Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-26 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A muzsika csodálatos tüneménye: Mozart Egy üzemi MBP-vezetőségválasztás előtt XIII, évfolyam, 22. szám. Siófok a városiasodás útján LG O Z OK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER Csütörtök, 1956, január 26. Dolli István iMzIö távirata az Indiai Köztársaság elnökéhez Br. Radzsendra Raszad úrnak, aa Indiai Köztársaság elnöke őnagyméltóságának, Uj-Delhi. Az Indiai Köztársaság nemteti ünnepe alkalmából a magyar nép és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa íjevében őszinte szerencsekívánataimat küldöm nagymcltóságodnak; India kormányának és népé- nek. ' ? Engedje meg nagyméltóságod, hegy kifejezzem legicbb kívánságaimat az ön személyes boldogulására és további sikereket kívánjak az indiai nép felvirágzására irányuló békés fejlesztési program megvalósításához. DOBI ISTVÁN, ‘ 'a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A Bárdibükki Állami Gazdaság dolgozói több mint 700 ezer forint többletjövedelmet akarnak elérni az idén A Bárdibükiki Atomi Gazdaság dolgozói értekezletem beszélték meg a múlt év eredményeit, a • legközelebbi íeladatoikaíl lÉhafározlták,, hogy versenyre hívják Somogy megye valaVneinmyi állami gazdaságát a termelési tervek ttáltéljesítése érdekében. Vállalták, hogy kenyérgabonából az 545 kát. holdon, a tervezettnél 2 százalékkal magasabb terméseredményt érnek el. Az aratásnak 85 százalékát géppel végzik. A kukoricát nagyrészben, széles sor-' távolságra vetik és géppel művelik, így a tervezettnél 50 kilóval több ■kukoricatermést érmek el holdanként. Ezenkívül még azt is vállalták, hegy a felülvetést 50 százalékkal túlteljesítik. Vállalták, hegy az élenjáró módszerek bevezetésével a tejtermelési tervet 135 százalékra teljesítik. A sertéstenyésztésben vállalták, hogy a tervezett 14 daráb malac helyett 14,5 malacot választanak le, darabonként 13 kg átlagsúíyban, A 'hizlalásnál 20,5 százalékos daraért éke- sítést fognak elérni. A ' gazdagéig dolgozói vállalták, hogy az exporttervüket téliaimából és télikertéből 151 százalékra teljesítik. A gepkihasználást pedig 120 száza'ékra emelik. Ezenkívül még számos értékéé . vállalást tettek a Bárdito'ükki Állami Gazdaság dolgozói, s így összesen mintegy 716 ezer , forintnyi' többletjövedelmet kívánnák ' elérni ebben az évben. Á nagyatádi tsz-ek és egyéni parasztok versenyre hívják a megye dolgozó parasztjait Nagyatád íközség termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai a tanács kezdeményezésére közgyűlésen vitatták meg, milyen feladatokat kell elvégezniük, hegy a párt határozata értelmében ebiben az évben legalább 3 százalékos emelkedést érjenek el a mezőgazda- sági termelésiben. A gyűlésen részletesen kidolgozott egész évre szóló munfcatervet fogadtak el és versenyre hívták a megye összies községeit. Nagyatád a tavalyi alkot- mányüninepi 'begyűjtési versenyben . is megállta a helyét, a nagyhatárú községek között országosain a harmadik helyezést érte el. A munkaterv, illetve a verseny- vélMás három szakaszra oszlik. Meghatározza, hogy április 4-ig befejezik a tavaszi kalászosok vetését. ' Ennek érdekéiben a tanács biztosítja, hogy a fogatmélküli gazdák se késsenek el a szántássial-vetéssel. Április 25-ig elvetik ;a tavaszi kapások 'magját is. A községi átlagterméseket a következőkben szabták meg: 'búzából 9, rozsból 8,3, árpáiból 11, zabból 8, kukoricából 16, burgonyából 70, cukorrépáiból 125 mázsát termelnek. A munka terv megszabja, milyen agrotechnikai eljárásokat alkalmazzanak la. több termés elérése érdekében. Nagy gondot fordítanák a trágya helyes kezelésére is, 12 egyéni parasztnál és a tsz-aknél mintaképpen bevezetik a szakaszos istálló- trágy akezelés t. Az őszi kenyérgabonavetés 25 százalékát fejtrágyázzák. A szántóterület, 15 százalékát a tavasziak lalá istái ]óJ|rágyá zzá k. A kukoricát, burgonyát, cukorrépát1 és napraforgót háromszor kapálják. Az aratás nagyrészét — amennyire a lehetőségek engedik — géppel végzik.' Aratás utón . pedig nyomban felszántják a tarlókat. ■ A munka-terv intézkedik az állat- tenyésztés -fejlesztéséről is. Év végéig a azarvasmarhaálilomániyt 8, a sertésállományt 20, a juhállományt 9 százalékkal növelik. A szánj» 14 százalékán száSastakarmáoyt termesnek Helyesen szervezik meg a legelőgazdálkodást, több egyéni gazda vállalta a zöldsiló készítését. Megállapították a beadási kötelezettségiek határidő előtti teljesítését is. A kenyérgabona-beadást nyomban a cséplőgéptől, a hízobtisertés- " beadást a havonkénti ütemezés szerint, de legkésőbb november 20-ig, a tejbeadást december 24-ig, a tojás-, baromfibeadást november 7-ig, a kukorioaibeadásf november 7-ág, 1 a bungonyaibeadást pedig október 20- ig teljesítik. A nagyatádiak munkateirve, vállalása eljut minden községibe. A tanácsok és állandó-bizottságok ' segítsék elő, hogy minél több község, minél több tsz és egyéni gazda csatlakozzék a felhíváshoz, ezzel is segítsék elő a mezőgazdasági tervek túlteljesítését. Meggyorsult a munka a Balatookiiiti Gépállomáson A ballatcnikiliti traktorosok, mű- 'helymunikásck tudják kötelességüket. Bizonyság erre, hogy a gépállomás traktorosainak jórésze a termelőszövetkezetek földjein szántja a jé < mély barázdákat. készíti elő az idei bő termést. De ugyan,ilyen szorgalmasak a műhelyiben a gépjavítók. Ök is a termelés fontos részesei. Mert gondoljuk csak el, mi lenne, ha javi- tatlan gépekkel fognánk hozzá a ta,- 'vaszi munkákhoz? Bizony megnőne a trafctoriiSiták gondja a földeken munkaközben. De Hirspoid József fcrijg'ádlja megelőzi ezt. Gondosan szétszednek minden traktort, alaposan megvizsgálják, mennyire »egészséges«, észreveszik rajta a legkisebb hibát is. Azt tartják: a kicsi hibákból lehetnek a nagyok. Inkább egy órával : tovább dolgoznak egy «egy gépen, semhogy a felületes javításnak a traktorosok, az egész gépállomás lássa kárát. A brigád napról napra teljesíti javítási tervét. Február 29-ig három erőgép kijavítása vár rájuk. Jól dolgoznak a cséplőgépjavító brigádok is, id. Kiss József brigádvezető irányítása mellett. Tíz cséplőgép volt a tervük, de már 13-at kijavítottak. A minőségi ellenőrök: Kiss Béla és Nagy Lajos elvtársak ugyancsak ügyelnek a gépekre, nehogy valami hiba maradjon rajtuk. A balátonkilitiek as arra törekszenek, hogy a nagyatádiakhoz hasonlóan határidő előtt befejezzék a gépjavítást. Ahol a beadásban élenjárnak A kéthelyi gazdák már az év első .napjaiban megkezdjék beadási tervük teljesítését. Eddig mintegy 1000 kg baromfit, 33 db sertést gyűjtöttek be Kétheüyeri, A község termelői 1956. évre 400 db sertés hizlaláséira kötöttek szerződést. A törvénytisztelő gazdák között találjuk a 7 holdas Magyar Istvánt, aki egész évi sertés-, vágómarha-, tojás-, baromfibe- adását rendezte. Mester György 9 holdas gazda pedig 2 db tinóra kötött szerződést, a leszerződött tinók súlya darabonként eléri már a 200 :kg-ot. Eladáskor szép pénzt hoz neki a konyhára. «. ** ... Vasárnap a megye számos községében mozgó begyűjtési napot rendeztek a * földművesszövetkezetek. Nagybajom községben 30 földművesszövetkezeti dolgozó vett részt a vasárnapi tojásbegyűjtésben, ' melynek eredményeként 3400 db tojást gyűjtöttek, be ezen a napon. Hiba volt azonban, hegy a begyűjtési hivatal dolgozói közül senki nem vett részt e munkában. Böhönyén a tanácsi, ‘ a begyűjtési ég földművesszövetkezeti dolgozók közösen keresték fel a gazdákat és beszélgettek velük arról, hogy első negyedévi tojásbeadásukat időben teljesítsék. A mozgó begyűjtési, napnak meg is volt az eredménye. Vasárnap a megyében 132 000 db to« jást .gyűjtöttek be. Somogyzsirtfán azonban elhanyagolták a vasárnapi begyűjtést. Somogysánmson községben sem használták ki a lehetőségeket. A földművesszövetkezeti és beJ gyűjtési hivatalok dolgozóinak e községekben jobban meg kell szervezniük a jövőben a vasárnapi mozgó begyűjtést. Lelkesen tervesnek a Gyékényest Győzelem TSZ-ben A (gyékényesi Győzelem TSZ terve kollektív munkát, alapos és ■gondos köiültekintóst mutat. A terv a termelőszövetkezet felvirágoztatását, a tagság jólétének növelését tűzte célul. Igen sok benne az új, olyan, amivel tavaly még nem foglalkoztak. .Minden növény-féleségből növelni akarják a terméshozamot. Ezt áz új agrotechnika fokozott alkalmazásával, helyes trágyázással, földjeik gondosabb megművelésével biztosítják. Az őszi 'kalászosokat is- táHótrágyával folüMrágyázzák, de földjük egy részén alkalmazzák a fej trágyázást is. A tavalyi 8. mázsás rozs- és 10 mázsás búzatermés helyeit , 9, illetve 10,5 mázsás átlagtermést akarnak betakarítani. A tervben nem feledkeztek meg az áülaftitanyésztés fejlesztéséről gém. Amíg tavaly a szántóföld 8 százalékát .vétették el kukoricával, addig az idén 17 százalékra tervezték be kukorica termelést. A múlt évben főképpen növénytermesztéssel- foglal- . koztak, az idén felszámolják ezt az egyoldalúságot Szarvasmarhaállo- mányuk egy részét kiselejtezik és helyettük jóminőségű, továbbte- nyésztésre alkalmas törzsállományt állítanak te. Sertéstenyésztésük fellendítését is tervbevették. 35 darabra kötöttek hizlalás! szerződést, a sertésállományt az idén 107 darabra növelik. Baromfiállományukat a múlt évi 1'98-ról 268-ra növelik. A földterület és a tagok számának növeléséről sem feledkeztek meg. Az idén 164 kát. holdon gazi- dálkodnak. Ebben az évben feü- vrágosíto munkával még 30 családdal akarják növelni a termelőszövetkezet tagságának létszámát. T A helyzet kulcsa a somogybükkösdi Szabad Föld TSZ-ben: a jó tervezés Már ‘ olyan tehénről is hallottunk, amelyik nótaszóra több tejet ad. Van olyan tehenészet, ahová már a rádiót is bevezették s a muzsika hangjaira nem cseppen, hanem csordul a tehén tőgye, hamarabb megtelik a sajtár. Bár azt is mondják, hogy az ilyen tehenészetben a jószággondozók többször‘hallgatják a rádiót, abban is a falurádió műsorát s az ott hallottakat maguk is akalmazzák. Etetéssel, itatással óraműszerűen bánnak. Megismerkednek a zöld futószalag áldásával, kora tavasztól késő őszig minden napra bőségesen juttatnak zöldeleséget jószágaiknak... Csordultig tettvágy l így kezdjük a beszélgetést a so- rnogybükkösdi Szabad Föld TSZ elnökével, Szlávec Jánossal, a 700 munkaegységet elért újítóval, a korszerű mezőgazdaság másik harcosával, Péter Lajossal, a 480 munkaegységet szerzett állatgondozóval. Most állítják össze az új év terveit. Csordultig telt tettvágy irányítja mindegyikük agyát, egész eszejá- rását, csakhogy mentül bővebb termést csikarjanak M az erdők koszo- rúzta, lejtős, agyagos földjeikből a második ötéves terv nyitó esztendejében. Apáik, nagyapáik még az első világháború végéig csak fagerende- lyes ekékkel kínlódtak a kemény talajú, dimbes-dombos határban. A mindennapi kenyerüket nagyon nehezen tudták kiharcolni. Utódaik azonban már öt éve ternjelőszövetke- zetben dolgoznak. Némi mosolygással gondolnak vissza a traktor és a kombájn korában elődeik kezdetleges munkaeszközeire, elmaradott kínlódásaira.-.De hogyan kezdik meg az új gazdasági évet ? — A jónak csak a még jobb lehet az elrontója! — feleli kérdésünkre Szlávec elvtárs. — Mi már eddig is belekaptunk a jóba, az újba, a szokatlant is kipróbáltuk. Aranyigazság, hogy száján át tehetjük jó tejelővé a tehenet. Hát mi már tavalyelőtt is ehhez' tartottuk magunkat. . A tehenek álma — Határunkban nem terem meg a lucerna, a tehenek álma. Hát jó! Mi akkor kipróbáltunk egy másik pillangóst, azt az igénytelen szarvgs- kerepet. Tíz holdat vetettünk be belőle. Csak a magjáért 16 800 forintot kaptunk a Magtermeltetőtől. A magából magunknak is félretettünk másfél mázsát. Amit zölden levágtunk, azt az állataink a lucernánál is jobb ízűén fogyasztották. Sőt még a magra visszafogott, elcsépelt szarvas- kerepet is szívesen ették. Hány helyen látni azt, hogy a rosszul takar- mányozott állat az almot .szedegeti fel maga alól. No, ilyet a mi istálr lóinkban nem lát senki. A szarvas- kerep tíz holdjával olyan új növényt honosítottunk meg itt, melynek régen hírmondója se volt errefelé. Az idén megint tíz holdat vetünk belőle. •— Akkor azt hiszik az állataik, hogy hegyen-völgyön lakodalom? — No, azt nem! De nem is igyekeztünk csak a jóból dugig tölteni a íászlainkat! — feleli az elnök, elértve a célzást. — Nem akartunk eddig sem drágán takarmány ózni. Tavaly 150 köbméteres betonsilót építettünk. Abba az utolsó dekáig beleraktuk még a napraforgó-bugát, a veszendőbe menő gyomodat, kerti hulladékot is. Ez amolyan kéznél lévő »konzervdoboz« az állatoknak. Meg is nyitottuk egész télen át. Huszonnégy szarvasmarhánknak teljes téli takarmányozását megoldottuk "ele. Miből lesz a 25 kiló vaj? — És az új évben mi lesz? — A visszalépők és az új tagok jószágaival együtt szarvasmarhaállományunk száma hatvanra nő. A régi közmondás azt tartja: »Akinek tehene van, legyen ikorpája isI« Mi ezt megváltoztatjuk. Drágáijuk az abrakot, mert az még üresen hagyja a jószág beadóját. Építünk hát újabb 150 köbméteres silót. A tavaly még használatlanul maradt silógödröt szintén megtöltjük. ,S megváltoztat- uk a régimódi közmondást így: »Akinek tehene van, legyen bőven silója/« Mert így sokkal olcsóbban kapunk sokkal több tejet a t£li-nyá- ri nedvdús zöldtakarmányok etetésével, mint. a drága abrakolással. S most az agronómus egy másik új tervről ad eligazítást: — Azért az sem árt, ha előbb jól próbáljuk az újat! Itt van ez az itatásos borjúnevelés. Tavaly már két borjúnál megkezdtük. Szerették a tehenek, mert nem böködte agyon a tőgyüket a telhetetlen kicsi jószág. A borjúnak1 sem lett gyomorrontása, mert annyit itattunk vele, amennyi éppen szükséges volt.- A tejmegtaka- rítás borjakként 20—25 kiló vajnak felelt meg. Az idén minden borjút így nevelünk. Dombi elvtárs a megyétől már járt itt. Szemrevette tehénállományunkat. Huszonötöt közülük törzskönyvezésre alkalmasnak ítélt. Ez az elismert magyartarka te- nyészérték is növeli az idén a munkaegységeket. -' Ami szintén potyogtatja a forintokat Az új évben nem épít légvárakat a somo.gybükkösdi Szabad Föld TSZ. A földből, az állataikból csak a szorgos, találékony ember tud kihozni még többet. A jószághoz felszerelés kell, istálló, szekerek és kerekek, Ezt is az ember építi fel, faragja ki, ácsolja össze. Néhány pár lovat azért tartanak meg, mert a meredek hegyoldalakon drága lenne a dőléssel fenyegető gép. Márpedig a lóvaknak patkó kell. A patkóhoz kovács kell... i—■ Ezért jöttek hozzánk iparosok, kismesterek — mondja az elnök. — Keller János is azért lépett újra közünk, mert megtalálja itt a száradását. Ért a gépkezeléshez, nem bánik ki vele a legfurfango%abb szerszám! Mi aztán meg is leltük a nyitját a dolgoknak. Neki is , bő . megélhetést nyújt az, hogy a tsz-nek van egy szép kis erdeje. Abból nyerjük a fát. No, ehhez meg megvettünk egy gat- terfűrészt. Az a masina jól a kezébe áll Keller Jánosnak. Még deszkát, szalufát, gerendát is őtőle vár az idén annyira megnőtt tagság. Házra ácsingózunk sokan. Tavaly a mi Horváth Lajosunknak húztuk fel a szép kis csinos otthonát. Most meg Horváth János, Péter Lajos meg jómagam szeretnénk építeni. Keller Jánoson, .meg a szalagfűrészünkön múlik, mikorra kezdhetünk neki. Tavaly még csak 2000 forintnyi hasznunk volt belőle. Az idén úgy tervezzük, hogy a szomszéd környező falvaknak is feldolgozunk deszkát, lécet, meg ami építkezéshez szükséges. így 36 000 forint potyog ki a gatter alól... A terv nem légvár! így tervezték. De lesz az több is ... Dömötör István, a most belépett kovácsmester sürgeti legjobban, hogy induljon már az a gatter! Szekérrúd kell neki. Mert az egyik pár lovat addig nem tudják befogni, míg a tavaly megszakadt szekérrúd helyébe újat nem illesztenek. Azt majd bevasalja ő... Csak sürget ám az idő!... Már vághatnák a szerszámfát is az erdőben .... Még a madár is megszólal már a fák között... De a helyzet kulcsa a somogybükkösdi ^Szabad Föld TSZ-ben nem a Sürgető időben, a tettre sarkalló természet ébredésében van. Hanem abban, hogy a téli hetekben is nagy gondban főtt a tagság feje. Egy napot sem henyéltek. Hanem elkészítették az új év gondos tervét. Nem légvárai. Csak a tagok munkaszeretetén, a természet teljes kihasználásán nyugvó, minden porcikájában valóra váltható reális tervet. S ennek megvalósításához kezükben a kulcs: a maguk gyarapodásán, a köz javán ésszel dolgozó, szorgos emberek! Erdős Jenő
