Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-25 / 21. szám
VILÁG PROLETAÚJAI EGYESÜLJETEK Sorna yi Néplap XlII. évfolyam, 21 ARA 50 FILLÉR A hidegháború bajnokainak új provokációi Vonjuk le a tanulságokat aiz eddigi vezetőségválaszt» taggyűlések tapasztalataiból Azt akarjuk, hogy a kultúra ne öncélú legyen, hanem segítse a párt politikájának megvalósítását Szerda, 1958, január 25. Továbbra is első a begyűjtésben a csurgói járás A Megyei Begyűjtési Hivatta! legutóbbi értékelése szerint a begyűjtési versenyben változatlanul a csurgói járás vezet. Különösen jól halad a járásban a -baromfilbegyűjtés. Úgy látszik, a járási begyűjtési hivatal vezetői az idén alaposan rákapcsoltak a munkákra. Gyorsítani kel! a sertés-begyűjtést. Javr t az irányító munka a barcsi járásban is, ennek és a felvilágosító munkának az eredménye, hogy a versenyben megelőzte az eddig előtte haladó tahi járást. Viszont a tabiabnak igyekezniük kell, nehogy még hátrább kerüljenek, mert az utóbbi 10 napiban nagyon keveset emelkedett pl. a sertéabeigyűjtés. A községi tanácsok vezetőire és a begyűjtési megbízottakra most fontos munka vár: a dolgozó parasztokká - közösen meg kell tárgyalniuk az idei -beadási kötelezettségeket, hogy miből és mikorra kelt teljesíteniük. Természetesen emellett nem szabad elhanyagolni az első negyedéves beadások pontos teljesítését sem. A járások sorrendje az első negyedéves begyűjtési tervhez viszonyítva: IDŐSZERŰ FELADATOK A MEZŐGAZD 4SÁGBAN VA Megyei Tanács felelősségre vonja a kukorícaszár * betakarítását elmulasztó községek tanácsvezetőit Járás: Sertés: Tej: Tojás: Baromfi: Begy. o. vez.: 1. csurgói 19,3 36,8 9,2 80,9 Horváth György 2. fenyódi 42,6 27,7 4,6 62,3 Győréi József 3-, siófoki 45,6 25,7 4,3 57,1 Gajdos László 4. nagyatádi 25,7 25,5 13,1 58,5 Borbaindi Ambrus 5. barcsi 26,2 16,9 6,9 50,4 Siszler Sándor 8. tabi 15,5 23,6 6.6 47,3 Kovács István 7. marcali 20.2 21,1 6,8 42,6 Sifter Jenő 8. kaposvári 23,3 21,4 8,1 36,3 Balassa Tibor A Nagyatádi Gépállomás szilárdan tartja elsőségét a gépjavításban A 'Nagyatádi Gépállomás dolgozóinak verseny fe’hívása nyomán me- gyeszerte megélénkült a gépjavítási munka. A felhívásra azonban nem mindenütt egyforma lelkesedéssel válaszoltak. Ezt mutatja a megyei igazgatóság legutóbbi értékelése is. A rangsorban, isméé több változás történt, ami figyelmezteti a lemaradókat és tovább -buzdítja a szorgalmasan törekvőket. A tervteljesítésibem és nemes, ve- télkedésbeni továbbra is -bizosan tartja első helyét a -Nagyatádi Gépállomás, amely már -tavaly is kitűnt kiváló teljesítményével'. Második a Gsokcnyavisontai, -harmadik pedig a Ba’atrmkii'iti Gépállomás-. Az utolsó két helyen továbbra is a Tahi és Lengyeltóti Gépállomás van, A tahi elvtánsak megígérték, -hogy mindent megtesznek azért, hogy a 'gépjavítást idejében befejezhessék. A Lengyeltóti Gépállomáson azonban n-em használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek adva vannak a jé minőségű munkához. Dicséret illeti a Marcali Gépállomás dolgozóit. Alig három héttel ezelőtt még az utolsó- helyen álltak, de szívós munkával élőbb a 11., mostanra pedig a 8. helyre feüzdöt- ték fel magukat. A kezdeti sikerek után visszaesés tapasztatható a Nagybajom! Gépállomás munkájában. Hosszú ideig tartották az első helyet, a közelmúltban azonban váratlanul a hetedik -helyre kerülitek. Az első és a hetedik hely arra figyelmeztet, hogy vizsgálják meg a visszaesés okét, a kezdeti sikereknek megfelelő, méltó, helyen végezzenek a gépjavítással. A fonóisk is csatlakoztak A Fonói Gépállomás dolgozói megbeszélésen vitatták meg a Nagyatádi Gépállomás versenyfelhívását, elhatározták, ők is elfogadják a kihívást, annak minden pontját, s jcibb anyagfelhasználással ,34 500 forintot takarítanak meg. Vizsgáljuk át őszi vetéseinket Ha könüi’nézünk a szántóföldeken mindenfelé zö'de -lő vetéseket látunk. Itt-ctt azonban, ha jobban szemű,gyre vesszük ezeket a zöld táblákat, bizony találunk bennük kihalt, sárguló, vagy már egészen fekete foltokat is. Először talán arra gondolunk, hogy az őszi esők hatása alatt pusztult ki a vetés-. Ha azonban alaposan megvizsgáljuk ezt a kihalt foltot, hamarosan megállapíthatjuk, hogy valamilyen kártevővel állunk szemben. Az össZeráigotl levelek, a le-csonkított, megkopasz- totit tövek elárulják a gabonafutrin- l'-ka kártételét. Különösen az idei * szokatlanul enyhe tél kedvezően, elő 'segíti a -gabonafutrinka, vagy népies nevén csócsáro-ló kártételének ki- i bemtakozását. Ha ezt a kártevő tő- (ímegesen lép fel, könnyen okozhat f olyan súlyos kárt, hogy veszélyezteti az illető gazda, vagy gazdaság gabonatermését. Éppen ezé-rt sürgő sem, vizsgáljuk meg vetéseinket, s amennyiben meggyőződtünk apró' hegy csócs-ároló pusztítja, jelöljük meg a fertőzött területet, s ha ez állami gazdasági- vagy tsz-ta-rület, je lentsük azonnal a Növényvédő Álló másnak, ha pedig egyéni gazdák területéről van szó, ugyancsak jelentsük ' a községi a-gronómusaiak, tanácsnak, amely aztán helységenként összesítve jelenti a Növényvédő Állomásnak. Az állomás mindkét esetben gondoskodik megfelelő mennyiségű agritox pcrozószemrciL, valamint motoros vagy -háti parozógépről. Mi vei a ga-bemafutrinka etilen: védekezés' Mami feladat, irtásét a Növényvédő Állomás ellenszolgáltatás nélkül véigzi el. Fordítsunk te-hát fokozott gondot vetéseinkre, hogy ezzel is elősegítsük az idei bő termést. Növényvédő Állomás, Nagybajom. Megyénkben még mindig 250—300 (•hold tengeriszár áll lábon. Ez veszé- 11 lyezteti egész évi termésünket, a I1 kártékony rovarok ezreit terjeszti, 'ha csak sürgősen le nem vágják. Annak ellenére, hogy a felsőbb szervek a fonói, göllei és batéi tanácsokat már egyszer felelősségre vonták, e faluk határában még mindig található lábonálló kukoricaszár. A Megyei Tanács most brigádokat küld ki megyeszerte a határ ellenőrzésére, s a felelőtlen tanácsvezetőket — akiknek kötelessége ilyen esetben az intézkedés — erélyesen felelősségre vonja. Szorgos-dolgos készülődéssel előzik meg a tavaszt a kazsoki egyéni gazdák A kazseki tanács megfelelően segíti az egyéni gazdáikat és gondoskodik arról, h-ogy időben földbe kerül jön a mag a kazsoki határijain. Nagy István elvtárs, a tanács elnöke úgy számol, hogy 8—1U nap múlva -megkezdik a vetegatést. A legfontosabb feladatnak tartják most a trágya- . hordás és mélyszántás befejezését. A trágyahordással együtt rohamosan fogy a szántásra váró terület is a határban. A gaádák zöme már végzett a -trágyahordással. A 15 holdas Tóth József pl. hat hold földet trágyázott meg. Márton Arial, Pós Lajos dolgozó parasztok udvarán sir.es már istáUátrágyá. Pászkai József, ifj. Harangozó István dolgozó parasztok is na-gyen igyekeznek, egy-két napon belül az ő udvarukról is kigördül az utolsó szekér istáLlótrágya. A -tanács számbavette a vetőgépeket is. Biztosítani akarják, hogy minden gazda géppel vessen, mert ez is növeli a termésátlagot. Az egyéni parasztportáken már jóideje kerepelnek a kézi meghajtású maigfisztító- rcs-ták és -triő-rök, hogy gyommentes mag kerüljön a földekbe. Mintegy 70 holdba váló tavaszi árpa vetőmagot már kitisztítottak az egyéni gazdák. Ifj. Bognár József, Rózsa Gyülia, Csépán Lajos padlásán már vetésre vár a tiszta vetőmag. Azok a gazdák sem maradnak le, akik nem rendelkeznek fogaterővel. Kiss Tibornak 1800, PeiérdrGábornak 1200 négyszögöl földjét a gépállomás traktorai szántották fal, a fogatos gazdák pedig elvégzik nekik a gépivetést. Szorgos-dolgos 'készülődéssel előzik meg a tavaszt a kazsoki egyéni gazdák. Rövid idő alatt kialakult a közösségi élet a homokszentgyörgyi Dózsa TSZ-ben A homcikszentgyörgyi Dózsa Termelőszövetkezet az idén készít először termelési tervet. Ez az első, év, amikor 'a köz,ség 71 volt egyéni gazdája 420 holdas területen együtt gazdálkodik. A tsz elnöke örömmel imondta, hogy a termelőszövetkezet ,kis kollektívája máris szépen kiala- iktát. — Sck Czirákiék vannak nálunk a tsz-iben — mondta. Cziróki Lajos és felesége egy alkalommal, iamiker vasárnap délután fagyra (>vo-lt kilátás, kimentek a határba és répáját ketten leföld-eitók. Én is csak másnap, amikor már cscntke- méninyé fagyott a föld1, -tudtam meg, hogy milyen sokat dolgoztak már a közösért Czirákiék. Minden tag úgyszólván külön-fcülön megköszönte "hős lett ükét«. Én is láttam, tapasztaltam, hogy összefognak, egyet akarnak a Dózsa- beliek. Mindenki saját szemével meggyőződhet arról, hogy igen jól terveztek. Vízi Tihamér levelező. AZ IN KEI RAJ — KISZÁLLÁS ELŐTT parcellákon még >>kapadohány«nak írekén is elébement a naptárnak az idő. Január van. De már márciusi szelek pirítják odakint a mezőkön a barázdákat... A természet rendje is különös, gyors ütemben szabja meg a maga menetét ebben a sokat ígérő új esztendőben ... Ereszek tövében, utcák végén, utak mentén, kertek ólján kivetették barkájukat a mogyoróbokrok, jegenyék, füzek. S a méh- kaptnrakhoz közel. hajtja fejét az ember: hallja, odabent már erősen döngicsél, tanakodik, terveket sző a méhtársadalom, a szorgalom szárnyas hadseregének utolsó közkatonája is. Egy-két napsugaras délelőtt, langyos délután és fagytalan éjszaka kell csak. s az eddig f ürtökbe csomósodó, egymást melengető rajok szer- tebomlanak. Usgyé, ki a poshadt, elhasznált levegőjű odúból! Tévedhetetlen. ösztönükkel rátalálnak már mindenütt a barkákra. Elkezdik a gyűjtést, a finoman kitervelt hosszúhosszú babramunkát, melyben minden döngicsélő tudja a ráeső részt. A sofc-&ok kilométerre eső határrészben. oly tévedhetetlenül megtaláljál a méz-forrásokat, a füzek, a mogyorók barkáit, a hóvirág nektárját, mintha a kaptár belsejéből valami láthatatlan brigádparancsnok térképet nyújtana át nekik minden kiszálláskor: íme. ez a te területed! Onnan ennyi és ennyi nektárt kell behordanod! Különben megdől a kollektíva boldogulása. S a közösségébe jól beilleszkedő kis méz-szerző szót ért: grammra kiszabva behozza óz aznapi nektárját... Esti beszélgetések — a múltról Rajba gyűlnek ezen a korszakos fordulót sejtető tavaszon az inkei parasztok is. Esti beszélgetés folyik egyik család konyhájában épp úgy, mint a szomszédéban. Mikor késő délután megitatják a jószágot, s harangszó jelzi az estét: egyre többen összegyűlnek. Meghányják-vettk, mit hoztak a múltból, mennyi terhét viselik még ma is? Hová vezet a kiút abból a faluból, hol egykor az országveszejtő gróf Bethlen, báró Szegedy, herceg Hohenlohe ilyenkor, a téli estéken sokszor egész birtokát tette fel egy kártyalapra. De hogy a kártyaszerencse miképp fordult, az az inkeieknek mindegy volt: cselédeit, summásait, napszámosait, aratóit egyformán megsarcolta és megnyomorította a gróf, a báró, a herceg... A hat és félezer hold határból másfélezren kín- lódtatták a kisembereket, 4875 hold a nagybirtokosoké volt... — De abból még aratási napszámot is úgy adtak a névnek — mondja az egyik ma esti tanyázáson Szegleti Zsigmond 12 holdas új gazda —, hogy az aratással kezükben tartották a szegénységet. Csak azoknak adtak aratási keresetet, akik kötelezték magukat, hogy év közben, más szoros gazdasági munkáknál háromnégy napot nekik dolgoznak ingyen. Ezt úgy hívták, hogy »diszkréciós napok«. Az elöljáróságot a virilistákat is a basaparasztokból állíttatták ösz- sze. Azok meg nekik hajbókoltaik. Az ő kényük-kedvük szerint úgy intézték, hogy míg a kisember három holdra 136 pengős adót fizetett, addig az urakéból hatszor akkora területre se jutott annyic fizetség! Az urak barázdáit tíz aranykorona fölé taksálták, a mienket három alá! És a mi kis földjeinkből sehogysem jött haszon!... Csődpuszta — csődje — Nem biz a! — szól közbe Harangozó József, a másik újgazda. — Mert Bethlen kastélya körül két kilométerre leolajoztatta az utat, ne bántsa úri orrát a por! Bezzeg, hogy a mi szegény fejünket mennyire bántotta az a földváltságos »földreform«, mellyel Inke szemét kiszúrta, azzal nem törődött! Mert nekik ugyan jól jött, hogy a földéhes szegény embereket a határ legrosszabb savanyú homokjából a »Csődpusztán« meg «■Lepled« dűlőben néhány holddal kielégítették! Azt ugyanis csak a szöcske legelte, de azért holdjáért 270 pengő megváltást kellett kifizetnünk ... Lovász Vendel gazdatársunk is úgy megjárta ezzel, hogy három holdért a folyton emelkedő banki kamatokkal együtt a harmincas évek végére már vagy négyezer pengőt ki kellett szorítania. Jelen van még Szeglett Zsigmon- dék esti beszélgetésén Lovász József apjóstul, Inke két szorgos bognárja, meg Németh József 6 holdas újgazda feleségestül és Harangozó István középparaszt. Mindegyikük tudja: a múlt csődjéből senki se segített kikecmeregni! Pedig az inkei kisember még csillagfürttel is próbálkozott. Azzal akarták termőre bírni a savanyú homokjaikat, hogy zöldtrágyának alászántották. Csakhogy az inkei szegényember válláról még annyira se vették le az ott dáridózó főurak a terhet, hogy egy kis vetőmaghitelt szereztek volna számukra... A „bolettás“ búza Próbálkoztak a homokon burgonyával. Csakhogy a fajta lassan síkor csosodott. Bővebben termő más fajta vetőgumóért egy tollvonást nem tett az inkei «főgazda«, az ország akkori miniszterelnöke. És Csődgusztán csődös volt a dohánytermelés. A kis való is álig termett meg. Annak sem tudták megadni a módját. Az inkei kenyérgabona hozama évről évre lejjebb zuhant. A Bethlen-kormány a végén már hárompengős bolettás búzaárral szúrta iki a szemüket... Sosem voltaik ilyen magukra maradtak az emberek Ínkén. ... Es ma 1956 januárját írjuk. Olyan nagy és nemes munkát kezdett el a szabad ország népe, amely a második ötéves terv nyitó hónapjában is biztosan ígéri az egymás erejére támaszkodás biztos gyarapodását. A tavasz úgyis nagyon rövid lesz — de a szomszéd gépállomás máris átülteti ebbe a faluba is a munkásosztály forradalmi lendületét. A pártszervezet megindította a tsz- szervezést. Január 21-én estig negyvenötén írták alá a belépési nyilatkozatot. Nagy és örömteljes gondban fő az Iharosberényi Gépállomás főmezőgazdászának, Alsec elvtársnak a feje. Még azt nem tudja, hogy melyik percben lendül olyan nagyot a tsz-szervezkedés, hogy a falu jelentős többsége beözönlik a közösségi gazdálkodás új rajába — de már ő nem grammokban, nem kilókban, hanem mázsákban, sőt. tonnákban számolgatja ki s teríti a biztos tervek 'térképét a töprengők elé. Hadd lássák: mit tudnak »begyűjteni« a közös táblákból, ha oda terv szerint járnak ki s nem kézzel, hanem géppel végzik a munkák özönét... Az utolsó talpalatnyi föld is bőven terem, ha . . , Ezzel köszöntött be Alsec elvtárs az igazgatóval, Ülkey elvtárssal és Horváth agronómussal együtt Szegleti Zsigmondék beszélgető raja közé. Az urak nem adtak vetőmagot, burgonyát, gépet, jó földet a falunak? Ma már tíz éve elmúlt, hogy a 6500 holdas határ utolsó talpalatnyi szöglete is a dolgozóké. Pár hét se telik bele, ■már a gépállomás vontatókkal hordja a mésziszapot a terméketlen, homokos dűlőkre. Pecsétes írásokat, számlákat rak a tanyázó gazdák elé. Egyik tételben azt bizonyítja be, hogy a Merkur burgonya ugyan tíz év alatt meglelte helyét az inkei határban. Csakhogy ám egy hold megművelése vetéstől szedésig kézzel 1280 forintot felemészt, géppel mindössze 782 forint. Csak szerződni kell a tervre dolgozó állammal: egy hold burgonyatermésért 24 000 forintot kaphatnak tárolási költséggel együtt. Most már nagy hasznot hajt a dohánytermelés is. Mert ott van a gépállomás Univerzál traktora. Amíg csak a hasa alatt elfér a hetven centire felnőtt dohány, vígan művelhetik véle. Könnyen felemelhetik a kenyérgabona eddigi alacsony hozamát. Nem a régi Székács-féle búzát keU vetniük, hanem a Dunántúlon legjobban bevált Béta-Bánkutit. És a talajjavítással meg a zöldtrágyának való ikeserű csillagfürttél sem, kell sokat törődniük. Az egykor három aranykorona alá taksált földjeikből most van hozamuk: a négy aranykoronás, vagy annál kisebb kataszteri tiszta jövedelmű földeken a csillagfürttel zöldtrágyázást végző tsz-ek a zöldtrágyázás évében teljes termény-, állat- és állati termékbeadási mentességben részesülnek. És a negyvenöt új tsz-tag rajának »kiszállását«, a közös úton való bátor elindulását tágranyílt szemekkel nézik azok, akik még a kisparcellás gazdálkodás szűk odújában nem értik meg az új világ erejét. Azt hogy Csődpusztáról is gazdag termést takarítanak be ezután. Csak mindnyájuknak össze kell fogniuk!... Erdős Jenő
