Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

ÍFILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Sóik igyi Néplap Élni... A hibák elleni harc hasznos fegyverével... Megyénk kulturális helyzetéről és feladatairól tárgyalt a népművelési aktívaértekezlet M AGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEOY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 19. szám. AHA att MLLEK Vasárnap, 1956. január 22. AZ ÚJSÁG LEVELEZŐI A KÖZVÉLEMÉNY PARANCSNOKAI Lapunk hasábjain szinte minden­nap közlünk falusi, városi dolgozó, tsz-tag, DISZ-fiatal levelét. Egyik­másik levelezőnk nevével szinte hetenként találkoznak - olvasóink,. Ők lapunk állandó levelezői, a párt­sajtó segítőtársai, olyan társadalmi munkásai, akiket az igazság lángja fűt, akik le akarják leplezni és ki akarják javítani fogyatékosságain­kat. írnak rendszeresen az újság­nak és erre az a nemes törekvés sarkallja őket, hogy a levelező tollá­val is- hűségesen szolgálják a nép ügyét. "A munkás és falusi - levelezők — a közvélemény parancsnokai — le­veleikkel igen sok segítséget adnak lapunknak. Falusi levelezőink leve­leikben bemutatják a szocializmus ifjú hajtásait falun: termelőszövet­kezeteink nagyszerű eredményeit, a tsz-tagok megelégedett, boldog éle­tét. Beszámolnak az állam iránti kötelezettségek teljesítéséről, bátran bírálják a helyi szervek munkájá­nak fogyatékosságait, leleplezik az ellenség aknamunkáját. Legaktívabb fa'usi levelezőink: Kovács István, az istvándi Petőfi TSZ elnöke, Darázs József elvtárs, halatonőszödi tanácselnök, Dömös János elvtárs, a somodori Alkot­mány TSZ tagja, Speri elvtárs So- mogymeggyesről, Illés elvtárs, a göl- lei Lendület TSZ tagja, Ruda, Gyula elvtárs, a Fonyódi Járási Tanács dolgozója és a többiek rendszeresen beszámolnak (termelőszövetkezetük munkájáról, a falu dolgozóinak éle­téről. K. Kovács István elvtárs, az ist­vándi Petőfi TSZ elnöke pl. öröm­mel számolt be arról, hogy ez évben minden adósságukat törlesztették. Illés elvtárs arról írt, hogy terme­lőszövetkezetük, a göllei Lendület, ötéves tsz és milliomos gazdasággá fejlődött. Bátran feltárják falusi levelezőink a .hibákat is. Dömös elvtárs, a so­modori Alkotmány TSZ tagja meg­írta, hogy jövedelmük 1955-ben ke­vesebb volt, mint amire számítottak és ennek az volt az oka, hogy telje­sen a növénytermelésre támaszkod­tak, elhanyagolták az állattenyész­tést és a melléküzemágak fejleszté­sét. Megfogadták a tagok, hogy ez évben változtatnak ezen. Zsámbok Béláné böhönyei levelezőnk arról irt I panaszkodott levelében, gyenge aví tsz vezetősége. A szövetkezet tag iái elhatározták, hogy változtatnak ezen,rí új vezetőséget választanak. — Ugyjrt is tettek — írja Zsámbokné — le-'? váltották a régi vezetőket, új \ eze-tj. tőség került a szövetkezet élére. J) Munkáslevelezőink üzemük ered-Irt ményeiről, a munkaversenyről szá-'|j mólnak be legtöbbször. Varga Józsefje elvtárs, á Csurgói Faipari Vállalata igazgatója rendszeresen megírja, ju milyen eredményeket értek el a*’ telrvteljesítésben, megdicséri azt', élenjárókat, serkenti a. lemaradókat j/j Ifjúsági levelezőink sajátos tulaj-vj donsága az új iránti érzék, Bátor,)’ kezdeményezői és követői az úinak i . és erről számolnak be leveleikben^) Is. Vincze Imre elvtárs barcsi, Dor-Jj? esi Sándor háromfai és Papp Lajost, kőkúti levelezőnk a DISZ-fiatalokjrt lelkes kezdeményezéséről, munkájá-4 rój írnak rendszeresen. A szerkesz-Ji* tőségünkbe érkező levelek közötte igen nagy számmal vannak olyan'A levelek,1 amelyek szocialista építé-,’ sünk különböző területein előfordulói;, hibákra mutatnak rá. Igen örvemde-t) tes, hogy levelezőink legtöbbször nem személyes ügyben, hanem köz-JJ. ügyben keresik fel az újságot. W Levelezőinknek nem kell félniük;;) attól, hogy a hibák nyílt feltárása;.* és leleplezése miatt bármiféle hát-t' rányuk származik, Államunk ■'< tör-jí) vénye védi a levelezőket, pártunké mellettük áll és megvédi őket azokbv ellen, akik akadályozni akarják)!) munkájukat vagy a jogos bírálatért! megtorlást akarnak alkalmazni ve­lük szemben. Levelezőink nagyon sokat segíte­nek lapunknak A tömegek részvé­tele az újság szerkesztésében felbe­csülhetetlen jelentőségű. Lenin elv- társ azt mondta a kommunista saj­tóról: ».. .A lap akkor lesz eleven és életképes, ha öt vezető és állandó irodalmár mellett ötszáz és ötezer nem hivatásos irodalmár munka­társa lesz.« A sajtó a munkás- és parasztlevelezők hálózatán keresztül egyre erősíti és szélesíti kapcsola­tát a tömegekkel. Éppen ezért a jö­vőben még szorosabb kapcsolatot akarunk teremteni a tömegekkel, meg akarjuk sokszorozni levelezőink táborát. Sokoldalú támogatást vá­runk most levelezőinktől. a bäbonymegyeri gazdák is döntöttek Már 11 család aláírta a belépési nyilatkozatot A bäbonymegyeri tanácselnök asztalán hat-hét darab, még ke­veset forgatott »Mezőgazdasági termelőszövetkezet ■ mintaalapsza­bályzata« fekszik. — Hát ezt miért tartják itt? — kérdezzük az elnök elvtárstól. — (Nemcsak ennyi volt óm, már vittek el belőle tanulmányo­zás végett a középparasztok — világosít fel bennünket az elnök elvtárs. — Ez tartalék, hogy tudjunk adni annak, aki kér — folytat­ja —, mert mostanában megnőtt a faluban az érdeklődés a termelőszö­vetkezetek iránt. Mi az, ami a dolgozó parasztok érdeklődését a nagyüzemi gaz­dálkodás felé vonzza Bábcnymegyeran? Elsősorban iaz, hogy a dolgozó parasztok saját szemükkel: lát­ják, a kisparcellás gazdaságban nem lehet annyit termelni, mint a nagyüzemben. Bábonymegyerem már működik termelőszövetkezet. Igaz, a Dózsában tavaly a jövedelem nem volt valami magas, 27 forintot tett ki egy munkaegység értéke, de a tsz rendezte adóssá­gainak nagyrészét, s az okosan mérlegelő egyéni gazdák is világosan látják, hogy jövőre sokkal több lesz a tsz-tagok jövedelme. Érthető tehát, ■’ miért kopogtatott .be a! Dózsa TSZ irodájába az, utóbbi időben 10 egyéni gazda, hogy felvételüket kérjék a tsz-be. Az egyéni gazdák közűi 11 család új tsz megalakítására írta alá a belépési nyilatkozatot. Köztük van á 8—8 holdas Szőke János és Szőke Imre, a 8 holdas Bata József, a 12 holdas Bairta József, a 8 holdas Pataki István, a 6 holdas Tolnai János, a 9 holdas Gál Sándor, ,a 6—6 "holdas Sándor János és Takács István és a 9 holdas Palotai József. Kétféle . véleményen vannak az új belépők. ’ Kezdetben ugyanis I. típusú tszcs létrehozása mellett voltak, több család pedig — mint Takács István, Palotai Lajos, Sándor János és a két Szőke­család — most meggondolta a dolgot, s a Hl. típusú terme­lőszövetkezet megalakítása mellett foglalt állást, mert mint mondják, sokkal jobb, ha mindjárt a tsz-t választják. A pártszervezet és a tanács vezetői segítenek az egyéni gaz­dáknak, hogy helyesen döntsenek jövőjüket illetően. Meddig halogatják még a mélyszántást Balatonszárszón ? a Balatonszárszón is nagyobb szükség lenne a tanács részéről a szervező munka megjavításéra, hiszen a ba- latonszárszói határban, is jócskán akad még szántásra váró földterület. A tanácsnak az tetteié a feladata., tennivalója, hegy a termelőszövetke­zet segítésén kívül megszervezze és biztosítsa, hogy a 250 egyéni gazda időben és jól elkészített vetőágyba tegye a tavaszi vetőmagot. A tanács feladata, hogy helyesen elossza a vetőgépéket a gazdák kö­zött, hogy azok is géppel vessenek, akik nem rendelkeznek géppel1. Sajnos, a balatoinszárszói tanács vajmi keveset tett e feladatok elvég­zése érdekében. Ki felelős ezért? Elsősorban Mol­nár ettvtárs, aki eddig a tanácselnö­köt helyettesítette és felelős Sáslka Zoltán, a tanács titkára is, aki ne­hezen mozdítható el az íróasztaltól, pedig neki is .kötelessége lenne a ha­tárjárás, a dolgozó parasztok segíté­se. Az a feladatúik, hogy a mulasztá­sokat pótolva, a hátralévő időt ki­használva, a község dolgozó paraszt­iéi felkészüljenek a tavaszi munkák­ra. II Marcali Gépállomás is elsőségre pályázik »Nem szégyenkezhetünk tovább az utolsó helyein — mondták a Marcali Gépállomás dolgozói a múlt hónap vegén egyik röpgyűlésükön — be " kel1 hozni a lemaradást«. A dolgozók a lelkes hangulatú gyűlésein felmérve erejűiket, egyéni felajánlásokat tettek. Legjobb bri­gádjuk, a Fülöp Sándor .álltai veze­tett cséplőgépjavító brigád vállalta, hogy a cséplőgépeken kívül méig há­rom erőgépet is kijavít. S mindezt • három nappal a határidő előtt. Fel­ajánlásukat nem felejtették él, ha­nem állandóan szemük előtt lebeg,’ amikor a munka jobb megszervezé­séről" van szó. A tervük szerinti 24 gép helyett eddig 27-et javítottak ki, s minden feltétel biztosítva van ah'-*’ hoz, hogy vállalásukat' időben telje­sítsék. A brigád legjobb dolgozója Szábó József, Nagy József és Szabó Lajos. De megragadta a munka végét Ball István és Fazekas Lajos erőgép- javító brigádja is. Csendes László briigádvezető vállalta, hogy február 15-re a brigádja kijavít három erő­gépet, "s 20-ra a brigád összes mun-; kagépét, de úigy, hogy a nyáron a megengedett hifoaállásinál is keve­sebb lesz brigádjában. Jó úton halad a gépállomás a szer­ződéskötésben is. A termelőszövetke­zetek 2922 held földjéből ők 2600’ holdat szántanak, fel. Megtárcsáznak 656 holdat és előreláthatólag megka- pálnak 560 hold kapásinövényt. Kötik a szerződéseket az egyéni gazdákkal is. Körzetükben nagy meg­becsülést vívtak kii a gépi munkának. Tavaly pl. Nagyszakácsi községben még vonakodtak a géptől, A jég azonban megtört. Az ott dolgozó két traktor munkája úgy megtetszett ne­kik, hogy már maguk mennek a gép­állomás vezetőihez. Balatonújhalyen pl. máris 42 dolgozó paraszt szerző­dött 65 hold szántásra a tavaszi idényre. Meg kell említenünk, hogy mindé-’ műit isínét a jól dolgozó, ismerős traktoriSitákat kérik. Szabó János so- mogyvári traktoros tavalyi jó mun­kája. eredményeként az idén máris 35 hold szántásra szerződhetett fa­lójában! A gépállomás még további sike­rekre "törekszik. Ezért február 1 és 10 között a dolgozók kimennek a fal-, vakba, hogy a gazdáikat meggyőzzék a gépi munka "előnyeiről. így válik a Marcali Gépállomás is a szocializmus előretolt bástyájává. — NAGYON VÁRTUK MÁR... A járástól úgy jelezték, hogy csak hétfőn jön... De hogy délelőtt vagy délután érkezik-e, azt nem mondták. És mi is elfelejtettük megkérdezni. Így aztán reggeltől estig sokszor el­néztünk az alvég felé, ahonnan vár­tuk ... Már-már kezdtük feladni a reményt, amikor befordult a falu végén a JB jólismert gépkocsija. No végre — lélegeztünk fel ahányan a tsz-irpáa előtt vártunk — meséli Si­mon Lajos volt elnök, hogyan várták Surányi Pál ■elvtársat, az új elnököt a kötcsei Előre TSZ-ben. A körülöt­te ülők derűs tekintettel hallgatják s egy-egy fejbólintással, megjegyzés­sel bizonyítják Simon elvtárs szavai­nak igazságát. . — Hát nagyon rosszul eseti volna, ha nem. jön :.. — jegyzi meg Rei­chert Vilmos. — Bizony, bántott volna bennün­ket, ha Surányi elvtárs netán meg­változtatja az útirányt — mondja mo­solyogva Kibédi Béla, a tsz agronó- musa —, mert mi nagyon felbiztat­tuk a tagságot. Most már elárulom Surányi elvtársnak, hogy mi nem. akárhogyan készültünk a fogadásá­ra... A múlt napokban, még mi­előtt megválasztottuk volna, sorba- jártvJc a tagokat, s egy papírt Írat­tunk alá azokkal, akik Surányi elv­társ mellett döntenek ... Csak az nem. írta alá, akit nem találtunk ott­hon ., . A közgyűlésen is egyhangú volt a döntés... ■. Surányi. elvtárs jólesően hallgatja az őszinte szavakat, s szeretettel szemléül a nagy család tagjait,^akik­hez úgy érzi, máris igen közel ke­rült. Kissé talán a meghatottság szó- ■ Htja. össze torkát. Nehezen találja meg k szavakat, hogy-megköszönje a bizalmat. Aztán így kezdi lassan-, ■megfentoltan: , Az új elnök első napja ,— Én, elytársak, segíteni jöttem... nagyon örültem, amikor a párt ilyen nagy munkát bízott rám... és igen jólesik, hogy az elvtársak is bátran számítanak rám... Én csak azt ké­rem: ezután is legyenek mellettem, mert csak úgy lehet eredményes a munkám valamennyiünk javára, Hosszú csend üli meg a szobát. Csak a cserépkályhában izzó parázs pattogásának és a tsz-iroda ablakán kopogó jeges eső zaja hallik. Szép, ünnepélyes percek ezek. A hosszú hallgatás érleli az emberek egymás iránti jóindulatú érzéseit. Csiszolja a gondolatot, amelyet szavakba akar­nak önteni, hogy az minél emberibb, barátibb s gyümölcsözőbb legyen. Megismerni, megszeretni és segí­teni egymást! Ez lüktet most az em­berek agyában, szívében. Enélkül nem boldogulhatnak. Az Előre-beliek csakhamar meg­tudják új elnökükről honnan jött, s mit tapasztalt itt a rövid egy nap alatt. SURÁNYI ELVTÁRS néhány hét­tel ezelőtt a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár művezetője volt. Meg­elégedésben élt családjával Budapes­ten. Reggel hattól délután kettőig dolgozott az üzemben, s havonta megkereste az 1700—1800 forintot, amit a prémium és a jutalom még tetőztek. Saját házában lakott., mely meleg családi otthont nyújtott neki. Semmi sem késztette, hogy mindezt otthagyja, s falura jöjjön. Csupán a kommunista,. kötelesség parancsolta neki, hogy. Agy határozzon. Tudja, hogy. az a »kényelmesebb? életkörül» yiény,-. amelyet . Budapesten élvezett, a párt gondoskodásának eredménye. S ő ennek a pártnak nemcsak tagja, hanem bátor harcosa is. A harcosok­nak pedig mindig ott a helyük, ahol legnagyobb szükség van rájuk. S vra, amikor a falu, a mezőgazdaság újjáformálásáért folyik a harc, ki­próbált, bátor katonákra van szük­sége a pártnak. Olyanokra, akik ön­ként vállalkoznak, s tudják, hogy mivel jár ez a vállalkozás. Ezek kö­zé tartozik Surányi elvtárs is. Tud­ja: nem lesz könnyű feladata. De, mert bízik az emberekben és saját magában, bátran vállalta ezt a párt- megbízatást. — Tudtam, elvtársak, hogy nem nyaralni jövök — mondja Surányi elvtárs határozottan —, de úgy érez­tem, hogy sokat tudok, segíteni, ha az elvtársak is úgy akarják. — őszintén szólva — szól közbe Reichert Ádám — először, amikor arról volt szó, hogy Pestről jön el­nök, kissé kételkedtünk, hogy egy ipari munkás el tud-e igazodni eb­ben a bonyolult paraszti munkában. De úgy látom, nem így áll a dolog. Nevetés moraljik végig a padsoron. >— Nem nevetséges ez, elvtársak — védte Surányi elvtárs Reichert bá­csit. — Valóban sokrétű a paraszti munka. En sokat törtem a fejem, hogy miként is kezdjem majd. Igen sokat tanultam az elmúlt két hét alatt az országoshírű barcsi Vörös Csillag TSZ-ben. Amit ott láttam, és az. ot­tani elnöktől. Losonczi Pál elvtárstól meg a többi kiváló szakembertől hal­lottam, erőt adott ahhoz, hogy itt magkezdjem a,munkát. — Nekem ige.n tetszik Ép, hogy. Élí­rányi elvtárs a, gazdaság megtekinté­se során észrevette a hibákat s azt nem is hallgatta el — veszi át a szót Simon Lajos, a volt elnök. — Hát, az igazat megvallva, ezért is jó, hogy vidéki elvtárs az elnökünk. Mert mi, helyiek majdnem mind só- gorság, komaság, s az ember ezért is elhallgatta egymás hibáját. Persze most már látjuk, hogy ezzel saját ma­gunknak, az egész közösségnek ár­tottunk. A TÖBBIEK BÓLOGATNAK, úgy tűnik: valamennyiük véleményét mondta ki Simon elvtárs. Surányi elvtársnak jólesik mindezt hallani, önkéntelenül kikészül belőle is a szó. — Hát, ha már itt tartunk, elv­társak — mondja az új elnök —, hadd mondjam el néhány észrevéte­lemet és mindjárt javaslatomat is. Azt látom, hogy igen káros; és ne­hézségeket is okoz a szövetkezetnek, hogy az állatállomány 14 helyen van elszállásolva. Úgy vélem, ha nagyobb erőfeszítést is követel tőlünk — az idén meg kell építenünk egy Száz férőhelyes szarvasmarhaistállót. Erre azért is szükség van, mert tovább kell növelnünk a szarvasmarhák lét­számát. Hisz az a 74 szarvasmarha, ami itt van, igen elenyésző egy ek­kora, majdnem nyolcszázholdas gaz­dasághoz. ■— Nagyon igaza van ..: mond­ják egyhangúan a többiek. — Nem lehetünk elégedettek g sertések elhelyezésével sem — foly­tatja Surányi elvtárs —és leginkább az'anyakocák elhelyezésén kell ha­marosan segítenünk„... — Legalább egy ötven férőhelyes fiaztatóra volna szükség — szól köz­be az agronómus. — Én is arra gondoltam, hogy azt is meg kellene építenünk az idén. Mert ha jobb körülmények közé ke­rülnek állataink, akkor többet is vár­hatunk tőlük — toldja meg a javas­latot Simon elvtárs. A többiek ebben is. egyetértenek. — Hanem azon, amit a tyúkfarm­nál tapasztaltam, sürgősen változtat­nunk kell. Azt mondja a baromfigon­dozó, hogy már ott van nála kilenc napi tojáshozam, ami nem kevés, mert naponta legalább 50 tojás jön össze. Szerintem jobb lenne, ha leg­alább minden három napban behoz­nánk a tojást a központi raktárba, s így folyamatosan rendezhetnénk a iojásbeadást is, meg ha a piacra aka­runk vinni, akkor is jobban kéznél lenne. — Ez így helyes is lesz, de a bu­dapesti elárusító csarnokunkkal kap­csolatban is jó volna intézkedni — mondja Simon elvtárs. — Azt is rendezzük — nyugtatja meg az új elnök — most, ha elutaz­zak a családért, annak is utánané­zek. Meg a borkimérésünket is át­helyezzük Pesten, valami forgalma­sabb helyre... Szóval most azokat a dolgokat vesszük elsőnek, amelyek a legsürgősebbek. — En meg azt hiszem, elvtársak — mondja tréfásan Reichert Ádám bá­csi —, hogy mára elég volt. így is hosszúra nyúlt új elnökünk első nap­ja. Menjünk, tegyük el magunkat holnapra... CIHELÖDNI KEZDENEK, Indulni azonban még egyik sem akar.. Csak állnak, csoportba verődve, közr.évév'é az új elnököt, .tovább beszélgetnek. Éjfélre járt már, . mire kialudt a 'lámpa az Élőre TSZ irodájában. " ‘SZŰCS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents