Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Somogyi Néplap Huszonegyedszer... Akik nem engedik, hogy kifogjon rajtuk a tél Szép győzelemmel kezdett a Kinizsi Budapesten M AGYAR XIII. évfolyam, 50. szám ZOK PARTJA SOMOGYMEGY El ARA 50 FILLÉR IZOTTSAGANAK LAPJA Kedd, 1956. február 28. 180 család, 279 taggal, 1122 hold földdel választotta a közös gazdálkodást a múlt héten megyénkben Legtöbb belépő a kaposvári és a tabi járásban volt A múlt héten Ismét növekedett azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik a közös gazdálkodásban látják a boldogabb pa­raszti életet. 180 család, 279 tággá 1, 1122 hold földdel lépett a ter­melőszövetkezetekbe a múlt héten. Két új tsx és egy tsxes alakult Eddén 29 család Második ötéves Terv néven, Somogysárdon 23 család Uj Március néven, alakított mezőgazdasági termelőszövetke­zetet. Kányán pedig 20 család I. típusú tszcs-t alakított. Továbbra is a kaposvári' járásban halad legjobban a tsz-mozga- K lom fejlesztése. Ennek mérföldköve a múlt héten alakított két új jü termelőszövetkezet, s az a telkes munka, amely az előkészítő bizott­ságok tevékenységét jellemzi. A múlt héten a kaposvári járásban 85 család, 135 taggal, 583 hold földdel lépett a tsz-be. Lelkesen dolgoznak a tahi járás kommunistái is, akik eredmé­nyesein harcolnak a tsz-ek befelé fordulásának megszüntetéséért. Különösen szépen fejlődik a bábonymegyeri Dózsa TSZ és a nagy- berényi tsz-ek, amelyek bátran hívják magúk közé a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A tabi járás többi tsz-e is kövesse e példát, s akkor hétről hétre nő-májd a közös gazdálkodóst vá­lasztók szama a tabi járásban is. A múlt héten Ki a tabi járásban 49 család, 64 taggal, 343 hold földdel válasz­jü tolta a nagyüzemi gazdálkodást. A marcali járásban megvitat ták bírálatunkat s az első lépé­seket ók is megtették a befelef or dudás felszámolására. A sávolyi Szabadság TSZ, amely ismert volt elzárkózásáról, a múlt héjéin már öt családdal szaporodott. A járás többi tsz-eiben, a tabi, de a me~ gye többi járásában is el kell érni, hogy a tsz-tagek hívják maguk közé a kívülálló egyéni gazdákat, s akkor a következő héten még szebb eredményekről számolhatunk be. Óvjuk vetéseinket, eresszük le a vadvizeket! BEFEJEZŐDÖTT AZ SZKP XX. KONGRESSZUSA Moszkva, február 25. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa február 25-én a Kremlben befejezte munká­ját. A záróülésen a kongresszus egy- ‘ hangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves terv Ij irányelveit. f A kongresszus meghallgatta J. I- I Gromov elv társnak, a szavazat- j számláló bizottság elnökének közlé­sét a központi pártszervek megvá­lasztásának eredményéről. A kül­döttek hosszantartó tapssal fogad­ták a központi pártszervek egyhan­gú megválasztásáról szóló közlést. N. Sz. Hruscsov elvtárs az elnök­ség nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozat­tá emelte a javaslatot. Az ülésen elnöklő Hruscsov elvtárs közölte, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa napi­rendjének végére értek, és berekesz­tette a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az Intemacionálét. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiáltások hangzottak: »Él­jen a Szovjetunió Kommunista Pártja!«, »Éljen a lenini Központi Bizottság!«, »Éljen a leninizmus!«. Ö A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata Megindult a hóolvadás, amely a mé­lyebb fekvésű helyeken veszélyezteti kenyérgabonavetéseinket. A marcali já­rás termelőszövetkezeteinek pl. 1070 hold vetésterületét veszélyezteti a hó­olvadás, s ha időben nem gondoskod­nak a víz levezetéséről, a gabona 50 százaléka kipusztulhat. Szükséges te­hát, hogy tsz-eink, dolgozó parasztjaink és a tanácsok hozzálássanak az alábbi teendők elvégzéséhez: A laposfekvésű területek vízlevezető árkaiból a havat már most el kell távo­lítani. A havat megelőző fagy miatt a viz nem tud a talajba szivárogni, ezért a veszélyeztetett területen az árkokhoz a hóban levezető csatornát kell készí­teni. Ha a hó elolvad éjjel-nappal víz­teleníteni kell a veszélyeztetett terüle­teket. A vízlevezetőket rendszeresen tisztítani kell a vetéseken és a réteken összegyűlt vizet barázda készítéssel ve­zessük le. A víztelenített területek ta­lajának és a nővények levegőzését a ta­laj nedvességi állapotától függően nö­vényápoló fogasoiással kell biztosítani. Elsősorban a fiatalok álljanak e mun­ka élére, s tsz-eink, tanácsaink és egyéni dolgozó parasztjaink összefogva mentsék meg a víz levezetésével a ve­szélyeztetett területek vetéseit. } (A Szovjetunió Kommunista Párt- álja XX. kongresszusa határozatának 'h első részét ’lapunk előző számában oj közöltük.) yí Az egész ipari termelés további nö­Y vekedésének döntő feltétele az ál­dandó műszaki fejlesztés. Kitartóan ;(j és- tervszerűen meg kell honosítani az jü iparban és, a közlekedésben a tudo- Timány és a technika legújabb vív- fömányait, valamint az élenjáró mód­id szereket, korszerűsíteni kell a meglé­pj vő berendezést, meg kell javítani és Y tökéletesíteni kell a munka- és gyár- gíésSZerveaést. ki kell terjesztetni az. •h iparban a speciaiizálást és a kooperál 1 ciót, ezen az alapon szorgalmazva a termelékenység gyors emelését, mint a termelés növelésére és a népjólét további emelésére vonatkozó felada­tok telejsítésének döntő feltételét. Az ország termelőerőinek további fejlődése megköveteli új nyersanyag-, fűtőanyag- és villamosenergia készle­tek felhasználását, mindenekelőtt az ország keleti vidékein fellelhető óriá­si természeti kincsek kiaknázását. Az ország keleti' vidékein a következő ■tiz-tizenöt évben létre kell hozni a legnagyobb szén- és villanlosenergia- tormelő bázisokat, az ország harma­dik nagy kohászati bázisát — amely évente 15—20 millió tonna nyersvasat termel —, azonkívül új gépgyártási központokat kell ott létesíteni. A kongresszus valamennyi párt- szervezet kötelességévé teszi, hogy biztosítsák az állami iervfel- adatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az össztermelés, hanem az előírt cikk- lista és minőségi mutatószámok te­kint etében is; hogy jobban használják ki a meg­lévő • gyártási kapacitásokat, szorgal­mazzák, hogy a vállalatok egész hó­napban ütemesen, folyamatosan, ro­hammunka nélkül dolgozzanak, egyenletesen termeljenek, ami meg­követeli a vállalatok tervezésének és anyagellátásának komoly megjavítá­sát ; hagy javítsák a gyártmány minő­ségét, folyamatosan csökkentsék ön­költségét, valósítsák meg a legszigo­rúbb takarékosság rendszerét, vezes­sék be azi önálló elszámolást; hogy minél szélesebb körben alkal­mazzák a termelésben a műanyago­kat, úgyis mint nyersanyagokait és mint segédanyagokat avégett, hogy a hatodik ötéves terv során teljesen szintetikus nyersanyagokkal helyet­tesítsék a műszaki célokra használt élelmiszereket. A szovjet állam a népgazdaságban évről évre növeli az építkezési beru­házásokat. Avégett, hogy ezeket a beruházásokat a legnagyobb haté­konysággal lehessen kihasználni, kor­szerűvé, nagyiparivá kell változtatni az ópítőmunkákat, tovább kell foly­tatni a területi alárendeltségű nagy építővállalatok létesítését, meg kell javítani az épülettervezést, a lehető legnagyobb mértékben le kell rövi­díteni az. építkezések idejét, széles körben kell alkalmazni az előregyár­tott, vasbeton szerkezeteket és egyéb előregyártott épületelemeket. Az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakiban nagy politi­kai és szervező munkát, végzett a me­zőgazdaságban. A Központi Bizott­ság hatékony intézkedéseket tett szá­mos mezőgazdasági ágazat elhanya-- igoltságának megszüntetésére és a mezőgazdaság rohamos fejlesztésé­nek megszervezésére. A hozott határoltok közül külö­nösen fontos: a mezőgazdasági tervezés új rend­jének bevezetése, amely kibontakoz­tatja a lcoihozparasztok alkotó kez­deményezését; a kolhozok és a kolhozparaszt ok anyagi érdekeltségének fokozása a (Folytatás a következő oldalon.) A Marcali Községi Tanács nagy­termében szívélyes hangú felirat fo­gadta az érkezőket: »Üdvözöljük a járás termelöszövétkezeteinek és gép­állomásainak élenjáró dolgozóit!« Valóban, a járás legkiválóbb tsz- és igépállcmási vezetői, tsz-községek tanácselnökei és néhány élenjáró egyéni paraszt jelentek itt meg mint­egy százötvenen, hogy megvitassák a járás termelőszövetkezetei megszilár­dításának és továbbfejlesztésének helyzetét és feladatait. Egyúttal az értekezlet tapasztalatcseréül is szol­gált arra, hogy milyen feladataik vannak a marcali járás dolgozóinak a mezőgazdasági termelés hozamá­nak 3 százalékos növelésében. A tanácskozáson részt vett Tóth István elvtárs, a Megyei Párf-VB el­ső titkára is. A tanácskozás (beszámolóját Papp Ferenc elvtárs, a járási tanács el­nöke tartotta. Beszéde elején utalt az SZKP XX. kongresszusára a ha­todik ötéves terv gigászi célkitűzé­seire. Ez az irányvonal — mondta — nemcsak a Szovjetunióra, hanem reánk, magyar dolgozókra is vonat­kozik. sok tapasztalatot szűrhetünk le a XX. kongresszus anyagúból. Tsz-eink magasan túlszárnyalták az egyéniek eredményeit Papp elvtáns ezután részletesen is­mertette a járás tsz-mozgalmának fejlődését 1953-ig. 1953-ban bizonyos megtorpanás állt be — mondta. — Nálunk is lábra kapott a jobboldali' elhajlás, melynek következtében töb­ben kiléptek a termelőszövetkezetek­ből, sőt három tsz fel is oszlott. A megmaradt tsz-ek azonban fokozato­san megszilárdultak és a Központi Vezetőség 1955. márciusi és júniusi határozata után a járási párt-vb és a járási tanács segítségével a szám­szerű növelésben is jelentős eredmé­nyeket értünk el. Az eredményt nagyrészt annak köszönhetjük — folytatta Papp elvtárs —, hogy tsz­Eredményes volt a marcali járás legkiválóbb termelő­szövetkezeti és gépállomási dolgozóinak tanácskozása Tsz-ben: Egyénieknél 11,5 q 9,1 q 10,2 q 9,0 q 12,3 q 13,8 q 11,6 q 10,5 q 10 4 q 10 0 q 27,0 q 23,0 q 105,0 q 84,0 q 137,0 q 85,0 q cink a megalakulástól fogva, de kü­lönösen 1955-ben magasan- túl­szárnyalták az egyéniek eredményeit. 1955-ben a kettő közti különbség így alakult: Átlagtermés: búza rozs őszi árpa tavaszi árpa zab kukorica burgonya cukorrépa A mezőgazdasági termelés átlagos színvonalának emelkedésével egy- időben ugrásszerűén fejlődtek tsz- eink is — mondta Papp elvtárs. — 1954. decemberében a járásban még csak 14 tsz volt 366 családdal 4471 hold földdel, 1955. decemberében pe­dig már 29 tsz-ben 1801 család 15 636 taggal, a járás szán t ót er ü leiének 17,2 százalékán gazdálkodott, Ebbd.n a számban nincs bent a napjaikban Mesztegnyön megalakult 30-ilc tsz, ahol 30 család kezdi meg az új éle­tet. Többet kell foglalkozni a kívülállókkal A továbbiakban Papp elvtárs el­mondta, hogy a járási párt-vb és a járási tanács nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a tsiz-tagok egy mun­kaegységre eső részesedése emelked­jék. Míg 1954-ben az egy munka­egységre eső termés és készpénz ér­téke átlagosan 27,07 forint volt, 1955- ben 38,31 forintra emelkedett. Meg­említette, hogy vannak még tsz-ek, ahol nem kielégítő az, eredmény — ennek Okozója általában a gyenge munkafegyelem, a közvagyon herdá­lása. — Ezekben a tsz-ekben a leg­közvetlenebb feladat: fokozni a po­étikai és gazdasági szervező munkát, biztosítani a szilárd vezetést. Kifo­gásolta Papp elvtárs, hegy olyan jó- hírnevű, jól dolgozó tsz-ek, mint a sávolyi Szabadság, a pusztakovácsi Dimitrov, a múlt évben számszerű­leg alig 10—10 családdal gyarapod­tak. E tsz-ék vezetőinek — mondta — sokkal többet kellene foglalkoz­niuk az egyéni dolgozókkal, hívni őket maguk közé. Azok a régi tsz-ek, melyek szakítottak a befeiéfordulás- sal, mint a szenyéri Uj Élet és a ne- mesdédi Dózsa, számszerűleg is je­lentősein fejlődtek, községük tsz-köz- ség lett. Tsz-einknek jobban ki kell használniuk a helyi , erőforrásokat Papp elvtárs ezután elismerését fe­jezte ki a járási párt-vb és tanács munkatársainak, instruktorainak, akik a tsz-mozgalom növelésében sok segítséget adtak, de hangsúlyozta, hogy a jövőben sokkal inkább és el­sősorban a helyi erőkre, a pártszer­vezetre, a tanácsra, a tsz-tagokra kell támaszkodni a szervező munkában. A beszámoló a továbbiakban az ál­lami támogatás jelentőségével fog­lalkozott, de rámutatott, hogy a tsz- eknek továbbra is gondot kell fordí­taniuk arra, hogy a beruházásokat a helyi erőforrásokból oldják meg. Bát­rabban kell kezdeményezniük a tsz- eknek a tégla- és cserépégetőt, nád- padió, deszkaanyag saját maguk ál­tal történő előállítását. Ez egyrészt olcsóbbá teszi a beruházásokat, más­részt külön bevételhez is juttatja a tsz-eket. Az 1955-ben alakult tsz-ek megszi­lárdítása is jó úton halad. Nagy se­gítséget adnak ehhez a tsz-pártszer- vezetek. Ez érthető, hiszen a poli­tikai megerősítés előfeltétele a gaz­dasági megerősítésnek. Ez tette le­hetővé, hogy kialakult a közös állat- állomány, létrehozták a munkaszer­vezeteket, brigádokat, munkacsapa­tokat. Idei termelési tervüket is el­készítették, melyek reálisak és már az első évben is jelentős jövedelmet ígérnek. Papp elvtárs a dicséret hangján beszélt a járás gépállomásainak dol­gozóiról, akik a tsz-szervezésen kívül részt vettek a munkaszervezetek ki­alakításában, a szövetkezeti tervek elkészítésében. A terméshozamok 3 százalékos emelésének feladatai Ismertette Papp elvtárs, hogy a mezőgazdasági termelés hozamának 3 százalékos emelése és a tsz-ek to­vábbi szilárdítása, számszerű fejlesz­tése milyen feladatokat szab meg. A növénytermesztés terén legfontosabb — mondta — az őszi kenyérgabona- vetések megerősítése, elsősorban a fejtrágyázás. Fontos, hogy a gyenge talajba került őszi vetéseket kom- posztszerű istállótrágyával f elül trá­gyázzák. Elmondta, hogy mintegy 2 ezer holdon alkalmaznak vegyszeres gyomirtást a járásban, de a kézi gyomiáJást is biztosítják. A búzave- tésnél a tavaszi fogasolést is el kell végezni. A trágyakihordást sem sza­bad halogatni; meg kell szervezni — különösen az új tsz-ekben —, hogy a háztáji trágya nagyobbik része a közös területre kerüljön. Biztosítaná, kell a tavaszi vetőmagvakat is — folytatta —; a tavaszi vetésnél fel­tétlen alkalmazzuk az új módszere­ket, a tsz-ekben a négyzetes vetést legalább a terület 60 százalékán vé­gezzük el. Vezessük be a szakaszos trágyakezelést és a műtrágya hasz­nálatát is, ha magasabb terméshoza­mot akarunk elérni. Fontos feladat a szarvasmarhatenyésztés ‘fellendítése A továbbiakban Papp elvtárs az állattenyésztés feladatairól beszélt. Állattenyésztésünk alapja — mondta — szántóföldi takarmány termelésünk megjavítása, elsősorban, a pillangós- növények, a lucerna és a hereféle­ségeik termelése. A tsz-eket segítjük e vetőmagvak beszerzésében. Az ál­lattenyésztés jelentőségéről szólva hangsúlyozta a szarvasmarhatenyósz- fés, ezen belül a tehénállomány fej­lesztésének fontosságát. Ezt a felada­tot a régebbi tsz-ek is elhanyagolták. Ezen változtatni kell; jó tenyésztulaj- donsággal rendelkező, szilárd szerve­zetű, jó tejhozamú egyedeket kell beállítanunk. Beszélt Papp elvtárs arról milyen fontos, hogy ne cse­rélgessék állandóan az állatgondozó­kat. Utalt a Szovjetunió példájára, ahol a jó gondozó, a helyes takarmá­nyozás emeli a fejési átlagot,. Széles körben el kell terjesztenünk: az ál­lattenyésztés olyan módszereit ná­lunk- is, mint a takarmányok helyes beosztása, előkészítése, az egyedi ta­karmányozás, a megfelelő abrakolás. Végül Papp elvtárs ismertette" a járás tsz-einek helyzetét a ló-, ser­tés- és juhállomány terén és az ez­zel kapcsolatos feladatokat. Hangsú­lyozta, hogy a tsz-ek jövedelmezősége érdekében milyen fontos, hogy sok­kal inkább árutermelő gazdaságok­ká váljanak. Majd a járási és köz­ségi vezetőkhöz, gépáitamási dolgo­zókhoz, agrenómusokhoz szólt, hogy továbbra is legyenek segítségére a járás tsz-einek, s az eddig elért ered­ményeket s a további lehetőséget is­mertetve a kívülállók előtt, közös erővel vívjanak iki újabb sikereket a falu szocialista átalakításában a marcali járásban. (A tanácskozás vitáját következő számunkban közöljük.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents