Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

Szerda, 1956. január 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Vas, Zala, Baranya és Somogy Termelőszövetkezeti Tanácsának közös megbeszélése Kaposvárott A (napokban Kaposvárott a Párt* -oktatód Házaiban négy dunántúli megye: Somogy, Vas, Zala, Baranya termelőszövetkezeti tanácsának tag­jai, a legjobb termelőszövetkezetek elnökei és a megyei megbízottak ta­nácskozásra gyűltek össze. Az érte­kezlet célja az volt, hogy megbeszél­jék a megyék szövetkezeti aazgal- mának eredményeit, kicseréljék egy­más tapasztalatait és meg határozzák a sorotnlévő feladatokat. Részt vett a tanácskozáson Tisza József eiv- társ, a Termelőszövetkezeti Tanács országos titkárságának vezető'e és Pankász Ferenc edvtérs, a Megye Párt-végrahajtóbizottság titkára. is. A tanácskozáson Antal László pJvtáírs, a Termelőszövetkezeti Tanács Somogy megyei megbí­zottja számolt be a megye tsz- mozgalmának fejlődéséről, a .‘■őrnagyi tapasztalatokról Somogy megyében 1955-ben 8660 paraszt- - család, 14 632 taggal, 57 770 kát. hold földdel -lépett a közös gazdál­kodás útjára. Megyénkben tavaly 92 új mezőgazdasági termelőszövetkezet és 14 tszcs alakult, ezenkívül 42 községben a dolgozó parasztok túl­nyomó többsége áttért a .szövetkeze­ti gazdálkodásra. A múlt esztendőben a nagymérvű .számbeli gyarapodás mellett gazda­ságiiig is megerősödtek termeled szövetkezeteink. Ezt bizonyítják a növekvő terméshozamok, is. A ter­melőszövetkezetek földjeiről 1955- ben (búzából 1,4, kukoricából (máiu- s: morzsolt) 1, cukorrépából kere­ken 20 mázsával többet takarítottak be holdamként, mint az egyéni dol­gozó parasztok. Előrehaladást értek él az állatte­nyésztésben is. Jelentősen fejlődött a közös szarvasmarhaá-1 lomány. Nőtt a tehenek hozama is. A múlt évben tehenenként 405 literrel több tejet fejtek, mimt 1954-ibeai. F, téren azon­ban még -bőven van tennivaló. A megye tsz-ei tavaly '00 asza­lókban teljesítették beadási kötele­zettségüket, közös vagyonuk pedig 25 százalékkal gyarapodott. A tó1 nem osztható szövetkezeti alap a tavalyi zárszámadáskor 1954-hez ké­pest 10 millió forint növekedéssel már 67.6 millió forintot számlál. Nőtt a tagok jövedelme is. A ta- Vyi zárszámadáskor egy munka­egységre 37,61 forint értékű része­sedést Osztottak, szemben az előző évi 28,20 forinttal. Sokat javult a munkafegyelem, ami abban mutat­kozott meg, hogy a tagok család­tagjait is bevárták a közös munká­ba. A szövetkezetben jobban gon­doskodtak az öregekről, betegekről, amelynek mutatója, hogy 1954-hez képest 66 százalékkal, növekedett a szociális áapok értéke. A beszámoló ismertette azokat a ■módszereket, amelyekkel a megyei párt- és tanácsszfervek nagyszerű eredményeket értek el a terme'ő- szövetkezetek fejlesztésében és meg- szilárdí tásában. A beszámolót sok értékes hozzá­szólás követte. A tanácskozáson felszólalt Ti­sza József elvtárs. a Termelő­szövetkezeti Tanács országos titkárságának vezetője is. — Úgy gondolom, hogy a mai ta­pasztalatcsere nagyon hasznos vala­mennyiünk számára. Nem véletlenül Somogy megyében hívtuk össze ezt a tapasztalatcserét. Számos olyan jelenség van, amelyből azt láttuk, hogy a Somogy megyei elvtársak érték el1 a legnagyobb eredményt a tsz-mozgalom területéin. Somogy megye nemcsak a fejlesztésben, ha­nem az új tsz-ek megszilárdításában is igen szép eredményt ért el. Az elvtársak a módszerek tekintetében elsősorban a Somogy megyei mód­szert vegyék alapul. Felszólalása további részében a feladatökról beszélt Tisza eivtárs. E'momdotta, milyen fontos az új fcsz-akbem. a munkaszervezet kiala­kítása, s a nagyüzemi gazdálkodás­hoz. értő vezetők tapasztalatainak hasznosítása, majd így folytatta: Nemcsak a vezetőkkel, de a tagság­gal is törődni kell. A tagok még nem szokták meg a közös gazdálko­dást, rendkívül sok problémájuk van. Ezekkel az emberekkel a kol­lektív gazdálkodást meg kell sze­rettetni, s ':z rendkívül szívós, sok- o'dalú munkáit kíván. A másik ilyen lényeges kérdés a termelés növelése. Biztosítani keli a 3 százalékos itemmésnövedést az 1955. évi eredményeikhez viszonyít­va Munkánkban nem szabad meg­feledkeznünk a pártszervezetek se­gítségéről. Somogy megyét is ez az erő segítette. Ha a többi megyében is ugyanezt a módszert alkalmazzák, akkor a feladatokat meg tudják ol­dani. Ehhez a munkához kívánok az e’.vtársafcnak sok sikert — fejezte be beszédét Tisza elvtárs. Pankász Ferenc elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára el­mondotta, milyen intézkedéseket tett a Megyei Pártbizottság a tsz-ek fejlesztése és megszilárdí­tása érdekében. 1954. decemberében. brigádokkal megnézték a tsz-ek gazdasági és po­litikai helyzetét, majd napirendre tűzték a tsz-ek számszerű fejlesz­tésiét. Az agitáció nyomán a kilé­pett tagok háromnegyed része visz- szatért a tsz-ekbe. Nagy gondot for­dított az MB a káderátcscipontosítás- ra. 1955-ben 216 funkcionáriust küldtek a tsz-ekbe elnöknek, párt- titkárnak, agronómusmak és brigád- vezetőnek. Megjavították a tsz-ek- ben a pártok tat ást, ezekre egyéni parasztokat is meghívtak Rendkívül sokat segítettek a tsz-eknek a gép­állomások. Ennek tudható be, hogy a tsz-ek tavaly tavasszal 6 nappal előbb befejezték a munkákat, mint az egyéniek. A Csurgói, Iharos-he­rényi, Tapsonyi Gépállomás a tsz- szervezésnél is sdkat segített. Majd arról beszélt Pankász elv­társ, hogy nagy gondot kell fordí­tani a tsz-előkészítő bizottságok se­gítésére. A tsz fejlesztése nem lehet kampányfeladat. Már az év elején meg kell kezdeni a szervező mun­kát, mint ahogy már eddig tettük — mondotta befejezésül Pankász elv­társ, Molnár János, a halatonszabadi Szabadság TSZ elnöke felszólalásá­ban kifejezésre juttatta örömét, hogy ő is részt vehetett ezen a ta­nácskozáson. .— Én minit új tsz-el- mök igen sokat tanultam a megbe­szélésen. P.ár hónappal ezelőtt csak tizenkstten voltunk a tsz-bem, ma viszont mór 50 családdal, 500 kát. holdon gazdálkodunk. A napokban jött közénk- újabb 11 család, föld­jével együtt. Torma István, a nágocsi Szabad­ság TSZ elnöke felszólalásában több hibára hívta fel a figyel­met. Sok olyan tag van, aki válogat, a mun,ka között, vagy munkaegységhí- gltást követel. Az egyik állattenyész­tési dolgozót hasonló okiból kellett leváltani és most azzal fenyegető­zik, hogy elmegy másik tsz-,be dol­gozni. Végül bejelentette, hegy nem­rég hoztak határozatot a termelő­szövetkezetben, mely szerint a nősü­lő és férjhezmenő fiataloknak 1000 'forint jutalmat adnak. Békefi Lajos, a somogyvári Szabadság TSZ elnöke beszá­molt arról, hogy szövetkezetük az ősz folyamán 60 családdal gyarapodott. Általános tapasztalat — mondta —■, hegy a termelőszövetkezeti tagoknak ■kell legjobban agitálni az egyéniek között, mert így sokkal nagyobb az eredmény, mintha 5—10 vidéki nép­nevelő akarja ezt elvégezni. Eszerint folytatjuk mi tovább a szervezést. Pecinger József, az iharosberényi Úttörő TSZ elnöke arról beszólt, ho­gyan javult meg a1 munkafegyelem, a tagok hangulata mjóta új vezető­ség került a szövetkezet élére. A termelőszövetkezeti tanácsko­záson felszólaltak a Vas, Zala, Baranya megyei küldöttek is. akik egyöntetűen elismerték, hogy gén sokat tanu'lak a somogyi pél­dákból. Bizonyos, hogy ezt a tanács­kozást még hasonló tapasztalatcse­rék követik, s ez elő fogja segíteni, hogy megyénkben még erőteljeseb­ben. egészségesebben fejlődjék a szövetkezeti mozgalom. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS m Vonjuk le a tanulságokat az eddigi vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataiból Esedékessé vált az 1956. évi kötelező biztosítási díj befizetése A tűz és jégverés — ez a két leg­gyakoribb elemi csapás — sok bajt, rengeteg kárt okoz még ma is. Az elemi csapások ellen a múltban majdnem tehetetlen voiit a falu né­pe, s nem egyszer egész városok le­égtek, ment a tűzvédelemre kevés gondot fordítottak. Ma nemcsak ki­tűnően képzett és felszerelt tűzoltó­ság vigyáz az egyén és a közösség vagyonára. Kormányzatunk gondos­kodott arról is, hogy minden csalá- diház, szövetkezeti épület, minden mezőgazdasági felszerelés és ter­mény 'kötelezően biztosítva legyen tűz, a termés jégverés esetére. Az 'Állami Biztosító három év a’atrt, mióta érvényben van a .köte­lező biztosítás, 3 100 000 forint tűz­és 19 700 Q00 forint jégkárt fizetett ki a károsultaknak. Ezért fordul elő mind gyakrabban, hogy a köte­lező biztosítás mellett a lakóépüle­tek tulajdonosai a házingóságokra is kiterjesztik az önkéntesen kötött tűzbiztosításokat. Január 1-én esedékessé vált az 1956 évi kötelező biztosítási díj fi­zetése. Ezrein és ezren sietnék, a -pos­tára a díjakat befizetni. Serkenti őket az a tudat, hogy baj esetén ez 'állam és az Állami Biztosító ugyan­ilyen gyorsan siet a károsultak megsegítésére. A Megyei Pár ^végrehajt óbizottság e heti ülésén értékelte a Kaposvári Járási Párt-VB vezetőségválasztási munkáját. Amellett, hogy megállapí­totta: a járási pártbizottság általá­ban eredményes munkát végzett a vezetőségválasztó taggyűlések elő­készítésében, lefolyásában, néhány olyan hibára is felhívta a figyelmet, ámeily esetenként a kaposvári járás­iban hatványozottabban, de az egész megyében is megtalálható. HOL KELL MÉG JAVÍTANI? A beszámolók többségét a gondos munka jellemzi, mégsem lehet, el­mondani, hogy elég alaposan elem­zik a párt márciusi határozata óta eltelt időt. Leginkább csak megemlí­tik, hogy volt egy ilyen határozat és hogy ez jelentős volt a későbbi mun­kánkban. De azt már nem elemzik mélyebben, hogy a község, a tsz, vagy az üzem a pártszervezet veze­tésével milyen eredményeiket ért el a márciusi határozat óta, esetleg még milyen fogyatékosságok állnak fenn, s mire keli az új vezetőségnek külö­nös gondot fordítania. Előfordult olyan eseti is a járásban — ez nem általános — miint Hetesen, hogy a pántvezetőség 12 perces 'beszámolót tartott, ebből is 8 percig a külpoli­tikai helyzettel foglalkozott, s csu­pán négy percig »értékelte-« a párt- szervezet kétéves munkáját Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az ilyen beszámoló nem beszámoló, egy­általán nem ad alapot arra, hogy va­lamennyire is tartalmas vita alakul­jon ki felette. Szintén fogyatékosságként állapí­totta meg a Megyed Párt-VB — s ezen az elkövetkező időben még fel­tétlen változtatni kell — azt, hogy a beszámolók nem foglalkoznak elég határozottan a pártfagyelemmel. Nem beszélnek arról, hogy az alapszerve­zetnek joga, sőt kötelessége felelős­ségre vonni a párttagokat, iha azok nem tartják be a pártíegyelmet. Ál­talában több taggyűlés tapasztalata arra enged következtetni, hogy a fe- lelősségrevonást legtöbbször leszűkí­tik a pártitilkárra, vagy egy-egy ve­zetőségi tagra, holott a libákért nem­csak ők, hanem az egész pártvezető­ség koílektíve, sőt az egész párttag­ság felelős. Kevés önkritika hangzik el a tagság részéről az irányban, hogy »a pártszervezet hiányos munká­jáért. engem is. felelősség terhel, mint a pártszervezet tagját«. A »FINOM« BÍRÁLAT ELFOJTÁSÁRÓL Már az utolsó tábla cukor is ki­került a szárítóból, a vágógép is szép, egyenletes darabokra vágta és most, a mérlegelés közben a fia­tal, alig 17 éves Fazekas Mária is ráadja utolsó áldását. Olyan ügye­sen hajlik vékony dereka a sú­lyokhoz, mintha most kezdene a mérlegeléshez. Pedig már az utolsó zsákot méri ebben a kampányban. Az utolsó zsák után felegyenese­dik, szemével még egyszer végigsi­mogatja mérlegét. Három év alatt úgy megszerette ezt a kis, pontos jószágot, úgy összebarátkozott vele. Ezen a kis mérlegen teljesített idáig 120—130 százalékot. Már úgy tudja, úgy ismeri minden mozdu­lását. Elvitték az utolsó zsák mokkát is a mérlegről. A fehér köpenyt kék, a fehér kendőt babos kendővel cseréli fel. A kis mokkamérlegelő­ből kis takarító lett. »Nagytakarí­tást« végeznek ezentúl a gyárban, mig ismét el nem kezdődik a kam­pány. Marika először mérlegét hoz­za rendbe és csak azután megy 12 tagú brigádjával a többi helyiség­be. Mint brigádvezető itt is nagyon szeretik. Ügyességével kitűnik a többiek közül. Mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség van rá, Sú­rol, gépet mos, vizet hord ... Min­Marika megállja a helyék den munkában otthonosan mozog. — Ebben a munkakörben még szorgalmasabbnak kell lennem, mert nem akarom, hogy azt mond­ják rám, »gyerek vagyok még« ... —; mondja Marika súrolás közben. — Szeretsz itt dolgozni? — kér­dezem. — Nagyon! Sokan dolgozunk itt és sok a fiatal is. Munka után, kü­lönösen szombatonként olyan jó szórakozni együtt. — Hol szoktatok szórakozni? — Az ÉDOSZ kultúrotthonában. Lassan, lassan, beszélgetés köz­ben rnegtudom tőle, hogy ő a kul- tűrfelelős a DISZ-ben, hogy csak most, az új vezetőség választás óta működik a DISZ, hogy azóta új helyiséget kaptak az EDOSZ-ban és munkaidő után együtt rendezge­tik, teszilc otthonossá. Alig egy hónapja, hogy Marika iíultúrfelelős, de máris meglátszik az eredmény. A DISZ-titkár vicce­sen mondja: — Marikám, most az­tán leszedjük rólad a keresztvizet — és dicséri a kislányt. Marika szervezte meg a teaestet, mely na­gyon jól sikerült. Most van tánc­csoportja. énekkara, zenekara a DISZ-nek. Mindebben nagy része van a kultúrfelelősnek. Marika irul-pirul. Nem tudja, hová nézzen — de azért büszke is egy kicsit. — No és mi van abban? Ennyit igazán megtehetek. — mondja sze­mérmesen —, hiszen olyan jó köz­ietek lenni. Olyan jó, ha együtt va­gyunk. Emlékeztek, a teadélutánon is milyen jó volt a hangulat? Alig akartunk hazamenni. — Legközelebb mire készültök? — A tagkönyvkiosztó ünnepély­re. Reméljük, akkorra már elkészül az új kultúrhelyiségünk az ÉDOSZ- ban. Úgy terveztük — mondja Ma­rika —, hogy szavalattal nyitjuk meg a taggyűlést, aztán egy kis műsort adunk. No meg a zeneka­runk, majd az remekel. Amikor vége a munkaidőnek, Fazekas Marika törékeny alakja is feltűnik a gyárkapuban. Siet haza. Otthon még vár rá a házi munka, beteg édesanyja, kis húga, aki nem tudja megoldani a számtanleckéjét. P. E. MIÉRT FELEDKEZÜNK El, AZ OSZTÁLYHARCRÖL? A kaposvári járásiban csakúgy, mint az egész megyében alig esik szó a taggyűléseken az osztály harcról. Elvtársaink kissé megnyugodtok, ab­ban a hiszem ben vannak, hogy á szo­cializmust a falun most már minden akadály nélkül felépíthetjük. Meny­nyire káros felfogás ez, mennyire mást bizonyít a falusi osztályharc éleződése, a toulákck elkeseredett mesterkedései a tsz-mczgalcm fej­lesztése ellen. Mennyire mást mu­tat a fel-félbukkanó suttogó propa­ganda, amelynek elindítói mindig a kuiákok, vagy más dekftasszált ele­mek. Vajon hallgathatnak-e minder­ről a kommunisták a taggyűléseken, vajon nincs-e feladatuk a kommunis­táknak ezen á téren? De még meny­nyire, hogy nem hallgathatnák, de még mennyire, .hegy ven feladatuk. Nem, vagy csak alig esik szó a tag- Ü gyűléseken a klérus elleni harcról. H Számos pártszervezetben tudnak ar­M ról, hogy párttagok templomba jár- = rak, hogy gyermekeik hittanra jár- H nak, de a pártszervezet sem taggyű- Ü lésen, sem egyénileg nem fogialko- Ü zik ezekkel az elv-társakkal. És ha H foglalkozik is, nem személyhez szé­li lóan, hanem csak úgy megemlítik, H hogy ilyenek is vannak. Az ilyen bi­li rálát felületes, nincs nevelő hatása. TÖBB NŐT § AZ ÜJ PÁRTVEZETÖSÉGEKBE! Változatlanul fogyatékosságként H értékelte a Megyei Párt-VB a nők §i alacsony arányszómát az újonnan H megválasztott vezetőségekben. A m-e- | gyében az eddig megválasztott veze­ti tőségi tagoknak csupán 14 százaléka Ü nő, a kaposvári járásban ennél is ke­ll vesefab, 9 százaléka. Eivtársainknak ; több bizalommal kell lenniük a be- s c-süleies, jól dolgozó nők iránt. Az H elmúlt két évben számos elvtársnő H bizonyította be, hogy érdemes a H pártvezetőségi tagságra, vagy éppen 1 a pártfitkéri funkcióra is, mégis az § új vezetőségekből gyakran kihagyják = azokat az elvtársnőket, akik megér- j= demelnék a párttagságtól a bizalmat. H A kaposvári járásiban pl. az eddig s megválasztott párt titkárok között = mindössze két elvtársnő van. A legtöbb taggyűlésen mind a be­számoló, mind a taggyűlést levezető elnök — helyesen — arra biztatja a párttagságot, hogy mondják el észre­vételüket, bírálják meg a vezetőség munkáját, legalább majd az újonnan megválasztott pártvezetőség ebből is látja, hogy mit kell tennie. Maga a tagság is úgy érzi, hogy a vezsbség- választó taggyűlés valóban a legal­kalmasabb hely, hogy bárki meg­mondja, miben látja a pártszervezet munkájának'fogyatékosságát, de leg­alkalmasabb hely arra is, hogy vá­laszt kapjon a párt-vezetőségtől eset­leges helytelen intézkedések okáról. Mégis nem egy taggyűlésen valasz nélkül hagyják a tagság által felve­tett hibákat, nem térnék ki rá az összefoglalóban. A bírálat meghall- igatása, még nem a bírálat elfogadá­sa. A párttagok csak úgy alkalmaz­zák a jövőben is a bírálat fegyverét, ha látják, hogy szavuknak van foga­natja, ha a vezetőség a segítőkészsé- get látja a bírálatban, s .ennek meg­felelően Intézkedik is a nyomában. Hogy a taggyűléseken elhangzott bírálatot a póntvezetőség, vagy a gazdasági vezetők hogyan fogadták, annak ezekben a napokban, hetekben és hónapokban kéül megmutatkoznia. A göüiei termelőszövetkezeti párt- szervezet taggyűlésén a párttagok bí­rálták a tsz vezetőit, mert elzárkózik a? egyéniek elől, a kadarkúti tsz- ben azért bírálták az élvtársakat, mert feleségük nem jár el a tsz-be dolgozni. Mindkét pártszervezetben a bírálat hatását az utólagos intézke­dések mutatják meg, az, hogy Gödié­ben a tsz vezetői mit tesznek az egyéniek megnyerése érdekében,, a. kadarkút! tsz-ben pedig hány asz- szonyt sikerül bevonni a tsz munká­jába. FELADATOK A legtöbb vezetőségválasztó tag­gyűlés helyes határozatokat hozott az elkövetkező munkák megoldására. Néhány helyen már hozzá is láttok a határozatok megvalósításához. A Kaposvári Állami Gazdaság taggyű­lésén az igazgató feleségét bízták meg a gazdaság MNDSZ-szervezeté- nek létrehozásával, az elvtársnő a megbízatást máris teljesítette. A Nagybajomi Gépállomás új pártve­zetősége már beszámoltatta a gépál­lomás vezető mechanikusát a gépja­vításról és a vezető mezőgazdászt a tavaszi mezőgazdasági munkák elő­készületeiről. De ezek sajnos még mindig .nem általánosítható jelensé­gek, még nem kezdett -mindenütt hozzá az új vezetőség a munkához. Pedig a határozat még egymagában nem jelent sokat. A büssüi alapszer­vezetben már két éve csaknem min­den taggyűlésen határozatot hoznak, hogy megalakítják a termelőszövet­kezetet, a határozat végrehajtásáért azonban eddig vajmi keveset tettek. A határozat mindig csak annyit ér. amennyit abból megvalósítanak. Most pedig már a megvalósításén van a sor. A Kaposvári Járási Pártbizottság­nak — és a többinek is — minde­nekelőtt az instruktor elvtársaiknak munkájukat úgy ' kell megszervez­niük, hogy a még visszatéve vezető- ségválasztó taggyűlésŐK előkészítése, segítése mellett maradjon elég idő a már megválasztott pórvezetőségék segítéseire is. Különösen fontos ez ott, ahol a vezetőségben több új, a pártszervezet vezetésében még járat­lan elvtárs van. Pártbizottságaink­nak rá kell irányítaniuk a pártveze­tőségek figyelmét a leigícntcsabb fel- . .(latokra, meg kell tanltamuk a párt- vezetőségeket arra: hogyan kell. a. pártépítési munkákat összekapcsolni a gazdasági munkálatokkal. A mun­ka nehezebbje most jön, amikor az új vezetőségeket meg kell tanítani vezetni. Emellett pártszervezeteinknek, instruktorainknak segíteniük kell a -kütóötteknek felkészülni a pártérte- kezletre. Hívják fel a küldöttek fi­gyelmét arra, hogy beszélgessenek a párttagokkal: hogyan segíti1 közsé- igükbew, tsz-üklben vagy üzemükben az új pártvezetőséget, beszéljék meg, hogyan látják a községi, városi, já-. rási pártbizottságok segítő munkáját, így a küldöttek nemcsak saját ma-, tíuk, hárem az egész pártszervezet tagságának véleményéről tudnak ibé- számdim .majd a" pártértekezleten. A feladatok tehát nem csökkennek, ellenkezőleg, növekednek. Teljesen rajtunk áll, hogy ezeknek a megnő- vekedett feladatoknak, hogyan te­szünk eleget. Uj. pärtvezetösegeinken áll. hogy megfeleljenek a párttagság előlegezett bizalmának. . Vucsák Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents