Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
ÍFILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Sóik igyi Néplap Élni... A hibák elleni harc hasznos fegyverével... Megyénk kulturális helyzetéről és feladatairól tárgyalt a népművelési aktívaértekezlet M AGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEOY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 19. szám. AHA att MLLEK Vasárnap, 1956. január 22. AZ ÚJSÁG LEVELEZŐI A KÖZVÉLEMÉNY PARANCSNOKAI Lapunk hasábjain szinte mindennap közlünk falusi, városi dolgozó, tsz-tag, DISZ-fiatal levelét. Egyikmásik levelezőnk nevével szinte hetenként találkoznak - olvasóink,. Ők lapunk állandó levelezői, a pártsajtó segítőtársai, olyan társadalmi munkásai, akiket az igazság lángja fűt, akik le akarják leplezni és ki akarják javítani fogyatékosságainkat. írnak rendszeresen az újságnak és erre az a nemes törekvés sarkallja őket, hogy a levelező tollával is- hűségesen szolgálják a nép ügyét. "A munkás és falusi - levelezők — a közvélemény parancsnokai — leveleikkel igen sok segítséget adnak lapunknak. Falusi levelezőink leveleikben bemutatják a szocializmus ifjú hajtásait falun: termelőszövetkezeteink nagyszerű eredményeit, a tsz-tagok megelégedett, boldog életét. Beszámolnak az állam iránti kötelezettségek teljesítéséről, bátran bírálják a helyi szervek munkájának fogyatékosságait, leleplezik az ellenség aknamunkáját. Legaktívabb fa'usi levelezőink: Kovács István, az istvándi Petőfi TSZ elnöke, Darázs József elvtárs, halatonőszödi tanácselnök, Dömös János elvtárs, a somodori Alkotmány TSZ tagja, Speri elvtárs So- mogymeggyesről, Illés elvtárs, a göl- lei Lendület TSZ tagja, Ruda, Gyula elvtárs, a Fonyódi Járási Tanács dolgozója és a többiek rendszeresen beszámolnak (termelőszövetkezetük munkájáról, a falu dolgozóinak életéről. K. Kovács István elvtárs, az istvándi Petőfi TSZ elnöke pl. örömmel számolt be arról, hogy ez évben minden adósságukat törlesztették. Illés elvtárs arról írt, hogy termelőszövetkezetük, a göllei Lendület, ötéves tsz és milliomos gazdasággá fejlődött. Bátran feltárják falusi levelezőink a .hibákat is. Dömös elvtárs, a somodori Alkotmány TSZ tagja megírta, hogy jövedelmük 1955-ben kevesebb volt, mint amire számítottak és ennek az volt az oka, hogy teljesen a növénytermelésre támaszkodtak, elhanyagolták az állattenyésztést és a melléküzemágak fejlesztését. Megfogadták a tagok, hogy ez évben változtatnak ezen. Zsámbok Béláné böhönyei levelezőnk arról irt I panaszkodott levelében, gyenge aví tsz vezetősége. A szövetkezet tag iái elhatározták, hogy változtatnak ezen,rí új vezetőséget választanak. — Ugyjrt is tettek — írja Zsámbokné — le-'? váltották a régi vezetőket, új \ eze-tj. tőség került a szövetkezet élére. J) Munkáslevelezőink üzemük ered-Irt ményeiről, a munkaversenyről szá-'|j mólnak be legtöbbször. Varga Józsefje elvtárs, á Csurgói Faipari Vállalata igazgatója rendszeresen megírja, ju milyen eredményeket értek el a*’ telrvteljesítésben, megdicséri azt', élenjárókat, serkenti a. lemaradókat j/j Ifjúsági levelezőink sajátos tulaj-vj donsága az új iránti érzék, Bátor,)’ kezdeményezői és követői az úinak i . és erről számolnak be leveleikben^) Is. Vincze Imre elvtárs barcsi, Dor-Jj? esi Sándor háromfai és Papp Lajost, kőkúti levelezőnk a DISZ-fiatalokjrt lelkes kezdeményezéséről, munkájá-4 rój írnak rendszeresen. A szerkesz-Ji* tőségünkbe érkező levelek közötte igen nagy számmal vannak olyan'A levelek,1 amelyek szocialista építé-,’ sünk különböző területein előfordulói;, hibákra mutatnak rá. Igen örvemde-t) tes, hogy levelezőink legtöbbször nem személyes ügyben, hanem köz-JJ. ügyben keresik fel az újságot. W Levelezőinknek nem kell félniük;;) attól, hogy a hibák nyílt feltárása;.* és leleplezése miatt bármiféle hát-t' rányuk származik, Államunk ■'< tör-jí) vénye védi a levelezőket, pártunké mellettük áll és megvédi őket azokbv ellen, akik akadályozni akarják)!) munkájukat vagy a jogos bírálatért! megtorlást akarnak alkalmazni velük szemben. Levelezőink nagyon sokat segítenek lapunknak A tömegek részvétele az újság szerkesztésében felbecsülhetetlen jelentőségű. Lenin elv- társ azt mondta a kommunista sajtóról: ».. .A lap akkor lesz eleven és életképes, ha öt vezető és állandó irodalmár mellett ötszáz és ötezer nem hivatásos irodalmár munkatársa lesz.« A sajtó a munkás- és parasztlevelezők hálózatán keresztül egyre erősíti és szélesíti kapcsolatát a tömegekkel. Éppen ezért a jövőben még szorosabb kapcsolatot akarunk teremteni a tömegekkel, meg akarjuk sokszorozni levelezőink táborát. Sokoldalú támogatást várunk most levelezőinktől. a bäbonymegyeri gazdák is döntöttek Már 11 család aláírta a belépési nyilatkozatot A bäbonymegyeri tanácselnök asztalán hat-hét darab, még keveset forgatott »Mezőgazdasági termelőszövetkezet ■ mintaalapszabályzata« fekszik. — Hát ezt miért tartják itt? — kérdezzük az elnök elvtárstól. — (Nemcsak ennyi volt óm, már vittek el belőle tanulmányozás végett a középparasztok — világosít fel bennünket az elnök elvtárs. — Ez tartalék, hogy tudjunk adni annak, aki kér — folytatja —, mert mostanában megnőtt a faluban az érdeklődés a termelőszövetkezetek iránt. Mi az, ami a dolgozó parasztok érdeklődését a nagyüzemi gazdálkodás felé vonzza Bábcnymegyeran? Elsősorban iaz, hogy a dolgozó parasztok saját szemükkel: látják, a kisparcellás gazdaságban nem lehet annyit termelni, mint a nagyüzemben. Bábonymegyerem már működik termelőszövetkezet. Igaz, a Dózsában tavaly a jövedelem nem volt valami magas, 27 forintot tett ki egy munkaegység értéke, de a tsz rendezte adósságainak nagyrészét, s az okosan mérlegelő egyéni gazdák is világosan látják, hogy jövőre sokkal több lesz a tsz-tagok jövedelme. Érthető tehát, ■’ miért kopogtatott .be a! Dózsa TSZ irodájába az, utóbbi időben 10 egyéni gazda, hogy felvételüket kérjék a tsz-be. Az egyéni gazdák közűi 11 család új tsz megalakítására írta alá a belépési nyilatkozatot. Köztük van á 8—8 holdas Szőke János és Szőke Imre, a 8 holdas Bata József, a 12 holdas Bairta József, a 8 holdas Pataki István, a 6 holdas Tolnai János, a 9 holdas Gál Sándor, ,a 6—6 "holdas Sándor János és Takács István és a 9 holdas Palotai József. Kétféle . véleményen vannak az új belépők. ’ Kezdetben ugyanis I. típusú tszcs létrehozása mellett voltak, több család pedig — mint Takács István, Palotai Lajos, Sándor János és a két Szőkecsalád — most meggondolta a dolgot, s a Hl. típusú termelőszövetkezet megalakítása mellett foglalt állást, mert mint mondják, sokkal jobb, ha mindjárt a tsz-t választják. A pártszervezet és a tanács vezetői segítenek az egyéni gazdáknak, hogy helyesen döntsenek jövőjüket illetően. Meddig halogatják még a mélyszántást Balatonszárszón ? a Balatonszárszón is nagyobb szükség lenne a tanács részéről a szervező munka megjavításéra, hiszen a ba- latonszárszói határban, is jócskán akad még szántásra váró földterület. A tanácsnak az tetteié a feladata., tennivalója, hegy a termelőszövetkezet segítésén kívül megszervezze és biztosítsa, hogy a 250 egyéni gazda időben és jól elkészített vetőágyba tegye a tavaszi vetőmagot. A tanács feladata, hogy helyesen elossza a vetőgépéket a gazdák között, hogy azok is géppel vessenek, akik nem rendelkeznek géppel1. Sajnos, a balatoinszárszói tanács vajmi keveset tett e feladatok elvégzése érdekében. Ki felelős ezért? Elsősorban Molnár ettvtárs, aki eddig a tanácselnököt helyettesítette és felelős Sáslka Zoltán, a tanács titkára is, aki nehezen mozdítható el az íróasztaltól, pedig neki is .kötelessége lenne a határjárás, a dolgozó parasztok segítése. Az a feladatúik, hogy a mulasztásokat pótolva, a hátralévő időt kihasználva, a község dolgozó parasztiéi felkészüljenek a tavaszi munkákra. II Marcali Gépállomás is elsőségre pályázik »Nem szégyenkezhetünk tovább az utolsó helyein — mondták a Marcali Gépállomás dolgozói a múlt hónap vegén egyik röpgyűlésükön — be " kel1 hozni a lemaradást«. A dolgozók a lelkes hangulatú gyűlésein felmérve erejűiket, egyéni felajánlásokat tettek. Legjobb brigádjuk, a Fülöp Sándor .álltai vezetett cséplőgépjavító brigád vállalta, hogy a cséplőgépeken kívül méig három erőgépet is kijavít. S mindezt • három nappal a határidő előtt. Felajánlásukat nem felejtették él, hanem állandóan szemük előtt lebeg,’ amikor a munka jobb megszervezéséről" van szó. A tervük szerinti 24 gép helyett eddig 27-et javítottak ki, s minden feltétel biztosítva van ah'-*’ hoz, hogy vállalásukat' időben teljesítsék. A brigád legjobb dolgozója Szábó József, Nagy József és Szabó Lajos. De megragadta a munka végét Ball István és Fazekas Lajos erőgép- javító brigádja is. Csendes László briigádvezető vállalta, hogy február 15-re a brigádja kijavít három erőgépet, "s 20-ra a brigád összes mun-; kagépét, de úigy, hogy a nyáron a megengedett hifoaállásinál is kevesebb lesz brigádjában. Jó úton halad a gépállomás a szerződéskötésben is. A termelőszövetkezetek 2922 held földjéből ők 2600’ holdat szántanak, fel. Megtárcsáznak 656 holdat és előreláthatólag megka- pálnak 560 hold kapásinövényt. Kötik a szerződéseket az egyéni gazdákkal is. Körzetükben nagy megbecsülést vívtak kii a gépi munkának. Tavaly pl. Nagyszakácsi községben még vonakodtak a géptől, A jég azonban megtört. Az ott dolgozó két traktor munkája úgy megtetszett nekik, hogy már maguk mennek a gépállomás vezetőihez. Balatonújhalyen pl. máris 42 dolgozó paraszt szerződött 65 hold szántásra a tavaszi idényre. Meg kell említenünk, hogy mindé-’ műit isínét a jól dolgozó, ismerős traktoriSitákat kérik. Szabó János so- mogyvári traktoros tavalyi jó munkája. eredményeként az idén máris 35 hold szántásra szerződhetett falójában! A gépállomás még további sikerekre "törekszik. Ezért február 1 és 10 között a dolgozók kimennek a fal-, vakba, hogy a gazdáikat meggyőzzék a gépi munka "előnyeiről. így válik a Marcali Gépállomás is a szocializmus előretolt bástyájává. — NAGYON VÁRTUK MÁR... A járástól úgy jelezték, hogy csak hétfőn jön... De hogy délelőtt vagy délután érkezik-e, azt nem mondták. És mi is elfelejtettük megkérdezni. Így aztán reggeltől estig sokszor elnéztünk az alvég felé, ahonnan vártuk ... Már-már kezdtük feladni a reményt, amikor befordult a falu végén a JB jólismert gépkocsija. No végre — lélegeztünk fel ahányan a tsz-irpáa előtt vártunk — meséli Simon Lajos volt elnök, hogyan várták Surányi Pál ■elvtársat, az új elnököt a kötcsei Előre TSZ-ben. A körülötte ülők derűs tekintettel hallgatják s egy-egy fejbólintással, megjegyzéssel bizonyítják Simon elvtárs szavainak igazságát. . — Hát nagyon rosszul eseti volna, ha nem. jön :.. — jegyzi meg Reichert Vilmos. — Bizony, bántott volna bennünket, ha Surányi elvtárs netán megváltoztatja az útirányt — mondja mosolyogva Kibédi Béla, a tsz agronó- musa —, mert mi nagyon felbiztattuk a tagságot. Most már elárulom Surányi elvtársnak, hogy mi nem. akárhogyan készültünk a fogadására... A múlt napokban, még mielőtt megválasztottuk volna, sorba- jártvJc a tagokat, s egy papírt Írattunk alá azokkal, akik Surányi elvtárs mellett döntenek ... Csak az nem. írta alá, akit nem találtunk otthon ., . A közgyűlésen is egyhangú volt a döntés... ■. Surányi. elvtárs jólesően hallgatja az őszinte szavakat, s szeretettel szemléül a nagy család tagjait,^akikhez úgy érzi, máris igen közel került. Kissé talán a meghatottság szó- ■ Htja. össze torkát. Nehezen találja meg k szavakat, hogy-megköszönje a bizalmat. Aztán így kezdi lassan-, ■megfentoltan: , Az új elnök első napja ,— Én, elytársak, segíteni jöttem... nagyon örültem, amikor a párt ilyen nagy munkát bízott rám... és igen jólesik, hogy az elvtársak is bátran számítanak rám... Én csak azt kérem: ezután is legyenek mellettem, mert csak úgy lehet eredményes a munkám valamennyiünk javára, Hosszú csend üli meg a szobát. Csak a cserépkályhában izzó parázs pattogásának és a tsz-iroda ablakán kopogó jeges eső zaja hallik. Szép, ünnepélyes percek ezek. A hosszú hallgatás érleli az emberek egymás iránti jóindulatú érzéseit. Csiszolja a gondolatot, amelyet szavakba akarnak önteni, hogy az minél emberibb, barátibb s gyümölcsözőbb legyen. Megismerni, megszeretni és segíteni egymást! Ez lüktet most az emberek agyában, szívében. Enélkül nem boldogulhatnak. Az Előre-beliek csakhamar megtudják új elnökükről honnan jött, s mit tapasztalt itt a rövid egy nap alatt. SURÁNYI ELVTÁRS néhány héttel ezelőtt a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár művezetője volt. Megelégedésben élt családjával Budapesten. Reggel hattól délután kettőig dolgozott az üzemben, s havonta megkereste az 1700—1800 forintot, amit a prémium és a jutalom még tetőztek. Saját házában lakott., mely meleg családi otthont nyújtott neki. Semmi sem késztette, hogy mindezt otthagyja, s falura jöjjön. Csupán a kommunista,. kötelesség parancsolta neki, hogy. Agy határozzon. Tudja, hogy. az a »kényelmesebb? életkörül» yiény,-. amelyet . Budapesten élvezett, a párt gondoskodásának eredménye. S ő ennek a pártnak nemcsak tagja, hanem bátor harcosa is. A harcosoknak pedig mindig ott a helyük, ahol legnagyobb szükség van rájuk. S vra, amikor a falu, a mezőgazdaság újjáformálásáért folyik a harc, kipróbált, bátor katonákra van szüksége a pártnak. Olyanokra, akik önként vállalkoznak, s tudják, hogy mivel jár ez a vállalkozás. Ezek közé tartozik Surányi elvtárs is. Tudja: nem lesz könnyű feladata. De, mert bízik az emberekben és saját magában, bátran vállalta ezt a párt- megbízatást. — Tudtam, elvtársak, hogy nem nyaralni jövök — mondja Surányi elvtárs határozottan —, de úgy éreztem, hogy sokat tudok, segíteni, ha az elvtársak is úgy akarják. — őszintén szólva — szól közbe Reichert Ádám — először, amikor arról volt szó, hogy Pestről jön elnök, kissé kételkedtünk, hogy egy ipari munkás el tud-e igazodni ebben a bonyolult paraszti munkában. De úgy látom, nem így áll a dolog. Nevetés moraljik végig a padsoron. >— Nem nevetséges ez, elvtársak — védte Surányi elvtárs Reichert bácsit. — Valóban sokrétű a paraszti munka. En sokat törtem a fejem, hogy miként is kezdjem majd. Igen sokat tanultam az elmúlt két hét alatt az országoshírű barcsi Vörös Csillag TSZ-ben. Amit ott láttam, és az. ottani elnöktől. Losonczi Pál elvtárstól meg a többi kiváló szakembertől hallottam, erőt adott ahhoz, hogy itt magkezdjem a,munkát. — Nekem ige.n tetszik Ép, hogy. Élírányi elvtárs a, gazdaság megtekintése során észrevette a hibákat s azt nem is hallgatta el — veszi át a szót Simon Lajos, a volt elnök. — Hát, az igazat megvallva, ezért is jó, hogy vidéki elvtárs az elnökünk. Mert mi, helyiek majdnem mind só- gorság, komaság, s az ember ezért is elhallgatta egymás hibáját. Persze most már látjuk, hogy ezzel saját magunknak, az egész közösségnek ártottunk. A TÖBBIEK BÓLOGATNAK, úgy tűnik: valamennyiük véleményét mondta ki Simon elvtárs. Surányi elvtársnak jólesik mindezt hallani, önkéntelenül kikészül belőle is a szó. — Hát, ha már itt tartunk, elvtársak — mondja az új elnök —, hadd mondjam el néhány észrevételemet és mindjárt javaslatomat is. Azt látom, hogy igen káros; és nehézségeket is okoz a szövetkezetnek, hogy az állatállomány 14 helyen van elszállásolva. Úgy vélem, ha nagyobb erőfeszítést is követel tőlünk — az idén meg kell építenünk egy Száz férőhelyes szarvasmarhaistállót. Erre azért is szükség van, mert tovább kell növelnünk a szarvasmarhák létszámát. Hisz az a 74 szarvasmarha, ami itt van, igen elenyésző egy ekkora, majdnem nyolcszázholdas gazdasághoz. ■— Nagyon igaza van ..: mondják egyhangúan a többiek. — Nem lehetünk elégedettek g sertések elhelyezésével sem — folytatja Surányi elvtárs —és leginkább az'anyakocák elhelyezésén kell hamarosan segítenünk„... — Legalább egy ötven férőhelyes fiaztatóra volna szükség — szól közbe az agronómus. — Én is arra gondoltam, hogy azt is meg kellene építenünk az idén. Mert ha jobb körülmények közé kerülnek állataink, akkor többet is várhatunk tőlük — toldja meg a javaslatot Simon elvtárs. A többiek ebben is. egyetértenek. — Hanem azon, amit a tyúkfarmnál tapasztaltam, sürgősen változtatnunk kell. Azt mondja a baromfigondozó, hogy már ott van nála kilenc napi tojáshozam, ami nem kevés, mert naponta legalább 50 tojás jön össze. Szerintem jobb lenne, ha legalább minden három napban behoznánk a tojást a központi raktárba, s így folyamatosan rendezhetnénk a iojásbeadást is, meg ha a piacra akarunk vinni, akkor is jobban kéznél lenne. — Ez így helyes is lesz, de a budapesti elárusító csarnokunkkal kapcsolatban is jó volna intézkedni — mondja Simon elvtárs. — Azt is rendezzük — nyugtatja meg az új elnök — most, ha elutazzak a családért, annak is utánanézek. Meg a borkimérésünket is áthelyezzük Pesten, valami forgalmasabb helyre... Szóval most azokat a dolgokat vesszük elsőnek, amelyek a legsürgősebbek. — En meg azt hiszem, elvtársak — mondja tréfásan Reichert Ádám bácsi —, hogy mára elég volt. így is hosszúra nyúlt új elnökünk első napja. Menjünk, tegyük el magunkat holnapra... CIHELÖDNI KEZDENEK, Indulni azonban még egyik sem akar.. Csak állnak, csoportba verődve, közr.évév'é az új elnököt, .tovább beszélgetnek. Éjfélre járt már, . mire kialudt a 'lámpa az Élőre TSZ irodájában. " ‘SZŰCS FERENC
