Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
Péntek, 1956. február 10. SOMOGYI NÉPLAP 3 Törődjenek sokkal többet az újitö- is ésszerűsítő mozgalommal üzemi bizottságaink és gazdasági vezetőink ‘A Szakszervezetek Megyei Tanácsának háromtagú brigádja megvizsgálta i néhány üzemünk« ben az újító és ésszerűsítő mozgalom állását. Az ellenőrzés eredményeként létrehozzák mindenütt az újítási bizottságokat és elkészítik az újítási feladat terveket, hogy biztosítsák az újító mozgalom fejlesztését, a vizsgálat megállapította: B Kaposvári Nagymalomban az üb keveset törődik az újításokkal A Kaposvári Nagymalomban az a helytelen gyakorlat alakúit) ki, hogy az igazgató és1 az üb-elnök egymástól teljesen függetlenül 'foglalkozik az újítási mozgalommal. A gazdasági vezetők ebiben a munkában nem támaszkodnak a szakszervezetire, az üzemi bizottság pedig mieim is kér részt ebből a munkából, nem foglalkozik kellőképpen az újításokkal, ésszerűsítésekkel. így azután az újítás nem is tud tömeg- mozgalommá fejlődni. De nemcsak az üzemi bizottság a ’hibás ebben, hanem a szakszervezetek területi bi; zdttságai is, amelyeknek tagjai -— ha néha ki ás mennek az üzemibe — gyakorlati segítséget vajmi keveset adnak, csak felületesen ellenőrzik az újítási és ész- szerűsítésd mozgalmat. A gyenge ehemőrző munka máidén területi bizottságra jellemző, és igen megme- heeítbi az üzemi bizottság jó munkáját. A Dunántúli Konzervgyár igazgatósága nem segíti a Nagyatádi Konzervgyár újítómozgaimát Az itteni üzemi bizottság már sokkal behatóbban foglalkozik az újítási mozgalom szervezésével, népszerűsítésével. Csakhogy munkája a gazdasági vezetők közömbössége, nemtörődömsége miatt nem lehet elég eredményes. A Konzervgyár a Dunántú.i Konzervgyárhoz tartozik. Központjukba, a Szigetvári Konzervgyárba kell befoüldeniük a benyújtott újítási javaslatokat. A központ azonban nem is válaszol, az.t sem közüli, elifogadja-e az újításokat, jók-e azok vagy rosszak. Több beadott újítást, így például a sóoldat- Iberendezésit is már régen bevezették, sikerrel alkalmazzák, de a Dunántúli Konzervgyár igazgatóságától még a mai napig sem kaptak választ arra, elfogadták-e ezeket a még ősszel benyújtott újításokat A gazdasági vezetők ilyen nagyfokú résztvéttansége joggal szegi kedvét az újítóknak. Miért magas a tejtermelés önköltsége Balatonújhelyi Állami Gazdaság tehenészetében? A Balatonújhelyi Állami Gazdaság a muiil évű országos tejtermeüési versenyben a második helyezést érte el. Tehenenként 3520 liter tejet fejtek. Ebben az eredményben nagy részük volt a gazdaság tehenészeinek: Kocsis József hétszeresen kitüntetett kiváló állattenyésztőnek, aki tavaly a tizedik volt a tehenészek országos versenyében; Pulai József kiváló állattenyésztőnek, aki a megye legjobb fejőgulyása. Lelki- anereLesen dolgozik a tehenészetben Major József, Jávi János és a többi tehenész is. Az Állami Gazdaság vezetői bízva tehenészeik további jó munkájában, idei országos tejtermelési versenyhez is csatlakoznak: 70 jó fejőstehénnel akarják megnyerni a versenyt. A gazdaság igazgatója, Takács Ignác elvtárs hetenként tart politikai foglalkozást a tehenészek számára. A szemináriumi anyaggal párhuzamosan megvitatják a szarvas- marha tenyésztéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatokat is. Egy-egy szeminárium után a tehenészek elmondják tapasztalataikat, javaslataikat a munka megjavítására. Legutóbb pi. javasolták _ az igazgatónak, hogy mivel a 40. számú istálló hideg, azért a padlásra szalmát kell rakni, mert „ha fázik a jószág, nem is eszik és iszik rendesen, s akkor a tejhozam is csökken“ —• érveltek a tehenészek —. Indítványozták azt is, hogy több melaszt adjanak a pácra, s hogy a jobban tejéfő teheneknek most már több abrakot adjanak. Emelkedik a tejhozam A helyes irányítás és a tehenészek céltudatos munkája eredményeként szinte napról napra nő a tejhozam a tehenészetben. Január^ 1-től 31-ig pl. a következőképp nőtt a tejhozam tehenenként: Január 1-én: Istállóátlag 8,5 liter, íejési átlag 11,82 liter. Január 10-én: Istállóátlag 9,8 liter, fejési átlag 12,8 liter. Január 31-én: Istállóátlag 10,6 liter1, fejési átlag 13.4 liter. Egy hónap alatt tehát az istállóátlag 2 1, a fejési átlag pedig 2,4 literrel növekedett. A legutóbbi értékelés szerint a Balatonújhelyi Állami Gazdaság a 13. helyen van az országos tejtermelési versenyben, a megye á’lami gazdaságai között pedig a legelsők között halad tehenészetük. Mindezek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy a tejtermelés körül nincs már semmi hiba. Mert bár a tejhozam emelkedett, a tejtermelés önköltsége még mindig magas. Még mindig 28 fillérrel többe kerül egy-egy liter tej előállítása a megengedettnél. Ez azt jelenti, hogy pl. ; januárban termelt tejnél 11 3Ö0 forint ráfizetése volt a gazdaságnaK. így csak 10 hónap alatt 113 000 forintot veszítenek a tejtermelésnél. Ebből az összegből megfelelő körülmények között a jelenlegi takarmányozás alapján egy tehén napi takarmányának értékét számítva újabb 50—60 ezer ütést, tej előállításának költségére futná; A takarmány fuvarozása drágítja a tejet Miért ráfizetéses a tejtermelés? Hisz alkalmazzák az élenjáró zoo- technikai eljárásokat és a takarmányszükséglet is többé-kevésbé biztosítva van. A gazdaság vezetői a ráfizetést azzal indokolják, hogy messziről, 10—15 kilómé térről, másik üzemegységekből kell ide szállítani a takarmányt, mert az állatok többségét itt helyezték el. Ugyanis a gazdaság központjában építették fel az istállókat, bár itt csupán 400 holdnyi szántóterület van, s ebből is 145 hold öntözéses kertészet. A Da- latonszabadi és juitá üzemegységben alig van jószág, pedig a gazdaság földterületének nagy része ezeket az üzemegységeket veszi körül. A jutó üzemegységben csak a múlt évben építettek egy 80 férőhelyes növendékistállót, bár itt 800 hold földje van a gazdaságnak. Úgy tervezik, hogy idén 100 férőhelyes istállóit építenek ide, s a növendék- szarvasmarhákat itt helyezik cl, illetve az üszőket itt tartják, mig hasasak nem lesznek, s csak azután viszik be a központi istállóba, Bala- tanújhelyre. így olcsóbbá válik a tartás és a tejtermelés is. Sck igazsága van az állami gazdaság vezetőinek, mert valóban helytelen, hogy nem a földterületekhez, az üzemegységekbe, hanem csak a központban építettek istállókat. Mi a teendő? Amíg az építkezés, illetve az állatok üzemegységenkénti elhelyezése megoldódik, arra kell törekedniük az állami gazdaság vezetődnek, hogy a tejtermelés költségét csökkentsék. Úgy segíthetnek, ha még jobban — mint ez tervükben is szerepel — összeválogatják a takarmányféleségeket a szabványhoz. Nagyobb gondot kell fordítani a tehenek érdemsríerinti takarmányozására is úgy, mint a tehenészek javasolták: a nagyobb termelőképesrég ű teheneknek több abrakot adjanak. Tegyenek meg mindent azért, hogy elsőnek kerüljenek ki az országos tejtermelési versenyből. — Egymillió tégla készül terven felül ebben a negyedévben a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés téglagyáraiban. A féli gyantásba bekapcsolódik a taibi, a kőröshegy! és a bőszénfai gépesített üzem is. Korábban egyik helyen sem folyt téli gyártás. A téglagyári dolgozók felajánlották, hogy április 4-ig egymillió téglát gyártanak terven felül. — Ismét megjelennek a »Mezőgazdasági kísérleti közlemények«. A Földművelésügyi Minisztérium kisér- letügyi és propaganda főigazgatósága az idei évtől kezdve újból kiadja a »Mezőgazdasági kísérleti köz- lemények«-et. Az évenként kétszer megjelenő közlemények beszámolnak majd a magyar mezőgazdasági tudomány kiemelkedőbb új kutatási eredményeiről. DISZ-ÉLET HÍREI Hogy tsz-ünk tagsága büszke lehessen ránk, diszistákra.. . A 'baiabcnkálitd Dózsa Termelőszövetkezet 28 lelkes DISZ-fíartalja ünnepi taggyűlést tartott. A tsz párttitkára, a pártvezetőség tagjai örömmel vettek részt az ünnepi eseményen, a tagkönyvkiosató gyűlésen. Miután mind a 28-an átvettük tagsági könyvünket, határozatot hoztunk további munkánk megjavítására. Legtöbb szabadidőnket a tanulásra, a Pefőfi-iiskodára való gondos felkészülésre fordítjuk. A tavasszal, nyáron és az ősszel még lelkesebben akarunk résatvenni a termelőszövetkezet munkájában. DISZ-brigádokat szervezünk a nagy munkák idejére. Mindent elkövetünk, hogy termelőszövetkezetünk tagsága büszke legyen ránk, DISZ-fiatalokra. Dudás Károly DlSZ-titkér. Az új tagsági könyvvel a kezünkben példát mutatunk a tanulásban, munkában egyaránt A Barcsi Járási Tanács DISZ-szervezefében is megtartották a tag- könyvkiosztó taggyűlést, a gyűlés e őkészítését a pártszervezet vállalta magára, mert azt akarták, hogy a fiatalok valóban ünnepeknek erezzék magukat. Minden diszista nagy örömmel vette át új tagkömyvét. Vö« rös elvtársnő, a szervezőt titkára értékes beszámolójából megtudtuk, hogy a szervezet eddig milyen eredményes munkát végzett és azt is. hogyan akarnak a jövőben még jobban dolgozni. A fiatalok hozzászólásaikban megfogadták: új tagsági könyvükkel kezükben példát mutatnak a tanulásban és munkában egyaránt, A gyűlés után a fiatalok sokáig táncoltak szórakoztak. Vincze Imre, DISZ JB. Xem elég csak kézhez venni az új tagsági könyvet A hcmckszenlgyör gya fiatalokat meghívó és hangos híradó ért es ítélt- . te arról, hogy a DlSZ-szervezet tar könyvkiosztó taggyűlést tart. A gyűlésen mintegy 70 fiatal jelent meg, hogy átvegye új tagsági könyvét. Az ünnepélyes taggyűlésen 3 szervezet titkára tartott beszámolót. A beszámolóiból kitűnt, hogy a kéttagú vezetőség nem képes összefogni t ?o fiatalít számláló szervezetet. Kiderül1” az is, hogy nem fordítVhik gondot a fiatalok politikai képzésére. Az oktatás megjavítása Q szervez?: terveiből most 's kimaradt. Pedig a homokszen.tgyörgyi fiataloknak nem elég csak kézhez venniük a DlSZ-tagkönyvet, tanulniuk is keT, hogy jó munkát végezhessenek. Minden DISZ-tagnak példamutatónak keil lennie. Ezt tartsák szem előtt a homokszemtgyörgyi DISZ-fiatailok és vezető;k. Szabó István, a járási pártbizottság instruktora. A héf könyvei Politikai művek: Heller Ágnes: Csernisevszkij etikai nézetei (Az értelmes önzés problémája.) ' 26,— Kádár Iván: A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején. (Adalékok) 1 ' 32,— Szabó Pál: Brazília. 12,60 Szépirodalmi művek: Szántó György: Csőd. Regény 37,— Jankovich Ferenc: A fény virágai. Versek. Az aranypróbás legény. Drámai mesejáték. 15,50 Gorkij: Az anya. 11. kiadás 7,— Ifjúsági és mesekönyvek: Csarusin: Nyikita barátai. Mesék. 16,50 £gif déidűtt a ^ftártűktatás 7őázál%aii Azt mondják — s vajon ki vonja ezt kétségbe —, hogy jó funkcionárius csak az lehet, aki állandóan tanul politikailag meg szakmailag is. Mert legyen valaki akár párt-, tömegszervezeti vagy állami funkcionárius, csak úgy vezethet jól, ha az elmélet alapvető kérdéseit ismeri és munkájában vezérfonalként alkalmazza ... önkéntelenül is ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor hétfőn délelőtt beléptem a Pártoktatás Háza tanulószobájába és sok ismert arcot pillantottam meg. Funkcionáriusok tanultak itt. Távol állt tőlem, hogy bármelyiket is zavarjam elmélyült munkájában, de mivel az volt a feladatom, hogy megírjam, kik, hogyan és mit tanulnak, a legközelebb ülő elvtárs mellé telepedtem és halkan, hogy a többit ne zavarjam, érdeklődtem tanulása felől. Engedjék meg, hogy mielőtt a tárgyra térnék, bemutassam őt: Somodor Istvánnak hívják, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság politikai munkatársa. Szokása szerint szabadkozik: miért éppen róla akarok írni, vannak másak, akik jobban és köny- nyebben tanulnak. Nem, szakítottam félbe, jól ismerem valamennyiük szerénységét, mindannyian csak azt szerelik, ha járásukról — amelyikért felelősek —, községükről, termelő- szövetkezetükről írunk, de arról azután minél többet, ök? Nos hát igaz, hogy »valami kis részük« nekik is van az eredményekben, de azért róluk mégse írjunk, »nem a miénk a fő érdem« — mondogatják. Valami ilyesmit mondott el most is, de mivel vem hajlottam a »jó szóra-», mégis csak válaszolgatott kérdéseimre. — Milyen fokon tanulsz? — A szakosított filozófia első évifolyamán. — Nehéz? — Meghiszem. Most tanulok először filozófiát, de bizony alaposan el kell mélyednem az anyagban, ha meg akarom érteni. Különösen nehéz ez a negyedik téma, még a harmadiknál is nehezebb. — Miről szól a negyedik téma anyaga? — A marxista dialektikus módszerről, a mozgásról és a fejlődésről a természetben és a társadalomban. — Hol tartasz az irodalom feldolgozásában? — Még csak az első kötelező irodalmat jegyzeteltem ki, Engelstől: A természet dialektikáját. Kétszer is el kellett olvasnom, mire egyes részeit jól megértettem, például azt, hogy a mozgás ugyanúgy, mint az anyag, nem semmisíthető meg ... Ahogy jegyzetét mutatja, látom, hogy gyűlnek a teleírt oldalak. Nem is zavarom tovább. Ezután Juhász Tibor elvtárstól érdeklődöm tanulása felől. Azzal kezdi, hogy természetesen politikai gazdaságtant tanul, még pedig a harmadik évfolyamon. Hogy miért természetes ez? Azért, mert Juhász elvtárs a Városi Pártvégrehajtóbizottság termelési felelőse, így elsősorban az üzemi pártszervezetekkel foglalkozik, a tanulás pedig az 6 munkáját segíti. Most éppen a szocializmus anyagi, termelési bázisánál tart, és a nemrégiben kiadott politikai gazdaságtan tankönyvben húzogatja alá a legfontosabb részeket, mert — ahogy mondja — ő mindig ezzel kezdi a tanulást, s csak ezután jegyzetel. — Különösen érdekel a szocializmus politikai gazdaságtana — folytatja —, mert szorosan összefügg a november 12-i párthatározat- , tál. Törő Istvánná, a Megyei Párt-VB egyik adminisztrátora kérés nélkül mutatja jegyzetét, az egészet ma délelőtt írta. Már az első bekezdésből megállapítottam, hogy SZKP-történe- tet tanul. — Hol tartasz? i— A harmadik fejezetnél, az 1905-i polgári forradalom előzményeit, az általános sztrájkot, a decemberi felkelést és a IV—V. kongresszust tanulom. — Milyen módszerrel tanulsz? — A megadott kérdések szerint már tanulás közben csoportosítom az anyagot, így nemcsak a jegyzetem, de egész tanulásom rendszerezettebb. Úgy látom, a szemben lévő asztalnál Tóth János elvtárs, a DISZ Megyei Bizottság instruktora szintén az SZKP történetét lapozgatja. Ö is az első évfolyamnál tart. Elmondja, hogy éppen félórával ezelőtt fejezte be Lenintől: A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban című mű jegyzetelését. Rövid beszélgtésünk alatt megtudom tőle, hogy csak nemrégiben kapcsolódott a pártoktatásba, eddig mindösz- sze két konferencián vett részt, azelőtt a honvédségről tanult... A másik tanulószobában hasonló látvány tárult elém, annyi különbséggel, hogy itt sokkal több volt a. női funkcionárius, mint az előző szobában, a tanulás azonban itt is ugyanolyan szorgalommal folyik. Leülök az egyetlen üres székre és jobboldali szomszédomnak, Kelemen Ilona elvtársnőnek, az MNDSZ oktatási felelősének tettem fel a kérdést: i— Mit tanulsz? — A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamának városi propagan- dista-konferenciájára készülök. — Es a megyei konferencia mikor lesz? >— Holnap. — Ahá, most rajtfogtalak. Ugye, kihasználod az utolsó napot! Azonban tévedtem. Kelemen elv- társnő elém rakja jegyzeteit, bizonyítékul, hogy mindezt képtelenség lett volna egy délelőtt elkészíteni. Prilezsajeva: A VII. betyárbanda. Regény. 22,50 Turcsinszka: Csillagok a Verho- vina felett. Regény. 16,— Egyéb művek: Darwin: A fajok eredete. Természetes kiválasztás útján, vagy a iáiért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása. Charles Darwin önéletrajza. 46,50 Petőfi Sándor: összes művei. 5. kötet. Petőfi Sándor vegyes művei. Útirajzok, naplójegyzetek, , hírlapi cikkek és egyéb prózai írások. 25,— Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete. 56Bartha Dénes: Beethoven kilenc szimfóniája. 35,— — Jónéhány órai tanulásom van ebben a main kívül — mondja. — Elnézést, úgy látszik, én fogtam mellé. Es most mit jegyzetelsz? Megmutatja. Lenin művei 31. kötetéből: az agrárkérdésről szóló tézisek tervezetét jegyzeteli, és mindjárt el is magyarázza, hogy Lenin ebben a művében mit mond a forradalmi mozgalom vezető erejéről, hogyan mutatja meg: a vezető osztálynak kit kell falun szövetségesnek megnyernie... Az idő gyorsan halad és én már Dómján Sándor elvtársnál, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság instruktorától kérdezősködöm. Úgy látcnh, nem könnyű dologba kezdett, Marx: Tőkéje van kinyitva előtte. — Hol tartasz? ' Uj^'v'al mutatta, hogy »A gép és a nagyipar» 3. pontját tanulmányozza, a gépi üzem közvetlen hatását a munkásokra. Ezekután nem volt nehéz kitalálnom, hogy ő is politikai gazdaságtant tanul. — Hogy tetszik az anyag? — Eleinte féltem tőle — mondja — még sohasem tanultam politikai gazdaságtant, de mondhatom, hogy megszerettem, nagyon érdekes ... — Es miért nem a tankönyvet használod, abból könnyebb tanulni. Nem? — Igaz, hogy könnyebb, és ki is jegyzetelem a tankönyvet, de jobban megértem az anyagot, ha a Tőkét is előveszem. Komoly, elmélyült munka folyik a Pártoktatás Házápan. A párt-, a tömegszervezeti és állami funkcionáriusok ma már egyre jobban megértik, hogy jó munkájukhoz nélkülözhetetlen a tanulás. Ahogy sokasodnak a feladatok, ahogy élesedik az osztályharc, mindig képzettebb, határozottabb, a szocializmus építésének elvi kérdéseiben egyre tisztábban látó funkcionáriusokra van szükség. És a Somogy megyei funkcionáriusok meg akarnak felelni ennek a követelménynek. VUCSÄK MAGDA
