Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

Vasárnap, 1956. február 26. SOMOGYI NÉPLAP l Érdekes hírek üzemeinkből 1 __________________________________*_______________________ T EKLA GYÖNGYHALÁSZOK KAPOSVÁRI CUKROT KÉR IZRAEL Igein, a műgyöngyöt is halásszák, mégpedig itt nálunk, Somogybám a Balatoni Halászati Vállalat dol­gozói. Senki sem gondolná, amikor az ízletes pácolt halat fogyasztja, hogy az ezüstszínű kis garda apró pikkelyei igém fontos expcxrtanyag. Franciaországba, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaság­ba szállítják. Ebbal készül a nálunk is kedvelt diva­tos tekla-gyöngyscr. A balatoni garda pikkelye világ­márka, sokkal jobb minőségű, mint akár a norvég vagy japán halé. Most folynak- a kísérleteik a pikke­lyek vegyi átalakítására, kivonatol ásá.ra, hogy mű­anyagként feldolgozva exportálhassuk. A VASKOMBINÁT PÉLDÁJÁRA OROSHÁZÁN IS BEVEZETIK A GÁZNYOMASOS ÖNTÉST Orosházára is eljutott már a híre annak, hogy a Kaposvári Vas- és Fémipari 'Kombinátban bevezették a. gázmyomásos öntést és hogy ezzel az új módszerrel milyen jó eredményeket értnek el. Az Orosházai ön­töde művezetője és normása a héten két napot töltöt­tek Kaposvárott a Vaskombinátban. Feljegyezték a különböző munkafolyamatokat, rajzokat készítettek, mert az itteni példa alapján ők is rövidesen, alkalmaz­zák az új módszert. EZT A MÓDSZERT AZONBAN REMÉLJÜK, NEM VEZETIK BE Januári keltezésű levelet kapott Triesztből a Ka­posvári Cukorgyár. A levélben e.gy Izrael állambeli külkereskedelmi vállalat trieszti ügynöksége a külke­reskedelmi szervek megkerülésével közvetlenül a Ka­posvári Cukorgyárhoz fordult. Azt kéri, hogy a jövőben mindig a Kaposvári Cukorgyár készítményeit szállít­sák nekik, mert a cukor minőségét kiválónak tart­ják. Máris több száz vagomos megrendelést csatolt a levélhez, s megjelölte annak a hajának indulási idejét is, amellyel az újonnan, rendelt cükrot Izraelbe akar­ják szállítani. A Kaposvári Cukorgyár dolgozóinak jó munkáját így ismerik és méltányolják külföldön is. export-brigád dísz-fiatalokból Az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepének dolgo­zói hónapról hónapra növelik export-teljesítményü­ket. Jelenleg hatféle fonalat készítenek külföldre. A nagyatádi fonal minősége olyan kiváló, hogy állandóan nő iránta a kereslet. Most, az állandóan emelkedő ter­melés biztosításánál a régi export-brigád mellé új export-brigádot szerveznek. Ez a brigád DlSZ-iiatalok- ból áll, akik olyan kiváló munkát akarnak végezni, hegy még ismertebbé tegyék a nagyatádi fonal jó hírnevét. UJ GYERMEKRUHA-MODELLEKET TERVEZNEK KAPOSVÁROTT Van olyan, módszer is a Vaskombinátban, ami rnár A Kaposvári Ruhaűzem nemrégen szállított Nor­kevésibé nyerhette meg tetszését az orosházaiaknak. végiába 1200 gyermek-vadászöltönyt. Most’ az üzem És ez a versenynyilvánosság módszere. A kapu alatt laboratóriumában Pápai János és Novak Antal elv- mindljánt hatalmas, vörös munkaversenytábla ötídk társak új, tetszetős és gazdaságosan előállítható fa­szemébe a belépőnek, a táblán pedig öles betűkkel zárni gyermekruhákat terveznek. A modelleket eljut­hirdetik a ►»legújabb“ eredményeket, az 1955. nevem- tatjók a külkereskedelmi szervekhez, s ha tetszést veri verseny állását — most, 1956. februárjában. nyer, exportra készítenek belőle. A barcsi MNDSZ-asssonyok lelkesen késsülnek a IXemzetkösi Nőnapra ; .Hideg,, havas este volt e hó 23-án, símkor a barcsi MNDSZ-asszonyok nőgyűlésre jöttek össze a kultúrház- •ban. A zsúfolásig meg-tpltött terem­ben nemcsak asszonyok szorongtak, hanetn a férfiak is igen- szép számmal képviseltették magukat. Az ünnepség a Szovjet Hadsereg 38 éves fennállásának megünneplésé­vel, kezdődött, pia jd ép tartottam elő­adást a Nemzetközi Demokratikus NőSzö Vétség 10 éves fennállásának alkalmából. . ■ , Az asszonyok nagy figyelemmel hallgatták, a Nőszöygtseg munkajá- mik tegfdtócáább állomásait és’ az MNJXSZ^szei ygjzet .feladatait...és cél-, kitűzéseit. A Nemzetközi, Nőnap tisz­teletére Dursd- elvtársnő, a helyi SfiNDSZ-szervezet elnöke vállalta száz üj tag beszervezését. Bogyó Já- nosné, a Vörös Csillag' TSZ MNDSZ- .tágja 200 munkaegység teljesítésére tett Máídniást, s ígéretet tett arra j is,.hogy a tsz-asszenyok körében pro- j pagandát fejt ki, hogy minél főbben A Kaposvári: Textilművek dolgo­zói“-az óv végéig .1,12 , százalékkal akarják túlteljesíteni az egy főre eső -termelési értéket az.előirányzott- áái.Több ezer kilogramm fonal meg­takarítását is felajánlották, külö-qö- *en az importanyagokkal. takarélios- ftodbrak. i­Az önköltséget mintegy 5 százalék­csatlakozzanak a 200 mumkaegységes mozgalomhoz. Kávás elvtársnő ver­senyre hívta-Bin-k B hőik a elvtársnőt 15 új tag beszervezésére és 45 darab emlék-bélyeg_ eladására. Péter Mi- hályné és Szigeti Józsefné elvtársnők vállalták, hegy 20 régi MNDSZ-ta- got meglátogatnak,, és ismét bevon­ják őket a szervezet; munkájába. Még többen tettek felajánlást tagszerve­zésre, emlékbélyag-éladásra. A bar­csi Vörös -Csillag asszonyai elhatá­rozták, hegy a tsz MNDSZ-szerveze- tót újjászervezik és megválasztják az új Vezetőségét, Az asszonyok hangulata igen 'lel­kes volt .- -Valamennyien - éreztéht. a Nemzetközi Nőnap jelentőségét. En­nek a napnak harcos hagyományai még több erőt, lelkesedést kölcsönöz­nek a barcsi MNDSZ-asszcnyoknak is a, békéért, népünk további fel­emelkedéséért vívandó harcához. • ■kai - kívánják csökkenteni az- idén. A iargóeszközcsökkentéssel 200 000 forintot takarítanak meg. A vállalá­sok megvalósulásának . elősegítésére emelik a dolgozók szaktudását E cél­ból 15 technikai minimum-, 8 to­vábbképző- és egyéb tanfoíyamot szerveznek az év folyamán­Reklamáció Egyik napon erélyesen csengett a szerkesztőség teíefpnjg. A vonal má­sik végén dühös férfihang, egyik vál­lalatunk főmérnökének hangja kia­bált: — Sajtópert indítok, sajtópert! — Miért? — Kiírtak az újságba. Egy szó sem igaz gz egészből. — Mi nem igaz? — Semmi sem igaz. — Tehát nem tette azt a bizonyos kijelentést ? — De azt igen. Miért, hát erről van szó? — Hogyan, az elvtárs nem is tud­ja, mi van a cikkben, nem olvasta? — Persze;, hogy, nem. olvastam, csak mások mondták, hogy rólam ír­tak. •—- Hát tálán mégis illett volna elő­ször elolvasni azt, amit valaki rek­lamál. ' — Ugyan kérem, nem jutok én ah­hoz hozzá! -ér szélt, és letette' a kagy­lót. Ez nem tréfa, ez megtörtént... XXXXXXXXCKXX3QOCXXX?QOOOOOOOCX»tíOOOeCXXpOCX3QOOOqoOOOOOOOOOOOC)OOOOQ Jarányi Gyuláné, ■ megyei oktatási osztály A Textiimuvek dolgozói is megtelték éves versenvvállalásukat A dolgozók bevonásával, a helyi adottságok reális felmérése alapján kössék meg üzemeinkben a kollektív szerződéseket A szakszervezetek megyei és üze­mi szervei előtt álló legnagyobb fel­adat jelenleg a kollektív szerződés megkötése. Az üzemi bizottságok tagjai és nem utolsó sorban ma-gük a dolgozók is mindinkább felismerik a kollektív szerződés jelentőségét. A múlt évben lényegesen megszilárdult a kollektív szerződések végrehajtá­sa iránt érzett felelősség. Ez arra kötelezi a szakszervezeteket és a dolgozókat, hogy az 1956—57. évi kollektív szerződések megkötésénél még nagyobb körültekintéssel végez­zék munkájukat. Az 1955—56. évi kollektív szarző- d’ésQk egyik hibája az volt, hogy háttérbe szorult a helyi adott­ságok jó kihasználása. Egyes vezetők csak olyan vállaláso­kat tettek, amelynek végrehajtását az állami terv amúgy is biztosítottá számukra. Az ilyen kényelmes és biztcsramenő »vállalások« oda vezet­tek, hogy, csökkent a kollektív szer­ződések ösztönző ereje és tekintélye a dolgozóik előtt. A Balatonnagybe- reki Állami Gazdaságban a kollek­tív szerződés annyira nem érdekel­te a dolgozókat, de a vezetőket sem, hogy féléven át csak .egyetlen pél­dány volt a gazdaságban. A múlt évi kollektív szerződések másik hibája az volt, hogy legtöbb­ször nem volt semmi kapcsolat a kollektív szerződésben vállalt termelési és munkaverseny­feladatok, s az üzem vagy vállalat évi vagy a különböző kampányok alkalmával tett iminkaverseny-felajánlásai kö­zött. Nem lehet, megfelelő, kollektív szer­ződést kötnf úgy, mint ahogy a Tahi Fö'dművesszövetkezetnéll 1 történt, ahol az ügyvezető többszöri figyelj meztetésre két-három, nap alatt i mága készítette el a kollektív szerző­dést. Az ilyen rövid idő alatt és a [dolgozók bevonása nélkül készített kollektiv szerződés nyilvánvalóan nem veheti alaposéin figyelembe a i vállalati tervet,: a dolgozók vállalá­sait. Az ilyen kollektív szerződések íövidétetűek és csak arra jók, hogy egyes gazdasági és szakszervezett funke icnáf-iusök megnyugtassák és áltassák Shmagukát. hogy egy hatá­rozatot ismét «-végrehajtottak-«. . A múlt évi kollektív szerződések ^harmadik nagy hibája az voít;'hogy nem eléggé fejezték ki a dol­gozók közvetlen anyagi érde­támaszkedni a belső erőforrások ki-» használására. Vannak olyan kisebb, a termelést korszerűsítő, a munkafeltételeik megjavítását célzó beruházások# melyeket az üzemek saját erőből is meg tudnák valósítani. A dolgozók anyagi érdekeltségé­nek fokozása céljából a kollektív szerződésekben kifejezésre kell juttatni, hogy a dolgozóknak milyen közvet­len előnyük származik abból, ha túlteljesítik a tervet, mi­lyen jutalmat kapnak, ha csökkentik az önköltséget, ho­gyan növekedhet keresetük, ha fokozzák a termelékenységet. Ezzel párhuzamosan juttassa kifeje­zésre a kollektív szerződés, hogy a tervek maradéktalan teljesítése ese­tén mennyivel fog nőni a dolgozó­kat közvetlenül érintő munkavédel­mi, szociális, kulturális és sportcélra fordítható beruházás. Ha e szempontok figyelembevéte­lével látnak hozzá a gazdasági ve­zetők, a szakszervezetek és a dolgo­zók a kollektív szerződések megkö­téséhez, akkor nemcsak megnő a kollektiv szerződések tekintélye, ha­nem elősegítik a vállalati tervek teljesítését is, és valóban az üzemek alkotmányává válnak. Ne törekedjenek az igazgatók és a szakszervezetek olyan vállalások megtételére, amelyek teljesítése ele­ve biztosított. Az ilyen vállalások kevésbé segítik elő a fejlődést, s: a vezetők és a dogozók köréiben ön­elégültséget szülnek. Az ilyen káros nézet nem készteti sem á dolgozó­kat, sem a . vezetőket arras hogy e helyi adottságok kiaknázásával még nágyobb mértékben segítsék elő a termelékenység emelését, az önkölt­ségcsökkentést és a dolgozók igé­nyeinek mind nagyobbfekú kielégí­tését. A Szakszervezetek Megyei Taná­csa és a területi bizottságok legfon­tosabb feladata: hathatós segítségei ádinj az üzemi bizottságoknak. Bát­ran utasítsák vissza az olyan kollek­tív szerződéseket, amelyek ál­talános vállalásokat tartal­maznak. Ellenőrizzék, hogy ne a dolgozók ki­zárásával, hanem bevonásával és a helyi adottságok reális felmérése alapján kössék meg üzemeinkben a kétoldalú kötelezettségvállalást. , A cigánykunyhótól a falusorig rtERMESZTO SZÉL nyargal i>égig a hófödte mezőn és becsörtet az erdő fái közé. Nyögdé- cselve hajolnak meg a törzsek, ja- jonganak az ágak, s pehely-nesszel huU alá. egy-egy hócsomó. Tél, ke­mény hideg tél. Két vastagderekú fa között rozoga kunyhó lapul. Ab­lakmagasságig hó fújta be, s mint nagy, fehér süveg, hó ül a tetején is. Cigánykunyhó. Elhagyatott, si­vár, hasadél<MÍn átsüvölt a szél, kö­rülötte apró nyúlnyomok húzódnak széles karéjban. Magános férfi lépeget, az erdő melletti ösvényen. Olykor topogva veri le lábáról a havat és összébb­húzza kabátját. Fején kucsma, vál­lán villanó fejsze. Amint szemébe tűnik a kis kunyhó, megáll egy pil­lanatra. Csak addig, míg cigarettát szed elő, két tenyere között gyufát lobbant, aztán máris indul tovább. Egyszer-kétszer visszafordul. Nézi a roskatag kalyibát. Mindig kisebb, végül beleveszik az egyforma fehér- • ségbe és a szántó felől előlopakodó félhomályba. 1 Kalányos János hazafelé tart. Ha­za, újvárfalvi kis házába. Jóleső melegség bizsereg át rajta, amikor az otthonra gondol. Csapkod körü­lötte a szél, jeges pelyheket sodor arcába, s ilyenkor mindig eszébe jut az elhagyatott kunyhó. Nem olyan régen még az jelentette számára ,az otthont. Hej, de nehéz emlékek cammognak elő a múltból! Ott szü­letett, ott látta meg a napvilágot és ott tanulta meg, hogy azért, mert barnább a hőre, min másé, mert foltos a ruhája és cigánynak szüle­tett, nem - örülhet úgy az életnek, mint más. nem lehet olyan boldog, mint más! Csak a napfény, a rét selymes füve és az ég kékje volt az övé, minden,' de minden másé volt. Ott serdült fel az erdő szélén. Nyá­ron izzadva, télen vacogva és ha hé vetődött' a falúba, bizalmatlan te­kintetek, megvető pillantások fo­gad ik. ' És most? Haza megy! Haza, a fa- ' tuba! Ott áll szép, új háza, a saját háza! Hogyan történt mindez? Ho­gyan vált valóra az a rejtett vágy, mely reges-régen született álmatlan éjszakákon, foszlott rongypokróc alatt vacogva.., Bént lakhat a fa­luban, aé emberek között, saját há­zában. Lóka Vendel, a községi tanács vb- elnöke egyik reggel, csak beállítoit a cigánykunyhók közé, és sokáig, nagyon sokáig beszélgetett lakóival. Aztán szép sorjában, történtek az események. ALÁ NYOS JÁNOS, az Orsós- család és a többiek telket kaptak bent a faluban. Aztán Kalá- nyosék hozzákezdtek a házépítéshez. A kis család egyedül nehezen bir­kózott volna meg a nehéz feladattal, de eljöttek társai és eljöttek a falu­beli dolgozó parasztok, is segíteni. És felépült a ház! De felépült már­az Orsós-család háza és sorjában épül a többi cigánycsalád háza is. Valamikor a legtöbbje munka nélkül ténfergett. Most? Minden ép­kézláb férfi dolgozik. Valamennyien a közeli erdőgazdaságban. Kalányos János büszkén tapogatja meg zse­bében a keresetét. Vörösszémü szá­zasok simulnak össze testvérien, a jól végzett munka jutalmaként. Elő is szedi és megropogtatja, megnéze­geti a bankjegyeket. Elolvasgatja a bércédulát is. Igen, elolvassa. Vala­mikor nem járhatott iskolába. Apja, öregapja se járt, Ki törődött akkor még velük? És ma? Karbóczky László, a község általános iskolájá­nak igazgatója egyszer összehívta őket, elbeszélgetett velük, okos szó­val, jó szóval szólt hozzájuk, és ak­kor Kalányos János öreg fejjel, idő­sebb társaival együtt beült abba az iskolapadba, ahonnan negyvenegy- néhány éve kiszorult és megtanulta a betűvetést. Milyen jó volt, ami­kor először leírta a nevét, milyen csodálatos érzés volt, amikor a fél évszázadon át rejtelmesnek tűnő könyvek érthetővé váltak, feltártó,k előtte titkaikat! Olyan szép az, ami­kor esténként együtt olvasgat a csa­lád aprajával, akik már rendszere­sen járnak iskolába... fiiZREVÉTLENÜL beestele­dett. Az -alkony szürkeségét gomolygó, kavargó feketeség váltot­ta fel. Csak a hó világított tompán, vakon. Kalányos János tekintete melegen tapadt arra a kis fénynya­lábra, mely háza ablakából vetődött ki az utcára. Meggyorsította lépteit. Útja üres telkek mellett vezetett el. Hó fedte, hullámoshátú, lilás hóta­karó, de a hazatérő már ott látta az új házsort,,mehj majd tavasszal épül fel, s melyben otthont lelnek a múltban megvetett, kétszeres el­nyomás alatt sínylődő, kiközösített emberek, akik ma a társadalom dol­gos, megbecsült tagjává váltak Uj- várf alván. D. J. kéltségét. A . most kötendő kollektív szerző­déseknél főleg. a felsorolt hifeák ki­javít ásár^ kell törekedni. A hibák kijavításain kívül a legnagyobb gon-' dot a termelékenység .emelésére, az önköltség csökkentésére, az. anyag- takarékosságra kell fordítani. Ezek megvalósítása fcikozza a dolgozók anyagi érdekeltségét,, javítja szociá­lis, kulturális helyzetüket. E féadatok sikeres megvalósítása végett a most kötendő kollektív szerződésekben a vállalatok igazga­tóinak és az üzemi bizottságoknak olyan vállalásokat kell ten­niük, amelyek biztosítják az élenjáró technika alkalmazá­sát, a fejlett munkamódszerek széleskörű elterjesztését. Biztosítani kell a kol’ektív szerző­désben- a dolgozók szakmai képzett­ségének fokozását, hogy mind na­gyobb sikerrel alkalmazhassák az élenjáró technikát, a fejlett munka- módszereket. A dolgozók egyre na­gyobb tömegét kell bekapcsolni az újítómozgiaícmbat, Mindeme felada­tok megvalósításén kívül nagy gom dot kell fordítani a munka- és a 'technológiai fegyelem megszilárdítá­sára is. A kétoldalú kötelezettségvállalá­sok megtételéért az állami tervben biztosított beruházások mellett az eddiginél nagyobb mértékben kell E hagy-munka azonban nemcsak a gazdasági és szakszervezeti szer­vek feladata. E munka sikeres meg­oldásához . a pártszervezeteknek ie hozzá kell járulniuk. A pártszerve­zetek ellenőrizzék, hogy a gazdasági és szakszervezeti szervek a kollek­tív szerződések megkötésénél meny­nyire veszik figyelembe azM DP Köz­ponti Vezetőség 1955: nov. 12—i ha­tározatát. Ellenőrizzék, hogy a Imi" lek,tív szerződésben tett kétoldalú kötelezettségvállalás milyen reális,, nem túlzott biztonsági vállalás-e? Nézzék meg. hogji a szerződés meny­nyire tükrözi az üzemek, gazdaságok és vállalatok terveinek megvalósítá­sát. A pártszervezetek tűzzék napi ­rendre és tárgyalják meg, vagy számoltassák be a gazda­sági vezetőket és szakszerveze­teket a kollektív szerződések megkötésének állásáról. Ha a pártszervezetek megadják a gazdasági vezetőknek és szakszerve­zeteknek a kellő segítséget, akkor ipari üzemeink, a gépállomások és állami gazdaságok, valamint a keres­kedelmi vállalatok kollektív szerző­dései jelentősen hozzájárulnak majd a tervek teljesítéséhez és a dolgo­zók anyagi, szociális és kulturális helyzetének megjavításához. Körtés Gábor SZMT-elmök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents