Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-03 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mg yi Néplap Nemzetközi posta A Somogyi Néplap a somogyi asszonyoknak Most az új pártvezetőségen van a sor... MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 29. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1953. február 3. NEM AZ IDŐJÁRÁS — AZ EMBER A GAZDA „Nem ette meg még a kutya a te- naptárról a január hónap lapjait, let!“ — hallani mindenfelé a régi még bőven akad tennivaló tavaszig... mondást. S ha le is téphettük a A VETÉSEK — HÖBUNDABAN! | A vetéseknek meg se kottyant a belföszöntő hideg, mert a fagyokat megelőzte a hóesés. S mint a télen vastag ruhába öltözött embereknek sem árt a' hideg, a hótakaróba öltö­zött határ vetéseinek sem kottyan meg a fogas tél. — Csak pz olyan fagy veszélyes — mondja a megyei főagronómus, Mol­nár Imre elvtárs —, amely a kalá­szosok úgynevezett bokrosodási cso­mópontját éri, mert a növénynek ebből a részéből hajtanak ki a le­velek és innen tör elő később a szár. A bokrosodási csomópont köz­vetlenül a talaj szintjénél van s így — ahol csak egy kevésnyi hó is esett, ^mindenütt biztonságban él a fejlődő növény. Eddig tehát nincs ok az aggodalomra. Az esetleges ol­vadás utáni fagy sanyargathatja meg még a vetéseket. 81100 MÁZSA MŰTRÁGYA De ha mindezt figj^elemíbe is vesz- szük, me váljunk elbizaikodottá. Készüljünk fel a vetések koratava­szi megerősítésére, a fej trágyázásra. Az ehhez szükséges műtrágyaszük­ségletet a földművesszövetkezetek máris felveszik, hogy a rendelése­ket idejekorán feladhassák. A MÉ­SZÖV az első félévben 81100 mázsa műtrágyát irányozott elő; a januári rész már lent van a falvakban. Akiknek a tavaszi kapások bő ter­mése szívügyük, az elvetéséhez is gondosan felkészülnek. A scmogyvári Szabadság TSZ, az újítások barátja, 50 holdon négyze­tesen veti majd a kukoricáját. S ehhez már most kiválogatja a leg­jobb vetőmagot adó csöveket. A raktárban a tavaszi kalászosok ve­tőmagját szintén tisztítja. A ráksi Uj Élet-ben sem restek az idei gazdasági év sikeréért harcoló tsz-tagok: kukoricát morzsolnak, a sertésfiaztatót padlózzák, s a trá­gyát hordják. VADTAVAK »MEGSZELÍDÍTÉSE« A gyugyi Április 4 TSZ-ben sem pihennek a tagok: a tervükbe még feltétlenül be akarják venni a két és három holdnyi területen fekvő halastó elkészítését. A két terület lapályos részén több torrásból táplál­kozó vadtavat akarják „megszelídí­teni“: az emberi kéz irányítása alap­ján szép jövedelemhez akarnak jut­ni. Az sem veszedelmes, hogy a ja­nuárban ellett malacokat zord idő fogadta. A Böhönyei Sertéstenyész­tő Vállalat kifog a tél keménységén! A rendesen takarmányozott kocáik igen jól táplálják kicsinyeiket. GONDOSKODÁS A JANUÁRI MALACOKRÓL Varga elvtárs, az igazgató mon­dotta: sokan talán nem is gondol­ják, hogy a kocák ellés után néhány hétig egy-egy közepesen tejelő te­hénnel is felveszik a versenyt. S a kocatej 7 százalékos zsírtartalmával éppen kétszer annyi tápanyagot ad, mint a tehén teje. A szabadelletők felső szelelőiét most jól bedugták szalmával, s a malacok a 10 fok alatt is kibírják a hideget. Rövid szálú szalmával almoznak, hogy a kismalacokat ne fenyegesse életve­szedelem. így nem bújhatnak az alom alá, s anyjuk nem nyomhatja agyon őket. A meleget azzal is emelik a kis szabadéi! etőkben, hogy „vendég-kocákat“ fektetnek be. Azok magukból ..sugározzák“ a me­leget. Nem kell az egészhez nagy furfang: érdemes követni a példát1 SZERZŐDÉS A GÉPÁLLOMÁSOKKAL Trágyahordás, műtrágyamegi;en- delés. jószágtartási védelmi eljárá­sok bevezetése mellett bőven akad még tennivaló mindenkinek, aki a hideg telet is a soronkövetkező mun­kákra fordítja. Most kötik meg a gépállomások is az egyéniekkel a tavaszi munkák szerződését. Ez mindkét félre előnyös. Az egyéni gazdák terméshozama nő. A gépál­lomások pedig munkaerőiket Idejében eloszhatják a körzet szocialista szektorai és egyéni gazdái között. Akik ősszel víz alá került földjei­ken esetleg nem tudták földbe ten­ni az őszi búza magját — most még van módjuk, hogy a nehéz helyzetre mentséget találjanak. Csak a ta­nácsoknál kell bejelenteniük a bajt. A TAVASZI BÚZA ÉS A BEADÁS Ha tavaszi búza vetőmagot kér­nek, azt még idejére megkapják. Ezt annál inkább érdemes a bajbakerült gazdáknak megtenniük, mert hiszen az el nem vetett őszi kenyérgabona után mindenképpen teljesíteniük kell a beadást. S igen jól járnak, ha azt. nem piacról kell majd megvásá­rolniuk, hanem a saját maguk meg­termelte tavaszi búzából törleszthe­tik. példák mutatják — nem szorongatja meg a szorgalmas dolgozókat. A téli szorgoskodással felkészül­hetnek arra, hogy a nehéz telet kö­vető esetleges gyors kitavaszodásig mindenkinek rendben legyen a szénája. Mert: „Nem az időjárás, ha­nem az ember a gazda'“ Nem kap­kodnak tehát a jó gazdák. Tudják: a kapkodás a késedelem szülőanyja, a késedelemnek pedig a szűkölködés a gyermeke. És aki télen sem lustál­kodik — jó gazda egész éven át!... A szeszélyes időjárás — mint a Csökkentik a hulladékot a Textilművekben A Kaposvári Textilművek január­ban 101,3 százalékra teljesítette havi tervét. Ez részben annak köszönhe­tő, hogy ebben a hónapban a dolgo­zóknak mintegy 90 százaléka volt munkaversenyban és versenyvállalá­saikat valamennyiéin teljesítették. A TextiUművek dolgozói is ké­szülnek, hogy méltóképpen ünnepel­jék meg felszabadul ásunk 11. évfor­dulóját. A felajánlások összegyűjté­se már megkezdődött. Különösen a gyűrűsfenó dolgozói tettek szép vál­lalásokat. Rácz Irén például azt ígérte, hegy teljesítményét 105 száza­lékra emeli. A szálelszövő hulladé­kot 15 dekával, az előfonal hulladé­kot 5, az olajos söpredéket pedig 10 dekával csökkenti. Ezzel a válla­lásával havonta 51,30 forintot taka­rít meg üzemének, népgazdaságnak. Sc'hvarc Teréz és V-égh Lászlóné is hasonló vállalásit tett. A Textilművek dolgozóinak eddigi munkája ígérét arra, hogy azokat a felajánlásokat is teljesítik, amelye­ket most összegyűjtenek. A versenyváMalások túheljefeúéséért A Kaposvári Nagymalom karbantartói takarékoskodnak az anyaggal Január elején még nem látszott biztosítottnak, hogy a Kaposvári Nagymalcm dolgozói eleget tudnak tenni havi tervkötelezettsegüknek. A dolgozók és a vezetők azonban mindent megtettek, hogy a kezdeti lemaradást pótolják. Sikerült. A malom teljesítette tervét a hónap végéig, sőt tűi! is szárnyalta az elő­irányzatot. A havi . tervteljesítés 103,8 százalék. A Nagymalomban most folyik az éves versenyvállalások összegyűjté­se. A karbantartók azt vállalták, hogy havonta 500 forint értékű anyagot takarítanak még. Az őrlő­üzemben három brigád vetélkedik egymással. Versenyfeltételeikben a teljesítmény növelése, a minőség javítása, az üzemzavarók csökkenté­se, a tisztaság, rend és a munkafe­gyelem szerepel. gyöt, Lengyel Jenő gépészeket, akik a legjobb minőségi árut, a legjobb minőségű ruhát készítették. A Ruhaüzem dolgozói is munka- versennyel, felajánlásokkal készül­nek megünnepelni április 4-ét. Szabó József, az üzem gyártásvezetője vál­lalta, hogy a szabászat! maradékoi egy tized százalékkal csökkenti, Csá­kói Gyula pedig arra tett ígéretet, hogy havonként 5 gép helyett 8 gé­pét vesz geineráliavítás ■ alá. Az egész üzem dolgozóinak vállalása az, hegy a tűfogyasztást — ami darabonként is jelentős érték — 30 százalékkal csökkentik. előző Kelet-Ázsia művészetének re­mekeiben gyönyörködhet tanulni vágyó, múzeumlátogató közönsé­günk. Ezek a művek sok-sok évszá­zad művészetének ihletét, techniká­ját tárják elénk. A kiállítást feb­ruár 5-én, vasárnap il órakor ün­nepélyes keretek között nyitja meg ci.r. Horváth Tibor, a Keletázsiai Művészeti Múzeum igazgatója,. Itt adjuk hírül, hogy Horváth Tibor Ka­posvárott marad és másnap, hétfőn este 7 órakor a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat klubiában előadást tart. t fi kaposvári járosbai k&ttzcr egyeiufeg dofgezú paraszt teljesite te else negyeßtvi begiüjtssi tervet A kaposvári járásiban az elmúlt napokiban meggyorsult a begyűjtés. Az állandó-bizottságok, népnevelők okos felvilágosító szavai nyomán nap mint nap több gazda keresi fel az átvevőhelyeket,. A kaposvári járásiban mintegy kétezer egyénileg dolgozó paraszti teljesítette már első negyedévi be­gyűjtési kötelezettségét, /több mini 1200 mázsa hízottsertést adtak át. Majdnem 1200 főre tehető azoknak a száma, akik mér egész évi házottser- tésbeadásukat is teljesítették. Ezek nagymértékben hozzásegítették a já­rást, hogy első havi begyűjtési ter­vének két nappal előbb, 100 százalé­kig eleget tudjon tenni. A járás területén majdnem tíz olyan község van, amelyik nemcsak a január havi, hanem az első ne­gyedévi begyűjtési tervét is rendez­te. Többek között Somogyjád, Vár- da. Kiskorpád községek. Somogy já- don több miint 400 termelőiből 50 olyan gazda van, aki egész évi áUáf­ás állati termékbeadási kötelezettsé­gét rendezte. Az ő példájukat követ­te Nagy István 9, Mihályka Jpzsei 10 holdas dolgozó paraszt és még több mint 45 gazdatársa. A falu gaz­dái január hónapban egy mázsa hí­jéin 30 mázsa hízottsertést adtak át a begyűjtőhelyen és ezzel első ne­gyedévi tervüket jóval túlteljesítet­ték. Évi 32Q0 liter tej egy tehéntől! A Szentlőrinci Tangazdaság te­henészete 101 törzskönyvezett szarvasmarhájától a múlt évben a tervezett 3000 literes egy tehénre eső átlag helyett 3991 liter tejet fej­tek. A gazdaság Narancs nevű tehe­ne 8200 liter 4.1-es tejet, Szegfű ne­vű tehene pedig 7400 liter 3.8 fokos tejet adott. F nágyszerű 'eredménye­ket az biztosította, hogy bevezették az érdem szerinti, azaz egyedi ta­karmányozást és megvalósították a zöld futószalagot. A jó minőségért küzdenek a Kaposvári Ruhaüzemben A Kaposvári Ruhaüzem az idén kezdte meg az expor.tgyértásit 1200 darab »tiroli« gyermeköltönyt gyár­tottak a norvég gyermekek részére. A Ruhaüzem dolgozói már az első exporttermelésnél megmutatták, hogy milyen szép és kifogástalan minőségű árut tudnak készíteni. Az 1200 öltönyből alig akadt húsz, ame­lyen csekély javítást kellett eszkö­zölni. Eredményes munkájuk a havi tervteljesítésnél is megmutatkozik. Januári Itervkötelezeittségüknek 108,5 százalékban tettek eleget. Különösen dicséret illeti Gergyei Józsefet, Káli Ilonát, Apáti Györ­KELETÁZSIAI KIÁLLÍTÁS A MÚZEUMBAN Városunkban még eddig nem lá­tott, igen érdekes és értékes kiállí­tás nyílik vasárnap délelőtt a Rippl- Rónai Múzeumban. A kiállítás cí­me: Keletázsiai festmények és fa­metszetek. Anyagát a budapesti Keletázsiai Művészeti Múzeumból szállították Kaposvárra. A kiállítás csak két hónapig szerepel a mú­zeum képtárában. Vasárnap mint­egy száz darab klasszikus és új­kínai, valamint japán festmény és fametszet kerül bemutatásra. Euró­pánkat a tus, a papír és a fametszés művészetében évszázadokkal mes­cA izzat balázsi Űí&ldmzzakza mzytaLálták keblüket az anzant^ak Fázósan húzza össze magát a szentbalázsi határ. A hótakaró alatt szunnyadó földtáblák szélét csák a szabályos négyszögekben sorakozó fák mutatják, me­lyeknek-ágai között,a szél táncoltatja a puha hópely­heket. A falu azonban nem alszik. A Zöldmező TSZ -iro» dája felé közeledve a közös gazdaság silótelepe mel­lett megyünk el. Éppen most tocntják fel az egyik hatalmas gödröt. A férfiak között asszonyok is sürög- nefc-fcirogmak. A szakszerűen elkészített siló erős sza­ga megköhögtet bennünket. De sebaj! így szeretik ezt a tehenek. (Megélénkülnek az udvarait is. Itt. aikunszíailmát cipelnek, amott trágyát raknak. Az utcákon pedig a szánok térinek ki egymás elől, betartva a szabályt: az üresek helyet adnak a magrakottaknak. A tsz-irodiában Varsányi bácsi fogad bennünket, a könyvelő. Szinte egy szuszra akarja elmondani három­éves tanulságos történetüket. A három zárszámadás ideje alatt a munkaegység értéke 30-ról 40 forintra emelkedett, s a közös munkát már nem délelőtt 9-kor, hanem reggel 5 órakor kezdik el, Az asszonyok úgy dolgoznak a közösben, mint valamikor férjük mellett Ifj. Nagy Józsefné kereken el is mondja, hogyan történt a fordulat. »Kezdetben vonakodtak az asszo­nyok a közösben dolgozni. Éppen hogy csak megtet­ték a dolgukat. Az első zárszámadáskor tapasztal­tuk is: jövedelmünk olyan lett, amilyent éppen meg­érdemeltünk. De megláttuk azit is, hogy azzal a mun­kával egyénileg még a felét sem értük volna el itteni jövedelmünknek. A következő évben, s utána már jobban ment. Ma pedig már egy asszony sem tartaná becsületes dolognak otthon maradni egy-egy fonto- isaibb munka idején,« Tavaly már háromszor kapálták meg kukoricá­jukat, s minden munkával idejekorán végeztek. Nem is feledkeztek meg . róluk a zárszámadáskor. Simon Lajosné 500, Papp Józsefné 470; Franc Istvánná 700, Sárdi Irnréné 770 forint prémiumot kapott. »De nemcsak a mezei munkában, hanem az állatgondozásban is elfoglalták helyüket a fehércselédek« — toldija meg Varsányi bácsi, mi­közben a közös tehénistálló felé ballagunk. Tisztaság, rend és fényesszőrű tehenek fogadnak bennünket, özv. Vörös Ferencné fejőinő büszkesége itt minden, am; szép, ő pedig az egész Zöldmező büszkesége. Az ő és asszonytársai kardoskodására látták el. az, állatokat bőven silóval, vezették be az egyedi takar­mányozást, s a következő borjaztatás után bevezetik a napi háromszori fejést ás. Meg is hálálják ezt a te­henek göndörszőrű borjaikkal, zsírtól sárga tejükkel, De a sertéstenyésztésnek is megvan a maga büsz-> kesége. Itt özv. Papp Ferencné foglalatoskodik gon­dos gazda módjára. Hogy gondos gazda, azt bizonyít­ják a gömbölyű, virgonc malacok, süldők és a 22 szép anyakoca. A 230 hold földhöz 110 disznajuk van, s amellett, hogy ezt az állományt másfélszeresére nö­velik az idén, legalább 50 ezer forint osztalékra for­dítandó bevételre is számítanak. Mindez pedig nem kis mértékben függ Vörös nénitől, aki ennek tuda­tában magabiztosan, örömmel eteti, gondozza a rábí­zott állatokat. Ő azonban szerényen csak ennyit mond minderről: »Megbecsülnek munkámért és én örömmel dolgozom. Igaz, én meg sem tudnék lenni nélküle. Arra is jó gondolnom, hogy nemcsak magamnak, de másoknak is hasznára lehetek.« Papp Péter bácsi, az állattenyésztési felelős __ aki e gyébként gondosan ügyel a közös vagyonra '— nyu­godtan, rájuk bízhatja az állatok gondozását addig is, amíg máshol akad dóiga. Lanka Jánosné és özv. Nagy Györgyné azt mondták: , oda mernek állni, bármilyen munkáról is legyen szó. Mit dolgozik a többi asszony ilyenkor, télidöben? Megtalálják dolgukat most is. A házi munka elvégzésé után tengerit morzsolnak, vetőmagokat ’ rostálnak, zsákokat foltoznak. Valóban, a szentbalázsi Zöldmezőben megtalálták helyüket az asszonyok. Egyenrangú dolgozói, sőt a kö­zös gondos gazdái, lelkes előnelendítői lettek a tsz: nek. S ahogy fokozatosan kezdtek dolgozni a közöd­ben, ugyanúgy nőtt a jövedelem is. Három év alatt 20 forintot munkaegységenként, ; Ezért a Zöldmező története az asszonyok bekap­csolódásának története. Példájuk tanulságos és köve? tendő minden termelőszövetkezetben, ahol az asszo­nyok' még mindig nem mozdultak ki a kiskapun . . . Bíró József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents