltárták a múltját és a termelőszövetkezeti tagság köz­gyűlésén számoltak be róia.^A tsz- tagok eltávolították a szövetkezetből a kulákasszcnyt. A maigára talált pártszervezet így segített megvédeni a szövetkezetét. Csokcnyavisonfa nem az egyetlen falu a megyében, ahol a párt- és ta­nácsszervek liberálisan kezelik a ku­lákkérdést. Miért van ez? Azért, mert párt- és állami funkcionáriusaink egy része azt hiszi, hogy a kulákság gazdasági erejének gyengülésével au­tomatikusan csökken tekintélye és befolyása is. Ez a nézet a kulákság látszólagos meghunyászkodásából -táplálkozik. Akadnak olyanok, akik hisznek a »szegény« kulák mesének, megfeledkeznek az éberségről, egyre kevesebb gondot fordítanak az el­lenséges agitáció leküzdésére, s csak akkor kapnak észbe, mikor már ég a ház. Pedig még nem szűnt meg s önmagától nem is szűnik meg a ku­lákság befolyása a parasztságra, kü­lönösen ,a ‘középparasztságra. S az el­lenség ezt ki is használja. Csökölyön például valóságos »agitációs hadjára­tot« indítottak a kulákok a szövetke­zet ellen. Rá akarták bírni ismerő­seiket, hogy 3—4 holdas háztáji gaz­daságot követeljenek. Azt gondolták, hogy ha többen követelik ezt a köz­gyűléstől, olyan vitába kergethetik a szövetkezetei, amelynek csak bomlás lehet a vége. Ezenkívül ellátogattak a belépni szándékozókhoz is. Ezeket meg arra akarták rábeszélni, hogy a családból csak az idősebbek lépjenek be, a munkabírók másutt keressenek állást. A helyi pártszervezet ébersé­gének köszönhető, hogy céljuk: a szövetkezet szétugrasztása, kudarcba fulladt. ■ T ME, ILYEN A »MEGHU­' 1 NYÁSZKODÓ« KULÁK. Ha nem tud beférkőzni a szövetkezetbe, kívülről igyekszik ártani. Rágalmaz, rémhíreket terjeszt, s erre ‘ felhasz­nálja a régi baráti vagy rokoni kap­csolatait. De ha nem megy másként, a fenyegetőzéstől sem riadnak visz- sza. Iharoson a község Bástya nevű szövetkezete ellen esküdtek össze a kulákok. Esténként baráti összejöve­teleket rendeztek a szőlőhegyen, S el-elhívogattáfc azokat a dolgozó pa­rasztokat is, akikről úgy gondolták, hogy szószólóik lesznek. Nem riadtak vissza attól sem, hogy a belépőknek megüzenjék: agyonverik őket. Ám a pártszervezet vezetősége sem aludt. Azonnal összevont taggyűlést tartot­tak, amelyen a falu valamennyi kommunistája részt vett. Részletesen ismertették az ellenséges tevékeny­ség valamennyi formáját, megbeszél­ték az ellenakciókat. A legfejlettebb kommunisták utcánként kisgyűlése- vet hívtak össze. A dolgozó parasz­tok előtt pontról pontra megtárgyal­ták az ellenséges híreszteléseket és beszéltek a szövetkezés igazi céljai­ról. Rámutattak, miért ágál a kulák, megmondták nyíltan, azt szeretné, hogy a falubeliek újra cselédeikké 'egyenek. Elmondták névszerint, kik a falu kuiákjai, s melyikük hogyan viselkedett a múltban, miképpen zsákmányolta ki a dolgozókat. Nem egy helyen volt cselédeikkel, adósaik­kal mondatták el régi aljasságaikat. Iharos azóta szövetkezeti község lett. A három leghangosabb kulák: Kato­na György. Horváth Imre és Pintér János pedig a bíróság elé került. Az ellenség elleni harcban tehát az egyik legfontosabb tennivaló: tevékenysé­gük éber figyelemmel kísérése, ártó szándékaik nyílt és gyors leleplezé­se, az állandó felvilágosító munka. A zsírcsparasztság, elvesztett ki­váltságaiért harcolva, természetesen nemcsak a szövetkezetek ellen uszít. Egyes helyeken, ahol kialudt az éber­ség tüze, a tegszemérmetleuebbül szabotálja beadási és adófizetési kö- teftezabtségét, s igyekszik minél több dolgozó parasztot is az állampolgári fegyelem megszegésére bírni. Min­dent elkövet, hogy rontsa az állami feg elmet, aláássa a helyi szervek tekintélyét, s a spekulációtól sem riad vissza. Kisbódis Józsefeié segesdi 30 holdas 'kulákasszony például 1954 óta csak szőlejét és gyümölcsösét művelted harmadosán. Többi földjé­vel mit sem törődik, A községi ta­nács még ma sem szólította fel, hogy vesse be parlagon hagyott földjét, a járási tanács pedig nemhogy adót vagy beszolgáltatást vetné ki a ma is munka nélkül élő kulákasszonyra, hanem még 14 770 forintos, előző évek­ből származó adóhátralékát is törölte. Lehetne még megyénkből néhány •'lyen példát felsorolni, amelyek mind egyes tanács- és pártszervek tűrhe­tetlen megalkuváséról és liberaliz­musáról tanúskodnak. De inkább a lényeggel foglalkozzunk, azzal, hogy "em szabad felülni a »szegény kulák« elméletnek, fel kell számolni az osz- ‘álybéke-hangulatot, megnyugvást, a kulákság erejének lebecsülését. Mert ahol a kulák nem érzi az állami szer­vek erős kezét, ahol azt tapasztalja, hogy a pártszervezetet is könnyű fél­revezetni, kijátszani, ott lépten-nyo- mon megszegi az állami fegyelmet, s mindent elkövet, hogy a nép állama ellen hangolja, maga mellé állítsa a dolgozó parasztokat. TV*1 T A TEENDŐ? Állami szer- veinknek be kell tartamdok a '■örvényeket. Minden törvényszegést azonnal követnie kell a megfelelő fe- lelősségrevanásnak. Amikor ’azonban az adminisztratív intézkedésekről be­szélünk, egy percre sem feledkezhe- 'ünk meg arról, hogy a kulák elleni harcot csak akikor kíséri siker, ha e harcba bevonjuk a falu dolgozóit, ■p'áríszervezeteimk csak akkor lep- 'ezhetik le eredményesen a kulák aknamunkáját, ha a lenini hármas jelszó szellemében dolgoznak. Hiszen a szegényparasztság mozgósítása a kulák ellen, a középparasztság meg­nyeréséért folytatott mindennapos küzdelem elszigeteli a dolgozó nép elszánt ellenségeit. Az a pártszerve­zet és az a tanács végez jó munkát, amelyik az ellenség, minden próbál­kozását leleplezi a tömegek előtt, megmutatja az ellenséges szándékok végső célját: meghiúsítani népünk fejlődését. Hiszen ez rejlik minden »jó tanács« mögött, ez a szándék la­pul a múütibain gőgös, de most »ba­rátságos«, magát sajnáltaié, siránko­zó kuilék minden tettében. Ilyen tapasztalatok tanítottak meg bennünket aura, hogy. egy percre se feledkezzünk meg a kulák elleni harcról. A megyei pártbizottság ezért állandóan felhívja erre a járási párt­bizottságok figyelmét, s természetes, hogy a gyakorlatban is igyekszünk segíteni munkájukat. A megyei párt- bizottság titkárai nemegyszer vettek részt agy-egy ügyesen megbúvó ku- lék leleplezésében. Most a vezotő- ségválasztó taggyűlések 'beszámo­lóiba javaslatunkra a legtöbb helyen bekerültek az osztályharc helyi problémái. Megvitatják, milyen mód­szerekkel kísérletezik a kulák a fa­luban és azt is, hogy a pártvezetőség mit tett ezek elhárítása érdekében. Tapasztalatunk szerint jól bevált módszer az is, hogy a járási pártbi­zottságok rendszeresen összehívják az alapszerv.i titkárokat, és megbeszélik velük a legújabb eseményeket,, fel­hívják a figyelmüket a kulákok új módszereire, fondorlataira. A megyei sajtót is felhasználjuk e munkában. Tudjuk, hogy az új sikerek és biz­tató eredmények közepette sem felejt­kezhetünk meg az osztályharc élező­déséről, a kulák elleni küzdelemről. A Somogy megyei kommunistákat az élet tanította meg erre, s felismerték már a kulák elleni harcban elköve­tett hibákat is. De ennek a tanulság­nak nemcsak Somogy megyében ve­hetik hasznát. Hiszen az ország most új, nagy feladatnak, a második öt­éves terv magvalósításának nagysze­rű munkájához látott. És e tervben biztosítani akarjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését is. Éberen őrködjünk tehát, hogy senki se aka­dályozhassa népünk felemelkedését, a szocializmus győzelmes előrehala­dását hazánkban. (A Szabad Nép febr. 12-1 számából.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents