Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-26 / 22. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. jamrötr ‘36. Siá^ak a aár&siawdá$ útján SIÓFOK — a Balatoni legnöpesebb fürdőhelye — ősi település. Környé­kével {Sáigvár, Baliatankiliti) együtt mór az őskorban lakott hely volt Az ezen a vidéken 1909-ben meg­kezdett, rnadd 1938—30-iban folyta­tott 'ásatások azt bizonyítják, hogy Siófok területén már a Paleolit kor­szak (ősikékor) pcstg’.aciális Magda­lén szakáiban emberek éltek. Földbe. vájt putrilakásck és tűzhelyek ma­radványai, jáspisiből, kalcedóniból és tűzkőiből pattintott szakócák, kapa­rok. lándzsahegyek, mikrclitek ke­rülitek elő a- löszrétegből. Mindez bi­zonyítéka. annak, hogy Siófok föld­jén már mintegy 17 000 . év előtt epi'beri kultúra volt. De a tőid mo­héból előkerült csiszolt kőtárgyaik, nyéühikas balták, edényitöredéfcek, csiszolókövek:, bironz - szerszámok, fegyverek és d'ísztángyak arról ta- núskodinak.-hGgy az emberi élet itt a neoUitikumbsn (újabb kőkorszak) és a Ibronzkar’bgn is folytatódott. Az id. • e. IV. században a kelták »Ose- riat« nevű itöírzs lakta ezt a terüle­tet. A rómaiak az id. u. I. század­ban hódították meg a (Lacus Peilso« (Balaton) vidékét és azt Felső-Pan­noniéhoz csatolták. Siófok helyén vezetett az a római hadiút, amely Pécsről kiindulva a Kapos völgyén, Ságvárcn (Tricciana) és Kilitin ke­resztül vitt Győribe. Galerius római császár is megfordult itt és zsilipet építtetett Siófok akkor mocsaras te­rületeinek lecsapolására. a zsilip és mellette a vízmüvet őrző katonák laktanyája a Sió torkolatánál állít. Siófokról a népvándorlás korából is vannak ‘ keleti gót, longoibard, avar, hun és szláv emlékeink. Eze­ket a X. századtól kezdve a magyar leletek, váltják fel. Siófok nevével először legrégibb magyar nyelvemlékünkben. a tavaly 900 esztendős Tihanyi Alapítólevél­ben találkozunk. Ebben szó esik 'a Balaton déli partján lévő révről, melyet az oklevél «-Fuk«-nak (későb­bi kiejtés szerint Fok) nevez, A »Fu.k« ősi finn-ugor eredetű szó. melynek jelentése »egy tó lefolyá­sa, egy nagyobb víziből kiinduló ki­sebb, érszerű víz«. Siófok 1137-ben vámszedő hely. A 1 tatárjáráskor már jelentékenyebb község. Kádén, tatár vezér hordái a község nagy részét elpusztították. Siófok forgalmát a középkorban a »via antiqua«, a rajta átmenő Bu­dáról Horvátországba vezető nagy út biztosította. Ezen az úton vezet­te seregeit I. László és Kálmán a horvátok ellen, ezen ment keresztül Nagy Lajos Nápoly felé és Mátyás király követei a nápolyi udvarba. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG koráig Fok a tihanyi apátság tartozéka. Á (hódoltság alatt a község elpusztult -ugyan, de a törökök Fok mellett olyan erős' földvárat építettek, hogy az 150 éven keresztül minden ost­rommal dacolt A törökök kivonulá­sa után a község újraépült. Esterházy Pál nádor 1696. évi le­iratával újból megállapították So­mogy megye határait. Északi határa a Sió lett és a Somogyhoz tartozó helységek felsorolásában Fok is sze­repel. 1705-ben Heister labanc generális csapatai Kilitinél megverték Káro­lyi kurucait, de a következő évben Bottyán János lett a kurucok vezé­re, aki a Sió-toroknál egy francia mérnök tervei szerint erős -sáncot építtetett és innen folytatott portyá zásokat a labancok ellen. A szabadságharc alatt a legendás hírű fiatal Noszlopy Gáspár Siófok és Zaimárdi között átkelt a Balato­non háromezer főnyi »-száguldó had­testével«, hogy ne kelljen az osztrá­kok előtt a fegyvert letennie. Siófok történetében a legközelebbi évszám 1819.. amikor a dicsőséges Tanácsköztársaság bukása után a fehér -terror innen irányította gyil­kosságait. Ezek a bestiális cselekede­tek egy időre hírhedtté tették Sió -fok nevét. Siófok fürdőtelepe ugyancsak 1870. körül létesült, de mint fürdő­hely már az ókorban ismert volt. Augustus és Galerius római csá­szároknak itt, a -Balaton partján nyaralójuk volt. Gaieriusnól feijep gyezték, hogy nagyon szeretett fürdeni a Balaton vízében. Azután évszázadokon át nem nagy jelentő­sége volt Foknak, mint fürdőhely­nek. Kál-lhárorn (nemzedékkel ez­előtt még korántsem volt olyan be­csülete a nagy tó siófoki partjá­nak, mint most. Lakosságát a Kkr- dés egyáltalán nem csábította. Az ú. m. »balatonkuilitusz« elején Siófok lakossága még a fürdőzésre lerán- dulió városiakra is biza’matlanul, sőt barátságtalanul tekintett. A siófoki parsszit 'pedig a nyári -hőségben is legfeljebb egyszer-kétszeír, ) csépiét; vagy árparcstálás után látta kívá­natosnak, -hogy a Balaton, partjára szekerszzék és ott leöblítse magá­ról a betakarított vagy megtisztított,! gabcinia bőrcsifcliandó hulladékát. Azóta lényegesen megváltozott a siófokiak véleménye a balatoni für­dőzésről, merd rájöttek arra, hogy anyagilag is milyen előnyöket jelent számukra a Balaton. 1891-ben ala­kult a Batotcnfürdő R. T. Már 160 kabinos fürdőház és- három nagv- szálló várta a fürdővendégeket — de csak a kiváltságosakat, gazda­gokat. Az orvosok ajánlani kezd­ték Siófokot súlyos betegségből fei épülteknek, gyermekek számára i anémia, angolkór, skrofulus ellen, ideges gycmorbsj, vérkeringés! za­varok és idegbánt álmák esetén. 1935-1 öl 1948-i.g nyolc év átlagában évenként 7918 belföldi és 1782 kül­földi fürdőyendég töltött egy hétnél hosszabb időt Siófokon. Persze ezek mind a kiváltságos osztályok kép­viselői voltak. A FELSZABADULÁS UTÁN a siófoki nyaralás is a dolgozó nép előjoga lett. Siófok ma a munkás» üdülők városa.. Ápolt kentjeivel, kö­zel száz kényelmesen -berendezett, kitűnő ellátást nyújtó üdülőjével szolgálja a dolgozlak egészségének megőrzését és helyreállítását. Éven­ként mintegy 20 ezer dolgozó üdül jeleni eg Siófokon a nyári évadban. Siófok 1948-ig Veszprém megye enyingi járásénak nagyközsége volt Akkor Visszakerült Somogy megyé­hez Ős ma. egyre jobban . városiaso-, dó járási székhely. Siófok népességének száma 1840. óta így alakult: 1840-ben 1085 1890-ben 2381 1930-ban 3889 1939-ben 4428 1941-ben 4545 1949-ben, 5026 1954-ben 8226 Amíg a ’'Déli-vasútinak péJlyatölté- sét meg nem építették (1858—1860), a »gyorskocsis« postaút Siófoktól a ramárdi—kőrös-hegy—-szárszó—szente­si dombhátakon vcnul/t Marcalira és onnan Kanizsára. 1860-tól kezdve, a vasúti forgalom pezs-dítő és néptö­mörítő hatására, Siófok is gyors ütemben népesült. Az 1840—1939-ig terjedő -száz év alatt a népesség számaránya 308 százalékkal emelke­dett, A népesség száma 1949-tőff 1954-ig, öt év alatt is igen nagy emelkedést mutat. Igaz ugyan, hogy az 1954. évi -adat az időközben Sió- fokk-ail' egybeépült (Balaitonújheliye-l! együtt tünteti fel Siófok léMcszá- mát, de ha ebből -le is vonjuk Ba­laton újhely mintegy 1780. főnyi la­kosságát, akkor is az Öt ' év alatt Siófok'” lélakszáma 28 százalékkal nőtt. Ez világos bizonyítéka a köz­ség városiasodásának. Az 1949. évi 5026 főnyi lakosság­ból 2321 volt férfi és 2705 nő. Ezer férfira 1165 nő jutott. SIÓFOK EGYRE JOBBAN iparo­sodik. Az 1949. évi népességből 2205 volt kereső (1628 férfi és 577 nő). Ebből 846 (38,3 százalék) volt az iparban foglalkoztatottak száma. Siófok legnagyobb iparvállalatai a Siófoki Kőolaj Vállalat, a Község­gazdálkodási Vállalat, a Sütőipari Vállalat és a Délibalatoni -Húsipari Vállalat. Siófokon két állami1 gazdaság van: a Balatoni Halászati Vállalat és a Balatomúj helyi Állami Gazdaság. A község két termelőszövetkezete, az Uj Barázda és az Uj Élet szoros kapcsolatban .áll a BalátonkiliU Gépállomással. Siófokon két óvoda, általános is­kola és általános gimnázium műkö­dik, melynek új épületét mintegy két és félmillió forintos költséggel építették. A siófoki kórház építkezése a kö­zeljövőben megkezdődik. Jód felsze­relt szülőotthon várja Siófok város jövendő lakóit. Ezek az adatok mindenkit meg­győznek arról, hogy megyénk egyik 'büszkesége, Siófok mérföldes lép­tekkel halad a városiasodás útján. Ruh György HÍREK* Várható időjárás csü­törtökön estig: Felhőátvo- nulások, több helyen futó „ havazás, esetleg havas eső. I Ma mérsékelt nyugati, északnyugati, holnap “ időnkint élénkebb észak­keleti szél. A hőmérsék­_____________let tovább csökken. Vár­h ató legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 2—5 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmér­séklet 0—mínusz. 4 fok között. SPORT ,A KÜLÖNÖS EDZŐ“ Kaposvár központjában földszintes, utcai, 4 szobás, fürdőszobás házrész el­adó. Cserelakással részben beköltözhető. Cím a Kiadóban. (689) Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat Hencse-Felsőtapazd-pusztai gazdasága keres azonnali belépésre egy traktorost és egy vontatóvezető dolgozót. Jelent­kezni lehet vagy a gazdaságban, vagy a vállalat központjában, Kaposvár, Má­jus 1 u. 23. (Telefon: 15-34), (5830) Egy príma állapotban lévő 100 literes »Alfa« tejszeparátor eladó. Cím az Alla­ni Hirdetőben. Kaposvár.______(5833) Kétszemélyes rekamié eladó. Május I n. 7. Kárpitos-műhely. VÉGE A „JANUÁRI TAVASZNAK“ Áz idei szokatlan téli időjárás sokfelé képezi szóbeszéd tárgyát. S valóban, emberemlékezet óta nem volt rá példa még, hogy ilyen eny­he lett volna a január. A meteoro­lógusok régi feljegyzései között szerepel a XIV. század valamelyik évében olyan január, amikor a fák is kivirágoztak. Az idén azonban erre aligha kerül már sor, mert a Meteorológiai Intézet igazgatóhelyet­tesének nyilatkozata szerint január 24-e volt az utolsó enyhe januári nap. Az idő most már fokozatosan hidegebbre fordul, s minden bi­zonnyal már a közeli napokban be­köszönt a fagy, s még a havazás is. Arra a kérdésre azonban, hosz- szú telünk lesz-e, a meteorológia nem tud pontos választ adni. Valóban igen különös típusa a lab­darúgó-edzőnek a balatonlellei Mol­nár Lajos. Állítólag társadalmi edző. Ezen a címen is működött 1955-ben Balatonlellén a Meteor csapatánál. Az már más lapra tartozik, hogy alkal­maztatása szabálytalan volt, mert Molnár Lajos semmiféle szakképesí­téssel nem rendelkezik. Neki a »fejé­ben« van a tudás, nam papíron, han­goztatja a leilei fiatalok között. Van­nak, akik azt mondják, »jó edző«, mert hisz a mérkőzések után hajlandó még fizetni is a játékosoknak. Pláne ha győzött a csapat. »Jó a viszonya« a játékosokkal is, hisz együtt koccint velÜK a »Pipacs«-ban vagy a »Be- tekints«-ben. S hogy ez a jó edző mi­lyen véleménnyel van az alkoholról, azt nem csupán azok tudnák meg­mondani, akik már nem egy ízben látták Molnár Lajost mámoros állapot­ban, hanem azok is, akik részt vettek a Molnár által vezetett edzéseken. — Fogadjunk egy fröccsbe, hogy berúgom a 11-est — hangoztatta az edzéseken nem egyszer az »edző«. — két pohár, hogy a 16-osról nem rúg­tok gólt — kínált fel újabb fogadást Molnár. Ezekután nem csoda, hogy a bala­tonlelleiek kiadták az útját az ilyen edzőnek. Persze nemcsak a letíeiek, mert Molnár nevét ismerik már So­mogybán másutt is. Sok hasonló jót tudnának mondani róla a marcaliak, avagy a fonyódiak is. Zamárdiba is eljutott már Molnár Lajos mint edző, ott is hallották a hírét. Úgy látszik, Molnár Lajos azonban »nagyon szereti« a balatonlellei lab­darúgókat. Mert bár, kiadták az írt­ját, ő mégis tovább »patronálja« a csapatot. Néhány játékost, mint pél­dául a jóképességű Nádasdit is ma­gához édesgetett. S most »külön ed­zést« tart ezek szárpára. Aztán »bí­rálja« is az új, szakképzett edző mű­ködését. Amikor Nádor Ottó a labda­kezelésről beszélt, s azt be is mu­tatta a játékosoknak, akkor megje­gyezte: »Ezt csak az ifiknek kell ta­nulni«. Arfól az edzőről, aki egyko­ron az NB l-ben rúgta a labdát, s a tatai sportiskolán jeles eredménnyel végzett edzői tanfolyamot, Molnárnak ekképp hangzik a véleménye: »Ugatja a futballt«. Hogy meddig garázdálkodhatik még Molnár Lajos a lel lei fiatalok között? Azt hiszem addig, amíg Balatonié llé- ről is ki nem ebrudalják, mint azt korábban a fonyódiak és marcaliak már megtették. $ Az 1955. évi megyei labdarúgó bajnokság (687) Fiatal hízók eladók, 150 kg körüliek. Tiringer, Magyaregres. (686) Egy újonnan qenerálozott, 250-es Zün- dapp príma állapotban eladó. Cím az Állami Hirdetőben, Kaposvár. (5832) . 14. Tabi Vörös Meteor évfotdulá 32 évvel ezelőtt. 1324. január 26-án a Szovjetek II. össz-szövetséqi Kong­resszusénak qyászülésén mondotta el J. V. Sztálin esküjét Lenin halála alkal­mából. művelődjünk, hol szórakozzunk^ Csiky Gerqely Színház: Kacsóh—Hel- tai: János vitéz. Daljáték három felvo­násban. Délutárf 3 órai kezdettel, ifjú­ságii előadás. Kippl-Konai Múzeum: ősrégészeti, Ka­posvár város történeti, Somogyi pász- lorművészeti, Palóc népművészeti ki­állítások. Meqyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. TTIT-klub: Pedagógus klubest a Pe­dagógus Szakszervezet és a TTIT közös rendezésében. Meqyei Tanács kisterme: »Szájról száj­ra, nemzedékről nemzedékre« címmel dr. Páti Ferenc gimnáziumi tanár tart előadát legszebb szólásainkról. ÉDOSZ-kultúrotthon: Sport- -és klub­délután. Könyvkölcsönzés és olvasóter­mi szolgálat 14—18 óráig. Illyés Gyula-kultúrotthon: Klubdélután. Könyvtárszolgálat. Barcsi Móricz Zsiqmond Járási Kul- túrház: »Magyarország ENSZ-tagsága« címmel ismeretterjesztő előadás. Előadó: Csákvárl József, a Barcsi 'Járási Pártbi­zottság titkára. Nagyatádi Járási Kultúrház: »A XIX. század magyar festői« címmel előadás az ifjűsági akadémia keretében. A já­rási könyvtárban könyykölcsönzés 14— 19 óráig. Vörös Csillag Filmszínház: Az élet hídja. Uj magyar film. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Pető Sándor leányai Mária és Magdolna, Nagy Zoltán leánya Erzsébet, Bók László fia László, Kovács Gusztáv leánya Éva, Stu- piinsziky Lajos fia Sándor, Szabó József leánya Edit, Tóth József fia Tibor, Kovács Jáno§ leányai Tünde és Krisztina. Halálozás: Papp János 68 éves. Pintér Józsefné 70 éves, S'kanidera Pálné 29 éves, Tóth Ist­ván 49 éves. — -• Nagy gondot fordít a Kapos­vári Állami Gazdaság a gazdaság tehenészetének fejlesztésére. A ta­valyi 3,8 literes istáiüóártlaggal szem­ben ez évben a gazdaságban átlago­san 7,5 literes az istállóátlag. A kaposvári üzemegység tehenészeté­ben pedig 9,9 literes istálóátüagot értek el. — A közlekedési dolgozók részére ismerkedési esit lesz szombat -este a MÁV kultúrházban. Az ismerkedé­si esten a MÁV, a. posta, "a gazdasá­gi vasutak és a MÁVAUT kiváló dolgozói vesznek részt, — Nagyobb összegű kártérítést fizetett ki a közelmúltban az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága, Papp Gyöngy csokomyavisontai, Szabó La­jos itabi lakosok családja -részére 7—7 ezer forintot, ezenkívül több al­kalommal 3—4 ezer forintos összeg­ben fizettek ki kártérítést. — Mintegy 250 háziállatot gyógyí­tottak meg a kaposvári állatkórház orvosai ez évben. Köztük 175 ló és 45 darab szarvasmarha volt, me­lyek nagyrészét sebészeti beavatko­zással gyógyították. — 120 000 forintos forgalmat bo­nyolított le a Kaposvári Asztalos- ipari KTSZ eddig január -hónapban kárpitozott bútorokkal. A nagy ér­deklődés miatt az eddigi egysze­rűbb kivitelű karosszékek helyett is. oldalt kárpitozott karosszékek ké­szítését tervezik. — Országos állat- és kirakodóvá­sár lesz január 26-án Nemesviden. A Szakszervezetek Somogy megyei Ta­nácsa fűtőt felvesz azonnali belépéssel. Dózsa György u. 1. (5831) A megyei labdarúgó bajnokság csa­patainak értékelésekor szembetűnik az, hogy egyik legnagyobb járási székhe­lyünknek, Tabnak és az egész járásnak is egyetlen I. osztályú csapaté milyen gyengén szerepelt. Az az álmosság, mely valahogy rányomja bélyegét az egész tabi járás sportjára, még a legnépsze­rűbb sportágban, a labdarúgásban is megtalálható. A Tabi Vörös Meteor, amely 1955-ben. a megyei bajnokság I. osztályában szerepelt, híven tükrözi ezt az állításunkat. Már a bajnoki rajttól kezdve telje­sen széteső volt a tabi csapat játé­ka. Állandóan változott az összeál­lítás s nemcsak a csapaton belül, de a sportköri vezetők között sem volt meg az összhang. Ennek csak részben volt az az oka, hogy 1954-ben egy pályabotránnyal kap­csolatban néhány vezetőt a fegyelmi bi­zottság a működéstől eltiltott. Amikor a csapat sorton szenvedte el vereségeit, akkor a tabi vezetők még jobban kedvüket vesztették. Erre jel­lemző a Tabi Vörös Meteor tavaszi sió­foki szereplése, ahol az idény legna­gyobb vereségét szenvedték el a ta- biak. Az.-1:14 híven tükrözi a tabi lab­darúgás helyzetét. A kilencedik forduló után, amikor a tabiak váratlanul pon­tot szereztek a Kinizsi II-től, úgy tűnt, hogy megváltozik a helyzet. Ez időben a tabiak bátran hozzányúltak azokhoz a fiatal labdarúgókhoz, akik hajlandók voltak edzésre is járni. S néhány lel­kes fiataljuk egy-két megbízható, ruti­nosabb öreg játékossal együtt már el­fogadható csapatot jelentett. Ezt né­hány eredmény jelzi. A csurgói 1:1, á Zamárdiban megszerzett győzelem, majd a B. Traktornak 7:1 arányú legyőzése. Már-már úgy látszott, hogy kilábol a csapat a hullámvölgyből, amikor újabb hideg zuhany érte a tabi együttest. A Dózsa 12:0-ra győzte le Kaposvárott a tabiakat, akik azután már az őszi idény elején rögtön a visszalépés gondolatával kezdtek foglalkozni. Megyei sportszerveink azonban nem értettek egyet a tabi vezetőknek ezzel az elgondolásával, s be is bizonyosodott, hogy az az anyagi nehézség, amelyre a tabiak hivatkoztak, nem áll fenn. Annál in­kább, mert hisz a Tabi Vörös Me­teornak csak egyetlen szakosztá­lya, a labdarúgó szakosztály műkö- • dött. Az ősszel tovább folytatódott a tava­szi sikertelen szereplés. Bár a K. Bás­tyát 5:0 arányban, Zamárdit pedig 3:1 arányban legyőzték a tabiak, de utána már csak egyetlen döntetlenre 'futotta erejükből. Ismét a K. Kinizsi tartalékai ellen szereztek pontot a tabiak, míg a többi mérkőzésüket elvesztették. 0:7, 0:9, 0:11, 1:7, ilyen eredmények szület­tek a tabiak mérkőzésein, akik aztán négy héttel a bajnokság befejezése előtt végképp visszaléptek a bajnoki küzdel­mektől. Úgy jellemeztük a tabi csapatot, hogy játéka teljesen széteső volt. Mi más is lehetett volna egy olyan csapat játéka, amely 31 játékost »fogyasztott el« a 25 bajnoki mérkőzésen. Még arra sem volt példa, hogy a csapat' kétszer ugyanab­ban az összeállításban szerepelt volna. Nem egy mérkőzésen előfordult, hogy a tabiak csak 10 emberrel léptek pályá­ra. Az eredménytelenség aztán elragad­tatta a játékosok egy részét, s 4 játé­kost ki is kellett állítani a tabi csapat­ból, közülük Szabót két ízben is. Sza­bón kívül Czabula II., Kuti és Abelesz jutott a kiállítás sorsára. Az egyéni teljesítmények is azt mu­tatják, hogy a tabi csapat gyenge játék­erőt képvisel. Három olyan játékos sze­repelt a csapatban, akiknek tudása megüti a megyei színvonalat. Ezek Sza­bó, Czabula II. és Proksa. Időnként Mi­hályi, Mádi és Harag volt az, aki ki- e'égített, a többiek teljesítménye a megyei átlag alatt maradt. A már emlí­tetteken kívül leggyakrabban Czabu­la I., Kuti, Németh, Györke I. és Gyür­ke H., Kesner és Csonka , jutott szóhoz. Éberhardt, Nemes, Lakatos, Lehota, Máj, Gadó, Czabula III.', Lator, Abelesz». Pataki, Takács, Békéi, Lehel, Sbül, Nagy, Trunk, Hubai és Puha időnként jutottak:, szóhoz s mérsékelt sikerrel szerepel­tek. # Az, hogy Tab labdarúgó sportja ilyen mélypontra jutott, jórészt annak a rossz szellemnek a következménye, amely a. csapaton belül- uralkodott. A • fiatalok nem voltak kellőképp foglalkoztatva, de- nem is nevelték őket. Az idősebbek le­becsülték a fiatalok tudását, s rjiitsem, törődtek az edzésekkel. Ma már a me­gyei labdarúgó bajnokság I. osztályá­ban nem lehet olyan csapattal szere­pelni, melynek játékosai csak a baj­noki mérkőzéseken találkoznak egy­mással. Tabon pedig így volt. A terv­szerűtlen felkészülés aztán olyan ered­ményeket szült, mint a tabiak 1955. évE szereplése. Nem véletlen tehát, hogy Tab lab­darúgó csapata kiesett a.megyei I. osztályból. Mint ahogy nem vélet­len az sem, hogy a tabi járás ma- már az egyetlen a megyében, mely­nek nincs I. osztályú labdarúgó csapata. Lenn az alapnál kell újra kezdeni a munkát Tabon a Vörös Meteornál. Mt elsősorban a vezetés megszilárdítását tartjulj: szükségesnek. Érvényesülnie^ kell Tabon is a kollektiv vezetésnek» . hozzá kell látni haladéktalanul a fiatal labdarúgók neveléséhez, mert osak eb­ben az esetben remélhetik a tabiak azt*, hogy ismét helyük lesz a megyei lab­darúgó bajnokság I. osztályában. Hogy áll a Kinizsi játékosigazolási ügye? Gulyás Tiborhoz, a K. Kinizsi elnök­ségi tagjához intéztük ezt a kérdést, aki a következőket mondotta: — A Kinizsi vezetősége többízben személyesen járt már az OTSB illetéke­seinél, néhány játékos átminősítése ügyében. Legutóbbi pesti útunk alkal­mával több oldalról is olyan választ kaptunk, hogy az OTSB méltányosnak tartja benyújtott kérelmeink legnagyobb részét. A következő játékosokról van szó: Halász Mihályt, a Ceglédi Törekvés ismert nevű jobbszélsőjét kértük hoz­zánk átminősíteni. Halász a Kaposvári Csiky Gergely Színház főkönyvelője lett. s ezt az állását a napokban már el is foglalja, mihelyt korábbi helyen mun­kájával végez. Zsoldos, Pálfalvai és Dérfalvi már hosszabb idő óta Kapos­várott vannak állásban. Zsoldossal nincs is probléma, ő azonnal Igazolha­tó. A fentieken kívül kértük Stadler és Szigeti igazolását is. Mindkét kapos­vári fiú vissza szeretne jönni oda. ahon­nan elindult sportpályafutásuk. Be­nyújtottuk ugyan a Bp. Kinizsi két já­tékosának, a két Schléger-fiúnak igazo­lását is, azonban órájuk nem számítha­tunk. De nincs is szükség, mert ha a felsorolt játékosokat visszaigazolhatjuk, illetve leigazolhatjuk, az esetben mi képesnek tartjuk a csapatot, hogy jó középcsapat szerepét töltse be. Erről egyébként közönségünk már most' va­sárnap meggyőződhet, amikor a K. Dó­zsa ellen nemcsak új játékosaink, hanem már Horváth is csatasorba áll. A Dózsa ellen már azzal a csapattal kívánunk felállni, amely Szeder István edző el­képzelései szerint február 26-án rajtol­ni fog. . Ez tehát a helyzet a Kinizsi csapat­erősítése terén; Bemutatkoznak a galambsport barátai A Magyar Galambsport Egyesület ka­posvári tagjai nagyszabású eseményre készülnek. E héten január 28—29-én Kaposvárott a Béke Szálló nagytermé­ben Dunántúli Galambsport Kiállítást rendeznek.. Ezen a kiállításon a kapos­vári, nagyatádi, böhönyei, somogyjádi és mernyei galambászokon kívül részt vesznek a pécsi, nagykanizsai és bony­hádi galambászok Is. Az érdeklődők lát­hatják majd Déldunántúl legszebb ga­lambpéldányait. Különösen a dísz- és postagalambok terén tartogatnak né­hány egészen kitűnő példányt a galamb­sport barátai. De a röp- és húsgalam­bok legszebbjei Is ott lesznek a kiállí­táson, amely szombaton 12—19 óráig» vasárnap pedjg reggel 8-tól 19 óráig lesz nyitva. A kiállítás bezárása után vasárnap este 7 órakor a Béke Szállóban megren­dezik az immár hagyományossá való ga- lambász-bált is. Az Állami Biztosító közli, hogy az 1956. évi kötelező biztosítási díj ka­matmentes fizetésének határideje ja­nuár 31. Elcserélném szigetvári egyszobás, konyhás, mellékhelyiségekből álló laká­somat Kaposvárott vagy Pécsett hason­lóért. . Cím' a Kiadóban. r (685) SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Horváth Jánes Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Latinka S. u. 7. Tel.: 15-1L. Kiadóhivatall tel.: 15-16. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Latinka Sándor u. 6. Tel.: 14-05. Nyomdáért felel: Hidas János

Next

/
Thumbnails
Contents