Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. januír 22. A Szovjetunió a béke tervét valósítja meg a következő öt évben ÉRDEKESSÉGEK inuen-onnan^ A VITCRLÁSCSIGÁK EGY HOLD-RÉMHÍR >*A kommumiizmus egyenlő szovjet­hatalom plusz az egész ország villa­mosítása-«. E zseniális, jövőbelátó megállapí­tást a nagy Lenin 1920-ban tette olyan időpontban, amikor a külföldi intervenciósok mar ta,léc -bandái ga­rázdálkodtak az országban, amikor a háború véres' sebei még tátongtak az ország testén, s amikor a sok évszá­zados elnyomásból ébredező Oroszor­szág ezernyi .nehézséggel, éhséggel, tüzelőhiánnyá!!, belső és külső ellen­séggel küzdött. Lenin zsenialitása — mint annyi másban — e megállapí­tásban is megnyilvánul. Lenin a tu­domány akkori állása alapján nem láthatta, nem tudhatta, hogy rövide­sen olyan kor következik el, amely egy kimeríthetetlen energiaforrást, az atomenergiát fedezi fel. De tudta, hogy a jövő útja: a villamosság ha­talmas arányú felhasználása az ipar­ban, a közlekedésben, a mezőgazda­ságban ... Most, amikor a Szovjetunió új öt­éves terv irányelveinek -lélegzetel­állító, nagyszerű számadataival is­merkedünk, feütétlenülí éllső gondo­latként merül fél az emberben, hogy e terv a kommunizmus felépítéséhez tett hatalmas lépés, az óriás lépése az új úton, amelyen előtte senki sem járt, s amely út a megvalósult kommunizmushoz vezet. Az atomerőművek egész sorának felépítése, atommeghajtású motorok bevezetése a közlekedésben, az or­szág fő vasútvonalainak villamosítá­sa olyannyira, hogy a szovjet mos- danyigyárákban többé nem építenek főútvanalbeiLi gőzmoadanycikat, ha­nem kizárólag villamos-mozdonyok fogják vontatni a vonatokat — a munka termelékenységének 50—70 százalékos emelése, ami feltételezi a technika szinte elképzelhetetlen nagyságú fejlődését s egyúttal biz­tosítja a lakosság életszínvonalának ugrásszerű emelését — á legkorsze­rűbb technika bevezetése a terme­lés minden területén — mindez egy új korszak napjának íélragyogását jelzi. 'Ez az egyik .gondolatsor, s ebből fakad a másik is: az a nagyhatalom, amély ilyen erőforrásokkal rendel­kezik, s amely hatalmas .tervének számadataiból a biztos, legyőzhetet­len erő árad — csökkenti katonai ki­adásait, békés célokra használja fel az atomenergiát s az atomikufatás minden eredményét, népe jólétét és a más népeknek nyújtott baráti se­gítséget teszi tervének céljává. — Röviden: a békés fejlődésre épít, a béke tervét alkotja és valósítja meg a következő öt évben, békés versen­gésben hagyva maga mögött az étem járó kapitalista országokat is nem- csupán fejlődésének a tőkés rendben elképzelhetetlen üteme, hanem ter­melésének abszolút mennyisége te­kintetében is. A Szovjetunió iránti barátsággal egyáltalán nem «-gyanúsítható« Daily Express méltán írta e nagyszerű tervről: «Az új ötéves terv a második pari forradalom kezdete...« A Qcmfoat pedig megállapította, hogy az irányelv-tervezet «azt a -meggyő­ződést tükrözi, hogy a Szovjetunió­nak mostantól kezdve minden esz­köze megvan ahhoz, hogy a viliág 'eghatalmasabb ipari állama legyen •ás rövid időn belül túlszárnyalja a légfejlettebb tőkés országokat isw. S az amerikai sajtó? Egy-kót szél­sőséges, hidegháborús cikktől elte­kintve, bizonyos megdöbbenés tölti él az amerikai lapok cikkíróit. Míg annakidején, amikor Lenin az egész ország villamosátásárál beszélt, e la­pok lekicsinylő mosollyal írtak erről a — szerintük — «fantazmagóriá­ról« — ma — mint a New York Hé­ráid Tribune is — kénytelenek meg­állapítani, hogy «elmúltak azok az idők, amikor a szovjet tervek szám­adatait tréfának vették ... « A békére vágyó emberiség hangját fejezi ki a Hindustan Standard, le­szögezve: «Az irányelvek a békés gazdasági versenyre helyezik a fő súlyt. A békés célókat szolgáló ato­mok — a háborútól elvont atomok. A Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy az atomenergiát az emberisé:; javára, ne pedig pusztítására hasz­nálnia fel, az egész emberiség támo- gatj" nagyon érdekes puhatestű lengesi állatok. A nőstény egy kagylóhéjat választ magának, hogy belerakja to­jásait, amit két hártyás «kezével« fed be, s így költi ki kicsinyeit. A hím jóval kisebb, fészket nem rak. Ezek a csigák -legünkabb a Földközi- tengerben élnek, mindenütt a me_ legvízű tengert kedvelik. TÁNCOT lejt a méh Egy rovartam-tudós nemrég fedez­te fel a méhek különös nyelvét. Mikor a munkás megrakodva a kas elé érkezik, különös táncot lejt. Te­hát a ritmus, a figurák egy teljes jelbeszédet alkotnak, hogy ezzel a többi bentiévé méhnek tudtára ad­ja, hogy ott akar megszánni, hogy lerakhassa ő is a szántén gazdag zsákmányt. TRÓPUSI RÁDIÓÁLLOMÁSOKAT készít a lipcsei RFT üzem. A gyár egyik legszorgalmasabb vásárlója Szudán, melynek szakemberei nagy megelégedéssel vélekednek az üzem által készített . — legnagyobb forró- ságot is kibíró — trópusi ieadőkról, tűzjel-zöállomás okról és riadó-beren­dezésekről. Bizonyos tudósok szerint a Hold földrezuhanása elkerülhetetlennek megírt tény, a jövő eseményeinek kalendáriumában. Minthogy azon­ban a távolsága csak évezredenként csökken, így tehát a katasztrófa még nem holnap lesz !! ! KULTURÁLIS érdekességek ... Azt .beszélik, hogy az olaszok Vihorio de Sica «Le-tait« c. filmjé­vel mór magukénak remélik a kö­zelgő Cannes-i filmfesztivál nagy­díját. . .. Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtő útjaikon öt év alatt 12 000 népdalt gyűjtöttek össze a Magyar Népművészeti Intézetnek. ... A néma film nagy filmcsillaga, az amerikai Normám Kerry 60 éves korában meghalt. NAPFÉNYJELZÖ A Szovjetunió után, ahol már jó­ideje használják a napenergiát fű­tésié, az Egyesült Államokban most ezt az energiát utcái Világításra használják. Csikágóban az utcai jel­zőlámpáknak szolgáltat villamos- energiát. NÉMA FILMEK FESZTIVÁLJA zajlott le nemrégiben .New Yorkban. Ez alkalommal a filmrendezők ősz- szeszedtók és bemutatták a világ legérdekesebb, legsikerültebb — és hozzátehetjük: legöregebb — néma filmjeit. A hangos filmhez szokott közönség újdonságképpen fogadta ezt az «óságot«. A siker olyan nagy volt, hogy közkívánatra kénytele­nek lesznek ebben az evben még többször megismételni a fesztivált. GÉPVAKOND 1946-iban a szovjet mérnökök megépítettek egy «gépvakondot«, különös földalatti fúrógépet, ami a vakondhoz hasonlóan halad előre óránként 10 méteres sebességgel. Jelenleg e Donbass fejtőgépeknél al- ka’mazzák, vele tonik át a bánya­folyosókat és p, megkövesedett része­ket. A technikusok azt remélik, hogy rövidesen eljutnak oda, hogy atom-motort ákalmaznak a me^iaj- tására. s így feleslegessé válik a külső energia alkalmazása. SZARNYNÉLKÜLI REPÜLŐGÉP íme a legutóbb született jövő re­pülőgépe, az «Aerodyne«, ami egy harci, számynélkülá repülőtest, táv­irányítással, óránként 2000 kmtes sebességgel halad. A gép felszállása függőlegesen történik, a repülőtest aló gyakorolt rendkívüli léglükés se­gítségével. Eisenhower amerikai elnök azonban úgy látszik nem osztja a fentebb említett véleményeket és egészen furcsa módon reagál a Szov­jetunió békés törekvéseit bizonyító lépéseikre. Az amerikai kongresszus­hoz intézett üzenetében meglepő fcrduláttiaí, «k'hívásnak« minősítette mindazokat a békés lépéseket, ame­lyeket a Szovjetunió á közelmúltban tett. Eisenhower eCIncik «kihívásnak« találja a szovjet vezetők indiai láto­gatását, vagy a Szovjetunió követ­kezetes állásfoglalását a gyarmati népek függetlensége mellett, továb­bá a békés kereskedelemre mutatott szovjet hajlandóságot, sőt: «kihívás­nak« tekinti az új ötéves terv terve­zetét..is, mert a Szovjetunió —• hogy Eisenhower szavaival éljünk: — «ve­szélyes módon fokozza nyersvas- és acéltermelését... « Ez a néhány elnöki gondolat nem véletlénül hangzott el1, hanem az amerikai monopolista tőke céljainak védelmében, amely a gazdasági vál­ságtól való menekülést, a zsíros pro­fitlehetőségeket, a fogyasztási piac kiszélesítését nem a békés versengés­ben. hanem a fegyverkezésben, a há­borúban látja biztosítva, s jogcímet keres e törekvéseinek megvalósításá­ra. '' ' ' Eisenhower költségvetési terve­zete ezt a törekvést tükrözi: túl azon, Kedden kerül sor az új francia nemzetgyűlés elnökének megválasztására és a Faure-lcormány lemondására Párizs (MTI). Az új francia nem­zetgyűlés kedden délután hárem óra­kor kezdődő ülésén kezdi meg poli­tikai tevékenységét. Ekkor kerül sor az új nemzetgyűlési értők megvá­lasztására. Az eBnöki tisztségre négy hivatalos és egy félhivatalos jelölést nvújtottak be. A nemzetgyűlés elnö­kének megválasztása után Edgár Faure .benyújtja kormányának le­mondását. A Faure-kormány — mint ismeretes — 1955. február 23-án ala­kult mag és a nemzetgyűlés novem­ber 30-án száz szavazattöbbséggé1’ szavazta le. . s: Csu Te prágai tartózkodásáról Prága (TASZSZ). A CTK jelenté­se szerint Viliam Siroky. a Cseh­szlovák Köztársaság ».iminisztdrelnö- ke január 19-én ebédek adott Csu Te-nek, a Kínai Népköztársaság aJ- elnökének 'tiszteletére. Az ebéden csehszlovák részről részt vettek a párt és a kormány vezetői. hogy a költségvetési kiadások két- hanmadrészét katonai célokra akar­ják fordítani, az elnöki üzenet azt javasolja hogy a katonai segély ösz- szegét háromszorozzák meg — egy milliárd dollárról emeljék három miii- liárd dollárra. Ezzel kapcsolatban -még a nyugati sajtó jelentős része is megállapítja, hogy «Eisenhower üzenete túlságosan .-agy hangsúlyt helyezett a katonai kiadásokra, különösen a külföldi se­gélyre«. Viszont még Amerikában sem vették komolyan Eisenhowernek azt a kísérőszövegét, amelyet a költ­ségvetési tervezethez fűzött, szem­forgató módon közölve, hogy «Ame­rika az igazságos és tartós -békére tö­rekszik ...« Vajon a háború előkészítésével, katonai kiadások és a külföldi ügy­nökségeinek adott segély növelésé­vel ... ? E kérdésre Eisenhower adós ma­radit. A békés, nyugodt életre vágyó emberiség azonban, meg tudja adni erre a választ és világosan látja a különbséget a Szovjetunió új ötéves tervének céljai és az amerikai nagy­tőke uralnak törekvései között. S nem ás lehet vitás — amint ezt a nemzetközi étet fejleményei is bizo­nyítják —, hogy az emberiség a bé­ke útját választja... A francia külügyminisztérium nyilatkozata a közép-keleti fegyverszállítások ügyében kiadott angol fehérkönyvről Párizs (TASZSZ). Franciaország­ban ingerült visszhangot keltett az angol1 kormány fehérkönyve, amelyet a középkeleti országoknak szállított »elavult tankok« ügyében adott ki. francia politikai körökben szemmel- ’áthatóan Anglia kísérleteiként te­kintik a fehérkönyvet arra, hogy más országokra, így Franciaországra és Belgiumra hárítsa a felelősséget a fegyverszállításokért. A francia külügyminisztérium nyi­latkozatot adott ki, amelynek értel­mében nem ért egyet a .tényeknek az angol kormány fehérkönyvében olvasható magyarázatával. A francia külügyminisztérium nyi­latkozata rávilágít arra, hogy az «Aero-Marilne« francia cég «nem be­hozott anyagok összezúzására, vagy franciaországi eladására kapott enge­délyt, hanem arra, hogy a behozott anyagot változatlan állapotban újból exportálja. NYÁRY PÁL: ÉLNI Békegyűlés a gyorsvonaton. i.y-tin u> „euet? — kérdezheti vala­ki. — A kérdésre kérdéssel felelek: Mi természetellenes volna abban, ha azt mondanék, hogy szívverés, léleg­zés, táplálkozás, vagy éppen maga az élet a száguldó vonaton?... És mi a rendkívüli ekkor az előző összefüggésben, mikor a béke és a békéért vívott szakadatlan harc s az életért megy végbe? — Az élet boldog, .kiteljesedő folyamatossága feltételezi a békéért vívott harc sza­kadatlan, folyamatát, üzemben, hiva­talban, otthon, ’békegyűlésen, utcán és — a száguldó vonaton is. * * H* Úgy kezdődött, hogy Budapestre kellett utaznom és a vasúti kocsiban «sarokhelyet« kerestem, mert aludni szerettem volna. Rátaláltam a fülké­re. Csak hárman voltaic benne. A negyedik sarckhely tehát üres volt. Az ahlak melletti helyeken egy hon- védtiszit és egy fiatal nő ülnek egy­mással szemben, az én sarokhelyem szemközti utasa egy sport-ruhás fia­talember. A fülke fűtetlsn és talpig füstben. Perceken belül egyetértésre jutottunk abban, hogy jó lenne, ha rákapcsolnának a íütőkocsina, de ab­ban is, hogy a füstös fülkét alaposan kiszellőztetjük. Dombóvárig csak 30 ■kilométer az út. Ez útszakaszon még a gyakran utazók is számlálják az ál­lom ásókat. Igv van ez azokkal is, akik feltétlenül aludni szeretnének. \y. állomások elérésének lekonstatá- •lása kezdi kialakítaná a fülke »beszé­des légkörét«, melyben 'hol az egyik, hol a másik szólal meg. — Már túl voltunk a füstön, a íű tétlenség prob­lémáján, a napilapon és a Képes Sporton is, mikor sportruhás útitár­sunk szemmelMthatóan unja a fe­szélyező csendet és megszólal... Egyelőre valamennyiünktől azt. kér­dezte meg, hogy kiküldetésben vagy egyéb ügyben utazunk-e? Négyünk közül csak á nő Utazott magánügy­ben. Kétnapos szabadságát család j-'/ nál kívánja eltölteni, Budapesten. Családja Is van? — kérdi a fdatail- émber. Van! Hatéves 'kislányom várja megérkezésemet. Ekkor már Dombóvár váltód csat­togtak vonatunk kerekei -alatt. A be­szélgetés félbeszakadt, TJt'társnőnk retiküljébő! előkerül a púderkom­pakt és rövid retustevékenység után cabátja után nyúl, búcsúzik, hogy «... melegebb kocsit keressen. Mi hárman még egyszer felmérjük a helyzetet: a fülke hőmérséklete változatlan és nyilván még alacsonyabb lesz Buda­pestig. Ezenközben szinte egyszerre esik tekintetünk a kerek púderesdo- bozkára, amii női útitársunk elhatá­rozó. távozásával az ablak mellé sze­relit csa.póasztalkán maradt.. Sportruhás útitársunk a gyors megnyugtatás szándékával sietne a tulajdonos után, de ebben, a pillanat­ban megindul1 a vonatunk, — hátra­felé, hogy a pályaudvar rendező tor­nyánál várjuk ibe a pécsi gyorsot, mert ezzel, gurulnak kocsijaink to­vább Budapest felé. Nemsckáig vára­tott magára a gyors és csakhamar után Elkapcsolták a »félretett« 'kapos­vári vagonokat is. A púderdoboz tulajdonosa ezután perceken belül megjelent és látható megnyugvással pillantja meg a he­lyén felejtett tárgyat és egy,ben tud­tunkra adja, hogy helynek és meleg­nek nincs hiánya a pécsi kocsikban. Búcsút vettünk a távozótól és szem­közti útitársammal egymásra tekint­ve, máris értjük a másik gondolatát: mi ás szívesebben utazunk meleg ko­csiban. A ki nem mondott szót tett követte és közben a .pályaudvar for­gatagában szem elől tekintve egy­mást, elindultam a pécsi szerelvény felé. Nem beszéltünk össze. Az egyik kocsi mellett -kevés fejet láttam kí­váncsiskodni az ablakok mögött. Eb­be szálltam be. A kocsi közepén lévő fülkéiket rendre végigvizsgálom. Nincs sarokhely sehol A termes rész­be lépve, megpillantom két útitársa­mat, a nőt és a sportruhás férfiút ugyanott. Melléjük telepszem, örven­dezünk a melegnek, a bőrrel bevont ü’ések kényelmének és a tiszta leve­gőnek ... A vonat elindul. Megpró­bálok bóbiskolni. Nem megy sehogy! Hiányzik a sarckhely, mely különö­sen a kanyarokba n jó menedék a puHman-nkccsi hintázó rugójátéka elől. A beszélgetés fonalát isrr^-t férfi útitársunk veszi fel. Azt mondta előbb — tekint a nőre —, családja van... A házassághoz fűzött re­mények összetörnek az emberekben a házasság megkötése után — jegyzi meg hiányos ' életböksességgel az if­jú. — Ezt már nem hagyhatom szó nélkül: Ha. az egyedül- élő ember a dallam, a jól megtalált élettárs az egybecsengő kíséret hozzá. A zene mondanivalója pedig általában min­dig teljesebb, ha a dallam összhang­ban szólal1 meg és nem egyedül. A nő helyeselj — miig a bőrkabátos fiatalember filozofálásnak minősíti szavaimat, — nem ismerve fel eddi­gi életútján azt, hogy az általam mondottak a tények összegezése. Ez­után ő próbál filozofálni. És a gon- ddlkcdás útvesztőibe -téved, helytelen premisszákkal, mintha a szkeptiku­sok iskolájából érkezett volna. Mi értelme van az ember életéinek és vain-e az életben valami öröm? — kérdi. De mennyi öröme van az életnek! — nem késlekedtem a válasszal., — U.gy merednek rám a fiatalember nagy, kutató szemei, mint aki még soha sem hallott ilyent. A nő érdek­lődése is szemmelliáthatóaini élénkülni kezd. — Vannak örömei az életnek — folytatom. És pedig mindennapra jut belőtte bőven, ha az ember nemcsak a saját élete szűk körében keresi azo­kat),', hanem másakká®,, sokakkal együtt ismeri föl az élet Igazi örö­meit. Engem pl. hatalmas tömegek­kel együtt, ma is eltölt India öröme, afelett, hegy a hata’mas Szovjetunió nevében BuTiganyin és Hruscsov úgy látogattak el hozzájuk, ho-gy az őszin­te segítem iakarós hangján .beszéltek azokkal a tízmilliókkal, akikhez eddig csak a gyarmatosító szándék küldött egyeseket, a tőkés országokból. Nagy külön,bség, hogy egy nagy ország né- pe:hez most inem azért' jönnek, hogy vigyenek, hanem hogy hozzanak! Hozzák egy hatalmas nép barátsá­gát, és az indiai nép igaz javát aka­ró segítőkészséget. — Remélem nem csodálkozik azon, hogy efelett velem együtt száz és százmillió ember örüL Mégpedig úgy, hogy örömük ott ra­gyog a szemükben, betölti az otthont, az üzemet és a hivatalt egyaránt. Az ilyen örömök útitársaivá lettek az emioernek és az emberiség igen te­temes részének. De vannak egyéb okai isi az öröm­nek, — folytatom —, amik amellett, hogy a mienk, wsyamakkor annál job­ban a-»éenk, minél inkább a mind­nyájunké. Szocializmust építő népünk a felszabadulás óta eltelt 11 esztendő alatt clyain hatalmas 'tényeit sorol­hatja a fejlődésinek, ''milyen méretű fejlődésre történelmű ’eben még so­ha nem volt példa. Számomra mély­séges és egyre* fokozó-??) öröm a szö­vetkezeti mezőgazdasági termelés ki- szélesítése, megerősödése -és az ennek nyomán mutatkozó nagyszerű ered­mények, továbbá a tsz-ekben dől go-

Next

/
Thumbnails
Contents