Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-28 / 50. szám
Kedd, 1956. február 28. SOMOGYI NÉPLAP 3 Munkában a népfront-bizottságok A gyermekek tanulását elősegítő előadások szülők részére A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága kezdeményezésére a községi népfrr.nt-bizotitságcár januárban és februárban előadást tartettek »Hogyan segítse a szülő gyermeke tanulását-« címmel. Az előadást a szülői munkaközösséggel együtt szervezték. Az előadás iránt mindenütt nagy vplt az érdeklődés. Iharosberényben pl csaknem minden olyan szülő meghal Iga! tá, akinek gyermeke iskolába jár vagy ez év szeptemberében lesz első osztályos. Mezőcsoko- nyán szülői értekezleten vitatták meg a gyermek helyes nevelésének kérdését. Utak javítása, új hidak építése a kercseligeti népfront-bizottság tervében Nagy volt az érdeklődés a megyei népfront-bizottság ülése iránt A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága február 8-i ülésén két napirenddel fcg'alkozott: Az ENSZ működése, hazánk ENSZ-be való felvételének jelentősége, valamint a társadalmi munkák szervezése. A bizottsági ülésre több dolgozó parasztot is meghívtak. A jó szervezést ’bizonyítja, hogy több mint 70-em vettek részt a megbeszélésen. Bogdán István dolgozó paraszt, a népfront- bizottság elnöke beszámolt azokról a munkákról, melyekkel segítették a tanácsokat a községfejtesztési tervek megvalósításában. Az ősz folyamán társadalmi munkával egy km hosszan építettek járdát a kisperjésd szakaszon. Tervük .ennek a járdának folytatólagos építése. valamint a kultúrotthon újjáépítése ugyancsak társadalmi munkával Sürgősen javítson begyűjtési és adébeszedési munkáján a marcali és a barcsi járás A megyei versenybizottság a múlt hét végén értékelte a járások begyűjtési és adóbeszedési munkáját. A tervteljesítés eredményei mutatják, hogy melyik járásban mozgósítanak jobban a kommunisták, a tanácsi, begyűjtési és pénzügyi dolgozók. Szép eredményeiért dicséret illeti a fonyódi, sdófcki és tabi járást. Sürgősein javítani keli munkáján a barcsi és a marcali járás illetékes szerveinek, hogy határidőre teljesítsék az e’rő negyedévi begyűjtési és adóbeszedési tervet. De valamennyi ’árá-sban tovább kell szélesíteni a dolgozó parasztok és a tsz-ek ver- s-enymozgalmát az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítése érdekében. A begyűjtés és adó együttes értékelése alapján a járások sorrendje a következő: Járás: . Járási tanácselnök: Jó'sikerült ülést tartott a Hazafias Népfront kercseligeti bizottsága. Pra’cs István, a bizottság elnöke beszámolt a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, s ismertette azokat a feladatokat, melyek a ’tavaszi mező- gazdasági munkák sorén várnak a népfront-bizottságra A bizot'ság határozatot hotott a községi utak és hidak társadalmi úton történő kija- ví "'»ára Többek között hárem híd megépítését vállalták. Nagy Nándor, Sznbó József és Kovács János dolgozó panaszt elmondta, hogyan készül a tavaszi munkákra. A kiskorpádi népfront-bizottság' a községfejlesztési tervért A kiskorpádi népfront-bizottság januárban ismertette a község dolgozóival az új adózási rendszert. A dolgozók véleménye alapján javaslatot terjesztettek elő a községfej- lesztési terv előkészítéséhez. Nagyarányú társada'mi munkát ajánlottak fel a közséigfejlesztési terv megvalósításához. Februáriban az ENSZ célkitűzéseiről .békegyűlést tartottak, Bartók Béla zeneszerző munkásságát pedig kisigyűléseken ismertették. 1. fonyódi 1. siófoki 1. tabi 4. csurgói 5. kaposvári 6. nagyatádi 7. barcsi 8. marcali Király Ferenc -Nagy Lajos Tengerül Imre Vörös Gábor Suri Sándor Sasvári Ferenc Mátyás József Papp Ferenc — M?telnem 20 000 holdon vetnek hibrid kukoricát megyénkben. A megyében eddig 33 vsgen hibrid kukorica vetőmagot rendeltek, egyedül csak a kaposvári járásiban 10 vagonnal. Minden állattulajdonos érdeke, hogy elősegítse az állatszámlálás sikerét Exportmunkán dolgozik a Faipari Vállalat A Faipari Vállalat dolgozói is csatlakoztak a Vas- és Fémipari Komt inát év elején indított munka ve menyéhez. Januárban még csak ’két brigád: Dom a .'ten 03 és Vatulik Péter brigátV ja *o> ms'tette kiemelkedően (150 százalék fetett) a tervét. Februárban rakok kívül már több brigád is akadt, amely magasan túlteljesítette tervkötelezettségét. Dressrer János ■február havi teljesítménye átlagosan 163 százalék volt, Bartics József pedig 151 százalékot ért el. A Minisztertanács 12/1952. számú rendelet« alapján a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveivel évről évre országos állatszámlálást végez. Ebben az évben március 1—7 között számlálóbiztosok házról házra járva felkeresnek minden gazdát, hogy az állatállományt összeírják. Az állatállomány létszámát áiHatszámilá- 'ási kérdőívre és gyűjtőlajstromra írják fel. amelyet a tulajdonosaknak büntetőjogi felelősségük tudatában alá kell ínniok. Aláírásukkal igazolok. hogy valóban annyi állatuk van, amennyit, a számlálóbiztos összeírt. A múlt évben egyesek állatállományuk egyrészét letagadták, mert azt gondolták, hogy az összeírás a beadás vagy adóikivetés alapjául fog i'ialgaini. Ezek a gazdák nem tudták, hogy a statisztikai adatok anyagát sem a beszolgáltatásnál, sem az adókivetésnél nem lehet felhasználni. Minden állattulajdonos érdeke, hogy a valóságnak megfelelő számai állatot írjanak náluk össze. A hamis adatszolgáltatókat a törvény 3 évig terjedő börtönnel bünteti. A számlálóbiztosok munkája csak akikor Jes,z teljes, pontos és megbízható, ha tanácsaink az összeíráshoz szükséges segítséget biztosítják, valamint ismertetik ennek a munkának a .célját- és fontosságát a falu dolgozóival. Az állatok pantos összeírása nemcsak az állattulajdonosok, hanem a tanácsok érdeke is. A tervek készítéséhez, azok végrehajtásának ellenérzéséhez és helyes intézkedések meghozat alához feltétlenül szükséges, hogy a megyei, járási és községi tanácsok pontos számadatokkal -en de'kezzenek. Megkezdtek a próbaüzemeltetést Európa egyik legnagyobb szölőoltvány-üzemében A Balatonbcglári Állami Gazdaságban megkezdték Q próbaüzemeltetést az új szőlőoltvány-hajtató épu letben, amely Európa egyik legnagyobb ilyen üzeme. Magyarországon eddig a villányi vcljt a legnagyobb ilyen üzem: évi 300 000 nyers oltványt tudott készíteni, ami rendkívül kevés. A szőlők rekonstrukciójához és a tervbevett nagyarányú szőlő- telepítésekhez mosit évente mintegy ötmillió szőlőoltványra van szükség. A teljes üzem megindulása után évente négymillió szőlőoltványt .készítenek majd. Az oltványkészités hez szükséges vesszők legnagyobb részét a Balatcnbogláiri Állami Gazda ág termeli, a többit társgazdasá- aofctól kapják. Hasonló szőlőoltvány-hajtató üzem épül Balatonaligánés 'Tokajhegyalján is. HUSZONEGYEDSZER... C/Elcsend van a hóesés ^ is megállt. Tisztul az égbolt, kemény hideg este közeledik. Pelőcz Sándor még jobban fülére húzza bárénybőr kucsmáját. Elgondolkodva törtet a félszárig érő hóban A napi események tarka regényként szövődnek ösisze agyában Több háznál megfordult, többféle emberrel beszélt ma is a szövetkezésről. Mindenütt másképpen fogadták, másképp kellett kezdeni a beszélgetést, s másképp vélekedtek látogatása céljáról. Az egyik háznál az udvaron találta a házigazdát, aki sejtve a vendég szándékát, nem invitálta be a szobába, ő azonban átlátott a szitán, s azért sem tágított, No, nem mintha erőszakoskodni akart volna, csak annyit akart, hogy néhány okos szóval felébresz- sze a gazdában a szövetkezés gondolatát. Egy másik háznál ugyan a gazda szívesen kínálta hellyel a meleg szobában és kérdezősködött a fez ügye iránt, de az asszony- »épség rátámadott, hogy »el akarja csábítani az embert«. S elmosolyodott. amikor eszébejutott, hogy az életiből merített érveivel milyen hamar elcsendesítette a bőszen ha« dalcozó fehérnépeket. Tölbbhelyüftt ■pedig már aíligvárt vendégként látták Ezeknél már csak néhány dolgot kellett tisztázni a be’épéssel kapcsolatban, s aztán jöhetett a belépési " nyilatkozat meg a ceruza, bogy eljegyezzék magukat az új élettel. Pelőcz elvtárs rájuk gondolva érzi csak igazán, hogy olyan szép feladatot teljesít, amely minden fáradozást megér. Ez a nagyszerű érzés biz&ergeti szívét, amint zsebében a három aláírt belépési nyilatkozattal napi körútjáról a tanács- házához igyekszik. Itt jönnek össze minden este a népnevelők, hogy megbeszéljék a napi tapasztalatokat. Igen. Három családot nyert meg m,a ás felvilágosító szavával a szövetkezés ügyének. S több olyan gazda van a faluban, aki erősen gondolkodik és hamarosan el is határozza magát a belépésire. Ha minden jól megy, tavaszra fsz-község lesz Mezőcsckonya ... TOÁIG JUTOTT gondolatai- ban, amikor megpillantotta Sípos Ká'lmánnét, aki a gyalogjáróról söprögette le a havat. A sajnálkozás és a szemrehányás érzése hirtelen, szinte egyszerre fakadt fel benne . . . Sajnálta a Sípos-családot, ment férfi nélkül a két asszony nem győzi megművelni a 16 hold földet. Az idősebbik asszony 70 éves, a fiatalabbik is az 50 körül jár. Férje a háborúban odaveszett. Fia még csak 14 éves, iskoláiba jár, nem sokat tud mozdítani a háznál, Kicsiny az erő a családban Évről évre kevesebb jószágot tartanák, mert nincs, aki bánjon a földdel, így ezután a termés is mindig soványabb lesz. Mindenkinek az a véleménye : sokkal könnyebb lenne nekik a közösben. Ezért is keresték fel már sokszor Siposnét. Minden alkalommal szépen végighallgatta, amit mondtak neki a népnevelők, de amikor, előkerült a belépési nyilatkozat, mindig megmakacsolta magát. Még gondolkozik — ezzel szokta elbocsátani a népnevelőket. — Hadd gondolkodjon csak, ma már nem megyek be hozzájuk — morfondírozott magáiban Pelőcz elvtárs S éppen át akart vágni a túloldalra, amikor Siposné jólismert hangja ütötte meg a fülét. — Pelőcz szomszéd... hát mihoz- zánk már be is jön.? — szólt oda nyájasan Siposné. Pelőcz elvtárs megállt, s az asszony felé fordult. — Hát... bemehetek... de hiszen már vagy hússzor voltunk maguknál ... — Jöjjön be huszonegyedszer is----nagyon fontosat akarok kérd ezni magától. — S' nevetve hozzáteszi: — Meglátja, nem bánja meg. pELÖCZ ELVTÄRS nem kérette magát tovább, ’bement a házba. Miután Siposné hellyel kínálta meg a vendéget a meleg konyhában, így kezdte: — Ugye, azt mondta, már sokszor volt nálunk a belépés végett? —• Azt én... de úgylátszik, még nem elégszer ... — így is van ez — fűzte tovább a szót Siposné —, mert igaz, hogy sok mindenről 'beszélgettünk, de van, még néhány dolog, amit eddig elfelejtettem megkérdezni. — Hát most csak kivele ... Mik azek? — biztatta Pelőcz elvtárs az asszonyt — Először is azt mondja meg nekem, hogy ha beviszem a tsz-be a kaszálót, akkor miből adok a háztáji jószágaimnak zőldtakarmányt? Mert tudja, van egy szerződéses hizóbikánk, ennek a tavasszal már AKIK NEM ENGEDIK, HOGY KIFOGJON RAJTUK A TÉL Noha az- ibolyát csalogató március már itt van a kertek alatt, a kemény hideg időjárás nem engedi, hogy a határ levethesse végre vastag hóbundáját. Az idei ‘tél ugyancsak próbára tette az embert. Megyénkben azonban már sokhelyütt bebizonyították: akik összefogva veszik tel a küzdelmet a természet mosto- hasógai ellen, azokkal nem bír a »keményebb tél sem. 12 000 JUH TÉLI SORSA A somogyjádi Augusztus 20 TSZ- nek 326, a iábodi Béke TSZ-nek pedig 270 magyar fésűs juha van. ők azt tartják: drága abrakkal, finom, eleségek pocsékclásával nem művészet sok .bárányt és szép gyapjút elérni! Míg a nagy hóesés meg nem kezdődött, akkorra hat héten át mindennap az őszii vetésekre hajtották ki a nyájat. Ez az idő éppen az eliés e'őtti kitőgyelés szakaszába esett. Az anyajuhoknak az »ingyenbe« jött friss zöld legelő és a mozgás olyan jót tette, hogy a 300 anyajuh 300 életrevaló bárányt ellett. A nagy havazás előtt azonban azzal is hasznot hoztak a két tsz-nek, hegy a kinti legeltessél 25 960 mázsa szénáit megtakarítottak. Miig ha homályban tartorták volna őket, a bezárt, trágyagőzös levegő a gyapjújukat is megsárgította volna. Akkor pedig ia »gyapjúamatás« kevesebb haszonnal iárt volna: szövetgyáraink a sárga színeződés miatt kevesebbet fizetnek. A napi kinntartózkodással, a legeltetéssel még az is velejárt, hogy megtakarítottak juhenként napi 1 kiló szénát. 25 deka abrakot, másfél kiló répát: a szokásos napi »bennkoszitot«. Megyénkben 12 000 juhot tartanak tez-eink. Milyen jó volna, ha a jó példa szerint a hó elolvadására, a hóbunda vékonyodására lesnének a többi tsz-efcben is. Mert ha kihajtanak, tavaszig még sok takarmányt megtakart tanénak a kinti legeltetéssel. Minden juhász tudja: a juh igen leleményes állat, s ha csak nem vizesen fagyott hó van előtte, készségesen kikaparja a fehérrel fedett zöldet. TÉLI »ISKOLÄBAJÄRÄS« A JÓSZÁGGCNDOZÖKNAK Termelőszövetkezeteink a szarvas- marhatonyésztési tanácskozás óta új utakon járnak. Azon kezdték, hogy magasabbra emelték a termékhozamok tervét is. Ezenkívül a telet fokozott tanulásra fordítják. Eddig — hármas csoportjával — már húsz fogékony eszű, szorgos állatgondozó ment el a Keszthelyi Kísérleti Gazdaságba. Ott a legfejlettebb zootechnika eljárásokat két szemükkel, vagyis inkább két kezükkel meg'apasztalják. A kísérleti gazdaság első »téli diákja« Sipcss Ferenc volt, a wia- gyaraitádi Búzafcalász TSZ tehenésze. Az ő nevére már az egész ország felfigyelt: az 1954-i országos mezőgazdasági kállításon a 7500 literes, törzskönyvezett Dajka tehenével első díjait nyert. Most neveli éppen a bőtejű anyától való, tehát jobban. megfizetett ibikaborjút: ezért 15—16 ezer forintot kap a tsz. Siposs Ferenc a háromnapos tanulmányi úton belátta hibáját: eddig csak néhány borjút mutatóba nevelt mesterségesen Ezután mindegyiket itatással neveli így egy-egy borjú után a kísérleti gazdaságban is 54 kg vaj értékű tejet takarítanak meg. A gazdaság mostani látogató csoportja, az igali II. Pártkcngresz- szus és az Alkotmány, valamint a kercseligeti Béke TSZ jószággondozói is beveze'ik hazatértük után a mindenütt ’bevált itatásos borjúneveiést. 1 FOGOLY=EXPORTÉRTÉKE 1 MÄZSA BŰZ A A vadetetésre nagy gondot fordítanak vadásztársaságaink ezen a nehéz télen, mivel vadállományunkat fenyegeti a zord idő. Márpedig ez export szempontjából ás hatalmas népgazdasági érték rejlik kisebb és nagyobb vadjainkban egyaránt! Csak ha az apróvadakat vesszük számba, tavaly is 2921 darab, rókát, borzot, vidrát, pézsmát, fácánt, foglyot és egyebet lőttek vadászaink. Különösen a foglyoknak van nagy kelendőségük a külföldi piacokon. A fogoly export ellenértéke például egy mázsa búzát tesz ki. Éppen ezért tarthatnának olyan nagy csak zöldség kell, míg el nem adom. A bevitt árából meg tehenet akarok venni, annak is zöld kell a nyáron. De honnan, teremtjük ezt elő, ha nem lesz meg a kaszáló? — Efelől már többen is érdeklőditek. A tsz vezetőségével úgy beszéltük meg,, hogy a közgyűlés határozata alapján minden tag — akinek arra szüksége lesz — a közösből kap zöldtakarmányt.. Év végén azt majd elszámolják — adta meg a felvilágosítást Pelőcz elv- társ. — Még csak azt mondja meg — tette fel a másik kérdést Siposné —, hogy mi lesz azzal a két hold földemmel, amit bénbeaditam, s nagyrészét ősszel be is vetették gabonával ? — Behozza a közösbe — válaszolt határozatban Pelőcz Sándor. — Mert ilyen esetben fel lehet bontani a bérleti szerződést, a tsz majd kiegyenlíti a bénlőgazda követeléseit: a vetőmagot meg a munfcadíjat. A gabonát a tsz aratja le. — Szóval így lehet... akkor jól van. — Még nincs jól... majd csak, ha ezt aláírta —■ nyújtja oda mosolyogva a ’belépési nyilatkozatot az asszonynak Pelőcz elvtárs. És Siposné odafcanyarította a nevét a díszes ívpapírra. — Tessék — mondja mosolyogva. — Ugye. nem potyára hívtam be? ... T?Z AZ UTOLSÓ MONDAT ■Li még sokáig csengett Pelőcz elvtárs fülében, amint ismét az utca csikorgó havát taposta. Igen ... ha hússzor nem elég, akkor huszonegyszer, vagy ha kell, többször is el kell beszélgetni az emberekkel — vonta le a tanulságot. Szűcs Ferenc becsben vadászaink most a foglyot és a fácánt, erdeink kincses madarait, de a szarvast és az őzt is. A kaposvári »Szabadság« vadásztársaság például 60 őz-, 60 fácán- és f°- goly-etótőt állított fel az erdőkben. 4 mázsa szénát és 4 mázsa gesztenyét hordtak ki nekik. A »Huber- tusz« vadásztársaság 4 mázsa vadgesztenyével »csemegézted« saját vadjait. A fácánoknak és foglyoknak azonban a szemeseleség volna fogukra- való Ínyenc falat. Február 13-án tehát feíh'vták a budapesti terményforgalmi központiban Sági és Szabó eivtársakat: utalja ki erre a célra a scmogycsicsói tarmónyforga!- mi raktárában heverő 15 mázsányi »rostaalja« selejtes szemeket. Szabó és Sági elvtársaknak azonban, nem kedves a fogoly és a fácáa. Inkább a muraközijeiknek adják oda a »rostaalja« ocsú-takarmányt, holott azt a ló meg se szagolja. A foglyoknak és fácánoknak azonban éppen ez esne jól. A félméteres hó a'ő'. ugyanis a legszorgalmasabb »kaparójükkal« sem tudnak élelemhez jutni. így tavasszal fiókáikat sem tudják felnevelni. Termény forgalmi központ! Mi ér többet? Az elherdált ocsű, vagy a jólitáplált fegolymadár? SOK LÁTOGATÓJA VAN A LÄTRÄNYI ALKOTMÁNY TSZ-NEK Molnár József látrányi levelezőnk arról számol be levelében, hogy községe dolgozó parasztjai, tsz-tagjai most a téli időben sem tétlenkednek. A terímclőszövetkezet tagjai már jaguárban felkészülték a tavaszra — írja — összes gépeiket, szerszámaikat : kijavították, a vetőmagvak is tisztán állnak a magtárban. A falu egyéni gazdái sokszor meglátogatják a szövetkezet tagjait, beszélgetnek a közös életről. Sokan latolgatják, hogy tobb lenne a közösben dolgozni, mint egyénileg. Ezek a tsz-látogatá- sok minden bizonnyal hamarosan meghozzák az eredményt. — írj« Molnár elvtárs — és új tagokkal gyarapodik az Alkotmány TSZ is. — Most folynak megyénkben a földművesszövetkezeti közgyűlések, amelyeken a jövedelem elosztásé* kívül megtárgyalják az egyes földművesszövetkezetek önállóságának kérdését is. Előreláthatóan járásonként két-három földművesszövetka- zet válik ki a központból és lesz önálló.
